Magyar Hírlap, 1997. május (30. évfolyam, 101-112. szám)

1997-05-03 / 102. szám

1997. MÁJUS 3., SZOMBAT • Folytatás az 1. oldalról Egy évvel a parlamenti válasz­tások előtt a szavazók várható magatartását vizsgáló kutatá­saink alapján kizárható annak lehetősége, hogy a jelenleg nagyjából hasonló támogatott­ságot élvező három vezető párton kívül másnak is esélye lenne a választások megnyeré­sére. A határozott pártorientá­cióval nem rendelkezők igen nagy száma miatt a politikai erők közötti versenyben kitün­tetett jelentőségű lesz a pártok mögötti potenciális szavazó­tábor mozgósításának képes­sége. Miután az elmúlt ne­gyedévben a vezető pártok tá­mogatottságának globális mu­tatóiban jelentős elmozdulá­sok nem figyelhetők meg, ér­demes figyelmet fordítani a szavazóbázisok belső arányai­nak változására. Törzsszavazókban a remény A korábbi kutatások alapján az egyik nyitott kérdés a szo­cialisták szavazótáborának las­sú, de folyamatos lemorzsoló­dásával kapcsolatban fogalma­zódott meg. Vajon kormány­párti pozícióból visszafordít­­ható-e, illetve megállítható-e még ez a folyamat? Az elem­zők egy része amellett érvelt, hogy valójában nincs szó drasztikus népszerűségvesz­tésről, hiszen a szocialisták a kormányzás nehézségei, a Bokros-csomag bevezetésével keltett szociális feszültségek, valamint az egyre-másra fel­színre kerülő korrupciós bot­rányok ellenére még mindig a népszerűségi lista élmezőnyé­ben találhatók. Az MSZP tár­sadalmi beágyazottsága, szo­ciális kapcsolatrendszerének kiépültsége, a párt szervezett­sége és gazdasági tőkéje olyan komoly erőforrást jelent, amelynek révén megkerülhe­tetlen tényezővé vált a magyar politikai életben. Törzsszava­zói ezért tartottak ki és fognak kitartani mellette a következő választásokon is. A kutatók másik csoportja abból kiindulva nem osztja ezt a véleményt, hogy a szocialis­ták az 1994-es választásokon egyaránt megkapták a rend­szerváltás nyerteseinek és veszteseinek szavazatait, mára azonban mindinkább a rend­szerváltás nyerteseinek straté­giai érdekeit képviselik. A kormány gazdaság- és társada­lompolitikája mély identitás­­válságot okozott a párt balol­dali szavazótáborában. Külö­nösen a társadalom alsóbb ré­tegei körében nőtt ugrássze­rűen a szocialista párt elutasí­tottsága. A párttal kapcsolatos csalódottsági hullám elérte a szavazóbázis belső magjához tartozó, határozottan baloldali érzelmű egykori MSZMP-ta­­gokat is. Megkezdődött tehát a szavazóbázis egyik meghatá­rozó pillérének olvadása, amely az általános választói tá­mogatottság visszaesését vetít­heti előre. Mindez a párt poli­tikai vonalvezetésével függ össze, az erodálódási folyamat megállítását csak a szociálde­mokrata identitás kialakítása és ennek megfelelő politikai irányváltás következetes vé­­gigvitele eredményezheti - vé­lik ennek a nézőpontnak a képviselői. A kutatási adatok alapján az elmúlt negyedévben a szo­cialisták szavazótáborán belül ellentmondásos folyamatokat figyelhetünk meg. Globális szinten valóban megállni lát­szik a szavazótábor lemorzso­lódásának hónapok óta tartó folyamata. Az MSZP Buda­pesten visszaszerezte korábbi befolyását, ezzel egy időben pedig számottevő mértékben növelte támogatottságát a ve­zetők és középszintű szellemi foglalkozásúak körében. Szembetűnő, hogy a pártpre­ferenciával rendelkező vezető beosztásúak 50 százaléka a szocialistákra voksolna egy most vasárnapi választáson. Az adatok alapján elmondha­tó, hogy mára a vezetők cso­portja lett az egyetlen társadal­mi csoport, amelyben a szocia­listák dominanciája ilyen átütő erejű maradt. A „nyertesek pártja” hipotézisét látszik alá­támasztani az is, hogy a parla­menti pártok szavazóbázisait összehasonlítva, a szocialisták szavazótáborának a legmaga­sabb a jövedelmi átlaga. Feltű­nő jelenség, hogy az elmúlt ne­gyedévben - feltehetően az SZDSZ válságának következ­ményeként - megjelentek a volt szabad demokrata sza­vazók a szocialisták szavazó­­bázisában. . „ Az MSZP erőpozícióját be­folyásoló egyéb háttérválto­zókban bekövetkezett elmoz­dulások azonban éppenséggel arra utalnak, hogy korántsem tekinthető mélyrehatónak a szavazótábor felszíni stabilizá­lódása. A szocialisták mozgás­terét nagyon jelentősen szűkí­ti, hogy továbbra is messze a legelutasítottabb párt a ma­gyar közéletben. A pártot vá­lasztók mintegy 44 százaléka állítja azt, hogy semmiképpen nem adná voksát a szocialis­tákra. Az elmúlt negyedévben emellett jelentősen csökkent azoknak a száma, akik szerint az MSZP nyerné a választáso­kat. Ma már többen gondolják befutónak a kisgazdákat, mint a szocialistákat. Csökkent azok száma is, akik második pártként a szocialistákra sza­vaznának. Kutatási adataink összességében inkább azokat a véleményeket támasztják alá, amelyek a szocialista párt meggyengült szavazatstabili­záló és korlátozott szavazat­szerző képességére utalnak. Megjelent az értelmiség A választás végeredményét befolyásoló másik fontos kér­dés az FKGP szavazatmaxi­malizáló képességével kapcso­latos. Vajon kimerülnek-e a kisgazdák növekedési lehető­ségei, vagy a szocialisták 1994- es „protest” szerepét megörö­kölve az FKGP igazi gyűjtő­párttá válik? Az elemzők többségét alapvetően befolyá­solja a párt vezetőjével kap­csolatos pozitív vagy negatív érzelmi beállítódás. Minden­esetre az egyik típusú érvelés szerint a kisgazdák kimerítet­ték növekedési forrásaikat az­zal, hogy sikerült megszerez­niük a szocialistáktól azokat az alacsonyabb státusú szavazó­kat, akik a „kisember-közpon­tú” politizálás ígérete miatt ’94-ben Horn Gyula pártjára szavaztak. A kutatási eredmények mind ez ideig arra engedtek következtetni, hogy a kisgaz­dák sikerének igen komoly akadálya lehet a párt csekély vonzereje az értelmiség és az iskolázottabb szavazók köré­ben, valamint az igen gyenge szavazatszerző képesség a po­litikailag és gazdaságilag ki­emelkedően fontos főváros­ban. Legújabb kutatási ered­ményeink ha áttörést nem is, de figyelemre méltó elmozdu­lást mutatnak az említett két területen. Az elmúlt három hónapban az FKGP az egyete­mi végzettségűek körében ugyan nem tudta növelni befo­lyását, de a főiskolai diplomá­sok körében megduplázta tá­mogatottságát. Minden ötödik főiskolát végzett pártválasztó a kisgazdákra adná szavazatát egy most vasárnapi választáso­kon, így a diplomások (egyete­mi és főiskolai végzettségűek együtt) aránya a kisgazdák szavazótáborában már meg­közelíti a 10 százalékot. Ha­sonló növekedést ért el a párt a középszintű szellemi foglalko­zásúak és az értelmiségiek kö­rében is. A legújabb negyed­éves adatokból tehát éppen­séggel nem arra lehet követ­keztetni, hogy az értelmiség becsukná a kaput a Kisgazda­­párt előtt. A szavazói támoga­tottság területi megoszlását vizsgálva az adatok arra utal­nak, hogy a kisgazdák a fővá­rosban is javítottak pozícióju­kon, függetlenül attól, hogy Budapesten továbbra is az át­lagosnál gyengébb a támoga­tottságuk. A választók társa­dalmi önbesorolását alapul vé­ve kitűnik, hogy a magukat a munkásosztályhoz sorolók kö­rében a kisgazdák már hosszú hónapok óta népszerűbbek, mint a szocialista párt. Az el­múlt időszakban az FKGP- nek sikerült növelnie támoga­tottságát a női szavazók köré­ben, és tartja a második leg­erősebb párt pozícióját a 26-35 éves korosztályoknál. Úgy tű­nik, hogy az alacsony társadal­mi státusú szavazók körében a szocialista párt szerepét átvet­ték a kisgazdák, ezek a válasz­tók tőlük várják szociális hely­zetük jobbra fordulását. Az FKGP erőpozícióját mindezek mellett jelentős mértékben meghatározza, hogy az új sza­vazatok megszerzése mellett már hosszú ideje a legnagyobb szavazatmegtartó képességet mutató politikai párt. 1994-es szavazóinak több mint kéthar­mada jelenleg is a pártot támo­gatja, az újonnan szerzett tá­mogatók körében az egykori szocialista szimpatizánsok do­minanciája érvényesül. A kis­gazdák növekvő nyerési esé­lyeit mérsékli ugyanakkor, hogy a szocialisták után őket utasítják el a legtöbben. Min­dent egybevetve megállapít­hatjuk, hogy a kisgazdákkal kapcsolatos sztereotípiákat több tekintetben nem igazol­ták az újabb empirikus adatok, vagyis a kisgazdák lehetséges növekedési potenciáljának „kemény” korlátai sokak vára­kozásával ellentétben „pu­hábbnak” bizonyultak. Erősödő középpárt­ i pozícióját szívósan őrző és folyamatosan stabilizáló Fi­desszel kapcsolatban leggyak­rabban felmerülő kérdés a párt generációs jellegével és választói támogatottságának illékonyságával függ össze. Számos kutató körében régóta tartja magát az a nézet, hogy a bizonytalan választási részvé­telt mutató fiatal szavazókra épülő pártnak nincs komoly esélye választási győzelemre. A szkeptikus érvelések integ­ráns részét képezi mindemel­lett, hogy a párt fiatal vezetőit a polgárok még nem tartják al­kalmasnak komoly kormány­zati pozíciók betöltésére. Az ellenvéleményt megfogalma­zók szerint a Fidesz már kinőtt a generációs párt szerepköré­ből, ami pedig megmaradt a generációs jellegből, arra mint vérfrissítésre igen nagy szüksé­ge lenne a mai magyar politi­kai elitnek. A Fidesz társadal­mi beágyazottságának hiánya tény, de ennek nem csak hát­rányai vannak. A beágyazott­ság hiánya egyben azt is jelen­ti, hogy nincs le-, illetve elköte­lezve a hagyományosan erős, nagy gazdasági és értelmiségi érdekcsoportoknak. A kutatási adatok szerint a Fidesz az elmúlt negyedévben is sokat javított helyzetén, de a három nagy párt közül még mindig a legkevésbé stabil sza­vazótáborral rendelkezik. Nö­vekszik azoknak a száma, akik szerint a fiatal demokraták lesznek a befutók a következő választásokon, de mind a szo­cialisták, mind pedig a kisgaz­dák győzelmét többen jósol­ják. Saját támogatóinak is egyelőre csak mintegy harma­da bízik a Fidesz győzelmében. Mindemellett azonban a Fi­­desz-Magyar Polgári Párt ren­delkezik a parlamenti pártok közül a legnagyobb szavazat­szerző potenciállal. Az egykori MDF-szavazók 27 százaléka, a volt SZDSZ-szimpatizánsok 12, a kereszténydemokraták­nak pedig 10 százaléka jelen­leg a Fideszt támogatja. Az új szavazók mellett a kisgazdák után a Fidesz tudta a legtöbb régi támogatót is ma­gánál tartani. A szavazótábor nemcsak az egykori pártszim­pátiák szempontjából alakult át, hanem fontos strukturális változásokon is keresztülment. A szimpatizánsok átlagéletko­ra 41 évre emelkedett, ezzel pedig már nem a Fidesz, ha­nem az SZDSZ szavazótábora a legfiatalabb. Emellett to­vábbra is a Fidesz a legnépsze­rűbb a fiatal korosztályok kö­rében, a párt ugyanakkor az idősebbek között is jelentősen javította pozícióit. Az elmúlt időszakban a fiatal demokra­ták a legnagyobb növekedést a vállalkozók és az értelmiség körében érték el. Mindkét cso­portban a legnépszerűbb párt lettek, a pártpreferenciával rendelkező vállalkozók mint­egy 43 százaléka, az értelmi­ségnek pedig több mint egy­­harmada a Fideszre adná vok­sát egy most vasárnapi válasz­tásokon. A Fidesz politikai értelem­ben vett határozott középpárti jellegét nemcsak a párt ideoló­giai besorolása mutatja, ha­nem az is, hogy a párt szavazó­­bázisának közel kétharmadát az önmagukat a középosztály valamely csoportjához soroló választók adják. Összességé­ben tehát azt mondhatjuk, hogy a kutatási adatok alapján a Fidesz jó eséllyel veheti fel a versenyt a szocialistákkal és a kisgazdákkal a bizonytalan szavazók megnyeréséért. Tár­sadalmi beágyazottságának hiányát sikerrel kompenzál­hatják a párt másodlagos szim­pátiamutatóiban rejlő lehető­ségek. A következő egy évben különösen éles verseny fog ki­bontakozni a szocialisták és a Fidesz között az értelmiség és a vezető beosztásúak megnye­réséért, a kisgazdák és az MSZP pedig az alacsonyabb státusú társadalmi rétegek tá­mogatásának megtartásáért, illetve visszahódításáért fog kemény küzdelmet vívni. Szólni kell végül az SZDSZ jelentősnek tűnő, és a pártme­zőny kettészakadását eredmé­nyező népszerűségcsökkené­séről. Az elmúlt negyedévben az SZDSZ budapesti és értel­miségi támogatottsága vissza­esett. Ez azzal a következ­ménnyel járt, hogy a párt - időlegesen vagy végleg - elve­szítette domináns középpárti karakterét. 1994-es szavazói­nak közel 80 százaléka elhagy­ta a pártot, többségük elbi­zonytalanodott, illetve a Fi­deszt, az FKGP-t, valamint a legutóbbi időben az MSZP-t választotta új pártjául. Jelen­tősen nőtt a párttal való elége­detlenség a megmaradtak kö­rében is. A párt szavazótábo­rának nagyfokú elbizonytala­nodását mutatja, hogy közel 90 százalékot tesz ki a párthoz mérsékelten, illetve gyengén kötődők aránya. Az új pártve­zetésnek tehát nem lesz könnyű dolga, ha vissza akarja szerezni az SZDSZ megtépá­zott középpárti nimbuszát. STUMPF ISTVÁN Kettészakadt a pártok mezőnye A parlamenti pártok elutasítottsága a valamilyen pártot választók körében (1997. április) Forrás: Századvég-TÁRKI HATTER A A Számítástechmika-Sporttáborok­­ hetedik éve •­­aton­fűzfőn, 10-17 éveseknek, egész nyáron, , német, francia, olasz, spanyol, időtől a nyelvizsgaszintig, multimédia, számítógépes grafika, úszás, labdajátékok, aerobic stb. Balaton-part legmodernebb sportcentrumában. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A GORDIUS CONSULTING Gazdasági-Pénzügyi Tanácsadó és Vagyonértékelő Részvénytársaság (kiíró) a tulajdonosok megbízásából, mint a Pest-budai Vendéglátó Rt. v. a. végelszámolója, nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a végelszámolás alatt lévő Pest-budai Vendéglátó Rt. ((PB. V. Rt.) alábbi ingatlanjai megvásár­lására: l.a) Véndiófa étterem, parkoló - Balatonszárszó, Kossuth Lajos utca 2. -(hrsz. 1770. és 1764/1.) l.b) Csempebolt - Siófok, Semmelweis utca 2. - (hrsz. 9672/1/A/34.) l.c) Strand étterem (üvegház) - Balatonlelle, Hortenzia utca 5. - (hrsz. 5099/1.) l.d) Patak étterem - Kismaros, Vörös Hadsereg utca 1. - (hrsz. 1906/2.) l.e) Fasor panzió - Balatonszemes, Szabadság utca 72. - (hrsz. 1212.) l.f) Öreg vadász étterem - Balatonlelle, Szent István út - (hrsz. 3214.) l.g) Turistaház - Kóspallag-Kisinóc - (hrsz. 017/2. külterület) 1. h) MONOTEL fogadó - Kismaros, Kossuth Lajos utca 5. - (hrsz. 1727.) 1.1) Ferde lámpa borozó - Kismaros, Dózsa György utca 8. - (hrsz. 1701) 2. A kiíró jelen pályázatban limitárat nem állapít meg. 3. Az egyes ingatlanok megvásárlására a pályázat csak külön-külön ad­ható be, de minden­ pályázó korlátozás nélkül bármely ingatlanra pá­lyázhat. 4. A pályázati ajánlat benyújtásának határideje 1997. június 3-án 9 és 11 óra között. A pályázat benyújtásának helye: a kiíró hivatalos helyiségében, Buda­pest vm„ Váci út 110. A ép. 304. (ITC-irodaház). 5. A részvétel feltételei: • az ajánlat benyújtásától számított 90 nap időtartamra vonatkozó ajánlati kötöttség, • az ajánlattevő vételi szándéka bizonyítására köteles a részletes pá­lyázati kiírásban megjelölt módon „bánatpénzként” funkcionáló összeget a PB­ V. Rt. végelszámolási elkülönített számlájára befizetni. 6. Az ajánlatok érvényességének alapfeltétele a részletes pályázati ki­írást, valamint az ingatlanok adatait, jellemzőit tartalmazó információs memorandum előzetes megvásárlása. A tájékoztató dokumentumok ingatlanonként 12 000 Ft + áfa egységáron vásárolható meg az l.a)—­ ii) ingatlanok esetében Balaton Budapest Vendéglátó Rt. v. a. titkárságán (Budapest I„ Hess András tér 4.1. emelet) az l.i) ingatlan­ra vonatkozóan pedig a PB. V. Rt. titkárságán (Budapest I. Fortuna ut­ca 4.1. em.) személyesen, vagy meghatalmazott útján a titoktartási nyi­latkozat egyidejű aláírása mellett, hétköznapon 8.30-14 óra között. 7. A pályázatról és az ingatlanok főbb adatairól, jellemzőiről információ beszerezhető­­.a)p l.h) ingatlanokról a Balaton-Budapest Vendéglátó Rt. v. a. igazgatóságon - dr. Nardai Gyula elnök-igazgatótól - telefon: 156-9684. l.i) ingatlanról a Pest-Budai Vendéglátó Rt. v. a. igazgatóságán - Ké­kesi Ferenc elnök-igazgatótól - telefon: 155-7276. l. A pályázat kiírása és ügyintézése az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. versenyeztetési szabályzata alapján történik. Minden felme­rülő kérdésben ennek szabályai az irányadóak. Igény szerint egyéb információt ad: Kalmár György végelszámoló telefon: 175-2739,270-0282 05001 MH Eötvös Loránd Au­dományegyetem TTK Hallgatói Alapítvány dvtáborok Felsőfokon“­v Magyar Hírlap . V POLITIKAI ISKOLA BUDAPESTSCHOOLOFPOLITICS v TÁRKI a. ■ 7 . . fPMirwmaiaBBIM c*» Az adatfelvételt 1997. április 4-13. között a Társadalomkutatá­si Informatikai Egyesülés (Tárki) készítette. Az ország 61 települé­sén 1500 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A megkérdezettek válaszaiból be­csülhetők a lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95 százalékos valószínűséggel állítható, hogy a teljes mintára vo­natkozó adatok legfeljebb +2,6 százalékkal térhetnek el a felnőtt lakosság megkérdezésével kap­ható adattól. Zárt tárgyaláson döntött a bíróság Kordax-ügyben Kelemen Iván nem avatkozhatott a perbe Mint azt tegnapi számunkban közöltük, kedd délben zárt aj­tók mögött a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) eluta­sította a felszámolás alatt (fa.) álló Kordax Rt. keresetét a VPOP-val szemben, Írásunkban arra keressük a választ, miért zárt tárgyaláson bírálták el a Kordax ügyét. Vizsgálódá­sunk során egy különös tárgyalás körülményeire derült fény. A peres eljárásban a Kordax a vámhatóság két évvel ezelőtt hozott közigazgatási határozatait támadta meg, amelyek utólag a bírsággal együtt több mint 10 milliárd forintnyi fogyasztási adó megfizetésére kötelezte a cé­get. Mint ismeretes, 1994- ben a vámhatóság jogerős határozatokkal 0 forint áfát és 0 forint fogyasztási adót vetett ki a Kordaxra, az or­szágba behozott, bérmunká­ból származó késztermék után. Később a vámhatóság saját hatáskörében megvál­toztatta korábbi határoza­tait, s kivetette a fogyasztási adót, sőt bírságot is. A jog­szabályok szerint a jogerős határozatok megváltoztatá­sára csak akkor kerülhet sor, ha új körülmény merül fel. Az „új körülmény” a Kor­dax elnök-vezérigazgatója és két munkatársa ellen csem­pészet és más gazdasági bűn­­cselekmények miatt indított büntetőeljárás volt. Bár a bí­róság az ügyben mind ez ide­ig jogerős ítéletet nem ho­zott, a VPOP a rá vonatkozó jogszabályok adta felhatal­mazással a Kordax-vagyont zár alá vette. Kedd délelőtt, miközben folyt a tárgyalás, a bíróságon megpróbáltuk kideríteni, miért tárgyalják az ügyet zárt ülésen. Magyarázatot - a bí­rói függetlenségre hivatkoz­va - sem a PKKB elnökhe­lyettesétől, sem az illetékes csoportvezető bírótól nem kaptunk. Fél 12 körül a tár­gyalóterem előtt a folyosóra kijövő ügyvédektől érdek­lődtünk, azonban a Kordax Rt. felszámoló képviselője mindössze annyit árult el, hogy ők nem kértek zárt tár­gyalást. A VPOP nevében el­járó ügyvéd, Szentmiklósi Péter végül elismerte, hogy megbízója utasítására indít­ványozta a tárgyalás zárttá tételét. A folyosón tartózko­dó illetékes csoportvezető bíró hozzáfűzte: bíróság előtt a peres felek egyenlőek, így az alperes VPOP-t is megil­leti a jog, hogy ügyét akár adótitokra hivatkozva, zárt ülésen tárgyalják. Kérdés, vajon miért védi a VPOP a Kordax Rt. fa, vám- és adótitkát az érintett Kor­dax akarata, sőt tiltakozása ellenére. A tárgyalóterembe igyek­vő ügyvédek kedden 11 óra 40 perckor még nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy várható-e még aznap ítélethirdetés. Mint később megtudtuk, az ítéletet szinte a déli harangszóval egy időben hirdették ki. Szerdán lapunk kérdésére az ügyet tárgyaló Lénártné Márton Gizella bírónő meg­erősítette a Népszabadság szerdai számában megjelent hírt, miszerint elutasította a Kordax keresetét, s 14 mil­liárd fogyasztási adó és bír­ság megfizetésére kötelezte a céget. Kérdésünkre, hogy a zárt tárgyaláson rajta és az ügy­védeken kívül tartózkodott-e más is a tanácsteremben, a bíró elmondta, hogy két hi­vatalos személy. Közülük az egyik a már említett illeté­kes csoportvezető bíró volt, a másik hivatalos személy kilétét egyelőre homály fedi. Információnk szerint a zárt tárgyaláson ügyvédi kérdés­re sem nevezte meg a bíró a hivatalos személyek ne­vét, sőt jelenlétüket a frissen készített jegyzőkönyv sem rögzíti. A Magyar Hírlap több forrásból is megerősített in­formációja szerint a keddi tárgyaláson a Kordax Rt. el­nöke, Kelemen Iván levél­ben kérelemmel fordult a bí­rósághoz, hogy mint a Kor­dax fő részvényese, a felpe­resi oldalon beavatkozhas­son a perbe. Ezt lényegében azzal indokolta, hogy a Kor­dax Rt. megmaradt vagyonát kívánja védeni, ám kérelmét a bíróság elutasította. Ez a közbülső ítélet azonban nem jogerős, ez ellen fellebbez­ni lehet. Az, hogy a bíróság nem engedte meg, hogy Kelemen beavatkozzon a perbe, azt je­lenti, hogy a Kordax Rt. fa. nevében a bíróság által kije­lölt felszámoló egyedül dönt­heti el, hogy másodfokú bí­róság elé vigyék-e az ügyet. Könnyen előfordulhat, hogy a felszámoló nem fellebbezi meg a bíróság elsőfokú ítéle­tét a Kordax kontra VPOP perben. Információnk sze­rint Kelemen azért is akart a felperes oldalán perbe száll­ni, mert a VPOP az ellene in­dított büntetőeljárás során lefoglalta a bérmunkára megkötött szerződések ere­deti dokumentumait, azon­ban a VPOP a peres eljárás­ban nem ezeket csatolta, ha­nem csupán a dokumentu­mok fénymásolatai alapján készített fordítások másola­tait. Jóllehet a másolatokat és az „eredeti” fordításokat a bíróság a keddi tárgyaláson egybevetette, azt azonban nem tisztázták a peres eljárás során, hogy az eredeti szer­ződésekről készültek-e a for­dítások. Kelemen Iván meghallga­tásával például ez tisztázható lett volna, ha már a VPOP nem csatolta be az eredeti dokumentumokat. A VPOP két évvel ezelőtt büntetőeljárást indított a Kordax Rt. elnöke és két munkatársa ellen csempészet és más gazdasági bűncse­lekmények alapos gyanúja miatt. A VPOP álláspontja szerint 1994 körül a Kordax jóval több készterméket ho­zott be a bérmunkára kiszál­lított nyersolajból, mint amit abból a kinyerhető százalék alapján elő lehetett volna ál­lítani. Ezt a Kordax Rt. az el­múlt évek során folyamato­san tagadta, mondván: nem is hozhatott be többet, hiszen a határon - az érintett orszá­gok állami engedélye alapján is - folyamatosan ellenőriz­ték, hogy a szerződés szerinti mennyiségből mennyi érke­zett be az országba, s azt is, hogy még mennyi vár beszál­lításra. A bíróság a felperes Kor­dax kérésére a március 12-ei tárgyaláson még arra köte­­­lezte az alperes VPOP-t, hogy az érintett országok vámhatóságaitól kérjenek be hivatalos igazolást a beho­zott mennyiségekre vonat­kozóan, azonban később a VPOP tiltakozására ettől el­tekintett. Ehelyett a VPOP - a Ma­gyar Hírlap információi sze­rint - három igazságügyi szakértőtől kért szakvéle­ményt arról, hogy a Kordax Rt.-vel üzleti kapcsolatban álló külföldi finomítók kapa­citása lehetővé tette-e, hogy a Kordax számára előállítsa a szerződés szerint kért üzemanyagot. A bíróságon a VPOP jogi képviselője, Szentmiklósi Péter a folyamatban lévő peres ügyben nem kívánt nyilatkozni a Magyar Hír­lapnak. A Kordax jogi képviselő­je, Csikós Csaba lapunk kér­désére elmondta: megbízójá­nak azt javasolta, fellebbez­zék meg az ítéletet. Erről a végső döntést Magyari Jó­zsef felszámoló (Kossuth Holding) az írásban megkül­dött ítélet áttanulmányozása után hozza meg. • Torkos Matild

Next