Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Boszniai horvátok nem engedték vissza a bosnyákokat Stolacba Belga katona halála Vukováron MTI_________________ Vukováron tegnap meggyil­kolták a még szerb ellenőrzés alatt álló térségbe vezényelt nemzetközi erők egyik belga katonáját - jelentette be zág­rábi sajtóértekezletén Philip Arnold, a térség átmeneti igazgatásával megbízott UN­­TAES szóvivője. Arnold csak arról tudott beszámolni, hogy az incidens pénteken délelőtt történt Vukováron az UNTAES pa­rancsnokságának közelében. Egy jordániai katona, vala­mint az átmeneti igazgatás egyik civil alkalmazottja is megsebesült, s mindkettejü­ket kórházban ápolják. Beje­lentette, hogy az UNTAES katonái és az ideiglenes rend­őrség tagjai elfogták az inci­dens kirobbantásával vádolt személyt, s az ügyet vizsgál­ják. Boszniai horvátok egy csoportja tegnap megakadá­lyozta, hogy muzulmán me­nekültek visszatérjenek dél­boszniai otthonaikba. A hor­vátok tojásokkal és kövekkel dobálták meg a muzulmánok autóbuszait. Az AP beszámolója szerint kilenc muzulmán család szere­tett volna visszatérni szolaci otthonába, miután egy dán se­gélyszervezet felújította házai­kat a boszniai fővárostól 95 ki­lométerre délre fekvő város­ban. A helyi rendőrség nem akadályozta meg a rendbon­tást. Az úttorlasznál kialakult mintegy egy órán át tartó patt­helyzet után az ENSZ-meg­­figyelők a muzulmánokkal együtt távoztak a helyszínről. Stolac a muzulmán-horvát föderáció egyik legégetőbb megoldatlan ügye. A muzul­mán-horvát háború idején minden mohamedánt elűztek a dél-boszniai városból. A muzulmán-horvát vezetők által 1994-ben aláírt megálla­podás lehetővé teszi a mene­kültek hazatérését, de a gya­korlatban nem tartják be az egyezményt. Stolaci horvátok tüntettek a bosnyákok visszatérése ellen FOTÓ: MTI/EPA - FEHIM DEMIR Klímával és Schüssellel találkozott a magyar külügyminiszter Csökken az örökzöld tárgyalási témák száma Az ausztriai kancellárváltás nem hoz visszaesést a két ország kapcsolataiban - erről győződött meg Kovács László külügy­miniszter tegnap Bécsben, ahol Viktor Klima kancellár első külföldi tárgyalópartnere volt. Az osztrák külügyminiszterrel összhangban Klima is támogatja a magyar EU-csatlakozást. Egy-két hónapon belül létrejöhet a Horn-Klima-találkozó. MH-Bécs _________ A magyar külügyminiszter Klima kancellárnál és Schüssel külügyminiszternél egyaránt töretlen tárgyalási készséget tapasztalt, másrészt személye­sen is meggyőződött az osztrák kormány élére került politikus dinamizmusáról, probléma­­megoldó készségéről. Remény van több, korábban holtpontra jutott téma továbbvitelére. Klimának­­ nem utolsósorban korábbi közlekedési és pénz­ügyminiszteri tapasztalataira alapozva - konkrét elképzelé­sei vannak a sokat emlegetett infrastrukturális fejlesztés megvalósítására. Kovács kéré­sére Klima nemzeti koordiná­tort nevezett ki Peter Witt­­mann, a kancellári hivatal ál­lamtitkára személyében. További tennivaló a ma­gyar gyakornokok ausztriai képzésének, és az ingázók munkavállalásának jogi rende­zése, lévén, hogy az osztrák kormány elvi döntését már meghozta. Nyár közepétől működik a Heiligenkreuz-Rá­­bafüzes határátkelőnél az ál­lat- és növényellenőrző állo­más, miután Ausztria ettől az időponttól biztosítja a szemé­lyi állományt, két állatorvost. Ugyancsak kikerül az örök­zöld megtárgyalni valók közül a vízumegyezmény: megvan a megállapodás arról, hogy a 30 napos vízummentességet 90 napra terjesztik ki. Ami a toloncegyezmény „eurokon­­formmá” alakítását illeti, ezt - Kovács szavai szerint - álta­lános határrendészeti egyez­mény keretében rendezik. Schüssel a „Schengenkon­form” határellenőrzést a kitű­nő együttműködés alapján re­álisnak tartja, s mint a sajtónak nyilatkozva elmondta: a szer­vezett bűnözés elleni harcban is szoros együttműködésre van szükség. Magyar újságíróknak nyilatkozva Kovács László a hamarosan m­egoldódó kérdé­sek közé sorolta a szociálpoli­tikai megállapodást, és a diplo­mák kölcsönös elismerését. A gazdasági kapcsolatokban a hangsúly a regionális együtt­működésre helyeződik. Ko­vács is megerősítette a napok­ban Bécsben sikerrel bemutat­kozott keleti megyék kor­mányszintű fejlesztési terveit, s szóba hozta a Pannon-EU-ré­­gió ügyét is. A külügyminiszteri találko­zó után tartott sajtóértekezle­ten előtérben állt a magyar EU-csatlakozás, s a várható osztrák támogatás. Wolfgang Schüssel az újságírók előtt megismételte, hogy Bécs tá­mogatja a magyar belépést, s ez nem mond ellent azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek­ben osztrák politikusok fenn­tartásaikat fejezték ki. Csakis az EU feltételeit teljesítő or­szágok kerülhetnek be - ezt Kovács László sem gondolja másként. A magyar külügymi­niszter egyébként maga sem tekinti Karl Stix burgenlandi tartományi főnök nyilatkoza­tát ellenséges színezetűnek, hi­szen Stix csupán aggodalmait fogalmazta meg, s olyasmiről beszélt, ami Magyarország számára természetes: a felké­szülés elengedhetetlenségéről. Kovács - mind Viktor Klímá­val, mind Schüssellel - abban egyezett meg, hogy a feszültsé­get okozható jelenségeket ide­jében feltárják és tisztázzák. Kovács László átadta Horn Gyula kormányfő üdvözletét és levelét Viktor Klimának, s a két kormányfő személyes ta­lálkozót szorgalmazott egy­mással, amelyre Kovács Lász­ló tájékoztatása szerint egy-két hónapon belül sor kerülhet. • Szászi Júlia Áldozatokat kell hozni a román reformokért A leköszönt hatalom súlyo­san meghamisította a Romá­nia valós helyzetét feltáró té­nyeket, számadatokat, félre­vezette a hazai és a nemzet­közi közvéleményt - ez de­rült ki a román kormányfő csütörtöki késő esti sajtóér­tekezletén. MH-Bukarest Viktor Ciorbea a Világbank, az Európai Unió és a román nemzeti bank képviselőivel közösen, a nemzetközi pénz­­intézmények szakértőivel folytatott kéthetes vizsgálódás alapján drámai képet festett a gazdasági állapotokról,­­ame­lyek a reform halogatásának következtében alakultak ki. A költségvetési hiány há­romszorosa a korábban beis­­mertnek, és eléri a nemzeti jövedelem 13 százalékát. Az országos energiaszolgáltató vállalat napi 5 milliárd lejes (mintegy 150 millió forintos) veszteséggel dolgozik, ami az évi átlagfizetés ezerszerese. Az államvasutak tavaly 1700 milliárd lejt veszítettek, a mezőgazdaságban 800 mil­­liárdot tékozoltak el, az elve­szettnek tekinthető kölcsö­nök értéke pedig 4 ezer mil­liárd lej. A jelentős állami tá­mogatás ellenére Romániá­ban 30 százalékkal drágább a hús a világpiaci árnál. A Va­­caroiu-kabinet a beharango­zott 6,9 százalékos tavalyi gazdasági növekedést a vesz­teséges állami vállalatok út­ján valósította meg. Románia az utóbbi két évet egyaránt 2- 2 milliárd dolláros külső fize­tési mérleghiánnyal zárta, így az infláció háromszorosa a tervezettnek, a társadalom­­biztosítási alapok esetében pedig első ízben jeleztek hiányt, mégpedig 6 ezer mil­liárd lej értékben. A gazdasá­gi szereplők csupán 54 száza­lékát fizették ki az állam iránti kötelezettségeiknek. Ebből a helyzetből csakis a reformok útján lehet kilábal­ni. Ezért „ha nem valósítjuk meg a szükséges változáso­kat, a román nép még a le­mondásunknál is többet kö­vetelhet tőlünk” - jelentette ki Victor Ciorbea. A kor­mányfő közölte, a jövő hét fo­lyamán kidolgozzák szociá­lis védőprogramot. Azt nem tudta megmondani, mikorra várható javulás, csak annyit ígért, a lakosságnak ez lesz az utolsó áldozatvállalása, és ha­marosan megérezheti, nem volt hiábavaló. „A reformot bármilyen politikai áron meg kell valósítani, és ez a kor­mány kész fizetni” - szögezte le Victor Ciorbea. • Bogdán Tibor Elkészültek az Esztergom-Párkány híd tervei Meciar döntésére várva MTI_________________ Már nincsenek műszaki akadá­lyai az Esztergom és a szlová­kiai Párkány közötti, a második világháború végén lerombolt Duna-híd (régi nevén Mária Valéria híd) újjáépítésének. Magyar szakemberek elkészí­tették az ehhez szükséges enge­délyezési terveket, s már meg­kezdődött azok szakhatósági véleményezése mind Magyar­­országon, mind Szlovákiában. Április végéig elkészülhetnek a kivitelezési tervek is. Mind­ezt Esztergomban jelentették be tegnap. Az eddigi előkészü­lettel a magyar állam teljesítet­te korábbi vállalásait. A tervké­szítés mellett az 1997. évi költ­ségvetésben biztosította a mun­ka beindításának forrását. A beruházás elkezdését a szlovák fél késlelteti. Horn Gyula mi­niszterelnök levélben kérte fel a döntés minél sürgősebb meg­hozására Vladimír Meciart. A kivitelezést azért kellene el­kezdeni az idei év június köze­péig, mert ellenkező esetben elveszhet a híd felépítéséhez ígért jelentős EU-támogatás. A beruházás hárommilliárd fo­rintba kerül a jelenlegi árakon számítva. A PHARE-támoga­­tás ennek több mint egyharma­­dát tenné ki. Több lakás épült tavaly MTI_________________ Tavaly több mint 28 ezer új la­kás építése fejeződött be Ma­gyarországon, ami 14 százalé­kos növekedést jelent az 1995- ös helyzethez képest - derül ki a KSH jelentéséből. Az 1996- ban épült új lakások közül mintegy 26 ezret a lakosság, 1800-at a gazdasági szerveze­tek építtettek. Továbbra is ke­vés - mindössze 227 -­ lakás épül az önkormányzatok beru­házásaként. A megyék rangso­rában Szabolcs és Borsod áll az élen 70 illetve 30 százalékos növekedéssel. Az 1995-ben 18 százalékkal emelkedő építési kedv tavaly valamelyest visz­­szaesett 14 százalékra. A jelen­leginél szerényebb növekedés­re lehet következtetni a jövő­ben abból is, hogy 1996-ban 30500 új építési engedélyt ad­tak ki, ami 22 százalékkal ke­vesebb az előző évinél. Az el­múlt évben 6600 lakás szűnt meg. Ez az adat 2,5 százalék­kal haladja meg az 1995-ös mutatót, a nettó lakásszaporu­lat azonban az előző évinél kedvezőbben alakult. Üdülő­ből 1300 építése fejeződött be 1996-ban és 1400 új üdülőre kértek építési engedélyt. Történelmi esély a bizalmi viszonyra Göncz-Constantinescu-találkozó Davosban - Meghívás a magyar államfőnek • Folytatás az 1. oldalról Göncz és Constantinescu egyetértett abban, hogy köl­csönös érdek a folyamatos eszmecsere az integrációs ta­pasztalatokról. A találkozón nem került szóba az a kérdés, hogy a két állam együtt vagy egymástól függetlenül köze­ledjen-e a NATO-hoz - mondta Faragó András. Constantinescu megerősí­tette a Göncz Árpádnak szóló romániai meghívást, kiegé­szítve azzal a javaslattal, hogy arra még 1997 első felében kerüljön sor. Azt is eldöntöt­ték, hogy a két államfő együtt látogat majd Erdélybe. Kérdésünkre, hogy a svájci elnökkel eltöltött munkaebéd során szóba került-e a máso­dik világháború során Svájcba került zsidóvagyon kérdése, az elnöki szóvivő azt válaszol­ta, a kétoldalú kérdések meg­vitatására Göncz Árpád idei svájci látogatása nyújt majd alkalmat. A magyar elnök ugyanis tegnap elfogadta az erre vonatkozó meghívást. Göncz Árpád konzultációt folytatott Jaques Santerral, az Európai Unió Bizottságának elnökével, és tájékoztatást adott a magyar gazdaság hely­zetéről. Külön kiemelte, hogy folyamatban van a társada­lombiztosítás és a nyugdíj­­rendszer reformja. Santer vá­laszában ismét megerősítette, hogy az EU kormányközi konferenciájának lezárása után, legkésőbb a jövő év ele­jén megkezdődhetnek a csat­lakozási tárgyalások a tagság­ra váró országokkal. A csatla­kozás végső időpontjával kap­csolatban azonban nem emlí­tett konkrétumot az EU „mi­niszterelnöke”. A Magyar Köztársaság el­nöke este részt vett az állam- és kormányfők zártkörű ren­dezvényén. A szokások szerint a davosi résztvevők a helyszí­nen állapodnak meg abban, milyen kérdésekről, témakö­rökről folytatnak eszmecserét. Magyar részről korábban az euroatlanti integráció, illetve a kelet-közép-európai felzárkó­zás felvetését szorgalmazták. Sötét ló az orosz gazdaság A davosi világgazdasági fóru­mon felszólaló szakemberek jónak ítélték a világgazdaság növekedési esélyeit. A feljövő­ben lévő gazdaságok számára külön húzóerőt jelent a külföl­diek részvényvásárlási kedve. Az orosz gazdasági kilátások­ról tartott szekcióülésen azon­ban nem zárták ki egy elhúzó­dó recesszió lehetőségét. A fejlődő országokba irá­nyuló részvénybefektetések várhatóan rekordszintet ér­nek el az idén - írta a davosi fórumról szóló beszámolójá­ban a brit The Financial Times. A Nemzetközi Pénz­ügyi Intézet (Institute of International Finance) becs­lése szerint a 30 vezető fejlő­dő piacú gazdaságba irányuló nettó részvénybefektetés az idén eléri a 116 milliárd dol­lárt, szemben a tavalyi 104 milliárddal. A közvetlen be­fektetések értéke meghalad­ja majd a 79 milliárd dollárt, azaz - a multinacionális vál­lalatok terjeszkedése miatt - 9 milliárddal több lesz a tava­lyinál. Azok a portfólióvásár­­lások, amelyekkel a befekte­tő nem kíván meghatározó részesedést szerezni, valószí­nűleg 33 milliárd dollárról 37 milliárdra emelkednek. A gazdasági fejlődést segíti, hogy nem várhatók sem na­gyobb katonai konfliktusok, sem komolyabb pénzpiaci megrázkódtatások - szól a Financial Times beszámolója Davosból. Az általános tendenciával ellentétben az orosz gazda­ság sorsa még bizonytalan - vélte Jevgenyij Jasin gazda­sági miniszter. Ha a kor­mánynak nem sikerül végre­hajtania a hároméves stabili­zációs programot, akkor el­húzódó recesszió következ­het be - idézte őt a Reuter. A reformer közgazdász-pro­fesszorból miniszterré avan­zsált Jasin ugyanakkor az ez­redfordulóra 5-6 százalékos növekedést lát megvalósítha­tónak, ha a gazdasági átalakí­tás sikerül. Mint mondta, az infláció leszorításában már értek el eredményt (a pénz­romlás mértéke az 1995-ös 151 százalékról tavaly 21,5 százalékra csökkent), de a strukturális gazdasági válság közepette ötödik éve csök­ken a termelés. Jasinnál optimistábbnak mutatkozott Csernomirgyin kormányfő, aki szerint a re­formok folytatódnak, s en­nek következtében az évez­red végére Oroszország évi 20 milliárd dollár külföldi be­fektetést vonz majd, tehát az 1995-ben elért értéknek ép­pen a tízszeresét. Az orosz kormány erős jogi alapokon álló stabil gazdaságot épít ki, s ez az országba csábítja majd a külföldi befektetőket. • Ú.M.-V.K. Klaus Naumann tábornok, a NATO katonai bizottsága elnökének meghívására az észak-atlanti szövetség brüsszeli főhadiszállására lá­togatott Végh Ferenc altá­bornagy, a magyar hadsereg főparancsnoka és vezérkari főnöke. MH-Brüsszel__________ A magyar tábornok tárgyaló­­partnerei nem hagytak kétsé­get afelől, hogy a júliusi mad­ridi NATO-csúcs Magyaror­szág számára kedvező dön­tést hoz. A NATO-nak nem érdeke, hogy az ország bele­rokkanjon a hadsereg kor­szerűsítésébe; nem az a cél, hogy a haderőreform már a belépés idejére kiteljesedjen, a szövetség csupán azt várja el, hogy elkezdődjön követ­kezetes végrehajtása, és mi­nőségi hadsereg kialakítását tartsák szem előtt. A magyar tábornok ismer­tette az eddig elért eredmé­nyeket: a tanintézetekben már NATO-normákat alkalmaz­nak, és a csapatok kiképzésé­ben is új követelményeket ve­zettek be. A kilenc hónapos katonai szolgálat bevezetésé­vel egyidejűleg új, a jelenlegi­nél magasabb követelményű alapkiképzési rendszer lesz. A tárgyalásokon kiderült az is, mely területeken számít a NA­TO közös védelmi rendszere a magyar hozzájárulásra. Nau­mann tábornok célszerűnek tartotta, hogy a harcoló alegy­ségek támogatottságában súlyt fektetünk a műszaki zászlóal­jak, a logisztikai biztosítás ké­pességeinek felmérésére. Végh Ferenc kiemelte, hogy lemaradás van a tiszthe­lyettesek képzésében, külö­nösen a híradósok nyelvis­merete hagy kívánnivalót maga után - amit sürgősen pótolni kell, hiszen a hírköz­lési kompatibilitás a csatla­kozás egyik feltétele. A had­sereg a tiszthelyettesi képzés­hez amerikai, kanadai és tö­rök felajánlást kapott. Még idén megkezdődik a NATO-szabványoknak meg­felelő híradási eszközök be­szerzése, és kiépül a „légtér­szuverenitási” rendszer. A csatlakozási folyamattal pár­huzamosan készül a katonai, biztonságpolitikai doktrínát tartalmazó „fehér könyv”, amely újraforgalmazza pél­dául a hadsereg mozgósításá­nak szempontjait, a NATO- tagság feltételei között. • G.T. A NATO minőségi magyar hadsereget vár Sok múlik a haderő átalakulásán Biztonság magántulajdonban Az Internet ellenőrzése lehetetlen, de gon­dolni kell az állami szervek és a magáncé­gek együttműködésére a szolgáltatók szint­jén, hogy rendelkezésre álljanak a (bűnö­zőknek) parancsokat adókhoz elvezető in­formációk - hangoztatta. A korrupció és a szervezett bűnözés oroszországi és kelet­európai „fejlődéséről” szólva Raymond Kendall, az Interpol főtitkára hozzátette: amíg ezen országokban nem alakul ki szi­lárd politikai és gazdasági helyzet, fennma­radnak a bűnözéssel kapcsolatos gondok is. Oroszországban szerinte az jelent veszélyt, hogy a mintegy 4000 kisebb bűnszövetke­zetet „felfalják” a nagyobbak, egyszers­mind a szervezettebbek, amelyek azután kapcsolatba lépnek a nyugat-európai bűn­­szövetkezetekkel is. Jenkins megemlítette azt is, hogy az Egyesült Államokban a biz­tonsági embereknek, a testőröknek valósá­gos hadserege alakult ki. Jelenleg 1,6 millió embert foglalkoztatnak, s számuk az ezred­fordulóra eléri a 2 milliót. Méreteit azzal érzékeltette, hogy a második világháború alatt az amerikai hadseregben 2,1 millió katona szolgált. Jenkins abban látja a ve­szélyt, hogy a biztonság magántulajdonná válik, ahelyett, hogy közkinccsé tennék. Jenkins mindazonáltal óvott attól, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítsanak a bű­nözés globalizálódásának.­­ Ha az egyes országok nehezen tudnak is együttműköd­ni, szintén nagyon nehéz lenne „konföde­rációba” tömöríteni az orosz maffiát, a ja­pán jakuzákat, a kínai triászokat vagy a ko­lumbiai kartelleket - mondta. Modernizálják az igazságügyet MTI_________________ Az igazságszolgáltatás problé­máinak megoldása tovább nem halasztható, megkerülhe­tetlen nemzeti feladat. A kormány politikai szempont­ból elszánt a reform végigvite­­lét illetően, és a kabinet szán­dékában áll az ehhez szüksé­ges anyagi feltételek biztosítá­sa is. Ezt Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter hangsúlyozta A törvényalkotás feladatai az igazságszolgáltatási reform­­koncepció kapcsán című előa­dásában a Kódexpress Kiadó pénteki budapesti szakmai fó­rumán. A Magyar Jogász Egylet tá­mogatásával rendezett esemé­nyen Vastagh Pál emlékezte­tett arra, hogy a tárca kilenc vonatkozó előterjesztése - köztük a bírósági szervezetre, az ügyvédekre, a bírák jogállá­sára, előmenetelére, javadal­mazására kidolgozott törvény­­javaslat - várhatóan március­ban kerül a kormány, április­ban pedig a parlament elé. A miniszter reményei szerint jövő év tavaszán már zökke­­nőmentesebb lesz az igazság­szolgáltatás átalakított rend­szere. Szólt arról is, hogy az el­járásjogi törvények átfogó megújításától a perek időtarta­mának rövidülését, a bírósá­gok informatikai fejlesztésétől pedig a munkafeltételek javu­lását várja. A miniszter kifej­tette: hazánk európai integrá­ciós törekvései jegyében a je­lenlegi parlamenti ciklus végé­re már mintegy 40 lesz azon törvények száma, amelyeket a jogharmonizációs kötelezett­ségekből adódóan dolgoztak ki. Vastagh szerint az elmúlt években Magyarország meg­ítélése alapvetően, mégpedig pozitívan megváltozott az európai jogi közéletben. Megemlítette, hogy a stras­­bourgi Emberi Jogok Európai Bizottságához eddig 700 ma­gyar beadvány érkezett, de a testület mindössze 15 panaszos esetében kért tájékoztatást ha­zánk kormányától. A minisz­ter utalt arra, hogy várhatóan ez utóbbiak közül is csak né­hány ügy jut majd el a bizottsá­gi szűrőt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke leszögezte: hazánk­ban érvényesül a bírói függet­lenség, és ezzel kapcsolatban csak néhány politikus képvisel eltérő álláspontot. Szorgalmaz­ta a bírói javadalmazás olyan új rendszerének megteremtését, amely elszakadna a köztisztvi­selői illetményalaptól. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kifej­tette: a bírósági szervezet négyszintűvé alakításakor az ügyészségi struktúrát is a meg­változtatott fórumrendszerhez igazítják, de a felállítandó fel­­lebbviteli vagy táblaügyészsé­gek nem látnak majd el nyo­mozásfelügyeleti feladatot. Sé­relmezte, hogy Magyarorszá­gon jelenleg nincs egységes közszolgálati illetménytábla. Amerikai segítség a munkaügynek Az USA Nemzetközi Fejlesztési Intézete 1989 óta 220 millió dollárral támogatta Magyarországot a rendszerváltással járó át­alakulások megtervezésében és kivitelezésében. Az együttmű­ködés munkaügyi programjairól tegnap Herczog László helyet­tes államtitkár és Thomas Cornell segélyprogram-igazgató tar­tott tájékoztatót. Herczog elmondta, a munka­ügyi közvetítői és döntőbírói szolgálatot a jövőben ellátó magyar szakemberek első, hetventagú csoportja a na­pokban fejezte be - az ameri­kai segélyprogram támogatá­sával­­ az alapképzési tanfo­lyamot Torinóban. A hang­súly a gyakorlati felkészítésre került: azokkal a lélektani té­nyezőkkel ismerkedtek a konfliktushelyzetek elsimítá­sára hivatott közvetítők, amelyek alkalmassá teszik majd őket a szemben álló fe­lek bizalmának elnyerésére. Thomas Cornell a döntő­bírói szolgálat előkészítésén kívül két másik, szintén ame­rikai támogatással működő magyarországi programról számolt be. A Gyorsreagálás elnevezésű program azt a célt szolgálja, hogy a létszámle­építések alkalmából idejében gondoskodni lehessen a munka nélkül maradó embe­rekről. A Gyorsindítás pro­jekt vállalati igények figye­lembevételével valósít meg új technológiák gyakorolta­tására épülő képzéseket, sok száz embert juttatva mun­kához. A finanszírozáshoz 3 mil­lió dollárt adott az amerikai partner. Ezek az akciók úgy válhatnak igazán eredménye­sekké, ha biztosítják az ál­lampolgárok aktív részvéte­lét, beleszólásukat a dönté­sekbe. Cornell szerint a ma­gyar munkaügyi tárca, az ön­­kormányzatok és a civilszféra fogékonyak a reformokra. Maria Heidkamp, a Gyors­reagálás program magyaror­szági igazgatója elmondta: jó úton haladnak egyeztetéseik a honvédséggel, hogy az állo­mány leépítendő részének tá­mogatást biztosítsanak az el­helyezkedéshez és minél ke­vesebben váljanak munka­­nélküliekké. • N. D.

Next