Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-28 / 23. szám

1997. JANUÁR 28., KEDD A gyerekosztályokon is tilos lesz kirakni a lázlapot fotó: isza ferenc ­­ ­ Évente ismétlődő fenyegetés a világnak az influenza Egyre gyakrabban szólnak a híradásokban a szaporodó influenzás betegekről, illetve arról, hogy a fővárosban még nem sikerült izolálni az A ví­rust. Ennek ellenére egyes je­lentésekben már a vészharan­got is megkongatták, mond­ván, csak a vihar előtti csend napjait éljük, és hamarosan a nyakunkba szakad az új, pusztító világjárvány. Minden influenzaszezon­ban - így értelemszerűen most is - felrémlik a pusztító spanyolnátha emléke, és an­nak lehetősége, hogy az akko­ri influenza A vírus esetleges utóda, egy teljesen ,új altípus jelenik meg a világon - mond­ja az OKI főigazgatóhelyette­se, dr. Dömök István pro­fesszor. Egyes mikrobiológu­sok elsősorban Kína száraz­földi részei felől sejtik a ve­szélyt, s meg kell mondani, jó okkal, hiszen egyáltalán nem­­, véletlen műve, hogy a ko­rábbi járványokat is arról a térségről nevezték el (1. ázsiai, hongkongi). Jelenlegi tudá­sunk szerint ugyanis az új altí­pusok Kína délkeleti részén alakulnak ki, méghozzá a víz­zel elárasztott, nagy kiterjedé­sű rizsföldeken. Az északról érkező vándormadarak ideig­lenes telephelynek használva a területet, ide hurcolják az északi tájakon összeszedett influenzavírus-altípusokat, és - ami a mi szempontunkból tovább rontja a helyzetet - itt érintkeznek a kínai parasztok által nagy becsben tartott ka­csákkal. A szárnyassal szoros kö­zelségben élő emberek en­nek következtében egyidejű­leg fertőződhetnek az emberi influenza A altípusával és a madarakból származók vala­melyikével. Mindennek eredménye­ként új, az embert megbetegí­­teni képes (patogén) altípus alakulhat ki, ami az egész em­beriség számára teljesen új kórokozó. Ma már tudjuk, hogy a - hibásan - spanyol­nátha néven emlegetett jár­vány is Ázsiából eredt, való­színűleg spanyol hajósok köz­vetítésével jutott be Európá­ba. Az a vírustörzs akkor, 1918-19-ben több mint 2 mil­liárd embert fertőzött meg, és 20-40 millió ember halálát okozta. Az 1957-es világjárvány alatt csak az Egyesült Álla­mokban 750 ezren haltak meg. Hazánkban legutóbb 1993-ban volt nagy járvány, ekkor közel egymilliónyian betegedtek meg. Az influenza elleni védeke­zés a szó szoros értelmében globális. A WHO szervezésé­vel­­ mintegy 110 nemzeti inf­luenzaközponton keresztül -, világhálózat működik. Minden ország a genfi WHO-központnak jelenti a nála történteket, s ha izolál­tak egy törzset, a világ két inf­luenzalaboratóriumába, Lon­donba vagy Atlantába küldik. Ha új variáns bukkan fel, abból azonnal vakcinagyár­tásra alkalmas törzset állíta­nak elő. Cél, hogy minden or­szágban legyen saját vakcina­termelés, hogy rövid idő alatt, nagy mennyiségben le­hessen az oltóanyagot előállí­tani. Hazánkban Pilisboros­­jenőn épült korszerű vakci­nagyártó üzem. Az influenzajárványt elő­ször Hippokratész írta le Krisztus előtt 412-ben. A tör­ténelmi feljegyzések szerint a 18. század közepén dúló, a spanyolnáthához hasonló méretű járvány idejéből szár­mazik maga a napjainkban is használt elnevezés, mégpe­dig a megbetegedésekért a hideget okoló olasz jelölés­ből. A bűnbakot kereső és megtalálni vélt név így hang­zott: influenza di freddo, ami annyit tesz magyarul: a hideg hatása. Az új típusú világjárvá­nyok e századi történetében 1918-ban a spanyolnátha (az A vírus), 1957-ben az „ázsiai influenza” és 1968-ban a „hongkongi influenza” szed­te áldozatait. A járványnak szezonalitása van. Minthogy kialakulásának kedvez az összezártság és a hideg idő, általában télre esik. A Föld két féltekéje váltakozva éli át, az egyik mindig „előjel­zést” ad a másiknak, és egy­ben ez segíti is a felkészülést. ígéretesnek látszó megol­dás az injekció helyett az orr­ba csöppenthető hatóanyag (erről a témáról bővebben ír­tunk Havi Patika egészségma­gazinunk ’96. dec. 27-ei szá­mában). Keresik a védelmet jelentő gyógyszert is. Remél­hetőleg nemsokára létezik majd olyan medicina, amely az influenza támadásának hí­rére 3-4 hónapon át szedve - mellékhatások nélkül - védel­met jelenthet az emberiséget sújtó - az idősek, betegek és a gyerekek közül különösen so­kaknak - valóban halálos csa­pással szemben. • Fazekas Erzsébet FOTÓ: MH-AFSCHW­L -----------------------FELHÍVÁS-----------------------­A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány célja és fő feladata a támogatásra szoruló, holocaustot túlélt idős embe­rek szociális támogatása, szükség esetén gondozása, ápolása, hát­rányos helyzetű, sérült, fogyatékos társaink sokoldalú segítése. Jelenleg, a rendelkezésünkre álló pénzeszközökből, a hozzánk for­dulóknak csak egy részét tudjuk támogatni, ezért kérjük, hogy célja­ink eredményes megvalósításában legyen társunk. Az ön nagylelkű támogatásával - befizetett adója 1%-ával­­ biztosíthatja, hogy ala­pítványunk a jövőben is megfelelően tudjon gondoskodni rászoruló, idős, beteg, kisnyugdíjas társainkról. Felajánlását a következő adószámra teheti meg: --------------------1966465 1242--------------------­Segítségét előre is köszönjük! MH 824 Házaséleti problémák (impotencia, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, frigiditás) komplex kezelése. 187-1146 7ШТ7J Hirdetésfelvétel: Calypso Reklámiroda 1075 Budapest, Madách Imre u. 10. V. 1. Telefon: 351-8279, fax: 122-6339 160 MH az új A mostani törvénytervezet tü­körképe a réginek, mert a szenvedő, a kiszolgáltatott em­bert helyezi előtérbe. Nem az orvosra bízza, hogy tegye leg­jobb belátása szerint a dolgát, hanem a beteg jogai közé so­rolja a tájékoztatást, mondja dr. Kereszty Éva miniszteri ta­nácsadó. Ugyanakkor a meg­születendő törvény mindkét félnek védelmet nyújt Ponto­san rögzíti ugyanis, hogy med­dig terjed az orvos és a beteg jogainak határa. Az orvosok általában már elismerik, hogy a betegnek jo­ga van a tájékoztatáshoz. Né­zetkülönbségek inkább az egyes részletek tisztázásakor vannak, például abban, hogy a különböző vizsgálatok, keze­lések során ki mit mondhat el a páciensnek. A betegjogok­kal külön fejezetben foglalko­zó törvénytervezetet a kor­mány elfogadása után várha­tóan tavasszal tárgyalja majd a parlament. Az 1972-es egészségügyi törvény és a hozzá kapcsolódó későbbi jogszabályok az orvos kötelességévé tették a beteg megfelelő tájékoztatását. A mostani törvénytervezet tü­körképe a réginek, mert a szenvedő, a kiszolgáltatott em­bert helyezi előtérbe. Nem az orvosra bízza, hogy tegye a dolgát legjobb belátása szerint, hanem a beteg jogai közé so­rolja a tájékoztatást, mondja dr. Kereszty Éva miniszteri ta­nácsadó. Ugyanakkor a meg­születendő törvény mindkét félnek védelmet nyújt. Ponto­san rögzíti ugyanis, hogy med­dig terjed az orvos és a beteg jogainak határa. A kórházba kerülő beteget ezentúl nem­csak a betegségéről, hanem a jogairól is tájékoztatni kell. Ebben segíthet az adott egész­ségügyi intézmény által össze­állított szórólap, füzetecske - melyek néhány helyen már lé­teznek, de nem biztos, hogy mindenhol telik rájuk. Lesz vi­szont a tervek szerint függet­len betegjogi képviselő, aki a gyógyítót és gyógyulni akarót egyaránt eligazítja majd a jog útvesztőiben, s emellett afféle jószolgálati funkciót látna el. A beteg hozzá fordulhat pa­nasszal, ha úgy érzi, hogy meg­sértették a kórházban, esetleg elhallgatnak előle valamit, ne­tán a gyógyítással kapcsolat­ban vannak kifogásai. Ilyen­kor a betegjogi képviselő mint­egy közvetítőként eljár a pana­szos ügyében, tisztázza a né­zeteltéréseket, de védőügyvéd nem lehet, ha perre kerülne a sor. Legfeljebb tanácsokat ad­hat. S részben szociális felada­tot is ellátva segíthet továbbá abban, hogyan igényelhet a beteg segélyt, gyógyászati se­gédeszközt, házigondozást. A betegjogi képviselő csak akkor lehet független, ha nem tartozik a kórházhoz, klinikához. A parlament dönt arról, hogy ly lesz a munkáltatója, honnan kapja a fizetését. A Népjóléti Mi­nisztérium munkatársa sze­rint adódik majd pénz erre az új feladatkörre, amely nem csupán a kórházakhoz, ha­nem idővel a szakrendelők­höz és a háziorvosi szolgálat­hoz, tehát a járóbeteg-ellá­táshoz is kapcsolódna. A törvény előírná a tájéko­zott beleegyezés fogalmát - ez a nyugati jogszabályokban már ismert és az Egészségügyi Világszervezet 1994-es beteg­jogi nyilatkozata is rögzíti. A beteg az ismertetett informá­ció birtokában adja - írásban rögzített - beleegyezését. A kórházba lépéskor csupán azt kell aláírnia, hogy tudomásul veszi az intézmény házirend­jét, és hogy itt különböző vizs­gálatokon esik át. Ám ha ezek a vizsgálatok komoly beavat­kozással járnak együtt (pél­dául gerinccsapolás), akkor a tájékoztatás után újabb írásos beleegyezést kell kérni. Ha­sonlóképpen altatás és műtét előtt. A tájékoztatáshoz pedig hozzátartozik a gyógyítás kü­lönböző lehetőségeinek is­mertetése is. A vizsgálaton vagy az operáción kívülálló­ vendégorvos, orvostanhallga­tó vagy tanulónővér csak a be­teg előzetes engedélyével ve­het részt­­ még az oktatókór­házban, klinikán is. Az orvosok a tájékoztatási jogot általában már nem vitat­ják, annál inkább ütköznek a vélemények abban, hogy ki, mikor, mit mondhat el a be­tegnek. Hisz a gyógyítás több­nyire csapatmunkában folyik. A beteg kézhez kapja a labor­leletet vagy a röntgenfelvé­telt, és máris kérdezne. Vála­szoljon-e nyomban a laboros, illetve a kardiológus? Ha nem teszi, a beteg máris szoronga­­ni kezd, hogy valami nincs rendben. A vizsgálat végzői viszont csak arról tudnak be­szélni, ami a leletekben van. Holott a beteget nyomban az érdekli, hogyan kezelik majd, mi történik vele, meggyógyul­­hat-e. Dr. Kereszty Éva úgy véli, ezt a vitás helyzetet ren­dezheti, ha a gyógyító csapa­ton (teamen) belül lesz egy úgymond betegvezető orvos. Ő az, aki folyamatosan követi a pácienst, az összes felmerülő kérdést vele lehet megbeszél­ni, és szükség esetén majd ő adja át egy másik kezelőor­vosnak. A gyógyítómunkában részt vevőket, illetve a konzí­liumra felkért szakembereket be kell mutatni a betegnek, hogy tudhassa, kik foglalkoz­nak vele, kik döntenek róla. Az ápolónők csak saját kom­petenciájukba tartozó prob­lémákról beszélhetnek, min­den egyéb a kezelőorvosra tartozik. Bár az utóbbi időben már nyíltabbá váltak az orvosok, de a beteg szemszögéből néz­ve mégsem eléggé. Ahogy egy debreceni felmérésből kide­rült, a kórházban fekvők sok­szor még mindig betegtársaik­tól szerzik be a legtöbb infor­mációt. És többet szeretné­nek tudni a bajukkal kapcso­latos esetleges szövődmé­nyekről, valamint arról, hogy hazatérve miképpen éljenek tovább, mire figyeljenek. A krónikus betegek - legyenek bármennyire járatosak már betegségükben - éppúgy mint a „kezdők”, szintén igényel­nék, hogy időnként válaszol­janak az őket foglalkoztató kérdésekre - vetődött fel a legutóbbi betegjogi konfe­rencián. A betegnek joga van a megfelelő színvonalú egész­ségügyi ellátáshoz. És amennyiben ezt a lakóhelyén nem kaphatja meg, akkor or­vosának kötelessége őt a gyó­gyítására alkalmas legköze­lebbi kórházba irányítani. Az új egészségügyi törvény nemcsak jogot ad a betegnek, hanem felelősséget is ruház rá, hangsúlyozta a szaktárca mun­katársa. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem akadályozható a gyógyítómunka. Nem hívhatja ki a beteg a műtőből orvosát, mert éppen sürgős megbeszél­nivalója támadt, és nem zak­lathatja munkaidőn túl az ott­honában, hiszen neki is joga van a pihenéshez. Az eddigi jogszabályokban csupán utalásos formában sze­repelt az emberi méltóság tisz­teletben tartása, a beteg sze­mélyes holmijának védelme - most mindezt pontosabban rögzítették. Ám itt is vannak korlátozások. Nem feltétlenül lehet megengedni, hogy a kór­házi ágyon fekvő reggeltől es­tig a mobiltelefonján beszél­gessen, hiszen ezzel betegtár­sait, sőt a műszereket is zavar­hatja. Előírja a törvényjavas­lat, hogy a beteg ruháit, tár­gyait fokozottan kell védeni, de azt is hozzáteszi viszont, hogy csak a valóban szükséges holmik legyenek vele, az érté­kes ékszereket jobb a hozzá­tartozókra bízni. Végezetül említenénk a tör­vénytervezet betegjogi fejeze­tének minden bizonnyal heves parlamenti vitát kiváltó részét: az eutanáziát. Az egyik javas­lat szerint, ha valaki tiszta tu­dattal, tanúk előtt, írásos nyi­latkozatot tett arról, hogy vég­ső stádiumba kerülve ne élesz­­szék újra, akkor ezt a kérését tiszteletben kell tartani. • Tóth Andrea Betegjogok egészségügyi törvényben VARÁZSDIÓ Belvárosi , , KREM 60 g magángyogyszertar gyógytermék gyógyszertári Visszeres és aranyeres SZakaSSZiSZtenst bántalmak csökkentésére, 0V nehezen gyógyuló sebek “5/ gyógyulásának elősegítésére asszisztenst keres! Kapható: gyógyszertárakban Тι r efo П ‘ ^ö^y^üzletekben (06-1) 117-8400 Szakmai információt ad: vagy Geróné dr. Almási Judit (06-30) 527-953 szakgyógyszerész HUMED Bt., Kecskemét 759­­­ Telefon: (76) 482-387 .......­.................... ................... 1 gfj 643 MH NEW YORK-i MAGYAR EGYSÉG TÁRSASÁG HUNGARIAN­­ÉLET AJÁNDÉKA1 ALAPÍTVÁNY 1182 Budapest, Hét vezér tér 2/b. Tel./fax: 2944318 Az „Élet Ajándéka" Alapítvány a Magyarországon menthetetlen szívbeteg gyermekek amerikai műtétjét szervezi, segíti. Segítjük a hazai gyermekszívsebészeteket, iskolákat. E programunkhoz kérjük támogatásukat. Adószámunk: 18073049-1-01. Segíts meggyógyítani egy beteg gyermekszívet! SZERKESZTI: FAZEKAS ERZSÉBET Tudományos harcunk az influenza ellen BERKS RT. A hideg évszak felét már magunk mögött tudhatjuk, s a természet az idén sem mérte szűkmarkúan a hide­get és a havat. A téli spor­tok hódolói idejük függvé­nyében bizonyára értékelik is mindezt, a városlakók azonban inkább panasz­kodni kénytelenek a csú­szós utak miatt. A kéz- és lábtörések, zúzódások ve­szélye mellett azonban van még valami, amire oda kell figyelnünk. Ez az, amit az elmúlt napokban emléke­zetünkbe idéznek a rövid újságcikkek, tudósítások... Igen, a hírek szereplői közé látszik befurakodni az évről évre ismétlődő influenza. A szomszédos Ausztriában már tömeges megbetege­désekről beszélnek, míg nálunk úgymond „beindu­­lóban a járvány”, azaz a ki­sebb gócokban már tízezer fölött van a regisztrált bete­gek száma. Életünk során előbb­­utóbb mindannyian több­ször is megismerkedünk az influenzaszerű betegségek szokásos tüneteivel, a hir­telen fellépő magas lázzal, végtagfájdalommal, és az ezekkel járó rossz közérzet­tel, hurutos panaszokkal. A felnőttek évente általában egyszer, míg a gyerekek kétszer-háromszor kényte­lenek influenza miatt ott­hon maradni. A mai kedvezőtlen gaz­dasági feltételek mindenkit szorosabb versenyhelyzet­be kényszerítenek, és ez az­zal jár, hogy az emberek többsége fél attól, hogy be­teget jelentsen, inkább lá­bon próbálja hordani, elvi­selni kellemetlen tünetek­kel tarkított, kikúrálatlan betegségét, amivel önma­gát és másokat is komoly veszélybe sodor. Szövőd­mények, cseppfertőzés ve­szély a zsúfolt járműveken, köhögő-tüsszögő kollégák az irodákban! Jó tanácsok persze akadnak, hogyan „szűkítsük” a nyálkahár­tyára telepedő vírusok „mozgásterét”, de immun­­rendszerünk állapotának döntő szerepe van abban, hogy elkapjuk-e a betegsé­geket. Téli étrendünk nem bővelkedik azokban a lét­­fontosságú nyomelemek­ben és ásványi anyagok­ban, amelyeknek szerveze­tünkben a megfelelő véde­kezőképességhez feltétlenül jelen kell lenniük. Ezért mindennapos táplálkozá­sunkat ajánlatos kiegészí­teni hiánypótló készít­ménnyel. A Béres Csepp Plusz® komplex készít­mény­ nyomelemeket, ás­ványi anyagokat és ezek hasznosulását segítő al­kotóelemeket tartalmaz. Rendkívül kedvező, im­munrendszer-erősítő hatá­sa már régóta tudomá­nyosan bizonyított, fo­gyasztása éppen ezért ta­nácsos, különösen ebben az időszakban. A 30 ml-es üvegcse mellett megtalál­hatjuk a patikákban a hosszabb ideig elegendő, 100 ml-es családi kiszere­lésben is. A gazdaságosabb 100 ml-es kiszerelés prak­tikus a kúraszerű alkal­mazáshoz. A termék szedé­séhez ajánlott a Béres C- vitamin tabletta, amelynek 50 mg-os dózisa kifejezet­ten a Béres Csepp szedésé­hez ajánlott mennyiségnek felel meg. A C-vitamin amellett, hogy segíti a nyomelemek felszívódá­sát, önmagában is erősíti a szervezet ellenálló képes­ségét. Akárhogy is, az idén is szeretnénk kimaradni az influenzajárványból! Miért ne tegyük ezt most úgy­mond tudományosan? 718 MH

Next