Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Amerikai támogatás zöldakciókhoz (MH) Magyarországnak reális esélye van arra, hogy környezetvédelmi szempontból a régió vezető országa legyen - jelentette ki Szili Katalin, a környezetvédelmi tárca államtitkára washingtoni látogatását követően. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal meghívására az Egyesült Államokban tartózkodó magyar delegáció ismertette a parlamenti tárgyalásra váró nemzeti környezetvédelmi program legfontosabb irányelveit, tárgyalt a katonai jellegű kármentesítési programokról, valamint a környezetvédelmi beruházásokhoz felhasználható támogatásokról. A megbeszélések során kiderült: elsősorban regionális akcióprogramokhoz lehet esélyünk pályázatokon jelentősebb összegekhez jutni. A pedagógusok garantált béreket kérnek (MH) Az október 1-jén esedékes pedagógus-béremelésnek nem lehet akadálya az önkormányzatok részéről, ugyanis a kincstár utalta részükre a kifizetésekhez szükséges összeget - jelentette ki tegnap Kiss Péter munkaügyi miniszter a Pedagógusok Szakszervezete országos vezetőségének ülése után. Szöllősi Istvánné főtitkár elmondta: az érdekképviselet jogilag és pénzügyileg egyaránt garantált bérrendszer megvalósításában érdekelt, még akkor is, ha ez az önkormányzati rendszer keretein belül egyelőre meglehetősen nehéz. Nyílt levél a miniszterelnökhöz (MH) Nyílt levélben fordult Horn Gyula miniszterelnökhöz a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, mert úgy véli: több tárca nem tartja be a korábban kötött hároméves közalkalmazotti megállapodást. Vadász János szerint így veszélybe kerülhet egyebek mellett a kulturális szaktörvények (közművelődési, könyvtári, múzeumi) idei parlamenti elfogadása. A szakszervezeti vezető tegnapi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: a közművelődési dolgozók is ragaszkodnak a közszférának megígért 19,5 százalékos béremeléshez. A KKDSZ egyben indítványozza, hogy jövő évtől vezessék be a központi bérfinanszírozást, ami azt jelenti, hogy nem az önkormányzatokon keresztül, hanem közvetlenül a költségvetéstől kapnák meg a közművelődésben dolgozók a kialkudott bérüket. Szigorúan ellenőrzött harci kutyák A lakás-takarékpénztárakról tárgyalt a parlament - MDNP: tisztázatlanok a hatáskörök a zsidókárpótlásban MH-tudósítás____________ Új, kifejezetten a lakáscélú megtakarítások gyűjtésére és lakáshitelek folyósítására szakosodott hitelintézetekről - a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg tegnap az Országgyűlés. Megkezdték a képviselők a harci kutyák tartásának szigorítására vonatkozó Fidesz-javaslat tárgyalását. A T. Ház tegnap Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár expozéjával megkezdte a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A javaslat célja új, szakosított hitelintézeti típus bevezetése a lakáscélú előtakarékosság ösztönzése, valamint a lakásfinanszírozáshoz rendelkezésre álló források kiszélesítése érdekében. Az előtakarékossági szerződésben az ügyfél arra vállalna kötelezettséget, hogy egy általa meghatározott összeget előre meghatározott rendszerességgel fizet be a lakás-takarékpénztárba. Az intézmény a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében az általános szerződési feltételek teljesülése esetén kölcsönt nyújt a betétesnek. A betéti kamat mellett a hitelkamat mértéke is rögzítésre kerül, s ez a szerződés időtartama alatt nem módosítható. A kamatlábak függetlenek lennének az inflációtól és a piac alakulásától. A támogatás a törvényjavaslat szerint csak akkor kapcsolódik a megtakarításhoz, ha a lakáskölcsön kamata nem haladja meg a 10 százalékot. A támogatásnál a figyelembe vett lakáscélú felhasználások köre tág, igénybe lehet venni például lakótelek vásárlásánál, lakás vagy családi ház építésénél, vásárlásánál, bővítésénél, felújításánál, illetve helyreállításánál. Tegnap folytatták és lezárták a képviselők a párizsi békeszerződés végrehajtásáról szóló határozati javaslat általános vitáját is. Szabó Iván (MDNP), aki a múlt heti vitában már nem kapott szót a televízióközvetítés idejében, kijelentette: erkölcsi kötelességünk a zsidó közösségek kárpótlása. A néppárt frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz olyan intézkedéseket, melyeket a kormány saját hatáskörben ne tudna megoldani, illetve hogy nem világos: a kormány hoz-e létre közalapítványt, vagy az Országgyűlésnek kell ezt megtennie. Megkezdődött az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó fideszes indítvány általános vitája is. Selmeczi Gabriella expozéjában emlékeztetett arra, hogy a harci kutyák behozatalát és tenyésztését tiltó 1994-es kormányrendelet egy „felpuhított” jogi szabályozás, mely a pitbull terrierek által okozott hazai tragédiákat ismerve semmiképpen sem elégséges. Nincs kellő visszatartó ereje, a veszélyes ebek tartásának feltételeit nem szabályozza, és könnyen kijátszható: a tenyésztés és az állatviadalok ma is folytatódnak. Selmeczi Gabriella felhívta a figyelmet számos, a veszélyes ebek által okozott tragédiára, és úgy vélte, hogy az 50 ezer forintos bírságnak sincs kellő visszatartó ereje. A hétpárti támogatással beterjesztett törvényjavaslatról elmondta: mivel szigorúbb szankciókra van szükség, bűncselekménynek minősülne - és két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő - a veszélyes eb tenyésztése, behozatala, engedély nélküli tartása csakúgy, mint a tartási feltételek súlyos megszegése. Az előterjesztők szerint az állatviadalszervezést és a fogadást is bűncselekménynek kell minősíteni, és az is bűncselekményt követ el, aki az állatviadal-tartás feltételeit biztosítja. A Fidesz szükségesnek tartja, hogy legyen tiltott tevékenység a veszélyes ebek reklámozása, hirdetése és versenyeztetése is. Annak érdekében, hogy a tenyésztés tilalmát ne lehessen kijátszani, a veszélyes ebek csak ivartalanítva legyenek tarthatók - szól a törvényjavaslat. A Fidesz szerint a fajkutyákra vonatkozó jelenlegi tilalmakat a veszélyes ebek keverékeire is ki kell terjeszteni. „Sokan gondolják, hogy a pitbullok nem mások, mint élő fegyverek, ezért szerintünk azokat csak nagykorú, büntetlen előéletű állampolgároknak szabad tartani” - fogalmazott a képviselő. Selmeczi Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat nem korlátozza a tulajdonjogot, csak a harci kutyák tartását szorítja keretek közé. Világosi Gábor belügyi államtitkár jelezte: általános vitára alkalmasnak találják a törvényjavaslatot. Szerdán hétpárti egyeztetésen vitatják meg. Tímár György (FKGP) reményét fejezte ki, hogy a hétpárti tárgyalásokon egyértelmű fogalmakat illeszthetnek majd a javaslatba. A képviselő kifogásolta ugyanis a veszélyes ebek kifejezést. Pozsgai Blázs (MSZP) úgy vélekedett, hogy módosító indítványokkal helyre lehet majd hozni a kisgazda-képviselő jogos aggályait. Kérte, hogy még ne zárja le a Ház az általános vitát. Az Országgyűlés hétfőn lezárta a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Varga István (MDF) kijelentette, hogy támogatják a törvény elfogadását. A képviselő úgy vélekedett, hogy a javaslat jól példázza a munkaügyi minisztériumban folyó törvény-előkészítő munkát, mely általában jobb, mint a többi tárcánál. Ugyanakkor Varga István felhívta a figyelmet arra, hogy az előterjesztők nem indokolták meg pontosan, miért a foglalkoztatóra nehezedik egy-egy ellenőrzés során a bizonyítási kényszer. • A. Zs. - Cs. I. - Sz. Sz. Ma hétpárti egyeztetés lesz az alkotmánybírákról MH-információ___________ Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke felhívta a parlamenti pártok frakcióit, hogy ma egyeztessenek a hiányzó alkotmánybírák jelöléséről. Mint ismeretes, az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság - ellenzéki állásfoglalással - korábban úgy szavazott, hogy Bruhács János nemzetközi jogi professzort és Varga Csaba jogfilozófust jelöli. A házelnök kezdeményezésére azonban a bizottság több alkalommal is megpróbált konszenzussal jelöltet állítani. Dornbach Alajos (SZDSZ) érdeklődésünkre elmondta, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával kellene feloldani azt az ellentmondást, hogy a jelölőbizottságban számottevő többséget képvisel az az öt ellenzéki frakció, mely az ülésteremben csak 28 százalékkal bír. Dornbach szerint ez az ellentmondás bénítja meg az alkotmánybírákat jelölő bizottság működését. Szerinte az alkotmánybíróság javaslata, mely a bírák 70 éves korhatárát ideiglenesen feloldaná, csak pillanatnyilag jelenthetne megoldást. Dornbach Alajos azt is elmondta, hogy továbbra is Holló Andrást, az alkotmánybíróság főtitkárát és Lamm Vanda jogászprofesszort szeretnék jelölni. Hozzátette: az említettek közös koalíciós jelöltek. Dávid Ibolya (MDF) elmondta, hogy az ellenzéki pártok álláspontja változatlan, kívánatosnak tartanák, hogy a kormánypártok és az ellenzék is megnevezzen egyegy jelöltet, a harmadikat pedig közösen javasolják. Érdeklődésünkre Dávid Ibolya megerősítette, hogy továbbra is Bruhács János és Varga Csaba a bizottság jelöltje. Az ellenzéki pártok furcsállják, hogy a jelölteket még nem hallgatta meg az alkotmányügyi bizottság. Úgy látják, azért késleltetik az eljárást, mert többek reménykednek abban, hogy egy politikai egyezség során más döntés születhet majd - mondta. Mint ismeretes, Avarkeszi Dezső (MSZP) lemondott az alkotmánybírákat jelölő bizottságban a további részvételről. Mint megtudtuk, bizonyosra vehető, hogy a szocialista képviselőcsoport Toller László frakcióvezető-helyettest delegálja a bizottságba. •Cs. I. A médiaelnökök elutasítják a törvénymódosítást MH-információ_________ A közszolgálati médiumok és kuratóriumok elnökei, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORIT) elnöke közös tanácskozó testületet hoztak létre a médiatörvény végrehajtásának figyelemmel kísérésére. Tegnapi, első ülésén hozott állásfoglalásában a médiaelnökök kollégiuma elutasítja a rádió-tv-törvény tervezett módosítását, és készségét fejezi ki az intézményrendszer megfelelő finanszírozásáról folytatandó tárgyalásokra. Az elnökök összességében elfogadhatatlannak tartják a törvény megváltoztatását igénylő kormányzati elképzeléseket, ám a Pénzügyminisztérium finanszírozási terveinek egyes elemeit további egyeztetésekhez készek figyelembe venni. A médiafinanszírozásra vonatkozó vizsgálatok elkészítésére és közös javaslatok kidolgozására munkabizottságot hoztak létre. Az ORTT szóvivőjének tájékoztatása szerint az elnökök fel kívánják mérni a valós költségigényeket, többek között a sugárzási díjak és az elbocsátások miatti végkielégítések reális mértékét. Azt is megvizsgálják, a pluszforrások megteremtése érdekében miként lehetne a törvény módosítása nélkül eltolni a szponzorációs és reklámkorlátozások hatályba lépésének 1997. január 1-jei határidejét. A kollégium sajnálattal állapította meg, hogy a korábbi javaslatokra a pénzügyi tárcától mindeddig nem érkezett érdemi észrevétel. Lovas György szóvivő felhívta a figyelmet: a médiatörvény megsértését is jelenti, hogy a központi költségvetés tervezeteinek elkészítésekor a PM nem egyeztetett az ORTT-vel. A kollégium megalakításával a médiaelnökök vélhetően egyben érdekazonosságukat, közös fellépésre törekvésüket is demonstrálják. Információink szerint ugyanis a PM - a médiumokat némileg szembeállítva egymással - felvetette, hogy a reklámkorlátok átmeneti feloldásával keletkező jövő évi televíziós többletbevételeket osszák fel a három intézmény között. • Szü. L. Tandíjrendelet után Noha az új tandíjrendelet - melyet a kormány alig két hete fogadott el - már 1997 szeptemberében életbe lép, az új rendszer szerinti magasabb összeget először csak 1998 szeptemberétől kell fizetniük a diákoknak. Fontos változás, hogy a jelenlegi, egységes 2 ezer forinttal szemben 1998-tól a tanulmányi eredménytől függ, hogy ki mennyit fizet. A felsőoktatás nappali tagozatán két év múlva többet kell fizetni, ám mégsem mindenkinek. Akik például az idén kezdik tanulmányaikat, azok mindvégig megússzák a 2 ezer forintos tandíjjal. Az új rendszer csak a jövő szeptemberi gólyákra vonatkozik majd, ám ők is csak másodéves korukban fizetik először a megemelt térítést. (Eredetileg 1998 januárjától kellett volna az első félévben elért eredmények alapján kiszámolt tandíjat fizetni. A kötelezettség „kitolásában” vélhetően szerepet játszott, hogy 1998 tavaszán parlamenti választások lesznek.) A felsőoktatási intézmény tanácsa az egyhavi tandíjat a tanulmányi eredmény szerint differenciáltan határozza meg nulla és 6500 forint között. A jogszabály lehetővé teszi az intézményi tanács számára, hogy a hallgatói normatíva 20 százalékáig, azaz 13 ezer forintig emelje a tandíjat, de csak akkor, ha az intézmény munkalehetőséget tud biztosítani a hallgatók számára a 6500 forinton felüli rész erejéig, amit nem is szedhet be készpénzben. És végül még egy korlátozás: az egy tanulmányi évre megállapított tandíj összege nem haladhatja meg az adott szak éves képzési normatívájának felét. (A jogász- és bölcsészképzés évi normatívája például 110 ezer forint.) Az már két évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy ma hazánkban nincs olyan bank, amely több évre szóló kamatmentes hitelt lenne hajlandó nyújtani a fiataloknak a továbbtanuláshoz. A pénzintézetek ugyanis - néhány szakma kivételével - nem láttak esélyt arra, hogy a friss diplomások kezdő fizetésükből képesek lesznek visszafizetni a kölcsönt. A Pénzügyminisztérium most újból foglalkozik a kérdéssel, de csak remélni lehet, hogy állami garancia nélkül, a piaci 32-34 százalékos kamat mellett akad bank, amelyik hitelt ad. A művelődési minisztérium a hallgatók képviselőinek javaslatát megfontolva most egy előtakarékossági rendszeren munkálkodik, a javaslatot október végéig kell kidolgozni. A személyi jövedelemadóból a tandíj 30 százalékát, legfeljebb 60 ezer forintot lehet majd leírni, s a saját intézményben végzett hallgatói munka várhatóan jövőre havi 13 ezer forintig ösztöndíjnak számít. Az intézményi tanácsoknak, a diákönkormányzatoknak az ösztöndíjakon, szociális támogatáson keresztül lesz módja a rászorulókon segíteni. Ellenzéki politikusok a napokban többször hangoztatták: a kormány körüli hatalmi elit arra törekszik, hogy dinasztikussá tegye a felsőoktatást, hiszen csak a pénzen múlik ezután, hogy ki kerül be az egyetemre, főiskolára. A szakértők hiányolják a magasabb térítés mellé a valódi kompenzációt, mert szerintük az nem külön juttatás, hogy a diák ezután többet dolgozhat. Horn Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikusa ezzel szemben állítja, hogy a felsőoktatást a társadalom elitje használja, s ők hozzá tudnak járulni a költségekhez. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) három elvárása volt a rendelettel kapcsolatban: pontosan határozzák meg, milyen alapon, mennyit kell fizetni, és rögzítsék a kompenzációs lehetőségeket is. A vezetőség úgy látja, az első két kívánság teljesült, de a „harmadik szál nincs elvarrva”. Két év múlva ugyanis az egyetemi integrációk nyomán létrejövő univerzitásokon tanulnak majd a hallgatók, s a 10-15 ezer fős tömegnek ezek az intézmények már nem tudnak megfelelő mennyiségben munkát biztosítani - márpedig ez a lehetséges kompenzációk egyike a rendelet szerint. A HÖKOSZ azt várja, hogy a bevezetésig hátralévő időszakban a kormány előál újabb javaslatokkal, amelyekkel csökkenthetők a diákok, illetve szüleik terhei. • Barabás Katalin BELFÖLD Javaslat a taposóaknák betiltására Három szabad demokrata képviselő, Kaszás Tibor, Fodor Gábor és Mécs Imre országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a gyalogsági aknák betiltásának kezdeményezéséről. A javaslat szerint a taposóaknák gyártását, tartását, exportját és használatát be kell tiltani Magyarországon. Jelenleg egy kormányhatározat csak az aknák exportjának moratóriumáról rendelkezik. Az SZDSZ-es képviselők azt is javasolják, hogy a magyar országgyűlés a gyalogsági aknák betiltása érdekében forduljon a világ többi országához. Egyes adatok szerint jelenleg mintegy százmillió taposóakna rejtőzik a föld felszíne alatt. Törpeuszkár gazdát keres „Jókedvű, értelmes hathetes fekete törpeuszkár kiskutya keresi hozzá méltó gazdiját” - ez a néhány sor nem az egyik napilap hirdetési rovatában, hanem a magyar országgyűlés folyosóján olvasható. A honatyáknak szóló felhívást Tímár György, a Független Kisgazdapárt közismerten kutyabarát képviselője terjesztette tegnap délután, miközben a Ház napirendjén szerepelt a pitbullok megfékezését célzó Fidesz-javaslat. A jámbor uszkár kiskutya megvételéről az „FKGP leghátsó padsorában” lehetett érdeklődni Tímár Györgynél. Lapzártánkig nem tudtunk információt szerezni arról, hogy sikerült-e nyélbe ütni az üzletet. 1996. SZEPTEMBER 17., KEDD Bekerül-e az MDNP is a csapatba? Az SZDSZ szerint a KDNP felrúgta az alkotmányozási megállapodást MH-információ___________ Az alkotmányozási megállapodás felmondásának tekinti az SZDSZ azt a KDNP-határozatot, amely szerint a párt előzetes népszavazáshoz köti az alaptörvény előkészítésében való további részvételt. Ma ül össze az a hatpárti bizottság, amely az alkotmányozás további menetéről határoz. Az alkotmányozásról kötött korábbi megállapodás felmondását jelenti az a kereszténydemokrata határozat, amely szerint a párt attól teszi függővé az alkotmányozásban való további részvételét, hogy az új alkotmány több pontjáról tartsanak előzetes népszavazást - jelentette ki az SZDSZ-frakció tegnapi ülése után Hack Péter. A frakcióvezető-helyettes úgy véli: amennyiben a KDNP fenntartja ezt az álláspontot, nem tekinthető szavahihető pártnak. Hozzátette: az alkotmányozási munkát minél szélesebb konszenzus alapján kell folytatni, az SZDSZ szerint nincs szükség az alkotmánykoncepció lényeges módosítására. Ma ül össze az a hatpárti bizottság, amely az alkotmányozás további menetéről határoz. A múlt csütörtökön az MSZP és az SZDSZ ismertette javaslatait az alkotmány-előkészítő bizottság előtt. Az ellenzéki pártok időt kértek, s ma ismertetik álláspontjukat. Az MSZP az SZDSZ-szel egyeztetve terjesztette elő, hogy a szociális jelzőt illesszék az alkotmányba, az érdekegyeztetés mechanizmusa jelenjék meg az alaptörvényben, továbbá az MDNP-t vonják az alkotmány előkészítésébe. Ez utóbbi javaslat a koalíció pozícióját erősítené, abban az esetben, ha maradna a jelenlegi szabály, miszerint ötpárti egyetértésre van szükség az alkotmány módosításához. A KDNP elnöksége szombaton úgy határozott, hogy csak abban az esetben vesz részt az előkészítésben, ha az alkotmány sarkalatos kérdéseiről előzetesen népszavazást tartanak, az FKGP pedig meglehetősen talányosan viselkedik, így különös jelentősége van annak, hogy az MDNP részt vesze a bizottsági előkészítő munkában, vagy sem. Ez esetben ugyanis a KDNP akár ki is léphetne az előkészítésből, s az FKGP politikai súlya is csökkenne. Kérdés, hogy sikerül-e az MDNP-t mandátumhoz juttatni az alkotmány-előkészítő bizottságban. Kétségtelen, hogy az ellenzéki pártok tárgyalási pozícióját rontaná az MDNP részvétele. Lezsák Sándor, az MDF elnöke többször is kijelentette már nyilvánosan, hogy pártja nem támogatja az MDNP törekvését. A KDNP- nek sem érdeke támogatni az MDNP-t, hiszen saját követelései válnának ezáltal súlytalanná. Az FKGP már csak politikai szimpátiája okán is elutasítja az MDNP csatlakozását. A Fidesz és az MDNP képviselői nyilván helyeslik a hetedik párt bekapcsolódását az alkotmány előkészítésébe. Az FKGP 27, a KDNP 23, az MDF 19 képviselője együttesen, de még az öt független szavazatával sem tudná megakadályozni az MDNP felvételét, hiszen a 386 országgyűlési képviselő közül 79 ellenszavazatára lenne ehhez szükség. Ezzel szemben az MDNP törekvését a legapróbb figyelmetlenség is keresztülhúzhatja. A felvételt ugyanis legalább 309 honatyának kell támogatnia. Ha tehát a koalíció, a Fidesz és az MDNP képviselői közül négyen hiányoznak a szavazásról, akkor a szükséges támogatás hiánya miatt az MDNP továbbra sem vehet részt az alkotmány előkészítésében. •S. B.-Sz.Sz. Elavult struktúra, ellentétes érdekek Gyerekvédelem - gyerekcipőben (2.) Az állami gondoskodás alatt álló fiatalok nagy része régi kastélyokból átalakított vagy más, hasonlóan korszerűtlen, gyermekvédelmi célokra ugyanolyan alkalmatlan épületekben él. Ezen intézmények többségéből hiányoznak a normális működéshez elengedhetetlenül szükséges helyiségek - nincs például tanulószoba, orvosi rendelő, társalgó, könyvtár. Az épületállomány esetenként műszakilag is leromlott, felújításra, átalakításra szorul. Az intézményekben nehéz, sokszor megoldhatatlan feladatot jelent a gyermekek életkori, egészségügyi szükségleteihez igazodó étkeztetés megvalósítása. A változatos, vitaminokban gazdag táplálkozás feltételeinek biztosítása, az előírt kalóriamennyiség betartása a jóváhagyott norma és az infláció figyelembevételével szinte lehetetlen. A gyermekek ruházatáról részben a gyermekvédő intézet, részben a közvetlen ellátást biztosító intézmények gondoskodnak. Általános gyakorlat, hogy nem a gyermek igényei, hanem a választék határozza meg, ki miben jár. A gondozottak oktatása, nevelése, ellátása éves szinten mintegy tízmilliárd forintba kerül. Az önkormányzatok állami gondoskodási feladatainak ellátásához a központi költségvetés a források 94-95 százalékát adja. A finanszírozásban az intézmények saját bevételei és az állami gondozási díjból származó pénzek csekély hányadot képviselnek. A vér szerinti szülők hozzájárulása is elenyésző, az összes forrás 0,2-0,4 százaléka. Az intézeti, állami nevelt gyermekek harmada nevelőszülőkkel él együtt- Bár számos szakmai érv és gazdasági szempont szól a családi környezetben történő nevelés mellett, ezen ellátás fejlesztését több tényező hátráltatja. Egyrészt a megyei önkormányzatokat gazdasági érdekeltségük abba az irányba szorítja, hogy feladataikat a már működő, gyermekvédelmi ellátásra kiépített intézmények (gyivi, nevelőotthon) mind jobb kihasználásával lássák el. A nevelőszülői hálózat működéséhez ugyanis eleinte külön pénzügyi forrásokra van szükség, mivel az elavult otthonok fenntartása nem kerül kevesebbe akkor sem, ha kevesebb a gyerek. A számvevőszéki jelentés szerint további probléma, hogy a nevelőotthonokban egy-egy gyermek gondozásában lényegesen több felnőtt működik közre, mint a nevelőszülői hálózatban. Ezért a nevelőotthonokban dolgozók egzisztenciális érdekei is a nevelőszülői ellátás kiszélesítése ellen hatnak. A nevelőszülő fizetése húszhuszonötezer forint. Az ehhez járó gondozási díj a gyermekek életkorától függően változik, átlagban ötezer forintot tesz ki. Molnár László, a budapesti Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója elmondta: a nevelőszülői ellátás sem olcsó, évente összesen közel négyszázezer forintba kerül egy gyermek. Ez azonban kevesebb, mint az intézményes ellátás költsége, ráadásul megtérül. Mert a családban felnövő fiatal normálisan szocializálódott ember lesz. A nevelőszülőknél nagykorúvá váltak társadalomba való beilleszkedése a tapasztalatok szerint csak minimális mértékben igényel utógondozást, mivel ők a nagykorúvá válást természetes folyamatként élik meg. Az intézetben nevelkedett fiatalok ezzel szemben szinte kizárólag rendszeres és határozott utógondozással, életvezetési tanácsadással képesek „önállóan” szervezni saját életüket. Az állami gondoskodásból évente több mint hétezer fiatal kerül ki - vagy nagykorúvá válnak, vagy visszakerülnek a családjukhoz, vagy örökbe fogadják őket. Sajnos a települési önkormányzatoknál folyó családgondozás alacsony hatásfokú, így nem segíti elő, hogy a gyermekek visszajuthassanak vér szerinti családjukba. Jogerős örökbeadásokra is egyre ritkábban kerül sor, aminek fő oka az életkörülmények romlása. A tíz-tizennégy évesen beutalt, magatartási zavarokkal küzdő, sérült személyiségű gyermekek örökbefogadására már szinte semmi esély. Ráadásul az önkormányzatok és intézményeik sem kellően érdekeltek az ellátásban részesülők számának csökkentésében. Külön probléma az életkezdési segély kérdése. A jogszabály előírja, hogy a támogatás a minimális nyugdíj harminchatszorosa lehet, rendkívüli esetben ennek a duplája. Mivel azonban nem törvény, hanem csak egy minisztériumi rendelet szabályozza a támogatás mértékét, s központi költségvetési keret sincs rá, a megyék a pénzkeretüktől függően adják vagy nem adják. Az ÁSZ jelentéséből kiderül: egyre több a jogosnak ítélt, de ki nem elégített támogatási igény, ugyanakkor a kifizetett segélyek nominálértéke is fokozatosan csökken. Az életkezdési segélyt a fiatalok többsége lakáshelyzetének megoldására kéri. A népjóléti tárca főosz tályvezetője hangsúlyozta: az elmaradt támogatás még nem jelenti azt, hogy a nagykorúvá vált fiatalok az utcára kerülnek. Lehetőségük van az otthonban maradniuk, vagy egy olyan épületbe költözniük, amely a nagykorúaknak nyújt szállást, sőt segítséget ad az elhelyezkedésben is. A létminimum alatt élő nagykorú után továbbra is jár a költségvetési normatíva. Utcára tehát csak az kerül, aki oda akar menni. Vannak persze ilyenek is, akik tizennyolc év után azt mondják: elég. A számvevőszék összeállítása szerint a fővárosban az utcai gondozóhálózattal kapcsolatba kerülők 80 százaléka állami gondozott volt. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold A gyermekvédelem a korábbi évtizedekben az intézeti elhelyezést részesítette előnyben. Az utóbbi években szakmai körökben megfogalmazódott a nevelőszülői hálózat fejlesztésének szükségessége, erre azonban annak ellenére nincs pénz, hogy a költségek megtérülnének. A nevelőszülői ellátás például, a gondozási díjat, a munkabért, az ellátmány összegét, valamint a nevelőszülői hálózat működtetésével összefüggő költségeket számolva is körülbelül harmadannyiba kerül, mint az intézményi.