Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)
1996-12-06 / 285. szám
6 Magyar Hírlap A szegénység újrafelfedezése Egy társadalom addig nem nevezhető demokratikusnak, amíg a szegénység kérdése nem közbeszéd tárgya, nem a mindennapok problémája - hangzott el a „régi” és „új” szegénységről a Friedrich Ebert alapítvány szervezésében a hét elején tartott vitaesten. Az egyik előadó úgy vélekedett, hogy „a nukleáris bomba fenyegetése az utóbbi évtizedekben átadta helyét a szociális bombának”. Szalai Júlia szociológus elmondta: Európa keleti felén az agrártípusú társadalmakban kialakult egy olyan réteg, amely a földhöz kötődött, és esélye sem volt arra, hogy kapcsolódjon a piachoz, elsajátítsa a kapitalizmus kultúráját. Ezek az emberek, illetve leszármazottaik a második világháború után is az ipar perifériáján maradtak, szegénységük generációról generációra öröklődik. Adrian Simfield, az edinburgh-i egyetem tanára arról beszélt, hogy Nagy-Britanniában kénytelenek újra meg újra felfedezni a szegénységet. Kifejtette: amikor az emberek nem jól osztják be a hibásak. Egyes csoportokvenes években szembesültek pénzt. Később már árnyal- gyűlölettel fordulnak feléjük, a problémával, próbálták jobban fogalmaztak, de sok a felelős miniszter pedig kijeátfogalmazni. Például azt kan változatlanul úgy gonlentette, hogy a társadalommondták, hogy ezek az emdolják, hogy a szegények is biztosítás ugyan figyel a szegényekre, de még inkább azokra, akik valóban kiérdemlik a társadalom gondoskodását. Az előadó a nagybritanniai tapasztalatokat összegezve úgy vélekedett, hogy a sokat emlegetett szociális háló önmagában nem elég. A munkanélküliséget kell minél alacsonyabb szinten tartani és a szegényeket integrálni a társadalomba - vélekedett Simfield. A szegénység politikai kérdés. Ennek ellenére nincs olyan szociálpolitika, ami megjelenne az Európai Unió szintjén - mondta Salgó Lajos (Budapest Kollégium). Szerinte megkérdőjelezhető, hogy a nyugati rendszerek valóban jóléti társadalmak-e. A német helyzetet elemezve elmondta: gyakori, hogy a politikusok az etnikai kisebbségeket állítják be bűnbaknak. Ugyanakkor olyan intézkedésekkel igyekeznek elfedni a problémát, mint a koldusok kitiltása a bevásárlóközpontokból. • Sz. D. Egyre erőteljesebben ketyeg a szociális bomba fotó: mh archív A középiskolás fiataloknak körülbelül 30 százaléka küzd neurotikus panaszokkal, és ha arányuk nem csökken, akkor a következő generációkban ennél is magasabb lesz ez a már most is riasztó arány. Ezért is javasolja támogatni az Egészségbiztosítási Önkormányzat Életmód Program Kuratóriuma azt a megelőző segítségnyújtó programot, amelyet a Mentálhigiénés Központ Kft. nyújtott be. Ám hogy lesz-e pénz a szorongó nemzedék feszültségeinek oldására, önismeretük fejlesztésére, az az Országgyűlés döntésétől függ, amikor a társadalombiztosítási alapok pótköltségvetéséről tárgyal. A sikeres pályázatot benyújtó dr. Marik Ágnes olyan programot állított össze, amelynek első lépéseként kiszűrik a középiskolások közül a tartósan szorongókat, számukra egyénivagy csoportos önismereti foglalkozásokat tartanak. Egy év múlva ellenőrzik a módszer hasznosságát. A program elején és végén az íráselemzés módszerét használják. F. Király Patrícia és a Grafológiai Intézetben végzett kis csapat a fiatalok írásmintáinak elemzésével választaná ki azokat, akik általában nem tudják szavakba önteni konfliktusaikat. F. Király Patrícia már több budapesti gimnáziumban alkalmazta ezt az eljárást. Tapasztalatai megdöbbentőek. Például az, hogy az írásmintát elemző - személyre szóló - levelüket a diákok néma csendben olvassák. Az osztályfőnököket is meglepi, hogy gyakran olyan gyerekben fedez fel szorongásra utaló tipikus írásjegyeket a grafológus, aki egyébként „jó gyerek”, akivel látszólag nincsen semmi baj. A VIII. kerületben feltűnően sok olyan gyereket találtak, akiket szexuális inzultus ért. Volt olyan lány, akit apja megerőszakolt, fiú, akit egy hétre 380 forintért adott el apja egy homoszexuálisnak, másnak a szeme előtt verte halálra az anyját az apja. Ezek a legmélyebb bugyrok, amelyekben a fiatalok élnek. Általános tapasztalat, hogy ez a korosztály rendkívül értelmes, látszólag egészséges is, de gyakran csökken teljesítőképességük, nehezen tudnak kapcsolatot teremteni, nem találják helyüket a világban, amelytől amúgy is riasztó üzeneteket kapnak. A pszichiáter és a grafológus véleménye szerint részben az iskolák teljesítményorientáltsága hagy kevés időt a fiatalság boldog átélésére, részben pedig a családok hagyják magukra gondjaikkal a gyerekeket. A szülőknek vagy a megélhetésért kell harcolniuk, vagy - a másik végletben - pénzzel akarják megváltani az együtt nem töltött időt, a széthulló családi életet. Ezért is terjed körükben rohamosan a kábítószerfogyasztás, mert problémák elől a könnyebb irányba menekülnek. A grafológia tudományát egyre több területen alkalmazzák. Előnye a gyorsaság és a megbízhatóság, mert nem a kéz, hanem a személyiség ír. F. Király Patrícia és grafológus társai négy-öt nap alatt készítik el a fiatalok írásmintájának elemzését. A pályázatukkal elnyert összegből körülbelül 500 budapesti középiskolás közül szűrhetnék ki azokat, akik az önismereti csoportban esélyt kaphatnának arra, hogy megtanulják gondjaik megoldásának technikáját, azért, hogy szorongások nélkül léphessenek a felnőtt életbe. Ez azon múlik, hogy az e pályázat fedezeteként is szolgáló 725 millió forintos tbalapelvonásra tett kormányjavaslatot megszavazza-e a parlament. • Szikora Katalin / Írásmintákkal elemzik a gyermeklélek rejtelmeit Szorongó fiatal nemzedék BELFÖLD 1996. DECEMBER 6., PÉNTEK Mérséklődhet az egyházi iskolák aggodalma Szabó Zoltán a Szentszékkel folyó tárgyalások perspektíváiról A művelődési tárca politikai államtitkára reméli, hogy mérséklődik az egyházak aggodalma iskoláik finanszírozási problémáival kapcsolatban. A parlament elfogadta az egyházi oktatási intézmények kiegészítő támogatásáról szóló határozatot, és ezzel a közoktatási megállapodások 1996-ra vonatkozóan nagyjából teljesültek. Szabó Zoltán bízik abban, hogy a Szentszékkel folyó tárgyalások során az egyházak állami finanszírozásának új modellje születhet meg. Szabó Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament által a napokban felosztott 950 millió forint még az idei költségvetés módosításakor került az egyházi oktatás finanszírozásáról szóló fejezetbe. Ami a jövő évi támogatást illeti, a költségvetési törvény rendelkezik az egyházakkal kötött közoktatási megállapodások finanszírozásáról. Az államtitkár elismerte viszont, hogy más források - amelyekből az egyházi oktatást támogatni lehet - kevesebbet hoznak 1997-re. A kormány már nem tud „utánanyúlni” a költségvetésnek, de született egy megállapodás az egyházakkal, ha az illetékes parlamenti bizottságokhoz a pótlás céljából módosító indítványok jutnak el, azokat a tárca a kialkudott összeg erejéig indokoltnak tekinti majd. Szabó Zoltán kérte is a parlamenti képviselőket, hogy indítványaikat terjesszék elő, de tudomása szerint még nem történt ilyen kezdeményezés. Az államtitkár szerint az idei kiegészítés megszavazása, valamint a közoktatási megállapodások 1997-es teljesítésére vonatkozó fejezet megjelenése a költségvetési törvényben enyhíti majd az aggodalmakat az egyházi iskolák finanszírozását illetően. Lapunk felvetette az ellenzék részéről megfogalmazott félelmet is, mely szerint a közoktatási törvény idei módosítása kétségessé teszi a már megkötött közoktatási megállapodások teljesítését. Az államtitkár értékelése szerint az aggodalom megalapozatlan, mert az egyházakkal kötött megállapodásokat nem mondhatják fel egyoldalúan sem az önkormányzatok, sem a minisztérium, így végső esetben egy-egy szerződés bírósági úton is érvényesíthető. Igaz azonban, hogy az egyházi iskolák finanszírozását tartalmazó új közoktatási megállapodásokat nem teszi kötelezővé a törvény. Ellenkező esetben ugyanis az önkormányzatok számára lehetőség teremtődnék, hogy kitérjenek a szerződések megkötése elől, és teljes egészében a minisztériumra hárítsák az egyházi intézmények finanszírozását. Szabó Zoltán úgy vélte, hogy megnyugtató változás az egyházak állami finanszírozásában csak akkor várható, ha egészen új modellt lehetne létrehozni. Az államtitkár abban bízik, hogy Magyarországnak a Szentszékkel folyó tárgyalásain megegyezés születik. A remélt változás lényege az lenne, hogy az egyházak bizonyos automatizmus folytán kapnák a pénzt, és finanszírozásuk nem egy egész sor költségvetési tétel fölötti alkudozás függvénye lenne. Az egyetlen jogcímen felvett összeget saját belátásuk szerint költenék el az egyházak, míg az általuk állami feladat átvételeként fenntartott intézményekhez normatív támogatás járna. Megszűnnének viszont az ilyenolyan címen kért többlettámogatások. Az államtitkár szerint így a közoktatási megállapodások is értelmüket vesztenék, hiszen ha más csatornán finanszírozza az egyházakat az állam, akkor erre a többlettámogatásra sem lenne szükség. A Szentszékkel egyetértésben csak a katolikus egyházat érintő szabályozás születhetne meg, de a megállapodás logikája vélhetően a többi egyháznak is megfelel majd. így tehát, ha a Szentszékkel folyó tárgyalás sikerrel járna, nagyon szép, klasszikus polgári megoldás születhet az állam és az egyház teljes szétválasztása érdekében. Arról, hogy a személyi jövedelemadó egy százaléka fölötti állampolgári rendelkezés a jövőben miként befolyásolhatja az egyházak finanszírozását. Szabó Zoltán elmondta: itt hasznos automatizmus születne, mert az állampolgárok döntenék el, hogy milyen támogatásokra fordítható az évi ötmilliárd forint körüli összeg. A pénzügyi kormányzat még attól a megoldástól sem zárkózik el, hogy ebből a pénzből először levennék azt a hányadot, amelyről az adófizetők ténylegesen intézkedtek, majd a maradékot a támogatottság arányában osztanák szét, így a második elosztásnál csak az számítana, hogy milyen sok állampolgár tekinti kedvezményezettnek az egyházat, és nem a rendelkezők anyagi helyzete. Ez szerinte talán eloszlathatná az egyházaknak azt az ellenvetését, hogy hívőseregük kispénzű emberekből áll, és adójuk egy százaléka nagyon kevés pénzt jelent. Lapunk felvetette, hogy az egyházak attól tartanak: még a vallásos emberek közül is sokan egyéb civilügyeket részesítenének előnyben. Szabó szerint azonban, ha az egyház nem tudja megszerezni azoknak a polgároknak a támogatását, akiknek az érdekében működik, akkor miért várja el a polgárok képviseletében eljáró kormánytól, hogy ezt a támogatást megadja. • Neumann Ottó Szabó Zoltán ASTRA CARAVAN TURBÓDÍZEL KÖNNYŰ BESZÁLLNI, KÖNNYŰ ELINDULNI. Az Opel Astra család egyik legsikeresebb tagja, az Opel Astra Caravan most kétféle turbódízel motorral kapható akciós áron december 31-ig, illetve amíg a készlet tart. A kamat- és költségmentes részletfizetési lehetőséggel Ön könnyedén megszerezheti ezt a különlegesen megbízható, igen takarékos turbódízel motorral, valamint hatalmas csomagtérrel rendelkező Astra Caravant. Opel Astra Caravan turbódízel. Amivel télen sincs gondja a flottakedvezmény és ez a finanszírozási lehetőség együtt nem vehető igénybe 321 OPEL | dKFO OPEL ^4 65 % kezdő befizetéssel kamat- és költségmentesen, már 16.066 Ft/hó-tól!* OPELLE^ING