Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)

1996-12-02 / 281. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Ismét Häupl Bécs polgármestere (MH) Thomas Klestil betegsége miatt az elnöki villában tette le a hivatali esküt az októberi választások nyomán megalakult bécsi szociáldemokrata-néppárti koalíciós kormány. A 14 ta­gú kabinetben hat szociáldemokrata és két néppárti miniszter (bécsi szóhasználat szerint szenátor) foglal helyet, négy tárca nélküli poszt a Szabadságpárté, s egy helyet kapott a Zöldek pártja. (A 14. hely a polgármesteré, aki egyben tartományi kormányfő is.) Az új fővárosi­ tartományi vezetés ismét Mi­chael Häuplt választotta polgármesterré. Hét évtizedes szo­ciáldemokrata abszolút többség után ez az első koalíciós kor­mány Bécsben, s megfigyelők nem sok jót várnak a szövetsé­gi mintára alakult nagykoalíciótól. A szociáldemokraták a kulturális és a tervezési tárcát engedték át a Néppártnak. Második forduló Macedóniában (MTI) Macedóniában vasárnap megrendezték a helyhatósági választások második fordulóját, melynek során azokban a kör­zetekben választják meg a polgármestereket, ahol a november 17-ei első fordulóban egyetlen jelöltre sem szavazott a válasz­tók több mint ötven százaléka. Az első fordulóban 61 százalé­kos volt a részvételi arány, s a legjobban a hatalmon lévő Szo­ciáldemokrata Szövetség szerepelt, amely az egyfordulós hely­­hatósági képviselő-testületi választásokon a szavazatok 23 szá­zalékát kapta meg. Az ellenzéki pártok közül a nacionalista VMRO-DPMNE volt a legnépszerűbb: a pártra a szavazók 14 százaléka adta voksát. A második forduló jelentőségét az adja, hogy a nagyvárosokban, köztük a fővárosban, Szkopjéban is, az ellenzék szerepelt jobban. Zsidók támadtak palesztinokra (Reuter) Zsidó telepesek egy csoportja szombaton rátámadt há­rom palesztinra Hebronban. A mintegy ötvenfőnyi, zsidó fiata­lokból álló csoport besötétedés után kezdett ki a palesztinokkal, megverték őket, majd összetűzésbe keveredtek a helyszínre ki­vonuló izraeli rendőrökkel is. A telepesek közül ötöt „kihallga­tás céljából” előállítottak. A rendőrök közlése szerint a szombat esti összecsapást az előzte meg, hogy a palesztinok előzőleg állí­tólag fiatal zsidó lányokkal kezdtek ki. Az Arab Liga vasárnap Kairóban rendkívüli értekezletet tartott az izraeli telepítések­ről, és ezen felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vonjon meg minden pénzügyi támogatást a megszállt palesztin, illetve szíriai területeken létesített zsidó településektől. Moldova elnököt választott (MTI) Moldovában vasárnap zajlott le az elnökválasztás má­sodik fordulója. A szovjet utódállamban 2,4 millió választó­­polgár járulhatott az urnákhoz. A választás két legesélyesebb jelöltje Mircea Snegur jelenlegi államfő és Petra Lucinschi parlamenti elnök. Eredmények csak a hét elején várhatók. A november 17-én tartott első fordulóban Snegur a szavaza­tok 38,2 százalékát szerezte meg, Lucinschi a voksok 24,9 szá­zalékát kapta. Az államfő és a parlamenti elnök választási hadjárata megosztotta az országot. Huszonhat halott Algériában (MTI) Két algériai ellenzéki párt szombaton kétségbe vonta a csütörtöki népszavazás eredményét. Hivatalos adatok szerint a szavazók 85,8 százaléka adta áldását az új alkotmányra, amely kiterjeszti Liamine Zerual elnök hatáskörét, és betiltja az iszlám radikális pártokat. A voksolás napján 26 algériai lel­te halálát pokolgépes merényletekben, amelyeket a hatósá­gok elhallgattak. A Mozgalom az Algériai Demokráciért két­ségbe vonta a szavazás korrektségét és átláthatóságát, rámu­tatva „a teljes médiazárlatra”. Kelet-Afrika lángba borul MH-összefoglaló_________ Az egyre inkább nemzetközi konfliktus jellegét öltő kelet­­zaire-i válság újabb fejlemé­nyeként ugandai csapatok szállták meg szombaton a Zaire-hoz tartozó Béni váro­sát. Az ugandaiak állítólag ar­ra hivatkoztak, hogy az ugan­dai kormány belső ellensége, a Szövetséges Demokratikus Front harcosai oda menekül­tek a kampalai kormány őket üldöző csapatai elől. Az ugan­dai kormány hivatalosan azon­ban nem ismerte el a betörést a szomszéd államba. A zaire-i kormány szerint az ország ke­leti részén nem egyszerűen a Zaire-ban élő tuszi banyamu­­lenge lázadók és a zaire-i kor­mányhadsereg közötti polgár­­háborúról van szó, hanem a három környező ország, Ruanda, Burundi és Uganda kelet-zaire-i inváziójáról. A kelet-zaire-i helyzetet sú­lyosbítja, hogy tegnap kitört Nyamulagira tűzhányó, 10 ki­lométer hosszú lávafolyam­mal árasztva el a környező er­dőket. A vulkánkitörés köze­lében volt a ruandai hutu me­nekültek két tábora, ember­életeket azonban nem fenye­get a természeti csapás, mert a térséget már hetekkel ezelőtt elhagyta a lakosság. A szomszédos Burundi leg­nagyobb hutu lázadó szerveze­te vasárnap közölte, hogy fegyveresei fokozták a gerilla­harcot a közép-afrikai ország belsejében, és heves harcok folynak öt nagy tartományban. Több száz ember menekült el szombaton a Közép-afrikai Köztársaság fővárosából, mi­után hajnalban heves tűzpár­­baj folyt a kormányhoz hű fegyveres erők és lázadó csa­patok között. A zendülés no­vember 16-ai kezdete óta ez volt az egyik legkomolyabb összecsapás a szembenálló fe­lek között. A francia csapatok, amelyek Patasse elnök palotá­ját és a többi hadászati fontos­ságú városrészt védik, bangui források szerint eddig nem avatkoztak be a harcokba. KÜLFÖLD Teréz anya állapota válságos MTI_____________________ Válságosra fordult a „szegé­nyek angyalaként” ismert kalkuttai Teréz anya állapota. A 86 éves, Nobel-békedíjas apáca hosszasan elhúzódó tüdő- és vesebetegsége miatt az orvosok arra kényszerültek, hogy felfüggesszék a szívrit­muszavar szabályozására kez­dett gyógyszeres kezelést - kö­zölte vasárnap a kalkuttai Bir­­la Szívkutató Központ. A kórház vasárnap reggel még arról számolt be, hogy az idős apáca állapota kielégítő, és jól érzi magát, de a későbbi hivatalos közlemény már úgy szólt: „Teréz anya állapota je­lenleg válságos. Jóllehet a szív hiányos vérellátásán sikerült javítani, a szív ritmusa tovább­ra is egyenetlen. A legtöbb ag­godalomra azonban hosszasan elhúzódó tüdő- és vesebeteg­sége ad okot, s ez súlyosbíthat­ja a szív állapotát, és nehezít­heti gyógyulását” - olvasható a jelentésben. A szerzetesnővé­ren pénteken értágító szívmű­tétet hajtottak végre. Az idős apácát határozott, makacs asszonyként jellem­zik, aki nem egyszer tanúbi­zonyságot tett gyakorlati érzé­kéről. A Vatikánban járva például habozás nélkül felkér­te a néhai XXIII. János pápát, hogy a Szentszék javainak egy részét ossza meg szegényeivel A pápa neki ajándékozta Rolls-Royce-át, amelyet Te­réz anya árverésre bocsátott, s értékének sokszorosát fordít­hatta jótékony célra. Teréz anya tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el, s 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki „a szegények és a nélkülözők, a betegek és az ár­vák közötti emberbaráti tevé­kenységéért”. Idén október­ben Bill Clinton elnök az Egyesült Államok díszpolgá­rává fogadta Teréz Anyát. A főnök tárgyaláson van és nem is jön vissza... ...mert a vállalatnál illegális szoftvereket használtak. A büntető törvénykönyv 329/A §-a értelmében az illegális szoftver­­használat 2-től 5 évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntethető. Amikor Ön ezt a hirdetést olvassa, ország­szerte több, mint 50 cég ellen folyik eljárás illegális szoftverhasználat és -forgalmazás alapos gyanúja miatt. A hatóságok számos gyanú­sítottat helyeztek vizsgálati fogságba vagy előzetes letartóztatásba, novemberben pedig megszületett az első precedensértékű ítélet. További információért hívja a BSA forródrót szolgáltatását: 322-4891 Hetente új bosnyák kormányfő MH-Újvidék A háromtagú boszniai elnök­ség végre megállapodott a minisztertanács nemzetiségi összetételéről. Eszerint a két entitás közös ügyeit intéző kormány élén két elnök - egy bosnyák és egy szerb nemzeti­ségű politikus - áll majd, az alelnököt pedig a horvátok so­raiból nevezik ki. A két kor­mányfő hetente váltja egymást az elnöklésben. Összesen három miniszté­rium alakul, a külügyi tárcát a horvátok, a civil ügyekkel foglalkozó minisztériumot a szerbek, a külkereskedelmi minisztériumot pedig a bos­­nyákok kapták. Valamennyi boszniai nemzeti közösség beleegye­zett abba, hogy 1997 folya­mán megtartsák az eredeti­leg 1996 szeptemberére kiírt boszniai helyhatósági válasz­tásokat - közölte vasárnap Robert Frowick, az EBESZ boszniai képviseletének ve­zetője, aki egyben hivatalo­san is felkérte az EBESZ ve­zetését a boszniai mandátum meghosszabbítására. Leállt a csernobili blokk MTI_____________________ Szombaton késő este az előze­tes terveknek megfelelően le­állították a csernobili atomerő­mű egyes számú blokkját. A bezárást közzétévő do­kumentumokból kitűnik: az erőmű blokkjának leállása „további intézkedésig” szól. Leonyid Kucsma ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy az erőműnek ezt az egy­ségét soha nem indítják újra. A hivatalos dokumentumok azonban javítási-karbantartási szünetről tesznek említést. Az ukrán államelnök ko­rábbi nyilatkozata szerint az egyes reaktor teljes felújítása - amelyre szükség lenne az újraindításhoz - túlságosan nagy összegeket emésztene fel. Ukrajnának erre nincs pénze, és egyetlen külföldi bank vagy pénzügyi csoport sem fedezné a költségeket. Az ukrán állami atomenerge­tikai bizottság néhány napja még azt közölte, hogy a reak­tort valamikor a jövőben is­mét üzembe állíthatják. An­nak ellenére, hogy korábban végleges leállításról volt szó, a bizottság jelezte: az áram­termelő egységet nem szá­molják fel örökre, csak tarta­lékba helyezik, hogy energia­hiány esetén újra bekapcsol­hassák az áramhálózatba. Egy, az 1986-ban katasztró­fát szenvedett ukrajnai erőmű­re vonatkozó másik hír szerint az említett állami bizottság el­rendelte a kettes reaktor újbó­li üzembe helyezését. A koráb­ban tűzeset miatt leállított blokk a tervek szerint 1997 vé­gén kezdi meg az áramterme­lést. Ezt a kínzó energiagon­dok teszik szükségessé. Össztűz Prodira MH-Firenze______________ Meddig tart ki Romani Prodi, illetve meddig tart ki Prodi mellett a balközép? Egyre in­kább ez a régóta lappangó kérdés kerül az olasz politikai élet középpontjába. A leg­újabb vitákat a miniszterelnök pénteki nyilatkozata váltotta ki, amely az International He­rald Tribune-ban jelent meg. Prodi szerint az olaszok az áldozatok ellenére is távol vannak a kormány legfőbb célkitűzésétől, a pénzügyi unió Maastrichtban elfoga­dott feltételeinek teljesítésé­től. A miniszterelnök nyilat­kozata, a pár órával későbbi módosítások és magyarázatok ellenére is komoly izgalmat váltott ki a kormánytöbbség azon pártjaiban, amelyek veszélyben látják önmaguk és Európa-politikájuk hitelét. A kormányfő gyengeségei­ről már nyíltan beszélnek. Pro­di ellen ráadásul vizsgálat fo­lyik hivatallal való visszaélés és összeférhetetlenség gyanújá­val. A balközép koalíció politi­kusai emellett szemére vetik, hogy a költségvetés kidolgozá­sa és vitája során túlzottan ki­szolgáltatta magát a kommu­nisták zsarolásának. A kor­mányt támogató volt keresz­ténydemokraták azt is erősen kifogásolják, hogy értetlensé­gével a miniszterelnök eleve lehetetlenné teszi a párbeszé­det a jobboldali centristákkal. • Petőcz György Francia vég, görög kezdet Alig ért véget a francia teherautó-sofőrök majdnem két hétig tartó tiltakozó akciója, a görög farmerek ezrei torlaszolták el tegnap Hellász közútjait. A mezőgazdászok ak­ciója nagy kihívás elé állítja a szocialista kormányt. Franciaország területén azonban már sehol sem akadályozta útlezárás a közlekedést fotó: reuters - yannis behrakis A nagy számok konferenciája A lisszaboni hatóságok hétfőt munkaszüneti nappá, keddet „tolerancia"-nappá nyilvání­tották, hogy megkönnyítsék az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csúcsértekezletének lebonyo­lítását, és hogy szavatolhassák a nagyszámú külföldi állam- és kormányfő mozgását, biz­tonságát. Az EBESZ 54 tag­országa ma és holnap Lissza­bonban körvonalazza a jövő század Európájának biztonsá­gi modelljét. MH-Lisszabon A magas rangú politikusok szálláshelyének környékét már szombat déltől lezárták, csak az engedéllyel rendelke­zők közelíthetik meg a kon­ferencia helyszínét is. A szer­vezők 230 gépkocsi - ebből 24 páncélozott - segítségével oldják meg az állam- és kor­mányfők szállítását. A biz­tonsági erők teljes készült­ségben vannak, az útvonala­kat helikopterek biztosítják, a konferenciaközponthoz kö­zeli folyóparton őrnaszádok cirkálnak. A biztonságért fe­lelős szervek szinte meg­könnyebbülten vették tudo­másul, hogy a két, számukra legtöbb fejfájást jelentő sze­mély, Borisz Jelcin és Bill Clinton nem vesz részt a csúcstalálkozón. A konferencia helyszínét, a Belém Kulturális Központot több hónapi munkával alakí­tották át a nagyszámú résztve­vő fogadására. A futballpálya méretű konferenciaterem kö­zepén egy 45 méter hosszú asz­talnál foglal majd helyet a 120 résztvevő. Egy 1500 telefonnal felszerelt 5000 négyzetméteres sajtóközpont áll a több mint kétezer újságíró rendelkezés­re. Az EBESZ-konferencia megrendezése és lebonyolítá­sa Portugáliának előrelátható­lag 650 millió escudójába (4,2 millió dollár) kerül, míg az EBESZ 370 millióval járul hozzá a költségekhez. A helyi sajtó ugyanakkor azzal vádolja a portugál kor­mányt, hogy elsősorban a konferencia szervezési prob­lémáival van elfoglalva, és alig szentel figyelmet a tartalmi kérdéseknek. • Muharay Katalin Bár Európa csendesebb, mint két év­vel ezelőtt volt, a NATO bővítésének ügye még a budapesti találkozónál is jobban rányomja majd bélyegét az EBESZ ma Lisszabonban kezdődő csúcsértekezletére. Az 54 tagországot számláló Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) két évvel ezelőtti buda­pesti csúcstalálkozóját leginkább az észak-atlanti szövetség bővítésének orosz ellenzése és Borisz Jelcin ennek kapcsán vázolt hidegbéke-látomása tet­te emlékezetessé. Noha a betegsége mi­att most távol maradó orosz elnök vízió­ja az utóbbi két évben nem teljesedett be, a NATO-kiterjesztés időpontjának közeledése megfigyelők szerint Lissza­bonban is elengedhetetlenül felszínre hozza a bővítés körüli nézeteltéréseket. A tagországok állam- és kormányfői­nek találkozóját egyébként sem szeren­csés időpontban tartják, hiszen a NATO külügyminiszterei néhány nappal később ülnek össze, hogy a szervezet jövőjét illető fontos kérdésekről tárgyaljanak. Márpe­dig a NATO jövőjének és taglétszámának alakulása az összeurópai biztonsági rend­szerre és azon belül az EBESZ-re is köz­vetlen hatással van. Részben ugyanis a páneurópai szervezetre hárul, hogy eny­hítse a szövetség bővítéséből kimaradó országok szorongásait, de az még nem egészen világos, hogyan. Ezt a bizonyta­lanságot tükrözi, hogy az EBESZ tagálla­mai Lisszabonban nem tesznek kísérletet a jövendőbeli összeurópai biztonsági ar­chitektúra meghatározására, csupán az ehhez vezető alapelvek, „a modell” felvá­zolására szorítkoznak. Ezek legfontosab­bika a különböző euroatlanti intézmé­nyek minél hatékonyabb együttműködé­se, ahogy az Boszniában többé-kevésbé eredményesen megvalósult. A cél az, hogy a gyakorlati együttműködésen ke­resztül oszlassák el Oroszország és mások kirekesztettséggel kapcsolatos aggályait. Ahhoz, hogy az EBESZ eleget tud­jon tenni megnövekedett feladatainak, fel kellene számolnia az elvek és a gya­korlat között tátongó szakadékot. Ik­­lódy Gábor, a magyar EBESZ-küldött­­ség vezetője szerint a hatékonyság nö­velésére jelenleg három elképzelés léte­zik. Az egyik a „konszenzus mínusz egy” elv alkalmazásában véli felfedezni a megoldást. Eszerint, ha a szervezet el­veinek kirívó és sorozatos megsértését tapasztalják, az érintett ország hozzájá­rulása nélkül is hozhatnak döntést. Ed­dig ezt, az EBESZ-ben különben pol­gárjogot nyert módszert mindössze egy­szer alkalmazták, amikor Szerbia-Mon­­tenegró tagságát felfüggesztették. Egy másik elképzelés - aminek Magyaror­szág is híve - a soros elnök és az EBESZ-trojka hatáskörének kiszélesí­tését tartja az előrelépés zálogának. A harmadik, mindenekelőtt Moszkva nevéhez fűződő törekvés szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsához hasonló testületet állítanának fel. Oroszország­nak a többiekétől eltérő kategóriába so­rolását azonban a szervezet tagjainak többsége mereven elutasítja. De, mivel a másik két elképzelést sem övezi egy­hangú támogatás, a közmegegyezés el­vét Lisszabonban sem fenyegeti veszély. Oroszország EBESZ-politikáját ugyanakkor továbbra is kettősség jellem­zi. Moszkva az EBESZ-t egyfelől az euró­pai biztonsági rendszer központi intézmé­nyévé szeretné tenni, másfelől gyakran megmakacsolja magát, ha a szervezet tényleges befolyásának erősítéséről szóló lépésekről van szó. Mindez azzal függ össze, hogy a legtöbb, az EBESZ „beavat­kozását” kiváltó konfliktus az orosz ér­dekszférában pattan ki. Moszkvában mindazonáltal elégedet­ten nyugtázhatják, hogy Lisszabonban döntés születik az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló szerző­dés (CFE) felülvizsgálatának megkez­déséről. Az eredetileg a NATO és a Varsói Szerződés közötti erőviszonyok kiegyenlítésére hivatott megállapodás mára valóban elavult. A csúcstalálkozó kiemelt témája lesz a boszniai misszió is, amely nemcsak ér­telmet, de sikerélményt is adott a bécsi központú szervezetnek. Az EBESZ-re többek között a tavaszi helyhatósági vá­lasztások megszervezése vár Boszniá­ban. Továbbra sem fogadja vissza azon­ban az EBESZ Jugoszláviát, amely szá­mos feltétel teljesítésével adós maradt. A lisszaboni konferencia „színfoltja” lesz a diktatórikus törekvésekkel vádolt fehérorosz elnök is, akit aligha ér majd sok dicsérő szó, a diplomácia mégoly udvarias világában sem. • Gyévai Zoltán HÁTTÉR Az EBESZ a NATO-ra figyel 1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ Moszkva fenyegetőzik Lisszabon előtt Az EBESZ lisszaboni csúcs­­találkozójára utazó orosz kor­mányfő bejelentette, hogy ha­zája továbbra is kategoriku­san ellenzi a NATO tervezett kibővítését, és egységes Euró­pát akar. Az orosz delegációt vezető kormányfő elismerte, hogy hazájának nincs vétójo­ga, ugyanakkor azt is megje­gyezte, hogy a többi állam nem hagyhatja figyelmen kí­vül Oroszország véleményét. MH-Moszkva_____________ Csernomirgyin kormányfő és Jevgenyij Primakov külügy­miniszter a múlt héten Borisz Jelcinnel is áttekintette a lisszaboni csúcs feladatait, és úgy értékelte, hogy a tanács­kozás fő célja a közös euró­pai biztonsági rendszer meg­teremtésének előmozdítása. Jelcin azt is megjegyezte, hogy a NATO bővítése min­denképpen megosztaná a kontinenst. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy Moszkva ellenzi a NATO kiterjesztését. A ke­ményedő hangvétel azonban azt is jelzi: az orosz küldött­ség mindenképpen megpró­bálja megakadályozni, hogy a lisszaboni csúcs résztvevői olyan dokumentumokat fo­gadjanak el, amelyeket a ké­sőbbiekben a bővítés jóvá­hagyásaként lehetne értel­mezni. A legnyíltabban Igor Ro­­gyionov fogalmazott. Az orosz védelmi miniszter egy múlt heti interjújában azt mondta, hogy Moszkva leg­végső esetben az újonnan fel­vett NATO-tagokra irányít­hatja atomrakétáit. • Molnár János

Next