Magyar Hírlap, 1997. május (30. évfolyam, 101-112. szám)
1997-05-02 / 101. szám
2 Magyar Hírlap VILAGHIRADÓ Török csapatok Észak-Irakban (ITAR-TASZSZ) Átlépték a határt és 10 kilométer mélységben behatoltak iraki területre annak a 40 ezer fős török hadseregcsoportnak az egységei, amelyet az elmúlt napokban vezényeltek a határövezetbe. Török sajtójelentések szerint a hadsereg alakulatai légi támogatással akciót hajtanak végre a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerillái ellen. Az első összecsapásokban 4 török katona vesztette életét, a lázadók veszteségei nem ismeretesek. Változások az amerikai kormányban (MTI) Három hónapi ádáz politikai csatározás és alkudozás után az amerikai szenátus jóváhagyta Alexis Herman kinevezését szövetségi munkaügyi miniszterré. Cserében Bill Clinton lemondott arról a szándékáról, hogy elnöki rendeletben utasítsa a szövetségi hivatalokat a szakszervezeti érdekek figyelembevételére a megbízási szerződések kiajánlásánál. Herman megerősítésével összeállt a Clinton-csapat, már csak a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatói tisztségébe jelölt George Tenet jóváhagyása van hátra. Sokkal foghíjasabb viszont a kormányzat a miniszterek alatt elhelyezkedő beosztásokban: üres lyukak tátonganak jó néhány tárcánál a miniszterhelyettesi, államtitkári és államtitkár-helyettesi szinteken. Bonn Bukarest ügyvédje lesz (MH) Klaus Kinkel német alkancellár és külügyminiszter, akit kétnapos hivatalos bukaresti látogatása során fogadott Emil Constantinescu államfő is, a román parlamentben elmondott beszédében figyelmeztette vendéglátóit: a reformok jelentik az egyedüli esélyt Románia számára. Kinkel igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek a NATO-csatlakozás első köréből való kimaradással kapcsolatosak, és több ízben is nyomatékosan hangsúlyozta: Németország a térségbeli államok, közöttük Románia ügyvédje lesz az integrációs folyamat során. Egy bukaresti magánrádió csütörtöki közlése szerint Adrian Severin román külügyminiszter hivatalosan bocsánatot kért Németországtól a romániai németek második világháborút követő, Szovjetunióba történő deportálásáért. Groznij kész a békemegállapodásra (MTI) Aszlan Maszhadov kész bármikor és bárhol találkozni Borisz Jelcin államfővel, és aláírni a közel kétéves háborút lezáró békemegállapodást, miután nincsenek elvi nézeteltérések az egyezményre vonatkozóan. Ezt a csecsen elnök szóvivője jelentette be csütörtökön. Előzőleg Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára Groznijban tárgyalt. Ribkin azután utazott szerdán Groznijba, hogy a dél-oroszországi robbantások miatt kiéleződött a helyzet a térségben. A pjatyigorszki merénylet ügye egyébként váratlan fordulatot vett csütörtökön. Haszan Abumovszajev, a csecsen elnök biztonsági szolgálatának vezetője azt állította: elfogták a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két munkatársát, akik állítólag beismerték, hogy az orosz titkosszolgálatok műve volt az armaviri és pjatyigorszki merénylet. Megbírságolják Sorosékat (MH) Mintegy hárommillió dollár befizetésére utasították a minszki adóhatóságok a fehérorosz Soros Alapítványt, arra hivatkozva, hogy megsértette jótékonysági szervezeti státusát - értesítette az MH-t az alapítvány magyarországi központja. Az adóellenőrök márciusban kezdtek vizsgálatot az alapítványnál, amikor Alekszandr Lukasenko államfő vitába keveredett a szervezettel, és megtiltotta Peter Byrne igazgató visszatérését, mert az „státusával össze nem egyeztethető tevékenységet folytatott”, vagyis részt vett engedély nélküli ellenzéki felvonulásokon, s ezzel „beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”. Az adószakértők a fehérorosz Soros Alapítvány 19 tavalyi pénzadományát kifogásolták, mert úgymond nem feleltek meg az alapítvány kinyilvánított céljának. Merénylet a tádzsik elnök ellen (MH) Tádzsikisztánban szerdán merényletet kíséreltek meg az ország Moszkva-barát elnöke ellen. Emomali Rahmonov könynyebben megsérült, a biztonsági szolgálat munkatársai a helyszínen elfogták a támadót. A tádzsik államfő szóvivője szerint politikai merénylet történt, de Rahmonov életét nem fenyegeti veszély. Az államfő és kísérete a leninabadi körzet Hudzsand városának színházába tartott egy ünnepségre, amikor a húszesztendős merénylő gránátot dobott eléjük. A robbanás következtében két ember meghalt, hatvanan megsebesültek. Rahmonov a lábán sérült meg, de az orvosok egy óra alatt eltávolították a repeszek nagy részét. Csütörtökön kiderült, hogy újabb műtétre van szüksége, de sebesülése nem veszélyes. Tudjman dokumentumai is eltűntek (MTI) Bizalmas dokumentumok is eltűntek Budapesten azzal a horvát BMW-vel együtt, amelyet Franjo Tudjman horvát elnök múlt heti magyarországi látogatása idején loptak el a magyar fővárosban a horvát nagykövetség elől - állította legfrissebb számában a Nációnál című horvát hetilap. Nem tudni, hogy a tolvajok az autót vagy a horvát államfő bizalmas dokumentumait akarták-e megszerezni. S kétséges az is, hogy Franjo Tudjman a saját vagy a házigazdák biztonsági szolgálatában csalódott. Két tűz közé került Kofi Annan, az ENSZ új főtitkára. Míg a harmadik világ azt követeli, hogy a fejlett országok fizessenek többet a világszervezetnek, de a döntéshozatalban játsszanak kisebb szerepet, az amerikai kongresszus éppen ennek ellenkezőjét várja el. Év eleji hivatalba lépésekor Annan abban bízott, hogy reformígéreteiért cserében az Egyesült Államok rendezi tartozását az világszervezettel. Az amerikai törvényhozók azonban ezt is másként gondolják. Az amerikai képviselők és szenátorok többsége úgy véli, az ENSZ máris túl sokat költ az amerikai adófizetők pénzéből felesleges és hatástalan programokra. Szerintük az ENSZ-nek drasztikus változtatásokat kellene végrehajtania ahhoz, hogy az Egyesült Államok kifizesse a tagdíjhátralékot. A honatyák egy része persze a tartozás összegével sem ért egyet: az ENSZ 1,2 milliárd dollárt követel, ám washingtoni politikacsinálók szerint legfeljebb 825 millióról van szó. Amíg a kongresszusban a demokrata párti politikusok voltak többségben, az Egyesült Államok a nemzetköziség szellemében viszonyult az ENSZ-hez. 1994- ben viszont a republikánusok kerültek túlsúlyba, akik a nemzetközi célokat szolgáló kiutalásokat már szűkebb marokkal mérik. A legkonzervatívabbak azt sem tartják kizártnak, hogy az Egyesült Államok kilépjen az ENSZ-ből. A legszélsőségesebbek pedig - akiknek képviselőit a vidéki fegyveres milíciákban kell keresni - egyenesen attól rettegnek, hogy az ENSZ hadserege egyszer csak elfoglalja Amerikát. Kisebb-nagyobb mértékben a középtől jobbra eső nézeteket valló amerikaiak is sokallják az ENSZ-nek fizetett hozzájárulást, és kérésük az ezen a pénzen vásárolt nemzetközi befolyást. „A kongresszus legbefolyásosabb tagjai beruházásnak tekintik az ENSZ-et. Az amerikai adófizetők a beruházók, a kongresszus a beruházási ügynök, és a jelenlegi helyzetben ez az ügynök nem tudja azt mondani a beruházóknak, hogy ez igenis jó befektetés” - mondta a szenátus külügyi bizottságának egyik tagja. Amerikában a világszervezetet legtöbbször amiatt bírálják, hogy túl sok ügynökséget működtet, amelyeket össze lehetne vonni, s rengeteg az alkalmazott, akiknek egynegyedére semmi szükség nincs. Szapulják azokat az irodákat és programokat, amelyek szerintük egyéb célt nem szolgálnak, mint hogy kényelmes állást biztosítsanak a harmadik világ országaiban vezető tisztséget betöltő politikusok családtagjainak. Nézeteltérések mutatkoznak a Biztonsági Tanács átalakítása körül is. Míg az Egyesült Államok a BT állandó tagjai között akarja látni Japánt és Németországot, a harmadik világ ezt csak akkor hajlandó elfogadni, ha legalább három harmadik világbeli állam szintén a BT állandó tagja lesz. Amikor Kofi Annan erről tárgyalt az amerikai kongresszus vezetőivel, süket fülekre talált. Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának vezetője figyelmeztetett arra, hogy ehhez az alapokmány megváltoztatására volna szükség, amit az amerikai szenátusnak kell jóváhagynia, márpedig arra várhatnak. Az ENSZ működése szempontjából az amerikai támogatás létszükséglet. Washington adja a világszervezet békefenntartással összefüggő kiadásainak csaknem 35 és az összes költség mintegy 25 százalékát. A második legnagyobb összeget - körülbelül 16 százalékot - Japán fizeti. Oroszország kevesebb mint 7 százalékkal járul hozzá a működéshez, s körülbelül ennyit ad Franciaország és Nagy-Britannia is. Az amerikai konzervatívok a hozzájárulást aránytalanul magasnak találják, az USA befolyását aránytalanul alacsonynak. Jesse Helms szenátor elszántan ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ reformokkal szolgáljon meg minden amerikai dollárt. Mindamellett általános vélemény, hogy a kongresszus úgy is maga dönti el, mennyit és mikor fizet a szervezetnek - Kofi Annan hiába is hivatkozik a fizetési kötelezettségre. Az egyik republikánus párti szenátor politikai tanácsadója így foglalta össze a kongresszus véleményét: „Bárki bármit mond, az ENSZ egy centtel nem kap többet, mint amennyit a kongresszus fizetni hajlandó, és ha ezt nem veszik tudomásul, akkor az Egyesült Államok ítéletnapig adós marad.” • Révai Zsolt Washington HATTER Az ENSZ örökös adósa Újfasiszta felvonulások Németországban MTI A német rendőrség nagy erők mozgósításával és tömeges őrizetbe vételekkel akadályozta meg csütörtökön, hogy újfasiszták több városban felvonulásokat tartsanak. Lipcsében a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) tervezett nagyszabású megmozdulását a hatóságok némi huzavona után szerdán betiltották, ám ennek ellenére újfasiszták és az ellenük tiltakozni kívánó baloldaliak százai próbáltak bejutni a városba. A szomszédos tartományokból megerősített rendőrség minden bevezető utat ellenőrzött, és a gyanús személyeket visszafordította. Ennek ellenére több száz szélsőjobboldali gyűlt össze a megmozdulás tervezett helyszínén, a Népek csatája emlékmű előtti hatalmas téren. A több mint négyezer rendőr megakadályozta, hogy összecsapjanak a szélsőjobboldali veszély ellen tiltakozó baloldaliakkal. Több mint 150 neonácit őrizetbe vettek. Majdnem negyven újfasisztát vettek őrizetbe az alsó-szászországi Hannoversch Mündhen nevű városban, ahol mintegy háromszáz szélsőjobboldali tartott felvonulást. A menetelők összecsaptak a szélsőbaloldali, úgynevezett autonómok egy ötvenfős csoportjával. A rendőrség csak többórás küzdelem árán tudta szétválasztani a két verekedő társaságot. Egy rendőr súlyosan megsebesült. MTI Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Front vezetője hosszas habozás után szerdán bejelentette: nem indul képviselőjelöltként az előrehozott választásokon. Ezt azzal indokolta, hogy a kormánypártok veresége esetén Jacques Chirac elnök szerinte kénytelen lesz lemondani államfői tisztségéről, azaz új elnökválasztást fognak tartani, s ő maga már erre készül. Párizsi szakértők azonban sokkal inkább abban látják a döntés okát, hogy az előrehozott választások váratlan kiírásával Chirac valóban nehéz helyzetbe hozta Le Pent, s a pártvezető nem nagyon talált olyan választókörzetet, ahol esélye lett volna a győzelemre. Le Pen a Nemzeti Front tegnapi, hagyományos felvonulásán is hevesen támadta a jobboldali kormánypártokat, s személyesen Chiracot. Szerinte az államfő az előrehozott választások kiírásával „rablást” követett el, s éppen az ő pártját akarta nehéz helyzetbe hozni. - Ha a jelenlegi politika folytatódik, akkor még az évszázad vége előtt Franciaország eltűnik a nemzetközi porondról - vélte a politikus, aki egyben pártját a munkanélküliek és a munkások legfőbb védelmezőjének állította be. A felvonuláson a szervezők szerint több mint húszezren, a rendőrség szerint viszont csak nyolcezren vettek részt, mindenesetre a Nemzeti Front hívei az ország összes táját képviselték. A menet élén a hagyományoknak megfelelően középkori ruhába öltözött lovasok haladtak, egy fiatal, Jeanne d’Arcot megszemélyesítő lány vezetésével: a százéves háború francia hősnője ugyanis a párt jelképének számít, s a csütörtöki tüntetés résztvevői természetesen útba ejtették párizsi lovasszobrát is. Le Pen nem indul a választásokon Az elnöki szék a cél KÜLFÖLD Albright nem tesz újabb engedményeket Moszkvának Csekély az esély a megegyezésre Némileg közeledtek ugyan az álláspontok a NATO-orosz egyezmény ügyében Madeleine Albright amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai megbeszélésein, de az áttörés még várat magára. A katonai kérdésekben ugyanis továbbra is számottevőek a nézeteltérések. MH-összefoglaló A két és fél órás megbeszélést követő sajtóértekezleten Madeleine Albright úgy fogalmazott, hogy „valamelyest csökkentek a nézeteltérések”, konkrétumokat azonban nem említett. Noha Jevgenyij Primakov szerint „előrehaladott állapotban van” az egyezmény, vannak még nézeteltérések, elsősorban katonai téren, amelyek megoldása nélkül Moszkva nem tartja lehetségesnek az egyezmény aláírását. Primakov hangsúlyozta, hogy a NATO-bővítés ügyében fennálló nézeteltérés ellenére Moszkva és Washington az európai stabilitás híve. Az orosz külügyminiszter megítélése szerint a felek érdekeltek abban, hogy május 27-én Párizsban aláírják a NATO-orosz egyezményt. Albright az aláírás dátumával kapcsolatos kérdésekre válaszolva óvatosan fogalmazott, és óvott a sietségtől. Madeleine Albright tegnap délelőtt érkezett meg Moszkvába, hogy orosz kollégájával folytassa a NATO és Oroszország kapcsolatait meghatározó megállapodás előkészítését. A hírügynökségi jelentések szerint az amerikai fél hangsúlyozta, hogy a végső szót a NATO főtitkárának kell kimondani. Jevgenyij Primakov a hónap elején találkozik Javier Solanával. Albright moszkvai tárgyalásait megelőzően telefonon beszélt Borisz Jelcinnel, és egyebek között elmondta, hogy a washingtoni vezetés konstruktív párbeszédet kíván folytatni Moszkvával, és kész a mindkét fél számára elfogadható megoldások felkutatására. Jelcin pedig megjegyezte, hogy támogatja a két miniszter erőfeszítéseit. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes és Primakov orosz külügyminiszter szerdai megbeszélései sem hoztak áttörést 1997. MÁJUS 2., PÉNTEK Távoznak a britek Mobutu és Kabila találkozik szombaton Szombaton kerül sor Mobutu Sese Seko zaire-i elnök és Laurent Kabila, a felkelők vezetője közötti találkozóra, amelyet eredetileg péntekre terveztek. A helyszín a „Outeniqua” nevű dél-afrikai hadihajó lesz. MH-összefoglaló A hírt a zaire-i válság rendezése érdekében közvetítő politikusokhoz közel álló források hozták nyilvánosságra csütörtökön. A hírügynökségek által idézett források szerint a hetek óta intenzív közvetítő tárgyalásokon szervezett kétoldalú megbeszélésre Zaire és Angola partvidéke mentén, nemzetközi vizeken kerül sor. A megbeszélésen Nelson Mandela dél-afrikai államfő elnököl. A tervek szerint ugyancsak jelen lesz Thabo Mbeki dél-afrikai alelnök, Aziz Pahad külügyminiszter-helyettes, és Mohamed Sahnun, az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet különmegbízottja, Bill Richardson amerikai megbízott várhatóan csak a találkozó első szakaszán vesz részt. Nagy-Britannia zaire-i nagykövete csütörtökön felszólította a brit állampolgárokat, hogy - amennyiben nincs halaszthatatlan teendőjük az országban - azonnal hagyják el a belháború sújtotta középafrikai köztársaságot. A nagykövet figyelmeztette az érintetteket: ezt addig tegyék meg, amíg a rendszeres légijáratok és kompok még üzemelnek -jelentette a Reuter. A zaire-i felkelők - a segélyszervezetek meglepetésére - szerda este megkezdték a ruandai menekültek Kisanganiba szállítását - jelentette a Reuter. A szervezetek munkatársai szerint szerda éjjel a második, menekültekkel zsúfolt vonat érkezett meg váratlanul Kisanganiba, ahol megkezdték egy átmeneti tábor kialakítását a nemzetközi repülőtér mellett. A vonat, amelyen több mint ezren utaztak, újabb menekültekért indult vissza - közölték az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai. Kisanganiból 200 menekültet légi úton szállítottak a ruandai fővárosba, Kigaliba. Vasárnap a felkelők vezetője 60 napos határidőt adott a Kisanganitól délre fekvő dzsungelben elrejtőzött menekültek kitelepítésére. A határidő csütörtökön lépett életbe. ENSZ-illetékesek szerint azonban még a felkelők együttműködésével sem lehetséges hatvan nap alatt kitelepíteni mind a százezer, Kisanganitól délre menekült és a Zaire többi részén lévő többi kétszázötvenezer ruandai hutut. Négy hónap után először jelent meg Tiranában Sali Berisha albán elnök FOTÓ: MTI/EPA - ARMANDO BABANI Irán nem látja szívesen a bonni nagykövetet MH-összefoglaló Irán nem örülne, ha a német nagykövet hamarosan visszatérne Teheránba, és nem sietteti saját nagyköveteit sem, hogy ismét foglalják el európai állomáshelyüket. Az IRNA hírügynökség szerint Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási vezetője utasította a külügyminisztériumot, hogy egy bizonyos ideig ne engedje meg a német nagykövet visszatérését Teheránba. Elrendelte azt is, hogy a külügyminisztérium ne kapkodja el Irán nagyköveteinek visszaküldését az Európai Unió államaiba. Ali Akbar Velajati külügyminiszter egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Irán „nem fog elkeseredni akkor sem, ha a német nagykövet sohasem tér vissza Teheránba, sőt még talán örülni is fog neki”. Az Európai Unió külügyminiszterei kedden felfüggesztették a miniszteri szintű kapcsolatokat Iránnal, miután április 10-én egy németországi bíróság az úgynevezett Mykonos-perben kimondta: az iráni vezetést felelősség terheli azért az 1992-ben Berlinben elkövetett merényletért, melyben négy iráni kurd lelte halálát. Az EU-külügyminiszterek ugyanakkor kimondták, hogy a tagországok nagykövetei - ha kormányuk akarja - visszatérhetnek Teheránba. Ezt azonban szerdán, a teheráni bejelentés után leállították. Az EU holland elnöksége azt is kinyilvánította, hogy a kedden elfogadott teljes intézkedéscsomagját visszavonja, és szigorúbbra cseréli, amenynyiben Irán ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy egyes EU-tagországok nagyköveteinek visszatérése Teheránba nemkívánatos. Az EU külügyi tanácsának soros elnökségét ellátó miniszter, a holland Hans van Mierlo külön üdvözölte, hogy a szerdán tartott társulási tanácsülések alkalmával a magyar és a lengyel külügyminiszter jelezte, hogy országuk csatlakozik az EU Iránnal kapcsolatos legutóbbi nyilatkozataihoz. Az EU elnöksége különösképpen kifogásolta, hogy Irán csupán néhány tagország ellen tesz jogi lépéseket egy olyan politikával kapcsolatban, amelyet a tizenötök egyértelműen támogatnak. Az EU nyomatékosítani fogja Teherán hágai nagyköveténél, hogy a döntések valamennyi EU-tagország támogatásával és egyetértésével születtek. Gingrich óva inti Pekinget MTI Bill Clinton a Fehér Házban fogadta a washingtoni hivatalos látogatáson tartózkodó kínai külügyminisztert. Csien Csi-csen a szerdai találkozón biztosította az amerikai elnököt, hogy Peking szuverenitása kiterjesztése után is tiszteletben fogja tartani Hongkong politikai és gazdasági autonómiáját. Újságíróknak nyilatkozva Bill Clinton közölte, hogy a Csien Csi-csen részéről elhangzottak megelégedésére szolgáltak. Biztosított arról, hogy Peking teljesíteni fogja a Hongkong visszaadásáról 1984-ben született megállapodás előírásait - mondta az elnök, hozzáfűzve: reméli, hogy Kína valóban a kilátásba helyezett politikát folytatja majd a fennhatósága alá kerülő brit koronagyarmattal szemben. Newt Gingrich, az amerikai képviselőház befolyásos elnöke ugyanakkor ismételten figyelmeztette Kínát: súlyos károk érhetik a kétoldalú viszonyt, ha Peking nem váltja be ígéretét, és nagymértékben korlátozni fogja a hongkongiak polgári szabadságjogait. Megerősítette azt is, hogy nem támogatja a normális kereskedelmi kapcsolatokat biztosító legnagyobb kedvezményes státus (MFN) további egy évre való meghosszabbítását Kína számára, inkább azokat a javaslatokat részesíti előnyben, amelyek három-hat hónapra korlátoznák a kiterjesztést. Clintonnak június 3-áig kell döntenie a kínai MFN- státusról, méghozzá a kongresszus jóváhagyásával. A Fehér Ház egyértelműen az egy évre szóló meghosszabbítás mellett van. Törökországnak helye van Európában A török és a görög külügyminiszter Brüsszelben megállapodott az úgynevezett „bölcsek tanácsa” felállásában, amely számba veszi a két ország vitás kérdéseit és megoldásokat javasol azokra. MH-Brüsszel____________ Kedden a késő éjjeli órákban fejeződött be Luxembourgban az Európai Unió és Törökország társulási tanácsülése, amelyre a görög kormány ellenállása miatt másfél éve nem kerülhetett sor. Bár az igazi áttörés elmaradt a két ország viszonyában, abban sikerült megállapodni, hogy a helyzet tanulmányozására felállítanak egy független bizottságot, amelybe mindkét ország egy-két főt delegál. A „bölcsek tanácsa” javaslatai ugyan nem lesznek kötelező érvényűek, de várhatóan hozzájárulnak a válság megoldásához. Athén ugyanakkor továbbra is blokkolja az EU-Ankara közötti vámunió hátrányai kompenzálására felajánlott 300 millió ECU felszabadítását. Az EU miniszterei megerősítették, hogy Törökországnak helye van az integrációban, és a többi jelölthöz hasonló feltételrendszer alapján bírálják el jelentkezését. Tansu Ciller török külügyminiszter sajtótájékoztatóján egyértelműen Athént tette felelőssé az áttörés elmaradásáért. Nem volt hajlandó visszavonni a korábbi fenyegetést, hogy Ankara megvétózza a NATO bővítését, ha nem kap kellő garanciát arra a csatlakozásra. Hans van Mierlo holland külügyminiszter és Hans van den Broek, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja egyaránt hosszú folyamatról beszéltek, amely elvezethet Törökország csatlakozásához. • Gordon Tamás Nagy élelmiszersegély Észak-Koreának MH-összefoglaló Az észak-koreai éhínség leküzdésére Dánia, Nagy-Britannia, Tajvan és több nem kormányzati szervezet 15 ezer tonna élelmiszert és mezőgazdasági eszközöket szállított Észak-Koreába. A segélyadományt az ország nyugati tengerpartján fekvő Nampho kikötővárosban rakták ki - jelentette a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A külvilágtól gyakorlatilag hermetikusan elzárt országban a több éve katasztrofális terméseredmények, a túlzott fegyverkezés, a kudarcot vallott tervgazdálkodás vezetett egyebek között a válsághoz. Az ENSZ már több felhívásban sürgette az élelmiszersegélyeket a nélkülöző Észak-Korea számára. Az Egyesült Államok vasárnap kezdi meg a szántásokat - jelentette az AFP. A súlyos élelmiszerhiány elsősorban a mezőgazdasági lakosságot sújtja. A Vöröskereszt adatai szerint a parasztok sok helyütt füvet és fakérget esznek a fenyegető éhhalál elkerülése céljából. A gabonaraktárak március közepe óta üresek, és az észak-koreai vezetés két héttel ezelőtt első ízben beismerte, hogy a krónikus élelmiszerhiány következtében gyerekek halnak meg az országban. A japán rendőrség szerint Észak-Korea tíz japán állampolgár, köztük egy 13 éves kislány elrablásáért felelős. Ezt a japán rendőrség vezetője, Date Okiharu jelentette ki szenátusi meghallgatásán csütörtökön. Ezen ügyek tisztázásáig Japán nem részesíti élelmiszersegélyekben Észak- Koreát - erősítette meg Kadzsijama Szeiroku a japán kormány álláspontját. A közléssel egyidejűleg látott napvilágot az amerikai külügyminisztérium jelentése, amelyben Észak-Koreát az idén is a „terrorizmust támogató” két ország között sorolják föl. A jelentés szerint ugyan 1987 óta egyetlen nemzetközi terrorakciót sem lehet bizonyíthatóan Észak-Koreával kapcsolatba hozni, ám Phenjan változatlanul menedéket nyújt a japán Vörös Hadsereg nevű szélsőséges szervezet tagjainak. Háttér a 12. oldalon