Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

14 Magyar Hírlap Helyesli vagy ellenzi Európa politikai unióját egységes valuta bevezeté­se mellett? - teszi fel rendszeresen a kérdést a németeknek az Emnid közvélemény-kutató intézet. Legutóbb a megkérdezettek 49 százaléka a pénznemében is egyesülő Európa ellen, 44 százaléka viszont mellette foglalt állást. A politikai és pénzügyi unió el­lenzői ugyan többségben vannak Németországban, de visszatekint­ve megállapítható, hogy táboruk az elmúlt két évben folyamatosan csökkent. Kétségtelen ugyanak­kor, hogy a csak a közös valuta, az euro iránti bizalmat firtató kérdések alapján ennél kedvezőt­lenebb a kép. A kételkedők szemében a lé­nyegében jól bevált, a márka megbízhatóságára épülő rendszer áll szemben az új kockázataival, amelyben Európa egyik legfejlet­tebb országának lehet veszteniva­lója. Ugyanakkor a németek alig­ha érhettek el többet az euro jö­vőbeni szilárdságának biztosítá­sában. Az európai jegybank nem a pénzpolitikába államilag bele­beszélő francia, hanem a lehető legnagyobb függetlenséget bizto­sító, a piacra figyelő német mo­dellre épül - jelképesen is frank­furti székhellyel. A decemberi dublini csúcstalálkozón pedig a német pénzügyminiszter, Theo Waigel addig nem hagyta nyugo­vóra térni az európai kormányfő­ket, amíg hozzá nem járultak az úgynevezett stabilitási egyez­ményhez, még ha kissé felvizezett formában is. Bármennyire is szerette volna Waigel, azokat az országokat, amelyek a valutaunió bevezetése után nem tartják magukat az elő­feltételként szabott követelmény­hez - ahhoz, hogy költségvetési hiányuk ne haladja meg a bruttó hazai termék három százalékát -, nem fenyegeti automatikusan sú­lyos pénzbírság. Az egyezmény szabályai azonban, bizonyos kivé­telektől eltekintve, kötelezik az európai pénzügyminisztereket szankciók kimondására a rakon­cátlan tagállamokkal szemben. Bár kétségek támadhatnak a bün­tetés behajtásának lehetőségei fe­lől, a stabilitási egyezményben, mint a német Bundesbank elnö­ke, Hans Tietmeyer mondja, a megelőzés, a laza költségvetési politikától való elrettentés a leg­fontosabb. A költségvetési politika és a pénz szilárdsága között azonban nincs egyértelmű összefüggés, jegyzik meg mások. Adatokkal tudják igazolni, hogy az engedé­kenyen vezetett államháztartás nem vezet feltétlenül inflációhoz: az elmúlt években az államadós­ság és a költségvetési hiány növe­kedése ellenére mind Németor­szágban, mind pedig Franciaor­szágban csökkent az infláció. Igyekezve elejét venni az euróval szembeni ellenérzések­nek, német kormánypolitikusok nem győzik hangsúlyozni, hogy téves nézőpont a Németország­ban is időszerű költségvetési ta­karékosságot és társadalombiz­tosítási reformot a valutaunióra fogni. A német gazdaság ver­senyképességének megtartása, a munkanélküliség csökkentése amúgy is megköveteli a gyökeres átalakulást. Gazdasági szakértők a kon­junktúra élénkülését várják, két százalék feletti gazdasági növeke­dést jósolnak az idei évre. Ugyan­így egyetértés mutatkozik azon­ban abban, hogy a fellendülés nem vezet majd a munkanélküli­ség csökkenéséhez, az állástala­nok száma inkább növekszik. Ez azt jelenti, hogy a beruházások nem munkaigényes ágazatokra koncentrálódnak; a gazdasági élet előterében még mindig az ipar, és nem a szolgáltatások áll­nak. A magas jövedelemadó-kul­csok és társadalombiztosítási já­rulékok, valamint a nagyvonalú adóleírási kedvezmények egy­aránt a tőkeintenzív beruházáso­kat ösztönzik. A csekély tőke­igénnyel munkahelyeket teremtő kisvállalkozások, szolgáltató cé­gek viszont szerény nyereség ese­tén is magas adókkal küszköd­nek, többek között erre vezethe­tő vissza a csődök tavalyi­ rekord­ja Németországban. Nem véletlen tehát, hogy a takarékosság és a bérköltségek csökkentése mellett nagyszabású adóreformra készülődik a német gazdaságpolitika. Az adókulcsok jelentős leszállítása az adóalapot csökkentő kedvezmények eltör­lésével párosul majd, a pénzügy­­miniszternek már csak azon kell törnie a fejét, hol szedi be a kieső bevételt. Egyértelmű cél az állami mo­nopóliumok felszámolása is. Nemrégiben végbement a Tele­kom privatizációja, a német tele­fontársaság az Európában eddig legnagyobb tranzakció keretében lépett a tőzsdére, s hamarosan ki lesz téve a konkurenciának. Ugyanezt a sorsot szánja a gazda­sági miniszter az energiaszolgál­tatóknak, szembetalálva magát az eddigi monopóliumból hasznot húzó tartományok és önkor­mányzatok, de a környezetvédők táborával is. Az elkövetkező néhány év te­hát a tervek szerint a gazdaság megújulásának időszaka lesz. Az eddiginél jobb alkalmazkodás ké­pességét követeli a valutaunió is a német gazdaságtól. Németország­ra is érvényes lesz, ami a többi or­szágra még inkább: a közös euró­pai valuta bevezetése után a tagál­lamok versenypozíciója értelem­szerűen nem javítható többé a nemzeti valuták leértékelésével. Németországban sokat talál­gatják, mely országok teljesítik majd a kitűzött időpontban a va­lutaunióba való belépés feltétele­it. Mint vezető politikusok hang­súlyozzák, természetesen nem lenne katasztrófa, ha egyes orszá­gok néhány évvel később csatla­koznának. Egyben azonban biz­tosak: Franciaország nélkül nem menne a dolog. Németországot már eddig is elég vád érte, hogy saját képére akarja formálni az egyesült Európát. S ha a gazdasá­gi egyesítés a másik kontinentális nagyhatalom, Franciaország nél­kül kezdődne, még nehezebb len­ne eloszlatni a gyanút, hogy az egész elsősorban Németország érdeke és akarata szerint zajlik. • Sasvári Attila Berlin Valutaunió német vezérlettel Az elrettentés pénzügyi politikáj­a Theo Waigel német pénzügyminiszter a decemberi dublini EU-csúcson nem engedte nyugovóra térni a kormányfőket, amíg hozzá nem járultak úgynevezett stabilitási egyezményéhez FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT EuroPanoráma Keleten a helyzet változatlan A német egyesítés óta idén először marad le a keleti tartományokban a gazdasági növekedés tempója az ország nyugati felének gyarapodása mögött. A Német Gazdaságkutató Intézet előre­jelzése szerint a volt NDK-ban 2,25 százalékos lesz a növekedés, míg a régi tartományokban el­éri a 2,5 százalékot. Ha a szakemberek prognózi­sa beválik, ezt azt jelenti, nemhogy szűkülne, to­vább nő az ország keleti és nyugati része közötti hasadék. Bármennyire iparkodtak is az elmúlt években a keletnémet munkaadók és munkavállalók, a termelékenység még mindig csak a nyugatnémet átlag 54 százalékát éri el, s ez erősen korlátozza a versenyképességet. Mint a bécsi Die Presse írja, a keletnémet vállalatok termékei mindössze két százalékkal részesednek az NSZK külkereske­delméből. Az egykori NDK még mindig sokkal többet fogyaszt, mint amennyit megtermel: a hiányzó kétszázmilliárd márka „odaátról” érke­zik. A 15 százalékos munkanélküliség továbbra is meghaladja a nyugatnémet állástalanok arányát. Idén a feldolgozóiparban további leépítések vár­hatók, ezért feltehetően még többen próbálnak majd új munkahelyet találni maguknak. Mindezek után nem meglepő, hogy Kelet-Né­­metország 1999 után is a legtöbb segítséget kapja az Európai Uniótól. Jelenleg a keleti országrész a leginkább támogatásra szoruló, úgynevezett első számú célterületnek számít, s az 1999-ben záruló segélyezési időszakban összesen 28 milliárd már­kát kap a brüsszeli kasszából. Fejletlen gazdaságszerkezete miatt Berlin ke­leti fele és az új tartományok továbbra is a leg­több segélyre tarthatnak igényt az Európai Unió strukturális és regionális alapjából - mondta nemrégiben Karel van Miert, a verseny­­képességért felelő EU-biztos. Mindenekelőtt a kis- és középvállalatok juthatnak a pénzhez, va­lamint kutatási, technológiai és környezetvédel­mi programokat finanszíroznak. A magas mun­kanélküliség miatt idén januártól ugyanakkor az unió Berlin nyugati felére is kiterjeszti a tá­mogatást. Civilszervezetek PHARE-támogatása A magyarországi menekültek és a külföldi vállalkozók kevés tájékoztatást kapnak a hatósá­goktól jogaikról, és komoly gondot jelent számukra a ne­hézkes ügyintézés. A mene­kültstátus elnyerése sokszor azon múlik, hogy valaki rendel­kezik-e a megfelelő informá­cióval. Nem is a rosszindulat, hanem a hozzá nem értés és a közöny keseríti meg az életü­ket, mondta lapunknak a Me­nedék - Migránsokat Segítő Egyesület vezetője, Tóth Judit. Jogsegély menekülteknek A szervezet egyike azoknak a civiltömörüléseknek - érdek­­védelmi szervezeteknek, kö­zösségi rádióknak, egyetemi közösségeknek­­, amelyek megkapták az Európai Unió PHARE Demokrácia Prog­ramjának anyagi támogatását. Az EU-hozzájárulás célja, hogy segítse az emberi jogok tiszteletben tartását, a parla­mentáris demokrácia megerő­södését, a független közösségi média kialakulását, a civilszer­vezetek jobb érdekérvényesí­tését. 1997-ben 87 civiszerve­­zet programját támogatják 600 ezer ECU-vel, azaz közel 120 millió forinttal. A két éve működő Mene­dék egyesület a neki juttatott 1,7 millió forintból a kerületi önkormányzatok képviselőit szeretné jobban megismertetni a hazánkban és különösen a Budapesten élő külföldiek helyzetével - mondta el la­punknak Tóth Judit. „Buda­pesten él a magyarországi kül­földiek egyharmada. Előbb vagy utóbb az önkormányza­tok is kénytelenek lesznek szervezett keretek között fog­lalkozni velük, hogy ők is igénybe tudják venni a köz­szolgáltatásokat.” „A Mene­dék egyesület tréningeket szer­vez az önkormányzati képvise­lőknek a külföldiekkel kapcso­latos bánásmódról” - mondta lapunknak Sík Endre, a prog­ram vezetője. Ezenkívül eljut­tatják hozzájuk Oltalomkereső című hírlevelüket, amely hó­napról hónapra összefoglalja a külföldiekkel kapcsolatos jog­szabályváltozásokat és egyéb híreket. Cserébe azt kérik, hogy az önkormányzatok is lássák el őket információval: „apróságokról van szó, például arról, melyik kerületben találni idegen nyelven is beszélő or­vost, vagy melyik iskolában in­dul idegen nyelvű osztály” - tette hozzá Tóth Judit. Vajon rosszindulatúak len­nének a külföldiekkel foglal­kozó hivatalnokok? Inkább ér­dektelenek és érzéketlenek. „Egy angolul beszélő ügyfél azért nem tudta az egyik ható­ságnál a dolgait intézni, mert az egyetlen angolul tudó ügyinté­zőt a recepcióra osztották be, aki nem hagyhatta el a helyét. Előfordult az is, hogy egy szí­nes bőrű szülőtől született ma­gyar állampolgárt akadályoz­tak meg utazásában, mert azzal vádolták meg, hogy meghami­sította az útlevelét.” Az egyesület ezt megelőző­en jogi tanácsadással segítette a külföldieket. Öt nyelven in­formációs kiadványt is kiadtak a migránsok jogairól és a jog­orvoslat lehetőségéről. „Éven­te több száz ügyfelünk érdeke­it képviselik ügyvédeink. So­kuknak sikerült menedékjogot és szociális támogatást kap­niuk” - mondta Tóth Judit. A menedék angol, szlovén, szlovák és cseh partnerszerve­zetekkel együtt további 150 ezer ECU-t pályázott meg a menekülteknek nyújtandó in­gyenes jogsegélyszolgálat re­gionális kiépítéséhez. Mozgássérültek beilleszkedése A mozgássérültek jogainak megismertetése, valamint érvényesülésük segítése sze­repel abban a pályázatban, amelyet a Motiváció - Moz­gássérültek Segítő Alapítvá­nya nyújtott be az Európai Unió PHARE Demokrácia Programjához. Az alapít­vány közel másfél millió fo­rintos támogatást nyert el. A fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedését segítő alapítvány 1991-ben kezdte meg működését. Az indulásnál tanácsadó irodát hoztak létre, majd a szükség­leteknek megfelelően bőví­tette tevékenységét a Moti­váció Alapítvány. 1993 feb­ruárjában munkaközvetítő irodát nyitott a szervezet, amely pályaválasztási ta­nácsadással, állásközvetítés­sel és személyre szóló egyéni munkahelyek felkutatásával foglalkozik. Zalabai Péter­­né, az alapítvány vezetője el­mondta: a közhiedelemmel ellentétben nem nehéz állást találniuk: azok a mozgássé­rültek, akik rászánták magu­kat a munkára és hozzájuk fordulnak, biztosan találnak állást. Még az is előfordult, hogy több volt az ajánlat, mint a munkát kereső. Az alapítvány emberei keresik fel a szóba jöhető munka­adókat, ismertetik az állást kereső mozgássérült prob­lémáit, és az esetek több­ségében sikerül is meg­egyezniük. Szintén 1993-ban indult az egyéni segítő szolgálat, amely a magáról gondoskodni csak kismértékben vagy egyáltalán nem tudó testi fogyatékosok­nak segít. Szociális vagy egészségügyi végzettséggel rendelkezők keresik fel ottho­nukban ezeket az embereket, és ápolással, szociális gondo­zással vagy akár a ház körüli teendők ellátásával próbál­nak enyhíteni a magatehetet­lenek gondjain. Foglalkozik az alapítvány szállítással is, er­re egy mikrobuszt használ a Motiváció. A szervezet közel hatvan munkatársa egyéb­ként szintén mozgássérült. Tavaly indult a diszkrimi­nációt figyelemmel kísérő iroda. Legfontosabb feladata a hátrányos megkülönbözte­tés megszüntetése. Vizsgál­ták azt is, hogyan közleked­hetnek a mozgássérültek a fővárosban, közintézmé­nyeknél már sikerült ered­ményeket is elérniük. A Köz­lekedési és a Hadtörténeti Múzeum kiállításaira például már kerekes kocsival is be le­het jutni, ami nagyrészt az alapítvány érdeme. Gyakori probléma a parkolási nehéz­ség is, ebben is sikerült part­nereket találni a parkolókat fenntartó cégekben. • Szvetnik Endre - Haszán Zoltán Több tucat magyarországi civiltömörülés kap az Európai Unió PHARE Demokrácia Prog­ramjától támogatást, az idén összesen 120 millió forintot. A segélyezett szervezetek között van a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, valamint a mozgássérültek jogainak megismerte­tését, érvényesülését segítő Motiváció - Mozgássérültek Segítő Alapítványa. Magyar Hírlap ф ытш 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B . /, . Telefon/fax: 210-3727 ЩШШ OKLEVELET ADÓ TANFOLYAMAINK: INTERAKTÍV MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐI Alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára. (Arany Sztaniol, Gerényi Gábor, Kovács István, Nyírő András, Pereczes Zsolt, Posta Pál, Szakadát István, Yasar Meral). Részvételi díj: 60 000 Ft. SAJTÓFŐNÖKI (Bruck Gábor, Keszthelyi András, Szántó Péter, Szentiványi Gábor). Részvételi díj: 40 000 Ft. MARKETING, ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ (Bíró Péter, Tónk Emil). Részvételi díj: 40 000 Ft. QUARKXPRESS, FREEHAND ÉS PHOTOSHOP (tanfolyamvezető Nagy Lantos Balázs, a QuarkXPress UserGroup és a Macromedia vezérképviselet hivatalos oktatója). | Részvételi díj: 40 000 Ft. | Jelentkezés és felvilágosítás: | a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-3727 | 1997 FairTex 1997 - exkluzív textil, méteráru és MobilszflScikk 1997 április 22-24 SPORTCSARNOK fi KERESKEDŐ Helyfoglalási határidő: 1997 február 15. R­endező: Magazin 4fl KERESKEDŐD Tango Kft.Igényelte részletes információs ajánlatunkat a szerkesztőség címén, vagy telefonszámain: 1066 Budapest, Teréz krt. 18. Telefon/fax: 111-8005,153-0206,302-4944, 111-7650, 131-9763 у шед OtXU il I ПШш ftw f% Nagy a kockázata annak, hogy a 10 közép- és kelet-európai tagjelölt felvételével újra nő az Európai Unió feleslege a legfontosabb mezőgazdasági termékekből. Erre figyel­meztetett az Európai Bizottság mezőgazda­­sági igazgatóságának egyik vezető tisztség­­viselője. Dirk Ahner úgy vélte, ha a jövő év­ezred első esztendejében mind a 10 ország bebocsátást nyer a brüsszeli klubba, az EU- nak 2010-ig 12-13 milliárd ECU-s többlet­­költséggel kell számolnia mezőgazdasági költségvetésében. Az unió bővítése, továb­bá az exporttámogatás várható további kor­látozása a világkereskedelmi tárgyalások új fordulóján arra kényszeríti majd az EU-t, hogy a megművelhető földterület mintegy negyedét parlagon hagyja, fejtegette az EU- tisztviselő. Feltehetően csökkenteni kell a tejtermékek mennyiségét is, szigorúbban szabályozni a marhahústermelést, minden­nek következtében pedig jelentősen vissza­esik majd az EU mezőgazdasági cikkeinek aránya a világkereskedelemben. Az integrá­ciónak tehát az agrárszektoron kívül kell új munkahelyeket létesítenie és új jövedelem­­források után néznie. Az illegálisan másolt szoftverek értéke szak­értők becslése szerint tavaly először haladta meg a világon az eredeti programok forgal­mát. Míg a szoftverpiac 6 százalékkal bővült 1996-ban, a kalóztermékek aránya 25 száza­lékkal nőtt. A lopott programok értéke 1995- ben 13,2 milliárd dollár volt, a szoftverkészí­tők pedig 15,5 milliárd dolláros bevételt je­leztek. Tavaly viszont mindkét összeg 16,5 dollárt ért el. A legnagyobb részt az illegális piacból - 2,9 milliárd dollárt - az amerikai kalózok hasították ki maguknak. Az Egye­sült Államokban ugyanakkor „csupán” 26 százalékot tett ki a lopott cikkek aránya. Vietnamban viszont a forgalmazott termé­kek szinte teljes egészében lopottak voltak (99 százalékukat másolták), arányuk Kíná­ban és Oroszországban is meghaladta a 90 százalékot. A „bűnösök” sorában Dél-Korea és Görögország következett. Kelet-Európa sem szerepelt fényesen: itt számítások szerint 83 százalékban lopják a szoftvereket. Az Európai Unió továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) eljárást kezdeményezzen az Egyesült Államok ellen a Kuba gazdasági elszige­telését célzó Helms-Burton-törvény miatt. Brüsszel annak ellenére fenntartja a WTO- hoz benyújtott panaszát, hogy Clinton ameri­kai elnök a napokban bejelentette: további fél évre felfüggeszti a törvény vitatott rendel­kezésének alkalmazását. A sérelmezett cik­kely szerint az Egyesült Államokban bepe­­relhetők azok a külföldi cégek, amelyek Ku­bában egykoron kisajátított vállalatokkal ke­reskednek. Tavaly 3,7 százalékot vesztett értékéből a belga frank az ország legfontosabb kereske­delmi partnerei valutájához viszonyítva - ez 1991 óta először fordult elő a királyság pénz­nemével. Péknek Franciaországban az idei év elejétől csak azok a szakmabeliek nevezhetik magu­kat, akik nem csupán árusítják a kenyeret, hanem maguk keverik, gyúrják, formázzák és sütik a tésztát. Jean-Pierre Raffarin kö­zép-, kisipari és kereskedelmi miniszter ren­deletével mindenekelőtt a szupermarketek gyakorlatával szemben akar nagyobb megbe­csülést szerezni az igazi pékeknek: az élelmi­szercikkeket forgalmazó óriások ugyanis többi között úgy tudják lenyomni az árakat, hogy olcsón szerzik be a mélyhűtött tésztát a nagy pékségektől, s azután már nincs más dolguk, csupán be kell tolniuk azt a kemen­cébe. A végeredmény viszont - erre sokan esküsznek - nem vethető össze a kézi gyártá­sú kenyérrel, péksüteménnyel. 1997. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Az Azúr Kereskedelmi Részvénytársaság ezúton értesíti tisztelt részvényeseit, hogy 1997. február 10-én 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a társaság székhelyén (1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12.) A közgyűlés napirendje: 1. Jegyzőkönyv-hitelesítők és jegyzőkönyvvezető választása. 2. Alapszabály-módosítás. 3. Igazgatósági tag választása. 4. Felügyelő bizottsági tag választása. 5. Könyvvizsgáló választása. 6. A könyvvizsgáló díjazásának megállapítása. 7. Egyebek. A napirendi pontok eldöntéséhez szükséges informá­ciók az Azúr Rt. recepcióján (Budapest XII., Nagy Jenő utca 12. IV. emelet) tekinthetők meg 1997. feb­ruár 3-tól munkanapokon 9-16 óra között. A névre szóló részvények tulajdonosai közül a köz­gyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki legkésőbb 1997. február 3-ig tulajdonosként a rész­vénykönyvbe bevezetésre került. A bemutatóra szóló részvények tulajdonosai szava­zati jogukat abban az esetben gyakorolhatják, ha a részvényeseiket és be nem váltott osztalékszelvénye­iket, illetve a részvények letétbe helyezése esetén az erről szóló letéti igazolást letétbe helyezik a közgyű­lés megtartása előtt, legkésőbb 1997. február 3-ig az Azúr Rt. székhelyén (1126 Budapest, Nagy Jenő ut­ca 12.) munkanapokon 9-16 óra között. A közgyűlésen minden letett részvény névértékének 100 Ft-ja egy szavazatra jogosít. A részvényesek sza­vazati jogukat személyesen, vagy más természetes vagy jogi személy részére adott, érvényes közokirat­ba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás útján gyakorolhatják. A közgyűlésre meghívó hirdetményben szereplő idő­pontnál 1 nappal későbbi időpontban - szintén a tár­saság székhelyén - megismételt közgyűlés a képviselt részvénytőke nagyságára tekintet nélkül határozatké­pes a meghirdetett napirend vonatkozásában, ha a köz­gyűlést határozatképtelenség miatt el kell napolni. Azúr Rt. igazgatósága

Next