Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-29 / 74. szám

4 Magyar Hírlap Nyugdíjba vonultak a vadászgépek A 47. pápai harcászati repülőezred kötelékéből tegnap kivon­tak a hadrendből 17 MiG-21 MF típusú vadászgépet, 11 MiG-23-ast és 11 SZU-22-est. Mind a 39 vadászgépet konzer­válják, de lényegében repülésre alkalmas állapotban tartják továbbra is a pápai repülőtéren. A tegnapi légibemutatón utol­jára szállt fel a magyar légtérbe a MiG-21 MF-fel Kositzky At­tila vezérőrnagy, a 2. Repülő és Légvédelmi Hadtest pa­rancsnoka, SZU-22-es géppel pedig Balogh Imre ezredes, a Magyar Honvédség repülőfő­nöke. Az ezred állománygyű­lésén elhangzott: éppen 25 év­vel ezelőtt húsvétkor álliították a honvédség hadrendjébe a MiG-21-eseket, majd 1979. augusztus 20-án a 23-as típust. Az utóbbi gépeken összesen 44 pilóta repült, akik közül a 18 év alatt öten haltak meg lé­gikatasztrófában - hangzott el. A gépek 31 százaléka zuhant le a csaknem húsz év alatt. Az 1983-ban hadrendbe állított SZU-22-esek közül három zu­hant le, s szerencsére a pilóták mindegyik esetben sikeresen katapultáltak. Elhangzott az is, hogy azok közül, akik a MiG- eket a hetvenes években re­pülni kezdték Magyarorszá­gon, már csak hárman ülhet­nek vadászgépre. A hadrend­ből kivont gépek egyébként 2005-ig mindenképpen repül­hettek volna. A múlt évi üzemanyag-ke­retnek csak a felével gazdál­kodhatnak az idén, ám mivel sokkal kisebb fogyasztású gé­pek szállnak fel ezután, az ál­lományban maradt pilóták öt­százaléknyival több órát re­pülhetnek a tavalyinál - hang­súlyozta Kositzky tábornok. Meggyőződése szerint a meg­maradt gépek az ország légte­rének védelmére elegendőek, de - mint hozzátette - a most kivontak háborús időszakban nagyon hiányoznának. A jö­vőben a pápai ezrednél 12 MiG-21 Bisz és 10 MiG-21 UM típusú gép marad had­rendben, amelyeken ezután összesen 50 vadászpilóta re­pül. A tábornok lapunk ér­deklődésére elmondta: a 39 vadászgép leállítása nem függ össze a nyugati harcászati re­pülők vásárlásának tervével, s egyáltalán nem dőlt még el, hogy F-16-os, F-18-as, Mi­­rage vagy Grippen géptípu­sok kerülnek-e hadrendbe a magyar légierőnél. Bizonyos­ra vehető azonban, hogy az új gépek - várhatóan az ezred­forduló idején - Pápára kerül­nek majd. •J. B. A közös beszerzés olcsóbb lenne Magyarország első körben való NATO-csatla­­kozásában bíznak a repülőgépgyártó cégek, a tagfelvételről döntő júliusi tárgyalások előtt ugyanis újra megnőtt a magyar légierő moder­nizációja iránt érdeklődő cégek aktivitása ha­zánkban. Az eredetileg 1996-ra tervezett, egy­­milliárd dollárosra becsült tendert elhalasztot­ta a magyar kormány, és csak azután írja ki, hogy ismertté válnak a katonai szervezet lég­védelmi követelményei. Az első körben beke­rülő országok pedig ezeket már az idén megis­merhetik. A harminc új gép az elavult MiG-21-es repü­lőezredet váltaná fel. A pályázat iránt két ame­rikai cég, a Lockheed Martin az F-16-ossal, a McDonnel Douglas az F-18-assal, a svéd Saab a Gripennel, a francia Dassault Avation a Mirage 2000-5-össel jelentkezik. Az izraeli Lahav gyár nem új gépeket, hanem a meglévő MiG-21 - esek felújítását ajánlotta fel, mindössze 120 mil­lió dollárért. A szóba jöhető gépeket tavaly már bemutatták hazánkban. A cégek elnök-vezér­igazgatói is sorra felkeresik a döntéshozókat. A Saab vezetője, Bengt Halse a múlt héten láto­gatott Budapestre a hadiipari vállalat újabb ma­gyarországi irodájának megnyitására. Halse egyúttal magyar pilótákat hívott meg Svédor­szágba, ahol alaposan tanulmányozhatják a gép negyedik generációs változatát. Jövő kedden és szerdán a Lockheed Martin (F—16) elnök-ve­zérigazgatója, Norman R. Augustine tárgyal a tenderben érdekelt tárcák vezetőivel, illetve Horn Gyula miniszterelnökkel. A gépek árát üzleti titokként kezelik a válla­latok (30 millió dollár körüli összegbe kerül egy gép), bár kiderült, hogy a svédek némileg ol­csóbban kínálják a Gripent. A több repült óra azonban a kipróbáltabb amerikai, illetve fran­cia gépek mellett szól. Értesüléseink szerint a tendernél döntő lehet a repülővásárlásért fel­ajánlott kompenzáció, a nyertes cégnek ugyanis ellentételezést kell vállalnia az eladásokra. A csekély fizetőképességet figyelembe véve a svédek jelentkeztek elsőként az árak kiegyenlí­tésére tett javaslattal. A Saab a jászberényi Electrolux gyárat a vadászgépüzlet reményé­ben fejleszti - közölték a svédek. A magyar be­ruházásokat, illetve a magyar cégek exportját segítő jegyzőkönyvet a svéd Saab után az ame­rikai McDonnel Douglas írt alá az ipari tárcá­nál. Teljes egészében magyar áruk vásárlásával és befektetésekkel ellentételezhetné Magyaror­szág az F-18-asok árát - áll javaslatukban. A konkrét beruházások terveivel a döntés idő­pontjában készül el a vállalat. Majd január vé­gén a Lockheed Martin kötött megegyezést az ipari tárcával. A cég 23 millió dolláros beruhá­zásra tett ígéretet az 1992 óta befektetett 32 mil­lión kívül. (A svédek eddig 20 millió dollárt ru­háztak be, illetve járultak hozzá a többletex­porthoz.) Az ipari tárca főosztályvezetője, Paár Ró­bert lapunknak korábban elmondta: a három jegyzőkönyv között nincs tartalmi különbség. Azt vállalták a cégek, hogy pályázatuk sikere esetén ellentételeznek. Ennek mértékét nem rögzítették, de a magyar szándék az, hogy a kompenzációnak el kell érnie a gépek beszerzé­si árát. A vesztesek pedig az ellentételezést be­számíthatják más kormánybeszerzésnél. A ver­senytárgyalás feltételrendszereit a franciák is megkapták, de velük részletes megbeszélésekre egyelőre nem került sor. A pályázók egyetértenek abban, hogy mind nekik (száz fölötti megrendelés), mind a gépvá­sárlást tervező országoknak megérné, ha közö­sen szereznék be vadászgépeiket. Erre volt már példa: Hollandia, Belgium, Dánia és Norvégia is együtt intézte harci gépeinek (F-16-osok) vá­sárlását. Ehhez azonban előbb az érintett orszá­gok kormányainak kellene megegyezniük egy­mással - fogalmazott a Lockheed európai ügye­kért felelős alelnöke, Douglas Miller. Mindenesetre a pályázó gépeket minden ér­deklődő megtekintheti a májusi kecskeméti re­pülőnapon. • Haszán Zoltán BELFÖLD Együtt a fővárosi iskolákért A fővárosi önkormányzatok egységesítik oktatási rendszerü­ket, hogy mielőbb meghatározhassák az egynél több kerületet érintő közoktatási feladatokat. Az önkormányzatok vezetői­nek tegnap aláírt közoktatási megállapodás a hároméves egyeztetési folyamat eredménye, melyet a főváros huszonhá­rom kerülete közül csak Újpesten nem fogadnak el. Az együttműködés célja, hogy egységes feltételeket teremt­sen az 1990-ben Budapesten létrejött kétszintű önkor­mányzati rendszer oktatási feladataiban - hangsúlyozta Demszky Gábor. A főpolgár­mester szerint a megállapodás alapján elkészülhet a város egységes oktatásfejlesztési programja. A fővárosi közok­tatás fejlesztésének támogatá­sára közalapítványt hoznak létre, az átszervezések és az is­kolabezárások nyomán mun­kanélkülivé vált pedagógusok számára állásközvetítő adat­bankot alapítanak. A hamaro­san megnyíló beiskolázási iro­da feladata pedig nemcsak a felvételi rendszer összehango­lása, hanem az adott intézmé­nyekbe felvételt nem nyert ta­nulók átirányítása lesz. Az együttműködési megál­lapodásról a IV. kerületi kép­viselő-testület nem tárgyalt, így az újpesti önkormányzat aláírása egyelőre hiányzik a szerződésről. Derce Tamás polgármester elmondta: ön­­kormányzatuk oktatási bizott­sága még tavaly elfogadott egy javaslatcsomagot, amelyre a fővárosból máig nem érkezett válasz. A kerület hajlandó tár­gyalni, de egyoldalú diktátu­mot nem fogadnak el - tette hozzá a polgármester. Ismerkedés a számítógéppel FOTÓ: MH ARCHIV Internet a suliban A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által meghirdetett középiskolai Internet-programhoz kapcsolódva kétnapos számí­tástechnikai bemutató nyílt tegnap a Budapesti Műszaki Egyete­men. A rendezvényen a cégek azokat a hardver- és szoftverter­mékeiket állították ki, amelyekkel várhatóan az iskolai számítás­­technikai gépparkokat fogják felszerelni. A tervek szerint 1998 augusztusára az ország összes középiskolájában kiépítik a számí­tógépes szaktermet, s ehhez a hálózati csatlakozást. A miniszté­rium márciusban hirdette meg az Internet-szolgáltatók részére kiírt pályázatát. Összevont törvény a kulturális alapellátásról Információink szerint a műve­lődési tárca eddigi elképzelé­seivel szemben nem három, hanem csak egy kulturális szaktörvényt készítenének, s azt május első hetében szeret­nék parlament elé vinni. Ma­gyar Bálint miniszter döntése alapján összevont törvényt ké­szítenek, amely - fejezetekre bontva - magába foglalná a könyvtárak, múzeumok, mű­velődési otthonok meghatáro­zását, működését, finanszíro­zását és foglalkoztatási feltéte­leit. A tervezet munkacíme Törvény a kulturális alapellá­tásról. A változtatás lényegileg nem módosítja az eddigi tör­vényhozási munkát, mert a fe­jezetek akár önálló törvények­nek is tekinthetők, amelyek előkészítésén a művelődési tárca szakmai főosztályai már évek óta dolgoznak. Ugyanak­kor várhatóan felgyorsul a tör­vényalkotás és normaszöveg­készítés, mert a kormány - egyszer már módosított - ígé­rete szerint legkésőbb május első hetében be kell nyújtani a Háznak a tervezetet. Ahhoz ugyanis, hogy a jövő évi költ­ségvetés tervezésénél figye­lembe vehessék a közművelő­dés növekvő költségigényeit, a parlamentnek július elejéig el kell fogadnia a kulturális alap­ellátásról szóló törvényt. • B. P. P. Autóversenyek védett területeken A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság első fokon elutasí­totta, hogy autóversenyt rendezzenek az esztergomi lőtér tavaly védetté nyilvánított területén. A tegnapi egyeztetések eredmé­nyeként azonban elképzelhető, hogy bizonyos korlátozásokkal, a fokozottan védett területek kiiktatásával mégis sor kerülhet a rendezvényre. Az utóbbi időben egyes sza­badban űzhető sportok műve­lői növekvő érdeklődést mu­tatnak a természetvédelmi te­rületek iránt. A lakóhelyektől távoli, különleges adottságok­kal rendelkező vidékek töme­gesen vonzzák a tájékozódási fotókat, hegy- és sziklamászó­kat, barlangászokat, újabban a terepkerékpárosokat. A nem­zeti parkok, tájvédelmi körze­tek őrei nem minden esetben örülnek megjelenésüknek. Ta­pasztalataik szerint időnként zavarják az élővilág nyugal­mát, s az is előfordul, hogy te­vékenységükkel károkat okoz­nak. A természeti értékekre a legjelentősebb veszélyt az autó- és motorversenyek je­lentik. Mivel a ralifutamokra a hegyvidéki, kanyargós utak a legalkalmasabbak, gyakran éppen a legféltettebb tájvédel­mi körzetek, nemzeti parkok, a Mecsek, a Bükk, a Pilis, a Ba­kony vagy a Cserhát erdőségei hangosak a motorok bőgősé­től. A természetvédők nem csupán a rendezvénnyel járó lárma és a levegőszennyezés, hanem a nemritkán több tízez­res nézőközönség okozta ká­rok miatt is szeretnék a verse­nyeket kitiltani a védett terüle­tekről. A napokban a tavaly védetté nyilvánított egykori esztergomi lőtér területére ter­vezett verseny ügyében tá­madt feszültség. A Budapesti Természetvédelmi Igazgató­ság első fokon elutasította a fu­tam megrendezését. A ver­senyt rendező bt. fellebbezése nyomán azonban tegnap egyeztető megbeszélést tartot­tak a KTM Természetvédelmi Hivatalában, amelynek ered­ményeként elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldás születik. Tardy János, a hivatal elnö­ke lapunknak elmondta: a fo­kozottan védett területen a másodfokú hatóság sem enge­délyezi a gyorsasági futam megtartását. Tekintettel azon­ban arra, hogy a versenyig csak pár nap van hátra, kivételesen erre az alkalomra egy kevésbé értékes, rehabilitáció előtt álló területen a hivatal hajlandó engedményt tenni. Ennek fel­tétele azonban, hogy a szerve­zőknek fel kell számolniuk a keletkező károkat. A környezetvédelmi tárca a hasonló konfliktusok megelő­zésére a közelmúltban tárgya­lásokat kezdeményezett a Ma­gyar Nemzeti Autósport Szö­vetséggel. Szilvásy György közigazgatási államtitkár el­mondta, hogy meg kívánják is­merni a szakosztályok igé­nyeit, és ha szükséges, olyan területeket jelölnek ki, ame­lyeket konfliktusok nélkül használhatnak a különleges sportágak művelői. A minisz­térium hosszú távú megállapo­dásokra törekszik a sportágak vezetésével. A tervezett meg­állapodásokban pedig rögzíte­ni kívánják a védett természeti területek használatának felté­teleit - mondta Szilvásy. • Szilágyi A. János Nem kell cserélni a régebbi tévéket Az Antenna Hungária Rt. a korábbi döntéseket és gazdaságos­­sági megfontolásokat is figyelembe véve tegnap úgy foglalt ál­lást, hogy a Magyar Televízió 2-es programjának és a Duna Tv adásának jövőbeni továbbítására változatlanul az Eutelsat már lefoglalt Hot Bird 3-as, illetve 4-es jelű műholdjai nyújtják a leg­kedvezőbb lehetőséget. Lapunk tegnap beszámolt róla, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület javaslatot kért alternatív megoldásra, mert az új műholdas adások vételéhez a lakosság nagy részének át kellene alakítania vevőberendezését. Őri András szóvivő a Magyar Hírlapnak elmondta: a műsor­szóró állásfoglalása kialakítá­sánál figyelembe vette, hogy a technikai fejlődés az újabb műholdas frekvenciasávok igénybevétele felé halad (ilyen tartományba kerülne a két magyar közszolgálati tévé­program is), ezért a jövőben az új típusú vevőkészülékek el­­terjedésére, illetve a régebbiek cseréjére, átalakítására lehet számítani. Az Antenna Hun­gária műszaki és gazdasági szakértői szerint a lehetséges megoldások közül a már lefog­lalt két műholdcsatorna hasz­nálata igényelné a legkisebb anyagi ráfordítást mind a la­kosság, mind az érintett szer­vezetek részéről. (Az 1994 előtt gyártott készülékek akár önállóan is elvégezhető átala­kítása 10-12 ezer forintba ke­rül, ehhez sem a parabolaan­tennát, sem a beltéri egységet nem kell kicserélni.) Az állásfoglalásban nyil­vánvalóan szerepet játszott az is, hogy a tévés kuratórium ja­vaslata, illetve az ORTT ko­rábbi döntése által megszabott keretektől a műsorszóró mind­addig nem térhet el lényege­sen, amíg más iránymutatást nem kap. Lapunk információi szerint a MagyarSat program keretében, izraeli-magyar együttműködéssel megvalósí­tani tervezett Ceres regionális műhold elődjének, az Amos műholdnak, illetve a főváros­­környéki OIRT 1-es földi frek­venciának az igénybevétele csak ideiglenes megoldásként vetődött fel, amíg a közszolgá­lati tévéadások egy később fel­bocsátandó Hot Bird szatellit­re kerülhetnének. Kiderült azonban, hogy a később égi pályára álló műhold adásának vételéhez nem csupán átalakí­tani, hanem ki kellene cserélni a meglévő lakossági vevőké­szülékeket, ami lényegesen többe kerülne. Több forrásból szerzett értesülésünk szerint az alternatív megoldás keresésé­nek felvetésében az MTV2 esetleges megszüntetésének szándéka is szerepet játszik. Az MTV kuratóriuma még nem hozott újabb állásfogla­lást az ügyben. Rományi Béla elnökségi tag, a korábbi javas­lat előkészítője kérdésünkre úgy vélte: az eddig elhatáro­zott megoldás ösztönzést je­lentene a hazai műholdas tele­víziózás modernizációjához, s a közönség számára több száz külföldi műholdas adás vá­lasztékát is kínálja. A kurátor emlékeztetett arra, hogy a tes­tület tavaly júliusi határozata a műholdas adás regionális és helyi földi frekvenciákkal való kiegészítését is tartalmazta - ám erről az illetékesek mintha megfeledkeztek volna. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiatörvény szerint az egyik országos kereskedelmi tévé­csatorna koncessziós bevéte­lét kötelezően a műsortováb­bító infrastruktúra - tehát a kábelhálózatok és akár a mű­holdvevők - fejlesztésére kell fordítani. • Szt­. L. MTI A Magyar Rádió Rt.-t terhelő adósság, a díjbevételek elma­radása a tervezettől, valamint a forgóeszköz-állomány hiá­nya akadályozza az intézmény átalakítását. Többek között ezt tartalmazza az MR Közala­pítvány kuratóriumának e hé­ten elfogadott parlamenti be­számolója, amelyet a testület a tervek szerint április 4-én jut­tat el az Országgyűléshez. György Gábor, a kurató­rium elnöke tegnap az MTI- nek elmondta: a Magyar Rá­dió gazdasági helyzete nem tragikus, bár a pénzügyi muta­tókat tekintve tagadhatatlanul vannak fenyegető jelek. Szólt arról is, hogy a kuratórium egyéves működése alatt az rt. túlnyomórészt megfelelt a közszolgálatiság törvényben előírt követelményeinek. Egyes kurátorok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a hírműsorokban nagyobb gon­dot kellene fordítani a köz­szolgálatiság elvének érvénye­sülésére és a különböző néze­tek arányos megjelenítésére. György Gábor a grémium működését értékelve el­mondta: a testület a beszámo­lási időszakban a kelleténél nagyobb hangsúlyt helyezett önmaga megszervezésére, és ez időnként hátráltatta a tör­vény által kötelezett felada­tok ellátását. Akadozik a rádió átalakítása • S.Z. 1997. MÁRCIUS 29., SZOMBAT MAGYAR HÍRADÓ Göncz latin-amerikai útja előtt (MTI) Mérlegkészítés és kapunyitás - ebben foglalható össze Göncz Árpád közelgő latin-amerikai látogatásának lényege. Erről Faragó András elnöki szóvivő nyilatkozott az MTI-nek a köztársasági elnök közelgő latin-amerikai útja előtt. A szó­vivő elmondta, hogy a körutat - amelynek során az államfő Brazíliát, Argentínát, Paraguayt és Mexikót keresi fel - a tér­ség gazdasági súlya és a nemzetközi politikában betöltött sze­repe indokolja. Göncz Árpádot útjára a külügyi, a kereske­delmi, a közlekedési, a földművelésügyi, a munkaügyi és a művelődésügyi tárca magas szintű képviselői, valamint népes üzletember-delegáció kíséri el. Az államfő mind a négy or­szágban találkozik az ott élő magyarság képviselőivel. A láto­gatás nem titkolt célja a gazdasági kapcsolatok erősítése, hi­szen a prognózisok szerint a térség a XXI. század egyik növe­kedési központja lesz - mondta Faragó. Vasutasok a létszámcsökkentésről (MH) A hároméves megállapodáson alapuló munkabéke ve­szélybe kerülhet, ha a MÁV Rt. kitart a létszám-leépítési terve mellett - fogalmaz a Vasutasok Szakszervezetének lapunkhoz el­juttatott állásfoglalása. Az érdekvédelmi szervezet szerint a vas­úti érdekegyeztetés megnehezült az 1997. évi létszám-leépítési előterjesztés tárgyalása során. A szakszervezet több állásfoglalá­sában jelezte, hogy szükségesnek tartja a nemzeti vasút korszerű­sítését. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez folyamatos feszültségek forrása, de soha nem érintheti az üzem- és munkabiztonsági lét­számszükségletet - áll a közleményben. A vasút jelenlegi létszá­mával eljutott az üzembiztonság határáig. A műszaki állapot je­lenlegi színvonala további létszámcsökkentést nem tesz lehetővé. Kongresszus az olvasásról (MH) „Szigetek és hidak” címmel az első olvasáskongresszust rendezi meg Szegeden a Magyar Olvasástársaság (Hunra). Az április 2-3-4-ei rendezvény témái az olvasást minden dimen­ziójában igyekeznek felölelni: az olvasástanítás és -tanulás, az értő olvasás, az egyes társadalmi rétegekre jellemző olvasási szokások, a gyógyító olvasás kérdései éppúgy helyet kapnak a programban, mint a tankönyvek, a gyermekirodalom, a mű­fordítás vagy az informatika olvasással kapcsolatos problé­mái. Az összejövetel vendégei lesznek Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa írók. Mulasztott-e Bolgár? (MH) A Panaszbizottság nemrég ismét elmarasztalta a Beszél­jük meg! című rádióműsor vezetőjét, mert álláspontja szerint Bolgár György a február 12-ei adásban „elmulasztotta figyel­meztetni az egyik betelefonáló hallgatót, hogy az általa megne­vezett ellenzéki pártok fasiszta pártokként való feltüntetése szemben áll azok társadalmi megítélésével”. Az ügyben eljáró tanács megállapította, hogy a műsorvezető feladata az adás élő, telefonos jellege miatt nem könnyű, de „éppen a beszélgetés tar­talma miatt fokozottan elvárható lett volna tényszerű és tárgyila­gos reagálása”. Valójában Bolgár György a kifogásolt műsor­részben többször is megpróbált ellentmondani a telefonálónak, s végül úgy búcsúzott tőle: „Ezek a pártok nem nevezhetők fasisz­táknak, ezt még legádázabb ellenségeik sem állítják róluk. Úgy­hogy nem győztük meg egymást, fejezzük be a beszélgetést!” Hangverseny a Duna Televízióért (MTI) Több mint 700 zene-, tánc- és énekművész szerepel a Du­na Televízióért Alapítvány javára rendezett, 12 órás zenei mű­sorban, amelyet húsvét hétfőn, déltől sugároz a Duna Tv. Ez idő alatt a nézők felajánlásait tíz telefonvonalon várják. Az adásban látható műsorszámokat februárban és márciusban rögzítették jótékonysági gálákon. Az előzetesen felvett koncertek anyagait könnyűzenei felvételekkel váltogatják, de lesz a nap folyamán sztárinterjú, archív operett- és balettműsorszám is. A maratoni hangverseny csúcspontja az a kamarazenei gála lesz, amelyet március 31-én élő közvetítésben láthatnak a nézők a Magyar Tu­dományos Akadémia díszterméből, többek között Marton Éva, Melis György és Sólyom-Nagy Sándor közreműködésével. Kósa nem kéri a MIÉP-et (MTI) Egy cél érdekében egy helyen két tüntetés lesz április 4-én Budapesten, a Szabadság téren - közölte tegnap a távira­ti irodával Győri Béla, a MIÉP szóvivője. Hozzátette: a Mező­­gazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) dél­után 3 órakor kezdi a demonstrációt, 5 órától pedig a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom demonstrál. A beszédek el­hangzása után a két rendezvény résztvevői a Magyar Nemzeti Bank, a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminiszté­rium elé vonulnak. Győri elmondta: a megmozdulást társren­dezői minőségében a MIÉP jelentette be a rendőrségnek a Metész nevében is. Kósa Gyula, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke viszont cáfolta, hogy áp­rilis 4-ei rendezvényüket a MIÉP-pel közösen szervezik. Mi­után a Metész önálló megmozdulásáról van szó, a rendezvényt a szövetség jelenti be az illetékes hatóságnak - mondta Kósa. „Tiszta tér” a kórházakban (MTI) Az Európai Unió-csatlakozáshoz több feltételnek kell megfelelni egyidejűleg. Ilyen a „tiszta tér rendszer” is, amely kórházak, gyógyszergyártó üzemek számára lesz kötelező, hogy se por, se szennyeződés ne juthasson védett területeikre. Az en­nek betartatásához szükséges eszközökből tartott előadással egybekötött bemutatót a müncheni központú Rheinhold és Mahla AG egyik magyar leányvállalata, az R és M Építő Kft. és két német cég pénteken a fővárosban. A „tiszta tér” zsiliprend­szerrel kombinált változata mellett több belsőépítészeti rend­szert mutattak be. Ezek közbeiktatásával például a dohányzásel­lenes tör­ény bevezetése után éttermekben, konferenciatermek­ben is elkülöníthetik a dohányosokat. A Szekszárdi Húsipari Rt. igazgatósága tisztelettel meghívja részvényeseit 1997. április 30-án 10 órakor kezdődő évi rendes közgyűlésére A rendes közgyűlés helye: az SZH Rt. központi irodaépületének (Szekszárd, Keselyűsi út 24.) földszint 21. sz. helyisége Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése az 1996. évi üzleti tevékenységről. 2. Az igazgatóság 1996. évi számadása, indítványa az eredmény felosztására. 3. A felügyelő bizottság jelentése a számadás, a mérleg és az eredményfelosztási indítvány megvizsgálásáról. 4. A könyvvizsgáló jelentése. 5. A mérleg megállapítása, az eredmény felosztása. 6. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak járó tiszteletdíj megállapítása. 7. Az igazgatóság javaslata a társaság 1996. évi beszámolójának (éves jelentésének) elfogadására. 8. Döntés zártkörű alaptőke-emelésről. A részvényes szavazati jogát a közgyűlésen személyesen vagy írásbeli meghatalmazással ellátott képviselője útján, az alapító okiratban foglaltak szerint gyakorolhatja. Az rt. főbb tájékoztató mérlegadatai: Mérlegfőösszeg: Mérleg szerinti eredmény: 1995. év 2 438 235 -1 121 643 (Me: E Ft) 1996. év 2 190 745 -877 020

Next