Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-17 / 217. szám

4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Amerikai támogatás zöldakciókhoz (MH) Magyarországnak reális esélye van arra, hogy környe­zetvédelmi szempontból a régió vezető országa legyen - jelen­tette ki Szili Katalin, a környezetvédelmi tárca államtitkára wa­shingtoni látogatását követően. Az Amerikai Környezetvédel­mi Hivatal meghívására az Egyesült Államokban tartózkodó magyar delegáció ismertette a parlamenti tárgyalásra váró nemzeti környezetvédelmi program legfontosabb irányelveit, tárgyalt a katonai jellegű kármentesítési programokról, vala­mint a környezetvédelmi beruházásokhoz felhasználható tá­mogatásokról. A megbeszélések során kiderült: elsősorban re­gionális akcióprogramokhoz lehet esélyünk pályázatokon je­lentősebb összegekhez jutni. A pedagógusok garantált béreket kérnek (MH) Az október 1-jén esedékes pedagógus-béremelésnek nem lehet akadálya az önkormányzatok részéről, ugyanis a kincstár utalta részükre a kifizetésekhez szükséges összeget - jelentette ki tegnap Kiss Péter munkaügyi miniszter a Pedagógusok Szakszervezete országos vezetőségének ülése után. Szöllősi Istvánné főtitkár elmondta: az érdekképviselet jogilag és pénzügyileg egyaránt garantált bérrendszer megvaló­sításában érdekelt, még akkor is, ha ez az önkormányzati rend­szer keretein belül egyelőre meglehetősen nehéz. Nyílt levél a miniszterelnökhöz (MH) Nyílt levélben fordult Horn Gyula miniszterelnökhöz a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, mert úgy véli: több tárca nem tartja be a koráb­ban kötött hároméves közalkalmazotti megállapodást. Vadász Já­nos szerint így veszélybe kerülhet egyebek mellett a kulturális szaktörvények (közművelődési, könyvtári, múzeumi) idei parla­menti elfogadása. A szakszervezeti vezető tegnapi sajtótájékozta­tóján azt is elmondta: a közművelődési dolgozók is ragaszkodnak a közszférának megígért 19,5 százalékos béremeléshez. A KKDSZ egyben indítványozza, hogy jövő évtől vezessék be a köz­ponti bérfinanszírozást, ami azt jelenti, hogy nem az önkormány­zatokon keresztül, hanem közvetlenül a költségvetéstől kapnák meg a közművelődésben dolgozók a kialkudott bérüket. Szigorúan ellenőrzött harci kutyák A lakás-takarékpénztárakról tárgyalt a parlament - MDNP: tisztázatlanok a hatáskörök a zsidókárpótlásban MH-tudósítás____________ Új, kifejezetten a lakáscélú megtakarítások gyűjtésére és lakáshitelek folyósítására sza­kosodott hitelintézetekről - a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát kezdte meg tegnap az Or­szággyűlés. Megkezdték a kép­viselők a harci kutyák tartásá­nak szigorítására vonatkozó Fi­­desz-javaslat tárgyalását. A T. Ház tegnap Akar Lász­ló pénzügy­minisztériumi ál­lamtitkár expozéjával meg­kezdte a lakás-takarékpénztá­rakról szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját. A javaslat célja új, szakosított hitelintézeti típus bevezetése a lakáscélú előtaka­­rékosság ösztönzése, valamint a lakásfinanszírozáshoz rendel­kezésre álló források kiszélesí­tése érdekében. Az előtakaré­­kossági szerződésben az ügyfél arra vállalna kötelezettséget, hogy egy általa meghatározott összeget előre meghatározott rendszerességgel fizet be a la­kás-takarékpénztárba. Az in­tézmény a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényé­ben az általános szerződési fel­tételek teljesülése esetén köl­csönt nyújt a betétesnek. A be­téti kamat mellett a hitelkamat mértéke is rögzítésre kerül, s ez a szerződés időtartama alatt nem módosítható. A kamatlá­bak függetlenek lennének az inflációtól és a piac alakulásá­tól. A támogatás a törvényja­vaslat szerint csak akkor kap­csolódik a megtakarításhoz, ha a lakáskölcsön kamata nem ha­ladja meg a 10 százalékot. A tá­mogatásnál a figyelembe vett lakáscélú felhasználások köre tág, igénybe lehet venni például lakótelek vásárlásánál, lakás vagy családi ház építésénél, vá­sárlásánál, bővítésénél, felújítá­sánál, illetve helyreállításánál. Tegnap folytatták és lezárták a képviselők a párizsi békeszerződés végrehajtásáról szóló határozati javaslat általá­nos vitáját is. Szabó Iván (MDNP), aki a múlt heti vitá­ban már nem kapott szót a tele­vízióközvetítés idejében, kije­lentette: erkölcsi kötelességünk a zsidó közösségek kárpótlása. A néppárt frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz olyan intézkedéseket, melyeket a kormány saját hatáskörben ne tudna megoldani, illetve hogy nem világos: a kormány hoz-e létre közalapítványt, vagy az Országgyűlésnek kell ezt meg­tennie. Megkezdődött az állam- és közbiztonságról szóló törvény­­erejű rendelet módosítására vonatkozó fideszes indítvány általános vitája is. Selmeczi Gabriella expozéjában emlé­keztetett arra, hogy a harci ku­tyák behozatalát és tenyészté­sét tiltó 1994-es kormányrende­let egy „felpuhított” jogi szabá­lyozás, mely a pitbull terrierek által okozott hazai tragédiákat ismerve semmiképpen sem elégséges. Nincs kellő visszatar­tó ereje, a veszélyes ebek tartá­sának feltételeit nem szabá­lyozza, és könnyen kijátszható: a tenyésztés és az állatviadalok ma is folytatódnak. Selmeczi Gabriella felhívta a figyelmet számos, a veszélyes ebek által okozott tragédiára, és úgy vél­te, hogy az 50 ezer forintos bír­ságnak sincs kellő visszatartó ereje. A hétpárti támogatással beterjesztett törvényjavaslatról elmondta: mivel szigorúbb szankciókra van szükség, bűn­­cselekménynek minősülne - és két évig terjedő szabadságvesz­téssel lenne büntetendő - a veszélyes eb tenyésztése, beho­zatala, engedély nélküli tartása csakúgy, mint a tartási feltéte­lek súlyos megszegése. Az elő­terjesztők szerint az állatviadal­szervezést és a fogadást is bűn­­cselekménynek kell minősíteni, és az is bűncselekményt követ el, aki az állatviadal-tartás felté­teleit biztosítja. A Fidesz szük­ségesnek tartja, hogy legyen til­tott tevékenység a veszélyes ebek reklámozása, hirdetése és versenyeztetése is. Annak ér­dekében, hogy a tenyésztés ti­lalmát ne lehessen kijátszani, a veszélyes ebek csak ivartalanít­­va legyenek tarthatók - szól a törvényjavaslat. A Fidesz sze­rint a fajkutyákra vonatkozó je­lenlegi tilalmakat a veszélyes ebek keverékeire is ki kell ter­jeszteni. „Sokan gondolják, hogy a pitbullok nem mások, mint élő fegyverek, ezért sze­rintünk azokat csak nagykorú, büntetlen előéletű állampolgá­roknak szabad tartani” - fogal­mazott a képviselő. Selmeczi Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat nem korlá­tozza a tulajdonjogot, csak a harci kutyák tartását szorítja keretek közé. Világosi Gábor belügyi államtitkár jelezte: álta­lános vitára alkalmasnak talál­ják a törvényjavaslatot. Szer­dán hétpárti egyeztetésen vitat­ják meg. Tímár György (FKGP) reményét fejezte ki, hogy a hétpárti tárgyalásokon egyértelmű fogalmakat illeszt­hetnek majd a javaslatba. A képviselő kifogásolta ugyanis a veszélyes ebek kifejezést. Pozs­­gai Blázs (MSZP) úgy véleke­dett, hogy módosító indítvá­nyokkal helyre lehet majd hoz­ni a kisgazda-képviselő jogos aggályait. Kérte, hogy még ne zárja le a Ház az általános vitát. Az Országgyűlés hétfőn le­zárta a munkaügyi ellenőrzés­ről szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját. Varga István (MDF) kijelentette, hogy tá­mogatják a törvény elfogadá­sát. A képviselő úgy vélekedett, hogy a javaslat jól példázza a munkaügyi minisztériumban folyó törvény-előkészítő mun­kát, mely általában jobb, mint a többi tárcánál. Ugyanakkor Varga István felhívta a figyel­met arra, hogy az előterjesztők nem indokolták meg pontosan, miért a foglalkoztatóra neheze­dik egy-egy ellenőrzés során a bizonyítási kényszer. • A. Zs. - Cs. I. - Sz. Sz. Ma hétpárti egyeztetés lesz az alkotmánybírákról MH-információ___________ Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke felhívta a parlamenti pártok frakcióit, hogy ma egyeztessenek a hiányzó al­kotmánybírák jelöléséről. Mint ismeretes, az alkot­mánybírákat jelölő parlamen­ti bizottság - ellenzéki állás­­foglalással - korábban úgy szavazott, hogy Bruhács János nemzetközi jogi professzort és Varga Csaba jogfilozófust je­löli. A házelnök kezdeménye­zésére azonban a bizottság több alkalommal is megpró­bált konszenzussal jelöltet ál­lítani. Dornbach Alajos (SZDSZ) érdeklődésünkre elmondta, hogy az alkotmány­­bíróságról szóló törvény mó­dosításával kellene feloldani azt az ellentmondást, hogy a jelölőbizottságban számotte­vő többséget képvisel az az öt ellenzéki frakció, mely az ülésteremben csak 28 száza­lékkal bír. Dornbach szerint ez az ellentmondás bénítja meg az alkotmánybírákat je­lölő bizottság működését. Szerinte az alkotmánybíróság javaslata, mely a bírák 70 éves korhatárát ideiglenesen felol­daná, csak pillanatnyilag je­lenthetne megoldást. Dorn­bach Alajos azt is elmondta, hogy továbbra is Holló And­rást, az alkotmánybíróság fő­titkárát és Lamm Vanda jo­gászprofesszort szeretnék je­lölni. Hozzátette: az említet­tek közös koalíciós jelöltek. Dávid Ibolya (MDF) el­mondta, hogy az ellenzéki pártok álláspontja változat­lan, kívánatosnak tartanák, hogy a kormánypártok és az ellenzék is megnevezzen egy­­egy jelöltet, a harmadikat pe­dig közösen javasolják. Ér­deklődésünkre Dávid Ibolya megerősítette, hogy továbbra is Bruhács János és Varga Csaba a bizottság jelöltje. Az ellenzéki pártok furcsállják, hogy a jelölteket még nem hallgatta meg az alkotmány­­ügyi bizottság. Úgy látják, azért késleltetik az eljárást, mert többek reménykednek abban, hogy egy politikai egyezség során más döntés születhet majd - mondta. Mint ismeretes, Avarkeszi Dezső (MSZP) lemondott az alkotmánybírákat jelölő bi­zottságban a további részvé­telről. Mint megtudtuk, bizo­nyosra vehető, hogy a szocia­lista képviselőcsoport Toller László frakcióvezető-helyet­test delegálja a bizottságba. •Cs. I. A médiaelnökök elutasítják a törvénymódosítást MH-információ_________ A közszolgálati médiumok és kuratóriumok elnökei, vala­mint az Országos Rádió és Te­levízió Testület (ORIT) elnö­ke közös tanácskozó testületet hoztak létre a médiatörvény végrehajtásának figyelemmel kísérésére. Tegnapi, első ülésén hozott állásfoglalásában a mé­diaelnökök kollégiuma eluta­sítja a rádió-tv-törvény terve­zett módosítását, és készségét fejezi ki az intézményrendszer megfelelő finanszírozásáról folytatandó tárgyalásokra. Az elnökök összességé­ben elfogadhatatlannak tartják a törvény megváltoztatását igénylő kormányzati elképze­léseket, ám a Pénzügyminiszté­rium finanszírozási terveinek egyes elemeit további egyezte­tésekhez készek figyelembe venni. A médiafinanszírozásra vonatkozó vizsgálatok elkészí­tésére és közös javaslatok ki­dolgozására munkabizottságot hoztak létre. Az ORTT szóvi­vőjének tájékoztatása szerint az elnökök fel kívánják mérni a valós költségigényeket, többek között a sugárzási díjak és az elbocsátások miatti végkielégí­tések reális mértékét. Azt is megvizsgálják, a pluszforrások megteremtése érdekében miként lehetne a törvény módosítása nélkül el­tolni a szponzorációs és rek­lámkorlátozások hatályba lépé­sének 1997. január 1-jei határi­dejét. A kollégium sajnálattal állapította meg, hogy a korábbi javaslatokra a pénzügyi tárcá­tól mindeddig nem érkezett ér­demi észrevétel. Lovas György szóvivő felhívta a figyelmet: a médiatörvény megsértését is je­lenti, hogy a központi költség­vetés tervezeteinek elkészítése­kor a PM nem egyeztetett az ORTT-vel. A kollégium meg­alakításával a médiaelnökök vélhetően egyben érdekazo­nosságukat, közös fellépésre törekvésüket is demonstrálják. Információink szerint ugyanis a PM - a médiumokat némileg szembeállítva egymással - fel­vetette, hogy a reklámkorlátok átmeneti feloldásával keletke­ző jövő évi televíziós többletbe­vételeket osszák fel a három in­tézmény között. • Szü. L. Tandíjrendelet után Noha az új tandíjrendelet - melyet a kor­mány alig két hete fogadott el - már 1997 szeptemberében életbe lép, az új rendszer szerinti magasabb összeget először csak 1998 szeptemberétől kell fizetniük a diá­koknak. Fontos változás, hogy a jelenlegi, egységes 2 ezer forinttal szemben 1998-tól a tanulmányi eredménytől függ, hogy ki mennyit fizet. A felsőoktatás nappali tagozatán két év múlva többet kell fizetni, ám mégsem min­denkinek. Akik például az idén kezdik ta­nulmányaikat, azok mindvégig megússzák a 2 ezer forintos tandíjjal. Az új rendszer csak a jövő szeptemberi gólyákra vonatko­zik majd, ám ők is csak másodéves koruk­ban fizetik először a megemelt térítést. (Eredetileg 1998 januárjától kellett volna az első félévben elért eredmények alapján kiszámolt tandíjat fizetni. A kötelezettség „kitolásában” vélhetően szerepet játszott, hogy 1998 tavaszán parlamenti választások lesznek.) A felsőoktatási intézmény tanácsa az­ egyhavi tandíjat a tanulmányi eredmény szerint differenciáltan határozza meg nulla és 6500 forint között. A jogszabály lehető­vé teszi az intézményi tanács számára, hogy a hallgatói normatíva 20 százalékáig, azaz 13 ezer forintig emelje a tandíjat, de csak akkor, ha az intézmény munkalehető­séget tud biztosítani a hallgatók számára a 6500 forinton felüli rész erejéig, amit nem is szedhet be készpénzben. És végül még egy korlátozás: az egy tanulmányi évre megállapított tandíj összege nem haladhat­ja meg az adott szak éves képzési normatí­vájának felét. (A jogász- és bölcsészképzés évi normatívája például 110 ezer forint.) Az már két évvel ezelőtt bebizonyoso­dott, hogy ma hazánkban nincs olyan bank, amely több évre szóló kamatmentes hitelt lenne hajlandó nyújtani a fiataloknak a to­vábbtanuláshoz. A pénzintézetek ugyanis - néhány szakma kivételével - nem láttak esélyt arra, hogy a friss diplomások kezdő fizetésükből képesek lesznek visszafizetni a kölcsönt. A Pénzügyminisztérium most újból foglalkozik a kérdéssel, de csak re­mélni lehet, hogy állami garancia nélkül, a piaci 32-34 százalékos kamat mellett akad bank, amelyik hitelt ad. A művelődési minisztérium a hallgatók képviselőinek javaslatát megfontolva most egy előtakarékossági rendszeren munkálkodik, a javaslatot október végéig kell kidolgozni. A személyi jövedelemadó­ból a tandíj 30 százalékát, legfeljebb 60 ezer forintot lehet majd leírni, s a saját in­tézményben végzett hallgatói munka vár­hatóan jövőre havi 13 ezer forintig ösztön­díjnak számít. Az intézményi tanácsoknak, a diákön­kormányzatoknak az ösztöndíjakon, szoci­ális támogatáson keresztül lesz módja a rá­szorulókon segíteni. Ellenzéki politikusok a napokban több­ször hangoztatták: a kormány körüli hatal­mi elit arra törekszik, hogy dinasztikussá tegye a felsőoktatást, hiszen csak a pénzen múlik ezután, hogy ki kerül be az egyetem­re, főiskolára. A szakértők hiányolják a magasabb térítés mellé a valódi kompenzá­ciót, mert szerintük az nem külön juttatás, hogy a diák ezután többet dolgozhat. Horn Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikusa ezzel szemben állítja, hogy a felsőoktatást a tár­sadalom elitje használja, s ők hozzá tudnak járulni a költségekhez. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) három elvárá­sa volt a rendelettel kapcsolatban: ponto­san határozzák meg, milyen alapon, mennyit kell fizetni, és rögzítsék a kom­penzációs lehetőségeket is. A vezetőség úgy látja, az első két kívánság teljesült, de a „harmadik szál nincs elvarrva”. Két év múlva ugyanis az egyetemi integrációk nyomán létrejövő univerzitásokon tanul­nak majd a hallgatók, s a 10-15 ezer fős tö­megnek ezek az intézmények már nem tudnak megfelelő mennyiségben munkát biztosítani - márpedig ez a lehetséges kom­penzációk egyike a rendelet szerint. A HÖKOSZ azt várja, hogy a bevezetésig hátralévő időszakban a kormány előál újabb javaslatokkal, amelyekkel csökkent­hetők a diákok, illetve szüleik terhei. • Barabás Katalin BELFÖLD Javaslat a taposóaknák betiltására Három szabad demokrata képviselő, Kaszás Tibor, Fodor Gábor és Mécs Imre országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a gyalogsá­gi aknák betiltásának kezdeményezéséről. A javaslat szerint a taposó­aknák gyártását, tartását, exportját és használatát be kell tiltani Ma­gyarországon. Jelenleg egy kormányhatározat csak az aknák export­jának moratóriumáról rendelkezik. Az SZDSZ-es képviselők azt is javasolják, hogy a magyar országgyűlés a gyalogsági aknák betiltása érdekében forduljon a világ többi országához. Egyes adatok szerint jelenleg mintegy százmillió taposóakna rejtőzik a föld felszíne alatt. Törpeuszkár gazdát keres „Jókedvű, értelmes hathetes fekete törpeuszkár kiskutya keresi hozzá méltó gazdiját” - ez a néhány sor nem az egyik napilap hirdetési rovatában, hanem a magyar országgyűlés folyosóján olvasható. A hon­atyáknak szóló felhívást Tí­már György, a Független Kis­gazdapárt közismerten kutya­barát képviselője terjesztette tegnap délután, miközben a Ház napirendjén szerepelt a pitbullok megfékezését célzó Fidesz-javaslat. A jámbor usz­kár kiskutya megvételéről az „FKGP leghátsó padsorában” lehetett érdeklődni Tímár Györgynél. Lapzártánkig nem tudtunk információt szerezni arról, hogy sikerült-e nyélbe ütni az üzletet. 1996. SZEPTEMBER 17., KEDD Bekerül-e az MDNP is a csapatba? Az SZDSZ szerint a KDNP felrúgta az alkotmányozási megállapodást MH-információ___________ Az alkotmányozási megállapo­dás felmondásának tekinti az SZDSZ azt a KDNP-határoza­­tot, amely szerint a párt előze­tes népszavazáshoz köti az alaptörvény előkészítésében való további részvételt. Ma ül össze az a hatpárti bizottság, amely az alkotmányozás továb­bi menetéről határoz. Az alkotmányozásról kötött korábbi megállapodás felmon­dását jelenti az a keresztényde­mokrata határozat, amely sze­rint a párt attól teszi függővé az alkotmányozásban való továb­bi részvételét, hogy az új alkot­mány több pontjáról tartsanak előzetes népszavazást - jelen­tette ki az SZDSZ-frakció teg­napi ülése után Hack Péter. A frakcióvezető-helyettes úgy véli: amennyiben a KDNP fenntartja ezt az álláspontot, nem tekinthető szavahihető pártnak. Hozzátette: az alkot­mányozási munkát minél széle­sebb konszenzus alapján kell folytatni, az SZDSZ szerint nincs szükség az alkotmány­koncepció lényeges módosítá­sára. Ma ül össze az a hatpárti bi­zottság, amely az alkotmányo­zás további menetéről határoz. A múlt csütörtökön az MSZP és az SZDSZ ismertette javas­latait az alkotmány-előkészítő bizottság előtt. Az ellenzéki pártok időt kértek, s ma is­mertetik álláspontjukat. Az MSZP az SZDSZ-szel egyez­tetve terjesztette elő, hogy a szociális jelzőt illesszék az al­kotmányba, az érdekegyeztetés mechanizmusa jelenjék meg az alaptörvényben, továbbá az MDNP-t vonják az alkotmány előkészítésébe. Ez utóbbi ja­vaslat a koalíció pozícióját erő­sítené, abban az esetben, ha maradna a jelenlegi szabály, miszerint ötpárti egyetértésre van szükség az alkotmány mó­dosításához. A KDNP elnöksége szom­baton úgy határozott, hogy csak abban az esetben vesz részt az előkészítésben, ha az alkotmány sarkalatos kérdései­ről előzetesen népszavazást tar­tanak, az FKGP pedig megle­hetősen talányosan viselkedik, így különös jelentősége van an­nak, hogy az MDNP részt vesz­­e a bizottsági előkészítő mun­kában, vagy sem. Ez esetben ugyanis a KDNP akár ki is lép­hetne az előkészítésből, s az FKGP politikai súlya is csök­kenne. Kérdés, hogy sikerül-e az MDNP-t mandátumhoz juttat­ni az alkotmány-előkészítő bi­zottságban. Kétségtelen, hogy az ellenzéki pártok tárgyalási pozícióját rontaná az MDNP részvétele. Lezsák Sándor, az MDF elnöke többször is kije­lentette már nyilvánosan, hogy pártja nem támogatja az MDNP törekvését. A KDNP- nek sem érdeke támogatni az MDNP-t, hiszen saját követelé­sei válnának ezáltal súlytalan­ná. Az FKGP már csak politi­kai szimpátiája okán is elutasít­ja az MDNP csatlakozását. A Fidesz és az MDNP képvise­lői nyilván helyeslik a hetedik párt bekapcsolódását az alkot­mány előkészítésébe. Az FKGP 27, a KDNP 23, az MDF 19 képviselője együttesen, de még az öt független szavazatá­val sem tudná megakadályozni az MDNP felvételét, hiszen a 386 országgyűlési képviselő kö­zül 79 ellenszavazatára lenne ehhez szükség. Ezzel szemben az MDNP törekvését a legap­róbb figyelmetlenség is keresz­tülhúzhatja. A felvételt ugyanis legalább 309 honatyának kell támogatnia. Ha tehát a koalí­ció, a Fidesz és az MDNP kép­viselői közül négyen hiányoz­nak a szavazásról, akkor a szük­séges támogatás hiánya miatt az MDNP továbbra sem vehet részt az alkotmány előkészíté­sében. •S. B.-Sz.Sz. Elavult struktúra, ellentétes érdekek Gyerekvédelem - gyerekcipőben (2.) Az állami gondoskodás alatt álló fiatalok nagy része régi kastélyokból átalakított vagy más, hasonlóan korszerűtlen, gyermekvédelmi célokra ugyanolyan alkalmatlan épüle­tekben él. Ezen intézmények többségéből hiányoznak a nor­mális működéshez elengedhe­tetlenül szükséges helyiségek - nincs például tanulószoba, or­vosi rendelő, társalgó, könyv­tár. Az épületállomány eseten­ként műszakilag is leromlott, felújításra, átalakításra szorul. Az intézményekben nehéz, sokszor megoldhatatlan fela­datot jelent a gyermekek élet­kori, egészségügyi szükséglete­ihez igazodó étkeztetés meg­valósítása. A változatos, vita­minokban gazdag táplálkozás feltételeinek biztosítása, az előírt kalóriamennyiség betar­tása a jóváhagyott norma és az infláció figyelembevételével szinte lehetetlen. A gyerme­kek ruházatáról részben a gyermekvédő intézet, részben a közvetlen ellátást biztosító intézmények­ gondoskodnak. Általános gyakorlat, hogy nem a gyermek igényei, hanem a választék határozza meg, ki miben jár. A gondozottak oktatása, nevelése, ellátása éves szinten mintegy tízmilliárd forintba kerül. Az önkormányzatok ál­lami gondoskodási feladatai­nak ellátásához a központi költségvetés a források 94-95 százalékát adja. A finanszíro­zásban az intézmények saját bevételei és az állami gondo­zási díjból származó pénzek csekély hányadot képviselnek. A vér szerinti szülők hozzájá­rulása is elenyésző, az összes forrás 0,2-0,4 százaléka. Az intézeti, állami nevelt gyermekek harmada nevelő­szülőkkel él együtt- Bár szá­mos szakmai érv és gazdasági szempont szól a családi kör­nyezetben történő nevelés mellett, ezen ellátás fejleszté­sét több tényező hátráltatja. Egyrészt a megyei önkor­mányzatokat gazdasági érde­keltségük abba az irányba szorítja, hogy feladataikat a már működő, gyermekvédel­mi ellátásra kiépített intézmé­nyek (gyivi, nevelőotthon) mind jobb kihasználásával lássák el. A nevelőszülői háló­zat működéséhez ugyanis eleinte külön pénzügyi forrá­sokra van szükség, mivel az elavult otthonok fenntartása nem kerül kevesebbe akkor sem, ha kevesebb a gyerek. A számvevőszéki jelentés sze­rint további probléma, hogy a nevelőotthonokban egy-egy gyermek gondozásában lé­nyegesen több felnőtt műkö­dik közre, mint a nevelőszülői hálózatban. Ezért a nevelőott­honokban dolgozók egzisz­tenciális érdekei is a nevelő­szülői ellátás kiszélesítése el­len hatnak. A nevelőszülő fizetése húsz­huszonötezer forint. Az ehhez járó gondozási díj a gyermekek életkorától függően változik, átlagban ötezer forintot tesz ki. Molnár László, a budapesti Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zet igazgatója elmondta: a ne­velőszülői ellátás sem olcsó, évente összesen közel négy­­százezer forintba kerül egy gyermek. Ez azonban keve­sebb, mint az intézményes ellá­tás költsége, ráadásul megtérül. Mert a családban felnövő fiatal normálisan szocializálódott ember lesz. A nevelőszülőknél nagykorúvá váltak társadalom­ba való beilleszkedése a tapasz­talatok szerint csak minimális mértékben igényel utógondo­zást, mivel ők a nagykorúvá vá­lást természetes folyamatként élik meg. Az intézetben nevel­kedett fiatalok ezzel szemben szinte kizárólag rendszeres és határozott utógondozással, életvezetési tanácsadással ké­pesek „önállóan” szervezni sa­ját életüket. Az állami gondoskodásból évente több mint hétezer fiatal kerül ki - vagy nagykorúvá vál­nak, vagy visszakerülnek a csa­ládjukhoz, vagy örökbe fogad­ják őket. Sajnos a települési ön­­kormányzatoknál folyó család­­gondozás alacsony hatásfokú, így nem segíti elő, hogy a gyer­mekek visszajuthassanak vér szerinti családjukba. Jogerős örökbeadásokra is egyre rit­kábban kerül sor, aminek fő oka az életkörülmények romlá­sa. A tíz-tizennégy évesen be­utalt, magatartási zavarokkal küzdő, sérült személyiségű gyermekek örökbefogadására már szinte semmi esély. Ráadá­sul az önkormányzatok és in­tézményeik sem kellően érde­keltek az ellátásban részesülők számának csökkentésében. Külön probléma az életkez­dési segély kérdése. A jogsza­bály előírja, hogy a támogatás a minimális nyugdíj harminchat­szorosa lehet, rendkívüli eset­ben ennek a duplája. Mivel azonban nem törvény, hanem csak egy minisztériumi rende­let szabályozza a támogatás mértékét, s központi költség­­vetési keret sincs rá, a megyék a pénzkeretüktől függően ad­ják vagy nem adják. Az ÁSZ jelentéséből kiderül: egyre több a jogosnak ítélt, de ki nem elégített támogatási igény, ugyanakkor a kifizetett segé­lyek nominálértéke is fokoza­tosan csökken. Az életkezdési segélyt a fiatalok többsége la­káshelyzetének megoldására kéri. A népjóléti tárca főosz­­ tályvezetője hangsúlyozta: az elmaradt támogatás még nem jelenti azt, hogy a nagykorúvá vált fiatalok az utcára kerül­nek. Lehetőségük van az ott­honban maradniuk, vagy egy olyan épületbe költözniük, amely a nagykorúaknak nyújt szállást, sőt segítséget ad az el­helyezkedésben is. A létmini­mum alatt élő nagykorú után továbbra is jár a költségvetési normatíva. Utcára tehát csak az kerül, aki oda akar menni. Vannak persze ilyenek is, akik tizennyolc év után azt mondják: elég. A számvevő­­szék összeállítása szerint a fő­városban az utcai gondozóhá­lózattal kapcsolatba kerülők 80 százaléka állami gondozott volt. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold A gyermekvédelem a korábbi évtizedekben az intézeti elhelyezést részesítette előnyben. Az utóbbi években szakmai körökben megfogalmazódott a nevelőszülői hálózat fejlesztésének szükségessége, erre azonban annak ellenére nincs pénz, hogy a költségek megtérülnének. A nevelőszülői ellátás például, a gondozási díjat, a munkabért, az ellátmány összegét, valamint a nevelőszülői hálózat működtetésével összefüggő költségeket számolva is körülbelül harmadannyiba kerül, mint az intézményi.

Next