Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 255-267. szám)
1996-11-08 / 261. szám
4 Magyar Hírlap Szabó újragondolja lemondását Összesen négymilliárd forint jut kórház-konszolidációra • Folytatás az 1. oldalról Az átmenetileg ismételten „gazdátlanná” vált Népjóléti Minisztériumban csütörtök délelőtt tanácskozás kezdődött az eladósodott kórházak konszolidációjáról. A megbeszélésen többek között részt vett Pordán Endre, a tárca közigazgatási államtitkára, Cser Ágnes, az OEP főigazgatója és Győrfi István miniszteri biztos. A résztvevők megállapodtak abban, hogy az eladósodott kórházak konszolidációjára a korábban tervezett 2 milliárd helyett 4 milliárd forintot fordítanak. (A korábbi összeghez további 1 milliárdot ajánlott fel tartalékaiból az egészségbiztosító, s 1 milliárdot a Pénzügy- és Népjóléti Minisztérium.) Ezt a kormány elfogadta, s egyben határozat született arról is, hogy azonnal meg kell kezdeni a konszolidációba bevont kórházak működésének átvilágítását. Ennek során fel kell tárni a veszteségek keletkezésének okait, s ki kell dolgozni a további veszteségek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor a kormány felkérte az egészségbiztosítót, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az egészségügyi intézmények nagy szállítóival az adósságok rendezéséről. Lapunk információja szerint az adóskonszolidációban mindazok a kórházak részt vehetnek, amelyeknek adóssága 1996. szeptember végén meghaladta bevételük 5 százalékát. (A népjóléti minisztérium által nyáron kiírt pályázaton csak azok az intézmények vehettek részt, amelyek 1995. december 31-én voltak hasonló pénzügyi helyzetben. A korábbi kiírásnak csupán 27 intézmény „felelt meg”, holott e bűvös határt az eltelt hónapokban egyre több kórház lépte át.) A tervek szerint a konszolidációra szánt pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezelné. A kölcsönt - amelyről egyelőre nem tudni, hogy kamatmentesen kapjáke a kórházak vagy sem - az átutalást követő fél év után kellene elkezdeni törleszteni. A visszafizetés a korábbi gyakorlatnak megfelelően történne: az OEP a havi finanszírozási összegből vonná le. Az elképzelések szerint a szükséges törvénymódosítás után, annak hatálybalépését követő harmadik napon - december 15- éig - jutnának pénzhez az eladósodott intézmények. • Horváth Judit - Szerető Szabolcs Szabó György bemegy a kormányülésre fotó Kabik csaba Eddig kilenc miniszter távozott A Horn-kormány 1994. június 15-ei eskütétele óta kilenc miniszter távozott a kabinetből. Elsőként, tavaly január 28-án Békesi László pénzügyminiszter jelentette be lemondási szándékát az MSZP siófoki frakcióhétvégéjén. Békési döntését a stabilizációs lépések késlekedésével, a válságkezelés lassúságával indokolta. Horn Gyula a lemondást március elsejei hatállyal elfogadta, Békesi utódának Bokros Lajost nevezte ki. Az új pénzügyminiszter nevét viselő stabilizációs csomag elleni tiltakozásul mondott le Kovács Pál, a népjóléti tárca vezetője és Katona Béla, a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a tavaly március 12-ei kormányülésen. Helyükre Szabó Györgyöt és Nikolits Istvánt jelölte a miniszterelnök. A kormányfő tavaly június 22-ei kezdeményezésére felmentették tisztségéből Pál László ipari és kereskedelmi minisztert. Az indoklás szerint a „miniszterelnök elengedhetetlennek tartja, hogy a kormány minden tagja maradéktalanul végrehajtsa a hozott döntéseket, és azokat egységesen képviselje”. Pál szerint távozásának oka a kormány többségével ellentétes véleménye az energetikai ipar privatizációjáról. Az ipari tárca új vezetője július 15-étől a korábbi közigazgatási államtitkár, Dunai Imre lett. Az 1995. október 5-ei kormányülésen jelentette be lemondási szándékát Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. A politikus nem tartotta képviselhetőnek a pénzügyminiszter által szorgalmazott betegszabadságfinanszírozási módot. Kósánét december elsejétől Kiss Péter követte a bársonyszékben. Fodor Gábor művelődési miniszter november 24-én döntött a távozásról. Lemondását azzal indokolta, hogy nem kapta meg a kormányfőtől a munkája elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges támogatást. 1996. január elsejétől Magyar Bálint vette át a tárca vezetését. Idén februárban, a 18-ai kormányülésen tájékoztatta a kormányfőt lemondási szándékáról Bokros Lajos pénzügyminiszter. Az okokról Bokros elmondta: a kormány támogatása és bizalma hiányában nem látta lehetségesnek az államháztartási reform sikeres megvalósítását. Horn elfogadta a lemondást, s az új pénzügyminiszter Medgyessy Péter lett. Megromlott egészségi állapotára hivatkozva távozott posztjáról Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter. Döntését augusztus 15-én jelentette be. Helyére szeptember ötödikétől a privatizációt felügyelő tárca nélküli minisztert, Suchman Tamást nevezte ki a kormányfő. Az új ipari miniszter október 15-éig maradt a bársonyszékben, illetve a privatizáció felügyeletének élén. Felmentését a miniszterelnök azzal indokolta, hogy bár Suchman miniszterként jelentős sikereket ért el a privatizációs folyamatban, és emberi tisztessége is megkérdőjelezhetetlen, ezek sem mentesítik az általa felügyelt ÁPV Rt. szabálytalan és a díjazás mértékét tekintve elfogadhatatlan tanácsadási szerződésért viselt felelőssége alól. Suchmant az ipari tárca élén Fazakas Szabolcs, a privatizációt felügyelő miniszteri poszton pedig Csiha Judit váltotta föl november 1-jétől. Összeállította: Haszán Zoltán BELFÖLD Ügyészségi reform MTI A Legfőbb Ügyészség, a kormány felkérésére elkészítette a bírósági reformhoz kapcsolódó ügyészségi reform koncepcióját. A tervezet szerint - amelyet tegnap juttattak el az igazságügy-miniszterhez - a megyei és a legfelsőbb bírósági szint közé iktatandó táblabíróságok mellett, úgynevezett fellebbviteli ügyészségek működnek majd. Ezekből, az ítélőtáblákhoz hasonlóan három lenne az országban: egy a Dunántúlon, egy Budapesten, egy pedig a kelet-magyarországi régióban. Minderről Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész számolt be Egerben tartott sajtótájékoztatóján. A tervezet, amely tárcaközi egyeztetés után kerül a kormány elé, felsorolja a reform végrehajtásához szükséges feltételeket is. Györgyi Kálmán arról is szólt, hogy készül a büntetőeljárások reformját szabályozó törvény. Ennek lényege, hogy az ügyész már, a nyomozás során központi szerepet kap. 1996. NOVEMBER 8., PÉNTEK Öt vezetőnek jár állandó védelem Állandó személyi védelem jár a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek, a házelnöknek, az Alkotmánybíróság elnökének, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek. A védett vezetőkről és objektumokról szóló kormányrendelet szerint a köztársasági elnöknek és a kormány elnökének tisztségük megszűnését követően a védelmet még egy esztendeig kell biztosítani. A napokban megjelent és 1997 januárjától hatályba lépő jogszabály jelentősen szűkíti a védett vezetők körét, hiszen korábban a belügy-, a külügy- és a honvédelmi miniszter, sőt egy időben még a pénzügyi tárca vezetője is biztosítást kapott. Ezzel szemben a belügyi, a külügyi és a honvédelmi tárca vezetője a továbbiakban csak nagy teljesítményű gépkocsira, megfelelően felkészített sofőrre és lakása technikai védelmére tarthat igényt. A személyi védelem viszont kiterjed az öt kiemelt állami vezető lakásának, munkahelyének és egyéb tartózkodási helyeinek technikai eszközökkel történő biztosítására, indokolt esetben közlekedési útvonalukra, továbbá a részvételükkel lebonyolított rendezvényekre is. A titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kivételével a többi kiemelten védett személy állandó és ideiglenes szálláshelyét állandó személyzet is őrzi. A részletekről a rendőrség illetékesei nem nyilatkoznak, a rendeletből viszont annyi kiolvasható: folyamatosan gyűjtik és rendszerezik a védett személyek, illetve kijelölt létesítmények veszélyeztetettségére utaló adatokat, s ha szükséges, tűzszerészek, élelmiszervegyészek, továbbá más szakértők bevonásával is ellenőrzést folytatnak. Magánprogramjaik idejére a vezetők a védelemről írásban lemondhatnak. A biztosításért felelős parancsnoknak véleményeznie kell a védett személy programját, s ha indokolt, változtatásokra is javaslatot tehet. Az esetleges veszélyekről tájékoztatást kell adnia, s a vezetőt indokolt esetben védőeszközökkel - például golyóálló mellénnyel - is elláthatják. A kormány - a belügyminiszter javaslatára - más személyek ideiglenes védelmét is elrendelheti, ha az közéleti szereplése miatt fokozott veszélynek lehet kitéve. Ebben az esetben döntenek a biztosítás módjáról és időtartamáról, továbbá arról, hogy a költségeket az állam vagy a védelemben részesített személyt foglalkoztató szervezett állja-e. A rendelet rögzíti, hogy a rendőrségnek az Országgyűlés, a képviselői irodaház, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Bel- és a Külügyminisztérium, valamint az Információs Hivatal központi épületét is folyamatosan őriznie kell. Emellett dönthetnek egyéb létesítmények védelméről, ha valamilyen biztonsági kockázat merül fel. A kormányrendelet szerint a védett személyek biztosítására a rendőrség költségvetésében kell fedezetet biztosítani. Az 1997-es terv a mintegy ezerfős Köztársasági Őrezred számára 1,7 milliárd forintot irányoz elő, s ebből százmilliót meghaladó összeget költenek az öt kiemelt vezető biztosítására. • L. K. Kiábrándultak a választópolgárok A botrányok erodálják a koalícióba vetett bizalmat Stumpf István politológus szerint a választópolgárok határozott kiábrándulása figyelhető meg az alkotmányos intézményekből, így a pártokból, a parlamentből és továbbra is kopik a kormánypártokba vetett bizalom. Stumpf István tegnap az FKGP Eckhardt Tibor Politikai Akadámiáján tartott előadást a demokráciáról és a politikai pártokról. A politológus a rendszerváltozás után kialakult politikai rendszer sajátosságait elemezte, valamint a legutóbbi Medián közvélemény-kutatást, amely a pártok népszerűségét méri. Kifejtette: 1990 óta strukturálisan stabil képet mutat a demokratikus intézményrendszer hazánkban. A pártrendszer stabilitását jelzi, hogy mindkét választáson ugyanaz a hat párt került be a parlamentbe, s bár a jelenlegi kormányzat a ciklus feléig kilenc minisztert „használt el”, a kancellári rendszer szinte biztossá teszi a miniszterelnök és kormánya helyzetét. Mindazonáltal Stumpf szerint gyenge lábakon áll a politikai rendszer, ha a választópolgárok fele az utolsó pillanatban dönt arról, hogy melyik pártra adja voksát. A pártokhoz erősen kötődő bázis csak 10 százalékra tehető. A választói magatartást vizsgálva határozott kiábrándulás figyelhető meg az alkotmányos intézményekből, így a pártokból és a parlamentből is - állapította meg a politológus. Stumpf István egyébként úgy látja, hogy tovább fogy a kormánypártokba vetett bizalom a kirobbant botrányok miatt. A rendszerváltoztatás morális tőkéjét már aláásta a politikai elit, többek között azzal, hogy még az összeférhetetlenségi törvényt sem alkotta meg. A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a Medián felmérése szerint a pártok népszerűségi listáján az FKGP újra megszerezte az első helyet az MSZP és a Fidesz előtt. • Cs. I. A kellemes légkör titka: egy kis figyelmesség Mielőtt elővennénk a kárt, kérdezzük meg a környezetünkben lévő nemdohányzókat: "Nem zavaírja, ha dohányzom?" Mielőtt Lju-val, vagy ’LI-val rágyújtanánk, mondjuk ki a következő varázsszavakat: "Engedje meg, hogy rágyújtsak!" Egy kis figyelmesség, hogy ne úgy nézzenek ránk, mint aki <~»-ba harapott, vagy éppen egy tüskés fjj -t lát. Mindenkinek kellemesebb a napja, ha (2) arcok veszik körül. Változtassuk a árt békep«-vá! Magyar Dohányipari Szövetség