Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)

1996-12-06 / 285. szám

A MAGYAR HÍRLAP MELLÉKLETE • 1996. DECEMBER 6., PÉNTEK három pillér • kötelező nyugdíjbiztosítás 9 Bod Péter: társadalmilag igazságos nyugdíjrendszer kialakítása a cél A kötelező befizetéseknek nincs helye a magánpénztárakban A mai nyugdíjrendszer je­lentős megrázkódtatások nélkül átalakítható egy tar­tósan finanszírozható, tár­sadalmilag igazságos és az öregkori megélhetés alapjainak tényleges bizto­sítására szolgáló nyugdíj­­rendszerré - hangsúlyozta Bod Péter, a Nyugdíj-bizto­sítási Önkormányzat elnök­ségi tagja, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Mate­matikai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója. Az 1947 óta hazánkban működő felosztó-kirovó rendszer kialakításában is részt vett szakember sze­rint el kell kerülni, hogy a nyugdíjreform jelentős károkat okozzon a társa­dalom bármely korcso­portjának. • A nyugdíjrendszer átalakí­tásával elérhető-e a nyugdíjak értékének megőrzése? A magyar nyugdíjrendszer jelen­leg az aktívak nettó keresetének átlagosan közel 63 százalékát biz­tosítja az öregségi járadékra jogo­sultak számára. Úgy gondoljuk, hogy az átalakítás utáni rendszer legalább ezt a szintet kell, hogy biztosítsa, szerencsés esetben töb­bet is. Ezért az önkormányzat re­formtörekvéseinek középpontjá­ban ennek a nyugdíjszínvonalnak, mint társadalmilag elfogadható minimumnak a védelme áll. Ezt szolgálja a már törvénybe iktatott indexálás rendszere, amely alap­ján a nyugdíjakat az aktívak átla­gos nettó keresetnövekedésének arányában kell emelni. Vannak, akik azt javasolják, hogy a jelenle­gi indexálás helyett térjünk át az úgynevezett „svájci módszerre”, ahol a nyugdíjak a nettó kerese­tek, valamint az infláció átlagos mértéke szerint nőnek. Ez a rend­szer azonban egy növekvő gazda­sági pályán a nyugdíjasok viszony­lagos jövedelmi helyzetének rom­lásához vezet. • Milyen súllyal számít majd az aktív években befizetett járu­lék a nyugdíjak kialakításánál? A következő évtizedekben nyug­díjba menők számára biztosítani akarjuk az aktív életpályán elért átlagos jövedelempozíció megtar­tását a nyugdíjaskorban is. Ezért szoros kapcsolatot kívánunk ki­alakítani a munkában eltöltött idő és az aktív korban befizetett járu­lékok nagysága, valamint az in­duló nyugdíjak összege között. Olyan rendszert akarunk, amely az egyént a munkaerőpiacon való minél hosszabb aktivitásra ösztön­zi. Ezt a célt technikailag a kerese­tek és a nyugdíjak egy sajátos, úgynevezett pontrendszeren ala­puló mérésével biztosítanánk. • Más-más érdekei vannak a társadalom különböző kor­csoportjainak. Hogyan lehet összehangolni ezeket? Nem szabad olyan nyugdíjrefor­mot végrehajtani, amely jelentős károkat okoz bármelyik korcso­portnak. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntartsa az alapvető kockázatok kezelésé­ben a társadalom egységes kezelé­sét. A Nyugdíj-biztosítási Önkor­mányzat 1994-től független, nem­zetközileg is elismert magyar nyugdíjszakértők bevonásával vizsgálatokat végzett. Ezek alap­ján számunkra egzakt módon is bizonyítottá vált, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer jelentős megráz­kódtatások nélkül átalakítható egy tartósan finanszírozható, tár­sadalmilag igazságos és az öregko­ri megélhetés alapjainak tényleges biztosítására szolgáló nyugdíj­­rendszerré. A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat olyan viszonylago­san stabil rendszert javasol, amelyben a stabilitás azt jelenti, hogy mindenki nyugdíjba vonulá­sától élete végéig megőrzi vi­szonylagos helyzetét a jövedelme­ken való osztozkodásban. Léteznek ugyanakkor olyan re­formjavaslatok, amelyek a tőké­vel fedezett biztosításban hátrá­nyos helyzetbe hozzák a korán megrokkanókat, és meg kívánják bontani az össztársadalmi kocká­zat közösségét. Ezen elképzelések szerint ebben a pillérben azonos szolgálati idő, azonos bér és azo­nos nyugdíjba vonulás esetén a nők nyugdíja alacsonyabb lenne, mint a férfiaké. • Az önkormányzat több alka­lommal jelezte, hogy nem ért egyet a Pénzügyminisztérium tőkefedezeti rendszerre vonat­kozó elképzeléseivel. Nem a tőkefedezeti rendszert tá­madjuk, hiszen annak önkéntes formáját támogatjuk. Ellenezzük viszont a pénzügyi tárca azon el­képzelését, hogy a kötelezővé tett befizetéseket magánpénztárak ke­zelésébe utalná át. Évi 100 mil­liárd forintos nagyságrendről van szó, amely évtizedekig úgy halmo­zódhatna, hogy kifizetni nem kell belőle. A jelenlegi bizonytalan tő­kepiacon és a korrupció terjedésé­vel óriási kockázat ilyen összege­ket felhalmozni magánpénztárak­ban. Különösen úgy, hogy az ál­lam kötelezővé tenné ugyan a be­fizetést, garanciát azonban nem vállal a felhalmozódó befizetések­re. Nehezen lehet elfogadni nyug­díjreformként olyan javaslatokat, amelyek az idős­kori jövedelmek mértékét illetően alig, vagy egyál­talán nem ígérnek biztonságot. • Változik-e a nyugdíjjárulék mértéke? Egyelőre még kérdéses, hogy ma­rad-e a jelenlegi mérték, vagy esetleg csökken. Az önkormány­zat nyugdíjkoncepciója számítá­saink szerint tartósan finanszíroz­ható, sőt a nyugdíjkorhatár fel­emelése lehetővé teszi a jelenlegi rendszer jelentős tőkével történő alátámasztását is. Amennyiben a jelenlegi 30,5 százalékos járulék­kulcsot tartanánk 2030-ig, a rend­szer 2000-2500 milliárd forint nagyságú tartalékot halmozna fel. Nyilvánvaló azonban, hogy a járu­lék mértékének ésszerű csökken­tésével javítható lenne a termelés gazdaságossága, miközben még mindig jelentős tartalékok szol­gálnák a nyugdíjrendszer stabilitá­sát és a tartalékok befektetésével a gazdaság fejlődését. A Pénzügy­minisztérium hosszú távú fejlődési prognózisaival egybehangzó felte­véseink szerint a már megvalósí­tott és az elképzelt reformlépések nyomán a rendszer fenntartá­sához szükséges járulékmérték 2000-ben közel 30 százalék lenne, öt évvel később 27 százalékra csökkenne, 2011-2025 között to­vább 2 százalékkal kellene keve­sebbet fizetni, 2030-ra a járulék pedig 23-24 százalék lenne. Nap­jainktól az ezredfordulóig a rend­szerben minimális hiány keletkez­ne, amit a 2000 utáni többletek gyorsan pótolnának. • Mennyi jelenleg a tartalék? A mai felosztó-kirovó rendszer­ben ilyen többlet nem keletkez­hetett, hiszen mindig az éves be­vételből fedezzük az ugyanabban az évben jelentkező, közel 600 milliárdos kiadásokat. A tartalék képzésére a nyugdíjkorhatár fel­emelése, valamint a további mun­kára ösztönzés és a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata ad lehe­tőséget. Ez a többlet biztosítaná, hogy a járulék mértéke kiszámít­hatóbb legyen, s ne kelljen a járu­lékkulcsot az éppen aktuális munkaerő-piaci mutatók szerint mozgatni. Haszán Zoltán Nem kell olyan nyugdíjreform, amely jelentős károkat okoz bármelyik korcsoportnak FOTÓ: PÉLYI NÓRA A januári már emelt nyugdíj lesz A nyugdíjakat jövőre egy­szer emelik, az idei 12,6 százalékot azonban így is meghaladja a növekedés. Január elsejétől 19,5 száza­lékkal emelkednek az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak, a baleseti nyug­ellátás, az árvaellátás, vala­mint az özvegyi és szülői nyugdíjak. A 2,5 millió nyugdíjas a januári ellátást már az emelt összegben kapja meg. A kormány döntése ér­telmében az emelés össze­ge az öregségi (ide tartozik a bányászok, a korenged­ményesek, az egyes művé­szeti tevékenységet folyta­tók nyugdíja, a szolgálati és az előnyugdíj), valamint a rokkantsági teljes nyug­díjnál nem lehet 2 ezer fo­rintnál kevesebb. Ezt az összeget meg kell haladnia a baleseti rokkantsági nyugdíj növekedésének is - ismertette az emelés részleteit Tamási Judit, a Nyugdíj-biztosítási Önkor­mányzat nyugdíjjogi és szakigazgatási főosztályá­nak helyettes vezetője. Az állandó özvegyi és a szülői nyugdíjnál havi 1800 forin­tos emelés a minimum. A növelés a januári ellá­tásnak a házastársi pótlék, a házastárs utáni jövede­lempótlék, a családi pót­lék és a nem társada­lombiztosítási ellátás nél­küli összegére vonatkozik. Szintén nem számít az 1991-ben megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyé­be lépő pótlék. A 19,5 szá­zalékos emelés a nyugdíja­sok részére csak egy jog­címen jár. Amennyiben a saját jo­gú és az özvegyi nyugellá­tást, baleseti nyugellátást együtt folyósítják, azok együttes összege a jövő év elejétől havi 20 400 forintra emelkedik. Szin­tén ennyire emelkedik az összeg, ha a saját jogú, vagy özvegyi nyugellátást öregségi, vagy munka­képtelenségi járadékkal, illetve özvegyi járadékkal együtt kapja meg az arra jogosult. Idén két alkalommal emelkedtek a nyugdíjak, januárban 12 százalékkal, a nyár elején pedig vissza­menőleg 0,5 százalékkal. Tamási Judit elmondta: a nyugdíjemelésekre törvé­nyi garanciák születtek. A jövő évi 19,5 százalékot az aktívak idei nettó átlag­kereset-növekedése alap­ján határozták meg.

Next