Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

1997. JANUÁR 29., SZERDA Ellenzéki össztűz Bős ügyében A parlament ellenzéki pártjai követelik, hogy a kormány az összes országgyűlési képviselő számára tegye hozzáférhetővé a Bős ügyében folytatott szlovák-magyar titkos tárgyalások jegyzőkönyveit. A tegnapi ötpárti sajtótájékoztatón elhang­zott: az ellenzék, valamint a Duna Kör fellépése akadályozta meg, hogy Horn Gyula és Vladimír Meciar aláírja azt a meg­állapodást, amelynek értelmében a két ország eltekintett vol­na a hágai pertől. A Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP és az MDNP képvi­selői egyaránt úgy vélték: a Bős ügyében Szlovákiával folytatott titkos tárgyalások veszélyeztetik hazánk érde­keit, és ellentétesek az Or­szággyűlés ez ügyben hozott határozatával. Ez ugyanis ki­mondja, hogy a bősi vízlépcső­vel, valamint a Duna egyolda­lú elterelésével kapcsolatban Magyarországnak meg kell várnia a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét. A Fidesz-frakció irodájá­ban tartott közös sajtótájékoz­tatón Illés Zoltán alelnök kö­zölte: a titkos tárgyalásokon hazánkat Göbölyös Gábor, a kormányfő volt külpolitikai tanácsadója, ma a Pénzügymi­nisztérium munkatársa, Rand­ier Árpád nemzetközi jogász, Taba Lajos volt pozsonyi kon­zul, ma Horn Gyula külpoliti­kai főtanácsadója és Jakus György, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium alá tartozó Észak-dunán­­túli Vízügyi Igazgatóság veze­tője képviseli. A Fidesz politi­kusának információi szerint január 8-án volt az utolsó megbeszélés a szlovák és a magyar delegáció között. Csak az ellenzék és a Duna Kör fellépése akadályozta meg, hogy Horn Gyula és Vla­dimír Meciar január elején aláírják azt a megállapodást, amelynek értelmében a két ország eltekintett volna a há­gai pertől - vélte Illés. Bogárdi Zoltán (MDF) szerint a kiseb­bik koalíciós párt úgy viselke­dik, mintha ellenzéki párt len­ne, holott a kormány tagjai­nak közös a felelőssége ebben az ügyben. Az ellenzéki politi­kusok utaltak arra is, hogy Ja­kus György a szabad demok­rata miniszter felügyelete alá tartozó intézmény vezetője­ként felhatalmazás nélkül vett részt a tárgyalásokon. Ezért szerintük Lotz Károly minisz­ternek le kellene vonnia a megfelelő következtetéseket. Szabad György (MDNP) bejelentette: pártja országgyű­lési határozati javaslatot nyúj­tott be annak érdekében, hogy a Bős ügyében folytatott tár­gyalások dokumentumai nyil­vánossá váljanak a képviselők számára.­­ Nem készült jegyzőkönyv a bősi erőműrendszerrel kap­csolatos magyar-szlovák szak­értői megbeszélésekről, így azokat hiába kéri a hazai ellen­zék - mondta tegnap délután győri sajtótájékoztatóján Ko­vács László külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy ezen meg­beszélések alapvető célja, egy esetleges különmegállapodás azért volna szükséges, mert ol­csóbb és gyorsabb megoldást hozhatna e régóta húzódó ügy­ben, mint a hágai bíróság dön­tése. A külügyminiszter kitar­tott amellett, hogy ezekkel a megbeszélésekkel a kormány nem kerülte meg a parlamen­tet, mert a szakértői egyezteté­sekhez nincs szükség ilyen jó­váhagyásra. A tárgyalásokról a két fél megegyezése alapján nem tájékoztatták a nyilvános­ságot, s ezekről a helyszínen jegyzőkönyvek sem készültek. A Duna Kör álláspontjával, biztos forrásaival kapcsolat­ban a külügyminiszter megem­lítette, hogy az állítólagos hoz­záértők annak idején papírtig­risnek minősítették a C-va­­riánst, később ellenezték a Szi­getköz életét visszaadó fenék­küszöb megépítését is. Szóba került, hogy a szlovák-magyar erőművita lezárásával kapcso­latban a miniszteri vélemé­nyek közt árnyalatnyi különb­ségek lehetnek, de abban egy­ségesek, hogy a hazánk számá­ra legkedvezőbb megoldás elé­résére kell törekedni. Kovács László elismerte, hogy a hágai per indulásáig már kevés az idő, de szerinte a szakértői tárgyalások nem rontják az ottani esélyeket, úgy vélekedett, az ellenzéki pártok kampánya jobban árt az ügynek. MTI______________________ Ma már indokolatlan, hogy a hazai többszereplős nyelvok­tatási piacon az Idegennyelvi Továbbképző Központ vizs­gáztatási kiváltságot élvez - nyilatkozott az MTI-nek Fa­zekas Márta, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási főosztályának munkatársa. A továbbiakban megkérdőjelezte azt is, hogy szükség van-e egyáltalán olyan állami nyelvvizsgarend­szerre, amely a legtöbb he­lyen ismeretlen Nyugat-Eu­­rópában. Ott ugyanis az ide­gennyelvi érettségi „kezeske­dik” azért, hogy valakinek megfelelő szintű a nyelvtudá­sa. Ez utóbbi pedig olyannyi­ra magától értetődő, hogy a nyelvismeretért nem jár kü­lön juttatás a közszolgálatban állóknak - mutatott rá a szak­ember. Véleménye szerint itt­hon a közalkalmazottaknál és a köztisztviselőknél mindad­dig szükség lesz a törvény ál­tal lehetővé tett nyelvtudási pótlékokra, amíg a munka­­vállalók és a munkaadók nem tartják eleve magától értető­dőnek, hogy nyelvtudás nél­kül nem lehet megfelelően boldogulni. Ez az átmeneti időszak legalább 5-10 évig el­tarthat. Addig pedig olyan li­beralizált, államilag elismert nyelvvizsgarendszert kell ki­alakítani, amelyik több köz­ponttal működik - tette hoz­zá Fazekas Márta. Tájékoztatása szerint a most készülő kormányrende­let-tervezet a nyelvvizsga­­központok működését a ki­lenc főből álló Nyelvvizsgát Akkreditáló Bizottság (NYAB) engedélyezi, illetve ellenőrzi. A NYÁB a nyelv­tudás országosan egységes mérése érdekében a tudás­szinteket meghatározó köve­telményrendszert dolgoz ki. Az akkreditáció feltétele, hogy a vizsgaközpontnak leg­alább két, általa irányítandó vizsgahelye és legalább egy, három szinten kidolgozott vizsgarendszere legyen - fej­tette ki a minisztérium mun­katársa. Elmondta továbbá: a tervezet szerint a nyelvvizs­garendszer lehet egynyelvű, illetve kétnyelvű. Az utóbbi esetben a tudásmérés fordí­tási elemet is tartalmaz. Fa­zekas Márta megjegyezte: végső soron a munkáltatónak kell eldöntenie, hogy milyen vizsgát követel meg a munka­­vállalótól. Ennek kapcsán megemlítette: az új szabályo­zással összefüggésben még nincs döntés arról, hogy a közalkalmazottak milyen tí­pusú nyelvvizsga után válnak jogosulttá a nyelvpótlékra. Fazekas Márta felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a külföl­di nyelvvizsga-központoknak és a hazai felsőoktatási intéz­ményeknek egyaránt akkre­ditáltatniuk kell magukat az új rendszerben. Mindenféle szempontból elfogadhatat­lannak tartotta ugyanakkor, hogy az államilag elismert nyelvvizsga a későbbiekben is helyettesítse, illetve kivált­sa az érettségi vizsgát. Az érettséginek ugyanis művelt­ségbeli tudást, az adott or­­szág(ok)ról és kultúráról szó­ló ismereteket is tartalmaz­nia kell.­ ­ Új, államilag elismert nyelvvizsgarendszer Indokolatlan a monopolhelyzet Megszűnik a vizsgáztatási kiváltság F°TÓ: MÜLLER Judit BELFÖLD Szigetközi muníció Hágához A legfrissebb tapasztalatok ismételten azt bizonyítják, hogy súlyos környezeti károk keletkeztek a vízlépcsőrendszer működése miatt a Szigetközben. A mérési adatok alapján készülő Nemzeti jelentés fontos muníciót jelenthet Magyarországnak a ha­marosan kezdődő hágai Bős-perben. A bősi erőműrendszer működése ko­moly környezeti károkat okozott az elmúlt években a Szigetközben - állították az MTA Szigetköz Munkacsoportjának mun­katársai, akik tegnap a Természettudomá­nyi Múzeumban ismertették tapasztalatai­kat. Az akadémiai vizsgálat adatai szere­pelnek a szigetközi monitoring (környeze­ti megfigyelő rendszer) eredményéről ké­szülő Nemzeti jelentésben, amely minden bizonnyal komoly segítséget jelenthet Ma­gyarországnak a március 3-án kezdődő há­gai Bős-perben. A legfrissebb vizsgálatok azt bizonyít­ják, hogy a vízlépcsőrendszer - elsősorban a Duna elterelése - miatt jelentősen apadt az ágrendszer mentén a talajvíz szintje, ko­moly pusztulást szenvedett az élővilág. A szakemberek tapasztalatai szerint csu­pán szerény javulást okozott - de nem tud­ta visszafordítani a káros folyamatokat - az 1995 nyarán megépített fenékgát. Sz. A. J. Bővítik az új alkotmány MTI______________________ Gál Zoltán házelnök szerint még mindig van rá remény, hogy az Országgyűlés alkot­mány-előkészítő bizottsága az eredeti terveknek megfelelően március 31-éig a parlament elé terjeszti az új alaptörvény nor­maszövegét. Ha ez mégsem történne meg, akkor a koali­ normaszöveget ciós pártok feloldják az alkot- Az alkotmány-előkészítő ki­­mányozási moratóriumot.­zottság titkársága ezen észre- Gál Zoltán az alkotmány­ vételeket beépíti a normaszó­­előkészítő bizottság tegnapi végbe, és a testület február 20- ülését követően elmondta: fal- án kezd tárgyalni a dokumen­­kérte a kormányt, az Ország­­tűmről. A bizottság koalíciós gyűlés frakcióit, az állami szerv képviselőiben felvetődött a vezet, az egyetemek, illetve fő­ kérdés, vajon van-e garancia iskolák jogi karait, hogy írás­ arra, hogy a Független Kisgaz­­dán nyilvánítsanak véleményt da párt, a Kereszténydemokra­­aa alaptörvény irányelveiről,­­a Néppárt és a Magyar De­mokrata Fórum, amelyek az alaptörvény koncepcióját nem szavazták meg, támogatják-e a későbbiekben az alkotmány normaszövegét. A tanácskozá­son azonban mindhárom párt jelezte, hogy a továbbiakban is részt kíván venni az alkotmá­nyozásban, bár a kisgazdák különállásukat hangsúlyozták - közölte Gál Zoltán. Az egyházak finanszírozását kiegészítheti az „egy százalék” Az szja egy százalékának köz­célú felhasználása rövid időn belül kiválthatja a civilszerve­zetek költségvetési támogatá­sát - jelentette ki az SZDSZ tegnapi tájékoztatóján Bauer Tamás képviselő. A törvény adta lehetőségek kihasználá­sáról a református egyház és a zsidó hitközségek szövetsége is döntést hozott Bauer Tamás szerint az új támogatási formának az egy­házak esetében csak kiegészí­tő szerepe lehet, az egyházi fi­nanszírozás kérdésének ren­dezése hosszabb távú feladat. Horn Gábor ugyanebből az alkalomból elvi jelentőségű­nek nevezte az szja egy száza­lékáról született törvényt, mert a polgárok végre a politi­ka kiiktatásával maguk dönt­hetnek a közpénzek egy részé­nek felhasználásáról. Az SZDSZ ügyvivője emlékezte­tett arra, hogy a civilszerveze­tek tavaly 400 millió forint költségvetési támogatást kap­tak, az új támogatási forma vi­szont 4 milliárd forintot bizto­sít a számukra. A szabad de­mokraták rendkívül fontos­nak tartják, hogy az új lehető­ségről az állampolgárok és az érintett szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezért füzetet adtak ki az szja egy százalékának felhasználásával kapcsolatos tudnivalókról. A Magyarországi Refor­mátus Egyház Zsinata elnök­ségének nyilatkozata szerint a törvény nem tekinthető az egyház finanszírozására vo­natkozó törvényhozási intéz­kedésnek, hanem csak az adó­ügyi törvény kiegészítésének. Az e törvényből származó esetleges bevételek nem alkal­masak az egyházi intézmé­nyek működésének biztosítá­sára, az egyházi szociális intéz­mények felújítására, fejleszté­sére, az egyházi közgyűjtemé­nyek támogatására, az oktatá­si intézmények felújítására és karbantartására, és az oktatási intézményekkel kötött közok­tatási megállapodások finan­szírozására. A Zsinat Elnök­ségi Tanácsa nem látja akadá­lyát azonban annak, hogy a törvényben felsorolt közszol­gálati, illetőleg betegségmeg­előző és gyógyító, szociális és kulturális, oktatási, tudomá­nyos, kutatási tevékenységre, a gyermekek, fiatalok, az idős­korúak, fogyatékosok, hátrá­nyos helyzetűek segítésére az előírt feltételeknek eleget te­vő illetékes egyházi intézmé­nyek és alapítványok elfogad­ják az adófizető állampolgá­rok által részükre a személyi jövedelemadójukból átutalt 1 százalékot. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetősége is meg­vitatta a törvény rendelkezé­seit, és úgy határozott, a hit­községek nem kívánnak ked­vezményezettek lenni, nem kérik, hogy az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk meghatározott részét átutalják részükre. A határozat legfőbb indoka az, hogy az egyházi fi­nanszírozás még kisegítő for­mában sem fogadható el a tör­vény által meghatározott mód­szerrel. A Mazsihisz felhívja mindazokat, akik a zsidó intéz­ményeket, a karitatív, a szociá­lis és az oktatási célokat támo­gatni kívánják, hogy az ilyen célú alapítványokat részesít­sék előnyben, ezen alapítvá­nyok részére utalják át a jöve­delemadójuk 1 százalékát. •Sz.Sz.-N. D. • A. Zs. - N. A. E. Tiltakozik az MDF Az MDF a leghatározottab­ban visszautasítja az MSZP el­nökségének véleményét, mely szerint a párt bizalmatlansági indítványát agresszív politikai provokációnak minősíti - je­lentette ki lapunknak Herényi Károly, a párt szóvivője, aki el­mondta, hogy az MDF közle­ményben tiltakozott a minősí­tés miatt. Az MDF szerint a konst­ruktív bizalmatlansági indít­vány alkotmányos jog, mellyel csak igen súlyos esetekben él­nek a parlamenti pártok. A Tocsik-botrány a magyar bel­politika legsúlyosabb botrá­nya, és az ügy szálai a kor­mány­koalíció pártjaihoz, az MSZP-hez és az SZDSZ-hez vezetnek, éppen ezért a több mint 800 milliós Tocsik-ügy­­ben megkerülhetetlennek tart­ják az MSZP és az SZDSZ, va­lamint Horn Gyula miniszter­­elnök politikai felelősségének felvetése. Az MDF konstruk­tív bizalmatlansági indítvá­nya arra a kérdésre keres vá­laszt, hogy állhat-e a Magyar Köztársaság kormányának élén olyan miniszterelnök, akit politikai felelősség ter­hel a Tocsik-ügyben. Az MDF- nek ellenzéki pártként erkölcsi és politikai köteles­sége, hogy felvesse a kérdést, az MSZP-SZDSZ koalíció­nak pedig erkölcsi és politi­kai felelőssége, hogy vála­szoljon. Az MDF célja az, hogy meggátolja a Tocsik-ügy el­­tussolását. Az MSZP oka­­fogyottnak minősítette a Tocsik-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság műkö­dését, arra hivatkozva, hogy rendőrségi vizsgálat zajlik az ügyben. Az MDF indoklása szerint ügyefogyott az MSZP indoklása, mert a rendőrség a büntetőjogi felelősséget, a parlamenti vizsgálóbizottság viszont a politikai felelőssé­get vizsgálja. •P.J. Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ Távozik az országos tisztifőorvos (MTI) Kökény Mihály népjóléti miniszter és Morava Endre or­szágos tisztifőorvos január 28-án megállapodtak: az országos tisz­tifőorvos közszolgálati jogviszonyát 1997. július 31-étől közös megegyezéssel megszüntetik, s Morava a munkavégzés alól feb­ruár 1-jétől mentesül. A hírt a Népjóléti Minisztérium kedden tu­datta az MT-vel. Közölték: az Állami Népegészségügyi és Tiszti­­orvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetői állásának betöltésére a minisz­ter pályázatot ír ki. Ennek elbírálásáig Molnár Ilona, jelenlegi Bács-Kiskun megyei tisztifőorvos irányítja a szolgálatot. A népjó­léti miniszter, elismerve Morava szakmai hozzáértését, döntését úgy indokolta: annak érdekében, hogy az eddigi kihívásnak az ÁNTSZ továbbra is képes legyen megfelelni, s emellett új felada­tokat vállalhasson, belső átalakításokra is szükség van. A Fidesz a koncessziós autópályákról (MH) Az M5-ös autópálya eddigi koncessziós szerződéseinek azonnali nyilvánosságra hozatalát és a pályadíjak haladéktalan felülvizsgálatát követeli a Fidesz-Magyar Polgári Párt - tudta meg lapunk. Illés Zoltán alelnök a Magyar Hírlapnak elmondta: a szerződéseket nem a fizetőképes keresletnek megfelelően kö­tötték, s ezért felelősség terheli az előző kormány illetékes mi­nisztériumának vezetőjét csakúgy, mint a Horn-kormányt. A Fi­desz szerint a szerződéskötések előtt nem készült környezetvé­delmi hatásvizsgálat, holott erre törvény kötelezi a kormányt. A politikus úgy vélte, az M7-es és az M3-as autópálya továbbépí­tése érdekében tervezett koncessziós szerződések ugyancsak fel­becsülhetetlen károkat okoznának az országnak. A Fidesz szük­ségesnek tartja továbbá az M1-es út kapcsán kötött szerződések és az ezzel összefüggő környezeti károk vizsgálatát is. Konszenzus a tévé működéséről (MH) A Magyar Televízió elnöke és alelnökei a napokban egyezségre jutottak az intézmény jövőbeni szervezeti felépítésé­ről és működési rendjéről. Peták István elnök reményei szerint a jelenlegi szétaprózottság felszámolása, a szervezeti egységek és a vezetői tisztségek csökkentése megszünteti a televízió kaotikus állapotát, és rendet teremt a költségelszámolásban is. A várha­tóan nyár elejéig lezajló változás nyomán megszűnnek a különál­ló főszerkesztőségek, és az egyes műhelyek létszáma is jelentő­sen csökken. A művészeti-művelődési területen kizárólag meg­rendelő szerkesztők dolgoznak majd, akiknek le kell mondaniuk a „maszekolásról”, a műsorkészítésről, így többletjövedelmük­ről is. A vezetői tisztségek számának leszon­tása ugyancsak csök­kenti majd a jelenlegi fizetéseket. A négy nagy szervezeti egység vezetői közül jelenleg Sárközy Erika műsorkészítési alelnök és Horváth Lóránt gyártási alelnök van a helyén, a pénzügyi és a vállalkozási igazgatóság élére most írnak ki pályázatokat. Februárban KDNP-választmány (MH) Információnk szerint Mizsei Zsuzsanna, a KDNP decem­berben megválasztott választmányi elnöke februárban összehív­ja a párt országos választmányát. Arról a napokban döntenek, hogy az ülés időpontját február 15-ére vagy 22-ére tűzzék-e ki. A Fővárosi Bíróság Isépy Tamás és négy képviselőtársa kerese­tére első fokon megsemmisítette a Giczy György által összehí­vott decemberi tisztújítás döntéseit. Ugyanakkor a választmányi tagok több mint húsz százaléka írásban kérte az újabb választ­mányi ülés összehívását február 1-jére. A KDNP országos elnök­sége pedig javasolta, hogy Latorcai János és Mizsei Zsuzsanna közösen hívja össze a választmányt. Latorcai János jogi és politi­kai megfontolások alapján elzárkózott a testület összehívásától, Mizsei Zsuzsanna azonban kész egyedül is összehívni a testületet februárban. Az egynaposra tervezett választmányi ülés napi­rendjén a KDNP ’97-es költségvetésének a megvitatása, a párt­székház ügye és a pártelnök beszámolója szerepelne. VÁLASSZA A KORMÁNYT! Itt az idő, hogy újra átgondolja! Nyugodt erővel. Tiszta hangon. Szabadon választott, szakértői kormányra van szükség! Nekünk dicsőséges hagyományaink vannak, most mégis teljesen megújultunk. Számunkra legfontosabb a választók bizalma! Az utat már kijelölték: rögös, gödrökkel teli, de ha együtt vezetünk, megbirkózunk az akadályokkal! Biztonsággal. Dinamizmussal. Gazdaságosan. Fiesta. Mások előtt vezet

Next