Magyar Hírlap, 1996. július (29. évfolyam, 165-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

1996. JÚLIUS 31., SZERDA Gyerekkereskedelem vagy közös érdek? Az örökbefogadás kereteit a családjogi törvény szabályozza: eszerint örökbe az fogadhat, aki büntetlen előéletű, nagyko­rú, cselekvőképes és nincs el­tiltva a közügyektől. Az örök­­befogadásnak két fajtája van: a nyílt és a titkos. Nyílt az az eset, amikor a vér szerinti szülő egy általa ismert személy javára le­mond a gyermekéről és erről szerződést kötnek. Titkos az örökbefogadás akkor, amikor állami gondozásban élő gyere­ket fogad valaki örökbe, ebben az esetben a vér szerinti szülő nem tudhatja meg, hogy ki az örökbefogadó. Titkos örökbe­fogadás esetén a gyermekvédő intézet pszichológiai vizsgálat­nak veti alá az örökbefogadó személyt, akinél környezetta­nulmányt is végeznek. Szőke, fehér bőrű gyerek Nemrégiben még jogilag kivi­telezhető volt, hogy a külföldi örökbefogadó hazánkba uta­zott, aztán valamelyik közvetí­tő iroda vagy alapítvány segít­ségével már „gyerekével” együtt távozott az országból. Mivel a nyugati országokban kevesebben mondanak le gyer­mekükről, és csak nagyon rit­kán fordul elő, hogy valaki az utcára teszi a kicsinyét - az északi országokban például évek telnek el örökbefogadás nélkül­­, a gyermektelen há­zaspárok gyakran fogadtak örökbe Magyarországról, vala­honnan a Balkánról vagy ép­pen Indiából. A parlament azonban tavaly júliusban mó­dosította a mintegy harminc­éves családjogi törvényt, meg­szüntetve a külföldiek számára a nyílt örökbefogadás lehető­ségét, ha nem rokon az illető. Az ENSZ hazánk által is aláírt, a gyermeki jogokról szó­ló egyezségokmánya a nemzet­közi örökbefogadást a gyerek­­nevelés legális formájaként is­meri el. Különböző konferen­ciákon felvetődött már egy központi hatóság létrehozásá­nak az ötlete, amely a nemzet­közi örökbefogadási ügyeket intézné. A távlati cél az, hogy a gyerekek nemzetközi örökbe­fogadása egységes szempontok alapján történjen, s így kikü­szöbölhetővé váljon a gyerek­kereskedelem. Amikor egy anya az idegen javára lemond gyermekéről, óhatatlan a gyanú: pénzért tet­te. Csakhogy az ilyen esetek - mivel a vér szerinti és a leendő szülők érdekei megegyeznek - nem érhetők tetten. Egyes vé­lemények szerint az örökbefo­gadással mindenki jól jár: jobb így a szegény sorban élő anyá­nak, jobb a gyereknek, és a gyermektelen házaspár vágya is teljesül. Molnár László, a Fővárosi Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet igazgatója azon­ban úgy véli: fontos, hogy az örökbefogadáshoz anyagi ér­dek ne fűződhessen, mert csak így őrizhető meg a tisztasága. Hiszen az elsődleges cél az, hogy a gyerek az anyjánál ma­radjon. Ezért inkább a családi körülményeket, az anya életle­hetőségeit kellene javítani. Ma persze a társadalomban szinte minden ez ellen hat: néhány kivételtől eltekintve nem iga­zán működnek a családsegítő szolgálatok, pénz és ember hiányában a szociális munká­sok is csak tűzoltómunkára vállalkozhatnak. Az azonban semmiképpen sem lehet cél, hogy úgy segítsünk az édes­anyán, hogy a gyerekét elad­juk egy idegennek, aztán azt mondjuk, mindenki számára ez volt a legjobb megoldás. Molnár László szerint egyébként hazánkban nincs túl sok jogilag örökbe adható gyerek. Az intézetben nevel­kedők nagy része ugyanis in­tézeti nevelt, és csak egy ki­sebb hányaduk állami nevelt. További probléma, hogy a jo­gilag örökbe adható gyere­keknek nem csak törvényi fel­tételeknek kell megfelelniük. Csak akkor van esélyük arra, hogy örökbe fogadják őket, ha fiatalok, megfelelő az egészségi állapotuk, valamint a kinézetük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magya­rok legszívesebben fehér bő­rű, kék szemű, szőke gyereke­ket fogadnak örökbe, miköz­ben a cigány származású gyer­mekek s legtöbbször hiába várnak örökbefogadókra. Cél az életmentés Gáspár Károly, a Népjóléti Minisztérium család-, ifjúság- és gyermekvédő főosztályá­­­­nak vezetője elmondta: fon­tos, hogy a csecsemő minél ha­marabb új szülőkhöz kerüljön, ne kelljen fél évet vagy még többet egy otthonban töltenie. A cél itt a gyorsaság: az a kor­osztály, amelyik örökbe adha­tó, végső esetben akár mehes­sen külföldre is. Az azonban a rabszolga-kereskedelmet idé­zi, amikor a gyerekek fényké­pét felteszik az Internetre, csak hogy minél többen for­duljanak az irodához. Hiszen sok iroda esetében nem elha­nyagolható az anyagi haszon; pénzt kérnek a nyilvántartás­ba vételért, az utaztatásért, az örökbefogadás megszervezé­séért és lebonyolításáért. Ha egy magyar iroda egymillió fo­rintot kér a költségekre, akkor legalább három-négy ember elég nagyot kaszál. Örökbefogadási ügyekben a pozitív példa a Bölcső Ala­pítvány, amelynek nem az örökbeadás, hanem az élet­mentés a célja. Azok a terhes nők fordulhatnak ide, akik nem kívánják megtartani gyermeküket - közölte Buda­vári Zita, a Bölcső alapítója. Reményei szerint így sikerül csökkenteni a csecsemőgyil­kosságok számát. Az alapít­ványnak lehetősége van olyan anyák „elbújtatására” is, akik a falu haragjától tartva kény­telenek eltitkolni terhességü­ket. Az alapítvány öttagú ku­ratóriumának tagjai: a szek­szárdi kórház szülészeti és nő­­gyógyászati főorvosa, a cse­csemőintézeti és a megyei GYIVI igazgatója, valamint egy gyermekorvos. Tavaly április óta több mint hetven nő kért segítséget az alapít­ványtól, közülük 43-an már megszülték gyermeküket. Tí­zen a babákkal együtt távoz­tak a kórházból, de az anya nélkül maradt csecsemőknek szülőket kell találni. Ez azon­ban az alapítvány munkájá­nak kényszerű része. A kari­tatív alapon működő szerve­zet alapítója közölte: nem in­dította volna el a Bölcsőt, ha hamarabb értesül az ország­ban zajló gyerekkereskede­lemről, merthogy túl sok energiát vesz el a botrányok­tól való elhatárolódás. A magukra maradt csecse­mők nyílt örökbefogadás út­ján kerülnek az új szülőkhöz. A gyermekét megtartani nem akaró anya a területileg illeté­kes gyámhatóságnál írja alá a lemondó nyilatkozatot, s itt találkozik az örökbefogadó házaspárral is. Az eljárás elő­nye a titkos örökbefogadással szemben, hogy jóval gyor­sabb, nem kell kivárni a két hónapos határidőt, amit az anyáknak biztosítanak nyilat­kozatuk visszavonására. Bu­davári Zita szerint az anyák többsége a szülést követő egy héten belül meghozza magá­ban a döntést, hogy megtart­ja-e a gyermekét vagy sem. Az egy hét letelte után már nem módosítanak az elhatá­rozásukon, sok anya még a nyílt örökbefogadásnál létező 15 napos fellebbezési időről is lemond. Az alapítvány segít­ségével 26 csecsemő már 2-3 héten belül a végleges örök­­befogadókhoz került, három ügy pedig most van folyamat­ban. A nyílt eljárás hátránya, hogy a határozatban mindkét fél neve, címe is szerepel, ez­zel pedig vissza lehet élni. En­nek elkerülése érdekében a lehető legnagyobb távolságra igyekeznek elhelyezni a gyer­meket, sokszor az anyák ké­résére. A gyermekükről lemondó nők több mint fele hajadon, akik jövőjük érdekében nem vállalják a csecsemő felnevelé­sét. A fiatal lányok mellett leg­többször többgyermekes anyák hívják a Bölcsőt, akik a munkanélküli-segélyből vagy a családi pótlékból már nem tud­ják vállalni még egy gyermek felnevelését. A csecsemőre várakozók listáján több százan vannak. A Bölcső alapítója közölte: a velük folytatott beszélgetés-A Bölcső Alapítvány címe: Szekszárd, 7100 Perczel u.1-3.; telefonszáma: 06-20/44-35-66. ből az derült ki, hogy 95 száza­lékuknak teljesen mindegy, hogy milyen színű a gyerek haja, a neme, nem ragaszkod­nak a kék szemhez sem, de többségük cigánygyereket nem szeretne. Érdeklődnek külföldről is, de számukra a törvény nem engedi a nyílt örökbefogadást, ráadásul Ma­gyarországon is több ezren várnak gyerekre. A külföldre történő örökbefogadásoknál egyetlen kivételt lehetne ten­ni: a külföldiek kilencvenki­lenc százaléka cigánygyereket is örökbe fogadna. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold Amikor egy sanyarú sorban élő anya egy idegen javára lemond a gyermekéről, óhatatlan a gyanú, hogy pénz van a dologban. Az elmúlt hetek zűrös örökbefogadási ügyei pedig azt engedik sejtetni, hogy az ilyen esetekben nem csak az édesanyák profitálnak. Persze vannak, akik szerint jobb így az anyának is, a gyereknek is, ráadásul mindenkinek teljesül a vágya. Mások viszont úgy vélik, semmiképpen nem lehet cél, hogy úgy segítsünk a nehéz helyzetben lévő anyán, hogy a gyermekét eladjuk, aztán azt mondjuk, mindenkinek ez a legjobb megoldás. Boldog egymásra találás... FOTÓ: MH-ARCHÍV Az 1995-ös adatok Az engedélyezett örökbefoga­dások száma: 940 Ebből külföldre: titkos 105, nyílt 24 Magyarországra örökbefoga­dott külföldi kiskorú: 6 Felbontott örökbefogadások 28 (ebből kiskorú 11, nagykorú 17) Örökbe fogadhatóvá nyilvání­tottak (huzamosabb ideig - ál­talában egy évig­­ a szülők nem látogatták őket, ezért a szülők megkérdezése nélkül örökbe adhatók): 134 Intézeti neveltek száma: 16621 Állami neveltek: 4170 Sikerrel leplezték terhességüket a béranyák MH-információ Az Országos Rendőr-főkapi­tányságon továbbra is teljes hír­zárlat mellett folyik a nyomo­zás az amerikai örökbefogadás­ra vállalkozó béranyák ügyé­ben. Lapunk értesülései szerint már tíznél is több édesanyát hallgattak ki a közül a harminc közül, akik több ezer dollárt kaptak az amerikai szülést és adaptálást megszervező Gáti Marianntól, akivel szemben a napokban egy kaliforniai bíró­ságon hivatalosan is vádat emeltek. Az eddigi adatok sze­rint mindannyian eltitkolták terhességüket az amerikai ví­zum megkérésekor, és a beuta­zás során megfelelő öltözettel leplezték állapotukat. Az Egyesült Államok vízumkérő adatlapján ugyan nem szerepel olyan kérdés, amely a kiutazó hölgy esetleges terhességére vonatkozna, lapunk értesülései szerint viszont, ha egy kismama személyesen kér beutazási en­gedélyt, elképzelhető, hogy nem kapja meg a vízumot a kö­vetségen. Éppen ezért a terhes anyák inkább utazási irodán keresztül kérik meg az ameri­kai vízumot. Arra is volt példa, hogy az Amerikába induló re­pülőjárat személyzete zárta ki az utazásból a terhes külföldit, vagy éppen az egyesült álla­mokbeli repülőtéren nem en­gedélyezték a belépést, hanem visszafordították a kismamát. Azóta egy újabb hazai örök­­befogadásról is jelentek meg hírek a sajtóban. Nincs kizárva, hogy a rendőrség ez ügyben is vizsgálatot indít, bár itt a jelek szerint nem is annyira büntető­jogi, mint inkább etikai kifogá­sok merültek fel. • G.Z. BELFÖLD Mini Hírup 5 Le a kupakkal. Kéthetente 2.000.000 Ft Ö­nnek kedvez a soron kö­vetkező kétheti sorsoláson. Ha a nyertes kupakok között mind a négyféle Amstel sör (Beer, Pils, Bock és Gold) kupakja megtalálható, nyereménye megduplázódik, így akár bruttó 2.000.000 Ft értékű betétkönyvet is nyerhet. Figyelem! Nyereményét könnyűszerrel meg is csap- véli nyerési esélyét, de egy borítékba csak hat ka­­lázhatja. Olvassa el a keretben lévő szabályokat! pakot tehet. Kétheti sorsolások Fődíjsorsolás időpontok: • június 19., július 3-, július 17., július 31., augusztus I í. Nyeremények sorsolásonként: • 1 db takarékbetétkönyv a kisorsolt kupakoknak megfelelő bruttó értékben 200 db kétszemélyes belépő az Amstel Charlie Koncertre Beérkezési határidő: az adott sorsolás előtti nap Időpont: • 1996. augusztus 17. Kisstadion. Amstel Charlie Koncert Fődlj: •­­ db. legalább bruttó 3.000.000 Ft értékű takarékbetétkönyv Beérkezési határidő: 1996. augusztus 13. Címünk: „Amstel - Le a kupakkal", 1517 Budapest, l.f.: 10. AMSTEL AMSTELEFON 322-1818 A játékkal kapcsolatos minden kérdésre válaszolunk! É­lvezzem indigm értékkel!­­

Next