Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 255-267. szám)

1996-11-05 / 258. szám

1996. NOVEMBER 5. KEDD Kezdődik az irodalmi szezon Párizsban kiosztották a Fémina és a Medicis-díjakat Lóversenyek és operabálok légkörét a szokásos módon vegyítve Párizsban hétfőn megkezdődött az irodalmi szezon: megválasztották a Fémina és a Médicis-díj nyer­teseit. MH-Párizs__________ Az Hotel Crillon-ban a kö­zönség Jaqueline Harpman­­nak tapsolhatott, aki a Gras­­set kiadónál megjelent Or­­lando című művéért kapott Médicis-t, Jean Rolin pedig - a Gallimard színeiben - L’or­­ganisation (A szervezet) cí­mű és nem kevés önéletrajzi elemet tartalmazó regé­nyéért. A Médicis-zsűri a leg­jobb külföldi regényért járó díjat is megosztotta: együtt tüntette ki az orosz Ludmilla Ulickaját Szonyecska című, Gallimard-kiadta regényéért, valamint a német Michael Krugert a Seuilnél megjelent Himmelfarbjáért, aminek a francia fordítás is megőrizte az eredeti címét. A Médicis a legjobb esszét is kiválasztja: az idén ennek a Viviane Forrester L’horreur écono­­mique-ját (A közgazdaság rémuralma) találta, ezt a Fa­yard adta ki. A Femina, az egyik legré­gibb - eredetileg a Goncourt­­tal vetekedő - francia irodal­mi díj bírálóbizottsága is eredményt hirdetett. A „höl­gyek zsűrije” a legjobb fran­cia regénynek a 45 éves Ge­­neviéve Brisas Week­end de chasse à la mére (Hétvégi anyavadászat) című, a L’Oli­­vier-nél megjelent művét ta­lálta, amely egy rendhagyó és szerelmes anya-fiú viszony­ról íródott. A legjobb külföl­di regénynek az ugyancsak 45 éves spanyol Javier Marias Rivage által kiadott könyv, a „Holnap a csatában gondolj reám” találtatott. A jövő héten még na­gyobb lesz a társasági és nemzeti felbolydulás: akkor hirdetik ki a Goncourt- és a Renaudot-zsűri válogatómun­kájának eredményét. Végül az Interallié-díj zárja a „na­gyok” sorát. Ezek a díjak ugyanis rendre 120-150 ezer példányos forgalmat hoznak a kiadóknak.­ ­ • Róka H. Zsuzsa Budapest feketén-fehéren Budapesti témájú régi fotog­ráfiákból több könyvre valót is találhatunk most, a mille­­centenárium idején. Révész Tamás most megjelent Buda­pest­­ Egy város az ezredfor­dulón című albuma a főváros mai arcát mutatja be feketén­­fehéren, láttatva a szépet, de a csúnyát sem elkendőzve. A fotóművész a tizedik kö­tetében saját bevallása szerint olyan képeket szeretett volna a néző elé tárni, amelyek azt mesélik el, miként látják az itt élők Budapestet. A fekete-fe­hér fotók mellett Bächer Iván sorai kalauzolják végig az ol­vasót Pestről Budára, Budá­ról Pestre, a hidakon át. Ré­vész Tamás vonzódik a hi­dakhoz - a kilencven fotó kö­zé tizenhat hidat ábrázoló ké­pet válogatott de legtöbb­ször a Széchenyi Lánchíd bukkan elénk, mint a város egyik legismertebb szimbólu­ma. Csupa ismerős látvány köszön vissza az album lapjai­ról: sebesült vakolatú házak, ecetfás-gangos udvarok, csöndes, aprócska utcák, go­­molygó forgalmú körutak. Milyen is Pest és Buda az itt élőknek? „...olyan, mint mi, akik benne születtünk, élünk és halunk: félbe-szerbe ha­gyott, megfáradt... minden­nek dacára élni akaró..- ír­ja Bácher Iván. A kötetet angol, francia és német nyelven értők is for­gathatják, ez remek. De talán nem ünneprontás, ha hozzá­tesszük: a pesti olvasó több helyütt propagandaízűnek érezheti a szöveget, például: „Az Andrássy út, amelyik so­káig nem vezetett sehová, de szép volt, ma már országútba torkollik, és újra szép...” A fővárosi polgárnak az is eszé­be jut, hogy az Andrássy úton túlra a városligeti sávszűkítés óta nehezen vergődik el az emlegetett országútig... (Herald Kiadó, 1996) •M. L. Révész Tamás felvétele a Budapest - Egy város az ezred­fordulón című albumából Miről ír a 168 ÓRA A tartalomból: Halálos baleset történt az ercsi laktanyában. A 168 Óra riportere annak járt utána, vajon mi lehet az oka az időről időre bekövet­kező katonatragédiáknak. Fogadás szélsőjobbról, avagy: Le Pen Csurka vendégeként Buda­pesten járt. De ugyan miféle előzményekre tekint vissza a francia politikus „magyarbarát­sága”? Lezajlott a Magyarok Világszövet­ségének küldöttgyűlése, Csoórit újraválasztották, ám az MVSZ pénzügyei most sem tisztázód­tak. •­ A PM tb-járulékkal kívánja sújtani az alkotói honoráriumokat. Bródy András közgazdász a kor­mány értelmetlen értelmiségpoli­tikájáról nyilatkozik lapunknak. 30 éves az EMKE aluljáró... és 45 éves Sztálin magyar városa... A ii­T­i­t­i már kapható az újságárusoknál. A Rezidencia Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéke 1996. október 31-én: 988 027 406 Ft. Egy befektetési jegyre számított nettó eszközérték: 9594 Ft. IS Adásvétel Budapest VII.Klauzál utca 9. Telefon: 267-9249­­ Nyitva tartás: 11-18 óráig­­ Szombaton: 10-13 óráig A Garancia Biztosító Rt. humánpolitikai területre SZEMÉLYÜGYI MUNKATÁRSAT keres Az alkalmazás feltétele: felsőfokú szakirányú végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajz beküldésével 1996. november 15-ig, . 1243 Bp.,Pf. 624., Budapest, 4 Semmelweis utca 10. Cirkusz Kínosan kevés Eszményi cirkusz Fővárosi Nagycirkusz R.: Gyökössy Zsolt Az oroszlán ugrani készül. Kitátja száját, megmutatja marcona fogait, rettentő hangot hallat, mindjárt ráveti magát Pe­­rinyóra, a sokat próbált állatidomárra. Tán a derék sörényes mindjárt jóízűen meguzsonnázza a hasonlóképpen derék állatidomár valamely testrészét. De sze­retnék ezt sokan látni! És milyen ritkán történik ez meg! A világhírű bábosnak, Obrazcovnak ezért is volt egy hozzá ha­sonlatosan világhírű száma, amelyben bemutatta, hogy az állatok királyát örö­kösen maceráló artistát miként habzsol­ja be kellő kéjjel a nemes vad. Perinyó és oroszlánjai ehhez hasonló tragikomikus élményt nyújtanak nekünk. Froclizzák, gúnyolják egymást, vadul fenyegetőz­nek, de aztán „összeölelkeznek”, az oroszlánok nyaldossák gazdájuk arcát, ő pedig cirógatja őket, egyikük szájában még a fejét is megpihenteti. Nincsenek nagy trükkök, frenetikus ugrások, játék van, a veszély örömteli kigúnyolása, hu­morral ötvözött báj és kellem. Az Eszményi cirkusz című produkció egészére sajnos nem mondható el ugyanez. Eszményi Viktória és a cirkusz találkozása közel sem eszményi. A mű­vésznő dalai édeskésen, nyúlósan, kel­lemkedően hatnak a cirkusz sokkal erő­teljesebb közegében. Ha pedig a mű­vésznő játszik a közönséggel az ered­mény még rosszabb. A játékmesterség - ahogy a konferálás is - szakma. Pompás ritmusérzék, reagálóképesség kell hoz­zá. Elképzelhetetlen például, hogy hosz­­szasan kászálódjanak ki a szülők - akik­nek születésnapját akarják megünne­pelni - a porondra, majd szintén hossza­san iszogassák ott a pezsgőt, aztán ugyanilyen hosszasan visszabandukolja­nak a helyükre. Közben nem történik semmi, valójában ünneplés sem, ha volt hangulat, az is kihűlt. Az egésznek sem­mi értelme, hacsak az nem, hogy egy ar­tistaprodukció árát meg lehet spórol­ni... A Duó Bozjan légtornász produk­ciója izgalmas látványosság, Irina Boz­­jant is jó érzéssel lehet mustrálgatni lo­vasszáma közben, de sem a produkció koreográfiája, sem a trükkök nem annyira egyediek, hogy rendkívüli él­ményt nyújtsanak. Edvard Jazlovszkij kedvtelve ugrálgat egyik egykerekű­jéről a másikra, a bohócok tisztes szín­vonalat nyújtanak néha aránytalanul hosszúra nyúló produkcióikban. Az Elemi erők nevű breaktánccsapat jól hat a porondon. Egyrészt akrobatikus képességeket igénylő elemek is vannak a táncukban, másrészt fergeteges a tem­pó. Gareginjan vegyes állatrevüje olyan, mint az állatorvosi ló. Benyargal a ma­­nézsba egy rakat különböző állat, futko­­rásznak összevissza - ha nem is annyit, mint Eszményi - és szinte nem csinálnak semmit. A főattrakció egy kis majom - akit már nagyon kell várni, mert renge­tegszer bejelentik -, de ő szintén nem csinál semmit. Futkos ide-oda és ezt él­vezik a gyerekek. Az idomár meg nógat­ja - biztos betanított neki valami mást is -, de a majom megmakacsolja magát. Ez azért egy kissé érdekes. Végül is el lehet nézegetni ezt a mű­sort, ami jó szándékkal még közepesnek is nevezhető. De ez egy cirkuszi nagyha­talom fővárosában - mint amilyen Ma­gyarország volt - kínosan kevés. • Bóta Gábor A Rezidencia II. Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéke 1996. október 31-én: 457 500 809 Ft. Egy befektetési jegyre számított nettó eszközérték: 9065 Ft. KULTÚRA Török Ádám fuvolista-énekes-zene­­szerző, a Mini együttes egykori front­embere az utóbbi években saját zene­karával, a RABB-bal járja az országot. Úgy érzi, a blues világszerte fellendülő­ben van, s ez a magyar muzsikusoknak is kedvez. Új lemezük (Üres a ház nél­küled, baby) bemutatója pénteken lesz, a Petőfi Csarnokban. • A különböző XX. századi könnyűze­nei irányzatok közös gyökerének, alapjának tartott blueszene - amely a tengerentúlon már a múlt század végén hódított - a hetvenes-nyolcvanas években háttérbe szorult, mostanában viszont újra látványosan előretört... Én is így érzem. A punk, az újhullám és a szintetizátorokra épülő popzene szü­letése idején az élő hangszereken ala­puló „ősblues” elveszítette aktualitá­sát, a nyolcvanas évek második felében azonban elkezdődött a nagy visszaté­rés: ’89-ben jött Gary Moore a Still Got The Blues For You című lemezzel, a Kilenc és fél hét című film zenéjével visszatért Joe Cocker, és újra feltűnt Eric Clapton, aki a kilencvenes évek­ben is a világ egyik meghatározó muzsi­kusa. Ezek az évek szerencsére ked­veznek fiatalságom nagy szerelmének, a bluesnak. • A műfaj újbóli népszerűsége elsősor­ban az éveken át lappangó, majd hir­telen feltámadt közönségigénynek vagy inkább a producerek és mene­dzserek ügyességének köszönhető? Mostanában már a blues is - mint minden zenei műfaj - üzlet, tehát a producerek szerepe nyilván nem el­hanyagolható, a blues boom igazi el­indítója azonban a közönség volt. Ezt én is érzékeltem, amikor a nyolcvanas évek végén bécsi klubokban kezdtem játszani, és a bluesnak mindig sokkal nagyobb sikere volt, mint a többi mű­fajnak. • A blues előretörése a magyar zenei életben is érezteti hatását? Hosszú évek óta nem volt annyi fiatal és tehetséges blueszenész, mint most. Elsősorban a Palermo Boogie Gangre, Takáts Tamásékra és Ferenczi György­re gondolok, de azért ott vannak az öregek is, mint Hobo, Deák Bili vagy éppen az én zenekarom. A bluesnak köszönhetem harmadvirágzásomat: a hetvenes évek elején és végén a Mini­vel arattam sikereket, aztán a nyolcva­nas években nem találtam a helyem, s most visszatérhettem. Szerénytelenség nélkül mondható, hogy a magyarok vi­lágszínvonalon játsszák a bluest. • És nyelvi korlátok sincsenek? Természetesen vannak, hiszen szá­maink általában magyar nyelvűek, és a magyar hétköznapokról - elsősorban kajákról és nőkről - szólnak. Egy-egy kötőszóval, színpadi közvetlenséggel viszont nemzetközivé lehet tenni egy magyar nyelvű számot is, ezért nem hi­szek a nyelvi korlátokban. A bluesnak van egy kialakult formanyelve, egy nemzetközi sztenderdje, s ennek kö­szönhetően Burmában is megértik, ha egy magyar zenekar bluest játszik. • A hazai blueslemezek többsége ma­gánkiadásban jelenik meg. A multina­cionális kiadók magyarországi képvi­seletei nem érdeklődnek a műfaj iránt? Voltak megkeresések, de azt hiszem, jobb a magánkiadás, mert így a bluesle­mezek nem kerülnek be egy nagy ka­lapba, hanem az adott művész és saját kis bétéje tud velük foglalkozni, így tisztább, áttekinthetőbb a helyzet, és üzletileg is jobban megéri. Szerencsére vannak támogatóink, akiknek köszön­hetően megjelenhetnek a lemezeink, és koncertezhetünk. • Bízik az új RABB-lemez (Üres a ház nélküled, baby) sikerében? Igen. Ez egy blues-funk lemez, a Kör­bezárt a dzsungel című szám új, rocko­­sabb feldolgozásával és kilenc vado­natúj dallal, köztük a régi Mini-hang­zásra is emlékeztető balladákkal. A le­mez bemutatója pénteken a Petőfi Csarnokban lesz, ahol a RABB előtt egy fiatal magyar rockegyüttes, a Kashmir mutatkozik be, utánunk pe­dig régi barátaim, a svájci Jammin trió muzsikusai játszanak. Az estet a Su­persession’ 96 című nosztalgikus örömzene zárja, többek között Tátrai Tibor és a Syriusból ismert Pataki László közreműködésével. • Milyen tervek foglalkoztatják még? November 16-án újra megnyitjuk a legendás Bem rakparti klubot, ahol minden szombat este játszunk. Az új lemezt az ország összes nagyvárosát érintő turnén szeretnénk bemutatni, de Svájcba és Finnországba is készü­lünk. • Retkes Attila Körbezárt dzsungel a Petőfi Csarnokban T­örök Ádám harmadvirágzása Alkoldusok, valódi szegények A magyar filmesek világtalál­kozóján mutatták be Szabó István legújabb munkáját. Né­hány suta, bár ünneplésnek szánt jelenettel kifárasztott közönség elé tálalták az Offen­bach titkai című alkotást, vi­lágpremier gyanánt. Szabó műve az ARTE né­met-francia tévécsatorna megrendelésére új, HD tech­nikával készült (csak vázlato­san: ez a technika dupla sűrű­ségű képfelbontást jelent), ta­lán ha három helyen játszható le az országban. Hogy tehát a Corvin két termében is látha­tó-hallható volt egy időben, az a magyar kultúra egyik fontos eseményének minősül. Más­hol az anyag értékveszteség nélkül nem vetíthető, tehát igazán fontos lett volna, hogy a jelen lévő „kiválasztottak” a szöveget jól értsék. A talán többek számára követhető né­met verzió helyett az angol kó­piát vették elő, s noha lehetett tolmácskészülékeket bérelni, nagyon hiányzott valamiféle írásos „szamárvezető”, pl. szi­nopszis vagy szövegkönyv-ki­vonat fénymásolatban. (A ren­dező szerint a fordítókészülé­kek nem működtek hibátla­nul.) Az Offenbach titkait Sza­bó két vígopera tévés feldolgo­zásának határozta meg, de mi azért tudjuk, hogy ő bármilyen rezignált, fegyelmezetten mo­solyog is a képernyőn, valamit biztosan közölni akar velünk és rólunk, még ha két múlt szá­zadi zenés bohóságot prezen­tál is nézőinek. A keretjáték teszi egésszé a darabot, ennek egyik hőse a komponista (Jor­dán Tamás alakítja). Offenba­­chot a zenei tanulmányai és karrierje Párizshoz kötik, de mégiscsak idegen a harmadik császárságban, egy német zsi­dó kántortanító gyereke, po­csékul beszél franciául. Vi­szont árad belőle az elbájoló, pikáns muzsika. Naponta csi­nál színházi botrányokat. Va­jon miért ilyen bátor? Mert magas pártfogója áll a csínyek mögött: Momy herceg. Félvi­lági figura, aki Beauharnais Hortenzia természetes gyer­meke, ilyenformán III. Napó­leon féltestvére - ő a másik hős (Kulka János játssza). Egyszer belügyminiszter, máskor szentpétervári követ. Tűrik és támogatják. A krími háború­ba keveredő császárság a cári udvarba küldi. A Louvre-ból ellop néhány festményt, és ezekkel korrumpálja I. Mik­lós tisztviselőit. Sikerdíja: Trubeckaja hercegnő nőül megy hozzá. A párizsi kong­resszuson (1856) pedig Euró­pa békebírája Franciaország! Momy járja ki, hogy Offen­bach megalapíthassa a Bouffes Parisiens Színházat. Szabó művében először A két vak elevenedik meg. Fricska ez is: a két koldus tulajdonképpen gazdag hivatalnok, névjegyük cseréjekor konkrét utca, szám hangzik el. A korabeli publi­kum tudta, hogy a cím a titkos­­szolgálaté és a belügyminiszté­riumé... A valódi szegények meg a Szajna hídon, a jó he­lyért marakodó álvakok mel­lett sorban a vízbe ugranak. Árnyjáték vezet a második, ma már alig ismert, az említett krimi háború allegóriájául komponált operához. A két vakot a pompás hangú s szí­nésznek is kitűnő Lawrence Dale és Graham Clark szemé­lyesíti meg. A másik darabban a mulatságos maszkok mögött Sasvári Sándor, Makrai Pál, Bubik István, Simon Géza rej­tőzik, az egyetlen női szerep­ben Kertész Marcella igazi fel­fedezés. A hölgyet elnyerő lo­vag figurájában Offenbach iró­niája saját párfogóját veszi cél­ba. És talál. Vajon ma kifigu­rázott hivatalnokok, ügyeket kijárók szereznének-e támo­gatást korunk Offenbachjá­­nak? • Albert Mária HÜLHIVAS Első közzététel A bősárkányi római katolikus egyházközség, mint fenntartó, a tulajdonában lévő, 1964-ben le­zárt régi temetőt 1997. május 1-jei hatállyal kegyeleti parkká ala­kítja át a 10/1970. (IV. 17.) ÉVM-EüM rendeletben foglaltak szerint. Az átalakítás során a parkban ma­radó síremlékek rendezett módon lesznek elhelyezve. A síremlékek áthelyezéséről a hozzátartozók kötelesek gondoskodni. Amely síremlékekről nem gondoskod­nak, azok a határidő lejárta után a fenntartó tulajdonába kerülnek. A temetőben lévő síremlékekről a tulajdonosok, hozzátartozóik a megjelölt időpontig intézkedhet­nek az egyházközségnél az alábbi címen: 9167 Bősárkány, Kossuth Lajos utca 31. MH 12086 --------------------Egy nap a Britanniában--------------­Raymond Duchamp-Villon D­uchamp-Villon, Raymond, eredeti nevén Raymond Duchamp (szül. 1876. nov. 5. Párizs, Franciaország - megh. 1918. old. 7. Can­nes), francia szobrász, az egyik legelső jelentős modern szobrász, aki munkájában a kubizmus elveit alkalmazta. Duchamp-Villon 1900-ban a szobrászat kedvéért feladta orvosi hivatá­sát, s gyakran dolgozott szoros együttműködésben művész fivéreivel, Marcellel és Gastonnal. (Utóbbi jobban ismert álnevén: Jacques Villon.) Duchamp-Villon kezdetben Auguste Rodin hatása alatt állt. Művészeté­ben leegyszerűsített formavilág felé haladt; ez olyan portrékban figyelhe­tő meg, mint a „Baudelaire" (1911; Alexander M. Bing, New York) és a „Maggy" (1911; Solomon R. Guggenheim Museum, New York), amelyet gyakorlatilag geometriai formákra egyszerűsített. Az „Ülő nő" (1914, Yale University Art Gallery) a kubista festők ama jellegzetes módszerének hatását mutatja, hogy az ábrázolandó téma széttagolt elemeiből terem­tik meg az absztrakt formát. Az absztrakció felé irányuló fejlődését legteljesebben „Ló" c. mestermű­vében valósultak meg (1914), amely a formákat geometrikus lényegükre egyszerűsíti, s a teret a mű tömegének szerves részévé teszi. Duchamp-Villon az építészetben is alkalmazni kezdte a kubista elveket, de kísérletét nem teljesíthette ki; az I. világháborúban elesett. Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátu­­mos Britannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű encillopédiasorozat első kötetét. (November 5.) 11882 MH SZERENCSEKERÉK TELEFONÚJSÁG INTERrúHB!B3^HTOtn játék 06-90-33-22-22 Éjjel-nappal hívható! r7rRrK|rrrXín, A A Szerencsekerék Telefonújsággal hétről hét­ SZtKtlNLSt I AULA re tonnányi hírt, érdekességet tudhat meg két A Á B C D E É kedvenc TV vetélkedőjéről, a Szerencsekerék 11 12 13 14 15 16 17 Mindent vagy Semmit játékokról! Plusz: nap mint nap telefonon játszhat a Szerencse- F G H I I J K kerékkel, éjjel-nappal, amikor csak akar! 21 22 23 24 25 26 27 a játékszabályok azonosak a televízióban , , „ látottakkal, azzal a kivétellel, hogy a csőd L M N O O 0 O csupán eredményének lenullázását jelenti: 31 32 33 34 35 36 37 & a játékot folytathatja. Betűket az itt lát­ P O R S T U V ^ Verenae tábla segítségével kérhet: 40 At aa 4“, Af, Al dég bemondania vagy beütnie a kért betű sorszámának két számjegyét. U UVWXYZ A hét minden napján kisorsolunk egy-egy 51 52 53 54 55 56 57 szerencsés játékost, aki a játékban elért pénzösszegét nyeri. A mai feladvány ! Hí f regény______ Magyar Hírlap omiSnip» 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B­­ /•­­ Telefon/fax: 210-3727 ŐSZI-TÉLI TANFOLYAMAINK: INTERAKTÍV MULTIMÉDIA­­FEJLESZTŐI TANFOLYAM November 18-tól, alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára. Oktatók: Gerényi Gábor, Kovács István, Nyírő András, Posta Pál, Pereczes Zsolt, Szakadát István, Yasar Meral. Részvételi díj: 60 000 Ft. SAJTÓFŐNÖKI TANFOLYAM Egy jó sajtófőnök befolyással lehet cége, intézménye népszerűségére, ha tudja, hogyan kell bánni a nyilvánossággal. Két hónapos sajtófőnöki kurzusunk részvételi díja: 35 000 Ft. Vidéki hallgatóink számára XII. 7-8-án és III. 1-2-án hétvégi tanfolyamokat is indítunk, díj: 20 000 Ft. MARKETING, ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ Ma már a legkisebb vállalkozás számára is fontos! A két hónapos tanfolyamunkon a részvételi díj: 35 000 Ft. Vidéki hallgatóink számára 1. 18-19-én hétvégi tanfolyamokat is elindítunk, díj: 20 000 Ft. QUAREXPRESS ÉS FREEHAND A már Macintosh és IBM környezetben is elérhető népszerű kiadványszerkesztő programokat 45 órás tanfolyamainkon Nagy Lantos Balázstól, a QuarkXPress UserGroup hivatalos oktatójától tanulhatják meg hallgatóink. A tanfolyam díja: 40 000 Ft. Kezdési időpontok: QuarkXPress: XI. 11., XII. 2.; FreeHand: I. 6. Jelentkezés és felvilágosítás: a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-3727 Magyar Hírlap 19

Next