Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-16 / 216. szám

4 Magyar Hírlap A keresztény egység napja Pannonhalmán Vállalják a kiengesztelődés gyötrelmét • Folytatás az 1. oldalról A szentmise után Várszegi püspök hangsúlyozta, hogy a különböző vallások határ­­mezsgyéjén elhelyezkedő Pan­nonhalmának küldetésévé vál­hat a keresztény egység előse­gítése. A főapátot e régebbi meggyőződésében II. János Pál is megerősítette a monos­torban tett látogatásakor. Lapunk a pannonhalmi ta­lálkozó értékéről Serafim Joan­­ta román ortodox metropolita véleményét kérte. A főpap - aki az anyaországon kívül Európában élő görögkeleti val­­lású románok püspöke­­ el­mondta: nagy hatást gyakorol­tak rá a bencés kolostor kultu­rális-szellemi kincsei. Serafim metropolita szerint az ilyen jel­legű nyáz és baráti összejövete­lek nélkül valóban nehéz lenne megteremteni a Krisztus által megkívánt egyházi egységet. „Ha bezárkózva maradsz, és nem ismered meg a többieket, úgy képzelheted, hogy azok mind eltévelyedett eretnekek. Ha viszont embertársaid, a töb­bi egyház értékét megismered, akkor lélekben közeledhetsz hozzájuk. Nem könnyű út ez, mert az ezeréves különváltság súlyos örökséget hagyott a ke­resztény tudatban” - véleke­dett a román ortodox főpap. Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsá­nak elnöke is megszólalt a ka­tolikus templomban tartott szentmisén. Később lapunk­nak elmondta: az ökumenikus közeledés jelentős pillanatai közé tartozik a pannonhalmi találkozó. A protestáns egyhá­zak is büszkék Pannonhalmá­ra, és az ezeréves kolostorban tartott találkozó jelzést közve­tít a világ számára. Ez azért nagyon fontos, mert sokszor érkeznek ellenkező előjelű üzenetek az egyházak össze­férhetetlenségéről, a múltbeli küzdelmek fájó emlékeinek felhánytorgatásáról. A pan­nonhalmi összejövetelhez ha­sonló alkalmakon azt lehet de­monstrálni, hogy a párbeszéd megvalósítható. A katolikus egyház legutóbbi körlevelével kapcsolatban Harmati püs­pök-elnök úgy vélekedett: el­jön az idő, amikor a magyar egyházak közösen készítik elő az ilyen dokumentumokat. A pannonhalmi találkozón többen megjelentek a Kézen­fogva Alapítvány fogyatékos pártfogoltjai közül is. Göncz Árpádné, a kuratórium elnö­ke kijelentette: a hívő embe­rek számára - függetlenül at­tól, hogy melyik valláshoz tar­toznak - magától értetődik, hogy egyenértékűnek tekintik sérült társukat. A fogyatéko­soknak pedig leginkább erre a megbecsülésből fakadó szere­tetre van szükségük. • Neumann Ottó A kopt pápa és a főapát közös imája fotó-szigetvári zsolt Az ősi kopt egyház A mai koptok az ókori egyiptomiak kései leszármazottai. Országukban a kereszténység már több mint 1900 éves. A kopt egyház a 451-ben tartott kalkedóni zsinaton szakadt el az akkori egységes keresztény egyháztól: akkor az alexand­riai pátriárka és a többi püspök kölcsönösen megátkozta egymást. Ellentétük teológiai jellegű volt: a koptok nem fo­gadják el a purgatórium létezését, Mária szeplőtelenségét és azt, hogy a szentlélek az Atyától és a Fiútól is származik. III. Shenouda 1971 óta kopt pápa és alexandriai pátriárka. A teológiai ellentétek tisztázása érdekében 23 éve találko­zott VI. Pál római pápával. A szombati szentmisén III. She­nouda azon a kopt nyelven mondta el a miatyánkot, amely már csak a liturgiában él, híveivel viszont arabul beszélt. Jövőre több pénz jut közoktatásra MH-tudósítás A művelődési miniszter sze­rint a közoktatási törvény mó­dosítása után az oktatási kor­mányzat kedvező helyzetben várhatja a költségvetési vitát, hiszen jövőre az idei ráfordí­tásokhoz képest 20 százalék­kal több jut majd az állam­kasszából a közoktatásra. Magyar Bálint az SZDSZ oktatáspolitikai műhelyének szombati tanácskozásán el­mondta, hogy a módosított törvénybe sikerült olyan auto­matizmusokat beépíteni, amelyek következtében csök­ken a költségvetési alku sze­repe, így például a jövőben nem képezheti vita tárgyát a közoktatás éves állami támo­gatása, azt ugyanis a két évvel korábbi összes ráfordítás 80 százalékában határozza meg a jogszabály. A következő évben tehát az idei 135 milliárddal szem­ben 161 milliárd forintot kap a szféra, s ezen kívül pedagógu­sok átképzésére, innovációra és térségi feladatok ellátására külön 11 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az SZDSZ szakmai meg­beszélésén az is kiderült, hogy pedagóguskörökben meg­nyugvással fogadták az átala­kított törvényt. Aggodalom csupán a köte­lező óraszám emelkedése kapcsán a tanári fizetésekről fogalmazódott meg, ám a sza­bad demokrata politikusok úgy látják: a bérkérdés nem rendezhető az oktatási tör­vény keretei között, ezt hely­ben, az önkormányzatok köz­reműködésével lehet csak megoldani. •B. K. MAGYAR HÍRADÓ Kovács András nem mondott le (MTI) Nem felel meg a valóságnak a lemondásomról szóló hír - közölte Kovács András, a televízió kuratóriumának elnöke. A kuratórium elnöke minősíthetetlennek nevezte, hogy a Nép­­szabadság szombati számában ellenőrzés nélkül tette közzé a ha­mis állítást. Kovács András ugyanakkor megerősítette, hogy kül­dött levelet Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. A levél­ben azonban nem lemondásáról értesítette a Ház elnökét, ha­nem a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény összeférhetet­lenséggel kapcsolatos részének értelmezését kérte. A törvény­nek e passzusai szerinte rosszul megfogalmazottak, és lehetet­lenné teszik a kuratórium tagjainak szakmai tevékenységét. Kétszáz éves a Georgikon (MTI) A keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgi­kon mezőgazdaság-tudományi karán a 200. tanévet nyitották meg szombaton. Európa első, Festetics György gróf által létreho­zott felsőfokú mezőgazdasági intézménye, a Georgikon alapítása bicentenáriumi megemlékezésének résztvevőit - köztük a hazai és külföldi társegyetemek, a diplomáciai testületek képviselőit­­ Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte. Az államfő megál­lapította: fejlődése során a keszthelyi intézmény a hazai agrárága­zat egyik legfontosabb műhelyévé és egyúttal a magyar falu „tu­dományos képviselőjévé” vált. Az agrár-felsőoktatás és mező­­gazdálkodás szerepének és kapcsolatának jelentőségét taglalva kiemelte, hogy a mai magyar mezőgazdaság valódi állapotát sen­ki sem tárta még fel, így az egyetemek feladata kettős: a bárhol konvertálható szakmai, agrotechnikai tudás mellé szociológiai­szociálpolitikai ismereteket is adni. Göncz Árpád arra kérte az agrár-felsőoktatás vezetőit: indítsanak a valóságot és a jövő szak­mai, foglalkoztatási tényezőit feltárni képes kutatásokat. Kuncze védi az önkormányzatiságot (MTI) Az élet bizonyította, hogy az önkormányzatiság bevezeté­se helyes döntés volt, hiszen a helyhatóságok, az elmúlt évek gaz­dasági visszaesése közepette is jelentős motorjai voltak az ország fejlődésének - hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter azon a vasárnapi ünnepségen, amelynek keretében, a millecentenárium alkalmából felavatták az 1280 lakosú Heves megyei Tenk község új tornatermét. Kuncze Gábor beszédében, többek között hang­súlyozta, hogy időről időre kiéleződik a vita: megfelelő megoldás­­­ a közigazgatás szervezése szempontjából, hogy 3160 különálló önkormányzat működik az országban, amelyek közül 1700 tele­pülés lélekszáma az ezret sem éri el. Tenk példája - folytatta a po­litikus - ékesen bizonyítja a kistelepülések életképességét, hiszen az utóbbi években nem csupán tornaterem épült a faluban, hanem bővítették a víz- és úthálózatot, gázhálózatot építettek ki, vala­mint új orvosi rendelő, ravatalozó és tűzoltószertár is létesült. Torgyán: kijátsszák a földtörvényt (MTI) Az ország gazdaságának természetes állapota a növeke­dés, nem pedig a restrikció. Ezen az alapelven dolgozta ki alter­natív gazdasági programját a Független Kisgazdapárt - hangoz­tatta Torgyán József pártelnök szombaton Alsóörsön, az FKGP nagygyűlésén. Ennek értelmében készült el az olcsó és haté­kony állam képlete is. Torgyán szerint fel kell mérni, hogy ma Magyarországon hol, milyen földeket használnak külföldiek. Szerinte a kormánytöbbség elzárkózik ettől, és ezzel a nép jogo­sultságát játsszák ki. A kisgazdák ugyanis úgy ítélik meg, hogy a külföldiek termőföldtulajdonára vonatkozó tilalom ellenére lét­rejött adásvételi szerződések vagy haszonbérletnek nevezett tranzakciók törvénybe ütköznek, ezért semmisek. Követelik a kormánytól, hogy alkalmazzák a semmis szerződésekre vonat­kozó rendeleteket ezekben az esetekben. A nagygyűlést meg­előző sajtótájékoztatón Torgyán József kifogásolta, hogy a Ma­gyar Rádió 16 Óra című műsora úgy foglalkozott a zsidókárpót­lásra vonatkozó parlamenti hozzászólásával, hogy ez ügyben meg sem kérdezte, és csak tetszőleges szövegrészt emelt ki mondandójából. BELFÖLD Kórházügyeket tárgyal az Alkotmánybíróság MTI Az Alkotmánybíróság meg­kezdte az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi el­látási normatívákról szóló tör­vény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. Az MTI ezzel kapcsolatos érte­sülését Pusztai Erzsébet, a Ma­gyar Demokrata Néppárt or­szággyűlési képviselőcsoportjá­nak helyettes vezetője, a felül­vizsgálat kezdeményezője va­sárnap erősítette meg. Pusztai Erzsébet elmondta: a törvény kihirdetése napján adta be azt a kérelmet, amely tartalmazza al­kotmányossági kifogásukat. A frakcióvezető-helyettes szerint a jogszabály öt ponton tér el az alaptörvény szellemétől. Ezek közül kiemelte: a törvény a me­gyei tisztiorvos feladatává teszi a működési engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók szak­mai megfelelőségéről történő döntést. Pusztai szerint a tör­vény nem tartalmaz hivatko­zást arra, hogy a tisztiorvos mi­lyen normák szerint nyilatkoz­zon a szolgáltatók alkalmassá­gáról, ezért a döntése akár szubjektív is lehet. A képviselő­nő alkotmányossági szempont­ból is kulcskérdésnek tekinti a törvény JL paragrafusát. Ez alapján ugyanis előállhat az az eset, hogy egy-egy megyében nem jön létre megegyezés a kü­lönböző egészségügyi intézmé­nyek között arról, hogy a me­gyei egészségügyi pénztár me­lyik ellátóval kössön szerző­dést. Pusztai Erzsébet szerint egy hivatal, az egészségügyi pénztár nem avatkozhat a helyi önkormányzatok életébe. Ezért szerinte azokban a me­gyékben, ahol nem születik megegyezés, nem lehet végre­hajtani a törvényt. Az utóbbi tíz évben különféle, a gyermekvédelem átalakítá­sát célzó törvénytervezetek jelentek meg, de közülük egy sem ért révbe - mondja Mol­nár László. A budapesti Gyer­mek és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) igazgatója úgy véli, a gyermekvédelem az egész világon mindenhol „gyenge” ágazat, de sehol nincs annyira mélyponton, mint Kelet- Európában és Magyarorszá­gon. Olyan családsegítő és gyerekjóléti szolgálatokra lenne szükség, amelyek képe­sek regisztrálni és kezelni a problémát. Gyerekjóléti szol­gálat azonban csak nagyon kevés van Magyarországon, mivel semmiféle törvény nem írja elő, hogy bárkinek is kö­telessége lenne működtetni, általában a legproblémásabb területeken is hiányzik. Ugyanez a helyzet a családse­gítéssel: e területet egyáltalán nem fejlesztették az elmúlt évtizedekben. Molnár László szerint az önkormányzatok­ban kellene feléleszteni a fele­lősséget - mert az önkor­mányzatok sokszor még annyit sem tesznek, amennyit pedig megtehetnének. A veszélyeztetett gyerme­kek felderítésére elsősorban a települési önkormányzatok ál­tal fenntartott védőnői, gyer­mekorvosi, nevelési és oktatási intézmények lennének hivatot­tak. A jelzőrendszer azonban nem működik megfelelően. A rászorulók körülményeiről a hivatalok általában csak spon­tán módon, jelentős késede­lemmel, vagy egyáltalán nem értesülnek. A szükséges infor­mációk hiányában a megelőzés a gyámhatóságok tevékenysé­gében alig kap helyet, a veszé­lyeztetettség megszüntetését célzó intézkedéseik pedig többnyire azokra a gyerme­kekre irányulnak, akiknél a be­avatkozás már elkerülhetetlen. Az Állami Számvevőszék tavaly közreadott jelentése szerint 1993-ban például a nyilvántartott több mint há­romszázezer veszélyeztetett gyermek érdekében csupán hetvenhatezer intézkedés tör­tént. Ráadásul a hatósági in­tézkedések többnyire a szülő és a gyermek jegyzőkönyvi fi­gyelmeztetésére korlátozód­nak. A szükséges intézkedé­sek elmulasztásának, késlelte­tésének hátterében sok eset­ben - különösen kisebb tele­püléseken - az áll, hogy az ügyintézők félnek a család intrikáitól, a bántalmazástól. Állami gondoskodásba vétel­re így döntően az azonnali megoldást igénylő veszély­­helyzetek esetén, illetve már a károsodás bekövetkezése után kerül sor. Az intézetek átmeneti otthonaiba kerülő gyermekek nagy része ezért pszichés problémákkal, sze­mélyiségzavarokkal küzd. A gyermekvédő intézetek­ben élő kiskorúak többsége egyébként intézeti nevelt. Vagyis a szülők felügyeleti jo­ga szünetel ugyan, de véglege­sen nem szűnik meg. Az inté­zeti nevelt gyerekek elvileg idővel visszakerülhetnek a csa­ládba, de ehhez jól működő családsegítő, illetve utángon­­dozó szolgálatok kellenének. Csakhogy nagy részüket nem fogadják örökbe. Mert ahogy Molnár László fogalmaz, nem csak kicsi és aranyos gyerekek léteznek. Az állami neveltek általában nem felelnek meg az elvárásoknak, mivel az örökbe fogadni szándékozók legtöbb­ször fehér bőrű, egészséges, csecsemőkorú gyerekeket ke­resnek. Ezek a gyerekek pedig idősebbek, sok köztük a fogya­tékos, illetve a cigány szárma­zású. Tavaly 16 621-en nevel­kedtek intézetben, az állami nevelt, tehát örökbe adható fi­atalok száma 4170 volt. A gyermekvédelem a ko­rábbi évtizedekben az intézeti elhelyezést részesítette előny­ben. Nagy, központi intézmé­nyeket hoztak létre, a nevelő­szülői hálózatot pedig vissza­fejlesztették. Míg 1938-ban még az állami gondoskodás alatt állók többségét, közel ki­lencven százalékát nevelőszü­lőknél helyezték el, a hatva­nas években ez az arány már csak huszonhat százalék volt. Az utóbbi években, különö­sen a nemzetközi egyezmény­hez történő csatlakozást kö­vetően szakmai körökben a prevenció erősítése, az intéz­ményes ellátás tekintetében pedig a családi vagy családias ellátás kapott prioritást. A korszerűbb, a gyerme­kek érdekeit jobban szolgáló szakmai elgondolások érvé­nyesülését azonban gátolja az örökölt intézményi struktúra. Az Állami Számvevőszék je­lentése szerint a nevelőottho­nok jelentős részében ugyan történtek különféle átalakítá­sok, korszerűsítések, de az épületek korlátozott adottsá­gai és az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei mi­att az eredmények csak rész­legesek. Az intézmények nagy része nem gyermekvéde­lem céljára, vagy nem a mai igényeknek megfelelően léte­sült. Gáspár Károly, a Népjóléti Minisztérium család-, gyer­mek- és ifjúságvédő főosztá­lyának vezetője szerint az át­állás a jelenlegi épületekről a kisebb, gyermekközpontúbb intézetekre kettős finanszíro­zással lenne megoldható. Egy 80 fős otthon lebontása hat épületre csak abban az eset­ben lehetne esetleg még nye­reséges is, ha azonnal nyélbe üthetnék a cserét. Ez azon­ban lehetetlen: az átállás csak lépcsőzetesen történhet, ami­re viszont nincs pénz. Mert fenn kellene tartani a na­gyobb épületeket, amelyek - hiába egyre kevesebb bennük a gyerek - sokba kerülnek, ugyanakkor finanszírozni kel­lene a fokozatosan belépő új, kisebb intézeteket is. Egy ilyen átállás a főosztályvezető szerint három-négy évet ven­ne igénybe. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold (Folytatjuk) A problémák kezelésére alkalmatlan a rendszer Gyermekvédelem - gyerekcipőben A mintegy kétmillió hétszázezer tizennyolc éven aluli magyar fiatal több mint tíz százaléka veszélyeztetettnek számít. A hazai gyerekvédelem hatvanas években kialakult s azóta gyakorlatilag változatlan rendszere azonban képtelen a probléma kezelésére, a bajok megelőzésére, illetve a szüleiktől elszakított gyerekek megfelelő elhelyezésére. Bár a korszerűbb gyermekvédelem az egész társadalom érdeke, az elavult rendszer megreformálására évek óta nem jut pénz. Az orvosi kamara szolidaritást kér MH-tudósítás____________ Az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és a területi finanszí­rozási normatívákról júliusban elfogadott törvény egyik leg­főbb erénye, hogy végre elő­ször térségi szemlélet jellemzi, hiszen a legjobban és a leg­rosszabbul ellátott régiók kö­zött négyszeres különbség van - jelentette ki Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a szervezet hétvégi nyíregyházi rendezvényén. Hozzátette azonban, hogy az elmaradott­­térségek felzárkóztatásának hiányoznak a forrásai, az ellá-­ tásbeli egyenlőtlenségek pedig már alkotmányi aggályokat is felvetnek. Vojnik Mária, a MOK me­gyei elnök hangsúlyozta: a terü­leti szakmai és műszaki arány­talanságokat mielőbb fel kell számolni, s ennek érdekében elvárható a szolidaritás és a méltányosság. Léteznek ugyan­is fölösleges és luxuskapacitá­sok, amelyeket meg kell szün­tetni, hogy a hátrányos helyze­tű térségek forráshoz jussanak. Mindkét előadó sérelmezte, hogy a MOK nem kap szerepet az egyeztető fórumokon, egyeztetési és véleményezési jogukat - a koalíciós megálla­podásnak is ellentmondóan - nem veszik komolyan. Nagyon bántó, hogy a mi véleményünk senkit nem kötelez, ezért is for­dulunk a nyilvánossághoz - mondotta Vojnik Mária. • Fe. A. 1996. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ A KDNP népszavazással alkotmányozna MH-tudósítás A Kereszténydemokrata Nép­párt elnöksége szombati ülésén megerősítette, hogy a párt csak akkor vesz továbbra is részt az alkotmányozás folyamatában, ha a legfontosabb kérdésekről előzetes népszavazást tartanak. A párt szombati országos el­nökségi ülését követően Gás­pár Miklós alelnök kijelentet­te, hogy a politikai pártok kon­szenzusán túlmenő társadalmi konszenzust tartanak szüksé­gesnek az alkotmányozás so­rán. „Az alkotmány nem a ha­talom adománya a népnek” - fogalmazott. Érdeklődésünkre Gáspár megerősítette: öt kér­désről - a szociális államról, a szociális jogok alapjogként sze­repeltetéséről, az érdekegyez­tetés alkotmányos garanciái­ról, a köztársasági elnök meg­választásáról, az egy- vagy két­kamarás parlamentről - szeret­nének előzetes népszavazást. Az alelnök azt is hozzátette, ha mind az öt kérdés bekerül az alkotmány koncepciójába a pártok egyetértése alapján, a kereszténydemokraták akkor is ragaszkodnak az előzetes népszavazáshoz. Gáspár Mik­lós azt is elmondta, hogy bár az elnökség nem alakított ki állás­pontot az ellenzéki együttmű­ködésről, úgy látja, hogy még nem érettek meg a feltételek az MDNP-vel való együttműkö­désre. A pártelnökség októberi ülésén tanácskozik majd az el­lenzéki pártok közti kapcsola­tokról. A KDNP országos elnöksé­ge nyilatkozatot adott ki az egyházi felsőoktatási intézmé­nyekkel kapcsolatos tervezet­ről. Eszerint a testület mély megütközéssel értesült a műve­lődési és közoktatási miniszter Képzési normatívák bevezeté­se a felsőoktatásban című elő­­terjesztéséről. A keresztényde­mokraták sérelmezik, hogy a tervezet az egyházi felsőoktatá­si intézmények finanszírozását állami megbízáshoz köti, to­vábbá azt is kifogásolják, hogy a támogatandó szakok között nem említik meg a teológia, a hittanári és a hitoktatói szakot. Ha a tervezetet elfogadják, a KDNP az Alkotmánybíróság­hoz fordul - hangzott el. • Cs. I. Gáspár Miklós Lezsák: lendületben az MDF MH-tudósítás „Lendületben van a Magyar Demokrata Fórum a kapcso­latépítés terén mind az ellen­zéki pártokkal és a civilszer­vezetekkel, mind a külpoliti­kában” - hangoztatta Lezsák Sándor a párt országos vá­lasztmányának szombati ülé­sén. Az MDF elnöke beszédé­ben azt is kijelentette, hogy­ a demokrata fórum politikai el­lenfeleit nem az ellenzéki ol­dalon kell keresni. A választmány üléséről Herényi Károly szóvivő el­mondta: a testület bizottságai elkezdik az EU-kérdőívre adott kormányzati válaszok megvitatását, S másfél hónap múlva elkészítik jelentésüket. Bába Iván választmányi elnök szerint fontos az európai in­tegrációs folyamatok figye­lemmel kísérése, s lényeges­nek tartotta azt is, hogy a kér­dőívre adott válaszokból a párt levonja a tanulságokat és a következtetéseket. A választmány nyilatkozat­ban tiltakozott az ellen, hogy az egészségügyi ellátási köte­lezettségről és a területi nor­matívákról szóló törvény elfo­gadása értelmében a kormány tízezer kórházi ágyat meg akar szüntetni. A választmányi kérdésre, hogy az SZDSZ-ből kilépett Tölgyessy Péter a politika peri­fériájára szorulhat-e, Bába Iván kijelentette: nem tartanak ettől, s remélik, hogy Tölgyessy poli­tikai karrierje töretlen marad. Herényi Károly végül bejelen­tette: Lezsák Sándor pártelnök szerdán megbeszélést folytat Orbán Viktor Fidesz-elnök­­kel, valamint Giczy György KDNP-elnökkel az ellenzéki pártok együttműködéséről. Stratégiai együttműködést alakít ki a jövőben a Munkás­tanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Demokrata Fó­rum. A párt és az érdekképvi­selet vezetői erről a lakiteleki népfőiskolán rendezett talál­kozón írtak alá szerződést. Az MDF vállalja, hogy választási programját egyezteti a Mun­kástanácsokkal, sőt az őszi költségvetési vitában is a kö­zösen kialakított álláspontot képviseli majd. A felek megál­lapodtak abban is, hogy köl­csönösen támogatják egymás jelöltjeit a parlamenti, a társa­dalombiztosítási és az önkor­mányzati választások alkalmá­val. A közösen kiadott szán­déknyilatkozatban az is szere­pel, hogy mind az MDF, mind a Munkástanácsok kívánatos­nak tartja hasonló szerződés kötését a KDNP-vel és a Fi­desszel is, s erről már meg­kezdték a tárgyalásokat. • B.K.-CS.I. Újraválasztották Lendvai Ildikót MTI­­, —n—--------------------------­Ismét Lendvai Ildikót válasz­tották a Magyar Szocialista Párt budapesti tanácsának el­nökévé a szervezet szomba­ton befejeződött kétnapos küldöttértekezletén. Az ügy­vezető alelnököt, Danielisz Bélát is megerősítették tiszté­ben, a gazdasági alelnök pedig Bakos­yi Tibor lett. A fővárosi szocialisták ta­nácskozásán megválasztották a kilenctagú budapesti elnök­séget, módosították a szerve­zeti és­­működési szabályzatot. Lejidvai Ildikó az MTI-nek elmondta: a most megválasz­tott vezetőség mandátuma 1998-ig szól, tehát ők fogják levezényelni mind a parla­menti,­ mind az önkormányza­ti választásokat. A kétnapos eszmecsere hangulatáról szól­va az újraválasztott elnök hangsúlyozta: a rendezvény nem volt balos szellemiségű, a küldöttek a stabilizáció foly­tatása mellett foglaltak állást. Óvtak attól, hogy a kor­mány gazdaságpolitikája vá­lasztási célok miatt felpuhul­jon. Szóba került az adótábla­vita is. A felszólalók általában a frakcióvezetőség elképzelé­sét tartották szimpatikusabb­­nak a kormányénál. Lendvai Ildikó közölte: a budapesti tanács november végén vagy december elején újabb küldöttértekezletet tart, ahol megvitatják az 1998- as választásokra való felké­szülés kérdéseit, illetve szó lesz arról, hogy milyen elkép­zelések alapján válasszák ki a párt majdani főpolgármester­jelöltjét. Foglalkoznak majd a kerü­letek és a főváros viszonyával is, mivel meglátásuk szerint ezen a területen számos fe­szültség jelentkezik. Ezt jelzi, hogy az MSZP-s polgármesterek vezette kerü­letek és a fővárosi szocialista önkormányzati frakció között is érezhető a főváros és a ke­rületek közötti konfliktusok hatása.

Next