Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)
1996-12-05 / 284. szám
10 Magyar Hírlap A HÉT HÍRE - A HÉT KOMMENTÁRJA Az államalapítást nem Géza kezdte A millecentenáriumi év gazdag tudományos eseménysorozatát tíz nemzet tudósainak - angolok, horvátok, lengyelek, németek, olaszok, oroszok, osztrákok, svájciak, szerbek és magyarok - eszmecseréje zárta Budapesten december 2-án és 3-án. A témát így jelölték meg: a honfoglalás - ahogy ők mondták: a magyar hódítás - jelentősége Európa számára. Az előző konferenciák a tárgykör régészeti és írott forrásokból ránk maradó emlékeivel, a néprajzi kutatásokkal és nyelvészeti problémákkal foglalkoztak. Ezekből - elsősorban a korszak vezető magyar tudósának, Győrffy György akadémikusnak gondolatmenetét követve - néhány tanulságos eredményt emelhetünk ki. A külföldi vizsgálatok eredményeivel összhangban - elsősorban a virágporelemzés, a pollenanalízis tanulságaira támaszkodva - a szakemberek megállapították, hogy a Kárpát-medencében a bevonuló magyar törzsek a tartós szárazság miatt találtak ritkán lakott vagy éppen néptelen vidékeket. Ez megkönnyítette a csekély ellenállás megtörését és a letelepedést. Más kutatók aprólékos munkával feltárták, hogyan és hol állították elő őseink a vasat, ami zsákmányszerző hadjárataik sikerének egyik feltétele volt. E hadjáratok - a korábban feltételezettnél magasabb szintű - szervezettségéről e konferencián is új részleteket ismertetett a téma szakértője, Vajay Szabolcs professzor. A magyar antropológusok a honfoglalókat embertani jegyeik alapján két nagy csoportba sorolják. E csoportok régészeti emlékei is különböznek egymástól. Feltételezhető, hogy a nomád magyarság oldalán a vegyes gazdálkodást folytató kabarok az ország más-más területeit választották ki letelepedésre. Fontos fejlemény volt, hogy egy új arab forrás feltárása megismertette a szakemberekkel a 943-ból származó második vezéri névsort. A hozzá fűződő következtetések beolvadtak a Győrffy professzor, valamint az úgynevezett szegedi iskola, Kristó Gyula professzor vitájába, amely a honfoglalók létszáma, társadalmának fejlettsége, valamint politikai berendezkedésének jellege körül folyt és folyik. Az álláspontok közeledtek egymáshoz: mindkét fél elismeri, a magyar államalapítás folyamata nem Géza fejedelemmel kezdődött. A pusztai, nomád állam szervezete valószínűleg akkor kezdett kiformálódni, amikor a IX. század második felében a magyar törzsek szövetsége alávetette magának a kabar törzsek szövetségét. • Kronstein Gábor Győrffy György Elenyésztek, mint az avarok A klíma átalakulása - a növényzetre és az állatvilágra gyakorolt hatása révén - nemegyszer befolyásolta már a történelmet. A honfoglaláshoz kapcsolódó legújabb kutatások közül az egyik legfontosabb - a IX. századi Kárpát-medencét ért gazdasági és demográfiai összeomlás hátterét, a „nagy aszály”-t tárta fel. Az egyetemes tudományosság figyelmét a jelenkori ökológiai katasztrófák hívták fel újólag, érdemes tanulmányozni kontinensünk éghajlati változásait a középkorban is. Nemzetközi vizsgálatok bizonyították, hogy a VIII-XII. században az északi féltekén rendkívül száraz és meleg éghajlat uralkodott. A VIII-X. században a nagy szárazság első hullámhegye 720 és 820 között érte el Kelet-Európát, majd a rákövetkező enyhébb fél évszázad után az aszály éppen a magyarok kárpát-medencei megtelepedését kísérő évtizedekben tetőzött ismét. Győrffy György felvetette, hogy meg kellene vizsgálni, mi áll az avar birodalom erejének drámai hanyatlása mögött. Erről számos korabeli forrás beszámolt. Mértékét egy középkori orosz közmondás így summázta: „Elenyésztek, mint az oborok (avarok)”. A historikusok tudták, hogy a frank és a bolgár támadásoknak az avarok nem tudtak tartósan ellenállni. A régészek bebizonyították, hogy a Kárpát-medence központjából az avar, a gepida (germán), valamint a szláv népesség zöme áthúzódott a Kis-Alföldre, a Dunántúlnak az Alpokhoz közel fekvő övezeteibe, majd onnan tovább Ausztriába, Szlovéniába, Horvátországba - egészen az Adriáig. Más feltárások azt mutatják, hogy az avarok erősen szlávosodtak. A legújabb dél-alföldi leletek szerint a honfoglalást megért nem magyar lakosság népsűrűsége - népritkasága? - a korábbra feltételezhető lakosság 10-15 százalékát tette csak ki. 25-30 lelőhely részleges antropológiai elemzése alapján Éry Kinga bebizonyította, hogy a csontmaradványok éhezést, illetve tartós alultápláltságot is jeleznek. Az ökológiai elemzés első lépéseként Zólyomi Bálint vezetésével elkészült a Kárpát-medence domborzatát, vízrajzát, talajtani viszonyait és csapadékövezeteit feltüntető növényföldrajzi térkép. A magyar tudós irányította az eddig Magyarországon végzett legrészletesebb pollenanalízist, amely a Balaton-üledék virágporszemeinek elhelyezkedéséből vont le következtetéseket a környék erdőviszonyaira, mezőgazdasági művelésének mértékére, jellegére. A föld- és növénytani, valamint régészeti adatok egybevetése alapján drasztikus és tartós szárazság fellépésére lehetett következtetni. A Balaton vízhőmérséklete 1-1,5 fokkal emelkedett, az éves csapadék átlaga 100-150 milliméterrel csökkent. Ma is fejfájást okoz, hogy a Föld hőmérséklete várhatóan magasabb lesz a következő évtizedekben. A kora középkori változás ennél nagyobb arányú volt, s összehasonlíthatatlanul kezdetlegesebb gazdálkodási viszonyok közepette sújtotta a lakosságot. Hazai és nemzetközi analógiák alapján a szakemberek azt feltételezik, hogy az avar állatállomány a VIII. század végén a korábbinak 10-20 százalékára csökkent, állatfajonként eltérő mértékben. A főként hússal (juh, marha, ló), tejtermékkel és gabonával táplálkozó lakosság egy nemzedéken belül éhínségre jutott. A köznép szétvándorolt, a síkságokon csak egy-egy bővebb vizű folyó partvonala mentén maradt némi ártéri legeltetés és földművelés, a morotvák (holtágak, árterek) halastószerű használata mellett. Az átalakulás is magyarázza, hogy a betelepülő magyarság a Kárpátmedencét három ország végvidékeként ismerte meg, központi területein a gyéren lakott „deserta Avarorum”-mal, az „avar pusztaság”-gal. K. G. Kisebb mértékű lesz a globális felmelegedés, mint azt korábban gondolták a tudósok. Legalábbis azokon az ipari területeken, ahol a levegőben jelentős mennyiségű úgynevezett szulfát-aeroszol lebeg - hangzott el nemrég egy akadémiai tudományos tanácskozáson. Az aeroszolok éghajlat-módosító hatásáról ugyan még nem sokat tudunk, ám az valószínű, hogy globális méretekben akár egyharmadával visszafoghatja az üvegházgázok melegítő hatását. A legújabb kutatások szerint az üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid vagy a metán mellett az emberi tevékenység során keletkező aeroszolrészecskék lényeges szerepet játszanak az éghajlat alakulásában. A viszonylag kicsi, néhány mikrométeres aeroszolrészecskéket nem közvetlenül bocsátjuk a levegőbe, hanem bizonyos gázok, például az ipari eredetű kén-dioxid alakul át a légköri nedvesség hatására kénsavvá. Ezek az amúgy rendkívül környezetszennyező, savas részecskék szórják és elnyelik a napsugárzás egy részét, illetve módosítják a földi albedo alakulásában fontos szerepet játszó felhők szerkezetét. Úgy tűnik, hogy az aeroszolok, elsősorban a szulfát-aeroszolok - amelyek ellen válogatás nélküli kampány folyik - stabilizálják a felhőképződést, azaz nehezebbé válik a csapadékképződés, a felhők hosszabb ideig megmaradnak. Mindezek energiaveszteséget okoznak, ami az éghajlat hűléséhez vezet. Mészáros Ernő akadémikus érdeklődésünkre elmondta, néhány évvel ezelőtt még úgy gondolták a tudósok, hogy a klímaváltozásért kizárólag ember által termelt üvegházhatású gázok a felelősek. Ezért nem vették figyelembe a viszonylag kicsi, kondenzációval keletkező aeroszolrészecskék hatását. Csak mostanában készültek el az első olyan klímamodellek, amelyek az aeroszolok hatását is megpróbálták beilleszteni a bonyolult, szerteágazó számításokba. Az első eredmények azt mutatják, hogy a kéndioxidból keletkező szulfátrészecskék az északi félgömbön majdnem felére kompenzálhatják az üvegházhatású gázok légkört melegítő hatását. Egyes térségekben, például Közép- és Kelet-Európában a szulfát-aeroszolok hűtő hatása akár kétszer erősebb lehet az üvegházhatásnál. (A nyolcvanas évek végén Magyarország egyébként Európa harmadik legnagyobb kéndioxid-kibocsátója volt.) A számítások azonban bizonytalanok. Az aeroszolok légköri tartózkodási ideje ugyanis viszonylag rövid, ezért hatásukat is csak regionálisan, a források néhány száz kilométeres körzetében fejtik ki. Ezzel szemben az üvegházgázok többsége évtizedeken keresztül változatlan formában képes a levegőben tartózkodni, ezért hatásuk is globális léptékű. A tudósok sejtik, hogy a szulfátokon kívül az emberi tevékenység más aeroszolok mennyiségét is befolyásolja. Ilyenek lehetnek például az egyelőre még jóformán ismeretlen szerves eredetű aeroszolok. A kutatások azonban e téren is még gyerekcipőben járnak. A klímakutatók előtt azonban már nyilvánvaló, hogy felül kell vizsgálniuk eddigi becsléseiket az éghajlatváltozás mértékéről. •K.R. Az aeroszolok hűtik a légkört Globális felmelegedés, kérdőjellel TUDOMÁNY 1996. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK / IJ4 JIIjü Lel) I li&l ^ ^ A DOMUS Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósága 1997. január 8-án 11 órára rendkívüli közgyűlést hív össze a Budapest XII. kerület, Nagy Jenő utca 12. (FOTEX PLAZA) helyiségébe Napirendi pontok: 1. Jegyzőkönyv-hitelesítők és jegyzőkönyvvezető megválasztása. 2. Alapszabály-módosítás. 3. Igazgatósági tagok megválasztása. 4. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, akkor az eredeti napirendi pontok változatlansága mellett a közgyűlés 1997. január 8-án 12 órakor kerül megtartásra a fent jelölt helyen azzal, hogy az a megjelentek számára és a részvénynagyságra tekintet nélkül határozatképes. Felhívjuk részvényeseink figyelmét, hogy a közgyűlési jogokat meghatalmazott útján is lehet gyakorolni, melyet azonban a közgyűlés megkezdéséig közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazás csak a fent megjelölt közgyűlési időszakra érvényes. A közgyűlésen a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes részvényeit vagy a letéti igazolást január 6-án és 7-én 8 órától 14 óráig a DOMUS Rt. székhelyén (1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. III. em.) letétbe helyezte. I UI U DM U S Eurotudomány - zord időkben A közös, uniós lét felé igyekvő XXI. századi Európában az integrálódott, tudományos kutatási műhelyek és az eddiginél szorosabban együtt dolgozó kutatók hatékonyabban segíthetik a társadalmi igények kielégítését. E célt hirdette meg 22 ország 145 tudósa az Eurotudományos Társaság (angol nevén Euroscience Society) első, csatlakozásra felhívó dokumentumában. Az Eurotudományos Társaság alapítói kivétel nélkül világszerte elismert tekintélyek, akik különféle tudományágakat képviselnek. A társaság alakuló közgyűlését jövő tavasszal Strasbourgban tartják. Nem felhőtlen ma a tudomány és a társadalom kapcsolata. Agresszívan próbálnak teret nyerni a hamis, az ellentudományok (asztrológia, ufológia, a pszi-jelenségek, hogy csak néhányat említsünk), amelyeknek nevükön kívül a világon semmi közük sincs magához a tudományossághoz, az egzakt mérésekhez, a reprodukálhatósági és ellenőrzési követelményekhez. Igaz ugyanakkor az is, hogy az átlagember olykor jogos félelmet érez a tudomány és főleg a technika számára nem mindig könynyen érthető és nem is mindig kellőképpen kontrollált eredményei és hatásai miatt (mint például a nukleáris technika melléktermékei, az ipar és mezőgazdaság környezetkárosítása, a géntechnológiával megváltoztatott növények, állatok távlati egészségügyi, genetikai kihatásai stb.) Be kell viszont látni, hogy a fejlett társadalmak jólétéhez, a hosszú átlagéletkorhoz, az egészség megőrzéséhez, a kellemes életmódhoz elengedhetetlenek a tudományos kutatások. Éppen ezért nem csak a társadalom tagjainak lényeges érdeke, hogy felfogja, mit ad neki a tudomány és a technika. Ennek következtében kialakulhat a higgadt, folyamatos párbeszéd az úgynevezett laikus átlagpolgárral. Mit segíthet e párbeszédben egy európai tudományos társaság, és mit jelent ez esetben az „Európa” fogalom? Az alapítók célja szerint Európa mindenképpen az a geográfiai értelemben vett földrész, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, bár kétségtelen, hogy a kezdeményezés elsősorban az unió tagországaiból származik. Nyilván nem véletlenül, hiszen az EU tagjai immár a gyakorlatban is szembesülnek az integráció előnyeivel és megvalósulásának buktatóival. A felhívás szövegezői is rámutatnak: „Az európai kutatás koordinálására tett erőfeszítések ellenére sem eléggé interaktívak a nemzeti kutatási programok”. Vannak ugyan közös, nagy berendezések, hatalmas kutatóműhelyek, mint például a genfi részecskekutató intézet, a CERN, de a tényleges átfogó európai kutatási együttműködés még távol van a megvalósulástól. Ami minket, kelet-középeurópaiakat illet, a nagy kutatási-fejlesztési programok nagyobb részében „saját jogon” nem is vehetünk részt, legfeljebb valamelyik uniós tagország intézményével társulva. Feltehető, hogy a teljes kontinensre kiterjedő új tudományos társaság ezt a helyzetet is felülvizsgálja. Mindenesetre az Euroscience kezdeményezői igen nemes célokat tűznek maguk elé. Az eddigieknél hatékonyabb tudományos és technikai stratégiákkal szeretnének megfelelni a modern társadalmak igényeinek, ami kétségtelenül bölcs elképzelés. De kérdés, hogy a gyakorlatban végül is mi valósítható meg belőle. Figyelemre méltó, hogy etikai irányelveket akarnak kidolgozni a kutatási programoknak a kezeléséhez, a pályázatoknak és az eredményeknek értékeléséhez. Az etikus magatartás betartását emlegetni ma nagyon időszerű a tudomány területén is, hiszen különösen előtérbe kerülnek a morális szempontok, amikor a támogatási pénzeket osztják, a pályázatokat elbírálják. Egyre több az eszkimó és egyre fogynak a fókák, mindinkább csökken a kutatási ráfordítások mértéke, méghozzá nemcsak nálunk, hanem Európa gazdagabb felén is. A zord idők egyébként a kutatói munkahelyeket is közvetlenül érintik, tehát nem véletlen, hogy a felhívás megfogalmazói lényegesnek tartják a már meglévő szaktudás megőrzését, a fiatal kutatók munkahelyi, karrierlehetőségeinek feltárását is. Mindenesetre reménykeltő Közép-Kelet-Európa számára is, hogy az alapító „atyák” (és „anyák”) javaslataikat egy távlati európai integráció jegyében teszik, amelynek - mint felhívásukban írják - egyik sarkalatos pontja legyen, hogy tanuljunk más országok tapasztalataiból, és a társaság által létrehozandó fórumokon is segítsük a kölcsönös megértést. E szép célokkal aligha állnak egyedül az Euroscience alapítói. Nyilván ők is tisztában vannak vele, mert leszögezik, hogy nem kívánnak rivalizálni sem a szakszervezetekkel, sem a már hagyományosan működő egyéb tudós szervezetekkel, például a nemzeti tudományos akadémiákkal, az Európa Akadémiával, vagy az Európai Tudományos Alapítvánnyal. A társaság viszont szélesre tárja kapuit, mert nemcsak a tudományos kutatók (ideértve a társadalomtudományokat is) előtt áll nyitva, hanem ipari szakembereket, menedzsereket és médiumok művelőit is várnak soraikba. • Szentgyörgyi Zsuzsa • • Ötvenezren a Marson Európai és amerikai kutatók egyaránt elismerik, milyen céltudatosan dolgoznak japán szakemberek a lehetséges energiaforrások felkutatásán és optimális hasznosításán. Tervek készülnek egy, 2050-ig felépítendő, állandó személyzettel ellátott holdállomás megépítésére, amit később bányák nyitása követhetne. Egy dán asztrofizikus, Uffe Jorgensen szerint a japánok nem csak a Holdon szeretnék megvetni lábukat. Terveik között szerepel, hogy 2100-ig legalább félszázezer embert szeretnének eljuttatni a Marsra. Mindez valószínűtlenül hangzik a horribilis költségek és a ma még megoldatlan tudományos, technikai és politikai problémák miatt. Ez még az amerikai NASA-nak is túl nagy falat lenne, nyilatkozott a dán tudós. Ennek ellenére a Japán Űrkutatási Intézet terveit és ambícióit nem a szerénység vagy a takarékosság jellemzi. Japán ma még egyáltalán nem űrnagyhatalom, és ha a Mars egy kicsit kemény dió lenne, azért még a Hold bázisán megvethetik a lábukat. •H. B. A Sunday Times, Politiken nyomán A VECTIGALIS RT 7621 Pécs, Mátyás király utca 21. VECTIGALS 7601 Pécs, Pf. 378 Telefon: (72) 233-111 FELSZÁMOLÁSI HIRDETMÉNY A VECTIGALIS Rt. (7621 Pécs, Mátyás király utca 21.) mint 1. a Precíz Cső- és Gázszerelő Gmk f. a. (Tapolca, Lóczy út 2.) Veszprém Megyei Bíróság 2. Fpk. 1996-072061/8. számú végzésével kijelölt felszámolója nyilvánosan értékesíti az adós tulajdonát képező a tapolcai 1747. tulajdoni lapon felvett, 1953/2. hrsz. alatt nyilvántartott 3601 m2, „ipartelep” megnevezésű, természetben Tapolca, Ipar utca 2. alatt található ingatlant, a rajta lévő, 380,76 m2 hasznos alapterületű csarnokkal. A felszámoló az adós cég vagyontárgyai megvételére vonatkozó ajánlatokat kettős zárt borítékban 1997. január 9. napjáig beérkezőleg kéri megküldeni „Vételi ajánlat” megjelöléssel az alábbi címre: VECTIGALIS Rt. (7601 Pécs, Pf. 378) A benyújtott vételi ajánlatoknak tartalmazniuk kell a fél adatait (név, cím, cégkivonat, adószám), az ajánlott nettó vételár pontos megjelölését, a fizetési feltételek meghatározását, a fizetőképesség igazolását és az azonosításra alkalmas legfontosabb adatokat. A felszámoló felhívja a jogosultakat az 1991. évi IL. törvény 48. §-ában írt elővásárlási jog gyakorlására. A jogosultak elővásárlási szándékukat a vételi ajánlatok benyújtása határidejéig írásban a fent megadott címen kötelesek bejelenteni. Az ajánlatok értékelésére 1997. január 17-én (pénteken) 10 órakor, a 8200 Veszprém, Fenyves utca 25. alatt (Veszland Kft. f. a. székhelyén) kerül sor, melyre a felszámoló jelen hirdetmény útján a vételi ajánlatot tevő és az elővásárlási szándékot bejelentő feleket meghívja. Az értékelést követően a felszámoló a megjelentek között értékesítési versenytárgyalást tart, ezen azok vehetnek részt, akik az ajánlatukban szereplő vételár 5%-ának megfelelő bánatpénzt a VECTIGALIS Rt. CIB Hungária Banknál vezetett 10700055- 04225205-51100005 bankszámlájára átutalással teljesítették (ezt igazolják), vagy helyszíni befizetéssel ezt megteszik. A felszámoló a távolmaradást a vételi szándéktól való elállásnak, az elővásárlási jogról való lemondásnak tekinti. A felszámoló fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő ajánlat hiányában az értékesítést külön indoklás nélkül érvénytelennek nyilvánítsa. Valamennyi értékesítéssel kapcsolatos további információ beszerezhető: Somogyi Ferenctől a (06-30) 564-522, (72) 233-111/102, Szegőné Kemerle Judittól a (06-30) 571-649 telefonszámokon. VECTIGALIS Rt. felszámoló 13402 MH Magyar Hírlap oktatás stúdió 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B vKIS . /. . Telefon/fax: 210-3727 WiUám SZAKMAI VÉGZETTSÉGET NYÚJTÓ TANFOLYAMAINK: FOTÓRIPORTER Alapfokú fényképészeti ismeretekkel rendelkezők számára (Gera Mihály, Habik Csaba, Hefelle József, Kerekes Gábor, Pelbárt János, Szarka Klára, Szigeti Tamás). Részvételi díj: 115 000 Ft. SAJTÓREKLÁM ÉS HIRDETÉSSZERVEZŐ (Móricz Éva, Virányi Péter és mások). Részvételi díj: 65 000 Ft. KORREKTOR (Bedő J. István, Fercsik Erzsébet, Pogány György és mások). Részvételi díj: 60 000 Ft. OKLEVELET ADÓ TANFOLYAMAINK: INTERAKTÍV MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐI Alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára. (Arany Sztaniol, Gerényi Gábor, Kovács István, Nyírő András, Pereczes Zsolt, Posta Pál, Szakadát István, Yasar Meral). Részvételi díj: 60 000 Ft. SAJTÓFŐNÖKI (Bruck Gábor, Keszthelyi András, Szántó Péter, Szentiványi Gábor). Részvételi díj: 40 000 Ft. MARKETING, ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ (Bíró Péter, Tenk Emil). Részvételi díj: 40 000 Ft. QUARKXPRESS, FREEHAND ÉS PHOTOSHOP (tanfolyamvezető Nagy Lantos Balázs, a QuarkXPress UserGroup és a Macromedia vezérképviselet hivatalos oktatója). Részvételi díj: 40 000 Ft. TOVÁBBKÉPZÉS: HUMÁNPOLITIKAI CSÚCSVEZETŐK SZÁMÁRA (Buda Béla, György Istvánné, Jórend Judit, Koncz István, Perlaki Árpád, Zsíros Mária, Bródy András, Fülöp Márta, Mészáros Judit, Robert M. Young). | Részvételi díj: 115 000 Ft. Jelentkezés és felvilágosítás: ■ a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban | Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-3727 MH 13279