Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-09 / 7. szám
14 Magyar Hírlap Helyesli vagy ellenzi Európa politikai unióját egységes valuta bevezetése mellett? - teszi fel rendszeresen a kérdést a németeknek az Emnid közvélemény-kutató intézet. Legutóbb a megkérdezettek 49 százaléka a pénznemében is egyesülő Európa ellen, 44 százaléka viszont mellette foglalt állást. A politikai és pénzügyi unió ellenzői ugyan többségben vannak Németországban, de visszatekintve megállapítható, hogy táboruk az elmúlt két évben folyamatosan csökkent. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a csak a közös valuta, az euro iránti bizalmat firtató kérdések alapján ennél kedvezőtlenebb a kép. A kételkedők szemében a lényegében jól bevált, a márka megbízhatóságára épülő rendszer áll szemben az új kockázataival, amelyben Európa egyik legfejlettebb országának lehet vesztenivalója. Ugyanakkor a németek aligha érhettek el többet az euro jövőbeni szilárdságának biztosításában. Az európai jegybank nem a pénzpolitikába államilag belebeszélő francia, hanem a lehető legnagyobb függetlenséget biztosító, a piacra figyelő német modellre épül - jelképesen is frankfurti székhellyel. A decemberi dublini csúcstalálkozón pedig a német pénzügyminiszter, Theo Waigel addig nem hagyta nyugovóra térni az európai kormányfőket, amíg hozzá nem járultak az úgynevezett stabilitási egyezményhez, még ha kissé felvizezett formában is. Bármennyire is szerette volna Waigel, azokat az országokat, amelyek a valutaunió bevezetése után nem tartják magukat az előfeltételként szabott követelményhez - ahhoz, hogy költségvetési hiányuk ne haladja meg a bruttó hazai termék három százalékát -, nem fenyegeti automatikusan súlyos pénzbírság. Az egyezmény szabályai azonban, bizonyos kivételektől eltekintve, kötelezik az európai pénzügyminisztereket szankciók kimondására a rakoncátlan tagállamokkal szemben. Bár kétségek támadhatnak a büntetés behajtásának lehetőségei felől, a stabilitási egyezményben, mint a német Bundesbank elnöke, Hans Tietmeyer mondja, a megelőzés, a laza költségvetési politikától való elrettentés a legfontosabb. A költségvetési politika és a pénz szilárdsága között azonban nincs egyértelmű összefüggés, jegyzik meg mások. Adatokkal tudják igazolni, hogy az engedékenyen vezetett államháztartás nem vezet feltétlenül inflációhoz: az elmúlt években az államadósság és a költségvetési hiány növekedése ellenére mind Németországban, mind pedig Franciaországban csökkent az infláció. Igyekezve elejét venni az euróval szembeni ellenérzéseknek, német kormánypolitikusok nem győzik hangsúlyozni, hogy téves nézőpont a Németországban is időszerű költségvetési takarékosságot és társadalombiztosítási reformot a valutaunióra fogni. A német gazdaság versenyképességének megtartása, a munkanélküliség csökkentése amúgy is megköveteli a gyökeres átalakulást. Gazdasági szakértők a konjunktúra élénkülését várják, két százalék feletti gazdasági növekedést jósolnak az idei évre. Ugyanígy egyetértés mutatkozik azonban abban, hogy a fellendülés nem vezet majd a munkanélküliség csökkenéséhez, az állástalanok száma inkább növekszik. Ez azt jelenti, hogy a beruházások nem munkaigényes ágazatokra koncentrálódnak; a gazdasági élet előterében még mindig az ipar, és nem a szolgáltatások állnak. A magas jövedelemadó-kulcsok és társadalombiztosítási járulékok, valamint a nagyvonalú adóleírási kedvezmények egyaránt a tőkeintenzív beruházásokat ösztönzik. A csekély tőkeigénnyel munkahelyeket teremtő kisvállalkozások, szolgáltató cégek viszont szerény nyereség esetén is magas adókkal küszködnek, többek között erre vezethető vissza a csődök tavalyi rekordja Németországban. Nem véletlen tehát, hogy a takarékosság és a bérköltségek csökkentése mellett nagyszabású adóreformra készülődik a német gazdaságpolitika. Az adókulcsok jelentős leszállítása az adóalapot csökkentő kedvezmények eltörlésével párosul majd, a pénzügyminiszternek már csak azon kell törnie a fejét, hol szedi be a kieső bevételt. Egyértelmű cél az állami monopóliumok felszámolása is. Nemrégiben végbement a Telekom privatizációja, a német telefontársaság az Európában eddig legnagyobb tranzakció keretében lépett a tőzsdére, s hamarosan ki lesz téve a konkurenciának. Ugyanezt a sorsot szánja a gazdasági miniszter az energiaszolgáltatóknak, szembetalálva magát az eddigi monopóliumból hasznot húzó tartományok és önkormányzatok, de a környezetvédők táborával is. Az elkövetkező néhány év tehát a tervek szerint a gazdaság megújulásának időszaka lesz. Az eddiginél jobb alkalmazkodás képességét követeli a valutaunió is a német gazdaságtól. Németországra is érvényes lesz, ami a többi országra még inkább: a közös európai valuta bevezetése után a tagállamok versenypozíciója értelemszerűen nem javítható többé a nemzeti valuták leértékelésével. Németországban sokat találgatják, mely országok teljesítik majd a kitűzött időpontban a valutaunióba való belépés feltételeit. Mint vezető politikusok hangsúlyozzák, természetesen nem lenne katasztrófa, ha egyes országok néhány évvel később csatlakoznának. Egyben azonban biztosak: Franciaország nélkül nem menne a dolog. Németországot már eddig is elég vád érte, hogy saját képére akarja formálni az egyesült Európát. S ha a gazdasági egyesítés a másik kontinentális nagyhatalom, Franciaország nélkül kezdődne, még nehezebb lenne eloszlatni a gyanút, hogy az egész elsősorban Németország érdeke és akarata szerint zajlik. • Sasvári Attila Berlin Valutaunió német vezérlettel Az elrettentés pénzügyi politikája Theo Waigel német pénzügyminiszter a decemberi dublini EU-csúcson nem engedte nyugovóra térni a kormányfőket, amíg hozzá nem járultak úgynevezett stabilitási egyezményéhez FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT EuroPanoráma Keleten a helyzet változatlan A német egyesítés óta idén először marad le a keleti tartományokban a gazdasági növekedés tempója az ország nyugati felének gyarapodása mögött. A Német Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint a volt NDK-ban 2,25 százalékos lesz a növekedés, míg a régi tartományokban eléri a 2,5 százalékot. Ha a szakemberek prognózisa beválik, ezt azt jelenti, nemhogy szűkülne, tovább nő az ország keleti és nyugati része közötti hasadék. Bármennyire iparkodtak is az elmúlt években a keletnémet munkaadók és munkavállalók, a termelékenység még mindig csak a nyugatnémet átlag 54 százalékát éri el, s ez erősen korlátozza a versenyképességet. Mint a bécsi Die Presse írja, a keletnémet vállalatok termékei mindössze két százalékkal részesednek az NSZK külkereskedelméből. Az egykori NDK még mindig sokkal többet fogyaszt, mint amennyit megtermel: a hiányzó kétszázmilliárd márka „odaátról” érkezik. A 15 százalékos munkanélküliség továbbra is meghaladja a nyugatnémet állástalanok arányát. Idén a feldolgozóiparban további leépítések várhatók, ezért feltehetően még többen próbálnak majd új munkahelyet találni maguknak. Mindezek után nem meglepő, hogy Kelet-Németország 1999 után is a legtöbb segítséget kapja az Európai Uniótól. Jelenleg a keleti országrész a leginkább támogatásra szoruló, úgynevezett első számú célterületnek számít, s az 1999-ben záruló segélyezési időszakban összesen 28 milliárd márkát kap a brüsszeli kasszából. Fejletlen gazdaságszerkezete miatt Berlin keleti fele és az új tartományok továbbra is a legtöbb segélyre tarthatnak igényt az Európai Unió strukturális és regionális alapjából - mondta nemrégiben Karel van Miert, a versenyképességért felelő EU-biztos. Mindenekelőtt a kis- és középvállalatok juthatnak a pénzhez, valamint kutatási, technológiai és környezetvédelmi programokat finanszíroznak. A magas munkanélküliség miatt idén januártól ugyanakkor az unió Berlin nyugati felére is kiterjeszti a támogatást. Civilszervezetek PHARE-támogatása A magyarországi menekültek és a külföldi vállalkozók kevés tájékoztatást kapnak a hatóságoktól jogaikról, és komoly gondot jelent számukra a nehézkes ügyintézés. A menekültstátus elnyerése sokszor azon múlik, hogy valaki rendelkezik-e a megfelelő információval. Nem is a rosszindulat, hanem a hozzá nem értés és a közöny keseríti meg az életüket, mondta lapunknak a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület vezetője, Tóth Judit. Jogsegély menekülteknek A szervezet egyike azoknak a civiltömörüléseknek - érdekvédelmi szervezeteknek, közösségi rádióknak, egyetemi közösségeknek, amelyek megkapták az Európai Unió PHARE Demokrácia Programjának anyagi támogatását. Az EU-hozzájárulás célja, hogy segítse az emberi jogok tiszteletben tartását, a parlamentáris demokrácia megerősödését, a független közösségi média kialakulását, a civilszervezetek jobb érdekérvényesítését. 1997-ben 87 civiszervezet programját támogatják 600 ezer ECU-vel, azaz közel 120 millió forinttal. A két éve működő Menedék egyesület a neki juttatott 1,7 millió forintból a kerületi önkormányzatok képviselőit szeretné jobban megismertetni a hazánkban és különösen a Budapesten élő külföldiek helyzetével - mondta el lapunknak Tóth Judit. „Budapesten él a magyarországi külföldiek egyharmada. Előbb vagy utóbb az önkormányzatok is kénytelenek lesznek szervezett keretek között foglalkozni velük, hogy ők is igénybe tudják venni a közszolgáltatásokat.” „A Menedék egyesület tréningeket szervez az önkormányzati képviselőknek a külföldiekkel kapcsolatos bánásmódról” - mondta lapunknak Sík Endre, a program vezetője. Ezenkívül eljuttatják hozzájuk Oltalomkereső című hírlevelüket, amely hónapról hónapra összefoglalja a külföldiekkel kapcsolatos jogszabályváltozásokat és egyéb híreket. Cserébe azt kérik, hogy az önkormányzatok is lássák el őket információval: „apróságokról van szó, például arról, melyik kerületben találni idegen nyelven is beszélő orvost, vagy melyik iskolában indul idegen nyelvű osztály” - tette hozzá Tóth Judit. Vajon rosszindulatúak lennének a külföldiekkel foglalkozó hivatalnokok? Inkább érdektelenek és érzéketlenek. „Egy angolul beszélő ügyfél azért nem tudta az egyik hatóságnál a dolgait intézni, mert az egyetlen angolul tudó ügyintézőt a recepcióra osztották be, aki nem hagyhatta el a helyét. Előfordult az is, hogy egy színes bőrű szülőtől született magyar állampolgárt akadályoztak meg utazásában, mert azzal vádolták meg, hogy meghamisította az útlevelét.” Az egyesület ezt megelőzően jogi tanácsadással segítette a külföldieket. Öt nyelven információs kiadványt is kiadtak a migránsok jogairól és a jogorvoslat lehetőségéről. „Évente több száz ügyfelünk érdekeit képviselik ügyvédeink. Sokuknak sikerült menedékjogot és szociális támogatást kapniuk” - mondta Tóth Judit. A menedék angol, szlovén, szlovák és cseh partnerszervezetekkel együtt további 150 ezer ECU-t pályázott meg a menekülteknek nyújtandó ingyenes jogsegélyszolgálat regionális kiépítéséhez. Mozgássérültek beilleszkedése A mozgássérültek jogainak megismertetése, valamint érvényesülésük segítése szerepel abban a pályázatban, amelyet a Motiváció - Mozgássérültek Segítő Alapítványa nyújtott be az Európai Unió PHARE Demokrácia Programjához. Az alapítvány közel másfél millió forintos támogatást nyert el. A fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedését segítő alapítvány 1991-ben kezdte meg működését. Az indulásnál tanácsadó irodát hoztak létre, majd a szükségleteknek megfelelően bővítette tevékenységét a Motiváció Alapítvány. 1993 februárjában munkaközvetítő irodát nyitott a szervezet, amely pályaválasztási tanácsadással, állásközvetítéssel és személyre szóló egyéni munkahelyek felkutatásával foglalkozik. Zalabai Péterné, az alapítvány vezetője elmondta: a közhiedelemmel ellentétben nem nehéz állást találniuk: azok a mozgássérültek, akik rászánták magukat a munkára és hozzájuk fordulnak, biztosan találnak állást. Még az is előfordult, hogy több volt az ajánlat, mint a munkát kereső. Az alapítvány emberei keresik fel a szóba jöhető munkaadókat, ismertetik az állást kereső mozgássérült problémáit, és az esetek többségében sikerül is megegyezniük. Szintén 1993-ban indult az egyéni segítő szolgálat, amely a magáról gondoskodni csak kismértékben vagy egyáltalán nem tudó testi fogyatékosoknak segít. Szociális vagy egészségügyi végzettséggel rendelkezők keresik fel otthonukban ezeket az embereket, és ápolással, szociális gondozással vagy akár a ház körüli teendők ellátásával próbálnak enyhíteni a magatehetetlenek gondjain. Foglalkozik az alapítvány szállítással is, erre egy mikrobuszt használ a Motiváció. A szervezet közel hatvan munkatársa egyébként szintén mozgássérült. Tavaly indult a diszkriminációt figyelemmel kísérő iroda. Legfontosabb feladata a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése. Vizsgálták azt is, hogyan közlekedhetnek a mozgássérültek a fővárosban, közintézményeknél már sikerült eredményeket is elérniük. A Közlekedési és a Hadtörténeti Múzeum kiállításaira például már kerekes kocsival is be lehet jutni, ami nagyrészt az alapítvány érdeme. Gyakori probléma a parkolási nehézség is, ebben is sikerült partnereket találni a parkolókat fenntartó cégekben. • Szvetnik Endre - Haszán Zoltán Több tucat magyarországi civiltömörülés kap az Európai Unió PHARE Demokrácia Programjától támogatást, az idén összesen 120 millió forintot. A segélyezett szervezetek között van a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, valamint a mozgássérültek jogainak megismertetését, érvényesülését segítő Motiváció - Mozgássérültek Segítő Alapítványa. Magyar Hírlap ф ытш 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B . /, . Telefon/fax: 210-3727 ЩШШ OKLEVELET ADÓ TANFOLYAMAINK: INTERAKTÍV MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐI Alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezők számára. (Arany Sztaniol, Gerényi Gábor, Kovács István, Nyírő András, Pereczes Zsolt, Posta Pál, Szakadát István, Yasar Meral). Részvételi díj: 60 000 Ft. SAJTÓFŐNÖKI (Bruck Gábor, Keszthelyi András, Szántó Péter, Szentiványi Gábor). Részvételi díj: 40 000 Ft. MARKETING, ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ (Bíró Péter, Tónk Emil). Részvételi díj: 40 000 Ft. QUARKXPRESS, FREEHAND ÉS PHOTOSHOP (tanfolyamvezető Nagy Lantos Balázs, a QuarkXPress UserGroup és a Macromedia vezérképviselet hivatalos oktatója). | Részvételi díj: 40 000 Ft. | Jelentkezés és felvilágosítás: | a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-3727 | 1997 FairTex 1997 - exkluzív textil, méteráru és MobilszflScikk 1997 április 22-24 SPORTCSARNOK fi KERESKEDŐ Helyfoglalási határidő: 1997 február 15. Rendező: Magazin 4fl KERESKEDŐD Tango Kft.Igényelte részletes információs ajánlatunkat a szerkesztőség címén, vagy telefonszámain: 1066 Budapest, Teréz krt. 18. Telefon/fax: 111-8005,153-0206,302-4944, 111-7650, 131-9763 у шед OtXU il I ПШш ftw f% Nagy a kockázata annak, hogy a 10 közép- és kelet-európai tagjelölt felvételével újra nő az Európai Unió feleslege a legfontosabb mezőgazdasági termékekből. Erre figyelmeztetett az Európai Bizottság mezőgazdasági igazgatóságának egyik vezető tisztségviselője. Dirk Ahner úgy vélte, ha a jövő évezred első esztendejében mind a 10 ország bebocsátást nyer a brüsszeli klubba, az EU- nak 2010-ig 12-13 milliárd ECU-s többletköltséggel kell számolnia mezőgazdasági költségvetésében. Az unió bővítése, továbbá az exporttámogatás várható további korlátozása a világkereskedelmi tárgyalások új fordulóján arra kényszeríti majd az EU-t, hogy a megművelhető földterület mintegy negyedét parlagon hagyja, fejtegette az EU- tisztviselő. Feltehetően csökkenteni kell a tejtermékek mennyiségét is, szigorúbban szabályozni a marhahústermelést, mindennek következtében pedig jelentősen visszaesik majd az EU mezőgazdasági cikkeinek aránya a világkereskedelemben. Az integrációnak tehát az agrárszektoron kívül kell új munkahelyeket létesítenie és új jövedelemforrások után néznie. Az illegálisan másolt szoftverek értéke szakértők becslése szerint tavaly először haladta meg a világon az eredeti programok forgalmát. Míg a szoftverpiac 6 százalékkal bővült 1996-ban, a kalóztermékek aránya 25 százalékkal nőtt. A lopott programok értéke 1995- ben 13,2 milliárd dollár volt, a szoftverkészítők pedig 15,5 milliárd dolláros bevételt jeleztek. Tavaly viszont mindkét összeg 16,5 dollárt ért el. A legnagyobb részt az illegális piacból - 2,9 milliárd dollárt - az amerikai kalózok hasították ki maguknak. Az Egyesült Államokban ugyanakkor „csupán” 26 százalékot tett ki a lopott cikkek aránya. Vietnamban viszont a forgalmazott termékek szinte teljes egészében lopottak voltak (99 százalékukat másolták), arányuk Kínában és Oroszországban is meghaladta a 90 százalékot. A „bűnösök” sorában Dél-Korea és Görögország következett. Kelet-Európa sem szerepelt fényesen: itt számítások szerint 83 százalékban lopják a szoftvereket. Az Európai Unió továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) eljárást kezdeményezzen az Egyesült Államok ellen a Kuba gazdasági elszigetelését célzó Helms-Burton-törvény miatt. Brüsszel annak ellenére fenntartja a WTO- hoz benyújtott panaszát, hogy Clinton amerikai elnök a napokban bejelentette: további fél évre felfüggeszti a törvény vitatott rendelkezésének alkalmazását. A sérelmezett cikkely szerint az Egyesült Államokban beperelhetők azok a külföldi cégek, amelyek Kubában egykoron kisajátított vállalatokkal kereskednek. Tavaly 3,7 százalékot vesztett értékéből a belga frank az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei valutájához viszonyítva - ez 1991 óta először fordult elő a királyság pénznemével. Péknek Franciaországban az idei év elejétől csak azok a szakmabeliek nevezhetik magukat, akik nem csupán árusítják a kenyeret, hanem maguk keverik, gyúrják, formázzák és sütik a tésztát. Jean-Pierre Raffarin közép-, kisipari és kereskedelmi miniszter rendeletével mindenekelőtt a szupermarketek gyakorlatával szemben akar nagyobb megbecsülést szerezni az igazi pékeknek: az élelmiszercikkeket forgalmazó óriások ugyanis többi között úgy tudják lenyomni az árakat, hogy olcsón szerzik be a mélyhűtött tésztát a nagy pékségektől, s azután már nincs más dolguk, csupán be kell tolniuk azt a kemencébe. A végeredmény viszont - erre sokan esküsznek - nem vethető össze a kézi gyártású kenyérrel, péksüteménnyel. 1997. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Az Azúr Kereskedelmi Részvénytársaság ezúton értesíti tisztelt részvényeseit, hogy 1997. február 10-én 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a társaság székhelyén (1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12.) A közgyűlés napirendje: 1. Jegyzőkönyv-hitelesítők és jegyzőkönyvvezető választása. 2. Alapszabály-módosítás. 3. Igazgatósági tag választása. 4. Felügyelő bizottsági tag választása. 5. Könyvvizsgáló választása. 6. A könyvvizsgáló díjazásának megállapítása. 7. Egyebek. A napirendi pontok eldöntéséhez szükséges információk az Azúr Rt. recepcióján (Budapest XII., Nagy Jenő utca 12. IV. emelet) tekinthetők meg 1997. február 3-tól munkanapokon 9-16 óra között. A névre szóló részvények tulajdonosai közül a közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki legkésőbb 1997. február 3-ig tulajdonosként a részvénykönyvbe bevezetésre került. A bemutatóra szóló részvények tulajdonosai szavazati jogukat abban az esetben gyakorolhatják, ha a részvényeseiket és be nem váltott osztalékszelvényeiket, illetve a részvények letétbe helyezése esetén az erről szóló letéti igazolást letétbe helyezik a közgyűlés megtartása előtt, legkésőbb 1997. február 3-ig az Azúr Rt. székhelyén (1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12.) munkanapokon 9-16 óra között. A közgyűlésen minden letett részvény névértékének 100 Ft-ja egy szavazatra jogosít. A részvényesek szavazati jogukat személyesen, vagy más természetes vagy jogi személy részére adott, érvényes közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás útján gyakorolhatják. A közgyűlésre meghívó hirdetményben szereplő időpontnál 1 nappal későbbi időpontban - szintén a társaság székhelyén - megismételt közgyűlés a képviselt részvénytőke nagyságára tekintet nélkül határozatképes a meghirdetett napirend vonatkozásában, ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt el kell napolni. Azúr Rt. igazgatósága