Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15 / 39. szám
■ ■ ■ I ■ I Ön dönt! bInMMBSRE.mr—m m "m ~W • #r IMB9! 1-4 ez? '»'''»Hl "1 '»'Hl a~w aOk T'l tt"» -w~% -w I ~l rTM1 1 i jYV JL ». S. JL. JL Wl %JL JL 1. Jj JLjP JL jj C3LJL • • MEfiffMlBr JTSl Jla C p l CjL I l jpr Renault Megane H A még mindig csak ■ I QQQ OOQ J. UZT? Lj f Trimér, kamatmentes■ finanszírozással lehet az Önéso», a Mégane Classicot kín m atmpnfpc |H ívelil Id til 1UM. 11ti5^ H finanszírozással! VÁRJUK A RENAULT PARTNEREKNÉL REN*llLI I !*.': 1997. FEBRUÁR 15., SZOMBAT BELFÖLD A politikai átrendeződés Vizsgálatunk teljes mértékben megerősítette novemberi elemzésünk egyik fő állítását, miszerint az állampolgárok többsége nem rendelkezik határozott pártorientációval. Az állampolgárok kivárnak, egyre elégedetlenebbek a Horn-kormány teljesítményével, fokozatosan megvonják bizalmukat a kormánypártoktól, de semelyik ellenzéki párt mellett nem kötelezték még el magukat egyértelműen. A pártok közötti erősorrendet tehát jelenleg is az az alig több mint 40 százaléknyi kisebbség alakítja, amely egy most vasárnapi választáson hajlandó lenne valamelyik pártra leadni a voksát. A kormánypártokkal kapcsolatos állampolgári beállítódásokat természetesen nem hagyta érintetlenül a Tocsikbotrány, bár e pártok támogatottsága - mind ez ideig - közel sem rendült meg olyan mértékben, mint arra sokan számítottak. Az MSZP mérsékelt, ám folyamatos térvesztését a párt számára mindenképpen aggodalomra okot adó fejlemények kísérik. Nem sikerült a pártot vonzóbbá tenni a társadalom különböző rétegei számára, sőt a városi középkorosztály bizalma érzékelhető módon csökkent a szocialisták iránt. A párt 1994-es szavazóinak alig több mint 30 százaléka tart csak ki mellettük. Az egykori MSZP-szavazók egynegyede nem menne el voksolni és ugyanilyen nagyságrendet képviselnek azok, akik továbbra is bizonytalanok a választásokat illetően. Új fejleményként értékelhető, hogy tavaly október óta megnövekedett a kisgazdák vonzereje a volt szocialista szimpatizánsok körében. Az MSZP a másodikként választott pártok sorrendjében az utolsó helyet foglalja el, egyedül az SZDSZ szavazóinak körében bukkan fel számottevő másodlagos pártként. A szocialista szavazók fele az SZDSZ-t, közel egynegyede pedig a Fideszt választaná másodikként. A vezető kormánypárttal kapcsolatos ellenérzéseket leginkább az tükrözi, hogy a párt az elutasítottsági lista élére került. Tavaly októberhez képest közel 10 százalékkal növekedett azoknak a száma, akik semmiképpen nem szavaznának a szocialistákra. A legnagyobb ellenszenv a kisgazda és a szocialista szavazótábor között feszül, az FKGP-szimpatizánsok 80 százaléka semmiképpen nem szavazna a szocialistákra, az MSZP-szimpatizánsoknak pedig 46 százaléka utasítja el az FKGP-t. A szocialisták támogatottságának csökkenése azonban nem gyengítette a szavazótábor belső koherenciáját, valamelyest még nőtt is azok aránya, akik biztosan a szocialistákra szavaznának a következő választásokon. A pártpreferenciával rendelkezők közel 40 százaléka az MSZP-t tartja a legesélyesebbnek a jövő évi választások megnyerésére. Tudnunk kell azonban, hogy az MSZP győzelmét jósolók 60 százalékát maguk a szocialista szavazók teszik ki. Az MSZP-szavazóknak egyébként csak alig több mint egytizede gondolja azt, hogy egy másik párt, például a kisgazdák vagy az SZDSZ nyerné a választásokat. Kutatásunk tanulsága szerint a Tocsik-botrány újabb fejleményei nem roppantották meg az SZDSZ szavazóbázisát, bár az is igaz, hogy vonzóbbá sem tették a pártot. ’94-es szavazóinak csupán az egyharmadát tudta megtartani az SZDSZ, az elfordulók között enyhén növekedett a Fideszt választók aránya. Az SZDSZ-nek nem merültek még ki a tartalékai, hiszen a fiatal demokraták után legtöbben őket választják második pártként. Reális politikai mozgásterük kijelölésekor arra is tekintettel kell lenniük, hogy az MSZP és a Fidesz támogatóin kívül nincs olyan parlamenti párt, amelynek szavazói jelentős számban az SZDSZ-re adnák második szavazatukat. Joggal vetődött fel tehát a szabad demokraták egyik legutóbbi testületi ülésén, hogy a párt mozgásterének bővítése érdekében javítania kell a kapcsolatot a konzervatív-jobboldali pártokkal is. A másodlagos pártpreferenciával rendelkező SZDSZ-szimpatizánsokhoz még mindig a Fidesz áll legközelebb, hiszen 50 százalékuk rájuk adná voksát, míg az MSZP-t 25 százalékuk, a kisgazdákat 12 százalékuk választaná. A szabad demokraták választói megítélésének fontos vonása a párt alacsony elutasítottsága. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az SZDSZ-t elutasítók közel fele a Fidesz-szavazók közül kerül ki. Az SZDSZ-szavazók diszpreferencia-listájának élén a kisgazdák állnak, de nem sokkal marad le a koalíciós partner MSZP sem. A párthoz való kötődés erősségét vizsgálva már több, az SZDSZ-vezetés számára komoly fejtörésre okot adó problémát találhatunk. A kormányzattal való elégedetlenség és az ÁPV Rt. körüli botrányban való érintettség gyengítette az SZDSZ-szavazók pártjukhoz való kötődését. Az elmúlt hónapokban növekedett az SZDSZ-szavazóbázisán belül a párthoz csupán gyengén kötődők aránya és ugyanakkor csökkent az erős kötődésű mag súlya. A párthoz való kötődés erőssége mentén összehasonlítva a parlamenti pártok szavazótáborát azt állapíthatjuk meg, hogy a szabad demokraták bázisán belül a legnagyobb a gyenge kötődésűek száma. Ez mindenképpen a párt megrendült identitásgeneráló képességét mutatja. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az SZDSZ támogatóinak jelenleg csupán egyharmada biztos abban, hogy a következő választásokon rájuk adja voksát, akkor bizony indokoltnak tűnik egy új identitásépítő stratégia kidolgozása. Az ellenzék két vezérhajója, az FKGP és a Fidesz határozottan érzékelhető pozícióharcot folytat egymással. A tét a következő kormány profiljának meghatározása. A pártpreferenciával rendelkezők közel egyharmada véli úgy, hogy a jövő évi választásokat a kisgazdák fogják megnyerni. A dolog szépséghibája ugyanaz, mint a szocialistáknál: a kisgazdák befutására fogadók több mint 60 százaléka a párt saját szavazótáborából kerül ki. A kisgazdák igazi erejét valójában a párt minden más politikai erőnél fejlettebb identitás- és szavazatmegtartó képességében kereshetjük. Az FKGP úgy volt képes megőrizni ’94-es szavazóinak több mint kétharmadát, hogy közben jelentős számú új szavazót is szerzett. A felduzzadt szavazótáboron belül már kisebbségbe kerültek a tősgyökeres kisgazdák, sőt a szociálliberális koalíció ’94-es szavazói szinte ugyanolyan súlyt képviselnek a mostani kisgazda szavazóbázisban, mint a kitartó FKGP- sek. Minden negyedik jelenlegi kisgazda szimpatizáns a ’94-es választásokon az MSZP-t támogatta. Számos KDNP-szavazó is a kisgazdákat választotta új pártjául. Az FKGP szempontjából az elmúlt időszak másik ígéretes fejleménye, hogy közel öt százalékkal csökkent a párt elutasítottsága. Bár még így is a második legkevésbé kedvelt párt, negatív minősítésük azonban csupán a felét teszi ki a szocialistákénak. A kisgazda szavazótábor „ideológiai” felhígulásával a pártbázison belül csökkent, de még így is átlagon felüli az erős kötődésű szavazók súlya. A kisgazda támogatók több mint 40 százaléka teljesen biztos abban, hogy voksát a következő parlamenti választásokon az FKGP-re fogja adni. A valamilyen pártot választók másodlagos szavazatainak azonban csak 10 százaléka támogatja a kisgazdákat. Az FKGP szavazótáborának másodlagos preferencialistáját a fiatal demokraták vezetik 41 százalékos támogatással, a 34 százalékos támogatottságú KDNP előtt. Anélkül, hogy kitérnénk a pártbázisok szociális jellegzetességeire, mindenképpen meg kell említenünk, hogy a kisgazdák befolyása a diplomás rétegekben továbbra is rendkívül alacsony. Viszont az ötvenévesnél idősebb, alacsony képzettségű népesség körében majdnem megduplázódott támogatottságuk. Az FKGP szavazóinak több mint a fele továbbra is a falusi lakosság köréből rekrutálódik. A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyes területeken erősebbnek, más területeken gyengébbnek mutatkozik kisgazda vetélytársánál. Jelenleg a fiatal demokraták a legkevésbé elutasított párt, tehát a legszélesebb körből számíthatnak újabb szavazókra. Ugyanakkor nagy fölénnyel vezetik a másodlagos preferencialistát is mind az MDF, mind az SZDSZ, a KDNP és az FKGP szavazóinak körében, de minden ötödik szocialista szavazó is nekik adná „második” voksát. A párt hírhedten gyenge szavazatmegtartó képessége is javulni látszik: a mostani felmérés szerint ’94-es szavazóinak közel felét sikerült megtartania. Az újonnan jött támogatók közül az MDF egykori szavazói alkotják a legnagyobb csoportot. A volt MDF-szavazók átáramlásának eredményeként az egykori SZDSZ- esek elvesztették dominanciájukat az új összetételű Fideszszavazóbázison belül. A pártnak az utóbbi időben érzékelhetően sikerült növelnie a biztos szavazók számát, de még így is csupán feleannyi eltökélt szavazója van, mint a kisgazdáknak. Jelenleg a valamilyen pártot választóknak 13 százaléka gondolja azt, hogy a Fidesz megnyerné a következő választásokat. Szembetűnő a párt saját táborának kishitűsége: csupán 36 százalékuk véli első befutónak a Fideszt. Az SZDSZ 27 százalékkal megőrizte vezető szerepét a Fidesz-szavazók másodlagos preferenciájában, emellett viszont magas a kisgazdák népszerűsége is a Fidesz-szavazók körében. Az MDF mélyrepülése folytatódott, ’94-es szavazóinak jelenleg csupán 20 százaléka szavazna a pártra. A hűséges szavazók is gyengébb kötődést árulnak el a párt iránt, ez pedig üzenetként is felfogható az egykori vezető kormánypárt jövője szempontjából. Az MDF-nek minden erőfeszítése ellenére sem sikerült újabb támogatókra szert tenni. Most már az sem kizárt, hogy az MDF csak egy többes pártszövetség részeként lesz képes ismét bejutni a parlamentbe. A Kereszténydemokrata Néppárt szavazótáborát láthatóan megroppantották a párt belső feszültségei. Az egykoron rendkívül erős szavazatmegtartó képesség ma már a múlté. Tavaly október óta szavazóinak mintegy 45 százalékát veszítette el a KDNP. A párt teljesen elveszítette a támogatását a legfiatalabb korosztályokban és jelentős veszteségeket szenvedett a párt hagyományosan stabil bázisának számító legidősebbek körében is. A megmaradt szavazók másodlagos pártválasztásában a Fidesz 36 százalékkal áll az élen, megelőzve a 32 százalékos MDF-et és a csupán 14 százalékot elnyert kisgazdákat. A KDNP a Demokrata Fórumhoz hasonló kritikus helyzetbe került, önálló indulása esetén kérdésessé válhat a parlamentbe való bejutása is. Összegezve: A jelenlegi helyzet alapján három pártnak - az FKGP-nek, a Fidesznek és az MSZP-nek - van leginkább esélye arra, hogy megnyerje a választásokat. A szocialisták esélyét rontja az állampolgárok egyre növekvő elégedetlensége a kormányzati teljesítménnyel szemben, valamint a párt érintettsége az ÁPV Rt. körüli botrányban. A szocialista szavazóbázis szerkezetében elindult változások nem zárják ki azt sem, hogy megroppanhat a mindeddig sziklaszilárdnak hitt támogatói bázis. Amennyiben az MSZP nem kínál azonosulási lehetőséget baloldali szavazói számú BUDAPEST SCHOOL OF POLITICS Az adatfelvételt 1997. január 19-27. között a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) készítette. Az ország 61 településén 1500 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95%-os valószínűséggel (tehát majdnem biztosan) állítható, hogy a teljes mintára vonatkozó adatok legfeljebb ± 2,6%-kal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapott adattól.ra sem, úgy ezek a rétegek is könnyen megvonhatják tőle bizalmukat. A párt rendkívüli kongresszusának döntő szerepe lehet egy új stratégia meghatározásában. Kérdéses, hogy a szocialisták közismerten igen széles társadalmi kapcsolatrendszere, valamint a gazdasági szereplők jelentős részének status quo érdekeltsége képes-e ellensúlyozni a mind egyértelműbben megformálódó és a pártot sújtó tiltakozó szavazatok hatását. Ha nem, úgy minden valószínűség szerint az ellenzék valamelyik nagy pártja vagy pártszövetsége nyeri a választásokat. Úgy tűnik, mintha a választók eldöntötték volna az ellenzéki pártok közötti szövetség kérdését. A Fidesz felszippantotta az MDF körüli mérsékelt jobbközép szavazók jelentős részét és a kisgazdákkal „osztozik” a kereszténydemokratáktól elpártolt szavazókon. Miután Torgyán József nem hagyott kétséget afelől, hogy egyedül indul a választásokon, az egységes ellenzéki fellépés esélye szertefoszlott. A választási rendszer logikája szerint azonban csak háromnál több pártot összefogó szövetség esetén érdemes a pártlistákat összekapcsolni. Kérdés, hogy a Fidesz - akár saját rövid távú érdekei ellenében is - egy életképes kormányzati alternatíva reményében mentőövet nyújt-e a kiesés ellen küzdő ellenzéki pártoknak. STUMPF ISTVÁN előszele Ha most vasárnap parlamenti választások lennének, Ön szerint melyik párt nyerne? (a valamilyen pártot említők körében) Melyik az a párt, amelyikre nem szavazna semmiképp? (a valamilyen pártot említők körében) Magyar Hírlap .