Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

8 Magyar Hírlap KULTÚRA Ettore Siratta és a szimfonikus könnyűzene Az Elvis-kultusz ma is töretlen A közelmúltban Európában is megjelent a Symphonie Elvis című lemez, amelyen - világpremierként - szimfoni­kus zenekari verzióban hall­hatók a rock and roll királya, Elvis Presley dalai. Az al­bum karmesterével, a világ­hírű olasz-amerikai dirigens­sel, Ettore Strattával beszél­gettünk. • Klasszikus karmesternek készült, és New Yorkban hosszú időn át egy magyar professzor növendéke volt. Hogyan emlékszik vissza a Serly Tibornál töltött évekre? Mindig nagyszerű meste­reim voltak, a római Con­­servatorio di Santa Cecíliá­ban éppúgy, mint Brazíliá­ban, de a legtöbbet mégis Serly Tibortól tanultam. Fantasztikusan elegáns diri­gens volt, aki hosszú időn át együtt dolgozott Bartókkal, s így „első kézből” közvetí­tette felém a magyar zenét, Bartók és Kodály művésze­tét. Évek óta nem vezénye­lek már klasszikus kompozí­ciókat, de ma is hasznosítani tudom Serly tanácsait. • Szakterülete a szimfonikus könnyűzene: táncok, dalok, musicalek, slágerek zenekari hangszerelésben. Hogyan ke­rült kapcsolatba ezzel a sa­játos műfajjal? Gyerekkorom óta kedvelem a könnyűzenét, és amikor Olaszországból az Egyesült Államokba költöztem, nagy hatással volt rám a dzsessz és a Broadway zenei világa. Nem bírtam elviselni a zenei műfajok merev elválasztá­sát, viszont karmesterként mindig szimfonikus zeneka­ri hangzásban gondolkod­tam, így jött létre ez a kü­lönleges műfaj, és a Teldec kiadó szerencsére kezdettől segítette elképzeléseimet. Megszülettek a szimfonikus tangókat, bolerókat és bossa novákat tartalmazó leme­zek, valamint a Symphonie Lloyd Webber című váloga­tás. Ezután vetettem fel az Elvis-lemez ötletét, ami kedvező fogadtatásra talált; talán azért is, mert világpre­mier, szimfonikus zenekar még sohasem játszotta le­mezre Elvis dalait. • Hogyan választotta ki El­vis Presley több száz dalá­ból, több tucatnyi világslá­geréből az albumon szereplő tizenkét felvételt? Arra törekedtem, hogy ne csak a legnagyobb slágerek, a Love Me Tender, a Heartb­reak Hotel vagy az Are You Lonesome Tonight? szólalja­nak meg, hanem olyan dalok is, amelyek talán kevésbé is­mertek, s amelyeknél a zene­kari hangszerelés valami újat tud hozni. • Milyennek látja Elvis Presley megítélését az Egye­sült Államokban és a világ más országaiban most, csak­nem két évtizeddel a sztár halála után? Az Elvis-kultusz ma is tö­retlen. Nemrég olvastam egy megdöbbentő adatot, amely szerint világszerte összesen 435 olyan klub mű­ködik, amely kizárólag El­­vis-rajongókat tömörít. Az Elvis-imádat nem kötődik Amerikához, de azért ott a legerősebb. Nashville-ben vagy Memphisben például - ahol a lemez felvételei ké­szültek - az utcán is lépten­­nyomon Elvis-emléktár­­gyakkal vagy éppen­­hason­másokkal találkozhatunk. Az Elvis-kultusz persze jó üzlet is; sokan élnek belőle, de a lényeg mégsem ez, ha­nem a sztár, a „szobor” imá­data. • Mi lehetett Elvis Presley titka, amivel kiemelkedett a hozzá hasonlóan tehetséges rock and roll-énekesek tö­megéből? A különböző Elvis-monográ­­fiák más-más hipotéziseket állítottak fel: beszéltek Elvis különleges hangszínéről, me­nedzsere, Parker ezredes rendkívüli üzleti tehetségéről és más tényezőkről is. Egyik hipotézist sem fogadom el teljesen: szerintem Elvis igazi titka az, hogy bár multimil­liomos volt, méregdrága, ext­ravagáns ruhákat viselt és Cadillacen járt, a közvéle­mény szemében mégis meg­maradt teherautót vezető, az NSZK-ban katonáskodó amerikai srácnak. • Az album felvételei során - a Memphisi Szimfonikus Ze­nekar mellett - több olyan muzsikussal is együttműkö­dött, aki egykor Elvis ze­nésztársa volt. Nem vagyok szentimentális, de mégis elérzékenyültem, amikor a stúdióban viszont­láttam az ötvenes-hatvanas évek legendás sztárjait: a gi­táros Scotty Moore-t, aki 1954-ben Elvis első mene­dzsere volt; Boots Randolp­­hot, aki a rock and roll-kor­­szak egyik legsikeresebb sza­xofonosa volt és Elvis-fil­­mekben is zenélt; Charlie McCoy harmonikást, Reggie Young gitárost, Bobby Wood zongoristát és Mike Leech basszusgitárost. Ez a hat ze­nész egy pillanat alatt felele­venítette az ötvenes-hatva­nas évek atmoszféráját, és nekünk, fiatalabbaknak is rengeteget segített. • Milyen tervei vannak a kö­zeljövőben? Mindenképpen szeretném további albumokkal folytat­ni az Elvis-válogatást, mert még rengeteg olyan dal van, ami szerintem remekül hangzana szimfonikus zene­kari verzióban. A Teldec is támogatja ezt az ötletet, bár meg kell várnunk a mostani lemez fogadtatását. Az al­bum élő bemutatója - augusztusban, a Memphis­ben évente megrendezett ünnepi Elvis-hét keretében - kirobbanó sikert hozott, de a kiadó számára az euró­pai visszhangok is rendkívül fontosak, az európai terjesz­tés viszont csak most kezdő­dött. A másik fontos projekt az életemben a Lost In The Stars című, Cole Porter, Kurt Weill és Thelonious Monk dalait tartalmazó le­mez, ami szintén a közel­múltban jelent meg. Elkép­zelhető, hogy 1997-ben mindkét repertoárral turné­ra indulok. • Retkes Attila Elvis Presley az RCA lemezstúdióban FOTÓ: E. P. E./ TELDEC PROMÓCIÓ Budapesti Őszi Fesztivál a Vörösmarty téren 1996. szeptember 27—29. A belvárosi rendezvény helyszíne: V. kerület, Vörösmarty tér. 1996. szeptember 27., péntek. 16-20 óra Gyermekhangok - gyermekek a zene világában 1996. szeptember 28., szombat 11-20 óra „A katonazenétől a Big bandig...” 1996. szeptember 29., vasárnap (a népművészet napja) „Mélységes mély a múltnak kútja...” (a Pro-Folk Bt. rendezésében) 10-13 óra Előttünk a jövő: gyermekegyüttesek népzenei bemutatói 14-21.30 óra 1100 év jellegzetes hangszerei a népzenében BOHEMIA FESZTIVÁL 'W 1996. szeptember 28., Budapest A rendezvény helyszíne a Dohány utcai MSZDP-székház lesz. A rendezvény főszponzora a Kar-Ton Kft., támogatói a Budapesti Fesztiválközpont Kht, a Kékkúti Ásványvíz Rt., valamint a Prémium Kft. (Budvar sör). Programok: 17.00 óra A fesztivál ünnepélyes megnyitója a sörözőben 17.30 óra Jiri David festőművész kiállításának megnyitója 17.45 óra Filmvetítés: San Svankmajer: Faust-lecke (1994.) 19.30 óra JIRI STIVÍN QUARTETT 23.00 óra Filmvetítés: Jan Sverák: Akkumulátor I. (1994.) 23.00 óra: PSÍ VOJÁCI Lesz még cseh söröző (Budvar sör, Becherovka), valamint cseh tematikájú CD-k, könyvek árusítása H­irdetmény A SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. (1113 Budapest, Bartók Béla út 120.) igazgatósága értesíti a tisztelt részvényeseket, hogy a társaság RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉT 1996. október 29-én 10.30-ra összehívja A közgyűlés helyszíne: 1113 Budapest, Zsombolyai utca 6. (TIT Budapesti Stúdiója). Napirend: 1. Döntés az rt. elhelyezésének megváltoztatásáról. 2. Döntés az rt. hosszú lejáratú kötelezettségvállalásáról. 3. Egyebek. Kérjük a tisztelt részvényeseket, hogy a közgyűlés helyszínén 9.30-tól megjelenni, a jelenléti ívet aláírni és a szavazójegyet átvenni szíveskedjenek. A részvényesi jogokat - az alapító okirat szerint - személyesen vagy írásban meghatalmazott képviselő útján lehet gyakorolni. SALDO Rt. MH 10524 Gitárálom Benkő Dániel szólókoncertje és Z. Szabó Zoltán festőművész kiállítása szeptember 28-án 19 órakor Virányosi Közösségi Ház XII., Szarvas Gábor u. 8. CAR IMP Kv^kcäämi h Sao­^Utsto Kft 1026 Bmlapswt, \n 2-4 DAEWOO MOTOR K­LU Dl 1996. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK Filmkultúra Interneten Mozgóképtörténet egyetlen kattintásra Néhány napja nyilvános for­galomban kapható a Magyar Filmintézet által szerkesztett és kiadott, hatrészesre terve­zett magyar filmtörténeti CD-ROM-sorozat első da­rabja. Augusztus vége óta pedig az Interneten olvasha­tó a Filmintézet lapja, a kife­jezetten e médium számára újratervezett Filmkultúra. A magyar mozgókép törté­netét a kezdetektől napjain­kig bemutató CD-ROM soro­zat a maga nemében egyedül­álló vállalkozás a világon. A tervek szerint három lemez a játékfilmekkel, három pedig a dokumentumfilmekkel fog­lalkozik majd. Az első, a já­tékfilmekről szóló rész (Moz­­góKépTár I.) két nagy korsza­kot ölel fel, s 1944-gyel zárul. A szakemberek és filmbará­tok magyar, illetve angol nyel­ven, különböző szempontok szerint (kronológia, címek, al­kotók, műfajok) kedvükre tá­jékozódhatnak, kutathatnak a hatalmas mennyiségű adatot tartalmazó, mégis logikusan áttekinthető anyagban. Az adatbázisok között kölcsönös az átjárhatóság, s a multmédia azt is lehetővé teszi, hogy az érdeklődők szórakozva sze­rezhessenek ismereteket nemzeti filmgyártásunkról. A csaknem ezer műről szóló információtömeget egyórányi filmrészlet egészíti ki - a fel­használó tetszés szerint „rá­kattinthat” Kabos Gyula, Já­vor Pál vagy Bársony Rózsi legemlékezetesebb alakításai­ra, felidézheti Karády Katalin dalait. A CD-ROM a Magyar Mozgókép Alapítvány támo­gatásával készült, szerkesztő­je Komár Erzsébet, látvány­tervezője Yasar Meral (ára 6000 Ft+ÁFA). Mint már korábban hírt ad­tunk róla, a Filmkultúra mun­katársai, észlelve a nyomtatott sajtó, s azon belül a szaklapok évek óta tartó válságát, úgy döntöttek, megpróbálják ki­használni az 50 milliós „olva­sótáborral” rendelkező számí­tógépes világhálózat, az Inter­net nyújtotta lehetőségeket. A munkát az év elején kezdték meg a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program támo­gatásával, s az első próbaszá­mok már a nyáron megjelen­tek. Az elektronikus Filmkul­túra (főszerkesztője, akárcsak nyomtatott elődjéé, Forgács Iván) lényegesen eltér a többi, a hálózatra „feltett” periodiká­tól - kifejezetten az új médium számára tervezték újra. Lap­zártája nincs, rovatai folyama­tosan bővülnek, híreit rendsze­resen frissítik, miközben vala­mennyi, szintén magyar és an­gol nyelven megjelent anyag visszakereshető marad. Mivel a lap a világ minden részéről hozzáférhető, kitűnő fórum a nemzetközi szakmai viták szá­mára, s lehetővé teszi, hogy a fiatalok megszólalási lehető­séghez jussanak. A szerkesz­tőségi félórákban az „olva­sók” akár közvetlenül is kom­munikálhatnak a lap munka­társaival. A tervek szerint a ta­nári, kritikusi utánpótlást se­gítve hamarosan fontos szak­könyvek fejezetei is megjelen­nek a Filmkultúra elektroni­kus hasábjain. A lap hívójele az Interne­ten: htp://www.filmkultu­ra.iif.hu:8080. • Baló Péter Lengyel szakadár színház Lágymányoson Majmok, bábok, politikusok A Theater 3/4 - Zusno vi­lághírű lengyel színház va­sárnap új darabját mutatja be a MU Színházban. A tár­sulat mind választott élet­formáját tekintve, mind egyedülálló kifejezésmód­jával feltűnést keltett hazá­jában és a világ legkülönbö­zőbb pontjain. A Lágymányosi Közössé­gi Házban működő Mu Szín­ház színpadán lép fel vasár­nap a Theater 3/4 - Zusno. A nevük a társulat lakóhe­lyére, a Suwalki vajdaságbeli Zusno falucskára utal, ahová 1992-ben, alakulásuk évében telepedtek le. Vezetőjük, Krzysztof Rau a legjobb lengyel bábszínház igazgatói posztját hagyta ott, amikor úgy döntött, hogy családjával és barátaival ki­vonul a hivatalos színházi struktúrából. A 3/4 pedig azt fejezi ki, hogy egy színház csak a közönséggel együtt teljes és működőképes, ők tehát e gépezet háromne­gyed részének tekintik ma­gukat. A „szakadárok” kí­sérletezésük folyamán olyan kifejezésformához jutottak el, amely egyedülálló a vilá­gon: a textilből és fából ké­szült bábok használata he­lyett vagy mellett az emberi test képezi figuráik „alap­anyagát”. Például hat kézből emberi arcot formálnak, amelyet három színész töké­letes együttműködésével keltenek életre. Az ujjak, tenyerek, tal­pak felhasználásával a leg­különbözőbb karakterek megformálására képesek, mint például az érdeklődő majom, a korteskedő politi­kus, az idegbeteg tudós. Va­sárnap a Gaia című darabju­kat mutatják be, amely az ember és a természet szün­telen harcáról, a halál misz­tériumáról szól. • Bi. L Portréfilm a 75 éves Jancsó Miklósról Jancsó Miklós világhírű ma­gyar filmrendező, az egyete­mes mozgókép egyik megújí­­tója ma 75 éves. A televízió holnap 80 perces portréfilm­mel köszönti a művészt (Illú­ziók, MTV 2, szombat 16.30.). Az Illúziók című portré­film alkotói, Nádasy László és Puszt Tibor arra törekedtek, hogy munkájuk tartalmában és stílusában is méltó legyen az ünnepelthez. Az eredmény lényegesen különbözik a ha­gyományos, „beszélő fejes” dokumentumfilmekre emlé­keztető születésnapi köszön­tőktől, ugyanakkor sikerült elkerülni azt a csapdát is, hogy a rendező jellegzetes stí­lusát utánozva „jancsós” mű keletkezzen. Az illúziók alko­tói inkább - előre tekintve - a multimédiára utalnak; a film, akár egy CD-ROM, a külön­böző hordozókon látható film- és interjújelenetekről ide-oda „ugrálva” mutatja be Jancsó Miklós életútját és munkásságát. Például az ün­nepelt lakása nappalijában ül­ve az egyik forgatásról készí­tett filmrészletet nézi, majd hirtelen a videón látható jele­net tölti be a képernyőt, mi­közben Jancsó a bal sarok­ban, egy képkivágatban mesél a felidézett műről, majd újra ő kerül a középpontba, hogy a sarokban a már kész film leg­híresebb jelenete peregjen to­vább. Ugyanígy „úsznak be” fél évszázada készült, szuper 8-as filmre felvett családi fel­vételek vagy fekete-fehér té­véinterjúk a hatvanas évek­ből. Ez a szimultán módszer lehetővé teszi, hogy a párhu­zamosan elhangzottak és lá­tottak egymásba oda-vissza kapcsolódva, a nézőt a meg­szokottnál nagyobb aktivitás­ra ösztönözve új összefüggé­seket, értelmezési lehetősége­ket villantsanak fel - még a Jancsó-életmű alapos ismerői számára is. Az illúziók a Ma­gyar Televízió, Orosz Tibor és az Objektív Filmstúdió kop­rodukciójában készült. •B. P. Tévénapló Mindenki egyért Ultrareneszánsz TV2 IX. 25 19.30 Szinte gyerekek még, ifjú fanatikusok, akik halálosan komolyan vesznek egy já­tékot. Mindent alárendelnek neki, egész életük róla szól. Csupán három dolog fontos számukra, sorrendben: a csapat, az alkohol és az, hogy magyarok, fehér a bőrük. Nem szkinhedek ők, hanem úgy nevezik magukat, „ultrák”. És a játék, amelyért hajlandók akár vérüket is ál­dozni, a foci, pontosabban a szurkolás. Dér András egy eddig ismeretlen szubkultúrába kalauzol minket Ultrare­neszánsz című dokumentumfilmjével. Feltérképezi szabályrendszerüket, hie­rarchiájukat, alapelveiket, és mintegy mellesleg közelünkbe hozza a srácokat, akiket általában csak akkor látunk, ami­kor arctalanná oldódnak az őrjöngő tö­megben. Ők azok, akik a meccsen bal­héznak, verekszenek, akik csapatuk szí­neibe burkolózva ordítoznak a Metró­ban. Ez azonban csupán a felszín, amit a lépteit közelükben felgyorsító járókelő a szeme sarkából láthat. A mélybe ásva kiderül: az ultráknak történelmük van, eredetük és egész filozófiájuk, mint bár­melyik valamirevaló szubkultúrának. „A mozgalom” Olaszországból in­dult hódító útjára, innen hozta magával alapelveit és kellékeit. Az erőszak nem lényege, csupán természetes velejárója, az ultraéletérzésből fakad. Olyan komo­lyan veszik a játékot, hogy az ellenfél számukra ellenséggé válik. Mint ahogy azzá válik mindenki más is, akit nem el­sősorban és mindenekfelett a Csapat győzelmének akarása hajt. Ellenség te­hát az összes többi klub és azok szurko­lótábora, az aki indifferens, és persze mindenki, aki nem magyar, és így felte­hetően nem leghőbb vágya egy magyar csapat diadala. A bevallott, sőt büszkén hangoztatott nacionalizmus egyébként nem jellemző a világ minden ultrájára. Nyilván vannak olyanok is, akik nem szélsőjobb-, hanem szélső­baloldali el­vek forgácsait építik be ideológiájukba. Országa, rezsime válogatja. Nálunk negyven év szélsőbaloldalizmus után a jobbnak van nagyobb keletje. Ideológiájuk, ellenség- és konfliktus­keresésük csupán annyiban egyedi, hogy a foci köré szerveződik. Máskülön­ben viszont olyan ismerős, hogy az már szinte unalmas. Ilyen elveken működ­nek, mint a diktatúrák, a forradalmak, polgárháborúk, háborúk és a terroriz­mus. Azokat is csak emberek csinálják, akik - mint az ultrák is - többnyire hittel tagadják agresszivitásukat. „Egyet szí­vesen szájba vágnék, mer ki nem. De nem vagyok híve az erőszaknak”. - mondja a cinizmus leghalványabb jele nélkül egy fiú. Egy másik pedig - szép arcú, halk szavú gyerek - intelligensen, értelmesen fejtegeti az ultrává válás tár­sadalmi és pszichológiai okait, az ismert magyarázattal szolgál, miszerint a szur­kolás egy szerep, ahol az ifjak kienged­hetik a „belső és külső gondok” miatt bennük felgyülemlett feszültséget. Úgy beszél, mint egy kívülálló, mint aki már kigyógyult. Közben mégis szeretettel dédelgeti a kezében lévő fényképeket,, amelyek egy zágrábi mérkőzésen ké­szültek. Szurkolókkal zsúfolt lelátót áb­rázolnak és görögtüzet, ami az ultrák „koreográfiájának” szokásos eleme. Magyarázatából kiderül, a polgárhábo­rú kirobbanását örökítették meg. Sze­rinte ugyanis minden ezen a meccsen kezdődött, a szerb és horvát ultrák összecsapásával. Jobban tesszük tehát, ha nem becsüljük alá a mániákusoknak e maroknyi csoportját. Dér András nem könnyíti meg a néző dolgát, eldönthetetlen, sajnálni kell-e eze­ket a srácokat, amiért saját fanatizmusuk börtönébe zárják magukat, vagy félnünk kell-e tőlük. Remélem, sose tudjuk meg. • Vitézy Zsófia SZERENCSEKERÉK TELEFONÚJSÁG IfiliSlMIINTFRIVHlllHSHnTOi JÁTÉK 06-90-33-22-22 Éjjel-nappal hívható! ' A Szerencsekerék Telefonújsággal hétről hét­b/tKtNLbt I AULA re tonnányi hát, érdekessége­ tudhat meg két A Á B C D E É kedvenc TV vetélkedőjéről, a Szerencsekerék 11 12 13 14 15 16 17 és a Mindent vagy Semmit játékokról! Plusz: nap mint nap telefonon játszhat a Szerencse- F G H I I J K kerékkel, éjjel-nappal, amikor csak akar! 21 22 23 21 25 26 27 a játékszabályok azonosak a televízióban , „ látottakkal, azzal a kivétellel, hogy a csőd L M N O O O O csupán eredményének lenullázását jelenti. | 31 32 33 34 35 36 37 pe a játékot folytathatja. Betűket az itt lát­ P O R 9 t N­ V Szerencsetábla segítségével kérhet­ iá 40 43 44 43 43 47 elén­e mondania vagy beütnie a kért betű lá­to­tt sorszámának két számjegyét. Ü UVWXYZ A hét minden napján kisorsolunk egy-egy 51 52 53 54 55 56 57 szerencsés játékost, aki a játékban elért­­ pénzösszegét nyeri. A mai feladvány ■■■■■■■­­ s­ól §||||| 1||||§ ||1§|1 |||§§|| 1||||1 ||llfl|­­5 O 48­­ színmű | ­ Egy nap a Britannicában — Luc Holste H­olste, Luc, latinul Lucas Holstenius (szül. 1596. szept. 27. Hamburg - megh. 1661. febr. 2. Róma), ókori tudományokkal foglalkozó tudós és a Vatikán könyvtárosa, leginkább földrajzi művek magyaráza­tos kiadásáról, valamint az „Epistolae ad diversos" („Különböző embe­rekhez írt levelek; 1817) c. műve révén ismert. Az utóbbi értékes forrás kora irodalmának történetéhez. Holste 1617-18-ban Philipp Clüver földrajztudóssal együtt Itáliában és Szicília szigetén járt, és Clüver „Italia antiqua" („Az ókori Itália; 1624) c. művéhez gyűjtöttek anyagot. Holste feljegyzései erről a mun­káról 1666-ban jelentek meg. 1627-ben Rómába ment, hogy Frances­co Barberini bíboros könyvtárosa legyen, és 1629-ben a Vatikánban kapott állást. A Kr. e. III. században élt görög újplatonista Porfüroszról írt kisebb dolgozata a filozófus életéről és műveiről szól. Mint fáradhatatlan, hatalmas tudást felhalmozott humanista, kora teo­lógiai és természettudományi ismereteinek birtokában, 1641 -ben Holste a Vatikán könyvtárosa lett. Bár nagyszabású irodalmi tervei nem való­sultak meg, terjedelmes feljegyzései fennmaradtak, és halála után ezek egy részét kiadták. Legfontosabb földrajzi munkái közé tartozik Itália térképeinek átdol­gozása. Ezek a Vatikán gyűjteményében találhatók. Előkészítette az „Italia antiqua" javított kiadását, és Stephanus Bizantinus görög föld­rajztudós „Etnika" („Néprajz") c. munkája az ő feldolgozásában jelent meg 1684-ben. Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátumos Britannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Budapest, Kerepesi út 29/B), minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. (Szeptember 27.) MH 10141

Next