Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 268-280. szám)
1996-11-19 / 270. szám
SZERKESZTI: BARABÁS KATALIN1996. NOVEMBER 19., KEDD Az európai szakképzési modell a cél A változásra az oktatókat is fel kell készíteni A hazai szakképzés minőségét, működését az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jegyében fejlesztjük. A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) nemzetközi kapcsolatai, a létrejött számos bilaterális program az uniós tagországok gyakorlatának megismerését segíti - hangsúlyozta Jekkel Antal, az NSZI főigazgatója. Jekkel közölte: a fejlesztés mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a magyar szakképzettséget igazoló bizonyítványokat elfogadják az unióban. • Mennyire elfogadott jelenleg az Európai Unió tagországaiban a magyar szakképzésben szerzett bizonyítvány? - Eddig Ausztriával született megállapodás, amely 19 szakma bizonyítványát fogadja el, és néhány képzést Németországban is elismernek. Az előrelépés éppen a bilaterális együttműködés lehet, hiszen az előkészület alatt álló holland-magyar program végállomása az ebben szereplő vegyipari, gumigyártó, műanyaggyártó, textil és ruházati területeken szerzett bizonyítványok kölcsönös elismerése lehet. • Mikor indult a kétoldalú kapcsolatok kiépítése? - A legrégebbi partner Németország, az együttműködés 1990-ben kezdődött. A program természetesen évről évre változott, jelenleg hat területet érint. Ide tartozik a közös fejlesztés, szakképzési dokumentumok egyeztetése, a hátrányos helyzetű fiatalok oktatása és adatbázisok kialakítása. Ezen kívül közös rendezvényeket szervezünk, kiadványokat adunk ki, de támogatjuk a szakképzéskutatást és a szaktanácsadást. A programhoz a német fél évi százezer márkával járul hozzá, ehhez magyar részről a munkaügyi tárca 4-6 millió forintot ad. • Mely országok vesznek még részt a szakképzési együttműködésben? - Svájci, flamand és angol bilaterális programok indultak el 1994-95-ben. A legtöbb alprogram a svájcihoz kötődik, többek között banki, biztosítási szakképzés, iskolák felkészítése fejlett technológiák alkalmazására, szoftverfejlesztés, vendéglátási és idegenforgalmi tapasztalatcsere és az ehhez kapcsolódó oktatási eszközök, használt gépek átadása magyar iskoláknak. Számos olyan területtel is foglalkozunk, amely korábban elhanyagolt volt. Ilyen például a minőségbiztosítás. Az európai minőségbiztosítási rendszert adaptáljuk. Egy olyan önértékelési módszert alkalmazunk, amelynek oktatási rendszerét Svájcban fejlesztette ki a Frei Academie. Ennek lényege, hogy értékelő tanácsadók segítségével kiképezzük a pályázat útján kiválasztott 18 szakképző intézet munkatársait. A kilenc kritériumból álló rendszer alapján a résztvevők önértékeléssel minősítik az iskola vagy a képzőközpont munkáját, majd a feltárt hiányosságok alapján intézkedési tervet készítenek. Az együttműködésben külön foglalkozunk az oktatók továbbképzésével is, hiszen a szakképzés változásaira őket külön is fel kell készíteni. A programra egymillió svájci frankot biztosít a Svájci Munkaügyi Hivatal. A kétéves flamand együttműködés a végéhez közeledik, az év végén a szerződés szerint befejeződik. A program sikerét az bizonyítja, hogy már tárgyalunk a folytatásról. A flamand képzés két részből áll: az angol, német, francia nyelvi és a kommunikációs tréningek mellett a regionális munkaerőpiaci képzőközpontok instruktorai kétnapos módszertani továbbképzésen vesznek részt. Az itt szerzett tapasztalatokat szakmai tanulmányutakon lehet bővíteni. A flamand munkaerő-piaci rendszer megismerése lehetőséget nyújt a pályatanácsadás, Job Clubok, a továbbképzés, a távoktatás és a minőségbiztosítás tanulmányozására. A Know-How Fund támogatásával kezdődött tavaly az angol együttműködés. A szigetországi képzésnek teljes egészében megfelelő faipari oktatás szeptemberben indult el a soproni Handler Nándor Szakképzőiskolában. A közös tananyagfejlesztés mellett tanártovábbképzés is szerepel a programban. A bilaterális együttműködések új országok belépésével bővülnek. Előkészítés alatt van a francia-magyar szerződés, amely szakembercserére és egyénre szabott képzésekre vonatkozik majd, és a már említett holland-magyar együttműködés, amely több szakterületen hangolja össze a szakképzést. • Haszán Zoltán Observatory: az információs csatorna Magyarország példaértékűnek A Nemzeti Szakképzési Intézet legfontosabb feladata - a fejlesztés mellett - a szolgáltatás. A hazai szakemberek és a külföldi partnerek közötti információcsere elsősegítésére kapcsolódott be Magyarország elsőként az Observatory programba, amely az információáramlás biztosításán kívül a szakképzésre vonatkozó adatok analizálására, a terület helyzetének felmérésére és a további programok előkészítésére szolgál - hangsúlyozta Simonics István, az NSZI főigazgatóhelyettese. A szakképzéssel több európai program foglalkozik, részben magyar kezdeményezésre. Tavaly Esztergomban éppen a Nemzeti Szakképzési Intézet javaslatára alakult meg a Keletközép-európai Szakképzési Klub. Hazánk mellett alapító tag Németország, Csehország, Lengyelország, Ukrajna és az Európai Szakképzési Alap. A klub az új tagok előtt nyitott, csatlakozott az együttműködéshez Ausztria, Szlovénia, Albánia, Fehéroroszország és Moldávia. A klub tagjai az éves üléseken a szakképzést leginkább érintő kérdésekben cserélik ki tapasztalataikat. Legutóbb Kijevben az érettségi utáni szakképzés helyzetét és távlati fejlesztési lehetőségeit vitattuk meg - fejtette ki Simonics. A leginkább gazdasági kérdésekkel foglalkozó Közép-európai Kezdeményezésen belül is létrejött szakképzési tagozat, szintén magyar javaslatra. A harmadik, és az NSZI szolgáltató tevékenységét leginkább szolgáló európai program az Observatory, amelyet az Európai Unió háttérintézménye, az Európai Szakképzési Alap (ESZA) támogatásával hoztunk létre - mondta Simonics. Az Observatory célja információk gyűjtése, analizálása és továbbítása a hazai szakértőknek, illetve a szakértőktől az ESZA-nak. A program kísérleti szakasza 1995 decemberétől idén áprilisig tartott, a kelet-közép-európai országok közül elsőként Magyarországon és Lettországban. A kísérleti szakaszban hozta létre az NSZI az intenzívebb kapcsolattartás céljára a 13 tagú levelező hálózatot a szakképzésben szerepet játszó intézmények munkatársaiból. A tagok között vannak állami intézmények, öt minisztérium, a munkaügyi, a művelődési, az ipari, a népjóléti és a földművelésügyi, de a tárcákon kívül a szociális partnerek, vagyis az agrárszakszervezet és a munkaadói szervezetek, az Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Magyar Munkaadói Szövetség is képviselteti magát. A hálózat tagja a Felnőttképzési Vállalkozók Szövetségének, a Magyar Szakképzési Társaságnak, az ESZA- nak és a szakmai tanárképzésnek egy-egy képviselője. A levelező hálózat munkáját az NSZI koordinálja. A főigazgató-helyettes közölte: az együttműködésben részt vevőket igyekeztek úgy kiválasztani, hogy könnyen mobilizálhatóak legyenek, egyébb elfoglaltságaik ne akadályozzák a részvételt, de azért megfelelő információkkal rendelkezzenek. Az Observatory másik lényeges eleme országtanulmányok készítése. Az elemzést különböző szempontok alapján - többek között a gazdaság helyzete, a szakképző intézmények működése - állítják össze a hálózat tagjai, majd továbbítják az ESZA-nak. Ez a tanulmány az alapja bármely más, a szakképzéssel kapcsolatba lévő program elindításának. Az Európai Unió kérésére az adatokat évente frissítik. A külföldi partnerekkel való együttműködés megkönnyítésére szakértői adatbázis létrehozását tervezi az NSZI. Amennyiben felkérés érkezik, a szakképzés különböző területeivel foglalkozó számít szakértők nevét tartalmazó listáról kiválaszthatóak lesznek a megfelelő magyar partnerek. Idén indult a PHARE személyzetfejlesztő programja a hálózat tagjai részére. Ennek első lépéseként felkészítő tanfolyamot szervezett az NSZI, hogy felmérjék a szakképzés helyzetét, a levelező hálózat igényét. A program részeként európai uniós országok bevonásával kéthetes nyugateurópai tanulmányutakat szerveztek a magyar szakemberek részére. A célországok: Olaszország, Hollandia, Franciaország, Portugália, Belgium és Dánia voltak. Az első hét az általános felkészítésé volt, a második héten, már egy másik országban, személyre szabottabb programon vettek részt a hálózat tagjai. A program harmadik lépéseként születik meg az utakon, tanácskozásokon szerzett tapasztalatok összefoglalása, amelyet tanulmányban is megjelentetnek. Simonics elmondta: nemcsak magyar szakemberek utaznak tanulmányutakra, hazánkba is érkeznek csoportok a szakképzés helyzetének és a programok eredményének felmérésére, Magyarország ugyanis példaértékűnek számít. Az NSZI szervezett már többnapos programot finn küldötteknek, de egy dél-koreai csoport is tanulmányozta a magyar szakképzést, saját országuk hosszú távú szakképzésfejlesztésének előkészítésére. Érdeklődésük komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az utat nem kötötték össze más programmal, este jöttek, reggel néhány órás tanácskozáson vettek részt, ezen megismerkedtek a magyar szakképzés helyzetével, tervekkel és a feladatok megvalósításával, majd újra repülőre ültek. Az itt-tartózkodásuk rövidebb volt, mint a repülőút. •H. Z. Tanulás egy életen át Leonardo da Vinci program a megújulásért A technika rohamos fejlődése a világon mindenütt a versenyképesség megtartásáért vívott harc kemény kihívásával szembesíti a szakképzés irányítóit. Az Európai Unió e küzdelem részeként indította meg átfogó akcióprogramját, amely Leonardo da Vinci nevét viseli. A programról a Magyar Leonardo Iroda vezetője, Gyülvésziné Pataki Edit tájékoztatta lapunkat. Az egész szakképzési politika szolgálatába álló kezdeményezés a tagállamokon kívül a kelet-közép-európai társult országok, így hazánk bekapcsolódását is lehetővé tette. Az 1995-től 1999 végéig tartó Leonardo program célja a már létező szakképzési rendszerek minőségének javítása és felújítása. A technológiai és az ipari változásokra figyelve a jövő szakmáira szeretné felkészíteni az oktatást, úgy, hogy maguk a képzési rendszerek is megújuljanak. A fejlődés egyik elkerülhetetlen következménye ugyanis, hogy a régi formák és képesítések elavulnak. Ezért a szakoktatásnak rugalmasan kell alkalmazkodnia az új feltételekhez és biztosítani kell a munkaerő számára az egész életen keresztüli tanulás lehetőségét. A magyarországi iroda vezetője elmondta, hogy a maastrichti szerződés szerepe meghatározó volt a szakoktatási politika kialakításában: a dokumentum 127. cikkelye a kérdéses stratégiát meghatározva dönti el a Leonardo program helyét a tervben. A program, bár nem vonja kétségbe a tagállamok felelősségét a nemzeti szakoktatási rendszerek tartalma és szervezése terén, támogatja és kiegészíti törekvéseiket. Nem kívánja tehát erőszakkal uniformizálni a jellegzetes szakoktatási rendszereket, hanem olyan projektekhez nyújt támogatást, amelyek minőségi többletet jelentenek. A Leonardo ötletgazdái azt tekintenék hosszú távon sikernek, ha a támogatások nyomán erősödne az igényesebb munkaerő-kereslet, melynek alkalmazása aztán a tagországok iparát is versenyképesebbé tenné. Az Európai Unió minisztertanácsa 1994 decemberében fogadta el a Leonardo programot. Kiegészítéseként tavaly megszülettek a fiatal munkások foglalkoztatását segítő és a közoktatást támogató programok is. Ugyancsak tavaly értesítették a társult országokat a Leonardóhoz való csatlakozás lehetőségéről. Magyarországon egy éve jött létre az önálló szervezeti egységként működő Leonardo programiroda és idén februárban írták alá a program hazánkban való alkalmazására kötött szerződést. Az 1996-os előkészítő intézkedésekre 575 ezer ECU-t (a jelenlegi árfolyam szerint egy ECU több mint 200 forint) biztosítottak, melynek 80 százalékát az Európai Unió, a többit pedig a magyar fél fedezi. Hazánk idén még csak „csendestársa”, a programnak, de 1997. január elsejétől teljes jogú pályázóként vehet részt benne. Gyülvésziné Pataki Edit elmondta: a többi nemzeti koordinációs egységhez hasonlóan a Magyar Leonardo Iroda feladataihoz tartozik, hogy figyelemmel kísérje a programot belföldön és külföldön, folyamatosan tájékoztassa az érintetteket és a közvéleményt a program menetéről. Az iroda tanácsadással követi a pályázat munkáját és a nyugati partner kereséséhez is segítséget nyújt. A hatáskörébe kerülő nemzeti pályázatokat pártatlanul értékeli, a nemzetközi jelentőségűeket pedig előválogatja és Brüsszelbe küldi. Már az idei, előkészítő fázisban is nagy érdeklődés kísérte Magyarországon a Leonardo programot. Eddig hetvenöt szervezet nyújtotta be csatlakozási szándéknyilatkozatát, melyben egyúttal partnereket keresnek Európában a szakoktatás legkülönbözőbb területein. Az EU tagállamai, valamint a társult országok minden év januárjában vagy februárjában írják ki pályázati felhívásukat, melyre minden, szakoktatásban érintett szervezet reagálhat. A program pályázói lehetnek a különböző, szakképzéssel foglalkozó szervezetek, közép- és felsőfokú intézmények, vállalkozások, önkormányzatok, munkavállalói szervezetek és egyéb szociális partnerek, ha legalább három nyugat-európai pályázóval társulva közös programot tudnak kidolgozni, illetve kutatási jellegű tanulmányt készítenek bizonyos társadalmi-gazdasági célcsoportok érdekében. A szakoktatásban részt vevő különböző csoportok kihelyezési és csereakciókra nyújthatnak be pályázatot egy vagy két nyugat-európai partnerrel együttműködve. Magánszemélyek nem pályázhatnak. A Leonardo program keretében elkészült projektek, mint termékek, mások által megvásárolhatókká válnak. Fontos, hogy az új pályázatok támaszkodjanak az előzőleg elfogadottak eredményeire és ne próbálják feltalálni azt, ami már megvan. A pályázatok beadási határideje a felhívások után körülbelül három hónappal jár le, de a pályázaton belüli együttműködés módjait ajánlatos hamarabb kialakítani. A felhívások szövege és a jelentkezési dokumentáció február elejétől a pályázók rendelkezésére áll a Magyar Leonardo Irodánál. Gyülvésziné Pataki Edit felhívta a figyelmet, hogy a siker érdekében eleget kell tenni az alapkövetelményeknek: a pályázat nemzetközi és újító jellegű kell hogy legyen, az európai dimenzióba, az Európai Unió alapelveibe szükséges beilleszkednie. Kiss Péter munkaügyi miniszter nyitotta meg idén szeptemberben a Leonardo da Vinci program irodáját A pályázatok jelentős támogatásra számíthatnak A Leonardo da Vinci program az Európai Unió első átfogó szakképzési akcióprogramja. Pályázatain a jövő évtől Magyarország már teljes jogú tagként vehet részt. A pályázók lehetnek szakképzéssel foglalkozó szervezetek, közép- és főiskolák, vállalkozások, önkormányzatok, munkaadói és munkavállalói szövetségek, valamint egyéb szociális és szakmai partnerek. A pályázati részterületek az ország szakmai képzési rendszerének és tevékenységének javítására, a nyelvi tudás szakmai képzés területén történő fejlesztésére vonatkoznak. A főbb pályázati típusok: - kísérleti projektek, amelyek új képzési tartalmak, módszerek és eszközök kifejlesztését tűzik ki célul; - kihelyezési és csereprogramok, amelyek az együttműködő országok intézményei között az alap- és továbbképzést szolgálják; - felmérés és elemzés, melynek célja a szakképzésben szerezhető tudás megerősítése bizonyos társadalmi-gazdasági célcsoportban. A pályázati témakörök között szerepelhet a szakmai tájékoztatás és tanácsadás, a nők esélyegyenlőségének segítése a szakoktatásban, a hátrányos helyzetűek szakképzésének javítása, a technikai újítások átvitele a vállalatok és egyetemek közti együttműködés keretében a továbbképzés területén, létező transznacionális projektek továbbfejlesztése. Minden pályázati projektet legalább három (kivételes esetekben két) nyugat-európai partnerrel együtt lehet benyújtani. A pályázatok jelentős támogatásra számíthatnak. A kísérleti projektek, melyeknek maximális időtartama három év, az Európai Uniótól 75 százalékos mértékű támogatást érhetnek el évi maximum 100 ezer ECU értékben. Ugyancsak az Európai Unió ad az egy héttől egy évig tartó kihelyezési és csereprogramokra fejenként és utazásonként maximum 5 ezer ECU-t. Itthon a Leonardo Koordinációs Tanács dönt az unió szintjén elfogadott projektek magyarországi támogatásáról. A programmal kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a Magyar Leonardo Irodánál. Címe: 1087 Budapest, Berzsenyi Dániel u. 6. Telefon: 210- 1065/251. Fax: 210-1063. Irodavezető: Gyülvésziné Pataki Edit. Továbbképzés kanadai segítséggel A humánerőforrás-fejlesztési világbanki projekt felnőttképzési komponense keretében létrehozott regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok hálózatának kiépítésében a kanadai ACCC (Association of Canadian Community Colleges) jelentős szerepet játszott. A képzőközpontok létesítésével egy időben a Nemzeti Szakképzési Intézetben osztály alakult a központok munkájának koordinálására és segítésére. Az osztály kialakítása, munkájának megindítása érdekében az ACCC tevékenysége három területre terjedt ki: a módszertani munka segítése, az intézet vezetőinek továbbképzése és az alkalmazottak nyelvi képzése. Az intézet munkatársai több alkalommal is lehetőséget kaptak a kanadai képzési gyakorlat helyszíni tanulmányozására. A továbbképzés érdekében Tom Evans szakértő kétszer négy hetet töltött az intézetben. Itt-tartózkodásai alatt az osztály valamennyi munkatársával megbeszéléseket folytatott, adminisztrációs rendszert alakított ki, kidolgozta az osztály feladatrendszerének a tervét. A másik szakértő, Joe Pusztai, az osztály munkatársaival ajánlást dolgozott ki a képzési programok akkreditációs rendszeréhez. A képzőközpontokban alkalmazott tanár-továbbképzési rendszer kidolgozása miatt egy újabb szakértő kétszer négy hetet töltött az intézetben, elsősorban az oktatók képzéséhez készítendő tananyag kimunkálása miatt. Az elmúlt két évben a képzőközpontok szakemberei három alkalommal több hetet töltöttek Kanadában. A csoportok tagjaként az NSZI munkatársai is részt vehettek a tanulmányutakon, melyek során a community college-ok képzési rendszerével ismerkedhettek meg. A kanadai szakértők szakmai támogatása az intézet többi osztályának munkáját is segítette: előadásokat hallhattak a szakképesítésekért felelős minisztériumok meghívott képviselőivel együtt a szakmai és vizsgáztatási követelmények kidolgozásának segítéséről, a programértékelésről, illetve az átvilágítási rendszer kialakításának alapkérdéseiről. A vezetőképzés területén workshopokban vehette részt, melyeket az Esztergomi Továbbképző Központban tartottak. A Munkaügyi Minisztérium dolgozóinak, illetve az NSZI munkatársainak nyelvi képzéséről kanadai nyelvtanárok gondoskodtak. •N. 0.