Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)
1996-12-30 / 303. szám
1996. DECEMBER 30., HÉTFŐ Valószínűleg csak a 14 alapító hitte 1992-ben, hogy létezhet tartós szövetség a piac minden talpalatnyi helyéért keményen küzdő ellenfelek között Négy év után már 50 vállalatóriás vallja, hogy szükség van a közös munkára, ahhoz, hogy Magyarország minél előbb a gyakorlatban is piacgazdasággá váljon. De nem vadnyugati, hanem egyszerűen csak nyugati felfogásban. A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának immár négy éve elnöke a nemrégiben további két esztendőre megválasztott Rudnay János. Elnöki pozícióját egyetlen pillanatra sem ingatta meg, hogy a szövetséget a Philips képviselőjeként kezdte ácsolni, a Pécsi Sörfőzde vezérigazgatójaként folytatta, most pedig a német Reemtsma magyarországi érdekeltségeinek első embere. Rudnay, aki 1990-ben első interjúját még tolmács segítségével adta, ma szinte kifogástalanul beszél anyanyelvén, s elképzelhető, hogy nyelvbotlásai sem mindig véletlenek, a keményebb hangsúlyt igyekszik ezzel a trükkel enyhíteni. A társasághoz tartozó vállalatok ma a magyar GDP-nek durván 15-18 százalékát állítják elő, az ország exportjában pedig 30 százalék fölött részesednek. Kétségtelen, hogy a gazdaságnak az a szegmense, amelyről bizonyosan tudni lehet, hogy szüntelen fejlődésben és növekedésben van, jórészt ehhez a társasághoz kötődik. Vagy direkt módon, vagy a holdudvarukba tartozó beszállítói csoportok révén. Rudnay, aki az elmúlt években a társaság képviseletében sokszor igen kemény kritikát fogalmazott meg a hazai gazdaságpolitikáról, 1996 végén valamivel bizakodóbb hangot üt meg. Véleménye szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy néhány létfontosságú témában sikerült - ha szerény mértékben is - de előrelépni. A feketepiac visszaszorítására például már negyedik éve dolgoz ki tanulmányokat, javaslatokat a társaság szakbizottsága, de a falakat nem sikerült áttörnie. Az 1996-os év utolsó hónapjaiban viszont úgy látják, hogy a belügyi és pénzügyi tárca valamivel több gondot fordít erre a problémára. A magyar szakemberek is megértették, hogy a feketepiac olyan tehertétel a hazai gazdaság versenyszférájára, amely jelentős mértékben hátráltathatja majd az ország uniós csatlakozási törekvéseit is. A multik szerint egyébként az, hogy mikor dönt az unió a közép-európai országok felvétele mellett, nem gazdasági, hanem politikai kérdés. De az országnak nem az unióhoz tartozás az elemi érdeke, hanem az, hogy fejlett gazdaságot tudjon felmutatni, olyan jogi hátteret, amely bármikor szinkronba hozható az unió követelményrendszerével. S ezt sem az unió igénye, hanem Magyarország fejlődése, versenyképessége, piaci megítélése miatt érdemes erőltetett menetben végrehajtani. Legalább ennyire fontosnak tartja Rudnay a gazdasági élet megtisztítását a korrupciótól. Véleménye szerint az ÁPV Rt. körül kirobbant botrány nem jelent nemzetközi szenzációt, ez a néhány ügy önmagában még nem riasztja el a befektetőket. De olyan morális és jogi hátteret kell teremtenie a kormánynak, amely mentes a korrupció elemeitől. A privatizáció egy év múlva befejeződik - hangsúlyozta a társaság elnöke - de azok a befektetők, akik ma a piacon vannak, továbbra is fejleszteni kívánnak, ha megfelelőnek ítélik a feltételeket. Mindenképpen szükség van arra - emelte ki Rudnay János - hogy felgyorsítsa a gazdasági feltételrendszer kidolgozását a kormányzat, így például nem koncepcionális viták vannak a vámviták hátterében, hanem a vállalatok jogosan félnek attól, hogy nem lesz idejük felkészülni a módosításokra, kevés időt hagynak számukra az új modell bevezetéséhez. Nem csak a vámpolitikában okoz gondot, hogy a törvények megszavazását nagyon nagy késéssel követik a végrehajtási utasítások, viszont amikor ezek megszületnek, már nincs idő a tényleges felkészüléshez. Ugyanígy állandó gondot okoz, hogy gyakorlatilag nincs év, amikor ne változnának az adózási játékszabályok, amelyek mérhetetlenül megnehezítik az amúgy is jelentős financiális terhekkel működő vállalatok életét. Ugyancsak az időeltolódás okoz gondot például az új gazdasági versenytörvény alkalmazásánál is. 1997-től az új gyakorlatot kellene követniük a vállalatoknak, de a végrehajtási utasítás még december közepén sem készült el. Holott rendszerint a végrehajtás után derül ki, hogy a legjobb törvénybe is olyan hibák csúszhatnak be, olyan ellentmondások keletkezhetnek, amelyeket csak törvénymódosítással lehet rendbehozni. Ugyancsak gyakorlati probléma, hogy a törvény végrehajtásához sok esetben nem biztosítják a feltételeket, hiányoznak a következetes alkalmazáshoz szükséges erőforrások. Ez történt például a jövedéki törvény és későbbi módosított változata esetében is. Magyarország nemzetközi megítélése sokat javult - összegezi véleményét Rudnay János - de ebből idehaza keveset éreznek az emberek. Csak annyit látnak, hogy növekszenek a vagyoni különbségek, egyre nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és az elszegényedő rétegek között. Márpedig a vállalatoknak elsődlegesen az a motivációja, hogy áruikra kereslet legyen. Az állam feladata, hogy az eddigi folyamatot megállítsa. • Bán Zsuzsa Hogyan csináljunk (piac)gazdaságot? Mamutok egy hajóban Banklvél Bő három évvel létrehozása után - talán szimbolikusan - egy időben az új irodaházba költözéssel korszakváltás kezdődik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) életében. A Bank és Tőzsde melléklete, a Banklevél az új hitelintézeti törvényből (hpt), valamint az alap stratégiamódosításából adódó fejlődési irányokról kérdezte Fekete-Győr András ügyvezető igazgatóhelyettest. - Az új szabályozás a szemlélet és az ebből következő gyakorlati megközelítés szempontjából jelent korszakváltást az OBA életében. Szakít azzal az év végéig hatályos pénzintézeti törvény által rá mért szó / Új kódex a biztosításban repvállalással, mely szerint az alap elsődleges funkciója a betétesek kifizetése válság vagy pénzintézeti csőd esetén. A tevékenységét jellemző eddigi gyakorlat a világ fejlett államainak egy részében már átalakulóban van, egyre inkább a betétbiztosítási alapok megelőző szerepe válik dominánssá. Az új tendencia abból a felismerésből fakad, hogy a befagyott betétek kifizetésével együtt jár a tagintézet felszámolása. Az ennek során keletkező veszteségeket, illetve a kifizetett betétek alapján járó megtérülést a betétbiztosítási alap ebben a fázisban természetesen már nem befolyásolhatja a törvényes keretek között végbemenő folyamatot lényegében a felszámoló vezényli. Ahogy világszerte, úgy az OBA praxisában is tapasztalhattuk, milyen veszteségekkel járnak az ilyen kifizetési procedúrák. Épp ezek a keserű pirulák inspirálták olyan módszerek és praktikák kimunkálását, amelyekkel - idejekorán, amíg a pénzintézetnek még vannak eladható eszközei és értékei - a megtérülés kedvezőbbé tehető. A nemzetközi gyakorlat alapján jövőre már a hpt is kötelezően írja elő az OBA számára, hogy a betétek befagyásának elkerülése érdekében mindig a legkisebb költséggel járó megoldásra törekedjen. Az alap forrásait rendelkezésre bocsátó hitelintézetek és az állam érdekeire egyaránt figyelemmel kell lenni. A prevenció előtérbe kerülésétől azt várjuk, hogy az alapból való felhasználás mértéke lényegesen redukálódik, a megtérülés aránya javul, veszteség pedig alig-alig éri az intézményt. Az új megközelítés az eddigieknél nagyobb felügyeleti intézkedési lehetőségekkel egészül ki. Mittelbach, a szászországi kisváros hét évvel ezelőtt még a kommunista Európa életében játszott igen fontos szerepet. A helyi, szerény kinézetű, vörös téglás gyárban gyártotta a VEB Trikotex a keleti blokk elvtársi fehérneműinek nagy részét. Mittelbachban ma is fehérneműt gyártanak - de a kivitel nagyot változott. A gyár, amely valaha a VEB Trikotexnek adott otthont, ma Bruno Bananinak a főhadiszállása, amely az exkluzív fehérneműgyártás egyik legkiemelkedőbb alakjának számít Németországban. A cég története tanulságos és sikeres példája egy volt kelet-németországi vállalat profilváltásának. Chemnitz mellett, a német ipari hátországban fekvő tradicionális textilváros, Mittelbach egykor milliós nagyságrendben ontotta a szabványmelltartókat a Szovjetunió tömegpiacára. Jelenleg „Nem mindenkinek” mottóval ellátott, „aktív viselet” irodykat készítenek a tehetősebb nyugat-németországi városok elegáns butikjainak megrendelésére. A Bruno Banani, amely három éve, a privatizációt követően alakult meg, az idén 10 millió márkás (6,58 millió dollár) forgalomra számít az 1995-ös évi duplájára. Wolfgang Jassner, a cég vezérigazgatója és többségi tulajdonosa szerint 1996-ban már nyereségről számolhatnak be. Jassner, aki azelőtt egy nagy nyugatnémetországi fehérneműgyártónál dolgozott, nem sokkal a kommunizmus bukása után jött Mittelbachba, a német textilgyártók szövetségének konzultánsaként. Jassner feladata abból állt, hogy tanácsot adjon a Trikotexnek, miként állhat át a piacgazdaságra. A Treuhand privatizációs ügynökség ekkoriban még nem tudta, mihez kezdjen az egykor 2500 dolgozónak munkát adó vállalattal. A legtöbb német vállalathoz hasonlóan a Trikotexnek is képzett munkásai voltak, gépparkja viszont rég elavult, s a vállalat nem tudta fölvenni a versenyt a jól felszerelt nyugati riválisokkal. A Trikotex több, a nyugati gyártók ellátására vonatkozó szerződést is megnyert, vezetői azonban tisztában voltak azzal, hogy a cég előtt nem áll nagy jövő, ha egyszerűen bekapcsolódnak a tömegtermelésbe. „A világot elárasztották olcsó termékekkel” - mondja Klaus Jungnickel, a Tirkotex egykori vállalatvezetője, ma a Bruno Banani ügyvezető vezérigazgatója. „Nagyra törő terveink voltak, és folyamatosan arra törekedtünk, hogy javítsunk termékeink minőségén” - meséli Jungnickel. A vezérigazgató márkanevet szeretett volna csinálni a Trikotexből, de a vállalatnál hiányzott az ehhez szükséges szakértelem. Ekkor tűnt fel a színen Jassner, aki viszont komoly marketinges tapasztalatokkal rendelkezett. Az első három évben 4 millió márkát ruháztak be. A pénz nagy részét a géppark lecserélésére fordították, de jelentős összegeket költöttek marketingre is. Felkértek egy reklámügynökséget, hogy segítsen a cég új imázsának kialakításában - legelőször is egy új név kitalálásában. Többségükben nyugat-németországi szabadúszó divattervezőket kértek fel, hogy - különös figyelmet fordítva a testhez simuló vonalakra és a sportosságra - tervezzenek új modelleket. Azóta 45 naponként - a megfelelő reklámhadjárat kíséretében - új sorozatot dobnak piacra az állandó fazonok mellett. Jungnickel szerint a vásárlók megnyerése szempontjából rendkívül fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessenek az imázsra. „Elvégre csak egy darab alsóneműről van szó” - mondja. Az idén a Bruno Banani 750 000 darab termék gyártását tervezi, ami ötszöröse az első évi teljesítménynek. Értékesítési téren a vállalat az előkelő negyedek luxusbutikjait igyekezett megcélozni. Jassner szerint itt lehet megtalálni az ideális vásárlót, aki szeret sportosan öltözködni, imázs- és minőségtudatos. A Bruno Banani 700 kizárólagos képviselőjének többsége Nyugat-Németországban található, bár a vállalat nemrég az exporttevékenységet is beindította, és büszke arra, hogy a Harrods érdeklődést mutat kínálatuk iránt. Termékeik árát úgy állapították meg, hogy a luxusfehérnemű piacon az olcsóbbak közé tartozzanak. A haszonkulcsot főként az olcsó munkaerőnek köszönhetik: a cég 100 dolgozója átlagosan 30 százalékkal keres kevesebbet, mint nyugat-németországi társaik. Gleértünk egy névjegyet] Egy váltás alsónemű Magyar Hírlap oktatási Stríma 1087 Budapest, Kerepesi út 29/BFC/7 V /‘ Je,10,?27 Wmm SZAKMAI VÉGZETTSÉGET NYÚJTÓ TANFOLYAMAINK: FOTÓRIPORTER Alapfokú fényképészeti ismeretekkel rendelkezők számára (Gera Mihály, Habik Csaba, Hefelle József, Kerekes Gábor, Pelbárt János, Szarka Klára, Szigeti Tamás). Részvételi díj: 115 000 Ft. SAJTÓREKLÁM ÉS HIRDETÉSSZERVEZŐ (Móricz Éva, Virányi Péter és mások). Részvételi díj: 65 000 Ft. KORREKTOR (Bedő J. István, Fercsik Erzsébet, Pogány György és mások). Részvételi díj: 60 000 Ft. OKLEVELET ADÓ TANFOLYAMAINK: INTERAKTÍV MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐI Alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára. (Arany Sztaniol, Gerényi Gábor, Kovács István, Nyírő András, Pereczes Zsolt, Posta Pál, Szakadát István, Yasar Meral). Részvételi díj: 60 000 Ft. SAJTÓFŐNÖKI (Bruck Gábor, Keszthelyi András, Szántó Péter, Szentiványi Gábor). Részvételi díj: 40 000 Ft. MARKETING, ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ (Bíró Péter, Tónk Emil). Részvételi díj: 40 000 Ft. QUARKXPRESS, FREEHAND ÉS PHOTOSHOP (tanfolyamvezető Nagy Lantos Balázs, a QuarkXPress UserGroup és a Macromedia vezérképviselet hivatalos oktatója). Részvételi díj: 40 000 Ft. TOVÁBBKÉPZÉS: HUMÁNPOLITIKAI CSÚCSVEZETŐK SZÁMÁRA (Buda Béla, György Istvánné, Jórend Judit, Koncz István, Perlaki Árpád, Zsíros Mária, Bródy András, Fülöp Márta, Mészáros Judit, Robert M. Young). Részvételi díj: 115 000 Ft. Jelentkezés és felvilágosítás: ■ a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-3727 MH 1327! SZERKESZTI: BÁN ZSUZSA Birodalmi várakozások Ezt az országot most kell megcsinálni Érdekes utat járt be pontosan egy évtized alatt a Joint Venture Szövetség. 1986-ban a gazdasági kamarának amolyan társult tagja volt, egyszerre volt kinn és benn. A vegyes tulajdonú társaságok erősen törekedtek arra, hogy legalább informális kapcsolatuk legyen a hazai gazdasággal, s nem csupán az alapító hazai cégek jogán. A Joint Venture Szövetség tagsága ma meghaladja a 400-at, a tagvállalatok 35 országot és közel 3,5 milliárd dollár működőtőkét képviselnek. A szövetség reprezentálja azt az egészségesen működő gazdaságot, amely az ország jövőjét biztosítja. A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága és a Joint Venture Szövetség között gyakori az átfedés, sőt tagjai között jó néhányan a gyáriparos szövetséget is képviselik. Sugár Andrást, a szövetség elnökét, a Westel 900 GSM Rt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, mit várnak tagjaik attól, hogy az ezredforduló táján elérhető közelségbe kerül Magyarország csatlakozása az európai birodalomhoz. A Joint Venture Szövetség 1996 decemberében egy felmérést készített tagjainál, hogyan tekintenek az európai csatlakozás elé - mondja a szövetség elnöke. Kétségtelen, hogy az iparvállalatok és a nagyvállalatok körében a legerősebb az EU-csatlakozás iránti pozitív várakozás, de az összesítésekből kiderül, majdnem mindenki tisztában van azzal, hogy az unió csak abban az esetben lehet kedvező, ha az országnak olyan gazdasági eredményei vannak, amelyeket a birodalmi tagság tovább erősít. - A felmérést nyugodtan tekinthetjük reprezentatív mintának, hiszen szövetségünknek szinte valamennyi tagja elmondta véleményét - fűzi hozzá Sugár András. A vegyes vállalatok összesen a 400 kérdőívre 294 választ adtak. Ebből, 117 pozitív, 132 semleges, 45 negatív a csatlakozást tekintve. Mindenképpen érdekes a 132 semleges felelet, ami azt jelzi, hogy az erős vegyes vállalatok, eddig is olyan úton jártak, amelyek megnyitották számukra az exportpiacokat, s termelésüket olyan arányban korszerűsítették, hogy az uniós tagság nem hoz újdonságot számukra. Nem csoda, hiszen a Joint Venture Szövetségnek csupa olyan nagy amerikai, angol, francia, svájci, német, holland befektetője van, amelyek hosszú távú magyarországi stratégiákat dolgoztak ki és valósítanak meg. A tőkebeáramlás kilátásait sem egyszerűen az uniós tagságtól teszik függővé a válaszadók, hanem erősen hangsúlyozzák, a gazdasági stabilitás, a befektetési bizalom erősödése, a vállalatalapítási kedv növekedése mindenekelőtt a hazai gazdasági háttértől függ, s ezeket legfeljebb erősítheti a birodalomhoz való csatlakozás. A válaszadók mintegy 50 százaléka a tőkebeáramlás növekedését várja - hangsúlyozza Sugár András - de elsődleges feltételként mindenképpen a gazdasági biztonságot jelöli meg. Ami az üzleti lehetőségeket illeti, a felmérés szerint a vegyes vállalatoknak mintegy 80 százaléka nem tart attól, hogy jelenlegi piaci pozícióit veszélyeztetné az uniós tagság. Sőt 40 százalékuk a belföldi piaci lehetőségek bővülését várja, ami jelzi, hogy a vállalatok jó része felkészülten fogadja az uniós tagsággal együtt járó importdömpinget, az árversenyt, s az új cégek megjelenését a piacon. A versenyszféra tehát versenyképesnek ítéli saját helyzetét. Stabil pozíciójukat nem érzik veszélyeztetve az unióhoz tartozó országok újabb rohamától. Viszont sokkal óvatosabbak a szövetség tagjai, amikor az export növeléséről nyilatkoznak. A válaszadóknak több mint fele semleges, csupán 30 százalékuk bízik abban, hogy export lehetőségei Európán belül növekedni fognak. Ennek az óvatos tartózkodásnak az lehet a magyarázata, hogy a vegyes vállalatok jó része saját anyaországa esetében már átélte, hogy egyszerűbb az unió országai között a belső kereskedelmet növelni, s a mai jogszabályok már kaput nyitottak eddig is a magyarországi vállalatok előtt. Azt viszont még a semlegesen nyilatkozó cégek sem titkolják, hogy a csatlakozással együtt járó - várható - tőkebeáramlás elsősorban az exportpiacokon jelent majd fokozódó versenyt. A Joint Venture Szövetség tagjainak mintegy 40 százaléka vélekedik úgy, hogy versenyképessége növekszik a csatlakozással. Ezt elsősorban a beáramló nyugati műszaki tudás, technológia, marketing segítségével vélik elérni. A lényeg viszont az - amit az ugyancsak 40 százalékos semleges válasz bizonyít - hogy ezek az előnyök már most megszerezhetők, megtanulhatók, elsajátíthatók. Sugár éppen a Westel példáján tudja bizonyítani, hogy egy közép-európai szolgáltató, döntően hazai menedzsmenttel, képes lehet nemzetközi sőt világsikert elérni. Viszonylag megoszlanak a vélemények a gazdaság finanszírozásának kérdésében is. A felmérés alapján a cégeknek mintegy 50 százaléka számít arra, hogy a hitellehetőségek jobbak lesznek, nagyobb kínálattól, kedvezőbb kamatoktól, a forint erősödésétől várják hitelfonásaik bővülését. De ez az, amire gyakorlatilag már most is lehet számítani. Hiszen a korábbi nagy kereskedelmi bankok egy része már külföldi tulajdonban van, számos nagy nyugati bankház fiókintézetet létesített Magyarországon, s a hitelfelvétel sok esetben már ma is úgy történik, hogy a vállalat imázsa adja a bankok számára a legfőbb garanciát. Persze csak a legjobbak esetében. De, hogy ez már nem megy csodaszámba, azt Sugár nemcsak mint a Joint Venture Szövetség elnöke, hanem mint a Westel vezérigazgatója, a gyakorlatban is bizonyítani tudja. • B. Zs. FOTÓ: PELYI NÓRA A Budapest, XII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala tűzvédelmi-munkavédelmi ügyintézői és biztonságszervező munkakörök betöltésére nem dohányzó, férfi munkatársat keres. Alkalmazási feltételek: - magyar állampolgárság, - büntetlen előélet, - minimum középfokú szakirányú szakmai képesítés, - legalább 5 éves szakmai gyakorlat, - saját gépjármű hivatali célú használata, - szövegszerkesztői ismeretek. A munkakör az elbírálást követően azonnal betölthető. Bérezés a köztisztviselőkre vonatkozó bérrendszer szerint. A jelentkezéshez csatolni kell: - részletes szakmai önéletrajzot, - végzettséget igazoló oklevél másolatokat, - erkölcsi bizonyítványt. A jelentkezési határidő: 1997. január 8. Címe: Budapest, XII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Beruházási Iroda 1126 Budapest, Böszörményi út 23-25. Telefon: 155-0564. Felsőtárkány Község Polgármesteri Hivatala PÁLYÁZATOT HIRDET építésügyi előadói állásra Alkalmazási feltétel: felsőfokú szakirányú végzettség, valamint államigazgatásban szerzett gyakorlat. Bérezés a köztisztviselői törvény szerint. Jelentkezni lehet a polgármesteri hivatal jegyzőjénél, Felsőtárkány, Rákóczi út 55. alatt 1997. január 20-ig. Az állás elbírálás után azonnal betölthető. A Magyar Világ Kiadó a Britanniea &P Hungarica értékesítéséhez munkatársat keres. Alapfizetés plusz jutalék. Mellékfoglalkozásnak is kiváló! Jelentkezés írásban: 1137 Szt István kft 22. Információ: 131-310* Hámori Zsuzsa Lakóhelyváltoztatás miatt Érdeklődési köröm és szakterületeim: - adó-szaktanácsadás, - bérszámfejtés, szja-elszámolás, tb-ügyintézés, - munkaügyi, humánpolitikai feladatok ellátása, - rendezvényszervezés, -lebonyolítás, - oktatásszervezés. Képesítésem: okleveles üzemgazdász. A leveleket „Munkaügyek ’97” jeligére a Magyar Hírlap apróhirdetési osztályára kérem. 1087 Budapest, Kerepesi út 27 _____________________________________MH 14095