Magyar Hírlap, 1996. október (29. évfolyam, 242-254. szám)
1996-10-30 / 253. szám
1996. OKTÓBER 30., SZERDAEuroRégiók - EuroPanorámaMagyar Hírlap 21 A regionális politika kialakítása igen fontos Magyarország felkészüléséhez az uniós tagságra - mondta lapunknak Hans Beck, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője. A régiók az unión belül mind nagyobb szerepet játszanak, s az sem elhanyagolható, hogy a pénzügyi támogatások odaítélésekor nagy a jelentősége a regionális politikának. Bár a régiók képviseletét csak a maastrichti szerződéssel intézményesítették az unióban, létrehozva a régiók bizottságát, a regionális politika már sokkal korábban megjelent az európai gondolkodásban. Szerepel már a római szerződésben is, abban az értelemben, hogy az Európai Közösségnek segítenie kell valamennyi térség kiegyensúlyozott fejlődését - emlékeztetett Hans Beck. A gazdasági régiók jelentősége folyamatosan nőtt azzal is, hogy az újonnan belépő, kevésbé fejlett tagállamoknak nagyobb támogatásra volt szükségük, s ezt meg is kapták. Ez azonban még nem az a politikai értelemben vett régiómeghatározás volt, ahogyan például Baden-Württemberg is egy régiónak számít - mutatott rá Beck. A változást két párhuzamos folyamat kényszerítette ki. Egyrészt a ’70-es, ’80-as években a közösség több tagállaméban (Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban) decentralizálás ment végbe, az egyes régiók nagyobb önállóságra tettek szert. Másrészt erősödött az integráció, a kisebb egységek - az országok - egy nagyobb egységbe - az unióba - tömörültek.. Beck véleménye szerint azonban ezek nem ellentétes folyamatok. A maastrichti szerződésben az jutott kifejezésre, hogy mindent azon a szinten kell eldönteni, amelyiken még jól áttekinthető. Vannak dolgok, amelyekről regionális, vannak, amelyekről nemzeti, és vannak, amelyekről nemzetek fölötti szinten a legjobb határozni. Ezt nevezik az unióban a szubszidiaritás elvének. A misszió vezetője példaként elmondta, nemrég megkérdezték tőle, miért nem szabályozzák uniós szinten az abortuszt. Az unióban azonban úgy vélik, hogy ez tipikusan olyan ügy, amely a tagállamokra tartozik, hiszen az egyes országokban eltérőek a tradíciók, ráadásul a tagállamokon belül is viták vannak. Ugyanakkor a környezetvédelem, a közlekedés, az agrárpolitika vagy a nemzetközi kereskedelem szabályozásához a tagállamok túl kicsik. Végül pedig a kisebb közösségeknek, a régióknak kell szabályozniuk a polgárokat közvetlenül érintő ügyeket. A városfejlesztési politikáról magának a városnak kell döntenie, nem mondhatják meg kívülről, hova építsenek parkolóházat, sétálóutcát, emlékművet vagy óvodát. Baden-Württemberg tartománynak is meg kellett küzdenie a „mindent a megfelelő szinten” problémájával - mondta Beck, aki 1952-ben Freiburgban tanult, s személyesen is tapasztalta, mennyire bosszantotta a badeniakat, hogy Baden és Württemberg egyesítése után a svábok „dirigálták” őket Stuttgartból. Ám meg kellett barátkozniuk a gondolattal, mert a túl kicsi területi egységeket sem lehet jól irányítani. A nagykövet még egy okot említett, ami miatt a régiók képviseletet kaptak Brüsszelben. Régen kiderült, hogy csak az Európa-szakértők tudják követni, mi történik az unióban, az egyszerű polgárok viszont nem. Az integráció előrehaladtával, a közös belső piac fejlődésével azonban az európai törvényhozáshoz az egyéneknek, a vállalkozásoknak egyre több közük van. Gondoljunk csak a vitára az Európai Bizottság és Szászország között a Volkswagennek nyújtott támogatás ügyében - emlékeztetett Beck. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy nemzetállam nem határozhat egyedül minden kérdésben, mert akad, amibe a nagyobb egység, az unió beleszól. A maastrichti szerződéssel létrehozták tehát a régiók bizottságát, hogy a kisebb területi egységek részt vehessenek az uniós döntések előkészítésében. Igaz, ez csak konzultatív testület, de politikailag minden lehetőség nyitva áll a régiók előtt, például a VW-ügyben Szászország kormányfője közvetlenül tárgyalt az Európai Bizottság képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy az unió segíti-e a két nagy német régió, a keleti és a nyugati országrész közötti különbségek csökkentését, a nagykövet igennel válaszolt. Az 1994 és 1999 közötti időszakra 15 milliárd ECU jut a keleti tartományoknak az EU kasszájából, igaz, ez az összeg csak körülbelül a 3 százaléka annak, amit a nyugati német tartományok nyújtanak. Az EU már Magyarországon is folytat egyfajta regionális politikát. Létezik határ menti együttműködés Ausztria és Magyarország között, jónak ígérkezik a magyar-román határ menti együttműködés, s a nagykövet szeretné, ha Szlovákiával is sikerülne ilyet kialakítani. Hans Beck felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális politika a pénzügyi támogatás miatt is rendkívüli jelentős minden új tagállam, így majdan Magyarország számára. A regionális politika kidolgozása része a felkészülésnek a csatlakozásra, s ehhez az EU támogatást ad. Magyarországon egyelőre még a régiók struktúráját sem térképezték fel, a munka a kezdet kezdetén tart - mondta Beck. • Vrajnai Katalin Regionális érdekérvényesítés a közösségben Mindent a megfelelő szinten A magyar versenyszabályozás EU-konform Iparpolitika még nincs Az Európai Unióban az iparpolitika szerepét a versenypolitika tölti be. Utóbbival már összhangban van a január elsejétől életbe lépő magyar versenytörvény. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport (ISM) iparpolitikával, energetikával és versenyszabályozással foglalkozó tagjai ezért azt tartják feladatuknak, hogy meghatározzák, mit lehet tenni a magyar iparért, s ezt hogyan kell képviselni Brüsszellel szemben. Az Európai Közösségeket megalakító római szerződésben még nincs szó iparpolitikáról, de a Montánunió - amely a szén- és vastermelésben valósított meg integrációt már a Közös Piac létrehozása előtt - körvonalaz egyfajta közösségi iparpolitikát - emlékeztetett Török Ádám, az MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézetének igazgatója, az ISM ipar-energetika-versenypolitika munkacsoportjának vezetője. Mint mondta, a római szerződésnek a versenyszabályokról (például a kartelltilalomról és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról), valamint az állami támogatások korlátozásáról szóló cikkelyei adtak keretet az egyes országok iparpolitikájának kialakításához. A szakirodalom az iparpolitika négy fajtáját ismeri. Az első a támogatásos, a második tervezéses típusú. A harmadikat piacorientáltnak nevezik, ez lényegében azt jelenti, hogy a szabályozást a piacra bízzák, a kormányzat szerepe minimális. A negyedik és egyben legjobb a „pozitív” iparpolitika, ennek lényege, hogy a lecsúszó ágazatokat nem támogatja (ezekkel szemben tehát piacorientált politikát követ), a hosszú távon ígéretes ágazatokban azonban tervez, sőt akár támogat is, de csak szigorú feltételek teljesítése esetén. A támogatás nem feltétlenül pénzbeni, hanem jelentheti például az infrastruktúra megteremtését. A közösségi iparpolitika egyik skatulyába sem illett bele. Lényegében abból állt, hogy az állami támogatás tilalma alól milyen kivételeket engedélyeztek a tagállamok. Török Ádám példaként említette, hogy mind a brit Rover, mind a spanyol Seat autógyár kapott állami támogatást a privatizáció előtt. Mivel a veszteségek pótlására az EU-előírások szerint támogatás nem adható (mindkét gyár veszteségét el kellett tüntetni, hogy legyen befektető, aki hajlandó megvásárolni), a segítséget munkahely-megtartási céllal nyújtották. Egységes európai követelményrendszert azonban nem határoztak meg az ipar számára. A ’70-es évek végétől vált nyilvánvalóvá, hogy ki kell alakítani a közösségi iparpolitikát: az acélipar és a hajógyártás strukturális válságát ugyanis kezelni kellett, így az iparpolitika eszközeként használták például az elmaradott területek támogatására szánt strukturális alapokat. A kutatás és a fejlesztés támogatása - amely a ’80-as évek második felében kezdődött el - szintén keveredett az iparpolitikával. Igazából azonban csak a maastrichti szerződés jelölt ki egyfajta iparpolitikát, amennyiben az unió versenyképességének növelését feladatként jelölte meg. Az Európai Unió versenyszabályozása ragyogóan működik - mondta Török Ádám, hozzátéve, hogy a jövőre életbe lépő magyar versenytörvény az uniós követelményekkel gyakorlatilag teljes összhangban van. Sürgető feladat viszont a magyar iparpolitika kialakítása. Érdekes módon a meglévő eszközrendszer megfelelő lenne, ha sikerülne tartalommal kitölteni, s pénz is lenne hozzá. Jó a működőtőke beáramlásának ösztönzése, erről tanúskodnak az eredmények. Léteznek szervezetek a kis- és közepes vállalkozások támogatására, csak pénzük nincs elég. Vannak sparc parkok és technológiai központok is. A kutatás-fejlesztés sokat szidott támogatási rendszere sem ment teljesen tönkre, például a központi műszaki fejlesztési alapból több sikeres beruházást támogattak. A baj inkább az, hogy alig van forrás, s a felhasználók nem tudják, hogy a meglévő pénzhez miként férhetnének hozzá. Magyarország kereskedelempolitikáját az európai társulási szerződés, a Világkereskedelmi Szervezetben valló tagság és más nemzetközi vállalások határozzák meg. Ebben a helyzetben Török Ádám szerint jobban kellene figyelni arra, ha más országok nem teljesítik a Magyarországgal szemben vállalt kötelezettségeiket. Az ISM ipar-energetikaversenypolitika munkacsoportja tehát azt tartja feladatának, hogy meghatározza, mit kellene tenni a magyar iparpolitikáért, s ezt hogyan kellene képviselni a csatlakozási tárgyalásokon. A versenypolitika már EU-konform, az energetikában pedig azért nincs sok tennivaló az uniós csatlakozással kapcsolatban, mert az energiapolitika egyelőre az Európai Unión belül sem egységes. • V. K. Amikor az Európai Unió kérdőívében az önfoglalkoztatásról, mint foglalkoztatási formáról érdeklődött a csatlakozásra váró államoknál, Magyarország nehezen tudott erre választ adni. Az önfoglalkoztatók csoportját kis műhelyek dolgozó tulajdonosai, mezőgazdasági kistermelők alkotják, s ide tartoznak a termelőszövetkezetek tagjai is. Laky Teréz, a Munkaügyi Kutatóintézet főmunkatársa, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport munkaügyi bizottságának vezetője lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy nálunk a munkajog minden munkavállalót alkalmazottnak tekint, és a törvény nem szabályozza az önfoglalkoztatást. Az uniós országokban az utóbbi negyed évszázadban 10 százalék körül állandósult a munkanélküliség mértéke. A nemzetközi szervezetek olyan kis- és középvállalkozások támogatásában látják a kiutat, amelyek, ha egyenként kevés munkahelyet teremtenek is, tömegesen már hatékonyan hozzájárulhatnak a foglalkoztatási gondok mérsékléséhez. Különösen ösztönzik az önfoglalkoztatás terjedését az Európai Unióban. Olyan, nem jogi személyiségű vállalkozásokról van szó, amelyek egy személynek vagy egy családnak biztosítják a megélhetését. Kis műhelyek dolgozó tulajdonosai, mezőgazdasági kistermelők alkotják ezt a foglalkoztatási kategóriát, és ide tartoznak a termelőszövetkezetek tagjai is. Laky Teréz felhívta a figyelmet arra, hogy az önfoglalkoztatás terjedésének annál nagyobb a jelentősége, minél kevésbé fejlett az illető ország gazdasága. Az EU-tagállamok között az összes munkavállalóhoz viszonyítva több mint 34 százalékkal Görögország önfoglalkoztatóinak jut a legjelentősebb szerep. Dániában, Németországban és Luxemburgban viszont a foglalkoztatottaknak csupán kevesebb mint 10 százaléka önfoglalkoztató. Magyarországon magas az önfoglalkoztatók aránya. Nehéz teljes statisztikát készíteni róluk, mert a nem adózó mezőgazdasági kistermelőkről hiányosak az adatok, a szövetkezeteknél pedig nem különülnek el világosan a termelő és nem termelő jellegűek egymástól. Ismert viszont, hogy az összes hazai gazdálkodó szervezet között 88 százalékos a nem jogi személyiségű egyéni és társas vállalkozások aránya. Teljes számuk tavaly megközelítette a 900 ezret. Nálunk a munkajog minden munkavállalót alkalmazottnak tekint, és a törvény nem szabályozza az önfoglalkoztatást. Az önfoglalkoztatók nem illeszkednek maradéktalanul a vállalkozási körbe sem, hiszen elsősorban saját megélhetésüket akarják biztosítani. A magyar jogharmonizációnak tehát fontos feladata, hogy az önfoglalkoztatásnak helyet találjon a munkaerőpiac szabályozásán belül. Európa országaiban a hetvenes évektől a részidős munkavégzés egyre általánosabbá vált - főleg a nőknél. Hollandiában a foglalkoztatottak 30 százaléka, Dániában és Nagy- Britanniában több mint 25 százaléka dolgozik csökkentett munkaidőben. Nálunk viszont a részmunkaidős foglalkoztatás a munkanélküliség növekedése ellenére nem vált gyakorlattá. A jogharmonizáció feladata, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást is a foglalkoztatás rendszerébe illessze. • N. 0. Önfoglalkoztatás és jogharmonizáció TORRENTE Őszi-Téli Haute Couture bemutató november 18. 18.00 Operaház, Utána divatból 22.00-tól 04 .00-ig a hotel Gellért Budapestben a 21000 évek ELŐESTJEKÉNT TOVÁBBI DIVATBEMUTATÓVAL, MŰSORRAL, TOMBOLÁVAL. EREDETI FRANCIA RUHAMODELLEK ÁRVEREZÉSÉRE ÉS TÁNCRA VÁRJÁK A SZÓRAKOZNI VÁGYÓKAT. TÁMOGATÓK: HUNGAROCAMION RT. Hotel Gellért Budapest, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Magyar Turisztikai Szolgálat Krt. Magyar Hírlap, Print Amerika, AVENIR Jegyek és a Divat Világ kiadvány megrendelhetők a Wimmer Line Design Stúdióban — Tel./Fax.: 395-2—395, VALAMINT AZ OPERAHÁZ JEGYIRODÁJÁBAN — TEL: 111-9017. MH 11792 Opera House Fashion Show f A HUMAN RT. ^ nyílt pályázatot hirdet műanyagflakon gyártók részére az évi kb. 15 millió forint értékű műanyagflakon beszerzésének kielégítésére. A pályázó cég 1997. január 1-jétől egy évre nyeri el a szállítási jogot, amelyet azután évenként ismételt pályázaton lehet megújítani. A szerződés feltételeit tartalmazó pályázati anyag 1996. november 11-től november 18-ig átvehető a HUMAN Rt. Anyagellátási Osztályán 10.000 Ft + ÁFA ellenében. Gödöllő, Táncsics M. u. 82. Telefon: (28) 420-733/2115 A pályázat benyújtásának határideje: 1996. november 23. ^ Az elbírálás határideje: 1996. november 28. 1- ------- PRINTZ RFKI ÁM A Studio antikvárium magas áron, készpénzért vásárol régi és új könyvet, teljes könyvtárat, ritkaságokat, térképeket, valamint grafikákat és festményeket. Budapest VI. kerület, Jókai tér 7. Telefon: 112-6294 MH 8084 Bámulat Békéscsabán Az egyik ámulatból a másikba eshetett a rutinos Európa-naplátogató az év utolsó rendezvényén, Békéscsabán. Már a városba érkezéskor sejteni lehetett, hogy az idei sorozat hatodik állomásán a rendezők semmit sem bíznak a véletlenre, emlékezetessé kívánják tenni a békéscsabaiak számára a kontinens nyugati felének bemutatkozását. A városba tartva az unió emblémájával és a magyar zászlóval díszített plakáton akadt meg a központba igyekvő látogató tekintete. A falragasz feleslegessé teszi a kézben szorongatott programfüzetet használatát is, hiszen a rendezvények részletes felsorolása is helyet kapott a kedvcsinálón. A propaganda sikere talán annak is köszönhető, hogy nem egy időben érkezett a városba az Európa-nap-sorozat és az országot járó vándorcirkusz, amire több esetben is volt példa. Ilyenkor általában a cirkusz plakátragasztói voltak hatékonyabbak, de Békéscsabán, igaz, konkurencia nélkül, az „Európa-naposok” alapos munkát végeztek. A járókelők akár méterenként böngészhették az Európa-nap, pontosabbannapok műsorát. Az első rendezvény, Bozsik Yvette táncművész fellépése ugyanis egy nappal megelőzte a hivatalos megnyitót. A program - amelynek összeállításáról a város polgármestere elmondta, hogy meg akarták mutatni, mire képes Békéscsaba - sok esetben nehéz választás elé állíthatta az érdeklődőket. Göncz Árpád köztársasági elnök, az Európa-nap fővédnöke a megyei napilap EU- mellékletében kifejtette: azért döntött a látogatás mellett, mert hallotta, hogy a program nagyon jó, és a rendezvény jóval nagyobb, mint a korábbiak, amelyeken eddig részt vett. Kétségkívül a Városháza dísztermében kiállított szent korona vonzotta a legtöbb látogatót, ez kötelező programnak számított, de azt már mindenkinek magának kellett eldöntenie, hogy a szakmai konferenciákra, az európai útifilmekre, táncbemutatókra vagy éppen Csák Elemér gasztronómiai előadására kíváncsi. A város összes oktatási intézményében szünetelt a tanítás, a diákok sportrendezvényeken és különböző vetélkedőkön vettek részt. Aki ezt elmulasztja, igazolatlan napot kap - tájékoztatta az újságírót egy, a sportcsarnokba siető lány. Nem maradtak ki a programból az óvodások sem, előbb a standnál megkapták az uniós papírzászlót, ezzel integettek az érkező politikusoknak, majd gyermekműsort hallgattak („Európa, Ázsia, Afrika / az egész világ egy nagy csoda” szövegű dalt), végül pedig a koronánál álltak sorba. Megmozdult tehát a város aprajanagyja, s az európai rendezvénysorozat utolsó állomására a közjogi méltóságok is elfogadták a meghívást. A külügyminiszter részvételével megrendezett fórumon egy felszólaló felhívta a figyelmet a programban szereplő gyermekrajzversenyre, amelyen arra a kérdésre, hogy mit jelent Európa, egy diák azt írta a képre: bő hazát. A felszólaló megjegyezte: ez még akkor is figyelemre méltó, ha a bő szó rövid ö-vel szerepelt a rajzon. • Haszán Zoltán A gyerekek uniós papírzászlókkal integettek fotó: mti - fazekas László Csökken az Európai Unió gazdag és szegény tagállamai közötti különbség, a tehetősebb országokban ugyanakkor mélyül a szakadék a fejlett és elmaradottabb térségek közöttáll abban a tanulmányban, amelyet ma hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság. Az EU-tanulmány célja annak felmérése, menynyire hatékonyan használják fel a közösség regionális támogatási alapját, amely az EU költségvetésének csaknem egyharmadát teszi ki. Az integráció négy szegény tagállama - Írország, Görögország, Portugália és Spanyolország - egy főre jutó jövedelme az EU átlagának 66 százalékáról 76 százalékára nőtt 1983-95 között. Carlo Azeglio Ciampi olasz pénzügyminiszter reméli, hogy a líra novemberben visszatérhet az európai valutarendszerbe. Ám a pénzügyi tárca vezetője elismerte, hogy gondot okoz a líra árfolyamának rögzítése. Következő számunkban a franciaországi Elzászt mutatjuk be. Az oldalakat szerkesztette: Karcagi Katalin TELEFONOS APRÓHIRDETÉS 303-0951 HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 8-17.30 ÓRÁIG KÖZLEMÉNY A REALLÍZING Pénzügyi Kft. által kibocsátott Reallízing ’96 kötvénytájékoztató, forgalomba kerülő értékpapírok sorozat-, sor- és darabszáma c. alfejezete az alábbiak szerint módosul: Névérték 25 000; kezdősorszám 758 001; zárósorszám 759 400; összevont címletek 4*25 000; 846 501-846 504; 582 897-852 900; 40*25 000; 304 401-304 440; 304 561-304 600. ÁLLÁS VOLT háztömbfelügyelő gondnoki vagy házfelügyelői állást vállalna, takarítással együtt, lakás szükséges, amit megvásárolnék. Sürgős! Tel.: 167-1304. INGATLAN AZ EGRI VÁR mellett szép ház eladó, 400 nm lakótér és üzlettér + 1000 nm kert. Érdeklődni: (06-36) 410-596. BALATONSZEMESEN 180 nm-es, szezonálisan üzemelő büfé-falatozó tulajdonjoga 1,2 millió forintért eladó. Érdeklődni: 418-5752. JÁRMŰ OPEL CORSA Jog 3 ajtós, fekete, 1,4-es, 1994. májusi, eladó. Tel.: (06-26) 361-488. ÁLLATOK TÖRZSKÖNYVEZETT kuvasz kölykök eladók. Eger: (06-36) 410-596. TELEFONOS APRÓHIRDETÉS 303-0951 HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 8-17.30 ÓRÁIG