Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 255-267. szám)

1996-11-08 / 261. szám

4 Magyar Hírlap Szabó újragondolja lemondását Összesen négymilliárd forint jut kórház-konszolidációra • Folytatás az 1. oldalról Az átmenetileg ismételten „gazdátlanná” vált Népjóléti Minisztériumban csütörtök délelőtt tanácskozás kezdő­dött az eladósodott kórházak konszolidációjáról. A megbe­szélésen többek között részt vett Pordán Endre, a tárca közigazgatási államtitkára, Cser Ágnes, az OEP főigazga­tója és Győrfi István miniszteri biztos. A résztvevők megálla­podtak abban, hogy az eladó­sodott kórházak konszolidá­ciójára a korábban tervezett 2 milliárd helyett 4 milliárd fo­rintot fordítanak. (A korábbi összeghez további 1 milliárdot ajánlott fel tartalékaiból az egészségbiztosító, s 1 milliár­dot a Pénzügy- és Népjóléti Minisztérium.) Ezt a kormány elfogadta, s egyben határozat született arról is, hogy azonnal meg kell kezdeni a konszolidá­cióba bevont kórházak műkö­désének átvilágítását. Ennek során fel kell tárni a vesztesé­gek keletkezésének okait, s ki kell dolgozni a további veszte­ségek megelőzéséhez szüksé­ges intézkedéseket. Ugyanak­kor a kormány felkérte az egészségbiztosítót, hogy hala­déktalanul kezdjen tárgyaláso­kat az egészségügyi intézmé­nyek nagy szállítóival az adós­ságok rendezéséről. Lapunk információja sze­rint az adóskonszolidációban mindazok a kórházak részt ve­hetnek, amelyeknek adóssága 1996. szeptember végén meg­haladta bevételük 5 százalé­kát. (A népjóléti minisztérium által nyáron kiírt pályázaton csak azok az intézmények ve­hettek részt, amelyek 1995. de­cember 31-én voltak hasonló pénzügyi helyzetben. A koráb­bi kiírásnak csupán 27 intéz­mény „felelt meg”, holott e bű­vös határt az eltelt hónapok­ban egyre több kórház lépte át.) A tervek szerint a konszo­lidációra szánt pénzt az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár kezelné. A kölcsönt - amelyről egyelőre nem tudni, hogy kamatmentesen kapják­­e a kórházak vagy sem - az át­utalást követő fél év után kel­lene elkezdeni törleszteni. A visszafizetés a korábbi gyakor­latnak megfelelően történne: az OEP a havi finanszírozási összegből vonná le. Az elkép­zelések szerint a szükséges tör­vénymódosítás után, annak hatálybalépését követő har­madik napon - december 15- éig - jutnának pénzhez az el­adósodott intézmények. • Horváth Judit - Szerető Szabolcs Szabó György bemegy a kormányülésre fotó Kabik csaba Eddig kilenc miniszter távozott A Horn-kormány 1994. június 15-ei eskütétele óta kilenc miniszter távo­zott a kabinetből. Elsőként, tavaly január 28-án Békesi László pénzügy­­miniszter jelentette be lemondási szándékát az MSZP siófoki frakció­hétvégéjén. Békési döntését a stabili­zációs lépések késlekedésével, a vál­ságkezelés lassúságával indokolta. Horn Gyula a lemondást március el­sejei hatállyal elfogadta, Békesi utó­dának Bokros Lajost nevezte ki. Az új pénzügyminiszter nevét vi­selő stabilizációs csomag elleni tilta­kozásul mondott le Kovács Pál, a népjóléti tárca vezetője és Katona Béla, a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a ta­valy március 12-ei kormányülésen. Helyükre Szabó Györgyöt és Niko­­lits Istvánt jelölte a miniszterelnök. A kormányfő tavaly június 22-ei kezdeményezésére felmentették tisztségéből Pál László ipari és keres­kedelmi minisztert. Az indoklás sze­rint a „miniszterelnök elengedhetet­lennek tartja, hogy a kormány min­den tagja maradéktalanul végrehajt­sa a hozott döntéseket, és azokat egységesen képviselje”. Pál szerint távozásának oka a kormány többsé­gével ellentétes véleménye az ener­getikai ipar privatizációjáról. Az ipa­ri tárca új vezetője július 15-étől a korábbi közigazgatási államtitkár, Dunai Imre lett. Az 1995. október 5-ei kormányülé­sen jelentette be lemondási szándékát Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. A politikus nem tartotta képviselhetőnek a pénzügyminiszter által szorgalmazott betegszabadság­finanszírozási módot. Kósánét de­cember elsejétől Kiss Péter követte a bársonyszékben. Fodor Gábor művelődési miniszter november 24-én döntött a távozásról. Lemondását azzal indokolta, hogy nem kapta meg a kormányfőtől a munkája elvégzéséhez elengedhetet­lenül szükséges támogatást. 1996. ja­nuár elsejétől Magyar Bálint vette át a tárca vezetését. Idén februárban, a 18-ai kormány­ülésen tájékoztatta a kormányfőt le­mondási szándékáról Bokros Lajos pénzügyminiszter. Az okokról Bok­ros elmondta: a kormány támogatása és bizalma hiányában nem látta le­hetségesnek az államháztartási re­form sikeres megvalósítását. Horn elfogadta a lemondást, s az új pénz­ügyminiszter Medgyessy Péter lett. Megromlott egészségi állapotára hi­vatkozva távozott posztjáról Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter. Döntését augusztus 15-én jelentette be. Helyére szeptember ötödikétől a privatizációt felügyelő tárca nélküli minisztert, Suchman Tamást nevezte ki a kormányfő. Az új ipari miniszter október 15-éig maradt a bársonyszék­ben, illetve a privatizáció felügyeleté­nek élén. Felmentését a miniszterel­nök azzal indokolta, hogy bár Such­man miniszterként jelentős sikereket ért el a privatizációs folyamatban, és emberi tisztessége is megkérdőjelezhe­tetlen, ezek sem mentesítik az általa felügyelt ÁPV Rt. szabálytalan és a dí­jazás mértékét tekintve elfogadhatat­lan tanácsadási szerződésért viselt fe­lelőssége alól. Suchmant az ipari tárca élén Fazakas Szabolcs, a privatizációt felügyelő miniszteri poszton pedig Csi­­ha Judit váltotta föl november 1-jétől. Összeállította: Haszán Zoltán BELFÖLD Ügyészségi reform MTI A Legfőbb Ügyészség, a kor­mány felkérésére elkészítette a bírósági reformhoz kapcso­lódó ügyészségi reform kon­cepcióját. A tervezet szerint - amelyet tegnap juttattak el az igazságügy-miniszterhez - a megyei és a legfelsőbb bírósági szint közé iktatandó táblabíró­ságok mellett, úgynevezett fel­­lebbviteli ügyészségek működ­nek majd. Ezekből, az ítélő­táblákhoz hasonlóan három lenne az országban: egy a Du­nántúlon, egy Budapesten, egy pedig a kelet-magyarországi régióban. Minderről Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész szá­molt be Egerben tartott sajtó­­tájékoztatóján. A tervezet, amely tárcaközi egyeztetés után kerül a kormány elé, fel­sorolja a reform végrehajtásá­hoz szükséges feltételeket is. Györgyi Kálmán arról is szólt, hogy készül a büntetőel­járások reformját szabályozó törvény. Ennek lényege, hogy az ügyész már, a nyomozás so­rán központi szerepet kap. 1996. NOVEMBER 8., PÉNTEK Öt vezetőnek jár állandó védelem Állandó személyi védelem jár a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek, a házelnök­nek, az Alkotmánybíróság el­nökének, valamint a titkos­­szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek. A védett vezetőkről és objektumokról szóló kormányrendelet szerint a köztársasági elnöknek és a kormány eln­ökének tisztségük megszűnését követően a vé­delmet még egy esztendeig kell biztosítani. A napokban megjelent és 1997 januárjától hatályba lépő jogszabály jelentősen szűkíti a védett vezetők körét, hiszen korábban a belügy-, a külügy- és a honvédelmi miniszter, sőt egy időben még a pénzügyi tárca vezetője is biztosítást ka­pott. Ezzel szemben a belügyi, a külügyi és a honvédelmi tár­ca vezetője a továbbiakban csak nagy teljesítményű gép­kocsira, megfelelően felkészí­tett sofőrre és lakása technikai védelmére tarthat igényt. A személyi védelem viszont kiterjed az öt kiemelt állami vezető lakásának, munkahe­lyének és egyéb tartózkodási helyeinek technikai eszközök­kel történő biztosítására, indo­kolt esetben közlekedési útvo­nalukra, továbbá a részvéte­lükkel lebonyolított rendezvé­nyekre is. A titkosszolgálato­kat felügyelő tárca nélküli mi­niszter kivételével a többi kie­melten védett személy állandó és ideiglenes szálláshelyét ál­landó személyzet is őrzi. A részletekről a rendőrség ille­tékesei nem nyilatkoznak, a rendeletből viszont annyi kiol­vasható: folyamatosan gyűjtik és rendszerezik a védett sze­mélyek, illetve kijelölt létesít­mények veszélyeztetettségére utaló adatokat, s ha szükséges, tűzszerészek, élelmiszervegyé­szek, továbbá más szakértők bevonásával­­ is ellenőrzést folytatnak. Magánprogramja­ik idejére a vezetők a védelem­ről írásban lemondhatnak. A biztosításért felelős pa­rancsnoknak véleményeznie kell a védett személy program­ját, s ha indokolt, változtatá­sokra is javaslatot tehet. Az esetleges veszélyekről tájékoz­tatást kell adnia, s a vezetőt in­dokolt esetben védőeszközök­kel - például golyóálló mel­lénnyel - is elláthatják. A kormány - a belügymi­niszter javaslatára - más sze­mélyek ideiglenes védelmét is elrendelheti, ha az közéleti szereplése miatt fokozott ve­szélynek lehet kitéve. Ebben az esetben döntenek a biztosí­tás módjáról és időtartamáról, továbbá arról, hogy a költsége­ket az állam vagy a védelem­ben részesített személyt foglal­koztató szervezett állja-e. A rendelet rögzíti, hogy a rendőrségnek az Országgyű­lés, a képviselői irodaház, az Alkotmánybíróság, a Legfel­sőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Bel- és a Külügy­minisztérium, valamint az In­formációs Hivatal központi épületét is folyamatosan őriz­nie kell. Emellett dönthetnek egyéb létesítmények védelmé­ről, ha valamilyen biztonsági kockázat merül fel. A kor­mányrendelet szerint a védett személyek biztosítására a rendőrség költségvetésében kell fedezetet biztosítani. Az 1997-es terv a mintegy ezerfős Köztársasági Őrezred számára 1,7 milliárd forintot irányoz elő, s ebből százmilliót megha­ladó összeget költenek az öt kiemelt vezető biztosítására. • L. K. Kiábrándultak a választópolgárok A botrányok erodálják a koalícióba vetett bizalmat Stumpf István politológus sze­rint a választópolgárok határo­zott kiábrándulása figyelhető meg az alkotmányos intézmé­nyekből, így a pártokból, a parlamentből és továbbra is kopik a kormánypártokba ve­tett bizalom. Stumpf István tegnap az FKGP Eckhardt Tibor Politi­kai Akadámiáján tartott elő­adást a demokráciáról és a politikai pártokról. A polito­lógus a rendszerváltozás után kialakult politikai rendszer sajátosságait elemezte, vala­mint a legutóbbi Medián köz­vélemény-kutatást, amely a pártok népszerűségét méri. Kifejtette: 1990 óta strukturá­­lisan stabil képet mutat a de­mokratikus intézményrend­szer hazánkban. A pártrend­szer stabilitását jelzi, hogy mindkét választáson ugyanaz a hat párt került be a parla­mentbe, s bár a jelenlegi kor­mányzat a ciklus feléig kilenc minisztert „használt el”, a kancellári rendszer szinte biz­tossá teszi a miniszterelnök és kormánya helyzetét. Mind­azonáltal Stumpf szerint gyenge lábakon áll a politikai rendszer, ha a választópolgá­rok fele az utolsó pillanatban dönt arról, hogy melyik párt­ra adja voksát. A pártokhoz erősen kötődő bázis csak 10 százalékra tehető. A választói magatartást vizsgálva határo­zott kiábrándulás figyelhető meg az alkotmányos intézmé­nyekből, így a pártokból és a parlamentből is - állapította meg a politológus. Stumpf István egyébként úgy látja, hogy tovább fogy a kormánypártokba vetett biza­lom a kirobbant botrányok miatt. A rendszerváltoztatás morális tőkéjét már aláásta a politikai elit, többek között az­zal, hogy még az összeférhetet­lenségi törvényt sem alkotta meg. A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a Medián felmérése szerint a pártok nép­szerűségi listáján az FKGP új­ra megszerezte az első helyet az MSZP és a Fidesz előtt. • Cs. I. A kellemes légkör titka: egy kis figyelmesség M­ielőtt elővennénk a kárt, kérdezzük meg a környezetünkben lévő nemdohányzókat: "Nem zavaírja, ha dohányzom?" M­ielőtt Lju-val, vagy ’LI-val rágyújtanánk, mondjuk ki a következő varázsszavakat: "Engedje meg, hogy rágyújtsak!" E­gy kis figyelmesség, hogy ne úgy nézzenek ránk, mint aki <~»-ba harapott, vagy éppen egy tüskés fjj -t lát. Mindenkinek kellemesebb a napja, ha (2) arcok veszik körül. Változtassuk a árt békep«-vá! M­agyar Dohányipari Szövetség

Next