Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 6. szám
1997. JANUÁR 8., SZERDA Az SZDSZ aktualizálja programját Az SZDSZ országos tanácsa január 25-26-ai, frakciótagokkal kibővített ülése - a párt november végi küldöttgyűlésén elfogadott határozattal összhangban - értékeli a koalíció eddigi tevékenységét, és kijelöli a következő másfél év legfontosabb feladatait, prioritásait - közölte lapunkkal tegnap Dornbach Alajos ügyvivő. Dornbach elmondta, hogy az SZDSZ ügyvivői testülete jövő hétfőn véglegesíti azt a több mint kétszáz oldalas, a kormányprogram végrehajtásával kapcsolatos adatokat tartalmazó anyagot, amelynek alapján szakmai és politikai vitát folytathat az országos tanács. Dornbach kérdésünkre kijelentette: a tanácskozás elsődleges feladata az SZDSZ programjának aktualizálása. A politikus szerint a vitának nem a koalíció kérdéséről, hanem a kormányzati ciklus hátralevő másfél évének feladatairól kell szólnia. Nem lenne szerencsés folyamatosan visszatérni arra a kérdésre, hogy szükség van-e a koalícióra - véli az SZDSZ ügyvivője. Az országos tanács kétnapos ülésének másik fontos napirendi pontja a tisztújítás lesz. Az már korábban ismertté vált, hogy Dornbach Alajos ismét vállalja a jelölést a testület elnöki posztjára. Ha újraválasztanák, helyét a párt ügyvivői testületében Szalay Gábor országgyűlési képviselő foglalhatja el. Információink szerint elképzelhető, hogy Mécs Imre korábbi ügyvivő is megpályázza az országos tanács elnöki posztját. •Sz.Sz. A Fidesz vizsgálatot sürget a Budapest Bank ügyében A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti vizsgálatot tart szükségesnek a Budapest Bank privatizációs szerződésének módosítása ügyében. Deutsch Tamás alelnök szerint a kormány ez ügyben hónapokon át félrevezette a közvéleményt és a parlamenti képviselőket, ezért a Fidesz az eredeti és a módosított szerződés mielőbbi nyilvánosságra hozatalát sürgeti. A párt üdvözli, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök megfontolás végett visszaküldte az Országgyűlésnek az összeférhetetlenségi törvényt és a privatizációs törvény tavaly év végén elfogadott módosítását. Deutsch Tamás az elmúlt év egyik legsúlyosabb botrányának nevezte a Budapest Bank privatizációs szerződésének módosítását. A politikus a Fidesz-frakció tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte: a kormány több tagja hónapokon át félrevezette a közvéleményt. Szerinte ennek egyik utolsó momentuma volt, hogy bár a szerződést még a karácsony előtti napon módosították, a kormány - talán az ünnepi hangulatra tekintettel - akkor nem hozta ezt nyilvánosságra. Deutsch emlékeztetett arra: december 17-én, amikor a kormány már tudta, hogy szükséges a dokumentum módosítása, egy interpellációra adott válaszában Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár erről a tényről „elfelejtette” tájékoztatni a képviselőket. A Fidesz mindezekre tekintettel sürgős parlamenti vizsgálatot tart szükségesnek, amelynek tisztáznia kell a veszteséges üzlet körülményeit, valamint Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerepét. Deutsch szerint a vizsgálatot a parlament valamelyik illetékes bizottságának kellene lefolytatnia. A Fidesz egyértelműen üdvözli az összeférhetetlenségi és a privatizációs törvény államfői vétóját. Deutsch Tamás valószínűnek tartja, hogy ez utóbbi újratárgyalását követően a képviselők többsége elutasítja az önkormányzatok és a szövetkezetek számára ingyenesen juttatható állami vagyonra vonatkozó paragrafust. A Fidesz alelnöke szerint ugyanis e rész elfogadása egyet jelentene az ingyenes osztogatás legalizálásával és a rosszul működő ellenőrzési rendszer konzerválásával. Amennyiben a parlament a jogszabályt változatlan formában újra megszavazza, a párt az Alkotmánybíróság állásfoglalását fogja kérni. Az összeférhetetlenségi törvénnyel kapcsolatban kissé bonyolultabb a helyzet - fogalmazott Trombitás Zoltán országgyűlési képviselő. A Fidesz már többször hangoztatta azon álláspontját, hogy szigorú, a magán- és az állami szférát is magába foglaló szabályozásra lenne szükség. A frakció törvényjavaslatának napirendre vételét azonban az Országgyűlés többsége megakadályozta. Göncz Árpád vétója a tavaly elfogadott törvénnyel szemben viszont igazolta a Fidesz aggályait - vélte Trombitás. Kérdésre válaszolva a képviselő megjegyezte: a Fidesz vélhetően nem venne részt egy esetleges többpárti tárgyalássorozaton, a konszenzuskényszer ugyanis a most sem elég szigorú törvény további felpuhulásához vezethet. A frakció ebben a kérdésben azonban csak később alakítja ki végleges álláspontját. • A. Zs. Megugrott az 50-es út forgalma Az M5-ös autópályát december 28-ai díjasítása óta átlagban 6-8 ezer jármű használta naponta, az áthaladók 40-50 százaléka külföldi volt - közölte érdeklődésünkre Harmath László, az utat üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. vezérigazgató-helyettese. Az 50-es úton az elmúlt napokban a korábbi forgalom háromszorosát regisztrálták. A megnyitás óta eltelt néhány nap forgalmi adataiból félrevezető lenne messzemenő következtetéseket levonni - vélekedett Harmath László. Január amúgy is a leggyérebb forgalmú hónapok közé tartozik az autópályák többségén, s a statisztikát biztosan tovább rontották a kedvezőtlen időjárás és az ünnepek. De éppen január első hetének végére esett a jugoszláviai, török és román vendégmunkások nyugat-európai visszatérése, amit viszont Harmath László szerint nem érzékeltek komolyabban az autópályán. A díjfizető kapuknál regisztrált adatok szerint az elmúlt napokban 6-8 ezer jármű vette igénybe az autópályát, amelyek 40-50 százaléka külföldi volt. Az AKA Rt.-nél egyébként továbbra sem értik a környékbeli települések ellenséges magatartását, miután az átadás előtt többször is tájékoztatták a polgármestereket az útdíj nagyságáról, amely ellen akkor nem emeltek kifogást. Mint emlékezetes, húsz önkormányzat vezetője december 18-án nyílt levélben fogalmazta meg, hogy a 850 forintos tarifa felét tartják csak elfogadhatónak, s tiltakozásuk jeleként nem mentek el az autópálya átadására. Ahogy korábban Katona László, Kecskemét polgármestere lapunknak elmondta: álláspontjuk szerint az autópálya háromnegyed részét az állam a polgárok pénzéből építette, ezért a korábban jelzett 13-14 forintos kilométerenkénti díjat ők az AKA Rt. által ténylegesen elkészített 30 kilométer hosszú félautópályára értelmezték, s erre tartják jogosnak a 400-450 forintot. A polgármesterek azért is tiltakoztak, mert féltek attól, hogy a magas díj miatt a forgalom nagyobb része a régi utat választja majd, jelentős forgalmi és környezeti terhelést róva az érintett településekre. Ez a félelem beigazolódni látszik, hiszen ahogyan Püspök Istvántól, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az M5-ös díjasítása óta lényegében megháromszorozódott az 50-es közút forgalma. Míg korábban átlagban 4 ezer járművet regisztráltak, addig az utóbbi napokban legalább 12-13 ezer jármű használta az utat. Az AKA Rt. vezérigazgató-helyettese szerint az autópályát korábban használók nagyjából a fele pártol át az ingyenes régi útra. Ez az arány nagyjából megfelel várakozásaiknak. • H.L. Az autósok többsége nem az M5-öst, hanem a régi utat választja fotó: müller Judit Együttműködésre vagyunk ítélve Politikusok gyakran szidják az újságírókat, mondván nemcsak azt, hogy félremagyarázzák, rosszul interpretálják szavaikat, hanem azt is, hogy pletykakereső érdeklődésükkel még össze is zavarják a dolgokat. Még miniszterelnökök (többes számban) is nyilatkoztak így. Én nem így látom a dolgot, hanem egy kicsit inkább a szociológus és a politológus szemével. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom, valamint a nyilvánosság a társadalom felső politikai életének egyenrangú ágazatai, nemcsak elvben (ami a modern körülmények között kötelező), hanem a gyakorlatban is: magyar politikusok és a magyar újságírók „társadalmát” ugyanazok a folyamatok, ugyanazok az erők alakították ki. Erényei és hibái egyaránt hasonlítanak egymásra, és körülbelül ugyanannyi arányban vannak jelen. Megérdemlik egymást. Én magam - aki némiképp mindkettőbe beletartozom - ezt személyesen is tanúsíthatom. Együttműködésre vagyunk ítélve. Nem mintha e két szféra között nem volnának működési zavarok. Hol a politikusok látják meg a lényeget, hol az újságírók. Azt az interjút például, amely velem jelent meg a Magyar Hírlap múlt szombati (január 3.) számában, a szerkesztői szükség nyilván terjedelmi okokból úgy csonkította meg, hogy az összefüggésüket vesztett mondatok mást jelentenek, mint amit én akartam. Csak két példa. Az utolsó mondat a szocialista pártról szól, és a megjelent változatban ennyi: „Képes arra, hogy folytassuk, amit kell.” Csakhogy én a szöveget is folytattam a következőképpen: „de képes a megújulásra is.” Kell-e magyaráznom, hogy a két változat között világnézeti különbség van. Hasonlóképpen egy Horn Gyulával való személyes vitát idézve - kihúzták a konklúziót, mely így hangzott: „Igazi baráti, ha úgy tetszik, elvtársi veszekedés volt. Akkor lesz jövője a szociáldemokráciának, ha minél több ilyenre ad lehetőséget a Teremtő.” Mint ahogy kimaradt az a rész is, amelyben a politika és az újságírás viszonyáról szóltam (abban a szellemben, mint az előző bekezdésben), amelyben a párt és a kormány politikai megújulásának lehetőségét elemeztem, valamint amelyben Horn Gyula munkájának erényeit és problémáit igyekeztem jellemezni. Mindazonáltal az ilyen hibákat én puszta malőrnek tekintem. Mint ahogy azt sem látom bajnak, ha az újságírók megszellőztetnek olyan híreket is, amelyeket a politikusok (közülük mindig egyesek) még titokban szerettek volna tartani. Ez a szereposztás különbségéből adódik: az újságírás a nyilvánosságot szolgálja, ezért szerintem mindig egy fokkal liberálisabb a kormánynál, még akkor is, ha bárhol a világon a kormány maga is liberális. És az sem lenne baj, ha egy fokkal szociálisabb lenne. VITÁNYI IVÁN országgyűlési képviselő, MSZP BELFÖLD Koalíciós vélemények Göncz döntéséről Az MSZP-frakciónak továbbra is elemi érdeke, hogy mielőbb megszülessen az európai normáknak megfelelő, minden pontjában vállalható összeférhetetlenségi törvény - nyilatkozta tegnap lapunknak Toller László, a szocialista képviselőcsoport helyettes vezetője. Toller László a köztársasági elnök kifogásai közül csak azzal ért egyet, hogy a parlamentnek visszaküldött törvény valóban aszerint tesz különbséget a képviselők között, hogy mikor szerezték meg a jogszabály hatálya alá eső gazdasági tisztségüket. A politikus szerint az MSZP-frakció mindig is aggályosnak tartotta azt a javaslatot, hogy a honatyák nem tarthatnák meg az állami vállalatoknál korábban szerzett tisztségüket, mert ezzel utólagos kötelezettséget kellene vállalniuk a képviselőknek. Toller László hangsúlyozta: ezt az indítványt azért fogadták el, hogy végre megszülessen az összeférhetetlenségi törvény. Hozzátette: a jogszabály többi eleme vállalható, ezért a parlament hamarosan újra elfogadhatja azt. A köztársasági elnök által visszaküldött törvényekről egyébként ma tárgyal az MSZP-frakció ügyvezető elnöksége. Toller László egyetért a törvényt előterjesztő Bihari Mihály szocialista képviselő azon nyilatkozatával, hogy az államfő részéről szereptévesztés volt részletes szakértői értékelésbe bocsátkozni a törvény kapcsán. A frakcióvezető-helyettes szerencsésebbnek tartotta volna, ha Göncz Árpád aggályaival inkább az Alkotmánybírósághoz fordul. Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es képviselő szerint a jogszabály újbóli elfogadása elsősorban attól függ, hogy az MSZP-frakció többsége hajlandó-e ismét támogatni a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat. A képviselő úgy véli, hogy két szélsőséges eset képzelhető el: a parlament pontról pontra végigtárgyalja és módosítja a törvényt, vagy eredeti formájában ismét elfogadja azt. A köztársasági elnöknek a másodszor elfogadott törvényt alá kell írnia. Hankó Faragó Miklós közölte: az SZDSZ-frakció még januárban megvitatja a törvény visszaküldése után szükséges teendőket. Ha a jogszabály hatálybalépésének ügyében ismét fellángol a vita a koalíciós pártok közt, akkor megfigyelők szerint nincs esély arra, hogy a parlament újra elfogadja a kétharmados többséget igénylő összeférhetetlenségi törvényt. • Sz. Sz. Kiírják a tévés pályázatokat Az Országos Rádió és Televízió Testület tegnap elfogadta az országos kereskedelmi televíziók működtetési jogára szóló pályázat végleges szövegét, amely a törvényes határidőig, e hét végéig vagy legkésőbb jövő hétfőn megjelenhet a Magyar Közlönyben. A testület szóvivőjétől megtudtuk, hogy változatlan maradt a koncessziós díj csatornánkénti minimálisan nyolcmilliárd forintos mértéke, amelyet viszont áfa terhel. A tervekkel és a befektetők kérésével szemben, a pályázati kiírásban az ORTT nem tudta megjelölni az egyébsugárzási és frekvencia-) díjak mértékét. Ezeket a múlt hét végéig kellett volna meghatároznia a hírközlési tárcának és az Antenna Hungáriának. Kérdésünkre Lovas György szóvivő elmondta: a pályázati kiírásban az ORTT egyértelművé tette, hogy az eljárásban olyan pályázók nem vehetnek részt, akik kapcsolatban állnak a pályáztatást előkészítő és lebonyolító ügyvédi és tanácsadó irodákkal. (Időközben ugyanis fényt derült ilyen esetekre.) A tender megjelenése után a befektetőknek 90 nap áll rendelkezésükre a pályamunkák beadására, az elbírálásra pedig a törvény 60 napot szab meg. A pályáztatás várhatóan kétfordulós lesz, és májusban zárul le. Ezt követően a nyerteseknek legkésőbb szeptember elsején kell megkezdeniük a műsorszolgáltatást. • Szü. L. Nemzeti park a Körösöknél Bár hivatalosan még nem jelentették be, információink szerint a múlt év végén Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter aláírta a Körös-Maros - vidéki Nemzeti Park alapító okiratát. Várhatóan még az idén tízre bővül a hazai nemzeti parkok száma: a Duna-Ipoly mentén és a Balaton-felvidék legértékesebb területein is nemzeti park alakul. A szakemberek régóta sürgették a természeti értékekben bővelkedő vidék nemzeti parkká alakítását. A nemzeti park létrehozását a természetvédelmi igazgatóságok és a környezetvédelem felügyelőségek régóta napirenden lévő összevonása is indokolta. A nemzeti parkok ugyanis a tervek szerint nem olvadnak bele az új hatósági szervezetbe, önálóságuk vagyonkezelői jogosítványaik megtartásával - igaz, hatósági jogok nélkül - megmarad. A miniszteri döntéssel három megyére - Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád - kiterjedően, több mint 42 ezer hektár alakul Szarvas központtal nemzeti parkká. Olyan nemzetközi hírű területek tartoznak fennhatósága alá, mint a dévaványai túzokrezervátum, a vízimadár-bőségéről ismert kardoskúti Fehér-tó, a biharugrai halastavak, különleges faunájú ártéri erdők vagy a pusztai élővilágot csaknem háborítatlanul őrző szabadkígyósi tájvédelmi körzet. Az új nemzeti park több, máshol nem honos növény- és állatkülönlegességekkel is rendelkezik. Bár a környezetvédelmi tárca több vezetője megerősítette a nemzeti park múlt év végi létrehozását, Szarvasra csak tegnap jutott el az alapító okirat aláírásának a híre. A Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság munkatársai az újságokból értesültek a lépésről, hivatalos tájékoztatást nem kaptak. •Sz. A.J. Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata (1195 Budapest XIX., Városház tér 18., 1701 Bp., Pf.: 45.) pályázatot hirdet a KISPESTI USZODA IGAZGATÓI állásának betöltésére. Feladata: az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény hatékony vezetése, gazdálkodásának irányítása, az uszodai sportélet szervezése. Az intézmény székhelye: Budapest XIX., Simányi Zsigmond utca 31. Pályázati feltételek: * felsőfokú (főiskolai, egyetemi) sportszervező végzettség és vezetői gyakorlat, * vagy felsőfokú úszószakedzői végzettség és vezetői gyakorlat, vagy felsőfokú gazdasági (pénzügyi, számviteli) végzettség és sportszervező vezetői gyakorlat. A pályázathoz mellékelni kell: - a szakmai önéletrajzot és a szakmai programot, - az iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagba a pályázat elbírálásában részt vevők betekinthetnek. A bérezés a képviselő-testület által a költségvetésben jóváhagyott alapilletmény és vezetői pótlék figyelembevételével történik. A pályázat benyújtásának határideje: 1997. február 14. A pályázatot a polgármesternek kell megküldeni (1701 Bp., Pf.: 45.) A munkakör 1997. április 1 -jétől tölthető be, a vezetői megbízás határozott időre szól. MAGYAR HÍRADÓ Keleti katonai attasékkal találkozott (MTI) Keleti György honvédelmi miniszter tegnap az új év alkalmából találkozott a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasékkal a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A honvédelmi tárca vezetője többek között arról beszélt, hogy a magyar remények szerint a júliusi NATO-csúcson kedvező döntés születik, és Budapest az első körben csatlakozhat a nyugati katonai integrációs szervezethez. Addig is az IFOR-t felváltó SFOR-erőkben való részvétellel, a Magyar Honvédség átalakításával, az úgynevezett szellemi kompatibilitás megteremtésével folytatódik a felkészülés a csatlakozásra. Kitért arra is, hogy az átalakítás során tovább csökken a honvédség létszáma, miközben korszerűsödik a hadsereg, hiszen új technikai eszközöket - harckocsikat, páncélozott járműveket állítanak rendszerbe. Ezenkívül folytatódik a légvédelem modernizálása is. Lezsák Belgrádba utazik (MTI) Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke Kelemen András alelnök, Bába Iván, az országos választmány elnöke és Herényi Károly szóvivő kíséretében szombaton, január 11-én Belgrádba utazik - közölte az MTI-vel az MDF sajtóirodája. Lezsák Sándor szerbiai látogatása során találkozik Vuk Draskoviccsal és a szerbiai ellenzéki demokratikus mozgalom vezetőivel. Pénzhiányban a televízió (MH) A Magyar Televízió egyik érdekvédelmi szervezete arra kéri a parlamenti pártokat, találjanak megoldást - esetleg a pótköltségvetés keretében - a televízió működőképességének biztosítására, hogy a közszolgálati intézmény teljesíteni tudja a médiatörvényben megfogalmazott feladatait. A Televíziós Műsorgyártók Érdekvédelmi Szervezete (Temész) már az idei költségvetési törvény tárgyalása során jelezte, hogy ha a médiatörvényben garantált sugárzási díjtámogatás 4,5 milliárdos összegéből a törvényhozás levonja az MTV per alatt álló adósságait, akkor az intézmény nem lesz képes ellátni feladatait. Azt is jelezték, hogy ha a készülékhasználati (előfizetési) díjbevétel MTV-re eső hányadát 50-ről 40 százalékra csökkentik, akkor ezzel a forráshiány már mintegy hétmilliárd forintra növekszik, és a televízió működésképtelenné válhat. Dobos Menyhért, a Temész vezetője lapunknak elmondta: a többi tévés érdekvédelmi szervezettel karöltve fontolgatják, hogy a forráselvonás miatt az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Jelenleg még ennek a jogi előkészítése folyik. MTV-kuratórium - elnökségi ülés (MH/MTI) Az MTV Rt. új szervezeti és működési szabályzatáról, a közműsor-szolgáltatási szabályzattervezetről, az új műsorrend kialakításának határidejéről, valamint a belső kommunikációs rendszer kiépítéséről fogalmazta meg álláspontját tegnap az MTV közalapítványának kuratóriumi elnöksége. Az álláspont nyilvánosságra hozatalát azonban a testület szóvivője nem tartotta időszerűnek. Kovács András elnök lapunknak elmondta, hogy Peták István rt.-elnök tájékoztatását a testület részben tudomásul vette, részben viszont újabb, kiegészítő kérdéseket tett fel neki, illetve újabb (szűkebb) határidőket szabott a dokumentumok elkészítésére. Az egyeztetést a jövő héten folytatják. Erdei-emlékérem (MH) Tűzoltó leszek és katona című dolgozatáért és jelentős más publikációiért tüntették ki Nagy Beátát, a budapesti közgazdaság-tudományi egyetem fiatal kutatóját. Az Erdei-emlékérmet a Szociológiai Társaság közgyűlésén adják át esztendőről esztendőre egy-egy 35 évnél fiatalabb kutatónak. A saját egyetemének hallgatóiról készített tanulmány kimutatja, hogy az elitjellegű egyetemre egyre nagyobb arányban kerülnek elit-középiskolák elit-szakosított osztályainak egykori diákjai, és szüleik is a módosabb és műveltebb réteghez tartoznak. A közgyűlés ez alkalommal általában a fiatalok felvonulása volt. A közgyűlés helyszíne a székesfehérvári Kodolányi János főiskola volt. A társaság új elnököt is választott. Az 1998-as évben Sik Endre, a BKE emberi erőforrások tanszékének docense lesz. Magyar Hírlap . Volt fizetés az APEH-nél (MH) Mégis felvehették fizetésüket január 6-án az APEH Tolna megyei munkatársai. A bérek kifizetése nem a pénztárosok mulasztása miatt késett, hanem azért, mert a központ gazdasági főosztályának december végi bérfedezet-utalása valahol elakadt. Az utalás tényét igazoló faxot a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi vezetői segítőkészen elfogadták, és fizettek, noha a pénz még hétfőn sem érkezett meg hozzájuk - tájékoztatta lapunkat, hétfői közleményünkre reflektálva az APEH Tolna megyei igazgatóságának vezetője. Vezető nélkül a hungarológiai központ (MTI) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium újabb pályázatot írt ki a Nemzetközi Hungarológiai Központ igazgatói álláshelyére, miután az elmúlt évben sokadszorra sem sikerült betölteni az intézmény vezetői posztját. Hegyi György főosztályvezető tegnap elmondta: az igazgatói álláshelyet elsősorban azért nem töltötték be, mert a pályázók nem rendelkeztek az előírt szakmai követelményekkel, illetve a beadványok nem feleltek meg a formai előírásoknak. A központ jelenlegi vezetőjét 1995. október elején bízták meg az intézmény irányításával. Körösi Zoltánná - aki nem rendelkezik a poszt betöltéséhez szükséges tudományos fokozattal - a jövőben várhatóan ügyvezető igazgatói teendőket lát el az új vezető mellett. A december végén kiírt pályázat január 20-án zárul. A Nemzetközi Hungarológiai Központ 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy kijelölje a külföldön dolgozó vendégoktatókat, és koordinálja munkájukat. A CIB ÉRTÉKPAPÍR RT. KÖZLEMÉNYE Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy 1997. január 9-től a KINCSEM KÖTVÉNY kamatai az alábbiak szerint változnak: VII. sorozat 1 hónapos futamidőre a kamat: 20,0%/év IV. sorozat 3 hónapos futamidőre a kamat: 20,5%/év V. sorozat 6 hónapos futamidőre a kamat: 20,0%/év VI. sorozat 12 hónapos futamidőre a kamat: 19,0%/év A kamatváltozás csak az új kibocsátású kötvényekre vonatkozik A már kibocsátott kötvények kamata - mivel a kötvény fix kamatozású - nem változik. & CIB BANK