Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-29 / 24. szám
1997. JANUÁR 29., SZERDA Ellenzéki össztűz Bős ügyében A parlament ellenzéki pártjai követelik, hogy a kormány az összes országgyűlési képviselő számára tegye hozzáférhetővé a Bős ügyében folytatott szlovák-magyar titkos tárgyalások jegyzőkönyveit. A tegnapi ötpárti sajtótájékoztatón elhangzott: az ellenzék, valamint a Duna Kör fellépése akadályozta meg, hogy Horn Gyula és Vladimír Meciar aláírja azt a megállapodást, amelynek értelmében a két ország eltekintett volna a hágai pertől. A Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP és az MDNP képviselői egyaránt úgy vélték: a Bős ügyében Szlovákiával folytatott titkos tárgyalások veszélyeztetik hazánk érdekeit, és ellentétesek az Országgyűlés ez ügyben hozott határozatával. Ez ugyanis kimondja, hogy a bősi vízlépcsővel, valamint a Duna egyoldalú elterelésével kapcsolatban Magyarországnak meg kell várnia a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét. A Fidesz-frakció irodájában tartott közös sajtótájékoztatón Illés Zoltán alelnök közölte: a titkos tárgyalásokon hazánkat Göbölyös Gábor, a kormányfő volt külpolitikai tanácsadója, ma a Pénzügyminisztérium munkatársa, Randier Árpád nemzetközi jogász, Taba Lajos volt pozsonyi konzul, ma Horn Gyula külpolitikai főtanácsadója és Jakus György, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alá tartozó Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője képviseli. A Fidesz politikusának információi szerint január 8-án volt az utolsó megbeszélés a szlovák és a magyar delegáció között. Csak az ellenzék és a Duna Kör fellépése akadályozta meg, hogy Horn Gyula és Vladimír Meciar január elején aláírják azt a megállapodást, amelynek értelmében a két ország eltekintett volna a hágai pertől - vélte Illés. Bogárdi Zoltán (MDF) szerint a kisebbik koalíciós párt úgy viselkedik, mintha ellenzéki párt lenne, holott a kormány tagjainak közös a felelőssége ebben az ügyben. Az ellenzéki politikusok utaltak arra is, hogy Jakus György a szabad demokrata miniszter felügyelete alá tartozó intézmény vezetőjeként felhatalmazás nélkül vett részt a tárgyalásokon. Ezért szerintük Lotz Károly miniszternek le kellene vonnia a megfelelő következtetéseket. Szabad György (MDNP) bejelentette: pártja országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a Bős ügyében folytatott tárgyalások dokumentumai nyilvánossá váljanak a képviselők számára. Nem készült jegyzőkönyv a bősi erőműrendszerrel kapcsolatos magyar-szlovák szakértői megbeszélésekről, így azokat hiába kéri a hazai ellenzék - mondta tegnap délután győri sajtótájékoztatóján Kovács László külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy ezen megbeszélések alapvető célja, egy esetleges különmegállapodás azért volna szükséges, mert olcsóbb és gyorsabb megoldást hozhatna e régóta húzódó ügyben, mint a hágai bíróság döntése. A külügyminiszter kitartott amellett, hogy ezekkel a megbeszélésekkel a kormány nem kerülte meg a parlamentet, mert a szakértői egyeztetésekhez nincs szükség ilyen jóváhagyásra. A tárgyalásokról a két fél megegyezése alapján nem tájékoztatták a nyilvánosságot, s ezekről a helyszínen jegyzőkönyvek sem készültek. A Duna Kör álláspontjával, biztos forrásaival kapcsolatban a külügyminiszter megemlítette, hogy az állítólagos hozzáértők annak idején papírtigrisnek minősítették a C-variánst, később ellenezték a Szigetköz életét visszaadó fenékküszöb megépítését is. Szóba került, hogy a szlovák-magyar erőművita lezárásával kapcsolatban a miniszteri vélemények közt árnyalatnyi különbségek lehetnek, de abban egységesek, hogy a hazánk számára legkedvezőbb megoldás elérésére kell törekedni. Kovács László elismerte, hogy a hágai per indulásáig már kevés az idő, de szerinte a szakértői tárgyalások nem rontják az ottani esélyeket, úgy vélekedett, az ellenzéki pártok kampánya jobban árt az ügynek. MTI______________________ Ma már indokolatlan, hogy a hazai többszereplős nyelvoktatási piacon az Idegennyelvi Továbbképző Központ vizsgáztatási kiváltságot élvez - nyilatkozott az MTI-nek Fazekas Márta, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási főosztályának munkatársa. A továbbiakban megkérdőjelezte azt is, hogy szükség van-e egyáltalán olyan állami nyelvvizsgarendszerre, amely a legtöbb helyen ismeretlen Nyugat-Európában. Ott ugyanis az idegennyelvi érettségi „kezeskedik” azért, hogy valakinek megfelelő szintű a nyelvtudása. Ez utóbbi pedig olyannyira magától értetődő, hogy a nyelvismeretért nem jár külön juttatás a közszolgálatban állóknak - mutatott rá a szakember. Véleménye szerint itthon a közalkalmazottaknál és a köztisztviselőknél mindaddig szükség lesz a törvény által lehetővé tett nyelvtudási pótlékokra, amíg a munkavállalók és a munkaadók nem tartják eleve magától értetődőnek, hogy nyelvtudás nélkül nem lehet megfelelően boldogulni. Ez az átmeneti időszak legalább 5-10 évig eltarthat. Addig pedig olyan liberalizált, államilag elismert nyelvvizsgarendszert kell kialakítani, amelyik több központtal működik - tette hozzá Fazekas Márta. Tájékoztatása szerint a most készülő kormányrendelet-tervezet a nyelvvizsgaközpontok működését a kilenc főből álló Nyelvvizsgát Akkreditáló Bizottság (NYAB) engedélyezi, illetve ellenőrzi. A NYÁB a nyelvtudás országosan egységes mérése érdekében a tudásszinteket meghatározó követelményrendszert dolgoz ki. Az akkreditáció feltétele, hogy a vizsgaközpontnak legalább két, általa irányítandó vizsgahelye és legalább egy, három szinten kidolgozott vizsgarendszere legyen - fejtette ki a minisztérium munkatársa. Elmondta továbbá: a tervezet szerint a nyelvvizsgarendszer lehet egynyelvű, illetve kétnyelvű. Az utóbbi esetben a tudásmérés fordítási elemet is tartalmaz. Fazekas Márta megjegyezte: végső soron a munkáltatónak kell eldöntenie, hogy milyen vizsgát követel meg a munkavállalótól. Ennek kapcsán megemlítette: az új szabályozással összefüggésben még nincs döntés arról, hogy a közalkalmazottak milyen típusú nyelvvizsga után válnak jogosulttá a nyelvpótlékra. Fazekas Márta felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi nyelvvizsga-központoknak és a hazai felsőoktatási intézményeknek egyaránt akkreditáltatniuk kell magukat az új rendszerben. Mindenféle szempontból elfogadhatatlannak tartotta ugyanakkor, hogy az államilag elismert nyelvvizsga a későbbiekben is helyettesítse, illetve kiváltsa az érettségi vizsgát. Az érettséginek ugyanis műveltségbeli tudást, az adott ország(ok)ról és kultúráról szóló ismereteket is tartalmaznia kell. Új, államilag elismert nyelvvizsgarendszer Indokolatlan a monopolhelyzet Megszűnik a vizsgáztatási kiváltság F°TÓ: MÜLLER Judit BELFÖLD Szigetközi muníció Hágához A legfrissebb tapasztalatok ismételten azt bizonyítják, hogy súlyos környezeti károk keletkeztek a vízlépcsőrendszer működése miatt a Szigetközben. A mérési adatok alapján készülő Nemzeti jelentés fontos muníciót jelenthet Magyarországnak a hamarosan kezdődő hágai Bős-perben. A bősi erőműrendszer működése komoly környezeti károkat okozott az elmúlt években a Szigetközben - állították az MTA Szigetköz Munkacsoportjának munkatársai, akik tegnap a Természettudományi Múzeumban ismertették tapasztalataikat. Az akadémiai vizsgálat adatai szerepelnek a szigetközi monitoring (környezeti megfigyelő rendszer) eredményéről készülő Nemzeti jelentésben, amely minden bizonnyal komoly segítséget jelenthet Magyarországnak a március 3-án kezdődő hágai Bős-perben. A legfrissebb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a vízlépcsőrendszer - elsősorban a Duna elterelése - miatt jelentősen apadt az ágrendszer mentén a talajvíz szintje, komoly pusztulást szenvedett az élővilág. A szakemberek tapasztalatai szerint csupán szerény javulást okozott - de nem tudta visszafordítani a káros folyamatokat - az 1995 nyarán megépített fenékgát. Sz. A. J. Bővítik az új alkotmány MTI______________________ Gál Zoltán házelnök szerint még mindig van rá remény, hogy az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága az eredeti terveknek megfelelően március 31-éig a parlament elé terjeszti az új alaptörvény normaszövegét. Ha ez mégsem történne meg, akkor a koali normaszöveget ciós pártok feloldják az alkot- Az alkotmány-előkészítő kimányozási moratóriumot.zottság titkársága ezen észre- Gál Zoltán az alkotmány vételeket beépíti a normaszóelőkészítő bizottság tegnapi végbe, és a testület február 20- ülését követően elmondta: fal- án kezd tárgyalni a dokumenkérte a kormányt, az Országtűmről. A bizottság koalíciós gyűlés frakcióit, az állami szerv képviselőiben felvetődött a vezet, az egyetemek, illetve fő kérdés, vajon van-e garancia iskolák jogi karait, hogy írás arra, hogy a Független Kisgazdán nyilvánítsanak véleményt da párt, a Kereszténydemokraaa alaptörvény irányelveiről,a Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum, amelyek az alaptörvény koncepcióját nem szavazták meg, támogatják-e a későbbiekben az alkotmány normaszövegét. A tanácskozáson azonban mindhárom párt jelezte, hogy a továbbiakban is részt kíván venni az alkotmányozásban, bár a kisgazdák különállásukat hangsúlyozták - közölte Gál Zoltán. Az egyházak finanszírozását kiegészítheti az „egy százalék” Az szja egy százalékának közcélú felhasználása rövid időn belül kiválthatja a civilszervezetek költségvetési támogatását - jelentette ki az SZDSZ tegnapi tájékoztatóján Bauer Tamás képviselő. A törvény adta lehetőségek kihasználásáról a református egyház és a zsidó hitközségek szövetsége is döntést hozott Bauer Tamás szerint az új támogatási formának az egyházak esetében csak kiegészítő szerepe lehet, az egyházi finanszírozás kérdésének rendezése hosszabb távú feladat. Horn Gábor ugyanebből az alkalomból elvi jelentőségűnek nevezte az szja egy százalékáról született törvényt, mert a polgárok végre a politika kiiktatásával maguk dönthetnek a közpénzek egy részének felhasználásáról. Az SZDSZ ügyvivője emlékeztetett arra, hogy a civilszervezetek tavaly 400 millió forint költségvetési támogatást kaptak, az új támogatási forma viszont 4 milliárd forintot biztosít a számukra. A szabad demokraták rendkívül fontosnak tartják, hogy az új lehetőségről az állampolgárok és az érintett szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezért füzetet adtak ki az szja egy százalékának felhasználásával kapcsolatos tudnivalókról. A Magyarországi Református Egyház Zsinata elnökségének nyilatkozata szerint a törvény nem tekinthető az egyház finanszírozására vonatkozó törvényhozási intézkedésnek, hanem csak az adóügyi törvény kiegészítésének. Az e törvényből származó esetleges bevételek nem alkalmasak az egyházi intézmények működésének biztosítására, az egyházi szociális intézmények felújítására, fejlesztésére, az egyházi közgyűjtemények támogatására, az oktatási intézmények felújítására és karbantartására, és az oktatási intézményekkel kötött közoktatási megállapodások finanszírozására. A Zsinat Elnökségi Tanácsa nem látja akadályát azonban annak, hogy a törvényben felsorolt közszolgálati, illetőleg betegségmegelőző és gyógyító, szociális és kulturális, oktatási, tudományos, kutatási tevékenységre, a gyermekek, fiatalok, az időskorúak, fogyatékosok, hátrányos helyzetűek segítésére az előírt feltételeknek eleget tevő illetékes egyházi intézmények és alapítványok elfogadják az adófizető állampolgárok által részükre a személyi jövedelemadójukból átutalt 1 százalékot. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetősége is megvitatta a törvény rendelkezéseit, és úgy határozott, a hitközségek nem kívánnak kedvezményezettek lenni, nem kérik, hogy az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk meghatározott részét átutalják részükre. A határozat legfőbb indoka az, hogy az egyházi finanszírozás még kisegítő formában sem fogadható el a törvény által meghatározott módszerrel. A Mazsihisz felhívja mindazokat, akik a zsidó intézményeket, a karitatív, a szociális és az oktatási célokat támogatni kívánják, hogy az ilyen célú alapítványokat részesítsék előnyben, ezen alapítványok részére utalják át a jövedelemadójuk 1 százalékát. •Sz.Sz.-N. D. • A. Zs. - N. A. E. Tiltakozik az MDF Az MDF a leghatározottabban visszautasítja az MSZP elnökségének véleményét, mely szerint a párt bizalmatlansági indítványát agresszív politikai provokációnak minősíti - jelentette ki lapunknak Herényi Károly, a párt szóvivője, aki elmondta, hogy az MDF közleményben tiltakozott a minősítés miatt. Az MDF szerint a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkotmányos jog, mellyel csak igen súlyos esetekben élnek a parlamenti pártok. A Tocsik-botrány a magyar belpolitika legsúlyosabb botránya, és az ügy szálai a kormánykoalíció pártjaihoz, az MSZP-hez és az SZDSZ-hez vezetnek, éppen ezért a több mint 800 milliós Tocsik-ügyben megkerülhetetlennek tartják az MSZP és az SZDSZ, valamint Horn Gyula miniszterelnök politikai felelősségének felvetése. Az MDF konstruktív bizalmatlansági indítványa arra a kérdésre keres választ, hogy állhat-e a Magyar Köztársaság kormányának élén olyan miniszterelnök, akit politikai felelősség terhel a Tocsik-ügyben. Az MDF- nek ellenzéki pártként erkölcsi és politikai kötelessége, hogy felvesse a kérdést, az MSZP-SZDSZ koalíciónak pedig erkölcsi és politikai felelőssége, hogy válaszoljon. Az MDF célja az, hogy meggátolja a Tocsik-ügy eltussolását. Az MSZP okafogyottnak minősítette a Tocsik-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság működését, arra hivatkozva, hogy rendőrségi vizsgálat zajlik az ügyben. Az MDF indoklása szerint ügyefogyott az MSZP indoklása, mert a rendőrség a büntetőjogi felelősséget, a parlamenti vizsgálóbizottság viszont a politikai felelősséget vizsgálja. •P.J. Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ Távozik az országos tisztifőorvos (MTI) Kökény Mihály népjóléti miniszter és Morava Endre országos tisztifőorvos január 28-án megállapodtak: az országos tisztifőorvos közszolgálati jogviszonyát 1997. július 31-étől közös megegyezéssel megszüntetik, s Morava a munkavégzés alól február 1-jétől mentesül. A hírt a Népjóléti Minisztérium kedden tudatta az MT-vel. Közölték: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetői állásának betöltésére a miniszter pályázatot ír ki. Ennek elbírálásáig Molnár Ilona, jelenlegi Bács-Kiskun megyei tisztifőorvos irányítja a szolgálatot. A népjóléti miniszter, elismerve Morava szakmai hozzáértését, döntését úgy indokolta: annak érdekében, hogy az eddigi kihívásnak az ÁNTSZ továbbra is képes legyen megfelelni, s emellett új feladatokat vállalhasson, belső átalakításokra is szükség van. A Fidesz a koncessziós autópályákról (MH) Az M5-ös autópálya eddigi koncessziós szerződéseinek azonnali nyilvánosságra hozatalát és a pályadíjak haladéktalan felülvizsgálatát követeli a Fidesz-Magyar Polgári Párt - tudta meg lapunk. Illés Zoltán alelnök a Magyar Hírlapnak elmondta: a szerződéseket nem a fizetőképes keresletnek megfelelően kötötték, s ezért felelősség terheli az előző kormány illetékes minisztériumának vezetőjét csakúgy, mint a Horn-kormányt. A Fidesz szerint a szerződéskötések előtt nem készült környezetvédelmi hatásvizsgálat, holott erre törvény kötelezi a kormányt. A politikus úgy vélte, az M7-es és az M3-as autópálya továbbépítése érdekében tervezett koncessziós szerződések ugyancsak felbecsülhetetlen károkat okoznának az országnak. A Fidesz szükségesnek tartja továbbá az M1-es út kapcsán kötött szerződések és az ezzel összefüggő környezeti károk vizsgálatát is. Konszenzus a tévé működéséről (MH) A Magyar Televízió elnöke és alelnökei a napokban egyezségre jutottak az intézmény jövőbeni szervezeti felépítéséről és működési rendjéről. Peták István elnök reményei szerint a jelenlegi szétaprózottság felszámolása, a szervezeti egységek és a vezetői tisztségek csökkentése megszünteti a televízió kaotikus állapotát, és rendet teremt a költségelszámolásban is. A várhatóan nyár elejéig lezajló változás nyomán megszűnnek a különálló főszerkesztőségek, és az egyes műhelyek létszáma is jelentősen csökken. A művészeti-művelődési területen kizárólag megrendelő szerkesztők dolgoznak majd, akiknek le kell mondaniuk a „maszekolásról”, a műsorkészítésről, így többletjövedelmükről is. A vezetői tisztségek számának leszontása ugyancsak csökkenti majd a jelenlegi fizetéseket. A négy nagy szervezeti egység vezetői közül jelenleg Sárközy Erika műsorkészítési alelnök és Horváth Lóránt gyártási alelnök van a helyén, a pénzügyi és a vállalkozási igazgatóság élére most írnak ki pályázatokat. Februárban KDNP-választmány (MH) Információnk szerint Mizsei Zsuzsanna, a KDNP decemberben megválasztott választmányi elnöke februárban összehívja a párt országos választmányát. Arról a napokban döntenek, hogy az ülés időpontját február 15-ére vagy 22-ére tűzzék-e ki. A Fővárosi Bíróság Isépy Tamás és négy képviselőtársa keresetére első fokon megsemmisítette a Giczy György által összehívott decemberi tisztújítás döntéseit. Ugyanakkor a választmányi tagok több mint húsz százaléka írásban kérte az újabb választmányi ülés összehívását február 1-jére. A KDNP országos elnöksége pedig javasolta, hogy Latorcai János és Mizsei Zsuzsanna közösen hívja össze a választmányt. Latorcai János jogi és politikai megfontolások alapján elzárkózott a testület összehívásától, Mizsei Zsuzsanna azonban kész egyedül is összehívni a testületet februárban. Az egynaposra tervezett választmányi ülés napirendjén a KDNP ’97-es költségvetésének a megvitatása, a pártszékház ügye és a pártelnök beszámolója szerepelne. VÁLASSZA A KORMÁNYT! Itt az idő, hogy újra átgondolja! Nyugodt erővel. Tiszta hangon. Szabadon választott, szakértői kormányra van szükség! Nekünk dicsőséges hagyományaink vannak, most mégis teljesen megújultunk. Számunkra legfontosabb a választók bizalma! Az utat már kijelölték: rögös, gödrökkel teli, de ha együtt vezetünk, megbirkózunk az akadályokkal! Biztonsággal. Dinamizmussal. Gazdaságosan. Fiesta. Mások előtt vezet