Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

4 Magyar Hírlap A Fidesz márciusig vár A Fidesz szomorúan veszi tudomásul, hogy a KDNP az utóbbi napokban elkötelezte magát az FKGP mellett. Bár a párt vezetői még reménykednek abban, hogy márciusig létrejöhet a hárompárti szövetség, ha mégsem így történik, a Fidesz megkezdi az önálló felkészülést a választásokra. Információnk szerint egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor pártelnök a Fidesz parlamenti frakciójának tegnap kezdődött , kétnapos ülésén. A Mátraházán tegnap kezdődött tanácskozáson Orbán Viktor a belpolitikai helyzetet értékelő beszédében kitért az ellenzéki pártok viszonyára is. Szomorúnak nevezte, hogy a KDNP a jelek szerint elkötelezte magát az FKGP mellett, csökkentve ezzel a Fidesz-MDF-KDNP választási szövetség létrejöttének esélyét. A Fidesz vezető testületei korábban kinyilvánították, hogy márciusig mindenképpen rendezni kell a három párt együttműködésének kérdését. Ha nem tudják tető alá hozni a megállapodást, akkor a Fidesz önállóan készül a választásokra - mondta Orbán. A pártelnök beszédét követő vitában olyan vélemények is elhangzottak, hogy e határidő lejárta után is fent kellene tartani az együttműködés lehetőségét. Ezzel szemben a párt mértékadó politikusai - csatlakozva Orbán véleményéhez - úgy vélték, minél előbb rendezni kell a kérdést. A felszólalók többsége kizárta a kisgazdapárttal való együttműködést. Információnk szerint az önálló választási felkészülés hatással lehet a három párt által tavaly aláírt, a parlamenti együttműködésről szóló egyezség további sorsára is. Lapunk megtudta, Orbán Viktor tegnap levelet küldött Giczy Görgynek, a KDNP elnökének, amelyben közölte: mivel az FKGP elnöke „kifarolt” a kereszténydemokrata politikus által szorgalmazott négypárti csúcstalálkozóból, ezért a javaslat a Fidesz vezetői szerint okafogyottá vált. A frakciótagok a politikai helyzet értékelése során egyetértettek abban, hogy a kormányzat intézkedései éppen azokat hozzák lehetetlen helyzetbe, akik megpróbálnak segíteni magukon. Ezt a tudatos, ellehetetlenítő politikát jól illusztrálja a társadalombiztosítási terhek drasztikus növelésével kapcsolatos intézkedés, amely óriási károkat okozott az országnak akkor is, ha visszavonják, hiszen eddig 25 ezren adták vissza vállalkozói igazolványukat. Mindemellett a kormányzat súlyosan belekeveredett közpénzek pártpénzekké való átalakításába - hangzott el. • Arató Zsolt Jótékonysági mérleg A karitatív szervezetek minden hitbéli különbségen felülemelkedő szövetségét sikernek, míg a gazdálkodói réteg hozzájárulását túl szerénynek ítélték meg a Szeretet és Támogatás ’96 elnevezésű akció irányítói. A karácsony és a hanuka ünnepe alkalmából a legelesettebbek megsegítésére létrejött összefogás tapasztalatait tegnap összegezték. Az akciót múlt év novemberében közös felhívással hirdették meg a történelmi egyházak vezetői Horn Gyula kormányfővel közösen. Arra kérték a gazdálkodó szervezeteket és a magánszemélyeket, hogy a legrászorultabbak - a hajléktalanok, a szerény jövedelmű nagycsaládosok és a magányos öregek - számára adományaikkal tegyék szebbé a keresztény és a zsidó ünnepet. A felhívás nyomán kilenc egyházi és világi segélyszolgálat fogott össze. Az akció öszszehangolását a Miniszterelnöki Hivatal vállalta magára. Lóránt Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára tegnap elmondta: a Szeretet és Támogatás ’96 felhívására 949 adományozó (785 magánember és 164 jogi személy) több mint 45 millió forintot fizetett be, valamint sokan küldtek ruhaneműt és élelmiszert is. Ebből több mint 32 ezer egységcsomagot állítottak össze és osztottak szét a rászorultaknak. Döntés született arról is, hogy a határidőn túl érkezett és a fel nem használt pénzből a nagycsaládosokat és a fővárosi hajléktalanokat támogatják. A helyettes államtitkár és a szeretetszolgálatok vezetői megállapították, hogy az akció sikeresnek mondható, mert a karitatív szervezetek fenntartás nélkül fogtak össze a nemes cél érdekében, miközben saját adománygyűjtő tevékenységüket sem hanyagolták el. Főleg a kisebb településeken volt az együttműködés eredményes az önkormányzatokkal. Elismerték viszont, hogy a kormányfő és a nagy egyházak vezetőinek közös felhívása nyomán nagyobb adományozói részvételre számítottak. Főleg a tehetősebb gazdálkodói réteg hozzájárulása bizonyult igen szerénynek. Talán mentség, hogy az akciót késve hirdették meg, és az adományozásra szánt összegeket a cégek már átutalták. •N. D. Giczy-Lezsák-találkozó Lezsák Sándor és Giczy György február 5-én pártelnöki találkozón vitatja meg az MDF és a KDNP hatékonyabb együttműködésének lehetőségeit. A két pártelnök megállapodott abban, hogy a megbeszélésen részt vesznek annak a 12 pártközi bizottságnak a vezetői is, akik az egyeztetést fogják irányítani. A bizottságok egyebek mellett a választási együttműködés, valamint a programok gazdasági, kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi, külügyi, honvédelmi és egyházi fejezeteinek egyeztetésén fognak munkálkodni. BELFÖLD Alelnöktársai megvédték Maczó Ágnest Az FKGP elnöksége hétfőn elfogadta a Magyar jövő 12 pontját, olyan határozatot azonban nem hoztak, hogy kategorikusan elutasítják az ellenzéki csúcstalálkozót - állítja a kisgazdapárt két alelnöke. G. Nagyné Maczó Ágnes pedig hitelrontás miatt beperli a Kurírt. A Kurír szerdai számában azt állította, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök a saját alkotmánykoncepciójából idézett önkényesen hétfőn, amikor meghirdette a Magyar jövő 12 pontját. A lap feltételezte továbbá, hogy az alelnök Torgyán Józseffel sem egyeztetett. Lányi Zsolt a kisgazdák tegnapi sajtótájékoztatóján kérdésünkre elmondta: a 12 pont nagy része megegyezik a kisgazdaprogrammal. A Kurír felvetésére - miszerint a 12 pont nem teljesen egyezik meg a Vasszécsényben elfogadott tézisekkel - Lányi úgy fogalmazott, hogy a 12 pont nem szentírás, azon lehet változtatni. A bulvárlap híradásával szemben az elnökségi tagok nem kaptak körlevelet ez ügyben Torgyán Józseftől - erősítették meg az alelnökök. Lányi azt is elmondta, hogy a hétfői elnökségi ülésen nem utasították el kategorikusan az ellenzéki csúcstalálkozót, az ügyben nem is hoztak határozatot, hiszen Torgyán József pártelnök külföldön tartózkodik. Azonban az elnökség úgy foglalt állást, hogy mindenképpen jó lenne, ha a pártelnökök találkozóját szakértői tárgyalások előznék meg - közölte. Maczó Ágnes lapunknak megerősítette: egyeztetett Torgyán Józseffel, mielőtt a pártelnök elutazott. Elutazása előtt egyébként Torgyán a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az elnökség foglal állást a csúcstalálkozó ügyében - emlékeztetett Maczó. A kisgazdapárt elnökségében nincsenek vitás kérdések, a testület teljesen egységes - tette hozzá. • Cs. I. Váltás a seregben • Folytatás az 1. oldalról Egy 1993-as törvény szerint egyébként azok a 21 év alattiak, akik kérik bevonultatásukat, maguk választhatják meg a sorkatonai szolgálat helyét. Az újoncok nyolcvan százaléka egyébként abban a megyében vonul, ahol lakik, vagy egy szomszédosba. Az ezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a szülőknek, hozzátartozóknak lehetőségük van bekísérni a fiatalokat a laktanyába, sőt akár azt a körletet is megnézhetik, ahová az újoncot elhelyezték. Az újoncok először a március 8-ai eskü után hagyhatják el a laktanyát. Eddig adhatják be a polgári szolgálatra vonatkozó kérelmüket is. Békési Zoltán megjegyezte: jelentősen nő a polgári szolgálatot kérők száma, de egyelőre meg sem közelíti a nyugat-európai szintet. Haszán Zoltán Ünneplő leszerelek: a szolgálatnak vége... FOTÓ: ISZA FERENC Pénzhez jutottak a kisebbségek Oktatási és kulturális célokra 83 millió Elsősorban kisebbségi oktatási és kulturális intézmények támogatására 83 millió forintot osztott szét a héten az e célra létrejött tárcaközi bizottság. A keretből nemzetiségi műsorok készítéséhez, valamint a Roma Sajtóközpont folyamatos munkájához is hozzájárultak - tájékoztatta lapunkat Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Tavaly 500 millió forintot különített el a költségvetés a kisebbségi önkormányzatok elhelyezését biztosító települési önkormányzatok költségeinek kompenzálására. A keretösszegből megmaradt pénzről, mintegy 276 millió forintról az Országgyűlés úgy döntött, hogy azt továbbra is kisebbségi célokra kell fordítani. A felosztásért felelős tárcaközi bizottság 1996 decemberében már ülésezett, s akkor egyebek mellett 5 millió forintot biztosított a gyulai ortodox román templom tetőszerkezetének cseréjére. Hasonló összegű támogatást adott a horvátzsidányi idősgondozó otthon kialakításához is. A januári ülésen öt település döntően roma gyermekeket oktató óvodája, iskolája kapott támogatást. Jelentősnek mondható a Somogy megyei Ötvöskónyi óvodájának felújítására biztosított 3 millió forint. Emellett négy-négy horvát és német, három román és két szlovák óvoda, illetve iskola felújítását tudta támogatni a bizottság. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal korábban 2,2 millió forintot biztosított az Eleki Román Általános Iskola fűtésrendszerének korszerűsítésére. Most további ötmilliót kap a város önkormányzata az iskola teljes felújításához. A kisebbségek egyházi értékeinek megőrzése, az anyanyelvű hitélet feltételeinek javítása végett 4 millió forintot szavazott meg a bizottság a budapesti Óhegy utcai lengyel templom és kétmilliót a pitvarosi szlovák templom halaszthatatlan felújítási munkáira. A Békés megyei Kétegyházán 4 millió forint áll rendelkezésre a magyarországi románok muzeális értékű tájházának végleges kialakítására. Több mint 5 millió forintot biztosított a bizottság német nemzetiségi közösségi házak építésére. Döntés született a Magyar Rádió román és szlovák nemzetiségi műsorai zavartalan elkészítését segítő támogatásokról is. A szlovák anyanyelvű iskolarádió újraindításához több mint egymillió forintot, a román szerkesztőség technikai felszerelésének megújításához 620 ezer forintot biztosított. Egymillió forintot meghaladó támogatást kapott a Roma Sajtóközpont. • N. I. E. MSZP-kongresszus fél éven belül A szocialista frakció kiáll a nyugdíjkoncepció mellett Az MSZP országos elnökségének legkésőbb hat hónapon belül össze kell hívnia a párt kongresszusát, mert tegnap hajnalban váratlanul elhunyt dr. Kiss Péter, a párt Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A szocialisták parlamenti képviselőcsoportja tegnapi ülésén úgy foglalt állást, hogy a frakció alapelemeiben támogatja a kormány nyugdíjkoncepcióját. Burány Sándor, a frakció helyettes vezetője elmondta: a szocialisták azt szeretnék, ha a nyugdíjkoncepcióról szóló törvényt a parlament még az év első felében elfogadná. Szerinte arra kell törekedni, hogy a pályakezdő fiatalok nagyobb nyugdíjban részesüljenek, a most 40-45 év közötti korosztály pedig választhasson a mostani és az új rendszer között. Hozzátette: az új indexálási rendszer bevezetésével várhatóan megállítható a nyugdíjak reálértékének további csökkenése. A frakcióülésen elhangzott, hogy a tőkefedezeti arány kérdésében a kormány javaslata előnyösebb a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javaslatánál. Burány Sándor elmondta: támogatják azt a felvetést, hogy a nők járulékfizetési kötelezettségét a gyermeknevelési idő alatt átvállalja az állam. Lapunk információja szerint a frakcióülésen Csehák Judit 12 pontos javaslattal állt elő. Csehák egyetért a kormány által előterjesztett vegyes finanszírozású rendszer bevezetésével, de szerinte az állami garanciavállalás szándékát egyértelműbben kellene megfogalmazni. Úgy tudni, hogy Csehák javaslatainak jelentős részére nyitott volt a kormányt képviselő Medgyessy Péter pénzügy- és Kökény Mihály népjóléti miniszter. Az MSZP országos elnökségének legkésőbb hat hónapon belül össze kell hívnia a szocialisták kongresszusát, mert tegnap hajnalban váratlanul elhunyt dr. Kiss Péter, a párt Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az MSZP alapszabálya szerint ha a kongresszus által választott vezető testületek - a pénzügyi ellenőrző bizottság is ilyen - elnöki posztja betöltetlen marad, akkor az elnökségnek össze kell hívnia az érvényes mandátummal rendelkező kongresszusi küldötteket. Az alapszabály függeléke szerint az ellenőrző bizottság saját tagjai közül ideiglenes elnököt választhat, akinek megbízatása legfeljebb hat hónapra szól. A kongresszust a jelölés Nem Horn Gyula pártelnökminiszterelnök leváltása a legfőbb célom, bár ezt a lépést egy folyamat elkerülhetetlen befejezésének tartom - nyilatkozott tegnap lapunknak Békesi László. A volt pénzügyminiszter a valóságot eltorzító féligazságnak nevezte azt az állítást, hogy az MSZP-frakció szerdai ülésén tartott politikai vitában egyedül maradt volna a személyi változtatásokat sürgető álláspontjával. Békesi még tavaly eljuttatott egy vitaanyagot a szocialista frakció tagjaihoz, melyben a többi közt mielőbbi személyi és szervezeti változtatásokat szorgalmazott a kormányban és az MSZP- ben. A frakciótagoknak elküldött kérdőívre 84-en válaszoltak, közülük 50-en értettek egyet Békesi analízisével, amely kritikusan elemzi a kormánykoalíció első két és fél évének tevékenységét. Ugyancsak ötvenen gondolták úgy, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása érdekében még 1998 előtt gyökeres változtatásokra lenne szükség. (A kérdőívben nem szerepelt olyan pont, hogy kívánják-e a frakciótagok Horn Gyula leváltását.) A volt pénzügyminiszter úgy látja, hogy véleményével nincs egyedül, de elismerte, megfelelő előkészítése után ezen napirendi pont megtárgyalására hívja össze az elnökség. Az MSZP országos elnöksége várhatóan jövő pénteken ülésezik legközelebb, hogy jelenleg nincs meg a kellő többség az MSZP-frakcióban az általa szükségesnek tartott változtatások végrehajtásához. Ő volt ugyanis az egyetlen, aki azt mondta, most van az utolsó alkalom arra, hogy Horn Gyula igazi államférfiként viselkedve, Vranitzky osztrák kancellár példáját követve kulturált módon távozzon posztjáról. Békesi szerint a választók megbüntetik az MSZP-t, ha 1998-ig nem történnek meg a szükséges változtatások. A politikus nem tartja kizártnak, hogy az általa szorgalmazott lépéseket meglépik a választási kampány megkezdése előtt egy rendkívüli pártkongreszszuson. Hozzátette: úgy érzi, hogy a szerdai frakcióülésen pirruszi vereséget szenvedett, mert a társadalom többsége hozzá hasonlóan értékeli a folyamatokat. • Szerető Szabolcs Békési pirruszi veresége Meghalt dr. Kiss Péter Dr. Kiss Péter, az MSZP Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke 1997. január 30-án, 43 éves korában váratlan hirtelenséggel elhunyt. Kiss Péter az MSZP alapító tagja volt. Az MSZP közleménye szerint elkötelezett baloldali értelmiségiként rendkívüli munkabírásával, áldozatos, önzetlen társadalmi munkájával kiemelkedő szerepet töltött be a párt politikai és szervezeti megújulásában. A párt kongresszusa 1992-ben a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává, majd a testület elnökévé választotta. MTV-igazgatóból elnöki tanácsadó A Magyar Televízió felmentett gazdasági igazgatója, Szilárd Tibor elnöki tanácsadóként dolgozik tovább. Peták István tévéelnök közleményben tudatta: döntését az indokolta, hogy „a munkakört pályázat útján kívánja betölteni, és egy ilyen pályázat kiírása együtt jár a munkaszerződés módosításával. Az rt. pénzügyi helyzete megkívánta, hogy a gazdasági főigazgatói posztot soron kívül pályáztassák meg”. Lapunknak az elnök azt is elmondta, hogy elégedetlen volt a felmentett gazdasági igazgató tevékenységével. A televízióban ugyanis a részvénytársasággá alakulást követően a gazdasági-pénzügyi területen nem történtek olyan határozott intézkedések, amelyek szükségesek és elvárhatóak lettek volna. • Szü. L. Demonstrációra is készek a nyugdíjasok A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) tiltakozik a kötelező tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetése ellen. A nyugdíjreform minden eleme érinti a nyugdíjasokat is, ezért ha az alapvető kérdésekben nem érnek el eredményt a kormánynál, akár a parlamenti vita alatt is készek demonstrációra. Alapvető követelmény a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan a biztonság és az átláthatóság, ezeket a kormány jelenlegi tervezete nem teljesíti - értékelte, a nyugdíjreformot a NYOK szerdán újraválasztott elnöksége. Knoll István elnök elmondta: tartanak attól, hogy nem sikerül minden kérdésben eredményt elérniük, de ebben az esetben elképzelhetőnek tartja, hogy a törvény parlamenti tárgyalása alatt - akár az aktív dolgozókkal közösen - demonstráljanak a hátrányos döntések ellen. Knoll szerint nem adnak egyértelmű okot az örömre a kormány nyugdíjasoknak tett engedményei sem. Az özvegyek például az elhunyt házastárs után 30 százalékos nyugdíj-kiegészítést kapnának, de a kormányjavaslat nem tér ki azokra az özvegyekre, akik saját jogon nem kapnak nyugellátást. Ők ugyanis eddig az elhunyt házastárs nyugdíjának felét kapták, teháta javaslat a mainál rosszabb helyzetbe hozná őket. A NYOK képviselői emellett úgy vélik: más civilszervezetekkel együtt őket is hátrányosan érinti, hogy a személyi jövedelemadó átutalható 1 százalékára hivatkozva felére csökken a társadalmi szervezetek központi támogatása. Sérelmezik a gyógyfürdőzés ingyenességének tervbe vett megszüntetését. Mihalovits Ervin ügyvezető elnök szerint legfeljebb a luxusjellegű szolgáltatásokért lehetne térítést kérni, mert ha az alapellátás is pénzbe kerülne, azt a leginkább rászoruló idősek nem tudnák megfizetni. Az idősek tisztázni kívánják a miniszterelnökkel a tb-önkormányzatok további sorsát is az Idősügyi Tanács következő ülésén. • K. E. M. 1997. JANUÁR 31., PÉNTEK Báthory mégis marad A közoktatás-politikai kérdésekért felelős helyettes államtitkár, Báthory Zoltán tegnap újságírókkal közölte: Magyar Bálint művelődési miniszter megváltoztatta korábbi döntését, s nem fogadta el lemondását. A helyettes államtitkár másfél hónapja mondott le és nyugdíjazását kérte. Báthory a parlament oktatási bizottságának meghallgatásán elismerte felelősségét azért, mert az Országos Közoktatási Intézet leváltott főigazgatója, valamint Szűcs Miklós, a tárca főosztályvezetője szabálytalanul utalt át jelentős összeget egy nem létező cég számára. Báthory Zoltán közölte: bár a miniszter korábban elfogadta lemondását, most megváltoztatta korábbi döntését, így a közoktatási területért felelős első számú szakember a tárcánál továbbra is Báthory lesz, aki tegnap hangsúlyozta: új munkatársaival együtt szeretné megvalósítani reformelgondolásait. Egyúttal bemutatta a nemzeti alaptanterv bevezetéséért felelős Országos Közoktatási Intézet új megbízott főigazgatóját, Főcze Gábort, valamint Polinszky Márta új főosztályvezetőt. •N.S.L. Jogviták a székházbizottságban Borosst is meghallgatják Lapunk értesülései szerint Boross Péter volt miniszterelnököt, valamint Kupa Mihály korábbi pénzügy-, Balsai István igazságügyi és Szabó Tamás privatizációs minisztert kívánja meghallgatni a közeljövőben a pártok székházjuttatásait vizsgáló parlamenti albizottság. A testület tegnapi ülésén arról is döntöttek, hogy az MDF és a Fidesz korábbi gazdasági vezetőit, Kollár K. Attilát és Simicska Lajost is beidézik. Az albizottság tegnapi ülésén éles jogvita alakult ki a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai között az MDF és a Fidesz 1992-es székházjuttatása kapcsán keletkezett dokumentumok értelmezéséről. A lapunk birtokába került anyagok szerint az ingyenes székházjuttatásról rendelkező, 1992. február 27-ei keltezésű titkos kormányhatározat valójában 1992. április 16-án született. Február 27-én ugyanis Antall József néhai miniszterelnök a felvetődött jogi aggályok tisztázását rendelte el. Az ennek keretében történt szakértői egyeztetés nyomán olyan anyagot kapott a kormány, amely kimondja: „Az ÁVÜ rendelkezése alá tartozó állami vállalkozói vagyon térítés nélkül a vállalkozói vagyon körén kívüli célra nem használható fel. A törvénytől való eltérésre a kormánynak nincs felhatalmazása.” Az anyag készítői úgy vélik, hogy az MDF és a Fidesz az ÁVÜ-ingatlanokat csak akkor használhatja fel, ha azokat a kormány előzőleg megvásárolja vagy a parlament eseti döntéssel engedélyezi az ingyenes átadást. A kormány ennek a véleménynek az ismeretében hagyta jóvá végleg a döntést. Az albizottság tegnapi ülésén Áder János (Fidesz) komolytalannak nevezte a kormány elé került szakértői véleményt, mondván, az nem hatályos jogszabályokra hivatkozott, illetve azzal ellentétes szakértői vélemények is léteznek. A testület kormánypárti tagjai viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a szakvélemény szerint az ingyenes vagyonjuttatás ellentétes az állam vállalkozói vagyonáról szóló 1990-es törvénnyel. Az ellenzéki képviselők ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy egy 1991-ben elfogadott törvény kimondta: „Az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy legkésőbb 1993. január 31-éig az állami szerv - elsősorban az Állami Vagyonügynökség - kezelésében álló vagyon terhére ingyenesen az MDF és a Fidesz részére ingatlant juttasson.” Ám koalíciós vélemények szerint ez a rendelkezés a titkos kormányhatározat megszületése idején nem volt hatályban. A jogvita tisztázására az albizottság későbbi ülésein kerülhet sor. • Sz. Sz.