Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

6 Magyar Hírlap BELFÖLD A­ Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke szerint ágazati lobbyk uralják a közigazgatást Államosított önkormányzatok? Az állam központi szerveit illetően kiala­kult a hatalom- és a hatáskörmegosztás rendszere, viszont az önkormányzati szfé­rában ez a kérdés máig tisztázatlan. Ezért adódhat olyan helyzet (mint például Veszprém megyében is), hogy a köztisztvi­selők úgy érzik, rájuk telepszik a politika. Ezzel szemben a politika azt tartja, hogy a hivatal „vezeti” őket, vagyis a farka csóvál­ja a kutyát - vélekedett Zongor Gábor, a Veszprém Megyei Közgyűlés MSZP-s el­nöke. Például a közigazgatási középszint, közelebbről a megyei önkormányzatok szerepe még mindig nem tisztázott, leg­alábbis nem egyértelmű a megítélés. A megyei főjegyzőknek alig van hatáskö­re, hiszen minden döntési jogkör a köz­gyűlésé, még a kifejezetten szakmai és nem politikai kérdések is - hangsúlyozta dr. Zongor Gábor. - Ezért az állapotért persze nem a közgyűlés tagjai a felelősek, hanem a törvényalkotók. S természetesen ez nem csupán megyei probléma, hiszen a parlament például nem egy esetben még a végrehajtói szerepet is betölti. • Említene konkrét példát is? Amikor például a címzett és céltámogatá­sok körében arról dönt, hogy ki, mennyit kapjon, ez tulajdonképpen felettébb meg­lepő. Az Országgyűlésnek ugyanis nem az a dolga, hogy megmondja, melyik önkor­mányzat mennyit kap például kórházfej­lesztésre, hanem határozza meg a kerete­ket, ha úgy tetszik, a „játékszabályokat”. Szerintem az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata a szerepkörök pon­tosítása lenne, ugyanis a konfliktusok nemcsak a megyei önkormányzatoknál, de a településieknél is jelentkeznek: pél­dául a polgármester és képviselő-testület, jegyző és képviselő-testület, de polgár­­mester és jegyző között is. A nyugalom vagy a viszály pedig csak azon múlik, hogy az adott személyek mennyire toleránsak, hogyan bírják úgymond a „gyűrődést”. Csak hát erre építeni egy rendszert nem igazán szerencsés. • Eszerint nincs túl jó véleménnyel a jog­alkotásról... A sok konfliktus a jogalkotók felelősségé­re utal. Természetesen a megyei önkor­mányzatoknál a legsúlyosabb a helyzet, hiszen a helyük és szerepük hatévi kutatás ellenére sem tisztázott. • A politika szerepe, a pártok eltérő ideo­lógiája és álláspontja nyilván döntő eb­ben a kérdésben. Nem, noha sokáig ezt hittem magam is. Nem a pártok véleménykülönbsége a ba­jok forrása. Az önkormányzó Magyaror­szágot például minden politikai erő meg­hirdette, továbbá programjába vette, hogy valóságos decentralizációra, az ügyek helybeli intézésére van szükség, tehát min­denki a központi hatalmat akarta úgy­mond gyengíteni. Jó értelemben véve ter­mészetesen, tehát a központi hatalomból leadni azokat a döntéseket, amelyeket re­gionális, megyei vagy helyi szinteken kell megoldani. Az egészséges decentralizáció érvényesülését segítve. Ezzel szemben a helyzet merőben más: szó sincs decentrali­zációról, noha mindenki ezt hirdeti. • Ön szerint tehát az ügyek - még a kisebb jelentőségűek is - változatlanul ,dönt­ dőlnek el? Egyértelműen. Sőt egyre erősödik a cent­ralizáció. S én a bajok gyökerét nem a po­litikai pártok eltérő nézeteiben látom, ha­nem - s ez, meglehet, sokakat meglep -, a minisztériumokon belül, az egyes tárcák belső struktúrájában lényegében nem tör­tént meg a kívánatos változás. A miniszter például nem fogalmazza meg, hogy mi az ő szakmai programja, ágazatpolitikai el­képzelése, nincs stratégiája, hogy lényegé­ben mely irányba igyekszik, mit akar a csapatával elérni, s akkor ez alá rendeli a szakmát, hanem fordítva működik a do­log: a szakma „dobja fel” a témákat, illet­ve szab valamilyen irányt. S ez ugye me­gint csak a farok és a kutya esete. Márpe­dig az ágazati szakmai körök nyilvánvaló­an az ágazati érdekek mezsgyéjén halad­nak. Friss és nagyon is bosszantó példám van erre: a balatonfüredi három szívreha­bilitációs intézmény esetében (szívkórház, MÁV- és honvédszanatórium) például képtelenség elérni, hogy egy jöjjön létre, egy igazán működőképes. S ami elképesz­tő, mindhárom miniszter - népjóléti, köz­lekedési, honvédelmi - leírta, hogy szak­mailag természetesen az elképzelés jó és indokolt is, de hát az ágazati érdekekre te­kintettel ezt támogatni mégsem tudja. Nem más ez, mint ágazati sovinizmus. A minisztériumi apparátusok egyértelmű­en abban érdekeltek, hogy legyen minél több döntési kompetenciájuk, fenntartan­dó a pozíciójukat. • Mi lehet a megoldás? Végtére is a köz­­igazgatás reformján két éve kormánybiz­tos dolgozik. Ki beszél itt ma közigazgatási reformról? A nekibuzdulás valóban nagy volt, ám annyi nem történt, hogy a 38 dekoncent­­rált szervet a megyékhez integrálták volna - mint arról szó volt hanem valami lát­szatintegrációt hoztak össze, ugyanis a tárcák kilobbyzták, hogy változatlanul sa­ját dekoncentrált szerveik lehessenek. Mi­közben a politika létrehozta a plurális de­mokráciát és nőtt a települések szabadsá­ga, aközben az ellensúlyt képviselni képes megyei önkormányzatokat - amelyek mögött van egyfajta választói akarat, tár­sadalmi bázis -, legyengítették, hogy ne tudjanak ellenpólust képezni a központi hatalommal szemben. S ehhez asszisztál a parlament, a kormány, a miniszterek is, s még mindig nem veszik észre - avagy in­kább nem akarják -, hogy miről szól a tör­ténet. S jórészt ezért megbukik a népjólé­ti miniszter, s háttérbe szorul a területfej­lesztési miniszter. • Kifejtené ezt részletesebben? A területfejlesztés például tipikusan olyan ügy, ami nem ágazati kérdés, ám a többi minisztérium mégis beszorítja a KTM-be, s így a központi területfejlesztési pénzeknek csak a töredéke kerül a megyei területfej­lesztési tanácsokhoz, vagyis elenyésző mennyiség jut a valóságos helyi igények ki­elégítésére. A többi marad „fönt” a minisz­tériumoknál, hiszen valamennyinek van a maga területére külön fejlesztési összege. Tulajdonképpen terület- és településfej­lesztés a kórházi struktúra átalakítása is. Az a több mint 10 milliárd forint pedig, amit a 19 megyei fejlesztési tanács eloszt, a teljes összegnek csupán a 15-20 százaléka. • Noha törvények szabályozzák ezt is, de ha jól értem, ön ezzel azt is mondja, hogy egyik-másik törvényen meglátszik az ágazati lobby hatása... Meglátszik? Itt minden törvény ágazati törvény. Ma Magyarországon nem lehet összevonni két intézményt, ha az egyik például a népjóléti, a másik meg a kulturá­lis tárcához tartozik, mert a törvények „el­beszélnek” egymás mellett, szinkronról szó sincs, miközben az életviszonyok egyáltalán nem „ágazatiak”, hanem ezer szállal egymásba fonódnak-szövődnek. A kormányzati munkában a területi in­tegrációs szempontok meg sem jelennek. A minisztereket pedig az apparátusaik könyörtelenül ágazati érdekképviselőkké „emelik”. Hiába liberális az önkormány­zati törvény, amíg ezen alapvető kérdé­sekben nem lesz változás, addig a közpon­ti hatalom uralma fog érvényesülni. Jel­lemző például a pénzelosztás is: az állam mindig mindent beszippant, aztán elkezd alkudozni, majd évről évre más módon osztja vissza a pénzt. És más-más összege­ket. Csak egy a biztos - a bizonytalanság. Nehogy az önkormányzatok kiszámíthas­sák előre, hogy mi mennyi lesz. Sokat el­árul az úgynevezett önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutott önkormányza­tok kezelése, illetve támogatásuk módja is. Ugyanis vagy hátrányos helyzetűek, s akkor oda kell nekik adni a pénzt már az év elején, vagy nem azok, akkor viszont mire való az egész pályázatosdi... Most ugyanis pályázik boldog-boldogtalan, s ha az a néhány hátrányos helyzetű az év vé­gére meg is kapja a támogatást, akkor már rég nem működőképes, becsukhatta a „boltot”. Tökéletesen érvényesül a régi paternalista szemlélet, ami ellen a politi­kának fel kellene lépnie, hiszen vala­mennyi mérvadó politikai erő tisztességes rendszerváltást ígért, a helyi erőkre tá­maszkodva, alulról építkezve. Ezzel szem­ben szinte csak a felülről építkezést ta­pasztalni. .. • Józsa Benő 1996. DECEMBER 18., SZERDA Átadták a Gábor Dénes-díjakat Elismerés az innováció terén élenjáró műszaki értelmiségieknek Göncz Árpád jelenlétében tegnap hét szakember vette át a Gábor Dénes-díjat a Sza­badalmi Hivatalban. Azok a tudós értelmiségiek részesül­tek az elismerésben, akik ta­lálmányaikkal, illetve azok bevezetésével hozzájárultak a magyar gazdaság sikerei­hez. Másokat azért jutalmaz­tak, mert megteremtették a vezetésük alatt álló intéz­ményben a kreatív tevékeny­ség feltételeit. A műszaki fej­lesztés érdekében kifejtett szellemi tevékenység támo­gatására, a Nobel-díjas ma­gyar származású fizikus, a holográfia kifejlesztőjének emlékére eredetileg a Novo­­fer Társaság hozta létre a díj alapítványát kétmillió forin­tos összeggel, azóta a tőke je­lentősen gyarapodott. Fodor István villamosmér­nököt, az Ericsson Kft. el­nök-vezérigazgatóját a mo­dern távközlési technológiák meghonosításáért, Harsányi Kálmán vegyészmérnököt, a Richter Gedeon vegyészeti gyár kutatólaboratóriumá­nak vezetőjét több mint 140 szabadalom kidolgozásában nyújtott tevékenységéért, Ol­lós Gézát víz- és szennyvíz­tisztítási technológiák kidol­gozásáért és kiváló oktatói tevékenységéért tüntették ki. Pap Gézát, az Olajterv Rt. vezérigazgatóját a vállalat át­alakításáért, világszínvonalú tervezési rendszerek beveze­téséért díjazták. Pomezansky György, a Magyar Televízió főszerkesztője a Felkínálom és Hidak című innovációs műsorért került a díjazottak közé. Réti Vilmos kohómér­nöknek, a Dunaferr Dunai Vasmű kutatási-fejlesztési igazgatójának kiemelkedő irányító munkájáért, haté­kony kutatási programokért nyújtották át a Gábor Dénes­­díjat. Szalai Gábor gépész­­mérnököt, a Rába gyárt­mányfejlesztési főosztályve­zetőjét a világpiacon elismert technológiák kidolgozásáért jutalmazták. •N.S.L. Fodor István (balra), az Ericsson Kft. elnök-vezérigazgatója az egyik díjazott FOTÓ: MÜLLER JUDIT Idén kétezer pályázó kapott összesen csaknem tízmilliárd forintnyi támogatást Jövőre 18 milliárdról dönt az Országos Területfejlesztési Tanács Tegnap a parlamentben meg­tartotta első ülését az Orszá­gos Területfejlesztési Tanács (OTT). Az idén elfogadott te­rületfejlesztési törvény alap­ján létrehozott testület a kor­mányzat tanácsadó szerveként működik. Az ország elmaradott terü­leteinek felzárkóztatását cél­zó területfejlesztési törvény alapján tegnap a Parlament­ben létrejött az Országos Te­rületfejlesztési Tanács - jelen­tette be az alakuló ülést köve­tő sajtótájékoztatóján Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A kormány tanácsadó szerve­ként működő testületbe a me­gyék régiónként jelöltek kép­viselőt. A tanács munkájában részt vesznek a minisztériu­mok, az Érdekegyeztető Ta­nács munkaadói és munkavál­lalói oldalának képviselői is, továbbá Budapest főpolgár­mesterének, az országos gaz­dasági kamarák, az önkor­mányzati érdekszövetségek jelöltjei. Az OTT egyik leg­fontosabb feladata a helyi fej­lesztési igények és lehetősé­gek koordinálása, az ezzel kapcsolatos kormányzati dön­tések előkészítése. A testület alakulóülésén az országos területfejlesztési kon­cepciót széles körű vitára al­kalmasnak tartotta. A doku­mentum a vitákat és a szakmai egyeztetéseket követően vár­hatóan jövőre kerül az Ország­­gyűlés elé. Az OTT megvitatta a területfejlesztési támogatá­sok decentralizált elveivel fog­lalkozó országgyűlési határo­zattervezetet is. A tanács több javaslatot csatolt a dokumen­tumhoz. Idén 9,3 milliárd forint állt a megyei területfejlesztési taná­csok rendelkezésére az önkor­mányzatok, a gazdálkodók kü­lönféle termelő és infrastruk­turális beruházásainak támo­gatására. A döntően vissza nem térítendő támogatásra 3300 pályázat érkezett. A je­lentkezők 65 százaléka kapott valamennyi juttatást, felerész­ben 5 millió forint alatti össze­get. A 10 millió forint feletti tá­mogatások aránya 5 százalék. Jövőre 18 milliárd forint ál a KTM-nél és a BM-nél rendel­kezésre a területfejlesztési cé­lokra, ennek jelentős részét ismét decentralizálják a me­gyékhez. •SZ.A.J. Kötetlen lekötés warn\m &%. mar %0% ff Se% ? K6ZKOZGID6I1Q­ijSWiXATK/AJo Az OTP Postajegy egyedülálló lehetőség arra, hogy pénzét közelben és biztonságban tudja. Az OTP Bank más szolgáltatásaival együtt ezt is megtalálja a legközelebbi postán. Az OTP Postajegy biztos, jól kamatozik és Ön bármikor hozzáférhet megtakarított pénzéhez. Nem kell előre eldöntenie, hogy 3,6 vagy 9 hónapos futamidőt választ: pénze kivételekor mindig az eltelt időnek megfelelő sáv kamatát kapja meg. Az OTP Postajegyet kiválthatja 10.000, 50.000, 100.000, vagy akár 1.000.000 Ft névértékű címletekben is. Őszintén, tud ennél jobb ajánlatot a közelben? OIö BANK OTP Postajegy. OTP Bank a postán! jj Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi s»*'-1- •” I 10 000 Ft, I jj azaz Tízezer forint névértékű, * jj bemutatóra szóló, fix kamatozású V I OTP POSTAJEGY I nairafffl&si fenyMtek || 1 Aj OTP POST WEGY Myerták «•»»***•*** | | AT OTP KSTUCSV .***** «**•«» „ * nap | J AjeRWí*3<4S*St munkanap Ha >váltókflwaesve**!'i*F ***"•»* " ' | jB A fuwmMMtór u**W* tóvéiww *« k*"**0*' Ss 5 GArvif­­tek­olUMff ^............ * ) B .........................* JR s tteMp ílteHevoi évt . . . % X « — ■ OTP 83-ev. R? teiftw fetel 51 Al OIP FOSTJUEGVIN aispin­e Wwtoates rmn erfii * 1 jr \j ■ fi, 07** POST&ifcUT V 'iajl’tt ¦*­-**,y,‚mn.K»

Next