Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-27 / 226. szám
8 Magyar Hírlap KULTÚRA Ettore Siratta és a szimfonikus könnyűzene Az Elvis-kultusz ma is töretlen A közelmúltban Európában is megjelent a Symphonie Elvis című lemez, amelyen - világpremierként - szimfonikus zenekari verzióban hallhatók a rock and roll királya, Elvis Presley dalai. Az album karmesterével, a világhírű olasz-amerikai dirigenssel, Ettore Strattával beszélgettünk. • Klasszikus karmesternek készült, és New Yorkban hosszú időn át egy magyar professzor növendéke volt. Hogyan emlékszik vissza a Serly Tibornál töltött évekre? Mindig nagyszerű mestereim voltak, a római Conservatorio di Santa Cecíliában éppúgy, mint Brazíliában, de a legtöbbet mégis Serly Tibortól tanultam. Fantasztikusan elegáns dirigens volt, aki hosszú időn át együtt dolgozott Bartókkal, s így „első kézből” közvetítette felém a magyar zenét, Bartók és Kodály művészetét. Évek óta nem vezényelek már klasszikus kompozíciókat, de ma is hasznosítani tudom Serly tanácsait. • Szakterülete a szimfonikus könnyűzene: táncok, dalok, musicalek, slágerek zenekari hangszerelésben. Hogyan került kapcsolatba ezzel a sajátos műfajjal? Gyerekkorom óta kedvelem a könnyűzenét, és amikor Olaszországból az Egyesült Államokba költöztem, nagy hatással volt rám a dzsessz és a Broadway zenei világa. Nem bírtam elviselni a zenei műfajok merev elválasztását, viszont karmesterként mindig szimfonikus zenekari hangzásban gondolkodtam, így jött létre ez a különleges műfaj, és a Teldec kiadó szerencsére kezdettől segítette elképzeléseimet. Megszülettek a szimfonikus tangókat, bolerókat és bossa novákat tartalmazó lemezek, valamint a Symphonie Lloyd Webber című válogatás. Ezután vetettem fel az Elvis-lemez ötletét, ami kedvező fogadtatásra talált; talán azért is, mert világpremier, szimfonikus zenekar még sohasem játszotta lemezre Elvis dalait. • Hogyan választotta ki Elvis Presley több száz dalából, több tucatnyi világslágeréből az albumon szereplő tizenkét felvételt? Arra törekedtem, hogy ne csak a legnagyobb slágerek, a Love Me Tender, a Heartbreak Hotel vagy az Are You Lonesome Tonight? szólaljanak meg, hanem olyan dalok is, amelyek talán kevésbé ismertek, s amelyeknél a zenekari hangszerelés valami újat tud hozni. • Milyennek látja Elvis Presley megítélését az Egyesült Államokban és a világ más országaiban most, csaknem két évtizeddel a sztár halála után? Az Elvis-kultusz ma is töretlen. Nemrég olvastam egy megdöbbentő adatot, amely szerint világszerte összesen 435 olyan klub működik, amely kizárólag Elvis-rajongókat tömörít. Az Elvis-imádat nem kötődik Amerikához, de azért ott a legerősebb. Nashville-ben vagy Memphisben például - ahol a lemez felvételei készültek - az utcán is léptennyomon Elvis-emléktárgyakkal vagy éppenhasonmásokkal találkozhatunk. Az Elvis-kultusz persze jó üzlet is; sokan élnek belőle, de a lényeg mégsem ez, hanem a sztár, a „szobor” imádata. • Mi lehetett Elvis Presley titka, amivel kiemelkedett a hozzá hasonlóan tehetséges rock and roll-énekesek tömegéből? A különböző Elvis-monográfiák más-más hipotéziseket állítottak fel: beszéltek Elvis különleges hangszínéről, menedzsere, Parker ezredes rendkívüli üzleti tehetségéről és más tényezőkről is. Egyik hipotézist sem fogadom el teljesen: szerintem Elvis igazi titka az, hogy bár multimilliomos volt, méregdrága, extravagáns ruhákat viselt és Cadillacen járt, a közvélemény szemében mégis megmaradt teherautót vezető, az NSZK-ban katonáskodó amerikai srácnak. • Az album felvételei során - a Memphisi Szimfonikus Zenekar mellett - több olyan muzsikussal is együttműködött, aki egykor Elvis zenésztársa volt. Nem vagyok szentimentális, de mégis elérzékenyültem, amikor a stúdióban viszontláttam az ötvenes-hatvanas évek legendás sztárjait: a gitáros Scotty Moore-t, aki 1954-ben Elvis első menedzsere volt; Boots Randolphot, aki a rock and roll-korszak egyik legsikeresebb szaxofonosa volt és Elvis-filmekben is zenélt; Charlie McCoy harmonikást, Reggie Young gitárost, Bobby Wood zongoristát és Mike Leech basszusgitárost. Ez a hat zenész egy pillanat alatt felelevenítette az ötvenes-hatvanas évek atmoszféráját, és nekünk, fiatalabbaknak is rengeteget segített. • Milyen tervei vannak a közeljövőben? Mindenképpen szeretném további albumokkal folytatni az Elvis-válogatást, mert még rengeteg olyan dal van, ami szerintem remekül hangzana szimfonikus zenekari verzióban. A Teldec is támogatja ezt az ötletet, bár meg kell várnunk a mostani lemez fogadtatását. Az album élő bemutatója - augusztusban, a Memphisben évente megrendezett ünnepi Elvis-hét keretében - kirobbanó sikert hozott, de a kiadó számára az európai visszhangok is rendkívül fontosak, az európai terjesztés viszont csak most kezdődött. A másik fontos projekt az életemben a Lost In The Stars című, Cole Porter, Kurt Weill és Thelonious Monk dalait tartalmazó lemez, ami szintén a közelmúltban jelent meg. Elképzelhető, hogy 1997-ben mindkét repertoárral turnéra indulok. • Retkes Attila Elvis Presley az RCA lemezstúdióban FOTÓ: E. P. E./ TELDEC PROMÓCIÓ Budapesti Őszi Fesztivál a Vörösmarty téren 1996. szeptember 27—29. A belvárosi rendezvény helyszíne: V. kerület, Vörösmarty tér. 1996. szeptember 27., péntek. 16-20 óra Gyermekhangok - gyermekek a zene világában 1996. szeptember 28., szombat 11-20 óra „A katonazenétől a Big bandig...” 1996. szeptember 29., vasárnap (a népművészet napja) „Mélységes mély a múltnak kútja...” (a Pro-Folk Bt. rendezésében) 10-13 óra Előttünk a jövő: gyermekegyüttesek népzenei bemutatói 14-21.30 óra 1100 év jellegzetes hangszerei a népzenében BOHEMIA FESZTIVÁL 'W 1996. szeptember 28., Budapest A rendezvény helyszíne a Dohány utcai MSZDP-székház lesz. A rendezvény főszponzora a Kar-Ton Kft., támogatói a Budapesti Fesztiválközpont Kht, a Kékkúti Ásványvíz Rt., valamint a Prémium Kft. (Budvar sör). Programok: 17.00 óra A fesztivál ünnepélyes megnyitója a sörözőben 17.30 óra Jiri David festőművész kiállításának megnyitója 17.45 óra Filmvetítés: San Svankmajer: Faust-lecke (1994.) 19.30 óra JIRI STIVÍN QUARTETT 23.00 óra Filmvetítés: Jan Sverák: Akkumulátor I. (1994.) 23.00 óra: PSÍ VOJÁCI Lesz még cseh söröző (Budvar sör, Becherovka), valamint cseh tematikájú CD-k, könyvek árusítása Hirdetmény A SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. (1113 Budapest, Bartók Béla út 120.) igazgatósága értesíti a tisztelt részvényeseket, hogy a társaság RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉT 1996. október 29-én 10.30-ra összehívja A közgyűlés helyszíne: 1113 Budapest, Zsombolyai utca 6. (TIT Budapesti Stúdiója). Napirend: 1. Döntés az rt. elhelyezésének megváltoztatásáról. 2. Döntés az rt. hosszú lejáratú kötelezettségvállalásáról. 3. Egyebek. Kérjük a tisztelt részvényeseket, hogy a közgyűlés helyszínén 9.30-tól megjelenni, a jelenléti ívet aláírni és a szavazójegyet átvenni szíveskedjenek. A részvényesi jogokat - az alapító okirat szerint - személyesen vagy írásban meghatalmazott képviselő útján lehet gyakorolni. SALDO Rt. MH 10524 Gitárálom Benkő Dániel szólókoncertje és Z. Szabó Zoltán festőművész kiállítása szeptember 28-án 19 órakor Virányosi Közösségi Ház XII., Szarvas Gábor u. 8. CAR IMP Kv^kcäämi h Sao^Utsto Kft 1026 Bmlapswt, \n 2-4 DAEWOO MOTOR KLU Dl 1996. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK Filmkultúra Interneten Mozgóképtörténet egyetlen kattintásra Néhány napja nyilvános forgalomban kapható a Magyar Filmintézet által szerkesztett és kiadott, hatrészesre tervezett magyar filmtörténeti CD-ROM-sorozat első darabja. Augusztus vége óta pedig az Interneten olvasható a Filmintézet lapja, a kifejezetten e médium számára újratervezett Filmkultúra. A magyar mozgókép történetét a kezdetektől napjainkig bemutató CD-ROM sorozat a maga nemében egyedülálló vállalkozás a világon. A tervek szerint három lemez a játékfilmekkel, három pedig a dokumentumfilmekkel foglalkozik majd. Az első, a játékfilmekről szóló rész (MozgóKépTár I.) két nagy korszakot ölel fel, s 1944-gyel zárul. A szakemberek és filmbarátok magyar, illetve angol nyelven, különböző szempontok szerint (kronológia, címek, alkotók, műfajok) kedvükre tájékozódhatnak, kutathatnak a hatalmas mennyiségű adatot tartalmazó, mégis logikusan áttekinthető anyagban. Az adatbázisok között kölcsönös az átjárhatóság, s a multmédia azt is lehetővé teszi, hogy az érdeklődők szórakozva szerezhessenek ismereteket nemzeti filmgyártásunkról. A csaknem ezer műről szóló információtömeget egyórányi filmrészlet egészíti ki - a felhasználó tetszés szerint „rákattinthat” Kabos Gyula, Jávor Pál vagy Bársony Rózsi legemlékezetesebb alakításaira, felidézheti Karády Katalin dalait. A CD-ROM a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával készült, szerkesztője Komár Erzsébet, látványtervezője Yasar Meral (ára 6000 Ft+ÁFA). Mint már korábban hírt adtunk róla, a Filmkultúra munkatársai, észlelve a nyomtatott sajtó, s azon belül a szaklapok évek óta tartó válságát, úgy döntöttek, megpróbálják kihasználni az 50 milliós „olvasótáborral” rendelkező számítógépes világhálózat, az Internet nyújtotta lehetőségeket. A munkát az év elején kezdték meg a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program támogatásával, s az első próbaszámok már a nyáron megjelentek. Az elektronikus Filmkultúra (főszerkesztője, akárcsak nyomtatott elődjéé, Forgács Iván) lényegesen eltér a többi, a hálózatra „feltett” periodikától - kifejezetten az új médium számára tervezték újra. Lapzártája nincs, rovatai folyamatosan bővülnek, híreit rendszeresen frissítik, miközben valamennyi, szintén magyar és angol nyelven megjelent anyag visszakereshető marad. Mivel a lap a világ minden részéről hozzáférhető, kitűnő fórum a nemzetközi szakmai viták számára, s lehetővé teszi, hogy a fiatalok megszólalási lehetőséghez jussanak. A szerkesztőségi félórákban az „olvasók” akár közvetlenül is kommunikálhatnak a lap munkatársaival. A tervek szerint a tanári, kritikusi utánpótlást segítve hamarosan fontos szakkönyvek fejezetei is megjelennek a Filmkultúra elektronikus hasábjain. A lap hívójele az Interneten: htp://www.filmkultura.iif.hu:8080. • Baló Péter Lengyel szakadár színház Lágymányoson Majmok, bábok, politikusok A Theater 3/4 - Zusno világhírű lengyel színház vasárnap új darabját mutatja be a MU Színházban. A társulat mind választott életformáját tekintve, mind egyedülálló kifejezésmódjával feltűnést keltett hazájában és a világ legkülönbözőbb pontjain. A Lágymányosi Közösségi Házban működő Mu Színház színpadán lép fel vasárnap a Theater 3/4 - Zusno. A nevük a társulat lakóhelyére, a Suwalki vajdaságbeli Zusno falucskára utal, ahová 1992-ben, alakulásuk évében telepedtek le. Vezetőjük, Krzysztof Rau a legjobb lengyel bábszínház igazgatói posztját hagyta ott, amikor úgy döntött, hogy családjával és barátaival kivonul a hivatalos színházi struktúrából. A 3/4 pedig azt fejezi ki, hogy egy színház csak a közönséggel együtt teljes és működőképes, ők tehát e gépezet háromnegyed részének tekintik magukat. A „szakadárok” kísérletezésük folyamán olyan kifejezésformához jutottak el, amely egyedülálló a világon: a textilből és fából készült bábok használata helyett vagy mellett az emberi test képezi figuráik „alapanyagát”. Például hat kézből emberi arcot formálnak, amelyet három színész tökéletes együttműködésével keltenek életre. Az ujjak, tenyerek, talpak felhasználásával a legkülönbözőbb karakterek megformálására képesek, mint például az érdeklődő majom, a korteskedő politikus, az idegbeteg tudós. Vasárnap a Gaia című darabjukat mutatják be, amely az ember és a természet szüntelen harcáról, a halál misztériumáról szól. • Bi. L Portréfilm a 75 éves Jancsó Miklósról Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, az egyetemes mozgókép egyik megújítója ma 75 éves. A televízió holnap 80 perces portréfilmmel köszönti a művészt (Illúziók, MTV 2, szombat 16.30.). Az Illúziók című portréfilm alkotói, Nádasy László és Puszt Tibor arra törekedtek, hogy munkájuk tartalmában és stílusában is méltó legyen az ünnepelthez. Az eredmény lényegesen különbözik a hagyományos, „beszélő fejes” dokumentumfilmekre emlékeztető születésnapi köszöntőktől, ugyanakkor sikerült elkerülni azt a csapdát is, hogy a rendező jellegzetes stílusát utánozva „jancsós” mű keletkezzen. Az illúziók alkotói inkább - előre tekintve - a multimédiára utalnak; a film, akár egy CD-ROM, a különböző hordozókon látható film- és interjújelenetekről ide-oda „ugrálva” mutatja be Jancsó Miklós életútját és munkásságát. Például az ünnepelt lakása nappalijában ülve az egyik forgatásról készített filmrészletet nézi, majd hirtelen a videón látható jelenet tölti be a képernyőt, miközben Jancsó a bal sarokban, egy képkivágatban mesél a felidézett műről, majd újra ő kerül a középpontba, hogy a sarokban a már kész film leghíresebb jelenete peregjen tovább. Ugyanígy „úsznak be” fél évszázada készült, szuper 8-as filmre felvett családi felvételek vagy fekete-fehér tévéinterjúk a hatvanas évekből. Ez a szimultán módszer lehetővé teszi, hogy a párhuzamosan elhangzottak és látottak egymásba oda-vissza kapcsolódva, a nézőt a megszokottnál nagyobb aktivitásra ösztönözve új összefüggéseket, értelmezési lehetőségeket villantsanak fel - még a Jancsó-életmű alapos ismerői számára is. Az illúziók a Magyar Televízió, Orosz Tibor és az Objektív Filmstúdió koprodukciójában készült. •B. P. Tévénapló Mindenki egyért Ultrareneszánsz TV2 IX. 25 19.30 Szinte gyerekek még, ifjú fanatikusok, akik halálosan komolyan vesznek egy játékot. Mindent alárendelnek neki, egész életük róla szól. Csupán három dolog fontos számukra, sorrendben: a csapat, az alkohol és az, hogy magyarok, fehér a bőrük. Nem szkinhedek ők, hanem úgy nevezik magukat, „ultrák”. És a játék, amelyért hajlandók akár vérüket is áldozni, a foci, pontosabban a szurkolás. Dér András egy eddig ismeretlen szubkultúrába kalauzol minket Ultrareneszánsz című dokumentumfilmjével. Feltérképezi szabályrendszerüket, hierarchiájukat, alapelveiket, és mintegy mellesleg közelünkbe hozza a srácokat, akiket általában csak akkor látunk, amikor arctalanná oldódnak az őrjöngő tömegben. Ők azok, akik a meccsen balhéznak, verekszenek, akik csapatuk színeibe burkolózva ordítoznak a Metróban. Ez azonban csupán a felszín, amit a lépteit közelükben felgyorsító járókelő a szeme sarkából láthat. A mélybe ásva kiderül: az ultráknak történelmük van, eredetük és egész filozófiájuk, mint bármelyik valamirevaló szubkultúrának. „A mozgalom” Olaszországból indult hódító útjára, innen hozta magával alapelveit és kellékeit. Az erőszak nem lényege, csupán természetes velejárója, az ultraéletérzésből fakad. Olyan komolyan veszik a játékot, hogy az ellenfél számukra ellenséggé válik. Mint ahogy azzá válik mindenki más is, akit nem elsősorban és mindenekfelett a Csapat győzelmének akarása hajt. Ellenség tehát az összes többi klub és azok szurkolótábora, az aki indifferens, és persze mindenki, aki nem magyar, és így feltehetően nem leghőbb vágya egy magyar csapat diadala. A bevallott, sőt büszkén hangoztatott nacionalizmus egyébként nem jellemző a világ minden ultrájára. Nyilván vannak olyanok is, akik nem szélsőjobb-, hanem szélsőbaloldali elvek forgácsait építik be ideológiájukba. Országa, rezsime válogatja. Nálunk negyven év szélsőbaloldalizmus után a jobbnak van nagyobb keletje. Ideológiájuk, ellenség- és konfliktuskeresésük csupán annyiban egyedi, hogy a foci köré szerveződik. Máskülönben viszont olyan ismerős, hogy az már szinte unalmas. Ilyen elveken működnek, mint a diktatúrák, a forradalmak, polgárháborúk, háborúk és a terrorizmus. Azokat is csak emberek csinálják, akik - mint az ultrák is - többnyire hittel tagadják agresszivitásukat. „Egyet szívesen szájba vágnék, mer ki nem. De nem vagyok híve az erőszaknak”. - mondja a cinizmus leghalványabb jele nélkül egy fiú. Egy másik pedig - szép arcú, halk szavú gyerek - intelligensen, értelmesen fejtegeti az ultrává válás társadalmi és pszichológiai okait, az ismert magyarázattal szolgál, miszerint a szurkolás egy szerep, ahol az ifjak kiengedhetik a „belső és külső gondok” miatt bennük felgyülemlett feszültséget. Úgy beszél, mint egy kívülálló, mint aki már kigyógyult. Közben mégis szeretettel dédelgeti a kezében lévő fényképeket,, amelyek egy zágrábi mérkőzésen készültek. Szurkolókkal zsúfolt lelátót ábrázolnak és görögtüzet, ami az ultrák „koreográfiájának” szokásos eleme. Magyarázatából kiderül, a polgárháború kirobbanását örökítették meg. Szerinte ugyanis minden ezen a meccsen kezdődött, a szerb és horvát ultrák összecsapásával. Jobban tesszük tehát, ha nem becsüljük alá a mániákusoknak e maroknyi csoportját. Dér András nem könnyíti meg a néző dolgát, eldönthetetlen, sajnálni kell-e ezeket a srácokat, amiért saját fanatizmusuk börtönébe zárják magukat, vagy félnünk kell-e tőlük. Remélem, sose tudjuk meg. • Vitézy Zsófia SZERENCSEKERÉK TELEFONÚJSÁG IfiliSlMIINTFRIVHlllHSHnTOi JÁTÉK 06-90-33-22-22 Éjjel-nappal hívható! ' A Szerencsekerék Telefonújsággal hétről hétb/tKtNLbt I AULA re tonnányi hát, érdekessége tudhat meg két A Á B C D E É kedvenc TV vetélkedőjéről, a Szerencsekerék 11 12 13 14 15 16 17 és a Mindent vagy Semmit játékokról! Plusz: nap mint nap telefonon játszhat a Szerencse- F G H I I J K kerékkel, éjjel-nappal, amikor csak akar! 21 22 23 21 25 26 27 a játékszabályok azonosak a televízióban , „ látottakkal, azzal a kivétellel, hogy a csőd L M N O O O O csupán eredményének lenullázását jelenti. | 31 32 33 34 35 36 37 pe a játékot folytathatja. Betűket az itt lát P O R 9 t N V Szerencsetábla segítségével kérhet iá 40 43 44 43 43 47 eléne mondania vagy beütnie a kért betű látott sorszámának két számjegyét. Ü UVWXYZ A hét minden napján kisorsolunk egy-egy 51 52 53 54 55 56 57 szerencsés játékost, aki a játékban elért pénzösszegét nyeri. A mai feladvány ■■■■■■■ sól §||||| 1||||§ ||1§|1 |||§§|| 1||||1 ||llfl|5 O 48 színmű | Egy nap a Britannicában — Luc Holste Holste, Luc, latinul Lucas Holstenius (szül. 1596. szept. 27. Hamburg - megh. 1661. febr. 2. Róma), ókori tudományokkal foglalkozó tudós és a Vatikán könyvtárosa, leginkább földrajzi művek magyarázatos kiadásáról, valamint az „Epistolae ad diversos" („Különböző emberekhez írt levelek; 1817) c. műve révén ismert. Az utóbbi értékes forrás kora irodalmának történetéhez. Holste 1617-18-ban Philipp Clüver földrajztudóssal együtt Itáliában és Szicília szigetén járt, és Clüver „Italia antiqua" („Az ókori Itália; 1624) c. művéhez gyűjtöttek anyagot. Holste feljegyzései erről a munkáról 1666-ban jelentek meg. 1627-ben Rómába ment, hogy Francesco Barberini bíboros könyvtárosa legyen, és 1629-ben a Vatikánban kapott állást. A Kr. e. III. században élt görög újplatonista Porfüroszról írt kisebb dolgozata a filozófus életéről és műveiről szól. Mint fáradhatatlan, hatalmas tudást felhalmozott humanista, kora teológiai és természettudományi ismereteinek birtokában, 1641 -ben Holste a Vatikán könyvtárosa lett. Bár nagyszabású irodalmi tervei nem valósultak meg, terjedelmes feljegyzései fennmaradtak, és halála után ezek egy részét kiadták. Legfontosabb földrajzi munkái közé tartozik Itália térképeinek átdolgozása. Ezek a Vatikán gyűjteményében találhatók. Előkészítette az „Italia antiqua" javított kiadását, és Stephanus Bizantinus görög földrajztudós „Etnika" („Néprajz") c. munkája az ő feldolgozásában jelent meg 1684-ben. Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátumos Britannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Budapest, Kerepesi út 29/B), minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. (Szeptember 27.) MH 10141