Magyar Hírlap, 1997. május (30. évfolyam, 113-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

4 Magyar Hírlap O­rbán nem működne együtt Giczy vezette KDNP-vel A kereszténydemokrata pártelnök nem lepődött meg Orbán Viktor, a Fidesz-Ma­­gyar Polgári Párt elnöke a Nap Tv tegnap reggeli műso­rában kijelentette, hogy párt­ja nem tudja elképzelni az együttműködést a KDNP- vel, ha annak elnökévé ismét Giczy Györgyöt választják meg. Giczy lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem lepte meg Orbán bejelentése és szerinte egyértelmű helyzetet teremtett a választópolgárok előtt is. A Nap Tv tegnapi adásá­nak vendégeként Orbán Vik­tor újságírói kérdésre leszö­gezte: elképzelhetetlen a szö­vetség vagy együttműködés kialakítása egy olyan párttal, amelynek vezetője parazitá­nak, majd dögkeselyűnek ne­vezi a Fideszt. Orbán ezzel Giczynek a Fideszre vonatko­zó sajtónyilatkozataira emlé­keztetett. Giczy Györgyöt nem lepte meg Orbán Viktor bejelenté­se. A KDNP elnöke lapunk­nak kijelentette: a Fidesz el­nöke most egyszerűen csak kimondta, amit már egy ideje gondolt és éreztetett. Giczy azért sem tartja lesújtónak a bejelentést, mert szerinte Or­bán Viktor végre őszintén kö­zölte álláspontját, s egyértel­mű helyzetet teremtett a vá­lasztópolgárok előtt is. A KDNP elnöke ugyanakkor pártja belügyeibe való be­avatkozásnak tekinti Orbán kijelentését, amellyel nyo­mást akar gyakorolni a ke­reszténydemokrata tagságra a tisztújítás előtt. „Hiba lenne azonban feltételezni, hogy a Fidesz elnökének kijelentésé­től függ, kit választanak a kül­döttek a KDNP elnökévé” - vélekedett Giczy. Majd hoz­zátette, hogy a keresztényde­mokraták részéről egyébként is nehéz lenne elképzelni az együttműködést olyan párt­tal, mely a lehetséges szövet­ségesei köréből próbálja meg bővíteni szavazóbázisát. A le­hető legrosszabb magatartást jelenti, ha a Fidesz a konzer­vatív szavazótábor felé nyújt­ja ki a kezét - állapította meg. Giczy György egyébként fenntartja azt a korábbi véle­ményét, miszerint a Fidesz keselyűként körözve vár, mi­kor csaphat le arra, ami a KDNP-ből megmarad. En­nek ellenére a pártelnök la­punk érdeklődésére közölte: továbbra is lehetségesnek tartja az esetleges szövetséget a Fidesszel, ha a politikai szükség ezt diktálja. Benyo­másai szerint azonban a Fi­desz az MDF-fel sem alakít ki szövetséget, hiszen már meg tudta szerezni a párt sza­vazóbázisának egy részét. Orbán Viktor bejelentése csak részben teremtett új helyzetet az ellenzéki együtt­működésben, hiszen a KDNP korábban is közelebb állt az FKGP-hez és az MDF-hez, mint a Fideszhez - összegezte véleményét Giczy. •Cs. I.­F.A. Giczy György Orbán Viktor _________________ MAGYAR HÍRADÓ Ösztöndíjemelő kisgazdaindítvány (MTI) Az FKGP képviselőcsoportjának tegnapi tájékoztatóján elhangzott, hogy az FKGP-frakció önálló indítványt nyújtott be a felsőoktatási hallgatók ösztöndíjának emelése érdekében, mi­vel ez az illetmény az utóbbi időben még nominálértékben sem emelkedett. Baranyi Károly, a párt oktatási kabinetjének veze­tője szólt arról a jelenségről is, hogy a „kormánypártok egy évvel a választások előtt láthatóan igyekeznek elfoglalni a középisko­lák igazgatói székeit”. Példaként hozta fel a zuglói Egressy György Szakközépiskolát, amelynek vezetői posztjára a főváro­si önkormányzat oktatási bizottságának - tehát a kérdésben dön­tő testületnek - egyik szocialista tagja pályázik. Az MDF az egyházak mellett (MTI) Az MDF-nek a következő választásokon nem a parla­mentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöbért, hanem az emberek bizalmáért kell megküzdenie - hangoztatta a párt el­nöke. Lezsák Sándor téglási tájékoztatóján kifejtette, hogy párt­ja jövőjét illetően másfél évvel ezelőtt még ő sem volt ilyen de­rűlátó, ám a belső tisztújítás után az MDF-ben már helyreállt a rend és a nyugalom. Kijelentette: „akik becsaptak minket, man­dátumot vittek el tőlünk, azokkal nem kötünk politikai szövet­séget, de a helyi szervezeteink visszavárják a megtévesztett volt párttagokat”. Az MDF nemzeti minimumot megfogalmazó jö­vőképét szerinte jól szolgálná egy MDF-KDNP-Fidesz együtt­működés, s azt sem zárja ki, hogy helyi szinteken a választások második fordulójában együttműködés jön létre az MDF és az FKGP között. Bölcskei Gusztáv református püspökkel, a zsinat lelkészi elnökével folytatott megbeszélése után Lezsák aggasz­tónak nevezte az SZDSZ-nek az egyházak támogatását rendező szerződések elleni fellépését. Az MDF továbbra is síkraszáll a történelmi egyházak érdekeiért, mindent elkövet azért, hogy a szerződések az állam és az egyházak között mielőbb létrejöjje­nek - mondta Lezsák. Erkölcs a modern társadalomban (MTI) Mintegy száz elméleti és gyakorlati szakember pódium­beszélgetéseken folytat eszmecserét a személyes életszféra, a szolidaritás, a modernizáció, a gazdaság, a politika és a nyilvá­nosság kérdéseiről arról a tegnap kezdődött tanácskozáson, amelynek címe Modernizáció - Társadalom - Erkölcs. Gyulay Endre püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyette­se megnyitójában kívánatos célként említette a közjó előmozdí­tását, a társadalmi igazságosság elérését, amelyhez felkínálta az egyház tanítását. Kiemelte: az egyház nem diktálni akar, tanítá­sából ki-ki hasznosítson annyit, amennyit tud. Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora a mo­dern magyar társadalom egyik legfontosabb kérdésének nevezte annak tisztázását, hogy mi a szerepe az értéknek, az erkölcsnek, a szolidaritásnak. Úgy vélte, hogy hazánk jelenlegi legsúlyosabb problémája nem a gazdasági válság, hanem az értékvesztés. Alá­húzta: a csak az önérdeket követők, az erkölcs - szűkebben a szolidaritás - szükségességét tagadók indokolatlanul hivatkoz­nak a liberalizmusra. Ennek a sokszínű filozófiai irányzatnak ugyanis nem ez az álláspontja, ez a megközelítés legfeljebb a liberalizmus vulgarizált változata lehet. KDNP-gála a nagycsaládokért (MH) A KDNP elnöksége ma jótékonysági gálaestet rendez a válságos helyzetbe került nagycsaládok támogatására. Az est fő­védnöke Giczy György pártelnök, védnöke pedig Füzessy Tibor, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke és Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar referense. A gálaest bevételét olyan családok támogatására fordítják, akik a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között is több gyermeket vállalnak, s ez­zel eleget tesznek hazafias kötelességüknek. Továbbél az SFOR és Pécs szerződése (MTI) Meghosszabbították az SFOR pécsi logisztikai központja és a város megállapodását, miután a boszniai stabilizáció elhúzó­dása miatt a nemzetközi katonai erők mandátumának határide­je is kitolódott a jövő év közepéig. Az 1998 áprilisáig szóló bérle­ti szerződést csütörtökön írta alá Tonny Andersen, az SFOR- csoport svéd parancsnoka és Papp Béla pécsi alpolgármester. SZER-anyagok a Széchényiben (MTI) Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Szabad Európa Rádió (SZER) szerződést kötött a rádió magyar anyaga másolatának átadásáról. A dokumentumot csütörtökön Pop­­rády Géza, az OSZK igazgatója és Ross Johnson, a SZER ta­nácsadója írta alá. A szerződés alapján a nemzeti könyvtár a kö­vetkező években 4400 tekercs hangszalag, 200 tekercs mikrofilm és 650 ezer oldal szöveg másolatát kapja meg, illetve másolatot készíthet az eredeti dokumentumokról. A könyvtár az anyagot folyamatosan veszi át, dolgozza fel és teszi hozzáférhetővé a ku­tatók számára. Marad az egészségügyi hozzájárulás MTI____________________ Az egészségügyi hozzájárulás jövőre is megmarad, de az csak az 1998-as költségvetés elké­szítésekor derül ki, hogy emel­kedik-e az 1800 forintos fizeté­si kötelezettség. Erről is szó volt az Országgyűlés szociális bizottságának csütörtöki ülé­sén, ahol a képviselők két újabb társadalombiztosítási törvényjavaslatot ajánlottak megvitatásra a Háznak. Az ülésen ezúttal sem vettek részt az ellenzéki pártok képviselői, akik így tiltakoztak az ellen, hogy a Ház néhány hét alatt vi­tassa meg e nagy horderejű előterjesztéseket. Az ülésen a kisebbik koalí­ciós párt képviselői fogalmaz­ták meg a legtöbb kritikát a tervezetekkel szemben. Béki Gabriella (SZDSZ) a tb-cso­­mag leggyengébb elemének nevezte a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíj­ra jogosultakról, illetve a szol­gáltatások fedezetéről szóló ja­vaslatot. Győrfi István, a Pénz­ügyminisztérium miniszteri biztosa elismerte, hogy nem erre a javaslatra lesznek a leg­büszkébbek, ám hangsúlyozta: éppen a tb részéről tapasztal­ták a legnagyobb ellenállást egy egyszerűbb, átláthatóbb rendszer kidolgozásával szem­ben. Elmondta, hogy a PM- ben dolgoznak a járulék-nyil­vántartási rendszer kialakítá­sán, s e hónap végére befejezik a munkáltatók számbavételét. A jövő év közepére, de legké­sőbb 1999 első felére pedig el­készül a biztosítottak nyilván­tartása. Könyv a elmúlt Elkészült a Magyarország po­litikai évkönyve 1997 című kö­tet, amelyben a múlt év belpo­litikai életéről kaphatnak rész­letes áttekintést az olvasók. A könyv első részében 26 írás elemzi a magyar politikai rendszer legfontosabb folya­matait és intézményeit, a gaz­daság alakulását. A második részben a belpolitikai kronoló­gia ad eligazítást 1996 legfon­tosabb eseményeiről. Itt a szerzők külön foglalkoznak az Országgyűlés törvényalkotó munkájával. Nyomon követ­hetők az Országgyűlésben, ha­ politika ✓ / //­­eve val­ ­amint a kormányban és a mi­nisztériumok felső vezetésé­ben történt személyi változá­sok. A kötetben három közvé­­leménykutató-intézet munka­társai ismertetik a legfonto­sabb politikai témájú kutatá­saik eredményeit. Külön fejezetet szenteltek a szerzők Magyarország euro­­atlanti csatlakozásának. Az ol­vasó megismerkedhet a priva­tizáció 1996-os történéseivel, s a kötetből nem maradt ki az év botránya, a sikerdíjügy sem. •P.J. BELFÖLD Tíz modern tanterv Várhatóan a jövő héten ter­jeszti a kormány elé az új érettségi tervezetét Magyar Bálint művelődési és közok­tatási miniszter. Ezt Báthory Zoltán közoktatási helyettes államtitkár jelentette be a nemzeti alaptanterv (nat) he­lyi és átmeneti tantervpályá­zatának díjátadásán. Nyolc átfogó és két áteme­lő tantervet fogadott el a mű­velődési tárca márciusban ki­írt pályázatának értékelése nyomán. A mintatantervek az országszerte létrehozott nat információs pontokra jut­tatják el még a tanév vége előtt. Ott tanulmányozhatják azok a pedagógusok, akik el­akadtak a tantervírásban. Báthory kiemelte: a tanterv­minták nem jelentik a köz­ponti kerettanterv visszaállí­tását, hiszen a díjazott pálya­munkák nem közvetlen mó­don hasznosíthatóak. Inkább módszertani útmutatók a he­lyi körülményekhez szabott megoldások felfedezéséhez. A Köznevelési Tanács a múlt héten jóváhagyta az új érettségi tervezetét. A Köz­oktatás-politikai Tanács, no­ha bírálni való pontokat is ta­lált a tervezetben, nem emel kifogást annak a kormány elé terjesztése ellen. Mint isme­retes, az új rendszerű érettsé­git először 2004-ben vezet­nék be. Az érettségi koncep­cióját Magyar Bálint várha­tóan a jövő héten viszi a kor­mány elé. • K. E. M. Magyar rendőrök Boszniában Júniusban lejár annak a 31 magyar rendőrnek a Bosznia- Hercegovinában végzett rend­­fenntartói szolgálata, melyet az ENSZ felkérésére tavaly kezdtek meg. Annak ellenére, hogy legtöbbjüket újabb egy évre szeretné a nemzetközi szervezet a térségben marasz­talni, már folyik a váltásukra siető rendőrcsoport válogatása Budapesten. A délszláv háború végén, az emberi jogok megvédésének céljából rendfenntartói kül­döttséget kért az ENSZ a ma­gyar kormánytól. A nagyrészt tiszti rangot viselő, 31 rendőr­ből álló csapat feladata a Bosz­nia-Hercegovinában dúló etni­kai lázongások okozta erősza­kos cselekedetek megakadá­lyozása, valamint csillapítása volt. Anand Shukla, az ENSZ Bosznia-hercegovinai Kikép­ző Központjának indiai veze­tője szerint a magyarok Mos­tarban és Brckón is nagy siker­rel, gyorsan és pontosan vé­gezték el feladataikat. Ebben magas szintű felkészültségü­kön, pszichikai és fizikai stabi­litásukon, valamint biztos an­gol nyelvtudásukon kívül az is nagy szerepet játszott, hogy el­lentétben a nemzetközi kon­tingens más országainak kép­viselőivel, a magyarokat nem kezelték idegenként a térség lakói. A 15 hónapig tartó sike­res misszió végéhez közeledve az ENSZ a 31 magyar rendőr közül tíz tartózkodásának meghosszabbítását, valamint egy 15 főből álló magyar kül­döttség felállítását kérte. A kérés teljesítéséről a ma­gyar kormány egyelőre még nem döntött. Ám akár kinn maradnak, akár hazajönnek júniusban a magyar rendfenn­tartó rendőrök, az már biztos, hogy az öt országból álló kon­tingens nem marad magyar részvevők nélkül. Az ORFK szervezésében tartott háromhetes felkészítő táborba végül 38 jelentkező ju­tott be, közülük ezen a hétvé­gén választják ki a kontingens kiképző központjának ha­zánkban tartózkodó vezetői azt a 26 fiatalt, akiket Bosznia- Hercegovinába vezényelnek. • Th. B. Százezreket érint a bevezetésre váró új díj Fizetni fog a környezetszennyező Elkészült a környezetterhelési díj bevezetéséről szóló előter­jesztés, amely várhatóan az év második felében a kormány elé kerül. Ha a parlament is jóváhagyja a százezreket közvet­lenül is érintő törvénytervezetet, akkor az új adójellegű elvo­nás „a szennyező fizet” elv alapján mindazokat sújtja majd, akik tevékenységükkel károsítják, illetve terhelik a környe­zetet. Levegő-, víz- és talajterhelési díj bevezetését tartal­mazza a tervezet. Általános tapasztalat, hogy a környezet túlzott igénybevéte­le a legtöbb esetben nem a szennyezések kibocsátóit sújt­ja, nem ők fizetik az általuk okozott károk elhárításának költségeit. Ha valaki például nem csatlakozik rá a csatorná­ra, hanem szennyvízszikkasz­tót alkalmaz, mentesül a csa­tornadíj fizetésétől, holott te­vékenysége gyakran jelentős talajszennyezést eredményez, amelynek felszámolása az álla­mot, az önkormányzatot ter­heli. Az ilyen és hasonló visszásságok megszüntetését célozzák a meglehetősen ala­csony hatékonyságú bírságo­kat kiegészítő környezetterhe­lési díjak. Ha a törvénytervezetet a kormány és a parlament jóvá­hagyja, az új díjat nemcsak a környezetet a határértékek fe­letti mértékben károsítóknak kell megfizetniük, hanem mindazoknak (magánszemé­lyeknek, közületeknek, gaz­dálkodóknak), akik tevékeny­ségükkel terhelik, szennyezik a környezetet. A díj bevezeté­sének egyik legfontosabb cél­ja, hogy a szennyezőanyag-ki­bocsátókat érdekeltté tegyék az általuk okozott károk mér­séklésében. Egzakt módon mérhető, el­lenőrizhető adatok alapján ob­jektív díjmegállapításra törek­szünk - hangsúlyozta érdeklő­désünkre Kovács Árpád, a környezetvédelmi tárca he­lyettes államtitkára. A díj ezért csak olyan anyagokra terjed ki, amelyekre van érvényes mérési szabvány vagy anyag­mérleg, így műszaki számítás alapján a kibocsátás megbíz­hatóan megállapítható. E fel­tételek figyelembevételével háromféle - levegő-, víz- és ta­lajterhelési - díj bevezetését vették tervbe. E két utóbbi te­her a lakosság széles rétegeit is érinteni fogja. Fizetésre köte­lezi mindazokat, akik élővízbe bocsátják szennyvizüket vagy nem csatlakoznak közcsator­nára, hanem tevékenységük­kel a talajt károsítják. Mivel a csatornázatlan háztartásban élők szennyezőanyag-kibocsá­tása pontosan nem állapítható meg, ezért a törvényjavaslat­ban a szennyvízdíjhoz hasonló mértékű, a kibocsátott szenny­víz mennyiségével arányos díj bevezetése szerepel. A levegő­­terhelési díj a kibocsátott szennyezőanyag(ok) tömegé­től, fajtájától függ, míg a víz- és talajterhelési díjat a szennye­zés nagysága, környezeti koc­kázata és a befogadó terület érzékenysége együttesen hatá­rozza meg. A díjat a tárgyévet követő esztendőben, március 31-éig, tehát az előterjesztés idei elfogadása esetén legko­rábban 1998 első negyedévé­ben, az előző évi tényadatok alapján kell befizetni. A kon­cepció szerint azok a gazdál­kodó szervezetek, amelyek je­lentős szennyezéscsökkentést eredményező fejlesztést hajta­nak végre, a beruházás időtar­tamáig jelentős kedvezményt kapnak a díjból. A végleges díjmértékek öt év alatt fokoza­tosan kerülnek bevezetésre. A díjbevételek a Környe­zetvédelmi Alap, illetve az önkormányzatok számláját gazdagítanák, s a pénzt tech­nológiai fejlesztésekre, kár­­mentesítési programokra, il­letve egyéb környezetvédel­mi beruházásokra fordíthat­nák. A díj elértéktelenedésé­nek megakadályozására két javaslatot dolgoztak ki a KTM szakértői: az egyik vál­tozat szerint a díj mértéke egyévi késéssel követné az infláció ütemét, a másik meg­oldás egy, az inflációt ellensú­lyozó szorzó beépítése volna. A jogszabály hatálya dif­fúz, mozgó forrásokra - a la­kossági széntüzelésből szár­mazó levegőszennyezésre, gépjárművekre - nem terjed ki. Kovács Árpád e döntést azzal indokolta, hogy a méré­si adatok szerint évtizedek óta a hőerőművek, nagyobb gyárak a legjelentősebb leve­gőszennyezők, míg a gép­kocsik szennyezőanyag-kibo­csátását lehetetlen volna ob­jektíven megállapítani. A jár­műtulajdonosok továbbra is üzemanyag-termékdíjat fi­zetnek, mivel az elfogyasz­tott üzemanyag mennyisége egyenesen arányos a szen­nyezéssel, és a termékdíj ad­minisztratív és adózási szem­pontból is könnyebben ke­zelhető. • Szilágyi A. János 1997. MÁJUS 23., PÉNTEK Összehangolt programok Közös állásfoglalás aláírásá­val zárult tegnap Budapesten nyolc kelet-közép-európai ország parlamenti környezet­­védelmi bizottságainak talál­kozója. A résztvevők megál­lapodtak nemzeti környezet­védelmi programjuk össze­hangolásában. A dokumen­tumot a térségben egyedül az atomenergia békés célú felhasználását szorgalmazó Szlovákia képviselője nem ír­ta alá, arra hivatkozva, hogy nem kapott erre felhatalma­zást a pozsonyi parlamenttől. Baráth Etele Az együttműködés, az in­formációcsere lehetőségéről tanácskoztak két napon át Magyarországon nyolc kelet­­közép-európai állam (Auszt­ria, Horvátország, Jugoszlá­via, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Ukrajna és Ma­gyarország) törvényhozásai­nak zöld képviselői. A meg­beszélésen nagy hangsúlyt ka­pott a térségben jelentkező környezetszennyezések közös elhárításának, illetve egyes környezetterhelő tevékenysé­gek kölcsönös ellenőrzésének lehetősége. Ennek megoldása különösen fontos lehet a ter­mészetföldrajzi helyzete ré­vén fokozottan kiszolgáltatott Magyarországnak - hangoz­tatta Baráth Etele, a parla­ment környezetvédelmi bi­zottságának elnöke. A tanácskozáson többek között szóba került egy re­gionális környezetvédelmi adórendszer és egy térségi in­formatikai hálózat kimunká­lásának lehetősége. • Sz.A.J. IMN­ A Westel 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytársaság (székhelye: 1117 Budapest, Kaposvár utca 5-7.) 1996. évi mérlege és eredménykimutatása Mérleg: 1996. december 31. ezer Ft Eszközök Befektetett eszközök 32 225 616 Immateriális javak 4 816 652 Tárgyi eszközök 27 389 133 Befektetett pénzügyi eszközök 19 831 Forgóeszközök 8 932 397 Készletek 1 214 384 Követelések 6 738 533 Értékpapírok 99 996 Pénzeszközök 879 484 Aktív időbeli elhatárolások 2 565 727 Eszközök (aktívák) összesen 43 723 740 Források Saját tőke 12 494 505 Céltartalékok 2 825 662 Kötelezettségek 26 484 658 Hosszú lejáratú kötelezettségek 20 849 663 Rövid lejáratú kötelezettségek 5 634 995 Passzív időbeli elhatárolások 1 918 915 Források (passzívak) összesen 43 723 740 1996. évi eredménykimutatás Működési költségek/ráfordítások 33 086 473 Adózás előtti eredmény 5 065 120 Mérleg szerinti eredmény 5 065 120 .­­ MH 5724

Next