Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)

1996-12-05 / 284. szám

10 Magyar Hírlap A HÉT HÍRE - A HÉT KOMMENTÁRJA Az államalapítást nem Géza kezdte A millecentenáriumi év gaz­dag tudományos eseményso­rozatát tíz nemzet tudósainak - angolok, horvátok, lengye­lek, németek, olaszok, oro­szok, osztrákok, svájciak, szer­­bek és magyarok - eszmecse­réje zárta Budapesten decem­ber 2-án és 3-án. A témát így jelölték meg: a honfoglalás - ahogy ők mondták: a magyar hódítás - jelentősége Európa számára. Az előző konferenciák a tárgy­kör régészeti és írott források­ból ránk maradó emlékeivel, a néprajzi kutatásokkal és nyel­vészeti problémákkal foglal­koztak. Ezekből - elsősorban a korszak vezető magyar tudó­sának, Győrffy György akadé­mikusnak gondolatmenetét követve - néhány tanulságos eredményt emelhetünk ki. A külföldi vizsgálatok ered­ményeivel összhangban - első­sorban a virágporelemzés, a pollenanalízis tanulságaira tá­maszkodva - a szakemberek megállapították, hogy a Kár­pát-medencében a bevonuló magyar törzsek a tartós száraz­ság miatt találtak ritkán lakott vagy éppen néptelen vidéke­ket. Ez megkönnyítette a cse­kély ellenállás megtörését és a letelepedést. Más kutatók ap­rólékos munkával feltárták, hogyan és hol állították elő őseink a vasat, ami zsákmány­szerző hadjárataik sikerének egyik feltétele volt. E hadjára­tok - a korábban feltételezett­nél magasabb szintű - szerve­zettségéről e konferencián is új részleteket ismertetett a téma szakértője, Vajay Szabolcs professzor. A magyar antropológusok a honfoglalókat embertani je­gyeik alapján két nagy cso­portba sorolják. E csoportok régészeti emlékei is különböz­nek egymástól. Feltételezhető, hogy a nomád magyarság ol­dalán a vegyes gazdálkodást folytató kabarok az ország más-más területeit választot­ták ki letelepedésre. Fontos fejlemény volt, hogy egy új arab forrás feltárása megismertette a szakemberek­kel a 943-ból származó máso­dik vezéri névsort. A hozzá fű­ződő következtetések beol­vadtak a Győrffy professzor, valamint az úgynevezett szege­di iskola, Kristó Gyula pro­fesszor vitájába, amely a hon­foglalók létszáma, társadalmá­nak fejlettsége, valamint poli­tikai berendezkedésének jelle­ge körül folyt és folyik. Az ál­láspontok közeledtek egymás­hoz: mindkét fél elismeri, a magyar államalapítás folyama­ta nem Géza fejedelemmel kezdődött. A pusztai, nomád állam szervezete valószínűleg akkor kezdett kiformálódni, amikor a IX. század második felében a magyar törzsek szö­vetsége alávetette magának a kabar törzsek szövetségét. • Kronstein Gábor Győrffy György Elenyésztek, mint az avarok A klíma átalakulása - a növényzetre és az állatvilágra gyakorolt hatása révén - nemegyszer befolyásolta már a törté­nelmet. A honfoglaláshoz kapcsolódó legújabb kutatások közül az egyik leg­fontosabb - a IX. századi Kárpát-me­dencét ért gazdasági és demográfiai összeomlás hátterét, a „nagy aszály”-t tárta fel. Az egyetemes tudományosság fi­gyelmét a jelenkori ökológiai kataszt­rófák hívták fel újólag, érdemes tanul­mányozni kontinensünk éghajlati vál­tozásait a középkorban is. Nemzetközi vizsgálatok bizonyították, hogy a VIII-XII. században az északi félte­kén rendkívül száraz és meleg éghajlat uralkodott. A VIII-X. században a nagy szárazság első hullámhegye 720 és 820 között érte el Kelet-Európát, majd a rákövetkező enyhébb fél évszá­zad után az aszály éppen a magyarok kárpát-medencei megtelepedését kísé­rő évtizedekben tetőzött ismét. Győrffy György felvetette, hogy meg kellene vizsgálni, mi áll az avar bi­rodalom erejének drámai hanyatlása mögött. Erről számos korabeli forrás beszámolt. Mértékét egy középkori orosz közmondás így summázta: „Ele­nyésztek, mint az oborok (avarok)”. A historikusok tudták, hogy a frank és a bolgár támadásoknak az avarok nem tudtak tartósan ellenállni. A régészek bebizonyították, hogy a Kárpát-me­dence központjából az avar, a gepida (germán), valamint a szláv népesség zöme áthúzódott a Kis-Alföldre, a Du­nántúlnak az Alpokhoz közel fekvő övezeteibe, majd onnan tovább Auszt­riába, Szlovéniába, Horvátországba - egészen az Adriáig. Más feltárások azt mutatják, hogy az avarok erősen szlávosodtak. A leg­újabb dél-alföldi leletek szerint a hon­foglalást megért nem magyar lakosság népsűrűsége - népritkasága? - a ko­rábbra feltételezhető lakosság 10-15 százalékát tette csak ki. 25-30 lelőhely részleges antropológiai elemzése alap­ján Éry Kinga bebizonyította, hogy a csontmaradványok éhezést, illetve tar­tós alultápláltságot is jeleznek. Az ökológiai elemzés első lépése­ként Zólyomi Bálint vezetésével elké­szült a Kárpát-medence domborzatát, vízrajzát, talajtani viszonyait és csapa­dékövezeteit feltüntető növényföldraj­zi térkép. A magyar tudós irányította az eddig Magyarországon végzett leg­részletesebb pollenanalízist, amely a Balaton-üledék virágporszemeinek el­helyezkedéséből vont le következteté­seket a környék erdőviszonyaira, me­zőgazdasági művelésének mértékére, jellegére. A föld- és növénytani, vala­mint régészeti adatok egybevetése alapján drasztikus és tartós szárazság fellépésére lehetett következtetni. A Balaton vízhőmérséklete 1-1,5 fokkal emelkedett, az éves csapadék átlaga 100-150 milliméterrel csökkent. Ma is fejfájást okoz, hogy a Föld hő­mérséklete várhatóan magasabb lesz a következő évtizedekben. A kora közép­kori változás ennél nagyobb arányú volt, s összehasonlíthatatlanul kezdetle­gesebb gazdálkodási viszonyok köze­pette sújtotta a lakosságot. Hazai és nemzetközi analógiák alapján a szak­emberek azt feltételezik, hogy az avar állatállomány a VIII. század végén a ko­rábbinak 10-20 százalékára csökkent, állatfajonként eltérő mértékben. A fő­ként hússal (juh, marha, ló), tejtermék­kel és gabonával táplálkozó lakosság egy nemzedéken belül éhínségre jutott. A köznép szétvándorolt, a síkságokon csak egy-egy bővebb vizű folyó partvo­nala mentén maradt némi ártéri legelte­tés és földművelés, a morotvák (holtá­gak, árterek) halastószerű használata mellett. Az átalakulás is magyarázza, hogy a betelepülő magyarság a Kárpát­medencét három ország végvidékeként ismerte meg, központi területein a gyé­ren lakott „deserta Avarorum”-mal, az „avar pusztaság”-gal. K. G. Kisebb mértékű lesz a globá­lis felmelegedés, mint azt ko­rábban gondolták a tudósok. Legalábbis azokon az ipari területeken, ahol a levegőben jelentős mennyiségű úgyne­vezett szulfát-aeroszol lebeg - hangzott el nemrég egy aka­démiai tudományos tanács­kozáson. Az aeroszolok ég­hajlat-módosító hatásáról ugyan még nem sokat tu­dunk, ám az valószínű, hogy globális méretekben akár egyharmadával visszafoghat­ja az üvegházgázok melegítő hatását. A legújabb kutatások sze­rint az üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid vagy a metán mellett az em­beri tevékenység során kelet­kező aeroszolrészecskék lé­nyeges szerepet játszanak az éghajlat alakulásában. A vi­szonylag kicsi, néhány mikro­­méteres aeroszolrészecskéket nem közvetlenül bocsátjuk a levegőbe, hanem bizonyos gá­zok, például az ipari eredetű kén-dioxid alakul át a légköri nedvesség hatására kénsavvá. Ezek az amúgy rendkívül kör­nyezetszennyező, savas ré­szecskék szórják és elnyelik a napsugárzás egy részét, illetve módosítják a földi albedo ala­kulásában fontos szerepet ját­szó felhők szerkezetét. Úgy tűnik, hogy az aeroszolok, el­sősorban a szulfát-aeroszolok - amelyek ellen válogatás nél­küli kampány folyik - stabili­zálják a felhőképződést, azaz nehezebbé válik a csapadék­képződés, a felhők hosszabb ideig megmaradnak. Minde­zek energiaveszteséget okoz­nak, ami az éghajlat hűléséhez vezet. Mészáros Ernő akadémi­kus érdeklődésünkre el­mondta, néhány évvel ezelőtt még úgy gondolták a tudó­sok, hogy a klímaváltozásért kizárólag ember által termelt üvegházhatású gázok a fele­lősek. Ezért nem vették fi­gyelembe a viszonylag kicsi, kondenzációval keletkező aeroszolrészecskék hatását. Csak mostanában készültek el az első olyan klímamodel­lek, amelyek az aeroszolok hatását is megpróbálták beil­leszteni a bonyolult, szerteá­gazó számításokba. Az első eredmények azt mutatják, hogy a kéndioxidból keletke­ző szulfátrészecskék az észa­ki félgömbön majdnem felé­re kompenzálhatják az üveg­házhatású gázok légkört me­legítő hatását. Egyes térsé­gekben, például Közép- és Kelet-Európában a szulfát-a­eroszolok hűtő hatása akár kétszer erősebb lehet az üvegházhatásnál. (A nyolc­vanas évek végén Magyaror­szág egyébként Európa har­madik legnagyobb kéndio­xid-kibocsátója volt.) A szá­mítások azonban bizonytala­nok. Az aeroszolok légköri tartózkodási ideje ugyanis vi­szonylag rövid, ezért hatásu­kat is csak regionálisan, a for­rások néhány száz kilométeres körzetében fejtik ki. Ezzel szemben az üvegházgázok többsége évtizedeken keresz­tül változatlan formában ké­pes a levegőben tartózkodni, ezért hatásuk is globális lépté­kű. A tudósok sejtik, hogy a szulfátokon kívül az emberi te­vékenység más aeroszolok mennyiségét is befolyásolja. Ilyenek lehetnek például az egyelőre még jóformán isme­retlen szerves eredetű aero­szolok. A kutatások azonban e téren is még gyerekcipőben járnak. A klímakutatók előtt azon­ban már nyilvánvaló, hogy fe­lül kell vizsgálniuk eddigi becs­léseiket az éghajlatváltozás mértékéről. •K.R. Az aeroszolok hűtik a légkört Globális felmelegedés, kérdőjellel TUDOMÁNY 1996. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK / IJ4 JI­­­Ijü Lel) I li&l ^ ^ A DOMUS Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósága 1997. január 8-án 11 órára rendkívüli közgyűlést hív össze a Budapest XII. kerület, Nagy Jenő utca 12. (FOTEX PLAZA) helyiségébe Napirendi pontok: 1. Jegyzőkönyv-hitelesítők és jegyzőkönyvvezető megválasztása. 2. Alapszabály-módosítás. 3. Igazgatósági tagok megválasztása. 4. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, akkor az eredeti napirendi pontok változatlansága mel­lett a közgyűlés 1997. január 8-án 12 órakor kerül megtartásra a fent jelölt helyen azzal, hogy az a meg­jelentek számára és a részvénynagyságra tekintet nélkül határozatképes. Felhívjuk részvényeseink figyelmét, hogy a közgyűlési jogokat meghatalmazott útján is lehet gyakorolni, melyet azonban a közgyűlés megkezdéséig közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazás csak a fent megjelölt közgyűlési időszakra érvényes. A közgyűlésen a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes részvényeit vagy a letéti igazolást január 6-án és 7-én 8 órától 14 óráig a DOMUS Rt. székhelyén (1126 Budapest, Nagy Je­nő utca 12. III. em.) letétbe helyezte. I UI U DM U S Eurotudomány - zord időkben A közös, uniós lét felé igyekvő XXI. századi Európában az in­tegrálódott, tudományos kutatási műhelyek és az eddiginél szorosabban együtt dolgozó kutatók hatékonyabban segíthe­tik a társadalmi igények kielégítését. E célt hirdette meg 22 ország 145 tudósa az Eurotudományos Társaság (angol nevén Euroscience Society) első, csatlakozásra felhívó dokumentu­mában. Az Eurotudományos Társaság alapítói kivétel nélkül világszerte elismert tekintélyek, akik különféle tudományága­kat képviselnek. A társaság alakuló közgyűlését jövő ta­vasszal Strasbourgban tartják. Nem felhőtlen ma a tudo­mány és a társadalom kap­csolata. Agresszívan próbál­nak teret nyerni a hamis, az ellentudományok (asztroló­gia, ufológia, a pszi-jelensé­­gek, hogy csak néhányat em­lítsünk), amelyeknek nevü­kön kívül a világon semmi közük sincs magához a tudo­mányossághoz, az egzakt mé­résekhez, a reprodukálható­­sági és ellenőrzési követel­ményekhez. Igaz ugyanakkor az is, hogy az átlagember oly­kor jogos félelmet érez a tu­domány és főleg a technika számára nem mindig köny­­nyen érthető és nem is min­dig kellőképpen kontrollált eredményei és hatásai miatt (mint például a nukleáris technika melléktermékei, az ipar és mezőgazdaság kör­nyezetkárosítása, a géntech­nológiával megváltoztatott növények, állatok távlati egészségügyi, genetikai kiha­tásai stb.) Be kell viszont látni, hogy a fejlett társadalmak jólété­hez, a hosszú átlagéletkor­hoz, az egészség megőrzésé­hez, a kellemes életmódhoz elengedhetetlenek a tudomá­nyos kutatások. Éppen ezért nem csak a társadalom tagja­inak lényeges érdeke, hogy felfogja, mit ad neki a tudo­mány és a technika. Ennek következtében kialakulhat a higgadt, folyamatos párbe­széd az úgynevezett laikus át­lagpolgárral. Mit segíthet e párbeszéd­ben egy európai tudományos társaság, és mit jelent ez esetben az „Európa” foga­lom? Az alapítók célja sze­rint Európa mindenképpen az a geográfiai értelemben vett földrész, amely az At­lanti-óceántól az Urálig ter­jed, bár kétségtelen, hogy a kezdeményezés elsősorban az unió tagországaiból szár­mazik. Nyilván nem véletle­nül, hiszen az EU tagjai im­már a gyakorlatban is szem­besülnek az integráció elő­nyeivel és megvalósulásának buktatóival. A felhívás szö­vegezői is rámutatnak: „Az európai kutatás koordinálá­sára tett erőfeszítések elle­nére sem eléggé interaktívak a nemzeti kutatási progra­mok”. Vannak ugyan közös, nagy berendezések, hatal­mas kutatóműhelyek, mint például a genfi részecskeku­tató intézet, a CERN, de a tényleges átfogó európai ku­tatási együttműködés még távol van a megvalósulástól. Ami minket, kelet-közép­­európaiakat illet, a nagy ku­tatási-fejlesztési programok nagyobb részében „saját jo­gon” nem is vehetünk részt, legfeljebb valamelyik uniós tagország intézményével tár­sulva. Feltehető, hogy a tel­jes kontinensre kiterjedő új tudományos társaság ezt a helyzetet is felülvizsgálja. Mindenesetre az Euro­­science kezdeményezői igen nemes célokat tűznek ma­guk elé. Az eddigieknél ha­tékonyabb tudományos és technikai stratégiákkal sze­retnének megfelelni a mo­dern társadalmak igényei­nek, ami kétségtelenül bölcs elképzelés. De kérdés, hogy a gyakorlatban végül is mi valósítható meg belőle. Fi­gyelemre méltó, hogy etikai irányelveket akarnak kidol­gozni a kutatási programok­nak a kezeléséhez, a pályá­zatoknak és az eredmények­nek értékeléséhez. Az etikus magatartás betartását emle­getni ma nagyon időszerű a tudomány területén is, hi­szen különösen előtérbe ke­rülnek a morális szempon­tok, amikor a támogatási pénzeket osztják, a pályáza­tokat elbírálják. Egyre több az eszkimó és egyre fogynak a fókák, mindinkább csök­ken a kutatási ráfordítások mértéke, méghozzá nemcsak nálunk, hanem Európa gaz­dagabb felén is. A zord idők egyébként a kutatói munka­helyeket is közvetlenül érin­tik, tehát nem véletlen, hogy a felhívás megfogalmazói lé­nyegesnek tartják a már meglévő szaktudás megőrzé­sét, a fiatal kutatók munka­helyi, karrierlehetőségeinek feltárását is. Mindenesetre reménykel­tő Közép-Kelet-Európa szá­mára is, hogy az alapító „atyák” (és „anyák”) javasla­taikat egy távlati európai in­tegráció jegyében teszik, amelynek - mint felhívásuk­ban írják - egyik sarkalatos pontja legyen, hogy tanul­junk más országok tapaszta­lataiból, és a társaság által létrehozandó fórumokon is segítsük a kölcsönös megér­tést. E szép célokkal aligha áll­nak egyedül az Euroscience alapítói. Nyilván ők is tisztá­ban vannak vele, mert leszö­gezik, hogy nem kívánnak ri­valizálni sem a szakszerveze­tekkel, sem a már hagyomá­nyosan működő egyéb tudós szervezetekkel, például a nemzeti tudományos akadé­miákkal, az Európa Akadé­miával, vagy az Európai Tu­dományos Alapítvánnyal. A társaság viszont szélesre tárja kapuit, mert nemcsak a tudo­mányos kutatók (ideértve a társadalomtudományokat is) előtt áll nyitva, hanem ipari szakembereket, menedzsere­ket és médiumok művelőit is várnak soraikba. • Szentgyörgyi Zsuzsa • • Ötvenezren a Marson Európai és amerikai kutatók egyaránt elismerik, milyen céltudatosan dolgoznak ja­pán szakemberek a lehetsé­ges energiaforrások felkuta­tásán és optimális hasznosítá­sán. Tervek készülnek egy, 2050-ig felépítendő, állandó személyzettel ellátott holdál­lomás megépítésére, amit ké­sőbb bányák nyitása követ­hetne. Egy dán asztrofizikus, Uffe Jorgensen szerint a ja­pánok nem csak a Holdon szeretnék megvetni lábukat. Terveik között szerepel, hogy 2100-ig legalább fél­százezer embert szeretnének eljuttatni a Marsra. Mindez valószínűtlenül hangzik a horribilis költségek és a ma még megoldatlan tudomá­nyos, technikai és politikai problémák miatt. Ez még az amerikai NASA-nak is túl nagy falat lenne, nyilatkozott a dán tudós. Ennek ellenére a Japán Űrkutatási Intézet ter­veit és ambícióit nem a sze­rénység vagy a takarékosság jellemzi. Japán ma még egyáltalán nem űrnagyhata­lom, és ha a Mars egy kicsit kemény dió lenne, azért még a Hold bázisán megvethetik a lábukat. •H. B. A Sunday Times, Politiken nyomán A­­ VECTIGALIS RT 7621 Pécs, Mátyás király utca 21. VECTIGALS 7601 Pécs, Pf. 378 Telefon: (72) 233-111 FELSZÁMOLÁSI HIRDETMÉNY A VECTIGALIS Rt. (7621 Pécs, Mátyás király utca 21.) mint 1. a Precíz Cső- és Gázszerelő Gmk f. a. (Tapolca, Lóczy út 2.) Veszprém Megyei Bíróság 2. Fpk. 19­96-072061/8. számú végzésével kijelölt felszámolója nyilvánosan értékesíti az adós tulajdonát képező­­ a tapolcai 1747. tulajdoni lapon felvett, 1953/2. hrsz. alatt nyilvántartott 3601 m2, „ipartelep” megnevezésű, természet­ben Tapolca, Ipar utca 2. alatt található ingatlant, a rajta lé­vő, 380,76 m2 hasznos alapterületű csarnokkal. A felszámoló az adós cég vagyontárgyai megvételére vonatko­zó ajánlatokat kettős zárt borítékban 1997. január 9. napjáig be­­érkezőleg kéri megküldeni „Vételi ajánlat” megjelöléssel az alábbi címre: VECTIGALIS Rt. (7601 Pécs, Pf. 378) A benyújtott vételi ajánlatoknak tartalmazniuk kell a fél ada­tait (név, cím, cégkivonat, adószám), az ajánlott nettó vételár pontos megjelölését, a fizetési feltételek meghatározását, a fi­zetőképesség igazolását és az azonosításra alkalmas legfonto­sabb adatokat. A felszámoló felhívja a jogosultakat az 1991. évi IL. törvény 48. §-ában írt elővásárlási jog gyakorlására. A jogosultak elővá­sárlási szándékukat a vételi ajánlatok benyújtása határidejéig írásban a fent megadott címen kötelesek bejelenteni. Az ajánlatok értékelésére 1997. január 17-én (pénteken) 10 óra­kor, a 8200 Veszprém, Fenyves utca 25. alatt (Veszland Kft. f. a. székhelyén) kerül sor, melyre a felszámoló jelen hirdetmény útján a vételi ajánlatot tevő és az elővásárlási szándékot bejelentő fele­ket meghívja. Az értékelést követően a felszámoló a megjelentek között érté­kesítési versenytárgyalást tart, ezen azok vehetnek részt, akik az ajánlatukban szereplő vételár 5%-ának megfelelő bánatpénzt a VECTIGALIS Rt. CIB Hungária Banknál vezetett 10700055- 04225205-51100005 bankszámlájára átutalással teljesítették (ezt igazolják), vagy helyszíni befizetéssel ezt megteszik. A felszámoló a távolmaradást a vételi szándéktól való elállás­nak, az elővásárlási jogról való lemondásnak tekinti. A felszámoló fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő ajánlat hiányában az értékesítést külön indoklás nélkül érvényte­lennek nyilvánítsa. Valamennyi értékesítéssel kapcsolatos további információ beszerezhető: Somogyi Ferenctől a (06-30) 564-522, (72) 233-111/102, Szegőné Kemerle Judittól a (06-30) 571-649 telefonszámokon. VECTIGALIS Rt. felszámoló 13402 MH Magyar Hírlap oktatás stúdió 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B vKIS . /. . Telefon/fax: 210-3727 WiUám SZAKMAI VÉGZETTSÉGET NYÚJTÓ TANFOLYAMAINK: FOTÓRIPORTER Alapfokú fényképészeti ismeretekkel rendelkezők számára (Gera Mihály, Habik Csaba, Hefelle József, Kerekes Gábor, Pelbárt János, Szarka Klára, Szigeti Tamás). Részvételi díj: 115 000 Ft. SAJTÓREKLÁM ÉS HIRDETÉSSZERVEZŐ (Móricz Éva, Virányi Péter és mások). Részvételi díj: 65 000 Ft. KORREKTOR (Bedő J. István, Fercsik Erzsébet, Pogány György és mások). Részvételi díj: 60 000 Ft. OKLEVELET ADÓ TANFOLYAMAINK: INTERAKTÍV MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐI Alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára.­­ (Arany Sztaniol, Gerényi Gábor, Kovács István, Nyírő András, Pereczes Zsolt, Posta Pál, Szakadát István, Yasar Meral). Részvételi díj: 60 000 Ft. SAJTÓFŐNÖKI (Bruck Gábor, Keszthelyi András, Szántó Péter, Szentiványi Gábor). Részvételi díj: 40 000 Ft. MARKETING, ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ (Bíró Péter, Tenk Emil). Részvételi díj: 40 000 Ft. QUARKXPRESS, FREEHAND ÉS PHOTOSHOP (tanfolyamvezető Nagy Lantos Balázs, a QuarkXPress UserGroup és a Macromedia vezérképviselet hivatalos oktatója). Részvételi díj: 40 000 Ft. TOVÁBBKÉPZÉS: HUMÁNPOLITIKAI CSÚCSVEZETŐK SZÁMÁRA (Buda Béla, György Istvánné, Jórend Judit, Koncz István, Perlaki Árpád, Zsíros Mária, Bródy András, Fü­löp Márta, Mészáros Judit, Robert M. Young).­­ | Részvételi díj: 115 000 Ft. Jelentkezés és felvilágosítás: ■ a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban | Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-3727 MH 13279

Next