Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
4 Magyar Hírlap Nyugdíjba vonultak a vadászgépek A 47. pápai harcászati repülőezred kötelékéből tegnap kivontak a hadrendből 17 MiG-21 MF típusú vadászgépet, 11 MiG-23-ast és 11 SZU-22-est. Mind a 39 vadászgépet konzerválják, de lényegében repülésre alkalmas állapotban tartják továbbra is a pápai repülőtéren. A tegnapi légibemutatón utoljára szállt fel a magyar légtérbe a MiG-21 MF-fel Kositzky Attila vezérőrnagy, a 2. Repülő és Légvédelmi Hadtest parancsnoka, SZU-22-es géppel pedig Balogh Imre ezredes, a Magyar Honvédség repülőfőnöke. Az ezred állománygyűlésén elhangzott: éppen 25 évvel ezelőtt húsvétkor álliították a honvédség hadrendjébe a MiG-21-eseket, majd 1979. augusztus 20-án a 23-as típust. Az utóbbi gépeken összesen 44 pilóta repült, akik közül a 18 év alatt öten haltak meg légikatasztrófában - hangzott el. A gépek 31 százaléka zuhant le a csaknem húsz év alatt. Az 1983-ban hadrendbe állított SZU-22-esek közül három zuhant le, s szerencsére a pilóták mindegyik esetben sikeresen katapultáltak. Elhangzott az is, hogy azok közül, akik a MiG- eket a hetvenes években repülni kezdték Magyarországon, már csak hárman ülhetnek vadászgépre. A hadrendből kivont gépek egyébként 2005-ig mindenképpen repülhettek volna. A múlt évi üzemanyag-keretnek csak a felével gazdálkodhatnak az idén, ám mivel sokkal kisebb fogyasztású gépek szállnak fel ezután, az állományban maradt pilóták ötszázaléknyival több órát repülhetnek a tavalyinál - hangsúlyozta Kositzky tábornok. Meggyőződése szerint a megmaradt gépek az ország légterének védelmére elegendőek, de - mint hozzátette - a most kivontak háborús időszakban nagyon hiányoznának. A jövőben a pápai ezrednél 12 MiG-21 Bisz és 10 MiG-21 UM típusú gép marad hadrendben, amelyeken ezután összesen 50 vadászpilóta repül. A tábornok lapunk érdeklődésére elmondta: a 39 vadászgép leállítása nem függ össze a nyugati harcászati repülők vásárlásának tervével, s egyáltalán nem dőlt még el, hogy F-16-os, F-18-as, Mirage vagy Grippen géptípusok kerülnek-e hadrendbe a magyar légierőnél. Bizonyosra vehető azonban, hogy az új gépek - várhatóan az ezredforduló idején - Pápára kerülnek majd. •J. B. A közös beszerzés olcsóbb lenne Magyarország első körben való NATO-csatlakozásában bíznak a repülőgépgyártó cégek, a tagfelvételről döntő júliusi tárgyalások előtt ugyanis újra megnőtt a magyar légierő modernizációja iránt érdeklődő cégek aktivitása hazánkban. Az eredetileg 1996-ra tervezett, egymilliárd dollárosra becsült tendert elhalasztotta a magyar kormány, és csak azután írja ki, hogy ismertté válnak a katonai szervezet légvédelmi követelményei. Az első körben bekerülő országok pedig ezeket már az idén megismerhetik. A harminc új gép az elavult MiG-21-es repülőezredet váltaná fel. A pályázat iránt két amerikai cég, a Lockheed Martin az F-16-ossal, a McDonnel Douglas az F-18-assal, a svéd Saab a Gripennel, a francia Dassault Avation a Mirage 2000-5-össel jelentkezik. Az izraeli Lahav gyár nem új gépeket, hanem a meglévő MiG-21 - esek felújítását ajánlotta fel, mindössze 120 millió dollárért. A szóba jöhető gépeket tavaly már bemutatták hazánkban. A cégek elnök-vezérigazgatói is sorra felkeresik a döntéshozókat. A Saab vezetője, Bengt Halse a múlt héten látogatott Budapestre a hadiipari vállalat újabb magyarországi irodájának megnyitására. Halse egyúttal magyar pilótákat hívott meg Svédországba, ahol alaposan tanulmányozhatják a gép negyedik generációs változatát. Jövő kedden és szerdán a Lockheed Martin (F—16) elnök-vezérigazgatója, Norman R. Augustine tárgyal a tenderben érdekelt tárcák vezetőivel, illetve Horn Gyula miniszterelnökkel. A gépek árát üzleti titokként kezelik a vállalatok (30 millió dollár körüli összegbe kerül egy gép), bár kiderült, hogy a svédek némileg olcsóbban kínálják a Gripent. A több repült óra azonban a kipróbáltabb amerikai, illetve francia gépek mellett szól. Értesüléseink szerint a tendernél döntő lehet a repülővásárlásért felajánlott kompenzáció, a nyertes cégnek ugyanis ellentételezést kell vállalnia az eladásokra. A csekély fizetőképességet figyelembe véve a svédek jelentkeztek elsőként az árak kiegyenlítésére tett javaslattal. A Saab a jászberényi Electrolux gyárat a vadászgépüzlet reményében fejleszti - közölték a svédek. A magyar beruházásokat, illetve a magyar cégek exportját segítő jegyzőkönyvet a svéd Saab után az amerikai McDonnel Douglas írt alá az ipari tárcánál. Teljes egészében magyar áruk vásárlásával és befektetésekkel ellentételezhetné Magyarország az F-18-asok árát - áll javaslatukban. A konkrét beruházások terveivel a döntés időpontjában készül el a vállalat. Majd január végén a Lockheed Martin kötött megegyezést az ipari tárcával. A cég 23 millió dolláros beruházásra tett ígéretet az 1992 óta befektetett 32 millión kívül. (A svédek eddig 20 millió dollárt ruháztak be, illetve járultak hozzá a többletexporthoz.) Az ipari tárca főosztályvezetője, Paár Róbert lapunknak korábban elmondta: a három jegyzőkönyv között nincs tartalmi különbség. Azt vállalták a cégek, hogy pályázatuk sikere esetén ellentételeznek. Ennek mértékét nem rögzítették, de a magyar szándék az, hogy a kompenzációnak el kell érnie a gépek beszerzési árát. A vesztesek pedig az ellentételezést beszámíthatják más kormánybeszerzésnél. A versenytárgyalás feltételrendszereit a franciák is megkapták, de velük részletes megbeszélésekre egyelőre nem került sor. A pályázók egyetértenek abban, hogy mind nekik (száz fölötti megrendelés), mind a gépvásárlást tervező országoknak megérné, ha közösen szereznék be vadászgépeiket. Erre volt már példa: Hollandia, Belgium, Dánia és Norvégia is együtt intézte harci gépeinek (F-16-osok) vásárlását. Ehhez azonban előbb az érintett országok kormányainak kellene megegyezniük egymással - fogalmazott a Lockheed európai ügyekért felelős alelnöke, Douglas Miller. Mindenesetre a pályázó gépeket minden érdeklődő megtekintheti a májusi kecskeméti repülőnapon. • Haszán Zoltán BELFÖLD Együtt a fővárosi iskolákért A fővárosi önkormányzatok egységesítik oktatási rendszerüket, hogy mielőbb meghatározhassák az egynél több kerületet érintő közoktatási feladatokat. Az önkormányzatok vezetőinek tegnap aláírt közoktatási megállapodás a hároméves egyeztetési folyamat eredménye, melyet a főváros huszonhárom kerülete közül csak Újpesten nem fogadnak el. Az együttműködés célja, hogy egységes feltételeket teremtsen az 1990-ben Budapesten létrejött kétszintű önkormányzati rendszer oktatási feladataiban - hangsúlyozta Demszky Gábor. A főpolgármester szerint a megállapodás alapján elkészülhet a város egységes oktatásfejlesztési programja. A fővárosi közoktatás fejlesztésének támogatására közalapítványt hoznak létre, az átszervezések és az iskolabezárások nyomán munkanélkülivé vált pedagógusok számára állásközvetítő adatbankot alapítanak. A hamarosan megnyíló beiskolázási iroda feladata pedig nemcsak a felvételi rendszer összehangolása, hanem az adott intézményekbe felvételt nem nyert tanulók átirányítása lesz. Az együttműködési megállapodásról a IV. kerületi képviselő-testület nem tárgyalt, így az újpesti önkormányzat aláírása egyelőre hiányzik a szerződésről. Derce Tamás polgármester elmondta: önkormányzatuk oktatási bizottsága még tavaly elfogadott egy javaslatcsomagot, amelyre a fővárosból máig nem érkezett válasz. A kerület hajlandó tárgyalni, de egyoldalú diktátumot nem fogadnak el - tette hozzá a polgármester. Ismerkedés a számítógéppel FOTÓ: MH ARCHIV Internet a suliban A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által meghirdetett középiskolai Internet-programhoz kapcsolódva kétnapos számítástechnikai bemutató nyílt tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemen. A rendezvényen a cégek azokat a hardver- és szoftvertermékeiket állították ki, amelyekkel várhatóan az iskolai számítástechnikai gépparkokat fogják felszerelni. A tervek szerint 1998 augusztusára az ország összes középiskolájában kiépítik a számítógépes szaktermet, s ehhez a hálózati csatlakozást. A minisztérium márciusban hirdette meg az Internet-szolgáltatók részére kiírt pályázatát. Összevont törvény a kulturális alapellátásról Információink szerint a művelődési tárca eddigi elképzeléseivel szemben nem három, hanem csak egy kulturális szaktörvényt készítenének, s azt május első hetében szeretnék parlament elé vinni. Magyar Bálint miniszter döntése alapján összevont törvényt készítenek, amely - fejezetekre bontva - magába foglalná a könyvtárak, múzeumok, művelődési otthonok meghatározását, működését, finanszírozását és foglalkoztatási feltételeit. A tervezet munkacíme Törvény a kulturális alapellátásról. A változtatás lényegileg nem módosítja az eddigi törvényhozási munkát, mert a fejezetek akár önálló törvényeknek is tekinthetők, amelyek előkészítésén a művelődési tárca szakmai főosztályai már évek óta dolgoznak. Ugyanakkor várhatóan felgyorsul a törvényalkotás és normaszövegkészítés, mert a kormány - egyszer már módosított - ígérete szerint legkésőbb május első hetében be kell nyújtani a Háznak a tervezetet. Ahhoz ugyanis, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél figyelembe vehessék a közművelődés növekvő költségigényeit, a parlamentnek július elejéig el kell fogadnia a kulturális alapellátásról szóló törvényt. • B. P. P. Autóversenyek védett területeken A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság első fokon elutasította, hogy autóversenyt rendezzenek az esztergomi lőtér tavaly védetté nyilvánított területén. A tegnapi egyeztetések eredményeként azonban elképzelhető, hogy bizonyos korlátozásokkal, a fokozottan védett területek kiiktatásával mégis sor kerülhet a rendezvényre. Az utóbbi időben egyes szabadban űzhető sportok művelői növekvő érdeklődést mutatnak a természetvédelmi területek iránt. A lakóhelyektől távoli, különleges adottságokkal rendelkező vidékek tömegesen vonzzák a tájékozódási fotókat, hegy- és sziklamászókat, barlangászokat, újabban a terepkerékpárosokat. A nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek őrei nem minden esetben örülnek megjelenésüknek. Tapasztalataik szerint időnként zavarják az élővilág nyugalmát, s az is előfordul, hogy tevékenységükkel károkat okoznak. A természeti értékekre a legjelentősebb veszélyt az autó- és motorversenyek jelentik. Mivel a ralifutamokra a hegyvidéki, kanyargós utak a legalkalmasabbak, gyakran éppen a legféltettebb tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok, a Mecsek, a Bükk, a Pilis, a Bakony vagy a Cserhát erdőségei hangosak a motorok bőgősétől. A természetvédők nem csupán a rendezvénnyel járó lárma és a levegőszennyezés, hanem a nemritkán több tízezres nézőközönség okozta károk miatt is szeretnék a versenyeket kitiltani a védett területekről. A napokban a tavaly védetté nyilvánított egykori esztergomi lőtér területére tervezett verseny ügyében támadt feszültség. A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság első fokon elutasította a futam megrendezését. A versenyt rendező bt. fellebbezése nyomán azonban tegnap egyeztető megbeszélést tartottak a KTM Természetvédelmi Hivatalában, amelynek eredményeként elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldás születik. Tardy János, a hivatal elnöke lapunknak elmondta: a fokozottan védett területen a másodfokú hatóság sem engedélyezi a gyorsasági futam megtartását. Tekintettel azonban arra, hogy a versenyig csak pár nap van hátra, kivételesen erre az alkalomra egy kevésbé értékes, rehabilitáció előtt álló területen a hivatal hajlandó engedményt tenni. Ennek feltétele azonban, hogy a szervezőknek fel kell számolniuk a keletkező károkat. A környezetvédelmi tárca a hasonló konfliktusok megelőzésére a közelmúltban tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Nemzeti Autósport Szövetséggel. Szilvásy György közigazgatási államtitkár elmondta, hogy meg kívánják ismerni a szakosztályok igényeit, és ha szükséges, olyan területeket jelölnek ki, amelyeket konfliktusok nélkül használhatnak a különleges sportágak művelői. A minisztérium hosszú távú megállapodásokra törekszik a sportágak vezetésével. A tervezett megállapodásokban pedig rögzíteni kívánják a védett természeti területek használatának feltételeit - mondta Szilvásy. • Szilágyi A. János Nem kell cserélni a régebbi tévéket Az Antenna Hungária Rt. a korábbi döntéseket és gazdaságossági megfontolásokat is figyelembe véve tegnap úgy foglalt állást, hogy a Magyar Televízió 2-es programjának és a Duna Tv adásának jövőbeni továbbítására változatlanul az Eutelsat már lefoglalt Hot Bird 3-as, illetve 4-es jelű műholdjai nyújtják a legkedvezőbb lehetőséget. Lapunk tegnap beszámolt róla, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület javaslatot kért alternatív megoldásra, mert az új műholdas adások vételéhez a lakosság nagy részének át kellene alakítania vevőberendezését. Őri András szóvivő a Magyar Hírlapnak elmondta: a műsorszóró állásfoglalása kialakításánál figyelembe vette, hogy a technikai fejlődés az újabb műholdas frekvenciasávok igénybevétele felé halad (ilyen tartományba kerülne a két magyar közszolgálati tévéprogram is), ezért a jövőben az új típusú vevőkészülékek elterjedésére, illetve a régebbiek cseréjére, átalakítására lehet számítani. Az Antenna Hungária műszaki és gazdasági szakértői szerint a lehetséges megoldások közül a már lefoglalt két műholdcsatorna használata igényelné a legkisebb anyagi ráfordítást mind a lakosság, mind az érintett szervezetek részéről. (Az 1994 előtt gyártott készülékek akár önállóan is elvégezhető átalakítása 10-12 ezer forintba kerül, ehhez sem a parabolaantennát, sem a beltéri egységet nem kell kicserélni.) Az állásfoglalásban nyilvánvalóan szerepet játszott az is, hogy a tévés kuratórium javaslata, illetve az ORTT korábbi döntése által megszabott keretektől a műsorszóró mindaddig nem térhet el lényegesen, amíg más iránymutatást nem kap. Lapunk információi szerint a MagyarSat program keretében, izraeli-magyar együttműködéssel megvalósítani tervezett Ceres regionális műhold elődjének, az Amos műholdnak, illetve a fővároskörnyéki OIRT 1-es földi frekvenciának az igénybevétele csak ideiglenes megoldásként vetődött fel, amíg a közszolgálati tévéadások egy később felbocsátandó Hot Bird szatellitre kerülhetnének. Kiderült azonban, hogy a később égi pályára álló műhold adásának vételéhez nem csupán átalakítani, hanem ki kellene cserélni a meglévő lakossági vevőkészülékeket, ami lényegesen többe kerülne. Több forrásból szerzett értesülésünk szerint az alternatív megoldás keresésének felvetésében az MTV2 esetleges megszüntetésének szándéka is szerepet játszik. Az MTV kuratóriuma még nem hozott újabb állásfoglalást az ügyben. Rományi Béla elnökségi tag, a korábbi javaslat előkészítője kérdésünkre úgy vélte: az eddig elhatározott megoldás ösztönzést jelentene a hazai műholdas televíziózás modernizációjához, s a közönség számára több száz külföldi műholdas adás választékát is kínálja. A kurátor emlékeztetett arra, hogy a testület tavaly júliusi határozata a műholdas adás regionális és helyi földi frekvenciákkal való kiegészítését is tartalmazta - ám erről az illetékesek mintha megfeledkeztek volna. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiatörvény szerint az egyik országos kereskedelmi tévécsatorna koncessziós bevételét kötelezően a műsortovábbító infrastruktúra - tehát a kábelhálózatok és akár a műholdvevők - fejlesztésére kell fordítani. • Szt. L. MTI A Magyar Rádió Rt.-t terhelő adósság, a díjbevételek elmaradása a tervezettől, valamint a forgóeszköz-állomány hiánya akadályozza az intézmény átalakítását. Többek között ezt tartalmazza az MR Közalapítvány kuratóriumának e héten elfogadott parlamenti beszámolója, amelyet a testület a tervek szerint április 4-én juttat el az Országgyűléshez. György Gábor, a kuratórium elnöke tegnap az MTI- nek elmondta: a Magyar Rádió gazdasági helyzete nem tragikus, bár a pénzügyi mutatókat tekintve tagadhatatlanul vannak fenyegető jelek. Szólt arról is, hogy a kuratórium egyéves működése alatt az rt. túlnyomórészt megfelelt a közszolgálatiság törvényben előírt követelményeinek. Egyes kurátorok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a hírműsorokban nagyobb gondot kellene fordítani a közszolgálatiság elvének érvényesülésére és a különböző nézetek arányos megjelenítésére. György Gábor a grémium működését értékelve elmondta: a testület a beszámolási időszakban a kelleténél nagyobb hangsúlyt helyezett önmaga megszervezésére, és ez időnként hátráltatta a törvény által kötelezett feladatok ellátását. Akadozik a rádió átalakítása • S.Z. 1997. MÁRCIUS 29., SZOMBAT MAGYAR HÍRADÓ Göncz latin-amerikai útja előtt (MTI) Mérlegkészítés és kapunyitás - ebben foglalható össze Göncz Árpád közelgő latin-amerikai látogatásának lényege. Erről Faragó András elnöki szóvivő nyilatkozott az MTI-nek a köztársasági elnök közelgő latin-amerikai útja előtt. A szóvivő elmondta, hogy a körutat - amelynek során az államfő Brazíliát, Argentínát, Paraguayt és Mexikót keresi fel - a térség gazdasági súlya és a nemzetközi politikában betöltött szerepe indokolja. Göncz Árpádot útjára a külügyi, a kereskedelmi, a közlekedési, a földművelésügyi, a munkaügyi és a művelődésügyi tárca magas szintű képviselői, valamint népes üzletember-delegáció kíséri el. Az államfő mind a négy országban találkozik az ott élő magyarság képviselőivel. A látogatás nem titkolt célja a gazdasági kapcsolatok erősítése, hiszen a prognózisok szerint a térség a XXI. század egyik növekedési központja lesz - mondta Faragó. Vasutasok a létszámcsökkentésről (MH) A hároméves megállapodáson alapuló munkabéke veszélybe kerülhet, ha a MÁV Rt. kitart a létszám-leépítési terve mellett - fogalmaz a Vasutasok Szakszervezetének lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása. Az érdekvédelmi szervezet szerint a vasúti érdekegyeztetés megnehezült az 1997. évi létszám-leépítési előterjesztés tárgyalása során. A szakszervezet több állásfoglalásában jelezte, hogy szükségesnek tartja a nemzeti vasút korszerűsítését. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez folyamatos feszültségek forrása, de soha nem érintheti az üzem- és munkabiztonsági létszámszükségletet - áll a közleményben. A vasút jelenlegi létszámával eljutott az üzembiztonság határáig. A műszaki állapot jelenlegi színvonala további létszámcsökkentést nem tesz lehetővé. Kongresszus az olvasásról (MH) „Szigetek és hidak” címmel az első olvasáskongresszust rendezi meg Szegeden a Magyar Olvasástársaság (Hunra). Az április 2-3-4-ei rendezvény témái az olvasást minden dimenziójában igyekeznek felölelni: az olvasástanítás és -tanulás, az értő olvasás, az egyes társadalmi rétegekre jellemző olvasási szokások, a gyógyító olvasás kérdései éppúgy helyet kapnak a programban, mint a tankönyvek, a gyermekirodalom, a műfordítás vagy az informatika olvasással kapcsolatos problémái. Az összejövetel vendégei lesznek Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa írók. Mulasztott-e Bolgár? (MH) A Panaszbizottság nemrég ismét elmarasztalta a Beszéljük meg! című rádióműsor vezetőjét, mert álláspontja szerint Bolgár György a február 12-ei adásban „elmulasztotta figyelmeztetni az egyik betelefonáló hallgatót, hogy az általa megnevezett ellenzéki pártok fasiszta pártokként való feltüntetése szemben áll azok társadalmi megítélésével”. Az ügyben eljáró tanács megállapította, hogy a műsorvezető feladata az adás élő, telefonos jellege miatt nem könnyű, de „éppen a beszélgetés tartalma miatt fokozottan elvárható lett volna tényszerű és tárgyilagos reagálása”. Valójában Bolgár György a kifogásolt műsorrészben többször is megpróbált ellentmondani a telefonálónak, s végül úgy búcsúzott tőle: „Ezek a pártok nem nevezhetők fasisztáknak, ezt még legádázabb ellenségeik sem állítják róluk. Úgyhogy nem győztük meg egymást, fejezzük be a beszélgetést!” Hangverseny a Duna Televízióért (MTI) Több mint 700 zene-, tánc- és énekművész szerepel a Duna Televízióért Alapítvány javára rendezett, 12 órás zenei műsorban, amelyet húsvét hétfőn, déltől sugároz a Duna Tv. Ez idő alatt a nézők felajánlásait tíz telefonvonalon várják. Az adásban látható műsorszámokat februárban és márciusban rögzítették jótékonysági gálákon. Az előzetesen felvett koncertek anyagait könnyűzenei felvételekkel váltogatják, de lesz a nap folyamán sztárinterjú, archív operett- és balettműsorszám is. A maratoni hangverseny csúcspontja az a kamarazenei gála lesz, amelyet március 31-én élő közvetítésben láthatnak a nézők a Magyar Tudományos Akadémia díszterméből, többek között Marton Éva, Melis György és Sólyom-Nagy Sándor közreműködésével. Kósa nem kéri a MIÉP-et (MTI) Egy cél érdekében egy helyen két tüntetés lesz április 4-én Budapesten, a Szabadság téren - közölte tegnap a távirati irodával Győri Béla, a MIÉP szóvivője. Hozzátette: a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) délután 3 órakor kezdi a demonstrációt, 5 órától pedig a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom demonstrál. A beszédek elhangzása után a két rendezvény résztvevői a Magyar Nemzeti Bank, a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium elé vonulnak. Győri elmondta: a megmozdulást társrendezői minőségében a MIÉP jelentette be a rendőrségnek a Metész nevében is. Kósa Gyula, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke viszont cáfolta, hogy április 4-ei rendezvényüket a MIÉP-pel közösen szervezik. Miután a Metész önálló megmozdulásáról van szó, a rendezvényt a szövetség jelenti be az illetékes hatóságnak - mondta Kósa. „Tiszta tér” a kórházakban (MTI) Az Európai Unió-csatlakozáshoz több feltételnek kell megfelelni egyidejűleg. Ilyen a „tiszta tér rendszer” is, amely kórházak, gyógyszergyártó üzemek számára lesz kötelező, hogy se por, se szennyeződés ne juthasson védett területeikre. Az ennek betartatásához szükséges eszközökből tartott előadással egybekötött bemutatót a müncheni központú Rheinhold és Mahla AG egyik magyar leányvállalata, az R és M Építő Kft. és két német cég pénteken a fővárosban. A „tiszta tér” zsiliprendszerrel kombinált változata mellett több belsőépítészeti rendszert mutattak be. Ezek közbeiktatásával például a dohányzásellenes törény bevezetése után éttermekben, konferenciatermekben is elkülöníthetik a dohányosokat. A Szekszárdi Húsipari Rt. igazgatósága tisztelettel meghívja részvényeseit 1997. április 30-án 10 órakor kezdődő évi rendes közgyűlésére A rendes közgyűlés helye: az SZH Rt. központi irodaépületének (Szekszárd, Keselyűsi út 24.) földszint 21. sz. helyisége Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése az 1996. évi üzleti tevékenységről. 2. Az igazgatóság 1996. évi számadása, indítványa az eredmény felosztására. 3. A felügyelő bizottság jelentése a számadás, a mérleg és az eredményfelosztási indítvány megvizsgálásáról. 4. A könyvvizsgáló jelentése. 5. A mérleg megállapítása, az eredmény felosztása. 6. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak járó tiszteletdíj megállapítása. 7. Az igazgatóság javaslata a társaság 1996. évi beszámolójának (éves jelentésének) elfogadására. 8. Döntés zártkörű alaptőke-emelésről. A részvényes szavazati jogát a közgyűlésen személyesen vagy írásbeli meghatalmazással ellátott képviselője útján, az alapító okiratban foglaltak szerint gyakorolhatja. Az rt. főbb tájékoztató mérlegadatai: Mérlegfőösszeg: Mérleg szerinti eredmény: 1995. év 2 438 235 -1 121 643 (Me: E Ft) 1996. év 2 190 745 -877 020