Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)
1996-12-06 / 285. szám
A MAGYAR HÍRLAP MELLÉKLETE • 1996. DECEMBER 6., PÉNTEK három pillér • kötelező nyugdíjbiztosítás 9 Bod Péter: társadalmilag igazságos nyugdíjrendszer kialakítása a cél A kötelező befizetéseknek nincs helye a magánpénztárakban A mai nyugdíjrendszer jelentős megrázkódtatások nélkül átalakítható egy tartósan finanszírozható, társadalmilag igazságos és az öregkori megélhetés alapjainak tényleges biztosítására szolgáló nyugdíjrendszerré - hangsúlyozta Bod Péter, a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat elnökségi tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója. Az 1947 óta hazánkban működő felosztó-kirovó rendszer kialakításában is részt vett szakember szerint el kell kerülni, hogy a nyugdíjreform jelentős károkat okozzon a társadalom bármely korcsoportjának. • A nyugdíjrendszer átalakításával elérhető-e a nyugdíjak értékének megőrzése? A magyar nyugdíjrendszer jelenleg az aktívak nettó keresetének átlagosan közel 63 százalékát biztosítja az öregségi járadékra jogosultak számára. Úgy gondoljuk, hogy az átalakítás utáni rendszer legalább ezt a szintet kell, hogy biztosítsa, szerencsés esetben többet is. Ezért az önkormányzat reformtörekvéseinek középpontjában ennek a nyugdíjszínvonalnak, mint társadalmilag elfogadható minimumnak a védelme áll. Ezt szolgálja a már törvénybe iktatott indexálás rendszere, amely alapján a nyugdíjakat az aktívak átlagos nettó keresetnövekedésének arányában kell emelni. Vannak, akik azt javasolják, hogy a jelenlegi indexálás helyett térjünk át az úgynevezett „svájci módszerre”, ahol a nyugdíjak a nettó keresetek, valamint az infláció átlagos mértéke szerint nőnek. Ez a rendszer azonban egy növekvő gazdasági pályán a nyugdíjasok viszonylagos jövedelmi helyzetének romlásához vezet. • Milyen súllyal számít majd az aktív években befizetett járulék a nyugdíjak kialakításánál? A következő évtizedekben nyugdíjba menők számára biztosítani akarjuk az aktív életpályán elért átlagos jövedelempozíció megtartását a nyugdíjaskorban is. Ezért szoros kapcsolatot kívánunk kialakítani a munkában eltöltött idő és az aktív korban befizetett járulékok nagysága, valamint az induló nyugdíjak összege között. Olyan rendszert akarunk, amely az egyént a munkaerőpiacon való minél hosszabb aktivitásra ösztönzi. Ezt a célt technikailag a keresetek és a nyugdíjak egy sajátos, úgynevezett pontrendszeren alapuló mérésével biztosítanánk. • Más-más érdekei vannak a társadalom különböző korcsoportjainak. Hogyan lehet összehangolni ezeket? Nem szabad olyan nyugdíjreformot végrehajtani, amely jelentős károkat okoz bármelyik korcsoportnak. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntartsa az alapvető kockázatok kezelésében a társadalom egységes kezelését. A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat 1994-től független, nemzetközileg is elismert magyar nyugdíjszakértők bevonásával vizsgálatokat végzett. Ezek alapján számunkra egzakt módon is bizonyítottá vált, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer jelentős megrázkódtatások nélkül átalakítható egy tartósan finanszírozható, társadalmilag igazságos és az öregkori megélhetés alapjainak tényleges biztosítására szolgáló nyugdíjrendszerré. A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat olyan viszonylagosan stabil rendszert javasol, amelyben a stabilitás azt jelenti, hogy mindenki nyugdíjba vonulásától élete végéig megőrzi viszonylagos helyzetét a jövedelmeken való osztozkodásban. Léteznek ugyanakkor olyan reformjavaslatok, amelyek a tőkével fedezett biztosításban hátrányos helyzetbe hozzák a korán megrokkanókat, és meg kívánják bontani az össztársadalmi kockázat közösségét. Ezen elképzelések szerint ebben a pillérben azonos szolgálati idő, azonos bér és azonos nyugdíjba vonulás esetén a nők nyugdíja alacsonyabb lenne, mint a férfiaké. • Az önkormányzat több alkalommal jelezte, hogy nem ért egyet a Pénzügyminisztérium tőkefedezeti rendszerre vonatkozó elképzeléseivel. Nem a tőkefedezeti rendszert támadjuk, hiszen annak önkéntes formáját támogatjuk. Ellenezzük viszont a pénzügyi tárca azon elképzelését, hogy a kötelezővé tett befizetéseket magánpénztárak kezelésébe utalná át. Évi 100 milliárd forintos nagyságrendről van szó, amely évtizedekig úgy halmozódhatna, hogy kifizetni nem kell belőle. A jelenlegi bizonytalan tőkepiacon és a korrupció terjedésével óriási kockázat ilyen összegeket felhalmozni magánpénztárakban. Különösen úgy, hogy az állam kötelezővé tenné ugyan a befizetést, garanciát azonban nem vállal a felhalmozódó befizetésekre. Nehezen lehet elfogadni nyugdíjreformként olyan javaslatokat, amelyek az időskori jövedelmek mértékét illetően alig, vagy egyáltalán nem ígérnek biztonságot. • Változik-e a nyugdíjjárulék mértéke? Egyelőre még kérdéses, hogy marad-e a jelenlegi mérték, vagy esetleg csökken. Az önkormányzat nyugdíjkoncepciója számításaink szerint tartósan finanszírozható, sőt a nyugdíjkorhatár felemelése lehetővé teszi a jelenlegi rendszer jelentős tőkével történő alátámasztását is. Amennyiben a jelenlegi 30,5 százalékos járulékkulcsot tartanánk 2030-ig, a rendszer 2000-2500 milliárd forint nagyságú tartalékot halmozna fel. Nyilvánvaló azonban, hogy a járulék mértékének ésszerű csökkentésével javítható lenne a termelés gazdaságossága, miközben még mindig jelentős tartalékok szolgálnák a nyugdíjrendszer stabilitását és a tartalékok befektetésével a gazdaság fejlődését. A Pénzügyminisztérium hosszú távú fejlődési prognózisaival egybehangzó feltevéseink szerint a már megvalósított és az elképzelt reformlépések nyomán a rendszer fenntartásához szükséges járulékmérték 2000-ben közel 30 százalék lenne, öt évvel később 27 százalékra csökkenne, 2011-2025 között tovább 2 százalékkal kellene kevesebbet fizetni, 2030-ra a járulék pedig 23-24 százalék lenne. Napjainktól az ezredfordulóig a rendszerben minimális hiány keletkezne, amit a 2000 utáni többletek gyorsan pótolnának. • Mennyi jelenleg a tartalék? A mai felosztó-kirovó rendszerben ilyen többlet nem keletkezhetett, hiszen mindig az éves bevételből fedezzük az ugyanabban az évben jelentkező, közel 600 milliárdos kiadásokat. A tartalék képzésére a nyugdíjkorhatár felemelése, valamint a további munkára ösztönzés és a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata ad lehetőséget. Ez a többlet biztosítaná, hogy a járulék mértéke kiszámíthatóbb legyen, s ne kelljen a járulékkulcsot az éppen aktuális munkaerő-piaci mutatók szerint mozgatni. Haszán Zoltán Nem kell olyan nyugdíjreform, amely jelentős károkat okoz bármelyik korcsoportnak FOTÓ: PÉLYI NÓRA A januári már emelt nyugdíj lesz A nyugdíjakat jövőre egyszer emelik, az idei 12,6 százalékot azonban így is meghaladja a növekedés. Január elsejétől 19,5 százalékkal emelkednek az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak, a baleseti nyugellátás, az árvaellátás, valamint az özvegyi és szülői nyugdíjak. A 2,5 millió nyugdíjas a januári ellátást már az emelt összegben kapja meg. A kormány döntése értelmében az emelés összege az öregségi (ide tartozik a bányászok, a korengedményesek, az egyes művészeti tevékenységet folytatók nyugdíja, a szolgálati és az előnyugdíj), valamint a rokkantsági teljes nyugdíjnál nem lehet 2 ezer forintnál kevesebb. Ezt az összeget meg kell haladnia a baleseti rokkantsági nyugdíj növekedésének is - ismertette az emelés részleteit Tamási Judit, a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat nyugdíjjogi és szakigazgatási főosztályának helyettes vezetője. Az állandó özvegyi és a szülői nyugdíjnál havi 1800 forintos emelés a minimum. A növelés a januári ellátásnak a házastársi pótlék, a házastárs utáni jövedelempótlék, a családi pótlék és a nem társadalombiztosítási ellátás nélküli összegére vonatkozik. Szintén nem számít az 1991-ben megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék. A 19,5 százalékos emelés a nyugdíjasok részére csak egy jogcímen jár. Amennyiben a saját jogú és az özvegyi nyugellátást, baleseti nyugellátást együtt folyósítják, azok együttes összege a jövő év elejétől havi 20 400 forintra emelkedik. Szintén ennyire emelkedik az összeg, ha a saját jogú, vagy özvegyi nyugellátást öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékkal, illetve özvegyi járadékkal együtt kapja meg az arra jogosult. Idén két alkalommal emelkedtek a nyugdíjak, januárban 12 százalékkal, a nyár elején pedig visszamenőleg 0,5 százalékkal. Tamási Judit elmondta: a nyugdíjemelésekre törvényi garanciák születtek. A jövő évi 19,5 százalékot az aktívak idei nettó átlagkereset-növekedése alapján határozták meg.