Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

1996. DECEMBER 30., HÉTFŐ Valószínűleg csak a 14 alapító hitte 1992-ben, hogy létezhet tartós szövetség a piac minden talpalatnyi helyéért keményen küzdő ellenfelek között Négy év után már 50 vállalatóriás vallja, hogy szükség van a kö­zös munkára, ahhoz, hogy Ma­gyarország minél előbb a gya­korlatban is piacgazdasággá váljon. De nem vadnyugati, hanem egyszerűen csak nyu­gati felfogásban. A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának immár négy éve elnöke a nem­régiben további két esztendőre megválasztott Rudnay János. Elnöki pozícióját egyetlen pil­lanatra sem ingatta meg, hogy a szövetséget a Philips képvise­lőjeként kezdte ácsolni, a Pécsi Sörfőzde vezérigazgatójaként folytatta, most pedig a német Reemtsma magyarországi ér­dekeltségeinek első embere. Rudnay, aki 1990-ben első in­­terjúját még tolmács segítségé­vel adta, ma szinte kifogástala­nul beszél anyanyelvén, s el­képzelhető, hogy nyelvbotlásai sem mindig véletlenek, a ke­ményebb hangsúlyt igyekszik ezzel a trükkel enyhíteni. A társasághoz tartozó vállala­tok ma a magyar GDP-nek durván 15-18 százalékát állít­ják elő, az ország exportjában pedig 30 százalék fölött része­sednek. Kétségtelen, hogy a gazdaságnak az a szegmense, amelyről bizonyosan tudni le­het, hogy szüntelen fejlődés­ben és növekedésben van, jó­részt ehhez a társasághoz kötő­dik. Vagy direkt módon, vagy a holdudvarukba tartozó be­szállítói csoportok révén. Rudnay, aki az elmúlt évek­ben a társaság képviseletében sokszor igen kemény kritikát fogalmazott meg a hazai gaz­daságpolitikáról, 1996 végén valamivel bizakodóbb hangot üt meg. Véleménye szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy néhány létfontosságú té­mában sikerült - ha szerény mértékben is - de előrelépni. A feketepiac visszaszorítására például már negyedik éve dol­goz ki tanulmányokat, javasla­tokat a társaság szakbizottsá­ga, de a falakat nem sikerült áttörnie. Az 1996-os év utolsó hónapjaiban viszont úgy lát­ják, hogy a belügyi és pénz­ügyi tárca valamivel több gon­dot fordít erre a problémára. A magyar szakemberek is megértették, hogy a fekete­piac olyan tehertétel a hazai gazdaság versenyszférájára, amely jelentős mértékben hát­ráltathatja majd az ország uniós csatlakozási törekvéseit is. A multik szerint egyébként az, hogy mikor dönt az unió a közép-európai országok felvé­tele mellett, nem gazdasági, hanem politikai kérdés. De az országnak nem az unióhoz tar­tozás az elemi érdeke, hanem az, hogy fejlett gazdaságot tud­jon felmutatni, olyan jogi hát­teret, amely bármikor szink­ronba hozható az unió kö­vetelményrendszerével. S ezt sem az unió igénye, hanem Magyarország fejlődése, ver­senyképessége, piaci megítélé­se miatt érdemes erőltetett menetben végrehajtani. Legalább ennyire fontosnak tartja Rudnay a gazdasági élet megtisztítását a korrupciótól. Véleménye szerint az ÁPV Rt. körül kirobbant botrány nem jelent nemzetközi szenzációt, ez a néhány ügy önmagában még nem riasztja el a befekte­tőket. De olyan morális és jogi hátteret kell teremtenie a kor­mánynak, amely mentes a kor­rupció elemeitől. A privatizá­ció egy év múlva befejeződik - hangsúlyozta a társaság elnöke - de azok a befektetők, akik ma a piacon vannak, továbbra is fejleszteni kívánnak, ha meg­felelőnek ítélik a feltételeket. Mindenképpen szükség van ar­ra - emelte ki Rudnay János - hogy felgyorsítsa a gazdasági feltételrendszer kidolgozását a kormányzat, így például nem koncepcionális viták vannak a vámviták hátterében, hanem a vállalatok jogosan félnek attól, hogy nem lesz idejük felkészül­ni a módosításokra, kevés időt hagynak számukra az új mo­dell bevezetéséhez. Nem csak a vámpolitikában okoz gondot, hogy a törvények megszavazá­sát nagyon nagy késéssel köve­tik a végrehajtási utasítások, vi­szont amikor ezek megszület­nek, már nincs idő a tényleges felkészüléshez. Ugyanígy ál­landó gondot okoz, hogy gya­korlatilag nincs év, amikor ne változnának az adózási játék­­szabályok, amelyek mérhetet­lenül megnehezítik az amúgy is jelentős financiális terhekkel működő vállalatok életét. Ugyancsak az időeltolódás okoz gondot például az új gaz­dasági versenytörvény alkal­mazásánál is. 1997-től az új gyakorlatot kellene követniük a vállalatoknak, de a végrehaj­tási utasítás még december kö­zepén sem készült el. Holott rendszerint a végrehajtás után derül ki, hogy a legjobb tör­vénybe is olyan hibák csúszhat­nak be, olyan ellentmondások keletkezhetnek, amelyeket csak törvénymódosítással lehet rendbehozni. Ugyancsak gya­korlati probléma, hogy a tör­vény végrehajtásához sok esetben nem biztosítják a fel­tételeket, hiányoznak a követ­kezetes alkalmazáshoz szüksé­ges erőforrások. Ez történt például a jövedéki törvény és későbbi módosított változata esetében is. Magyarország nemzetközi megítélése sokat javult - összegezi véleményét Rudnay János - de ebből idehaza keve­set éreznek az emberek. Csak annyit látnak, hogy növeksze­nek a vagyoni különbségek, egyre nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és az elszegényedő rétegek között. Márpedig a vállalatoknak elsődlegesen az a motivációja, hogy áruikra kereslet legyen. Az állam fel­adata, hogy az eddigi folyama­tot megállítsa. • Bán Zsuzsa H­ogyan csináljunk (piac)gazdaságot? Mamutok egy hajóban Banklvél Bő három évvel létrehozása után­­ - talán szimbolikusan - egy időben az új irodaházba költözéssel korszakváltás kez­dődik az Országos Betétbizto­sítási Alap (OBA) életében. A Bank és Tőzsde mellékle­te, a Banklevél az új hitelinté­zeti törvényből (hpt), valamint az alap stratégiamódosításából adódó fejlődési irányokról kérdezte Fekete-Győr András ügyvezető igazgatóhelyettest. - Az új szabályozás a szem­lélet és az ebből következő gyakorlati megközelítés szem­pontjából jelent korszakváltást az OBA életében. Szakít azzal az év végéig hatályos pénzinté­zeti törvény által rá mért szó­ / Új kódex a biztosításban repvállalással, mely szerint az alap elsődleges funkciója a be­tétesek kifizetése válság vagy pénzintézeti csőd esetén. A te­vékenységét jellemző eddigi gyakorlat a világ fejlett állama­inak egy részében már átalaku­lóban van, egyre inkább a be­tétbiztosítási alapok megelőző szerepe válik dominánssá. Az új tendencia abból a felisme­résből fakad, hogy a befagyott betétek kifizetésével együtt jár a tagintézet felszámolása. Az ennek során keletkező veszte­ségeket, illetve a kifizetett be­tétek alapján járó megtérülést a betétbiztosítási alap ebben a fázisban természetesen már nem befolyásolhatja­ a törvé­nyes keretek között végbeme­nő folyamatot lényegében a felszámoló vezényli. Ahogy vi­lágszerte, úgy az OBA praxisá­ban is tapasztalhattuk, milyen veszteségekkel járnak az ilyen kifizetési procedúrák. Épp ezek a keserű pirulák inspirál­ták olyan módszerek és prakti­kák kimunkálását, amelyekkel - idejekorán, amíg a pénzinté­zetnek még vannak eladható eszközei és értékei - a meg­térülés kedvezőbbé tehető. A nemzetközi gyakorlat alap­ján jövőre már a hpt is kötele­zően írja elő az OBA számára, hogy a betétek befagyásának elkerülése érdekében mindig a legkisebb költséggel járó meg­oldásra törekedjen. Az alap forrásait rendelkezésre bocsá­tó hitelintézetek és az állam ér­dekeire egyaránt figyelemmel kell lenni. A prevenció előtér­be kerülésétől azt várjuk, hogy az alapból való felhasználás mértéke lényegesen redukáló­dik, a megtérülés aránya javul, veszteség pedig alig-alig éri az intézményt. Az új megközelí­tés az eddigieknél nagyobb fel­ügyeleti intézkedési lehetősé­gekkel egészül ki. Mittelbach, a szászországi kisváros hét évvel ezelőtt még a kommunista Európa életében játszott igen fontos szerepet. A helyi, szerény kinézetű, vörös téglás gyárban gyártotta a VEB Trikotex a ke­leti blokk elvtársi fehérneműinek nagy részét. Mittelbachban ma is fehérneműt gyártanak - de a kivitel nagyot változott. A gyár, amely valaha a VEB Trikotex­­nek adott otthont, ma Bruno Bananinak a főhadiszállása, amely az exkluzív fe­­hérneműgyártás egyik legkiemelkedőbb alakjának számít Németországban. A cég története tanulságos és sikeres példája egy volt kelet-németországi vál­lalat profilváltásának. Chemnitz mellett, a német ipari hát­országban fekvő tradicionális textilváros, Mittelbach egykor milliós nagyságrend­ben ontotta a szabványmelltartókat a Szovjetunió tömegpiacára. Jelenleg „Nem mindenkinek” mottóval ellátott, „aktív viselet” irodykat készítenek a te­hetősebb nyugat-németországi városok elegáns butikjainak megrendelésére. A Bruno Banani, amely három éve, a privatizációt követően alakult meg, az idén 10 millió márkás (6,58 millió dollár) forgalomra számít­­ az 1995-ös évi dup­lájára. Wolfgang Jassner, a cég vezér­­igazgatója és többségi tulajdonosa sze­rint 1996-ban már nyereségről számol­hatnak be. Jassner, aki azelőtt egy nagy nyugat­németországi fehérneműgyártónál dol­gozott, nem sokkal a kommunizmus bu­kása után jött Mittelbachba, a német textilgyártók szövetségének konzultán­saként. Jassner feladata abból állt, hogy tanácsot adjon a Trikotexnek, miként állhat át a piacgazdaságra. A Treuhand privatizációs ügynökség ekkoriban még nem tudta, mihez kezd­jen az egykor 2500 dolgozónak munkát adó vállalattal. A legtöbb német válla­lathoz hasonlóan a Trikotexnek is kép­zett munkásai voltak, gépparkja viszont rég elavult, s a vállalat nem tudta fölven­ni a versenyt a jól felszerelt nyugati rivá­lisokkal. A Trikotex több, a nyugati gyártók ellátására vonatkozó szerződést is meg­nyert, vezetői azonban tisztában voltak azzal, hogy a cég előtt nem áll nagy jövő, ha egyszerűen bekapcsolódnak a tömeg­­termelésbe. „A világot elárasztották ol­csó termékekkel” - mondja Klaus Jung­nickel, a Tirkotex egykori vállalatveze­tője, ma a Bruno Banani ügyvezető ve­zérigazgatója. „Nagyra törő terveink voltak, és fo­lyamatosan arra törekedtünk, hogy ja­vítsunk termékeink minőségén” - mesé­li Jungnickel. A vezérigazgató márkanevet szere­tett volna csinálni a Trikotexből, de a vállalatnál hiányzott az ehhez szükséges szakértelem. Ekkor tűnt fel a színen Jassner, aki viszont komoly marketinges tapasztalatokkal rendelkezett. Az első három évben 4 millió márkát ruháztak be. A pénz nagy részét a géppark lecse­rélésére fordították, de jelentős összege­ket költöttek marketingre is. Felkértek egy reklámügynökséget, hogy segítsen a cég új imázsának kialakításában - leg­először is egy új név kitalálásában. Többségükben nyugat-németországi szabadúszó divattervezőket kértek fel, hogy - különös figyelmet fordítva a test­hez simuló vonalakra és a sportosságra - tervezzenek új modelleket. Azóta 45 na­ponként - a megfelelő reklámhadjárat kíséretében - új sorozatot dobnak piacra az állandó fazonok mellett. Jungnickel szerint a vásárlók megnyerése szem­pontjából rendkívül fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessenek az imázsra. „El­végre csak egy darab alsóneműről van szó” - mondja. Az idén a Bruno Banani 750 000 da­rab termék gyártását tervezi, ami ötszö­röse az első évi teljesítménynek. Értékesítési téren a vállalat az előke­lő negyedek luxusbutikjait igyekezett megcélozni. Jassner szerint itt lehet megtalálni az ideális vásárlót, aki szeret sportosan öltözködni, imázs- és minő­ségtudatos. A Bruno Banani 700 kizárólagos kép­viselőjének többsége Nyugat-Németor­­szágban található, bár a vállalat nemrég az exporttevékenységet is beindította, és büszke arra, hogy a Harrods érdeklődést mutat kínálatuk iránt. Termékeik árát úgy állapították meg, hogy a luxusfehérnemű piacon az ol­csóbbak közé tartozzanak. A haszonkul­csot főként az olcsó munkaerőnek kö­szönhetik: a cég 100 dolgozója átlagosan 30 százalékkal keres kevesebbet, mint nyugat-németországi társaik. Gleértünk egy névjegyet] Egy váltás alsónemű Magyar Hírlap­­ oktatási Stríma 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B­­FC/7 V /‘ J­­­e,10,?27 Wmm SZAKMAI VÉGZETTSÉGET NYÚJTÓ TANFOLYAMAINK: FOTÓRIPORTER Alapfokú fényképészeti ismeretekkel rendelkezők számára (Gera Mihály, Habik Csaba, Hefelle József, Kerekes Gábor, Pelbárt János, Szarka Klára, Szigeti Tamás). Részvételi díj: 115 000 Ft. SAJTÓREKLÁM ÉS HIRDETÉSSZERVEZŐ (Móricz Éva, Virányi Péter és mások). Részvételi díj: 65 000 Ft. KORREKTOR (Bedő J. István, Fercsik Erzsébet, Pogány György és mások). Részvételi díj: 60 000 Ft. OKLEVELET ADÓ TANFOLYAMAINK: INTERAKTÍV MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐI Alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára. (Arany Sztaniol, Gerényi Gábor, Kovács István, Nyírő András, Pereczes Zsolt, Posta Pál, Szakadát István, Yasar Meral). Részvételi díj: 60 000 Ft. SAJTÓFŐNÖKI (Bruck Gábor, Keszthelyi András, Szántó Péter, Szentiványi Gábor). Részvételi díj: 40 000 Ft. MARKETING, ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ (Bíró Péter, Tónk Emil). Részvételi díj: 40 000 Ft. QUARKXPRESS, FREEHAND ÉS PHOTOSHOP (tanfolyamvezető Nagy Lantos Balázs, a QuarkXPress UserGroup és a Macromedia vezérképviselet hivatalos oktatója). Részvételi díj: 40 000 Ft. TOVÁBBKÉPZÉS: HUMÁNPOLITIKAI CSÚCSVEZETŐK SZÁMÁRA (Buda Béla, György Istvánné, Jórend Judit, Koncz István, Perlaki Árpád, Zsíros Mária, Bródy András, Fülöp Márta, Mészáros Judit, Robert M. Young). Részvételi díj: 115 000 Ft. Jelentkezés és felvilágosítás: ■ a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-3727 MH 1327! SZERKESZTI: BÁN ZSUZSA Birodalmi várakozások Ezt az országot most kell megcsinálni Érdekes utat járt be pontosan egy évtized alatt a Joint Ven­ture Szövetség. 1986-ban a gazdasági kamarának amolyan társult tagja volt, egyszerre volt kinn és benn. A vegyes tulaj­donú társaságok erősen törekedtek arra, hogy legalább infor­mális kapcsolatuk legyen a hazai gazdasággal, s nem csupán az alapító hazai cégek jogán. A Joint Venture Szövetség tag­sága ma meghaladja a 400-at, a tagvállalatok 35 országot és közel 3,5 milliárd dollár működőtőkét képviselnek. A szövetség reprezentálja azt az egészségesen működő gazdaságot, amely az ország jövőjét biztosítja. A Nemzet­közi Vállalatok Magyaror­szági Társasága és a Joint Venture Szövetség között gyakori az átfedés, sőt tagjai között jó néhányan a gyár­iparos szövetséget is képvise­lik. Sugár Andrást, a szövet­ség elnökét, a Westel 900 GSM Rt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, mit várnak tagjaik attól, hogy az ezred­forduló táján elérhető közel­ségbe kerül Magyarország csatlakozása az európai biro­dalomhoz. A Joint Venture Szövet­ség 1996 decemberében egy felmérést készített tagjainál, hogyan tekintenek az euró­pai csatlakozás elé - mondja a szövetség elnöke. Kétség­telen, hogy az iparvállalatok és a nagyvállalatok körében a legerősebb az EU-csatla­kozás iránti pozitív várako­zás, de az összesítésekből ki­derül, majdnem mindenki tisztában van azzal, hogy az unió csak abban az esetben lehet kedvező, ha az ország­nak olyan gazdasági eredmé­nyei vannak, amelyeket a bi­rodalmi tagság tovább erősít. - A felmérést nyugodtan tekinthetjük reprezentatív mintának, hiszen szövetsé­günknek szinte valamennyi tagja elmondta véleményét - fűzi hozzá Sugár András. A vegyes vállalatok össze­sen a 400 kérdőívre 294 vá­laszt adtak. Ebből, 117 pozi­tív, 132 semleges, 45 negatív a csatlakozást tekintve. Min­denképpen érdekes a 132 semleges felelet, ami azt jelzi, hogy az erős vegyes vállala­tok, eddig is olyan úton jár­tak, amelyek megnyitották számukra az exportpiacokat, s termelésüket olyan arány­ban korszerűsítették, hogy az uniós tagság nem hoz újdon­ságot számukra. Nem csoda, hiszen a Joint Venture Szö­vetségnek csupa olyan nagy amerikai, angol, francia, sváj­ci, német, holland befektető­je van, amelyek hosszú távú magyarországi stratégiákat dolgoztak ki és valósítanak meg. A tőkebeáramlás kilá­tásait sem egyszerűen az uniós tagságtól teszik függő­vé a válaszadók, hanem erő­sen hangsúlyozzák, a gazda­sági stabilitás, a befektetési bizalom erősödése, a válla­latalapítási kedv növekedése mindenekelőtt a hazai gaz­dasági háttértől függ, s eze­ket legfeljebb erősítheti a bi­rodalomhoz való csatla­kozás. A válaszadók mintegy 50 százaléka a tőkebeáram­lás növekedését várja - hangsúlyozza Sugár András - de elsődleges feltételként mindenképpen a gazdasági biztonságot jelöli meg. Ami az üzleti lehetősége­ket illeti, a felmérés szerint a vegyes vállalatoknak mint­egy 80 százaléka nem tart at­tól, hogy jelenlegi piaci pozí­cióit veszélyeztetné az uniós tagság. Sőt 40 százalékuk a belföldi piaci lehetőségek bő­vülését várja, ami jelzi, hogy a vállalatok jó része felké­szülten fogadja az uniós tag­sággal együtt járó import­­dömpinget, az árversenyt, s az új cégek megjelenését a piacon. A versenyszféra te­hát versenyképesnek ítéli sa­ját helyzetét. Stabil pozíció­jukat nem érzik veszélyeztet­ve az unióhoz tartozó orszá­gok újabb rohamától. Vi­szont sokkal óvatosabbak a szövetség tagjai, amikor az export növeléséről nyilatkoz­nak. A válaszadóknak több mint fele semleges, csupán 30 százalékuk bízik abban, hogy export lehetőségei Európán belül növekedni fognak. En­nek az óvatos tartózkodás­nak az lehet a magyarázata, hogy a vegyes vállalatok jó része saját anyaországa ese­tében már átélte, hogy egy­szerűbb az unió országai kö­zött a belső kereskedelmet növelni, s a mai jogszabályok már kaput nyitottak eddig is a magyarországi vállalatok előtt. Azt viszont még a sem­legesen nyilatkozó cégek sem titkolják, hogy a csatlakozás­sal együtt járó - várható - tő­kebeáramlás elsősorban az exportpiacokon jelent majd fokozódó versenyt. A Joint Venture Szövet­ség tagjainak mintegy 40 szá­zaléka vélekedik úgy, hogy versenyképessége növekszik a csatlakozással. Ezt elsősor­ban a beáramló nyugati mű­szaki tudás, technológia, marketing segítségével vélik elérni. A lényeg viszont az - amit az ugyancsak 40 száza­lékos semleges válasz bizo­nyít - hogy ezek az előnyök már most megszerezhetők, megtanulhatók, elsajátítha­tók. Sugár éppen a Westel példáján tudja bizonyítani, hogy egy közép-európai szol­gáltató, döntően hazai me­nedzsmenttel, képes lehet nemzetközi sőt világsikert el­érni. Viszonylag megoszla­nak a vélemények a gazda­ság finanszírozásának kérdé­sében is. A felmérés alapján a cégeknek mintegy 50 szá­zaléka számít arra, hogy a hitellehetőségek jobbak lesznek, nagyobb kínálattól, kedvezőbb kamatoktól, a fo­rint erősödésétől várják hi­telfonásaik bővülését. De ez az, amire gyakorlatilag már most is lehet számítani. Hi­szen a korábbi nagy kereske­delmi bankok egy része már külföldi tulajdonban van, számos nagy nyugati bank­ház fiókintézetet létesített Magyarországon, s a hitelfel­vétel sok esetben már ma is úgy történik, hogy a vállalat imázsa adja a bankok számá­ra a legfőbb garanciát. Per­sze csak a legjobbak eseté­ben. De, hogy ez már nem megy csodaszámba, azt Su­gár nemcsak mint a Joint Venture Szövetség elnöke, hanem mint a Westel vezér­­igazgatója, a gyakorlatban is bizonyítani tudja. • B. Zs. FOTÓ: PELYI NÓRA A Budapest, XII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala tűzvédelmi-munkavédelmi ügyintézői és biztonság­szervező munkakörök betöltésére nem dohányzó, férfi munkatársat keres. Alkalmazási feltételek: - magyar állampolgárság, - büntetlen előélet, - minimum középfokú szakirányú szakmai képesítés, - legalább 5 éves szakmai gyakorlat, - saját gépjármű hivatali célú használata, - szövegszerkesztői ismeretek. A munkakör az elbírálást követően azonnal betölthető. Bérezés a köztisztviselőkre vonatkozó bérrendszer szerint. A jelentkezéshez csatolni kell: - részletes szakmai önéletrajzot, - végzettséget igazoló oklevél másolatokat, - erkölcsi bizonyítványt. A jelentkezési határidő: 1997. január 8. Címe: Budapest, XII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Beruházási Iroda 1126 Budapest, Böszörményi út 23-25. Telefon: 155-0564. Felsőtárkány Község Polgármesteri Hivatala PÁLYÁZATOT HIRDET építésügyi előadói állásra Alkalmazási feltétel: felsőfokú szakirányú végzettség, valamint államigazgatásban szerzett gyakorlat. Bérezés a köztisztviselői törvény szerint. Jelentkezni lehet a polgármesteri hivatal jegyzőjénél, Felsőtárkány, Rákóczi út 55. alatt 1997. január 20-ig. Az állás elbírálás után azonnal betölthető. A Magyar Világ Kiadó a­­ Britanniea &P Hungarica értékesítéséhez munkatársat keres. Alapfizetés plusz jutalék. Mellékfoglalkozásnak is kiváló! Jelentkezés írásban: 1137 Szt István kft 22. Információ: 131-310* Hámori Zsuzsa Lakóhely­változtatás miatt Érdeklődési köröm és szakterületeim: - adó-szaktanácsadás, - bérszámfejtés, szja-elszá­­molás, tb-ügyintézés, - munkaügyi, humánpolitikai feladatok ellátása, - rendezvényszervezés, -lebonyolítás, - oktatásszervezés. Képesítésem: okleveles üzemgazdász. A leveleket „Munkaügyek ’97” jeligére a Magyar Hírlap apróhirdetési osztályára kérem. 1087 Budapest, Kerepesi út 27 _____________________________________MH 14095

Next