Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)
1996-12-02 / 281. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Ismét Häupl Bécs polgármestere (MH) Thomas Klestil betegsége miatt az elnöki villában tette le a hivatali esküt az októberi választások nyomán megalakult bécsi szociáldemokrata-néppárti koalíciós kormány. A 14 tagú kabinetben hat szociáldemokrata és két néppárti miniszter (bécsi szóhasználat szerint szenátor) foglal helyet, négy tárca nélküli poszt a Szabadságpárté, s egy helyet kapott a Zöldek pártja. (A 14. hely a polgármesteré, aki egyben tartományi kormányfő is.) Az új fővárosi tartományi vezetés ismét Michael Häuplt választotta polgármesterré. Hét évtizedes szociáldemokrata abszolút többség után ez az első koalíciós kormány Bécsben, s megfigyelők nem sok jót várnak a szövetségi mintára alakult nagykoalíciótól. A szociáldemokraták a kulturális és a tervezési tárcát engedték át a Néppártnak. Második forduló Macedóniában (MTI) Macedóniában vasárnap megrendezték a helyhatósági választások második fordulóját, melynek során azokban a körzetekben választják meg a polgármestereket, ahol a november 17-ei első fordulóban egyetlen jelöltre sem szavazott a választók több mint ötven százaléka. Az első fordulóban 61 százalékos volt a részvételi arány, s a legjobban a hatalmon lévő Szociáldemokrata Szövetség szerepelt, amely az egyfordulós helyhatósági képviselő-testületi választásokon a szavazatok 23 százalékát kapta meg. Az ellenzéki pártok közül a nacionalista VMRO-DPMNE volt a legnépszerűbb: a pártra a szavazók 14 százaléka adta voksát. A második forduló jelentőségét az adja, hogy a nagyvárosokban, köztük a fővárosban, Szkopjéban is, az ellenzék szerepelt jobban. Zsidók támadtak palesztinokra (Reuter) Zsidó telepesek egy csoportja szombaton rátámadt három palesztinra Hebronban. A mintegy ötvenfőnyi, zsidó fiatalokból álló csoport besötétedés után kezdett ki a palesztinokkal, megverték őket, majd összetűzésbe keveredtek a helyszínre kivonuló izraeli rendőrökkel is. A telepesek közül ötöt „kihallgatás céljából” előállítottak. A rendőrök közlése szerint a szombat esti összecsapást az előzte meg, hogy a palesztinok előzőleg állítólag fiatal zsidó lányokkal kezdtek ki. Az Arab Liga vasárnap Kairóban rendkívüli értekezletet tartott az izraeli telepítésekről, és ezen felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vonjon meg minden pénzügyi támogatást a megszállt palesztin, illetve szíriai területeken létesített zsidó településektől. Moldova elnököt választott (MTI) Moldovában vasárnap zajlott le az elnökválasztás második fordulója. A szovjet utódállamban 2,4 millió választópolgár járulhatott az urnákhoz. A választás két legesélyesebb jelöltje Mircea Snegur jelenlegi államfő és Petra Lucinschi parlamenti elnök. Eredmények csak a hét elején várhatók. A november 17-én tartott első fordulóban Snegur a szavazatok 38,2 százalékát szerezte meg, Lucinschi a voksok 24,9 százalékát kapta. Az államfő és a parlamenti elnök választási hadjárata megosztotta az országot. Huszonhat halott Algériában (MTI) Két algériai ellenzéki párt szombaton kétségbe vonta a csütörtöki népszavazás eredményét. Hivatalos adatok szerint a szavazók 85,8 százaléka adta áldását az új alkotmányra, amely kiterjeszti Liamine Zerual elnök hatáskörét, és betiltja az iszlám radikális pártokat. A voksolás napján 26 algériai lelte halálát pokolgépes merényletekben, amelyeket a hatóságok elhallgattak. A Mozgalom az Algériai Demokráciért kétségbe vonta a szavazás korrektségét és átláthatóságát, rámutatva „a teljes médiazárlatra”. Kelet-Afrika lángba borul MH-összefoglaló_________ Az egyre inkább nemzetközi konfliktus jellegét öltő keletzaire-i válság újabb fejleményeként ugandai csapatok szállták meg szombaton a Zaire-hoz tartozó Béni városát. Az ugandaiak állítólag arra hivatkoztak, hogy az ugandai kormány belső ellensége, a Szövetséges Demokratikus Front harcosai oda menekültek a kampalai kormány őket üldöző csapatai elől. Az ugandai kormány hivatalosan azonban nem ismerte el a betörést a szomszéd államba. A zaire-i kormány szerint az ország keleti részén nem egyszerűen a Zaire-ban élő tuszi banyamulenge lázadók és a zaire-i kormányhadsereg közötti polgárháborúról van szó, hanem a három környező ország, Ruanda, Burundi és Uganda kelet-zaire-i inváziójáról. A kelet-zaire-i helyzetet súlyosbítja, hogy tegnap kitört Nyamulagira tűzhányó, 10 kilométer hosszú lávafolyammal árasztva el a környező erdőket. A vulkánkitörés közelében volt a ruandai hutu menekültek két tábora, emberéleteket azonban nem fenyeget a természeti csapás, mert a térséget már hetekkel ezelőtt elhagyta a lakosság. A szomszédos Burundi legnagyobb hutu lázadó szervezete vasárnap közölte, hogy fegyveresei fokozták a gerillaharcot a közép-afrikai ország belsejében, és heves harcok folynak öt nagy tartományban. Több száz ember menekült el szombaton a Közép-afrikai Köztársaság fővárosából, miután hajnalban heves tűzpárbaj folyt a kormányhoz hű fegyveres erők és lázadó csapatok között. A zendülés november 16-ai kezdete óta ez volt az egyik legkomolyabb összecsapás a szembenálló felek között. A francia csapatok, amelyek Patasse elnök palotáját és a többi hadászati fontosságú városrészt védik, bangui források szerint eddig nem avatkoztak be a harcokba. KÜLFÖLD Teréz anya állapota válságos MTI_____________________ Válságosra fordult a „szegények angyalaként” ismert kalkuttai Teréz anya állapota. A 86 éves, Nobel-békedíjas apáca hosszasan elhúzódó tüdő- és vesebetegsége miatt az orvosok arra kényszerültek, hogy felfüggesszék a szívritmuszavar szabályozására kezdett gyógyszeres kezelést - közölte vasárnap a kalkuttai Birla Szívkutató Központ. A kórház vasárnap reggel még arról számolt be, hogy az idős apáca állapota kielégítő, és jól érzi magát, de a későbbi hivatalos közlemény már úgy szólt: „Teréz anya állapota jelenleg válságos. Jóllehet a szív hiányos vérellátásán sikerült javítani, a szív ritmusa továbbra is egyenetlen. A legtöbb aggodalomra azonban hosszasan elhúzódó tüdő- és vesebetegsége ad okot, s ez súlyosbíthatja a szív állapotát, és nehezítheti gyógyulását” - olvasható a jelentésben. A szerzetesnővéren pénteken értágító szívműtétet hajtottak végre. Az idős apácát határozott, makacs asszonyként jellemzik, aki nem egyszer tanúbizonyságot tett gyakorlati érzékéről. A Vatikánban járva például habozás nélkül felkérte a néhai XXIII. János pápát, hogy a Szentszék javainak egy részét ossza meg szegényeivel A pápa neki ajándékozta Rolls-Royce-át, amelyet Teréz anya árverésre bocsátott, s értékének sokszorosát fordíthatta jótékony célra. Teréz anya tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el, s 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki „a szegények és a nélkülözők, a betegek és az árvák közötti emberbaráti tevékenységéért”. Idén októberben Bill Clinton elnök az Egyesült Államok díszpolgárává fogadta Teréz Anyát. A főnök tárgyaláson van és nem is jön vissza... ...mert a vállalatnál illegális szoftvereket használtak. A büntető törvénykönyv 329/A §-a értelmében az illegális szoftverhasználat 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Amikor Ön ezt a hirdetést olvassa, országszerte több, mint 50 cég ellen folyik eljárás illegális szoftverhasználat és -forgalmazás alapos gyanúja miatt. A hatóságok számos gyanúsítottat helyeztek vizsgálati fogságba vagy előzetes letartóztatásba, novemberben pedig megszületett az első precedensértékű ítélet. További információért hívja a BSA forródrót szolgáltatását: 322-4891 Hetente új bosnyák kormányfő MH-Újvidék A háromtagú boszniai elnökség végre megállapodott a minisztertanács nemzetiségi összetételéről. Eszerint a két entitás közös ügyeit intéző kormány élén két elnök - egy bosnyák és egy szerb nemzetiségű politikus - áll majd, az alelnököt pedig a horvátok soraiból nevezik ki. A két kormányfő hetente váltja egymást az elnöklésben. Összesen három minisztérium alakul, a külügyi tárcát a horvátok, a civil ügyekkel foglalkozó minisztériumot a szerbek, a külkereskedelmi minisztériumot pedig a bosnyákok kapták. Valamennyi boszniai nemzeti közösség beleegyezett abba, hogy 1997 folyamán megtartsák az eredetileg 1996 szeptemberére kiírt boszniai helyhatósági választásokat - közölte vasárnap Robert Frowick, az EBESZ boszniai képviseletének vezetője, aki egyben hivatalosan is felkérte az EBESZ vezetését a boszniai mandátum meghosszabbítására. Leállt a csernobili blokk MTI_____________________ Szombaton késő este az előzetes terveknek megfelelően leállították a csernobili atomerőmű egyes számú blokkját. A bezárást közzétévő dokumentumokból kitűnik: az erőmű blokkjának leállása „további intézkedésig” szól. Leonyid Kucsma ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy az erőműnek ezt az egységét soha nem indítják újra. A hivatalos dokumentumok azonban javítási-karbantartási szünetről tesznek említést. Az ukrán államelnök korábbi nyilatkozata szerint az egyes reaktor teljes felújítása - amelyre szükség lenne az újraindításhoz - túlságosan nagy összegeket emésztene fel. Ukrajnának erre nincs pénze, és egyetlen külföldi bank vagy pénzügyi csoport sem fedezné a költségeket. Az ukrán állami atomenergetikai bizottság néhány napja még azt közölte, hogy a reaktort valamikor a jövőben ismét üzembe állíthatják. Annak ellenére, hogy korábban végleges leállításról volt szó, a bizottság jelezte: az áramtermelő egységet nem számolják fel örökre, csak tartalékba helyezik, hogy energiahiány esetén újra bekapcsolhassák az áramhálózatba. Egy, az 1986-ban katasztrófát szenvedett ukrajnai erőműre vonatkozó másik hír szerint az említett állami bizottság elrendelte a kettes reaktor újbóli üzembe helyezését. A korábban tűzeset miatt leállított blokk a tervek szerint 1997 végén kezdi meg az áramtermelést. Ezt a kínzó energiagondok teszik szükségessé. Össztűz Prodira MH-Firenze______________ Meddig tart ki Romani Prodi, illetve meddig tart ki Prodi mellett a balközép? Egyre inkább ez a régóta lappangó kérdés kerül az olasz politikai élet középpontjába. A legújabb vitákat a miniszterelnök pénteki nyilatkozata váltotta ki, amely az International Herald Tribune-ban jelent meg. Prodi szerint az olaszok az áldozatok ellenére is távol vannak a kormány legfőbb célkitűzésétől, a pénzügyi unió Maastrichtban elfogadott feltételeinek teljesítésétől. A miniszterelnök nyilatkozata, a pár órával későbbi módosítások és magyarázatok ellenére is komoly izgalmat váltott ki a kormánytöbbség azon pártjaiban, amelyek veszélyben látják önmaguk és Európa-politikájuk hitelét. A kormányfő gyengeségeiről már nyíltan beszélnek. Prodi ellen ráadásul vizsgálat folyik hivatallal való visszaélés és összeférhetetlenség gyanújával. A balközép koalíció politikusai emellett szemére vetik, hogy a költségvetés kidolgozása és vitája során túlzottan kiszolgáltatta magát a kommunisták zsarolásának. A kormányt támogató volt kereszténydemokraták azt is erősen kifogásolják, hogy értetlenségével a miniszterelnök eleve lehetetlenné teszi a párbeszédet a jobboldali centristákkal. • Petőcz György Francia vég, görög kezdet Alig ért véget a francia teherautó-sofőrök majdnem két hétig tartó tiltakozó akciója, a görög farmerek ezrei torlaszolták el tegnap Hellász közútjait. A mezőgazdászok akciója nagy kihívás elé állítja a szocialista kormányt. Franciaország területén azonban már sehol sem akadályozta útlezárás a közlekedést fotó: reuters - yannis behrakis A nagy számok konferenciája A lisszaboni hatóságok hétfőt munkaszüneti nappá, keddet „tolerancia"-nappá nyilvánították, hogy megkönnyítsék az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csúcsértekezletének lebonyolítását, és hogy szavatolhassák a nagyszámú külföldi állam- és kormányfő mozgását, biztonságát. Az EBESZ 54 tagországa ma és holnap Lisszabonban körvonalazza a jövő század Európájának biztonsági modelljét. MH-Lisszabon A magas rangú politikusok szálláshelyének környékét már szombat déltől lezárták, csak az engedéllyel rendelkezők közelíthetik meg a konferencia helyszínét is. A szervezők 230 gépkocsi - ebből 24 páncélozott - segítségével oldják meg az állam- és kormányfők szállítását. A biztonsági erők teljes készültségben vannak, az útvonalakat helikopterek biztosítják, a konferenciaközponthoz közeli folyóparton őrnaszádok cirkálnak. A biztonságért felelős szervek szinte megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy a két, számukra legtöbb fejfájást jelentő személy, Borisz Jelcin és Bill Clinton nem vesz részt a csúcstalálkozón. A konferencia helyszínét, a Belém Kulturális Központot több hónapi munkával alakították át a nagyszámú résztvevő fogadására. A futballpálya méretű konferenciaterem közepén egy 45 méter hosszú asztalnál foglal majd helyet a 120 résztvevő. Egy 1500 telefonnal felszerelt 5000 négyzetméteres sajtóközpont áll a több mint kétezer újságíró rendelkezésre. Az EBESZ-konferencia megrendezése és lebonyolítása Portugáliának előreláthatólag 650 millió escudójába (4,2 millió dollár) kerül, míg az EBESZ 370 millióval járul hozzá a költségekhez. A helyi sajtó ugyanakkor azzal vádolja a portugál kormányt, hogy elsősorban a konferencia szervezési problémáival van elfoglalva, és alig szentel figyelmet a tartalmi kérdéseknek. • Muharay Katalin Bár Európa csendesebb, mint két évvel ezelőtt volt, a NATO bővítésének ügye még a budapesti találkozónál is jobban rányomja majd bélyegét az EBESZ ma Lisszabonban kezdődő csúcsértekezletére. Az 54 tagországot számláló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) két évvel ezelőtti budapesti csúcstalálkozóját leginkább az észak-atlanti szövetség bővítésének orosz ellenzése és Borisz Jelcin ennek kapcsán vázolt hidegbéke-látomása tette emlékezetessé. Noha a betegsége miatt most távol maradó orosz elnök víziója az utóbbi két évben nem teljesedett be, a NATO-kiterjesztés időpontjának közeledése megfigyelők szerint Lisszabonban is elengedhetetlenül felszínre hozza a bővítés körüli nézeteltéréseket. A tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját egyébként sem szerencsés időpontban tartják, hiszen a NATO külügyminiszterei néhány nappal később ülnek össze, hogy a szervezet jövőjét illető fontos kérdésekről tárgyaljanak. Márpedig a NATO jövőjének és taglétszámának alakulása az összeurópai biztonsági rendszerre és azon belül az EBESZ-re is közvetlen hatással van. Részben ugyanis a páneurópai szervezetre hárul, hogy enyhítse a szövetség bővítéséből kimaradó országok szorongásait, de az még nem egészen világos, hogyan. Ezt a bizonytalanságot tükrözi, hogy az EBESZ tagállamai Lisszabonban nem tesznek kísérletet a jövendőbeli összeurópai biztonsági architektúra meghatározására, csupán az ehhez vezető alapelvek, „a modell” felvázolására szorítkoznak. Ezek legfontosabbika a különböző euroatlanti intézmények minél hatékonyabb együttműködése, ahogy az Boszniában többé-kevésbé eredményesen megvalósult. A cél az, hogy a gyakorlati együttműködésen keresztül oszlassák el Oroszország és mások kirekesztettséggel kapcsolatos aggályait. Ahhoz, hogy az EBESZ eleget tudjon tenni megnövekedett feladatainak, fel kellene számolnia az elvek és a gyakorlat között tátongó szakadékot. Iklódy Gábor, a magyar EBESZ-küldöttség vezetője szerint a hatékonyság növelésére jelenleg három elképzelés létezik. Az egyik a „konszenzus mínusz egy” elv alkalmazásában véli felfedezni a megoldást. Eszerint, ha a szervezet elveinek kirívó és sorozatos megsértését tapasztalják, az érintett ország hozzájárulása nélkül is hozhatnak döntést. Eddig ezt, az EBESZ-ben különben polgárjogot nyert módszert mindössze egyszer alkalmazták, amikor Szerbia-Montenegró tagságát felfüggesztették. Egy másik elképzelés - aminek Magyarország is híve - a soros elnök és az EBESZ-trojka hatáskörének kiszélesítését tartja az előrelépés zálogának. A harmadik, mindenekelőtt Moszkva nevéhez fűződő törekvés szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsához hasonló testületet állítanának fel. Oroszországnak a többiekétől eltérő kategóriába sorolását azonban a szervezet tagjainak többsége mereven elutasítja. De, mivel a másik két elképzelést sem övezi egyhangú támogatás, a közmegegyezés elvét Lisszabonban sem fenyegeti veszély. Oroszország EBESZ-politikáját ugyanakkor továbbra is kettősség jellemzi. Moszkva az EBESZ-t egyfelől az európai biztonsági rendszer központi intézményévé szeretné tenni, másfelől gyakran megmakacsolja magát, ha a szervezet tényleges befolyásának erősítéséről szóló lépésekről van szó. Mindez azzal függ össze, hogy a legtöbb, az EBESZ „beavatkozását” kiváltó konfliktus az orosz érdekszférában pattan ki. Moszkvában mindazonáltal elégedetten nyugtázhatják, hogy Lisszabonban döntés születik az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló szerződés (CFE) felülvizsgálatának megkezdéséről. Az eredetileg a NATO és a Varsói Szerződés közötti erőviszonyok kiegyenlítésére hivatott megállapodás mára valóban elavult. A csúcstalálkozó kiemelt témája lesz a boszniai misszió is, amely nemcsak értelmet, de sikerélményt is adott a bécsi központú szervezetnek. Az EBESZ-re többek között a tavaszi helyhatósági választások megszervezése vár Boszniában. Továbbra sem fogadja vissza azonban az EBESZ Jugoszláviát, amely számos feltétel teljesítésével adós maradt. A lisszaboni konferencia „színfoltja” lesz a diktatórikus törekvésekkel vádolt fehérorosz elnök is, akit aligha ér majd sok dicsérő szó, a diplomácia mégoly udvarias világában sem. • Gyévai Zoltán HÁTTÉR Az EBESZ a NATO-ra figyel 1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ Moszkva fenyegetőzik Lisszabon előtt Az EBESZ lisszaboni csúcstalálkozójára utazó orosz kormányfő bejelentette, hogy hazája továbbra is kategorikusan ellenzi a NATO tervezett kibővítését, és egységes Európát akar. Az orosz delegációt vezető kormányfő elismerte, hogy hazájának nincs vétójoga, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a többi állam nem hagyhatja figyelmen kívül Oroszország véleményét. MH-Moszkva_____________ Csernomirgyin kormányfő és Jevgenyij Primakov külügyminiszter a múlt héten Borisz Jelcinnel is áttekintette a lisszaboni csúcs feladatait, és úgy értékelte, hogy a tanácskozás fő célja a közös európai biztonsági rendszer megteremtésének előmozdítása. Jelcin azt is megjegyezte, hogy a NATO bővítése mindenképpen megosztaná a kontinenst. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy Moszkva ellenzi a NATO kiterjesztését. A keményedő hangvétel azonban azt is jelzi: az orosz küldöttség mindenképpen megpróbálja megakadályozni, hogy a lisszaboni csúcs résztvevői olyan dokumentumokat fogadjanak el, amelyeket a későbbiekben a bővítés jóváhagyásaként lehetne értelmezni. A legnyíltabban Igor Rogyionov fogalmazott. Az orosz védelmi miniszter egy múlt heti interjújában azt mondta, hogy Moszkva legvégső esetben az újonnan felvett NATO-tagokra irányíthatja atomrakétáit. • Molnár János