Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)
1996-12-18 / 295. szám
6 Magyar Hírlap BELFÖLD A Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke szerint ágazati lobbyk uralják a közigazgatást Államosított önkormányzatok? Az állam központi szerveit illetően kialakult a hatalom- és a hatáskörmegosztás rendszere, viszont az önkormányzati szférában ez a kérdés máig tisztázatlan. Ezért adódhat olyan helyzet (mint például Veszprém megyében is), hogy a köztisztviselők úgy érzik, rájuk telepszik a politika. Ezzel szemben a politika azt tartja, hogy a hivatal „vezeti” őket, vagyis a farka csóválja a kutyát - vélekedett Zongor Gábor, a Veszprém Megyei Közgyűlés MSZP-s elnöke. Például a közigazgatási középszint, közelebbről a megyei önkormányzatok szerepe még mindig nem tisztázott, legalábbis nem egyértelmű a megítélés. A megyei főjegyzőknek alig van hatásköre, hiszen minden döntési jogkör a közgyűlésé, még a kifejezetten szakmai és nem politikai kérdések is - hangsúlyozta dr. Zongor Gábor. - Ezért az állapotért persze nem a közgyűlés tagjai a felelősek, hanem a törvényalkotók. S természetesen ez nem csupán megyei probléma, hiszen a parlament például nem egy esetben még a végrehajtói szerepet is betölti. • Említene konkrét példát is? Amikor például a címzett és céltámogatások körében arról dönt, hogy ki, mennyit kapjon, ez tulajdonképpen felettébb meglepő. Az Országgyűlésnek ugyanis nem az a dolga, hogy megmondja, melyik önkormányzat mennyit kap például kórházfejlesztésre, hanem határozza meg a kereteket, ha úgy tetszik, a „játékszabályokat”. Szerintem az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata a szerepkörök pontosítása lenne, ugyanis a konfliktusok nemcsak a megyei önkormányzatoknál, de a településieknél is jelentkeznek: például a polgármester és képviselő-testület, jegyző és képviselő-testület, de polgármester és jegyző között is. A nyugalom vagy a viszály pedig csak azon múlik, hogy az adott személyek mennyire toleránsak, hogyan bírják úgymond a „gyűrődést”. Csak hát erre építeni egy rendszert nem igazán szerencsés. • Eszerint nincs túl jó véleménnyel a jogalkotásról... A sok konfliktus a jogalkotók felelősségére utal. Természetesen a megyei önkormányzatoknál a legsúlyosabb a helyzet, hiszen a helyük és szerepük hatévi kutatás ellenére sem tisztázott. • A politika szerepe, a pártok eltérő ideológiája és álláspontja nyilván döntő ebben a kérdésben. Nem, noha sokáig ezt hittem magam is. Nem a pártok véleménykülönbsége a bajok forrása. Az önkormányzó Magyarországot például minden politikai erő meghirdette, továbbá programjába vette, hogy valóságos decentralizációra, az ügyek helybeli intézésére van szükség, tehát mindenki a központi hatalmat akarta úgymond gyengíteni. Jó értelemben véve természetesen, tehát a központi hatalomból leadni azokat a döntéseket, amelyeket regionális, megyei vagy helyi szinteken kell megoldani. Az egészséges decentralizáció érvényesülését segítve. Ezzel szemben a helyzet merőben más: szó sincs decentralizációról, noha mindenki ezt hirdeti. • Ön szerint tehát az ügyek - még a kisebb jelentőségűek is - változatlanul ,dönt dőlnek el? Egyértelműen. Sőt egyre erősödik a centralizáció. S én a bajok gyökerét nem a politikai pártok eltérő nézeteiben látom, hanem - s ez, meglehet, sokakat meglep -, a minisztériumokon belül, az egyes tárcák belső struktúrájában lényegében nem történt meg a kívánatos változás. A miniszter például nem fogalmazza meg, hogy mi az ő szakmai programja, ágazatpolitikai elképzelése, nincs stratégiája, hogy lényegében mely irányba igyekszik, mit akar a csapatával elérni, s akkor ez alá rendeli a szakmát, hanem fordítva működik a dolog: a szakma „dobja fel” a témákat, illetve szab valamilyen irányt. S ez ugye megint csak a farok és a kutya esete. Márpedig az ágazati szakmai körök nyilvánvalóan az ágazati érdekek mezsgyéjén haladnak. Friss és nagyon is bosszantó példám van erre: a balatonfüredi három szívrehabilitációs intézmény esetében (szívkórház, MÁV- és honvédszanatórium) például képtelenség elérni, hogy egy jöjjön létre, egy igazán működőképes. S ami elképesztő, mindhárom miniszter - népjóléti, közlekedési, honvédelmi - leírta, hogy szakmailag természetesen az elképzelés jó és indokolt is, de hát az ágazati érdekekre tekintettel ezt támogatni mégsem tudja. Nem más ez, mint ágazati sovinizmus. A minisztériumi apparátusok egyértelműen abban érdekeltek, hogy legyen minél több döntési kompetenciájuk, fenntartandó a pozíciójukat. • Mi lehet a megoldás? Végtére is a közigazgatás reformján két éve kormánybiztos dolgozik. Ki beszél itt ma közigazgatási reformról? A nekibuzdulás valóban nagy volt, ám annyi nem történt, hogy a 38 dekoncentrált szervet a megyékhez integrálták volna - mint arról szó volt hanem valami látszatintegrációt hoztak össze, ugyanis a tárcák kilobbyzták, hogy változatlanul saját dekoncentrált szerveik lehessenek. Miközben a politika létrehozta a plurális demokráciát és nőtt a települések szabadsága, aközben az ellensúlyt képviselni képes megyei önkormányzatokat - amelyek mögött van egyfajta választói akarat, társadalmi bázis -, legyengítették, hogy ne tudjanak ellenpólust képezni a központi hatalommal szemben. S ehhez asszisztál a parlament, a kormány, a miniszterek is, s még mindig nem veszik észre - avagy inkább nem akarják -, hogy miről szól a történet. S jórészt ezért megbukik a népjóléti miniszter, s háttérbe szorul a területfejlesztési miniszter. • Kifejtené ezt részletesebben? A területfejlesztés például tipikusan olyan ügy, ami nem ágazati kérdés, ám a többi minisztérium mégis beszorítja a KTM-be, s így a központi területfejlesztési pénzeknek csak a töredéke kerül a megyei területfejlesztési tanácsokhoz, vagyis elenyésző mennyiség jut a valóságos helyi igények kielégítésére. A többi marad „fönt” a minisztériumoknál, hiszen valamennyinek van a maga területére külön fejlesztési összege. Tulajdonképpen terület- és településfejlesztés a kórházi struktúra átalakítása is. Az a több mint 10 milliárd forint pedig, amit a 19 megyei fejlesztési tanács eloszt, a teljes összegnek csupán a 15-20 százaléka. • Noha törvények szabályozzák ezt is, de ha jól értem, ön ezzel azt is mondja, hogy egyik-másik törvényen meglátszik az ágazati lobby hatása... Meglátszik? Itt minden törvény ágazati törvény. Ma Magyarországon nem lehet összevonni két intézményt, ha az egyik például a népjóléti, a másik meg a kulturális tárcához tartozik, mert a törvények „elbeszélnek” egymás mellett, szinkronról szó sincs, miközben az életviszonyok egyáltalán nem „ágazatiak”, hanem ezer szállal egymásba fonódnak-szövődnek. A kormányzati munkában a területi integrációs szempontok meg sem jelennek. A minisztereket pedig az apparátusaik könyörtelenül ágazati érdekképviselőkké „emelik”. Hiába liberális az önkormányzati törvény, amíg ezen alapvető kérdésekben nem lesz változás, addig a központi hatalom uralma fog érvényesülni. Jellemző például a pénzelosztás is: az állam mindig mindent beszippant, aztán elkezd alkudozni, majd évről évre más módon osztja vissza a pénzt. És más-más összegeket. Csak egy a biztos - a bizonytalanság. Nehogy az önkormányzatok kiszámíthassák előre, hogy mi mennyi lesz. Sokat elárul az úgynevezett önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutott önkormányzatok kezelése, illetve támogatásuk módja is. Ugyanis vagy hátrányos helyzetűek, s akkor oda kell nekik adni a pénzt már az év elején, vagy nem azok, akkor viszont mire való az egész pályázatosdi... Most ugyanis pályázik boldog-boldogtalan, s ha az a néhány hátrányos helyzetű az év végére meg is kapja a támogatást, akkor már rég nem működőképes, becsukhatta a „boltot”. Tökéletesen érvényesül a régi paternalista szemlélet, ami ellen a politikának fel kellene lépnie, hiszen valamennyi mérvadó politikai erő tisztességes rendszerváltást ígért, a helyi erőkre támaszkodva, alulról építkezve. Ezzel szemben szinte csak a felülről építkezést tapasztalni. .. • Józsa Benő 1996. DECEMBER 18., SZERDA Átadták a Gábor Dénes-díjakat Elismerés az innováció terén élenjáró műszaki értelmiségieknek Göncz Árpád jelenlétében tegnap hét szakember vette át a Gábor Dénes-díjat a Szabadalmi Hivatalban. Azok a tudós értelmiségiek részesültek az elismerésben, akik találmányaikkal, illetve azok bevezetésével hozzájárultak a magyar gazdaság sikereihez. Másokat azért jutalmaztak, mert megteremtették a vezetésük alatt álló intézményben a kreatív tevékenység feltételeit. A műszaki fejlesztés érdekében kifejtett szellemi tevékenység támogatására, a Nobel-díjas magyar származású fizikus, a holográfia kifejlesztőjének emlékére eredetileg a Novofer Társaság hozta létre a díj alapítványát kétmillió forintos összeggel, azóta a tőke jelentősen gyarapodott. Fodor István villamosmérnököt, az Ericsson Kft. elnök-vezérigazgatóját a modern távközlési technológiák meghonosításáért, Harsányi Kálmán vegyészmérnököt, a Richter Gedeon vegyészeti gyár kutatólaboratóriumának vezetőjét több mint 140 szabadalom kidolgozásában nyújtott tevékenységéért, Ollós Gézát víz- és szennyvíztisztítási technológiák kidolgozásáért és kiváló oktatói tevékenységéért tüntették ki. Pap Gézát, az Olajterv Rt. vezérigazgatóját a vállalat átalakításáért, világszínvonalú tervezési rendszerek bevezetéséért díjazták. Pomezansky György, a Magyar Televízió főszerkesztője a Felkínálom és Hidak című innovációs műsorért került a díjazottak közé. Réti Vilmos kohómérnöknek, a Dunaferr Dunai Vasmű kutatási-fejlesztési igazgatójának kiemelkedő irányító munkájáért, hatékony kutatási programokért nyújtották át a Gábor Dénesdíjat. Szalai Gábor gépészmérnököt, a Rába gyártmányfejlesztési főosztályvezetőjét a világpiacon elismert technológiák kidolgozásáért jutalmazták. •N.S.L. Fodor István (balra), az Ericsson Kft. elnök-vezérigazgatója az egyik díjazott FOTÓ: MÜLLER JUDIT Idén kétezer pályázó kapott összesen csaknem tízmilliárd forintnyi támogatást Jövőre 18 milliárdról dönt az Országos Területfejlesztési Tanács Tegnap a parlamentben megtartotta első ülését az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT). Az idén elfogadott területfejlesztési törvény alapján létrehozott testület a kormányzat tanácsadó szerveként működik. Az ország elmaradott területeinek felzárkóztatását célzó területfejlesztési törvény alapján tegnap a Parlamentben létrejött az Országos Területfejlesztési Tanács - jelentette be az alakuló ülést követő sajtótájékoztatóján Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A kormány tanácsadó szerveként működő testületbe a megyék régiónként jelöltek képviselőt. A tanács munkájában részt vesznek a minisztériumok, az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is, továbbá Budapest főpolgármesterének, az országos gazdasági kamarák, az önkormányzati érdekszövetségek jelöltjei. Az OTT egyik legfontosabb feladata a helyi fejlesztési igények és lehetőségek koordinálása, az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése. A testület alakulóülésén az országos területfejlesztési koncepciót széles körű vitára alkalmasnak tartotta. A dokumentum a vitákat és a szakmai egyeztetéseket követően várhatóan jövőre kerül az Országgyűlés elé. Az OTT megvitatta a területfejlesztési támogatások decentralizált elveivel foglalkozó országgyűlési határozattervezetet is. A tanács több javaslatot csatolt a dokumentumhoz. Idén 9,3 milliárd forint állt a megyei területfejlesztési tanácsok rendelkezésére az önkormányzatok, a gazdálkodók különféle termelő és infrastrukturális beruházásainak támogatására. A döntően vissza nem térítendő támogatásra 3300 pályázat érkezett. A jelentkezők 65 százaléka kapott valamennyi juttatást, felerészben 5 millió forint alatti összeget. A 10 millió forint feletti támogatások aránya 5 százalék. Jövőre 18 milliárd forint ál a KTM-nél és a BM-nél rendelkezésre a területfejlesztési célokra, ennek jelentős részét ismét decentralizálják a megyékhez. •SZ.A.J. Kötetlen lekötés warn\m &%. mar %0% ff Se% ? K6ZKOZGID6I1QijSWiXATK/AJo Az OTP Postajegy egyedülálló lehetőség arra, hogy pénzét közelben és biztonságban tudja. Az OTP Bank más szolgáltatásaival együtt ezt is megtalálja a legközelebbi postán. Az OTP Postajegy biztos, jól kamatozik és Ön bármikor hozzáférhet megtakarított pénzéhez. Nem kell előre eldöntenie, hogy 3,6 vagy 9 hónapos futamidőt választ: pénze kivételekor mindig az eltelt időnek megfelelő sáv kamatát kapja meg. Az OTP Postajegyet kiválthatja 10.000, 50.000, 100.000, vagy akár 1.000.000 Ft névértékű címletekben is. Őszintén, tud ennél jobb ajánlatot a közelben? OIö BANK OTP Postajegy. OTP Bank a postán! jj Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi s»*'-1- •” I 10 000 Ft, I jj azaz Tízezer forint névértékű, * jj bemutatóra szóló, fix kamatozású V I OTP POSTAJEGY I nairafffl&si fenyMtek || 1 Aj OTP POST WEGY Myerták «•»»***•*** | | AT OTP KSTUCSV .***** «**•«» „ * nap | J AjeRWí*3<4S*St munkanap Ha >váltókflwaesve**!'i*F ***"•»* " ' | jB A fuwmMMtór u**W* tóvéiww *« k*"**0*' Ss 5 GArviftekolUMff ^............ * ) B .........................* JR s tteMp ílteHevoi évt . . . % X « — ■ OTP 83-ev. R? teiftw fetel 51 Al OIP FOSTJUEGVIN aispine Wwtoates rmn erfii * 1 jr \j ■ fi, 07** POST&ifcUT V 'iajl’tt ¦*-**,y,‚mn.K»