Magyar Hírlap, 1997. május (30. évfolyam, 101-112. szám)

1997-05-02 / 101. szám

2 Magyar Hírlap VILAGHIRADÓ Török csapatok Észak-Irakban (ITAR-TASZSZ) Átlépték a határt és 10 kilométer mélységben behatoltak iraki területre annak a 40 ezer fős török hadseregcso­portnak az egységei, amelyet az elmúlt napokban vezényeltek a határövezetbe. Török sajtójelentések szerint a hadsereg alakula­tai légi támogatással akciót hajtanak végre a Kurdisztáni Mun­káspárt (PKK) gerillái ellen. Az első összecsapásokban 4 török katona vesztette életét, a lázadók veszteségei nem ismeretesek. Változások az amerikai kormányban (MTI) Három hónapi ádáz politikai csatározás és alkudozás után az amerikai szenátus jóváhagyta Alexis Herman kinevezé­sét szövetségi munkaügyi miniszterré. Cserében Bill Clinton le­mondott arról a szándékáról, hogy elnöki rendeletben utasítsa a szövetségi hivatalokat a szakszervezeti érdekek figyelembevéte­lére a megbízási szerződések kiajánlásánál. Herman megerősíté­sével összeállt a Clinton-csapat, már csak a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatói tisztségébe jelölt George Tenet jóváha­gyása van hátra. Sokkal foghíjasabb viszont a kormányzat a mi­niszterek alatt elhelyezkedő beosztásokban: üres lyukak táton­­ganak jó néhány tárcánál a miniszterhelyettesi, államtitkári és ál­lamtitkár-helyettesi szinteken. Bonn Bukarest ügyvédje lesz (MH) Klaus Kinkel német alkancellár és külügyminiszter, akit kétnapos hivatalos bukaresti látogatása során fogadott Emil Constantinescu államfő is, a román parlamentben elmondott be­szédében figyelmeztette vendéglátóit: a reformok jelentik az egyedüli esélyt Románia számára. Kinkel igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek a NATO-csatlakozás első kö­réből való kimaradással kapcsolatosak, és több ízben is nyoma­tékosan hangsúlyozta: Németország a térségbeli államok, közöt­tük Románia ügyvédje lesz az integrációs folyamat során. Egy bukaresti magánrádió csütörtöki közlése szerint Adrian Severin román külügyminiszter hivatalosan bocsánatot kért Németor­szágtól a romániai németek második világháborút követő, Szov­jetunióba történő deportálásáért. Groznij kész a békemegállapodásra (MTI) Aszlan Maszhadov kész bármikor és bárhol találkozni Borisz Jelcin államfővel, és aláírni a közel kétéves háborút lezá­ró békemegállapodást, miután nincsenek elvi nézeteltérések az egyezményre vonatkozóan. Ezt a csecsen elnök szóvivője jelen­tette be csütörtökön. Előzőleg Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiz­tonsági tanács titkára Groznijban tárgyalt. Ribkin azután utazott szerdán Groznijba, hogy a dél-oroszországi robbantások miatt kiéleződött a helyzet a térségben. A pjatyigorszki merénylet ügye egyébként váratlan fordulatot vett csütörtökön. Haszan Abumovszajev, a csecsen elnök biztonsági szolgálatának vezető­je azt állította: elfogták a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két munkatársát, akik állítólag beismerték, hogy az orosz titkos­­szolgálatok műve volt az armaviri és pjatyigorszki merénylet. Megbírságolják Sorosékat (MH) Mintegy hárommillió dollár befizetésére utasították a minszki adóhatóságok a fehérorosz Soros Alapítványt, arra hi­vatkozva, hogy megsértette jótékonysági szervezeti státusát - ér­tesítette az MH-t az alapítvány magyarországi központja. Az adóellenőrök márciusban kezdtek vizsgálatot az alapítványnál, amikor Alekszandr Lukasenko államfő vitába keveredett a szer­vezettel, és megtiltotta Peter Byrne igazgató visszatérését, mert az „státusával össze nem egyeztethető tevékenységet folytatott”, vagyis részt vett engedély nélküli ellenzéki felvonulásokon, s ez­zel „beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”. Az adószakér­tők a fehér­orosz Soros Alapítvány 19 tavalyi pénzadományát ki­fogásolták, mert úgymond nem feleltek meg az alapítvány kinyil­vánított céljának. Merénylet a tádzsik elnök ellen (MH) Tádzsikisztánban szerdán merényletet kíséreltek meg az ország Moszkva-barát elnöke ellen. Emomali Rahmonov köny­­nyebben megsérült, a biztonsági szolgálat munkatársai a helyszí­nen elfogták a támadót. A tádzsik államfő szóvivője szerint poli­tikai merénylet történt, de Rahmonov életét nem fenyegeti ve­szély. Az államfő és kísérete a leninabadi körzet Hudzsand váro­sának színházába tartott egy ünnepségre, amikor a húszeszten­dős merénylő gránátot dobott eléjük. A robbanás következté­ben két ember meghalt, hatvanan megsebesültek. Rahmonov a lábán sérült meg, de az orvosok egy óra alatt eltávolították a re­­peszek nagy részét. Csütörtökön kiderült, hogy újabb műtétre van szüksége, de sebesülése nem veszélyes. Tudjman dokumentumai is eltűntek (MTI) Bizalmas dokumentumok is eltűntek Budapesten azzal a horvát BMW-vel együtt, amelyet Franjo Tudjman horvát elnök múlt heti magyarországi látogatása idején loptak el a magyar fő­városban a horvát nagykövetség elől - állította legfrissebb szá­mában a Nációnál című horvát hetilap. Nem tudni, hogy a tolva­jok az autót vagy a horvát államfő bizalmas dokumentumait akarták-e megszerezni. S kétséges az is, hogy Franjo Tudjman a saját vagy a házigazdák biztonsági szolgálatában csalódott. Két tűz közé került Kofi Annan, az ENSZ új főtitkára. Míg a harmadik világ azt követeli, hogy a fejlett országok fizes­senek többet a világszervezetnek, de a döntéshozatalban játsszanak kisebb sze­repet, az amerikai kongresszus éppen en­nek ellenkezőjét várja el. Év eleji hivatal­ba lépésekor Annan abban bízott, hogy reformígéreteiért cserében az Egyesült Államok rendezi tartozását az világszer­vezettel. Az amerikai törvényhozók azonban ezt is másként gondolják. Az amerikai képviselők és szenátorok többsége úgy véli, az ENSZ máris túl so­kat költ az amerikai adófizetők pénzéből felesleges és hatástalan programokra. Szerintük az ENSZ-nek drasztikus vál­toztatásokat kellene végrehajtania ah­hoz, hogy az Egyesült Államok kifizesse a tagdíjhátralékot. A honatyák egy része persze a tartozás összegével sem ért egyet: az ENSZ 1,2 milliárd dollárt köve­tel, ám washingtoni politikacsinálók sze­rint legfeljebb 825 millióról van szó. Amíg a kongresszusban a demokrata párti politikusok voltak többségben, az Egyesült Államok a nemzetköziség szel­lemében viszonyult az ENSZ-hez. 1994- ben viszont a republikánusok kerültek túlsúlyba, akik a nemzetközi célokat szolgáló kiutalásokat már szűkebb ma­rokkal mérik. A legkonzervatívabbak azt sem tartják kizártnak, hogy az Egyesült Államok kilépjen az ENSZ-ből. A leg­szélsőségesebbek pedig - akiknek képvi­selőit a vidéki fegyveres milíciákban kell keresni - egyenesen attól rettegnek, hogy az ENSZ hadserege egyszer csak elfoglalja Amerikát. Kisebb-nagyobb mértékben a közép­től jobbra eső nézeteket valló ameri­kaiak is sokallják az ENSZ-nek fizetett hozzájárulást, és kérésük az ezen a pén­zen vásárolt nemzetközi befolyást. „A kongresszus legbefolyásosabb tag­jai beruházásnak tekintik az ENSZ-et. Az amerikai adófizetők a beruházók, a kongresszus a beruházási ügynök, és a je­lenlegi helyzetben ez az ügynök nem tud­ja azt mondani a beruházóknak, hogy ez igenis jó befektetés” - mondta a szenátus külügyi bizottságának egyik tagja. Amerikában a világszervezetet leg­többször amiatt bírálják, hogy túl sok ügynökséget működtet, amelyeket össze lehetne vonni, s rengeteg az alkalmazott, akiknek egynegyedére semmi szükség nincs. Szapulják azokat az irodákat és programokat, amelyek szerintük egyéb célt nem szolgálnak, mint hogy kényel­mes állást biztosítsanak a harmadik világ országaiban vezető tisztséget betöltő po­litikusok családtagjainak. Nézeteltérések mutatkoznak a Bizton­sági Tanács átalakítása körül is. Míg az Egyesült Államok a BT állandó tagjai kö­zött akarja látni Japánt és Németorszá­got, a harmadik világ ezt csak akkor haj­landó elfogadni, ha legalább három har­madik világbeli állam szintén a BT állan­dó tagja lesz. Amikor Kofi Annan erről tárgyalt az amerikai kongresszus vezetői­vel, süket fülekre talált. Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának vezetője figyelmeztetett arra, hogy ehhez az alap­okmány megváltoztatására volna szük­ség, amit az amerikai szenátusnak kell jó­váhagynia, márpedig arra várhatnak. Az ENSZ működése szempontjából az amerikai támogatás létszükséglet. Washington adja a világszervezet béke­­fenntartással összefüggő kiadásainak csaknem 35 és az összes költség mintegy 25 százalékát. A második legnagyobb összeget - körülbelül 16 százalékot - Ja­pán fizeti. Oroszország kevesebb mint 7 százalékkal járul hozzá a működéshez, s körülbelül ennyit ad Franciaország és Nagy-Britannia is. Az amerikai konzervatívok a hozzá­járulást aránytalanul magasnak találják, az USA befolyását aránytalanul ala­csonynak. Jesse Helms szenátor elszán­tan ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ reformokkal szolgáljon meg minden amerikai dollárt. Mindamellett általá­nos vélemény, hogy a kongresszus úgy is maga dönti el, mennyit és mikor fizet a szervezetnek - Kofi Annan hiába is hi­vatkozik a fizetési kötelezettségre. Az egyik republikánus párti szenátor politi­kai tanácsadója így foglalta össze a kongresszus véleményét: „Bárki bármit mond, az ENSZ egy centtel nem kap többet, mint amennyit a kongresszus fi­zetni hajlandó, és ha ezt nem veszik tu­domásul, akkor az Egyesült Államok ítéletnapig adós marad.” • Révai Zsolt Washington HATTER Az ENSZ örökös adósa ­ Újfasiszta felvonulások Németországban MTI A német rendőrség nagy erők mozgósításával és tömeges őrizetbe vételekkel akadá­lyozta meg csütörtökön, hogy újfasiszták több városban fel­vonulásokat tartsanak. Lipcsében a szélsőjobbol­dali Német Nemzeti Demok­rata Párt (NPD) tervezett nagyszabású megmozdulását a hatóságok némi huzavona után szerdán betiltották, ám ennek ellenére újfasiszták és az ellenük tiltakozni kívánó baloldaliak százai próbáltak bejutni a városba. A szomszédos tartomá­nyokból megerősített rendőr­ség minden bevezető utat el­lenőrzött, és a gyanús szemé­lyeket visszafordította. En­nek ellenére több száz szélső­jobboldali gyűlt össze a meg­mozdulás tervezett helyszí­nén, a Népek csatája emlék­mű előtti hatalmas téren. A több mint négyezer rendőr megakadályozta, hogy össze­csapjanak a szélsőjobboldali veszély ellen tiltakozó balol­daliakkal. Több mint 150 neonácit őrizetbe vettek. Majdnem negyven újfasisztát vettek őrizetbe az alsó-szász­­országi Hannoversch Mün­dhen nevű városban, ahol mintegy háromszáz szélső­­jobboldali tartott felvonulást. A menetelők összecsaptak a szélsőbaloldali, úgynevezett autonómok egy ötvenfős cso­portjával. A rendőrség csak többórás küzdelem árán tud­ta szétválasztani a két vereke­dő társaságot. Egy rendőr sú­lyosan megsebesült. MTI Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali párt, a Nem­zeti Front vezetője hosszas ha­bozás után szerdán bejelentet­te: nem indul képviselőjelölt­ként az előrehozott választáso­kon. Ezt azzal indokolta, hogy a kormánypártok veresége esetén Jacques Chirac elnök szerinte kénytelen lesz lemon­dani államfői tisztségéről, azaz új elnökválasztást fognak tar­tani, s ő maga már erre készül. Párizsi szakértők azonban sok­kal inkább abban látják a dön­tés okát, hogy az előrehozott választások váratlan kiírásával Chirac valóban nehéz helyzet­be hozta Le Pent, s a pártveze­tő nem nagyon talált olyan vá­lasztókörzetet, ahol esélye lett volna a győzelemre. Le Pen a Nemzeti Front tegnapi, hagyományos felvo­nulásán is hevesen támadta a jobboldali kormánypártokat, s személyesen Chiracot. Szerin­te az államfő az előrehozott választások kiírásával „rab­lást” követett el, s éppen az ő pártját akarta nehéz helyzetbe hozni. - Ha a jelenlegi politika folytatódik, akkor még az év­század vége előtt Franciaor­szág eltűnik a nemzetközi po­rondról - vélte a politikus, aki egyben pártját a munkanélkü­liek és a munkások legfőbb vé­delmezőjének állította be. A felvonuláson a szervezők szerint több mint húszezren, a rendőrség szerint viszont csak nyolcezren vettek részt, min­denesetre a Nemzeti Front hí­vei az ország összes táját kép­viselték. A menet élén a ha­gyományoknak megfelelően középkori ruhába öltözött lo­vasok haladtak, egy fiatal, Jeanne d’Arcot megszemélye­sítő lány vezetésével: a száz­éves háború francia hősnője ugyanis a párt jelképének szá­mít, s a csütörtöki tüntetés résztvevői természetesen útba ejtették párizsi lovasszobrát is. Le Pen nem indul a választásokon Az elnöki szék a cél KÜLFÖLD Albright nem tesz újabb engedményeket Moszkvának Csekély az esély a megegyezésre Némileg közeledtek ugyan az álláspontok a NATO-orosz egyezmény ügyében Madeleine Albright amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai megbe­szélésein, de az áttörés még várat magára. A katonai kérdések­ben ugyanis továbbra is számottevőek a nézeteltérések. MH-összefoglaló A két és fél órás megbeszélést követő sajtóértekezleten Ma­deleine Albright úgy fogal­mazott, hogy „valamelyest csökkentek a nézeteltéré­sek”, konkrétumokat azon­ban nem említett. Noha Jev­­genyij Primakov szerint „elő­rehaladott állapotban van” az egyezmény, vannak még né­zeteltérések, elsősorban ka­tonai téren, amelyek megol­dása nélkül Moszkva nem tartja lehetségesnek az egyez­mény aláírását. Primakov hangsúlyozta, hogy a NATO-bővítés ügyében fennálló né­zeteltérés ellenére Moszkva és Washington az európai sta­bilitás híve. Az orosz külügy­miniszter megítélése szerint a felek érdekeltek abban, hogy május 27-én Párizsban aláír­ják a NATO-orosz egyez­ményt. Albright az aláírás dá­tumával kapcsolatos kérdé­sekre válaszolva óvatosan fo­galmazott, és óvott a sietség­től. Madeleine Albright teg­nap délelőtt érkezett meg Moszkvába, hogy orosz kollé­gájával folytassa a NATO és Oroszország kapcsolatait meghatározó megállapodás előkészítését. A hírügynöksé­gi jelentések szerint az ameri­kai fél hangsúlyozta, hogy a végső szót a NATO főtitkárá­nak kell kimondani. Jevge­­nyij Primakov a hónap elején találkozik Javier Solanával. Albright moszkvai tárgya­lásait megelőzően telefonon beszélt Borisz Jelcinnel, és egyebek között elmondta, hogy a washingtoni vezetés konstruktív párbeszédet kí­ván folytatni Moszkvával, és kész a mindkét fél számára elfogadható megoldások fel­kutatására. Jelcin pedig meg­jegyezte, hogy támogatja a két miniszter erőfeszítéseit. Strobe Talbott amerikai kül­ügyminiszter-helyettes és Pri­makov orosz külügyminiszter szerdai megbeszélései sem hoztak áttörést 1997. MÁJUS 2., PÉNTEK Távoznak a britek Mobutu és Kabila találkozik szombaton Szombaton kerül sor Mobutu Sese Seko zaire-i elnök és Laurent Kabila, a felkelők vezetője közötti találkozóra, amelyet eredeti­leg péntekre terveztek. A helyszín a „Outeniqua” nevű dél-afri­kai hadihajó lesz. MH-összefoglaló A hírt a zaire-i válság rende­zése érdekében közvetítő po­litikusokhoz közel álló forrá­sok hozták nyilvánosságra csütörtökön. A hírügynöksé­gek által idézett források sze­rint a hetek óta intenzív köz­vetítő tárgyalásokon szerve­zett kétoldalú megbeszélésre Zaire és Angola partvidéke mentén, nemzetközi vizeken kerül sor. A megbeszélésen Nelson Mandela dél-afrikai államfő elnököl. A tervek szerint ugyancsak jelen lesz Thabo Mbeki dél-afrikai alel­­nök, Aziz Pahad külügymi­niszter-helyettes, és Moha­med Sahnun, az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet kü­­lönmegbízottja, Bill Richard­son amerikai megbízott vár­hatóan csak a találkozó első szakaszán vesz részt. Nagy-Britannia zaire-i nagykövete csütörtökön fel­szólította a brit állampolgáro­kat, hogy - amennyiben nincs halaszthatatlan teendőjük az országban - azonnal hagyják el a belháború sújtotta közép­afrikai köztársaságot. A nagy­követ figyelmeztette az érin­tetteket: ezt addig tegyék meg, amíg a rendszeres légijá­ratok és kompok még üzemel­nek -jelentette a Reuter. A zaire-i felkelők - a se­gélyszervezetek meglepetésé­re - szerda este megkezdték a ruandai menekültek Kisanga­­niba szállítását - jelentette a Reuter. A szervezetek mun­katársai szerint szerda éjjel a második, menekültekkel zsú­folt vonat érkezett meg várat­lanul Kisanganiba, ahol meg­kezdték egy átmeneti tábor kialakítását a nemzetközi re­pülőtér mellett. A vonat, amelyen több mint ezren utaztak, újabb menekültekért indult vissza - közölték az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának munkatársai. Ki­­sanganiból 200 menekültet lé­gi úton szállítottak a ruandai fővárosba, Kigaliba. Vasárnap a felkelők veze­tője 60 napos határidőt adott a Kisanganitól délre fekvő dzsungelben elrejtőzött me­nekültek kitelepítésére. A ha­táridő csütörtökön lépett élet­be. ENSZ-illetékesek szerint azonban még a felkelők együttműködésével sem le­hetséges hatvan nap alatt ki­telepíteni mind a százezer, Ki­sanganitól délre menekült és a Zaire többi részén lévő töb­bi kétszázötvenezer ruandai hutut. Négy hónap után először jelent meg Tiranában Sali Berisha albán elnök FOTÓ: MTI/EPA - ARMANDO BABANI Irán nem látja szívesen a bonni nagykövetet MH-összefoglaló Irán nem örülne, ha a német nagykövet hamarosan vissza­térne Teheránba, és nem siet­teti saját nagyköveteit sem, hogy ismét foglalják el európai állomáshelyüket. Az IRNA hírügynökség szerint Ali Ha­­menei ajatollah, Irán vallási vezetője utasította a külügymi­nisztériumot, hogy egy bizo­nyos ideig ne engedje meg a német nagykövet visszatérését Teheránba. Elrendelte azt is, hogy a külügyminisztérium ne kapkodja el Irán nagykövetei­nek visszaküldését az Európai Unió államaiba. Ali Akbar Velajati külügyminiszter egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Irán „nem fog elkesered­ni akkor sem, ha a német nagy­követ sohasem tér vissza Te­heránba, sőt még talán örülni is fog neki”. Az Európai Unió külügy­miniszterei kedden felfüggesz­tették a miniszteri szintű kap­csolatokat Iránnal, miután áp­rilis 10-én egy németországi bíróság az úgynevezett Myko­­nos-perben kimondta: az iráni vezetést felelősség terheli azért az 1992-ben Berlinben elkövetett merényletért, melyben négy iráni kurd lelte halálát. Az EU-külügyminisz­terek ugyanakkor kimondták, hogy a tagországok nagyköve­tei - ha kormányuk akarja - visszatérhetnek Teheránba. Ezt azonban szerdán, a tehe­­ráni bejelentés után leállítot­ták. Az EU holland elnöksége azt is kinyilvánította, hogy a kedden elfogadott teljes intéz­kedéscsomagját visszavonja, és szigorúbbra cseréli, ameny­­nyiben Irán ragaszkodik ah­hoz az álláspontjához, hogy egyes EU-tagországok nagy­követeinek visszatérése Tehe­ránba nemkívánatos. Az EU külügyi tanácsának soros el­nökségét ellátó miniszter, a holland Hans van Mierlo kü­lön üdvözölte, hogy a szerdán tartott társulási tanácsülések alkalmával a magyar és a len­gyel külügyminiszter jelezte, hogy országuk csatlakozik az EU Iránnal kapcsolatos leg­utóbbi nyilatkozataihoz. Az EU elnöksége különös­képpen kifogásolta, hogy Irán csupán néhány tagország ellen tesz jogi lépéseket egy olyan politikával kapcsolatban, amelyet a tizenötök egyértel­műen támogatnak. Az EU nyomatékosítani fogja Tehe­rán hágai nagyköveténél, hogy a döntések valamennyi EU-tagország támogatásával és egyetértésével születtek. Gingrich óva inti Pekinget MTI Bill Clinton a Fehér Házban fogadta a washingtoni hivata­los látogatáson tartózkodó kí­nai külügyminisztert. Csien Csi-csen a szerdai találkozón biztosította az amerikai elnö­köt, hogy Peking szuverenitá­sa kiterjesztése után is tiszte­letben fogja tartani Hong­kong politikai és gazdasági autonómiáját. Újságíróknak nyilatkozva Bill Clinton közölte, hogy a Csien Csi-csen részéről el­hangzottak megelégedésére szolgáltak.­­ Biztosított arról, hogy Peking teljesíteni fogja a Hongkong visszaadásáról 1984-ben született megállapo­dás előírásait - mondta az el­nök, hozzáfűzve: reméli, hogy Kína valóban a kilátásba he­lyezett politikát folytatja majd a fennhatósága alá kerülő brit koronagyarmattal szemben. Newt Gingrich, az ameri­kai képviselőház befolyásos elnöke ugyanakkor ismétel­ten figyelmeztette Kínát: sú­lyos károk érhetik a kétolda­lú viszonyt, ha Peking nem váltja be ígéretét, és nagy­mértékben korlátozni fogja a hongkongiak polgári szabad­ságjogait. Megerősítette azt is, hogy nem támogatja a normális kereskedelmi kap­csolatokat biztosító legna­gyobb kedvezményes státus (MFN) további egy évre való meghosszabbítását Kína szá­mára, inkább azokat a javas­latokat részesíti előnyben, amelyek három-hat hónapra korlátoznák a kiterjesztést. Clintonnak június 3-áig kell döntenie a kínai MFN- státusról, méghozzá a kong­­­­resszus jóváhagyásával. A Fehér Ház egyértelműen az egy évre szóló meghosszab­bítás mellett van. Törökországnak helye van Európában A török és a görög külügymi­niszter Brüsszelben megálla­podott az úgynevezett „böl­csek tanácsa” felállásában, amely számba veszi a két or­szág vitás kérdéseit és megol­dásokat javasol azokra. MH-Brüsszel____________ Kedden a késő éjjeli órákban fejeződött be Luxembourg­ban az Európai Unió és Tö­rökország társulási tanácsülé­se, amelyre a görög kormány ellenállása miatt másfél éve nem kerülhetett sor. Bár az igazi áttörés elmaradt a két or­szág viszonyában, abban sike­rült megállapodni, hogy a helyzet tanulmányozására fel­állítanak egy független bizott­ságot, amelybe mindkét or­szág egy-két főt delegál. A „bölcsek tanácsa” javaslatai ugyan nem lesznek kötelező érvényűek, de várhatóan hoz­zájárulnak a válság megoldá­sához. Athén ugyanakkor tovább­ra is blokkolja az EU-Ankara közötti vámunió hátrányai kompenzálására felajánlott 300 millió ECU felszabadítá­sát. Az EU miniszterei mege­rősítették, hogy Törökország­nak helye van az integráció­ban, és a többi jelölthöz ha­sonló feltételrendszer alapján bírálják el jelentkezését. Tan­­su Ciller török külügyminisz­ter sajtótájékoztatóján egyér­telműen Athént tette felelőssé az áttörés elmaradásáért. Nem volt hajlandó visszavonni a korábbi fenyegetést, hogy An­kara megvétózza a NATO bő­vítését, ha nem kap kellő ga­ranciát arra a csatlakozásra. Hans van Mierlo holland kül­ügyminiszter és Hans van den Broek, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja egya­ránt hosszú folyamatról be­széltek, amely elvezethet Tö­rökország csatlakozásához. • Gordon Tamás Nagy élelmiszersegély Észak-Koreának MH-összefoglaló Az észak-koreai éhínség le­küzdésére Dánia, Nagy-Bri­tannia, Tajvan és több nem kormányzati szervezet 15 ezer tonna élelmiszert és mezőgaz­dasági eszközöket szállított Észak-Koreába. A segélyado­mányt az ország nyugati ten­gerpartján fekvő Nampho ki­kötővárosban rakták ki - je­lentette a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A külvilágtól gyakorlatilag her­metikusan elzárt országban a több éve katasztrofális termés­­eredmények, a túlzott fegyver­kezés, a kudarcot vallott terv­­gazdálkodás vezetett egyebek között a válsághoz. Az ENSZ már több felhívásban sürgette az élelmiszersegélyeket a nél­külöző Észak-Korea számára. Az Egyesült Államok vasár­nap kezdi meg a szántásokat - jelentette az AFP. A súlyos élelmiszerhiány elsősorban a mezőgazdasági lakosságot sújtja. A Vöröske­reszt adatai szerint a parasz­tok sok helyütt füvet és fakér­get esznek a fenyegető éhha­lál elkerülése céljából. A ga­bonaraktárak március közepe óta üresek, és az észak-koreai vezetés két héttel ezelőtt első ízben beismerte, hogy a króni­kus élelmiszerhiány követ­keztében gyerekek halnak meg az országban. A japán rendőrség szerint Észak-Korea tíz japán állam­polgár, köztük egy 13 éves kislány elrablásáért felelős. Ezt a japán rendőrség vezető­je, Date Okiharu jelentette ki szenátusi meghallgatásán csü­törtökön.­­ Ezen ügyek tisztá­zásáig Japán nem részesíti élelmiszersegélyekben Észak- Koreát - erősítette meg Ka­­dzsijama Szeiroku a japán kormány álláspontját. A közléssel egyidejűleg lá­tott napvilágot az amerikai külügyminisztérium jelentése, amelyben Észak-Koreát az idén is a „terrorizmust támo­gató” két ország között sorol­ják föl. A jelentés szerint ugyan 1987 óta egyetlen nem­zetközi terrorakciót sem lehet bizonyíthatóan Észak-Koreá­­val kapcsolatba hozni, ám Phenjan változatlanul mene­déket nyújt a japán Vörös Hadsereg nevű szélsőséges szervezet tagjainak. Háttér a 12. oldalon

Next