Magyar Hírlap, 1996. október (29. évfolyam, 229-241. szám)
1996-10-09 / 236. szám
1996. OKTÓBER 9., SZERDA „Ha olyan emberek, mint én, fel tudunk borítani egy valutarendszert, akkor ott valami nincs rendben” - mondta egy interjúban „a legismertebb nemzetközi valutaspekulánsnak” nevezett profi, Soros György. Kijelentése arra az elég nyilvánvaló ellentmondásra utal, amelyet a mai Európai Unió „alapító atyái” már 1957-ben, a Római Szerződés hatályba lépésekor is láttak: az Európai Gazdasági Közösség hosszú távon komoly működési zavarokkal lesz kénytelen szembenézni, ha előbb-utóbb nem egységesíti a résztvevők pénzügyi rendszerét. Ellenkező esetben az egyes tagországok gazdasági bajai meghiúsíthatják a többiek erőfeszítéseit. Ezért az európai egység irányában 1957-ben beindult folyamat egyben a gazdaságimonetáris unió, a valutaunió kialakulásának története is. Ez a történet hosszú, valutakígyókkal, európai valutarendszerrel terhes - mígnem Jacques Delors, az Európai Bizottság már-már legendás hőssé vált exelnöke 1989-ben előállt a róla elnevezett „Delors-jelentéssel”. A monetáris unió megteremtésének háromszakaszos terve végpontjában az egységes európai valuta állt. Ez a terv 1991- ben szerződéssé nemesedett Maastrichtban: többi között az európai pénz bevezetését is előirányozta 1997-ben - de bölcsen egy tartalékdátumot, 1999-et is megjelölt. Tavaly december közepén Madridban, az Európai Unió csúcstalálkozóján azt is eldöntötték, hogy az európai pénz neve euro legyen, bevezetésére 1999 január elsején kerüljön sor, és 2002 júliusában már kizárólagos fizetőeszköz legyen az europolgárok zsebében. Az euro elnevezése elég komikus történet. Theo Waigel német pénzügyminiszter javasolta, a többiek pedig, jobb híján, elfogadták. Az európai lapok vezetőik szemére vetették, hogy szemernyi fantáziájuk sincs. Az igazság az, hogy az új pénz elnevezéséhez számos feltételt kellett teljesíteni: nem idézhetett kellemetlen történelmi emlékeket, rövidnek, minden nyelven könnyen kiejthetőnek kellett lennie, és utalnia kellett Európára - azt is mondhatnánk, hogy a feltételek csak az euróra illenek. A többség eredetileg az „ECU” mellett állt ki - az ECU mindmáig az Európai Unió elszámolási egysége, fantompénz, csak az a baj vele, hogy árfolyama egy valutakosár végeredménye. Ráadásul az európai pénznek nem adhattak olyan nevet, amely hasonlít az európai „nagyok” pénznemeihez, ezért a márkához, frankhoz, fonthoz, lírához közelítő elnevezéseket eleve kizárták. Ez a kis keresztelési dráma csak arra jó, hogy érzékeltesse, milyen gigászi tervet tűzött maga elé az Európai Unió, amely megvalósulása esetén már a közeli jövőben felforgathatja Európát. Savigny-sur-Orge, egy 16 ezer lelket számláló francia kisváros nemrég elhatározta, hogy reklámot csinál az eurónak meg saját magának. A francia pénzügyminiszter lelkes volt, a próbapénzt Párizsban kinyomatták, és a kisvárosban két héten át euróval lehetett fizetni 1,7 árfolyamon, azaz egy euro hét frankot ért, ami nagyjából megegyezik a frank ECU-árfolyamával. Óriási volt a siker, az euro napok alatt „elkelt” a pénz- és éremgyűjtők nagy örömére. A francia városkát a haszon érdekelte, a jövő már kevésbé. Pedig a vízióhoz - mármint ahhoz, hogy az európai polgár a sarki fűszeresnél is euróval fizet, legyen bárhol az unió területén, s az európai nagy pénzmozgások mind euróban történnek - mindmáig megválaszolatlan, vagy csak félig megválaszolt kérdések tömege kapcsolódik. Az elképzelés szerint 1999. január elsejétől az euro lesz a kizárólagos, hivatalos fizetőeszköz az üzleti életben, 2002 közepétől pedig az egész unió területén érvényes valuta a polgárok számára is. Maastrichtban jogosan - s ez gazdasági okok miatt könnyen belátható - nagyon szigorú feltételeket szabtak azoknak az országoknak, amelyek a közös pénzre áhítoznak az európai egység szent ügyének nevében. Minimális költségvetési hiány, minimális infláció, így azután belátható, hogy Görögország, Spanyolország, Portugália és Olaszország még nem „euroérett”, illetve egyhamar nem is lesz az. A dolgok jelenlegi állása szerint csak az apró Luxemburg felel meg a kívánalmaknak és nem véletlen, hogy Németország, Franciaország - s vélhetően nyomukban a többiek sorra valósítják meg a maguk „Bokros-csomagját”. A jelenleg 15 tagállamot számláló Európai Unió máris négy csoportra bomlott. Németország és Franciaország nélkül nem lesz közös pénz - ez világos - és e kemény maghoz tartozik Hollandia, Luxemburg és talán Írország is. Enyhén szólva gondokat okoz - mert politikai súlya nem jelentéktelen - Nagy-Britannia, Dánia és Finnország. Külön kis csapatot alkot a belga-osztrák duó. A negyedikbe a már említett „fejletlen országok” tartoznak. Ilyenformán az euro éppenséggel megosztja a tizenötöket, mivel 1999-ben legfeljebb nyolc-kilenc tagország lesz alkalmas az euro bevezetésére. S mi lesz akkor a többiekkel? A borúlátók azt sem tartják kizártnak, hogy az „eurokényszer” miatt bevezetendő gazdasági megszorítások nyomán forrongások, sőt lázongások robbannak ki Európa-szerte, s így az euro - végső soron pedig az európai egyesülés - ellen fordul a közhangulat. És akkor még nem szóltunk magunkról, meg a többi unióba törekvőről. Ha teljesül is az „álom” - felveszik Magyarországot az EU-ba az ezredforduló után -, nagy a valószínűsége annak, hogy jó ideig nem leszünk „eurokonformok”, azaz megint csak a másodrendű európaiak között találjuk magunkat. A többiekről nem is beszélve. A közös pénz bevezetésének hatalmas gazdasági kockázatai vannak, haszna pedig egyelőre legfeljebb csak megjósolható. Az európai átlagpolgár még évekig nem találkozik az utcán, a boltokban, bankokban az euróval - de eljön annak is az ideje. Helmut Kohl német kancellára és Jacques Chirac francia elnök azonban úgy látja, hogy a Római Szerződéssel beindult folyamatot tovább kell vinni. Nincsenek egyedül. Nemcsak Delors, Soros, de általában a pénzügyi szakemberek is úgy látják, hogy a közös valutára előbb-utóbb szükség lesz. Akkor miért ne előbb? • Fodor György Az euro kockázatai és becsült előnyei közös valutára ítélve A fémeuro egyik oldala már megvan... FOTÓ: MTI-AP Talán még egyetlen Európanapon sem vegyültek el annyira a hivatalos vendégek az érdeklődők között, mint Szolnokon. Az Európa-napok szokásos forgatókönyve szerint a főtéri megnyitót ünnepélyes ülés követi a Városházán, oda azonban csak meghívóval lehet bejutni. Ezért csak a szerencsés kiválasztottak (az ülések állandó résztvevői, vagyis a képviselők, a díszpolgárok és az újságírók) hallhatják az esélylatolgatásokat Magyarország európai uniós csatlakozásáról (hazai politikusoktól) vagy a biztató szavakat ugyanerről (külföldi diplomatáktól). Ez az ünnepi ülés Szolnokon nem szerepelt a programban, a megnyitó után a város főteréről mazsorettek és zenekar kíséretében vonultak be a meghívottak és az érdeklődők a város művelődési központjába. Itt pedig a politika helyett a kultúra játszotta a főszerepet: „Az én Európám” gyermekrajzpályázat eredményhirdetése, a PHARE és a világbanki iskolák bemutatkozása, fotó- és lengyel népi hangszerkiállítás. Nemcsak a kontinenst, Jász-Nagykun-Szolnok megyét is megismerhették a művelődési központba betérők. Továbbá Szolnok numizmatikai értékeit, s láthattak népművészeti és régészeti kiállítást (utóbbi magyarázó szövegét csak angol nyelven). A helyszín már csak azért is szerencsésnek mondható, mert a művelődési központ több nagyobb bevásárló központ között kapott helyet. A nagy érdeklődés azt mutatta, hogy a hétvégi készletfeltöltés mellé könnyedén beiktatható volt az ismerkedés Európával. Aki pedig nemcsak vizuális élményre, hanem írott anyagra is vágyott, azt is megkapta. Újdonságként a polgároknak is lehetőségük volt feltenni kérdéseiket, a szervezők ugyanis kötetlen beszélgetésre hívták délutánra a város lakóit és az európai országokból érkező diplomatákat. Tanácskozások persze voltak, de talán az egy nappal korábbi fehérvári Európa-nap miatt a szokásosnál kevesebb. A hagyományosnak mondható jogharmonizációs, oktatási valamint mezőgazdasági konferenciák résztvevői mellett a szervezők főleg az ifjúsághoz akartak szólni: gyermekvetélkedőkkel, népi játékokkal a kisebbeknek, továbbtanulási lehetőség bemutatásával a nagyobbaknak. Több osztály teljes létszámban jelent meg, bár nem tudni, szabad akaratából tette-e. Mindenesetre a diákokkal volt osztályfőnökük is. • Haszán Zoltán Szokatlan szolnoki forgatókönyv Bevásárló Európa-pártiak Mazsorettek mellett maskarások is szórakoztatták a szolnoki Európa-nap részvevőit fotó: mti - barna Sándor Hamarosan megalakul az intézményesített európai fegyverkezési együttműködés magjának tekintett francia-német fegyverkezési hivatal. Nagy-Britannia, Olaszország, Belgium és Hollandia már jelezte, hogy szintén érdekelt a kooperációban. A fegyverkezési hivatalhoz csatlakozó országoknak Párizs és Bonn elképzelései szerint kötelezniük kell magukat, hogy fegyvervásárlásaiknál előnyben részesítik az európai partnereket, és a gyártók kiválasztásánál csak hosszabb távon törekednek a megrendelések igazságos elosztására. A november 12-én alakuló német-francia fegyverkezési hivatal először gyalogságnak gyártandó páncélozott harci jármű tervével foglalkozna. A hosszabb ideje vitatott közös fegyverkezési programokról, mint a Tiger harci helikopterről vagy a Helios HÍRSAROK felderítő műholdról a decemberi németfrancia csúcson döntenek. Lényeges elemeiben eltért az Egyesült Államok és Nyugat-Európa gazdasági fejlődése az utóbbi két évtizedben. A tengerentúli nagyhatalom és a kontinens kölcsönösen tanulhatna egymástól, mutatott rá Richard B. Freeman amerikai közgazdász minapi bécsi előadásában. Mivel az Egyesült Államok hagyta érvényesülni a piac törvényeit, a munkahelyteremtésben, a nők foglalkoztatásában, új vállalatok alapításában jobb eredményeket mutatott fel. Európa teljesítménye viszont a hagyományos jóléti modell következtében elismerésre méltóbb volt mindenekelőtt a kisebb fizetésűek reáljövedelme növekedésében, valamint a szegénység elleni harcban és a dolgozók beleszólási jogának garantálásában. Légiszerencsétlenségek esetén az Európai Unió légitársaságaival utazó polgárok ezentúl nagyobb kártérítésre számíthatnak és egyszerűbben érvényesíthetik követeléseiket. Legalábbis ezt tervezik az EU közlekedési miniszterei. A 67 éve aláírt varsói egyezmény értelmében a balesetek áldozatai legfeljebb 10 ezer dolláros kártérítést kaphattak. Az elképzelések szerint a katasztrófát követő 10 napon belül automatikusan 63 ezer dollárra számíthatna az utas vagy legközelebbi hozzátartozója, a felelősségvállalás felső határa 126 ezer dollár lenne. Írország közlekedési minisztere, Michael Lowry szerint az év végéig nyélbe üthető a megállapodás. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) pályázati úton történő értékesítésre meghirdeti a tulajdonában lévő nyíregyházi 104. hrsz.-ú, 105. hrsz.-ú, 106. hrsz.-ú, 107. hrsz.-ú, 110. hrsz.-ú, 111. hrsz.-ú, 112. hrsz.-ú, 113. hrsz.-ú, összesen kb. 6000 m2 alapterületű, jelenleg összevonás alatt lévő, beépítetlen, egybefüggő ingatlanát, mely a valóságban a Nyíregyháza, Vay Á. krt.-Selyem u.-Tavasz u.-Domus Áruház által határolt, frekventált, központi fekvésű területen helyezkedik el. Az ingatlan alapszinten teljes közművel ellátott. A terület beépíthető az érvényes részletes rendezési terv szerint. A tömb megépítésével F + 2 + tetőteret lehet figyelembe venni, kb. 15 000 m2 hasznos szintterület alakítható ki. Elsősorban kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás részére kijelölt terület, azonban a megfelelő előírások betartásával igény szerint lakások is kialakíthatók. Az ingatlanlicit induló ára: 60 000 000 Ft, valamint a nyíregyházi 147. sz. tulajdoni lapon 6695. hrsz. alatt nyilvántartott, a valóságban Nyíregyháza, Arany J. u.-Petőfi u. sarkán (Állomás tér) lévő földterületből leválasztásra kerülő, kb. 4000 m2 nagyságú beépítetlen területet. Az ingatlanlicit induló ára: 5000 Ft/m2. A terület kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás céljait szolgáló létesítménnyel építhető be. A pályázatok benyújtásának határideje: 1996. október 21-én 12 óra. A részletes pályázati feltételek iránt érdeklődni a polgármesteri hivatal vagyon- és vállalkozási irodáján (Nyíregyháza, Kossuth tér 1. A épület 1/115. sz. iroda) ügyfélfogadási időben lehet. [Telefon: (42) 310-197.] Az Újpesti Vagyonkezelő Rt ingatlankínálata A IV. kerületben, az Árpád úton, és az István úton lakások 64 m2 és 168 m2 között 84 000-140 000 Ft/m2 bruttó áron, üzlethelyiségek 150 000-200 000 Ft/m2 bruttó áron, valamint egy 300 m2-es helyiség sörözőnek eladók. Érdeklődni lehet: Újpesti Vagyonkezelő Rt 1042 Bp., Munkásotthon utca 66/68. ^ Telefon: 169-8155 ^ 07‘. ■ ■ ,■ .'..I—■1 , PALLAPdl NAGYKOVÁCSIBAN családi házak, építési telkek belterületbe vonás előtt, érintetlen természeti környezetben lévő ingatlanok ELADÓK 10430 MH Érdeklődni lehet: dr. Klein Ferenc ügyvédi irodájában, 2094 Nagykovácsi, Templom tér 2.Telefon: 176-9122, (06-30) 505-364 EuroPanoráma Javítani kell a magyar hulladékgazdálkodást Környezetvédelmi lakmusz Az Európai Unióhoz való csatlakozás elbírálásánál meghatározó szempont lesz a jelentkező országok környezeti állapota. Magyarországnak elsősorban a hulladékgazdálkodásban kell a jelenlegi gyakorlaton változtatnia, hogy megfeleljen az európai követelményeknek. Az ökológiát nyugati szakértők szinte lakmuszpapírnak tekintik, amely jól tükrözi az adott ország általános kulturális színvonalát, gazdasági fejlettségét. Magyarország környezeti állapotát az EU-tagságtól függetlenül is rendbe kell tenni, de a csatlakozás remélhetőleg felgyorsítja a folyamatot - fogalmazott Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács társelnöke, aki az Integrációs Stratégiai Munkacsoport tagjaként a környezetvédelmi tennivalók kidolgozását, illetve összefogását kapta feladatul. Láng professzor szerint a valamennyi országnak fontos jogharmonizációban nem állunk rosszul. Több tavaly elfogadott törvény - környezetvédelmi, természetvédelmi, az erdőről vagy a vadászatról szóló - már az EU megfogalmazott elveire és követelményeire épül. Általánosságban elmondható, hogy a magyar környezetvédelmi jog határozottan követi az európai normákat, például a magas szintű védelem, a megelőzés, a szennyezés forrásánál történő intézkedés elvét. Az EU-kérdőív környezetvédelmi vonatkozású válaszai ugyanakkor azt tükrözték, hogy még bőven akad tennivaló. A levegőtisztaság védelmében például halaszthatatlan a műszaki szabványok és előírások EU-követelményekhez igazítása, valamint a meglévő jogszabályok betartatásának szigorúbb ellenőrzése. Az uniós igényekhez képest a legnagyobb lemaradás a hulladékokra vonatkozó szabályozásban tapasztalható. Több, régebben hozott rendelet ma már elavultnak tekinthető, csak az egy hónapja (1996 szeptember 1-jével) életbe lépett veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás EU-konform. A jogrendszerek harmonizációja csupán az első lépés az egységes európai környezetpolitika felé. Nehezebbnek és költségesebbnek ígérkezik a jogszabályok érvényesítése, betartatása, illetve ezek ellenőrzése - figyelmeztet Láng professzor. További fontos feladatot jelent az EU környezetvédelmi direktíváinak - a fenntartható fejlődés, a globális felelősség, az összevethetőség, az áttekinthetőség, a megelőzés és az elővigyázatosság elvének - érvényesítése. Ma még nem ismert, hogy ez mibe kerül Magyarországnak. Mivel enélkül nem lehet megalapozott környezetvédelmi stratégiát kidolgozni, feladatokat megfogalmazni, a közelmúltban - a környezetvédelmi tárca és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával - Kerekes Sándor, a Közgazdasági Egyetem professzorának vezetésével megkezdődött az EU-hoz csatlakozás környezetvédelmi költségeinek felmérése. Láng István megítélése szerint a magyar környezetvédelmi politika legfőbb feladata jelenleg a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), illetve az ehhez kapcsolódó környezet-egészségügyi program és természetvédelmi terv elfogadtatása. (A dokumentumot még az idén napirendjére tűzi a parlament.) A tavaly hatályba lépett környezetvédelmi törvényben előírt hat évre szóló cselekvési keretprogram megnevezi az elsőrendű célokat és egyúttal gondoskodik a végrehajtás eszközeiről is. Először kerül az Országgyűlés elé olyan tervezet, amely elsőbbséget ad a legfontosabb környezeti feladatoknak. Elfogadása esetén az ágazati vagy a területi elképzeléseket csak az NKP-val összhangban lehet elfogadtatni. Az EU-nak a dokumentum azért különösen fontos, mert tükrözi Magyarország eltökéltségét az európai normákhoz igazodó környezetvédelem megvalósítására. A tervezet szerint hat év alatt összesen 800 milliárd forintot kellene a környezetvédelemre fordítani, de - mint azt Láng professzor hangsúlyozta - még ez a hatalmas összeg sem elegendő ahhoz, hogy Magyarország maradéktalanul érvényesítse az EU környezetvédelmi előírásait. • Szilágyi A. János Dán dörgedelem Lehet, hogy a kontinensen ma már ritkábban kongatják meg a vészharangot Közép- Európa szennyezett levegője és talaja miatt, az Európai Unió mindenesetre közölte a térség államaival, ne számítsanak addig felvételükre, amíg nem veszik komolyabban a környezetvédelmi problémákat - írta a Párizsban megjelenő International Herald Tribune. A figyelmeztetés a környezetvédelmi miniszterek legutóbbi találkozóján hangzott el, de nem csak a keleteurópai országok jelen lévő tárcavezetőihez szólt. A gazdasági és ipari miniszterekhez is intézték szavaikat az EU-tagállamok képviselői, mivel tisztában vannak azzal, hogy utóbbiaknak általában nagyobb beleszólásuk van a költségvetés elosztásába. Mindeddig az EU kerülte a direkt beszédet, az új megközelítés az integráció új, dán környezetvédelmi biztosának köszönhető. Ritt Bjerregaard nemrégiben körutat tett Közép-Európában, s egyik munkatársa szerint megdöbbentette, amit látott. Feltehetően élményei is közrejátszottak abban, hogy hivatala memorandumot adott ki, amelyben nem kevesebbet állít, mint hogy néhány közép-európai ország nem tud mihez kezdeni környezetvédelmi problémáival. Márpedig ez hátráltathatja EU-csatlakozásukat - fogalmaz a biztos hivatala. Bjerregaard úgy látja, hogy még azok az országok sem képesek érvényt szerezni rendelkezéseiknek, amelyek már meghozták a jogszabályokat. A jogharmonizáció követelménye a környezetvédelemben több mint 200 - vegyszerre, a szennyvízkezelésre, a levegőbe eresztett füstgáz mennyiségére vonatkozó - európai irányelv meghonosítását jelenti az EU-tagságra vágyó országokban. Bár senki sem várja, hogy a felelőtlen környezetrombolás évtizedei után egyik napról a másikra meg lehetne tisztítani a környezetet, nyugati szakértők szerint még mindig jellemző, hogy kelet-európai vegyi művek és erőművek a nemzetközi normákat jóval meghaladó szennyező anyagot bocsátanak ki. Veszélyes hulladék mérgezi a talajvizet és a szennyvíz tisztítás nélkül kerül a folyókba. Szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy a hanyag szabályozást nyugati cégek is alaposan kihasználják. Magyar Hírlap 13