Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-16 / 216. szám
4 Magyar Hírlap A keresztény egység napja Pannonhalmán Vállalják a kiengesztelődés gyötrelmét • Folytatás az 1. oldalról A szentmise után Várszegi püspök hangsúlyozta, hogy a különböző vallások határmezsgyéjén elhelyezkedő Pannonhalmának küldetésévé válhat a keresztény egység elősegítése. A főapátot e régebbi meggyőződésében II. János Pál is megerősítette a monostorban tett látogatásakor. Lapunk a pannonhalmi találkozó értékéről Serafim Joanta román ortodox metropolita véleményét kérte. A főpap - aki az anyaországon kívül Európában élő görögkeleti vallású románok püspöke elmondta: nagy hatást gyakoroltak rá a bencés kolostor kulturális-szellemi kincsei. Serafim metropolita szerint az ilyen jellegű nyáz és baráti összejövetelek nélkül valóban nehéz lenne megteremteni a Krisztus által megkívánt egyházi egységet. „Ha bezárkózva maradsz, és nem ismered meg a többieket, úgy képzelheted, hogy azok mind eltévelyedett eretnekek. Ha viszont embertársaid, a többi egyház értékét megismered, akkor lélekben közeledhetsz hozzájuk. Nem könnyű út ez, mert az ezeréves különváltság súlyos örökséget hagyott a keresztény tudatban” - vélekedett a román ortodox főpap. Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke is megszólalt a katolikus templomban tartott szentmisén. Később lapunknak elmondta: az ökumenikus közeledés jelentős pillanatai közé tartozik a pannonhalmi találkozó. A protestáns egyházak is büszkék Pannonhalmára, és az ezeréves kolostorban tartott találkozó jelzést közvetít a világ számára. Ez azért nagyon fontos, mert sokszor érkeznek ellenkező előjelű üzenetek az egyházak összeférhetetlenségéről, a múltbeli küzdelmek fájó emlékeinek felhánytorgatásáról. A pannonhalmi összejövetelhez hasonló alkalmakon azt lehet demonstrálni, hogy a párbeszéd megvalósítható. A katolikus egyház legutóbbi körlevelével kapcsolatban Harmati püspök-elnök úgy vélekedett: eljön az idő, amikor a magyar egyházak közösen készítik elő az ilyen dokumentumokat. A pannonhalmi találkozón többen megjelentek a Kézenfogva Alapítvány fogyatékos pártfogoltjai közül is. Göncz Árpádné, a kuratórium elnöke kijelentette: a hívő emberek számára - függetlenül attól, hogy melyik valláshoz tartoznak - magától értetődik, hogy egyenértékűnek tekintik sérült társukat. A fogyatékosoknak pedig leginkább erre a megbecsülésből fakadó szeretetre van szükségük. • Neumann Ottó A kopt pápa és a főapát közös imája fotó-szigetvári zsolt Az ősi kopt egyház A mai koptok az ókori egyiptomiak kései leszármazottai. Országukban a kereszténység már több mint 1900 éves. A kopt egyház a 451-ben tartott kalkedóni zsinaton szakadt el az akkori egységes keresztény egyháztól: akkor az alexandriai pátriárka és a többi püspök kölcsönösen megátkozta egymást. Ellentétük teológiai jellegű volt: a koptok nem fogadják el a purgatórium létezését, Mária szeplőtelenségét és azt, hogy a szentlélek az Atyától és a Fiútól is származik. III. Shenouda 1971 óta kopt pápa és alexandriai pátriárka. A teológiai ellentétek tisztázása érdekében 23 éve találkozott VI. Pál római pápával. A szombati szentmisén III. Shenouda azon a kopt nyelven mondta el a miatyánkot, amely már csak a liturgiában él, híveivel viszont arabul beszélt. Jövőre több pénz jut közoktatásra MH-tudósítás A művelődési miniszter szerint a közoktatási törvény módosítása után az oktatási kormányzat kedvező helyzetben várhatja a költségvetési vitát, hiszen jövőre az idei ráfordításokhoz képest 20 százalékkal több jut majd az államkasszából a közoktatásra. Magyar Bálint az SZDSZ oktatáspolitikai műhelyének szombati tanácskozásán elmondta, hogy a módosított törvénybe sikerült olyan automatizmusokat beépíteni, amelyek következtében csökken a költségvetési alku szerepe, így például a jövőben nem képezheti vita tárgyát a közoktatás éves állami támogatása, azt ugyanis a két évvel korábbi összes ráfordítás 80 százalékában határozza meg a jogszabály. A következő évben tehát az idei 135 milliárddal szemben 161 milliárd forintot kap a szféra, s ezen kívül pedagógusok átképzésére, innovációra és térségi feladatok ellátására külön 11 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az SZDSZ szakmai megbeszélésén az is kiderült, hogy pedagóguskörökben megnyugvással fogadták az átalakított törvényt. Aggodalom csupán a kötelező óraszám emelkedése kapcsán a tanári fizetésekről fogalmazódott meg, ám a szabad demokrata politikusok úgy látják: a bérkérdés nem rendezhető az oktatási törvény keretei között, ezt helyben, az önkormányzatok közreműködésével lehet csak megoldani. •B. K. MAGYAR HÍRADÓ Kovács András nem mondott le (MTI) Nem felel meg a valóságnak a lemondásomról szóló hír - közölte Kovács András, a televízió kuratóriumának elnöke. A kuratórium elnöke minősíthetetlennek nevezte, hogy a Népszabadság szombati számában ellenőrzés nélkül tette közzé a hamis állítást. Kovács András ugyanakkor megerősítette, hogy küldött levelet Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. A levélben azonban nem lemondásáról értesítette a Ház elnökét, hanem a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény összeférhetetlenséggel kapcsolatos részének értelmezését kérte. A törvénynek e passzusai szerinte rosszul megfogalmazottak, és lehetetlenné teszik a kuratórium tagjainak szakmai tevékenységét. Kétszáz éves a Georgikon (MTI) A keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon mezőgazdaság-tudományi karán a 200. tanévet nyitották meg szombaton. Európa első, Festetics György gróf által létrehozott felsőfokú mezőgazdasági intézménye, a Georgikon alapítása bicentenáriumi megemlékezésének résztvevőit - köztük a hazai és külföldi társegyetemek, a diplomáciai testületek képviselőit Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte. Az államfő megállapította: fejlődése során a keszthelyi intézmény a hazai agrárágazat egyik legfontosabb műhelyévé és egyúttal a magyar falu „tudományos képviselőjévé” vált. Az agrár-felsőoktatás és mezőgazdálkodás szerepének és kapcsolatának jelentőségét taglalva kiemelte, hogy a mai magyar mezőgazdaság valódi állapotát senki sem tárta még fel, így az egyetemek feladata kettős: a bárhol konvertálható szakmai, agrotechnikai tudás mellé szociológiaiszociálpolitikai ismereteket is adni. Göncz Árpád arra kérte az agrár-felsőoktatás vezetőit: indítsanak a valóságot és a jövő szakmai, foglalkoztatási tényezőit feltárni képes kutatásokat. Kuncze védi az önkormányzatiságot (MTI) Az élet bizonyította, hogy az önkormányzatiság bevezetése helyes döntés volt, hiszen a helyhatóságok, az elmúlt évek gazdasági visszaesése közepette is jelentős motorjai voltak az ország fejlődésének - hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter azon a vasárnapi ünnepségen, amelynek keretében, a millecentenárium alkalmából felavatták az 1280 lakosú Heves megyei Tenk község új tornatermét. Kuncze Gábor beszédében, többek között hangsúlyozta, hogy időről időre kiéleződik a vita: megfelelő megoldás a közigazgatás szervezése szempontjából, hogy 3160 különálló önkormányzat működik az országban, amelyek közül 1700 település lélekszáma az ezret sem éri el. Tenk példája - folytatta a politikus - ékesen bizonyítja a kistelepülések életképességét, hiszen az utóbbi években nem csupán tornaterem épült a faluban, hanem bővítették a víz- és úthálózatot, gázhálózatot építettek ki, valamint új orvosi rendelő, ravatalozó és tűzoltószertár is létesült. Torgyán: kijátsszák a földtörvényt (MTI) Az ország gazdaságának természetes állapota a növekedés, nem pedig a restrikció. Ezen az alapelven dolgozta ki alternatív gazdasági programját a Független Kisgazdapárt - hangoztatta Torgyán József pártelnök szombaton Alsóörsön, az FKGP nagygyűlésén. Ennek értelmében készült el az olcsó és hatékony állam képlete is. Torgyán szerint fel kell mérni, hogy ma Magyarországon hol, milyen földeket használnak külföldiek. Szerinte a kormánytöbbség elzárkózik ettől, és ezzel a nép jogosultságát játsszák ki. A kisgazdák ugyanis úgy ítélik meg, hogy a külföldiek termőföldtulajdonára vonatkozó tilalom ellenére létrejött adásvételi szerződések vagy haszonbérletnek nevezett tranzakciók törvénybe ütköznek, ezért semmisek. Követelik a kormánytól, hogy alkalmazzák a semmis szerződésekre vonatkozó rendeleteket ezekben az esetekben. A nagygyűlést megelőző sajtótájékoztatón Torgyán József kifogásolta, hogy a Magyar Rádió 16 Óra című műsora úgy foglalkozott a zsidókárpótlásra vonatkozó parlamenti hozzászólásával, hogy ez ügyben meg sem kérdezte, és csak tetszőleges szövegrészt emelt ki mondandójából. BELFÖLD Kórházügyeket tárgyal az Alkotmánybíróság MTI Az Alkotmánybíróság megkezdte az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. Az MTI ezzel kapcsolatos értesülését Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának helyettes vezetője, a felülvizsgálat kezdeményezője vasárnap erősítette meg. Pusztai Erzsébet elmondta: a törvény kihirdetése napján adta be azt a kérelmet, amely tartalmazza alkotmányossági kifogásukat. A frakcióvezető-helyettes szerint a jogszabály öt ponton tér el az alaptörvény szellemétől. Ezek közül kiemelte: a törvény a megyei tisztiorvos feladatává teszi a működési engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók szakmai megfelelőségéről történő döntést. Pusztai szerint a törvény nem tartalmaz hivatkozást arra, hogy a tisztiorvos milyen normák szerint nyilatkozzon a szolgáltatók alkalmasságáról, ezért a döntése akár szubjektív is lehet. A képviselőnő alkotmányossági szempontból is kulcskérdésnek tekinti a törvény JL paragrafusát. Ez alapján ugyanis előállhat az az eset, hogy egy-egy megyében nem jön létre megegyezés a különböző egészségügyi intézmények között arról, hogy a megyei egészségügyi pénztár melyik ellátóval kössön szerződést. Pusztai Erzsébet szerint egy hivatal, az egészségügyi pénztár nem avatkozhat a helyi önkormányzatok életébe. Ezért szerinte azokban a megyékben, ahol nem születik megegyezés, nem lehet végrehajtani a törvényt. Az utóbbi tíz évben különféle, a gyermekvédelem átalakítását célzó törvénytervezetek jelentek meg, de közülük egy sem ért révbe - mondja Molnár László. A budapesti Gyermek és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) igazgatója úgy véli, a gyermekvédelem az egész világon mindenhol „gyenge” ágazat, de sehol nincs annyira mélyponton, mint Kelet- Európában és Magyarországon. Olyan családsegítő és gyerekjóléti szolgálatokra lenne szükség, amelyek képesek regisztrálni és kezelni a problémát. Gyerekjóléti szolgálat azonban csak nagyon kevés van Magyarországon, mivel semmiféle törvény nem írja elő, hogy bárkinek is kötelessége lenne működtetni, általában a legproblémásabb területeken is hiányzik. Ugyanez a helyzet a családsegítéssel: e területet egyáltalán nem fejlesztették az elmúlt évtizedekben. Molnár László szerint az önkormányzatokban kellene feléleszteni a felelősséget - mert az önkormányzatok sokszor még annyit sem tesznek, amennyit pedig megtehetnének. A veszélyeztetett gyermekek felderítésére elsősorban a települési önkormányzatok által fenntartott védőnői, gyermekorvosi, nevelési és oktatási intézmények lennének hivatottak. A jelzőrendszer azonban nem működik megfelelően. A rászorulók körülményeiről a hivatalok általában csak spontán módon, jelentős késedelemmel, vagy egyáltalán nem értesülnek. A szükséges információk hiányában a megelőzés a gyámhatóságok tevékenységében alig kap helyet, a veszélyeztetettség megszüntetését célzó intézkedéseik pedig többnyire azokra a gyermekekre irányulnak, akiknél a beavatkozás már elkerülhetetlen. Az Állami Számvevőszék tavaly közreadott jelentése szerint 1993-ban például a nyilvántartott több mint háromszázezer veszélyeztetett gyermek érdekében csupán hetvenhatezer intézkedés történt. Ráadásul a hatósági intézkedések többnyire a szülő és a gyermek jegyzőkönyvi figyelmeztetésére korlátozódnak. A szükséges intézkedések elmulasztásának, késleltetésének hátterében sok esetben - különösen kisebb településeken - az áll, hogy az ügyintézők félnek a család intrikáitól, a bántalmazástól. Állami gondoskodásba vételre így döntően az azonnali megoldást igénylő veszélyhelyzetek esetén, illetve már a károsodás bekövetkezése után kerül sor. Az intézetek átmeneti otthonaiba kerülő gyermekek nagy része ezért pszichés problémákkal, személyiségzavarokkal küzd. A gyermekvédő intézetekben élő kiskorúak többsége egyébként intézeti nevelt. Vagyis a szülők felügyeleti joga szünetel ugyan, de véglegesen nem szűnik meg. Az intézeti nevelt gyerekek elvileg idővel visszakerülhetnek a családba, de ehhez jól működő családsegítő, illetve utángondozó szolgálatok kellenének. Csakhogy nagy részüket nem fogadják örökbe. Mert ahogy Molnár László fogalmaz, nem csak kicsi és aranyos gyerekek léteznek. Az állami neveltek általában nem felelnek meg az elvárásoknak, mivel az örökbe fogadni szándékozók legtöbbször fehér bőrű, egészséges, csecsemőkorú gyerekeket keresnek. Ezek a gyerekek pedig idősebbek, sok köztük a fogyatékos, illetve a cigány származású. Tavaly 16 621-en nevelkedtek intézetben, az állami nevelt, tehát örökbe adható fiatalok száma 4170 volt. A gyermekvédelem a korábbi évtizedekben az intézeti elhelyezést részesítette előnyben. Nagy, központi intézményeket hoztak létre, a nevelőszülői hálózatot pedig visszafejlesztették. Míg 1938-ban még az állami gondoskodás alatt állók többségét, közel kilencven százalékát nevelőszülőknél helyezték el, a hatvanas években ez az arány már csak huszonhat százalék volt. Az utóbbi években, különösen a nemzetközi egyezményhez történő csatlakozást követően szakmai körökben a prevenció erősítése, az intézményes ellátás tekintetében pedig a családi vagy családias ellátás kapott prioritást. A korszerűbb, a gyermekek érdekeit jobban szolgáló szakmai elgondolások érvényesülését azonban gátolja az örökölt intézményi struktúra. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a nevelőotthonok jelentős részében ugyan történtek különféle átalakítások, korszerűsítések, de az épületek korlátozott adottságai és az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt az eredmények csak részlegesek. Az intézmények nagy része nem gyermekvédelem céljára, vagy nem a mai igényeknek megfelelően létesült. Gáspár Károly, a Népjóléti Minisztérium család-, gyermek- és ifjúságvédő főosztályának vezetője szerint az átállás a jelenlegi épületekről a kisebb, gyermekközpontúbb intézetekre kettős finanszírozással lenne megoldható. Egy 80 fős otthon lebontása hat épületre csak abban az esetben lehetne esetleg még nyereséges is, ha azonnal nyélbe üthetnék a cserét. Ez azonban lehetetlen: az átállás csak lépcsőzetesen történhet, amire viszont nincs pénz. Mert fenn kellene tartani a nagyobb épületeket, amelyek - hiába egyre kevesebb bennük a gyerek - sokba kerülnek, ugyanakkor finanszírozni kellene a fokozatosan belépő új, kisebb intézeteket is. Egy ilyen átállás a főosztályvezető szerint három-négy évet venne igénybe. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold (Folytatjuk) A problémák kezelésére alkalmatlan a rendszer Gyermekvédelem - gyerekcipőben A mintegy kétmillió hétszázezer tizennyolc éven aluli magyar fiatal több mint tíz százaléka veszélyeztetettnek számít. A hazai gyerekvédelem hatvanas években kialakult s azóta gyakorlatilag változatlan rendszere azonban képtelen a probléma kezelésére, a bajok megelőzésére, illetve a szüleiktől elszakított gyerekek megfelelő elhelyezésére. Bár a korszerűbb gyermekvédelem az egész társadalom érdeke, az elavult rendszer megreformálására évek óta nem jut pénz. Az orvosi kamara szolidaritást kér MH-tudósítás____________ Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról júliusban elfogadott törvény egyik legfőbb erénye, hogy végre először térségi szemlélet jellemzi, hiszen a legjobban és a legrosszabbul ellátott régiók között négyszeres különbség van - jelentette ki Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a szervezet hétvégi nyíregyházi rendezvényén. Hozzátette azonban, hogy az elmaradotttérségek felzárkóztatásának hiányoznak a forrásai, az ellá- tásbeli egyenlőtlenségek pedig már alkotmányi aggályokat is felvetnek. Vojnik Mária, a MOK megyei elnök hangsúlyozta: a területi szakmai és műszaki aránytalanságokat mielőbb fel kell számolni, s ennek érdekében elvárható a szolidaritás és a méltányosság. Léteznek ugyanis fölösleges és luxuskapacitások, amelyeket meg kell szüntetni, hogy a hátrányos helyzetű térségek forráshoz jussanak. Mindkét előadó sérelmezte, hogy a MOK nem kap szerepet az egyeztető fórumokon, egyeztetési és véleményezési jogukat - a koalíciós megállapodásnak is ellentmondóan - nem veszik komolyan. Nagyon bántó, hogy a mi véleményünk senkit nem kötelez, ezért is fordulunk a nyilvánossághoz - mondotta Vojnik Mária. • Fe. A. 1996. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ A KDNP népszavazással alkotmányozna MH-tudósítás A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége szombati ülésén megerősítette, hogy a párt csak akkor vesz továbbra is részt az alkotmányozás folyamatában, ha a legfontosabb kérdésekről előzetes népszavazást tartanak. A párt szombati országos elnökségi ülését követően Gáspár Miklós alelnök kijelentette, hogy a politikai pártok konszenzusán túlmenő társadalmi konszenzust tartanak szükségesnek az alkotmányozás során. „Az alkotmány nem a hatalom adománya a népnek” - fogalmazott. Érdeklődésünkre Gáspár megerősítette: öt kérdésről - a szociális államról, a szociális jogok alapjogként szerepeltetéséről, az érdekegyeztetés alkotmányos garanciáiról, a köztársasági elnök megválasztásáról, az egy- vagy kétkamarás parlamentről - szeretnének előzetes népszavazást. Az alelnök azt is hozzátette, ha mind az öt kérdés bekerül az alkotmány koncepciójába a pártok egyetértése alapján, a kereszténydemokraták akkor is ragaszkodnak az előzetes népszavazáshoz. Gáspár Miklós azt is elmondta, hogy bár az elnökség nem alakított ki álláspontot az ellenzéki együttműködésről, úgy látja, hogy még nem érettek meg a feltételek az MDNP-vel való együttműködésre. A pártelnökség októberi ülésén tanácskozik majd az ellenzéki pártok közti kapcsolatokról. A KDNP országos elnöksége nyilatkozatot adott ki az egyházi felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos tervezetről. Eszerint a testület mély megütközéssel értesült a művelődési és közoktatási miniszter Képzési normatívák bevezetése a felsőoktatásban című előterjesztéséről. A kereszténydemokraták sérelmezik, hogy a tervezet az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozását állami megbízáshoz köti, továbbá azt is kifogásolják, hogy a támogatandó szakok között nem említik meg a teológia, a hittanári és a hitoktatói szakot. Ha a tervezetet elfogadják, a KDNP az Alkotmánybírósághoz fordul - hangzott el. • Cs. I. Gáspár Miklós Lezsák: lendületben az MDF MH-tudósítás „Lendületben van a Magyar Demokrata Fórum a kapcsolatépítés terén mind az ellenzéki pártokkal és a civilszervezetekkel, mind a külpolitikában” - hangoztatta Lezsák Sándor a párt országos választmányának szombati ülésén. Az MDF elnöke beszédében azt is kijelentette, hogy a demokrata fórum politikai ellenfeleit nem az ellenzéki oldalon kell keresni. A választmány üléséről Herényi Károly szóvivő elmondta: a testület bizottságai elkezdik az EU-kérdőívre adott kormányzati válaszok megvitatását, S másfél hónap múlva elkészítik jelentésüket. Bába Iván választmányi elnök szerint fontos az európai integrációs folyamatok figyelemmel kísérése, s lényegesnek tartotta azt is, hogy a kérdőívre adott válaszokból a párt levonja a tanulságokat és a következtetéseket. A választmány nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi normatívákról szóló törvény elfogadása értelmében a kormány tízezer kórházi ágyat meg akar szüntetni. A választmányi kérdésre, hogy az SZDSZ-ből kilépett Tölgyessy Péter a politika perifériájára szorulhat-e, Bába Iván kijelentette: nem tartanak ettől, s remélik, hogy Tölgyessy politikai karrierje töretlen marad. Herényi Károly végül bejelentette: Lezsák Sándor pártelnök szerdán megbeszélést folytat Orbán Viktor Fidesz-elnökkel, valamint Giczy György KDNP-elnökkel az ellenzéki pártok együttműködéséről. Stratégiai együttműködést alakít ki a jövőben a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum. A párt és az érdekképviselet vezetői erről a lakiteleki népfőiskolán rendezett találkozón írtak alá szerződést. Az MDF vállalja, hogy választási programját egyezteti a Munkástanácsokkal, sőt az őszi költségvetési vitában is a közösen kialakított álláspontot képviseli majd. A felek megállapodtak abban is, hogy kölcsönösen támogatják egymás jelöltjeit a parlamenti, a társadalombiztosítási és az önkormányzati választások alkalmával. A közösen kiadott szándéknyilatkozatban az is szerepel, hogy mind az MDF, mind a Munkástanácsok kívánatosnak tartja hasonló szerződés kötését a KDNP-vel és a Fidesszel is, s erről már megkezdték a tárgyalásokat. • B.K.-CS.I. Újraválasztották Lendvai Ildikót MTI, —n—--------------------------Ismét Lendvai Ildikót választották a Magyar Szocialista Párt budapesti tanácsának elnökévé a szervezet szombaton befejeződött kétnapos küldöttértekezletén. Az ügyvezető alelnököt, Danielisz Bélát is megerősítették tisztében, a gazdasági alelnök pedig Bakosyi Tibor lett. A fővárosi szocialisták tanácskozásán megválasztották a kilenctagú budapesti elnökséget, módosították a szervezeti ésműködési szabályzatot. Lejidvai Ildikó az MTI-nek elmondta: a most megválasztott vezetőség mandátuma 1998-ig szól, tehát ők fogják levezényelni mind a parlamenti, mind az önkormányzati választásokat. A kétnapos eszmecsere hangulatáról szólva az újraválasztott elnök hangsúlyozta: a rendezvény nem volt balos szellemiségű, a küldöttek a stabilizáció folytatása mellett foglaltak állást. Óvtak attól, hogy a kormány gazdaságpolitikája választási célok miatt felpuhuljon. Szóba került az adótáblavita is. A felszólalók általában a frakcióvezetőség elképzelését tartották szimpatikusabbnak a kormányénál. Lendvai Ildikó közölte: a budapesti tanács november végén vagy december elején újabb küldöttértekezletet tart, ahol megvitatják az 1998- as választásokra való felkészülés kérdéseit, illetve szó lesz arról, hogy milyen elképzelések alapján válasszák ki a párt majdani főpolgármesterjelöltjét. Foglalkoznak majd a kerületek és a főváros viszonyával is, mivel meglátásuk szerint ezen a területen számos feszültség jelentkezik. Ezt jelzi, hogy az MSZP-s polgármesterek vezette kerületek és a fővárosi szocialista önkormányzati frakció között is érezhető a főváros és a kerületek közötti konfliktusok hatása.