Magyar Hírlap, 1997. június (30. évfolyam, 126-137. szám)
1997-06-06 / 130. szám
1997. JÚNIUS 6., PÉNTEK Pénz Plusz Piac Egy tőről fakadó OECD- és EU-követelmények Pukli Péter KSH-alelnök a statisztikai adathalmaz átrendezéséről Nemzetközi szervezetekhez csatlakozva egy-egy ország éppúgy „bemutatkozik”, mint ahogyan üzletemberek névjegyet váltanak. Magyarország egy éve lépett be az 1958-ban alakult Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak sorába. Mit tett azóta saját maga megismertetése érdekében, milyen adatokat tartott érdemesnek közölni magáról? Milyen tényekre voltak kíváncsiak Párizsban, megfelel-e a magyar adatfeldolgozás módszertana a „mértékadó” elemzéshez szükséges követelményeknek? Mi a különbség az EU és a párizsi székhelyű szervezet elvárásai között? - mindez kiderül Pukli Péter, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese lapunknak adott interjújából. • Május végére elkészült az OECD harmadik átfogó tanulmánya Magyarországról. Lesz-e benne meghökkentő megállapítás vagy számsor? Meglepő dolgok nem lesznek benne. Már csak azért sem, mert ezek a felmérések nagy műgonddal, az érintettekkel egyeztetve készülnek. Szeretnék utalni rá, hogy még fel sem merült a tagság gondolata, amikor a közgazdasági elemzéseinek alaposságáról ismert OECD illetékes munkatársai ellátogattak Magyarországra. A magas statisztikai képzettségükről híres szakemberek annak idején előbb rövid távú - havi - információkat kértek. Ezeket megkapták, az adatok elkészítésénél használt módszertani leírásokkal együtt. Ettől kezdve leginkább az összehasonlíthatóság elérésére törekedtek. Az, hogy tanulmányt szenteltek Magyarországnak, új minőséget jelentett az „ismerkedésben”; a dolgozat megírásában domináns szerepe van a statisztikai információknak, de minden más, az ország helyzetére vonatkozó politikai és társadalmi ténynek is. A tanulmányokat (amelyek egyébként a régebbi tagállamaikról is rendszeresen készülnek), három szakaszban írják: előbb a helyszínen felmérik a „kiszemelt” gazdaságot, majd kiegészítő információkat kérnek és mindvégig egyeztetnek az érintett állam illetékeseivel: végigjárják az összes tárcát, beszélgetnek politikusokkal. Azt kell mondanom, hogy az összes nemzetközi szervezet közül az OECD a legfogékonyabb a nemzeti sajátosságokra. • Az elemzéshez felhasznált adatok oroszlánrésze magyar eredetű. Mennyire felel meg feldolgozásuk az OECD „szabványainak”? A statisztikus mondatja velem a becslést: a magyar módszertan 70 százalékban azonos a párizsiakéval. Ugyancsak szakmai megjegyzés, hogy az ilyesmi persze pontosan nem mérhető dolog. Olyan mutatójuk nincs, amelyik a mi programunkban nem szerepelne. A régebbi tagállamokhoz képest eltérések két területen vannak. Egyrészt 10-15 évre visszamenőleg nehezen tudunk az övékkel összehasonlítható adatokkal szolgálni. Másrészt bár összesített, úgynevezett aggregált szinteken 1992 óta a mi számaink megfelelőek, részletezettségük nem elégséges. Vagyis finomítani kell a gazdasági tevékenységek részletezését - de persze fejleszteni kell a konjunktúramutatókat, a külkereskedelmi statisztikát is, valamint javítani az agrár- és a pénzügyi statisztikát. Végül, több figyelmet kell szentelnünk a vándorlások megfigyelésének. • Mit tesz a felzárkózás érdekében a magyar statisztika? Épp napjainkban folyik a gazdálkodó szervezetek országos felmérése, amelynek célja, hogy megállapítsuk, melyik vállalkozás mivel is foglalkozik. Május elejétől június végéig összeírjuk az összes hazai céget, közléseik összesítésével nemcsak friss regisztert állítunk össze, de egyidejűleg új tevékenységi besorolási rendszert dolgozunk ki. Vegyük például a kereskedelmet: az Európai Unió nem tesz különbséget a nagykereskedelem és a külkereskedelem között, csak közvetítői, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység szerint sorolja be a cégeket. Ehhez igazodunk, tehát a megkérdezettek válaszai alapján egyik vagy másik csoportba helyezzük az egyes vállalkozásokat. • Az imént az EU-t említette, előtte az OECD követelményeiről esett szó, tavaly az uniós kérdőív megválaszolása adott túlmunkát... Az EU minden tagállama tagja az OECD-nek, de Brüsszel önállóan is képviselteti magát. Követelményrendszerük egy tőről fakad, módszertanaik ezért kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Az adatok iránti igények tartalmukban, részletezettségükben eltérőek ugyan - néha még versenyeznek is. Például a kis- és középvállalkozások feltérképezésében: négy-öt éve a két szervezet külön programokat indított a feltárásra; két éve kiderült, hogy az unió statisztikai hivatala, az Eurostat projektje a jobb, úgyhogy azóta csatlakozott hozzá az Egyesült Államok és Kanada is. Ami Magyarországot illeti, e téren ismét a részletezettséggel van gond; a legtöbb országban nem törődnek az önfoglalkoztatókkal - nálunk viszont egyes területeken nagyobb az arányuk, így nem hagyhatók figyelmen kívül. A nulla alkalmazottal dolgozó cégeket a világban általában nem terhelik adatszolgáltatással, megismerésükhöz egyéb államigazgatási nyilvántartásokból merítenek. Ez a fajta nyilvántartás nálunk gyenge, következésképpen a vállalkozásokra vonatkozó adatok minősége is az. Javulás akkor várható, ha az adatok kezelői jobbá teszik az állományukat - ebben az esetben a KSH-n nem fog múlni a megbízható feldolgozás. • A statisztikai szolgálat hatóság is. Ezért egyesek arra gyanakszanak: a KSH információs hatalom, olyan adatok birtokában van, mint senki más. Fennáll-e a veszély, hogy akár az adatszolgáltatás hiányosságai, akár más okok miatt hamis képet alakít ki a valóságos gazdasági és társadalmi folyamatokról? A Központi Statisztikai Hivatal nem hatóság, nincs jogszabály-alkotási lehetősége. Ha a kötelező adatszolgáltatás miatt látszana hatóságnak, szeretném leszögezni, hogy ennek elrendelése ma már nem a hivatal elnökének a jogköre, hanem a kormányé. Az „akció” megindulása előtt az ügyet egyfajta szűrőként megtárgyalja az Országos Statisztikai Tanács, amelyen belül lezajlik az egyeztetés az érdek-képviseleti szervekkel. A KSH speciális szolgáltatást nyújt, amely az ő esetében közszolgálati jellegű - arra hivatott, hogy az Országgyűlés és a kormány számára feltárja az ország állapotát. Országos szervezet, de szerintem bizonyos közfeladatokat központosítás nélkül képtelenség megoldani - mint például a tűzoltóság megszervezését. A hamis kép kialakulásának veszélye a folyamat elején, vagyis az adatszolgáltatóknál merül fel először. Sokan nem ismerik fel, hogy ez az ő érdekükben áll. Nem úgy, mint az Egyesült Államokban, ahol a dolog teljességgel önkéntes, a megkérdezettek 80-85 százaléka mégis visszaküldi válaszait, mert tisztában van vele, máskülönben nem tud megbízható információkhoz jutni környezetének állapotáról, befektetéseinek esélyeiről. Az adatok torzításának kétféle forrása lehet. Az egyik, ha az adatot előállító szervezet nem megfelelő módon végzi munkáját. Erre találták ki a KSH felelősségét az adatminőségért. Kiadványaiban igyekszik pontosan megmondani, mit miért csinál; rámutat a minta nagyságára, a lehetséges hibákra, hogy a felhasználó meg tudja ítélni, az adott minőségű adat megfelel-e neki, így lehet valamelyest ellenőrizhetővé tenni az adatok közlését. A másik veszélyforrás a politika lenne - de hiába van a hivatal alárendelve a kormánynak, szakmailag független szervezet. A KSH elnöke a kormány közelében dolgozik ugyan, de főként azért, mert ha nem vagyunk a felhasználók közelében, nem tudjuk, jók-e, szükségesek-e az adataink. Politikai szempontból viszont a szolgálat vezetője is, alkalmazottai is teljesen semlegesek. Az adatok „eltérítése” tehát semmiképpen nem áll a KSH érdekében. Torzítás ellen jobb megoldást nem tudok elképzelni, mint a statisztikai szolgálat függetlenségét. • Holka László FOTÓ: PÉLYI NÓRA Hol nyaraljunk, melyik utazási irodával ne utazzunk külföldre? Melyik irodával utazzunk? Hol rendeljük meg a szállást egy balatoni nyaraláshoz? Összeállításunkban azon túl, hogy megpróbálunk segítséget nyújtani a döntéshez - ezúttal többnyire a belföldi utazásokhoz - számba vettük a legfontosabb, utazással kapcsolatos tudnivalókat. S bár a belföldi utazásoknál sokkal kisebb az esélye annak, hogy pórul járunk, jó tudni például, hogy az esetleges visszatérítési igényünkkel elsősorban ahhoz az irodához kell fordulnunk, ahol a nyaralást lekötöttük. A külföldre utazások előtt sajnálatos módon, az utóbbi évek botrányainak eredményeként általában felrémlik egy-egy félresikerült nyaralás híre, külföldön hagyott csoportok képe. Ám olykor nem csak képzeletünkben látjuk a csődbe jutott iroda bezárt ajtaja előtt ácsorgó, pénzükre váró ügyfeleket. A valóság ugyanis néha mindent felülmúl, gondoljunk csak a múlt évben Egyiptomban, a szabad ég alatt éjszakázni kényszerülő honfitársainkra, akiket kiraktak a szállodából, mert az utazási iroda nem fizette ki a szállás díját. Azt a pénzt, ami ők, még az utazás előtt befizettek. S hogy mégis melyik utazási irodában bízhatunk a ma Magyarországon működő több mint kilencszázból? Erre a kérdésre a Teszt magazin legutóbbi, nyaralásnak, utazásnak szentelt száma - melyben körbejárják a nyaralással kapcsolatos tudnivalók jó részét adja meg a megfelelő választ. • Folytatása a 15. oldalon Belföldön is nyaralhatunk Államadósság Kezelő Központ Állampapírpiaci hozamok az elsődleges forgalmazók jegyzése alapján Jegyzés értéknapló: 1997. június 9. _______________Legjobb vételi ajánlat Legjobb eladási ajánlat 97.06.04-i PTC üzletek Értékpapír Hozam Cég Hozam Cég Forgalom Bruttó Hozam _______________________________________________________________________(milió Ft) átlagért. (%) D970910 71,00% OTP Értékpapír 20,70% CA Értékpapír 428 94,6906 20,88% D970924 21,2014 Inter-Europa Bef. 20,30% ABNArproEp___________88 93,9544 20,97* D971028 21,0014 CA Értékpapír 20,72% CA Értékpapír___________________________________ D971022 21,00% CA Értékpapír 20,70% OTP Értékpapír 34 92,5456 21,0091 D971105 21,00% CA Értékpapír 20,85% CA Értékpapír__________101 91,9077 20,87% D971106 AA96 21,50% OTP Értékpapír 21,09% OTP Értékpapír D971119 20,95% OTP Értékpapír 20,80% New York Bróker 2 172 91,1781 21,02% D971203 20,95* OTP Értékpapír 20,70% CA Értékpapír 315 90,5560 20,92% D971217 21,00% Takarékbróker 20,30% CA Értékpapír 2 789 89,6498 21,50% D971231 20,951 OTP Értékpapír 20,55* OTP Értékpapír 0980114 20,95% OTP Értékpapír 20,55* OTP Értékpapír 10 88,7283 20,70% D980128 20,9531 OTP Értékpapír 20,50% OTP Értékpapír 2 87,7045 21,5031 D980211 20,95% OTP Értékpapír 20,50* OTP Értékpapír 0980225 20,95% OTP Értékpapír 20,50% OTP Értékpapír 0980311 20,85% CA Értékpapír 20,50% CA Értékpapír 27 86,2909 20,71% D98032196 20,80% OTP Értékpapír 20,25% New York Broker D980325 20,85% OTP értékpapír 20,50% OTP Értékpapír 154 85,6502 20,80% D980408 20,75% CA Értékpapír 20,55% OTP Értékpapír D980422 20,75% CA Értékpapír 20,50% CA Értékpapír 99 84,5395 20,73% 0980506 20,75% CA Értékpapír 20,70% New York Broker 477 83,9553 20,76% 0960517196 20,70% Navy York Broker 20,58% CA Értékpapír 0980520 20,75% CA Értékpapír 20,55% CA Értékpapír 333 83,4475 20,69% 0980603 20,90% Hypobank Ép 20,50% New York Broker________________________________ A980725196 20,60% CA Értékpapír 20,45% OTP Értékpapír 171 112,0600 20,58% A981003E96 20,20% CA Értékpapír 19,90% OTP Értékpapír 185 106,3183 19,95% A990112E97 19,41% CA Értékpapír 19,27% New York Broker 130 109,1300 19,30% A990412F97 19,20% OTP Értékpapír 19,10% OTP Értékpapír 519 101,3214 19,12% A990506096 19,43% OTP Értékpapír 19,18% OTP Értékpapír 5 109,2256 19,05% A991024096 18,50% ABN Amro 6p 18,30% OTP Értékpapír 80 108,6435 18,40% A000212097 17,80% CA Értékpapír 17,70% OTP Értékpapír 338 109,9710 17,67% A000512E97 17,62% CA Értékpapír 17,52% OTP Értékpapír A011212C97 16,07% New York Brúker 15,90% CAErtékpaplr ________Nettó árfolyam_____________Nettó árfolyam__________________________________________________ A990105B96 101,07% New York Bróker 101,87% New York Bróker________________________________ A030924F96 101,00% New York Bróker 101,30% OTP Értékpapír A040312F97 101,25% CA Értékpapír 101,35% OTT Értékpapír 1 145 106,4365 1. Az árjegyzési adatok az üzletkötési időben véletlenszerűen kiválasztott pillanatnyi állapotot tükrözik. 2. Kötelező üzletkötési idő az elsődleges forgalmazók részére: 8.30-9.30 és 14.00-15.00 3. Az OTC forgalmi adatok forrása a KELER Rt. (az árfolyam tartalmazza a felhalmozott kamatot is). 4. Az értékpapírok kódjának 2-6. karaktere a lejárat időpontját mutatja. FELHÍVÁS KONFERENCIÁRA, melyet 1997. június 18-án 10-18 óráig szervezünk a Hotel Aquincum termeiben ÜZLETI KAPCSOLATOK ÉS ADATOK VÉDELME tárgykörben Az előadások programja: - Információ, mint vagyon. - üzletfelek és ügyfelek adataival kapcsolatos felelősség. -A gazdasági biztonsággal kapcsolatos szabályozás külföldön és belföldön. - Esetek az ipari kémkedés történetéből. - Vállalkozások információs kockázatainak elemzése és csökkentése. - Számítástechnikai hálózatok védelme. - Az adatvédelmi eszközök és eljárások gyakorlati alkalmazása. - Konzultáció. Részvételi díj, ebéddel együtt, 18 000 Ft/fő. Az érdeklődők előzetes jelentkezését az Intermanager Kft. 156-9979-es faxán, vagy az 1277 Bp., Pf. 74 postacímén, vagy a HMEI275-0951-es telefonján, Ruttkai Évánál kérjük. HM Elektronikai Igazgatóság Rt. és INTERMANAGER Vezetési Tanácsadó és Vagyonkezelő Kft. 5919 MH Két évvel ezelőtt a parlamenti pártok megegyeztek abban, hogy amíg az új alkotmány nem készül el, nem változtatnak a hatályban levő alaptörvényen. Az Országgyűlés most mégis napirendjére vette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, mert az igazságügy-miniszter indokolása szerint „olyan jogalkotási követelmények és szükségletek merültek fel, amelyeknek a kormány eleget kíván tenni”. A meghosszabbított tavaszi ülésszak végén várhatóan öt témakörben fogja az Országgyűlés korrigálni a hatályos alkotmányt (az összeférhetetlenség megállapításához szükséges szavazatarány, a népszavazás, a kormánytagokra vonatkozó rendelkezések, az igazságügyi reform és a menedékjog ügyében. Ezek között tehát nem szerepelnek az Állami Számvevőszékre vonatkozóan módosítási javaslatok, a jelenlegi időszakban zajló parlamenti vita mégis időszerűvé teszi, hogy az ÁSZ alkotmányos szabályozásának problémáiról is említést tegyünk. Az ÁSZ-ról szóló legmagasabb szintű szabályozás a rendszerváltás hajnalán, 1989 őszén született meg. Azóta - az 1990. évi kisebb módosítást nem számítva - ez van érvényben. Más európai országok alaptörvényével összevetve sok sajátosságot állapíthatunk meg az ÁSZ alkotmányos helyével, feladataival és hatáskörével kapcsolatban. Azt például, hogy alkotmányunk több konkrét szakmai feladatot is megfogalmaz az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve számára. Olyanokat, mint például a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának vizsgálata, a felhasználások szükségességének és célszerűségének ellenőrzése, a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződések ellenjegyzése, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző tevékenységének kontrollálása. E feladatok egy része nehezen (vagy egyáltalán nem) értelmezhető, mint például a költségvetési előirányzatok terhére történő felhasználások szükségességének ellenőrzése. Van olyan kötelezettsége az ÁSZ-nak, ami a 40 európai számvevőszék egyikét sem terheli („az állami költségvetési javaslat megalapozottságát” megítélni), és van olyan feladata, ami a jelenlegi időszakban már anakronisztikusnak mondható (mint például a gyakorlatilag már nem is létező állami vállalatok „vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét” vizsgálni). Más szempontból is felvethető az ÁSZ újraalkotmányozásának igénye. Már hat évvel ezelőtt heves vita folyt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában arról, vajon önálló hatalmi ágnak tekinthető-e az ÁSZ, vagy egyértelműen egy másik (a törvényhozó) hatalmi ág ellenőrző szerve. Csak a törvényeknek van alárendelve vagy az Országgyűlésnek is? Napjainkban leggyakrabban az a kérdés vetődik fel: nem lenne-e időszerű az ÁSZ-t arra is feljogosítani, hogy megállapításait ne pusztán nyilvánosságra hozza, hanem valami módon ki is tudja kényszeríteni azokat az intézkedéseket, amelyek az általa feltárt káros folyamatokat korrigálni képesek. Hét és fél éves fennállása alatt az ÁSZ csaknem 400 jelentést és véleményt készített, több száz javaslatot tett. Sokan mégsem elégedettek. Az ÁSZ ugyanis nem hatóságként működik, mint például az APEH. Közvetlenül nem tudja érvényesíteni javaslatait. Ehhez elsősorban az Országgyűlés ellenőrző funkciójának erősítésére, másodsorban az ellenőrzöttek (a minisztériumok, a költségvetési szervek, a helyi és a társadalombiztosítási önkormányzatok, a közalapítványok, a kisebb-nagyobb állami tulajdont működtető társaságok, bankok stb.) törvénytisztelő, jogkövető magatartásának javítására, végső soron a közéleti demokrácia, általános politikai kultúránk fejlesztésére volna szükség. Sokan mondják: addig is, míg eljutunk idáig, a nyilvánosság eszközén kívül más (szankcionáló) jogosítványokkal is fel kellene ruházni a számvevőszéket. Ugyancsak időszerű lenne a vezetési modell áttekintése. Az ÁSZ-nak az alkotmány szerint - nem úgy, mint Európában általában - alelnökei vannak, akiket az Országgyűlés választ épp úgy, mint az elnököt (aki a számvevőszék egyszemélyi felelős vezetője), de tisztázatlan az alelnökök funkciója és felelőssége. Az új alkotmány koncepciójáról tavaly ősszel négy parlamenti párt támogatásával elfogadott országgyűlési határozat e dilemmákat jórészt megoldja. Ugyanakkor bizonytalanná vált az új alaptörvény megszületésének időpontja, majd népszavazással történő megerősítése. Lehetnénk persze nagyvonalúak, és mondhatnánk: ha az ÁSZ már nyolcadik éve működik a hatályos alkotmánynak megfelelően, akkor „csak kibírja” addig, amíg megszületik az új alaptörvény. Van azonban egy olyan - itt eddig nem említett - alkotmányos feladata is a számvevőszéknek, amit ab ovo nem tud megoldani, ez pedig a költségvetési előirányzatok felhasználásának előzetes törvényességi felülvizsgálata. Ezt a feladatot a két világháború között Magyarországon számvevőségek végezték, amelyek nem a Legfőbb Állami Számvevőszék, hanem a minisztériumok szervezeti keretei között működtek. Feladatuk az volt, hogy a minisztereknek és más utalványozó hatóságoknak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseit hatálybalépésük előtt megvizsgálják abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a költségvetési törvény (és más hatályos törvények) előírásainak. Ilyen szervezet az ÁSZ létrehozásával egyidejűleg nem jött létre, a számvevőszék ily módon az úgynevezett a priori ellenőrzést sohasem tudta végezni. 1993 januárjában az előző kormány létrehozta a Központi Számvevőségi Hivatalt, amelyet azonban - mielőtt a számvevőségi ellenőrzést és annak struktúráját kialakíthatta volna - a jelenlegi kormány másfajta feladatokkal Kormányzati Ellenőrzési Irodává szervezett át. Másfél éve hozták létre a Magyar Államkincstárat, amely többek között a költségvetési szervek előirányzatait is nyilvántartja, és alaki formai kontrollt végez, mielőtt a kincstári körbe tartozó mintegy 1500 költségvetési szerv előirányzataiból a kifizetéseket teljesíti. Meggyőződik arról, van-e az adott költségvetési szervnek jóváhagyott kiadási előirányzata, vagyis egyfajta előzetes ellenőrzést végez. Mind az előző, mind a jelenlegi Országgyűlés hallgatólagosan tudomásul vette, hogy az ÁSZ előzetes ellenőrzést - miként a legtöbb európai számvevőszék - nem végez. 1991-ben új számvevőszéki törvényt próbált alkotni az Országgyűlés (hivatalosan az előző parlamenti ciklus végéig napirenden is maradt a törvényjavaslat), de az előzetes ellenőrzés alkotmányos dilemmáját nem tudta megoldani. A jelenlegi koalíciós kormány az új alkotmányt 1995-96-ban szerette volna népszavazással életbe léptetni. Ez megoldhatta volna az ÁSZ legfőbb alkotmányjogi dilemmáit, de erre még várni kell. Ugyanakkor egy jogállamhoz méltatlan, ha annak egyik legfontosabb intézménye - jobb híján - éveken át alkotmánysértő módon kénytelen működni. Veszélyes is sokáig ilyen állapotban hagyni az ÁSZ-t, hiszen könnyen válhat politikai támadások célpontjává is. (Volt már példa erre 1990-91-ben.) Az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága ez év áprilisában áttekintette az ÁSZ alkotmányos szabályozásának kérdéseit, és állást foglalt abban, hogy a hatályos alkotmány számvevőszéki fejezetét módosítani kell, egyidejűleg új számvevőszéki törvényre van szükség. „Ha az új alkotmány nem születne meg, akkor a hatályos alkotmány módosításával tartja reálisnak az új törvény elfogadását.” Nem volna szerencsés, ha a jövő évben választandó új Országgyűlés „megörökölné” e problémát. Jó lett volna, ha a most napirenden lévő alkotmánymódosító csomagba kerülhetett volna legalább az utóbb említett egy ominózus feladatnak, az előzetes ellenőrzés követelményének a kiiktatása a hatályos alkotmány ÁSZ-ra vonatkozó fejezetéből, vagy ha ez most semmiképpen nem lehetséges, még a jövő évi parlamenti választások előtt sor kerülhetne erre. DR.NYIKOS LÁSZLÓ az ÁSZ alelnöke Vendégkommentár Alkotmányunk és az ÁSZ KIADÓ IRODA Budapesten a II. ker. Rómer Flóris utcában kiadó földszinti, 66 m2-es légkondicionált, négy telefon fővonallal, Panasonic telefonközponttal, riasztóval felszerelt iroda. Irányár: 25 DEM/m2/hó. (Ugyanott, 35 m2-es tárgyaló bérelhető.) Érdeklődni lehet: CMS Vezetési Tanácsadó Kft. Telefon: 2000-711 AZ ALEXANDER & CO. KFT. mint a Biotech-H Kft. f. a. kijelölt felszámolója ÉRTÉKESÍTÉSRE MEGHIRDETI a Biotech-H Kft. f. a. tulajdonát képező toronyi 5. tulajdonlapon 163/4. hrsz. alatt felvett 7 ha 4810 m2 alapterületű belterületi, ipartelep megnevezésű FÖLDRÉSZLETET IRÁNYÁR: 20000000 Ft Az ingatlanra vonatkozó további információ Kopcsándi Ferenc úrnál a (91) 311-468-as telefonon : MH6112 m A Pénz Plusz Piac főszponzora a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara SZERKESZTI: IVÁN GIZELLA NYÍLT AJÁNLATKÉRÉSI FELHÍVÁS A Budapest Főváros XII. Kerületi Önkormányzat pályázatot hirdet a XI. kerület, Virányos út 48. alatti általános iskola rézsű (növényirtás, földmunka, támfal, lépcsők, lelátó, korlátok) ajánlatkérő által készítendő engedélyezési tervdokumentáció kivitelezésére. Az ajánlatkérési dokumentáció átvehető a XII. Kerületi Önkormányzat beruházási irodáján (1126 Budapest, Böszörményi út 23-25. III. em. 308.) 1997. június 9-én 8-12 óra között. Az ajánlatkérési dokumentáció ára: 4000 Ft + áfa, az összeg csak az ajánlati felhívás eredménytelensége esetén kerül visszafizetésre. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a részletes felhívás alapján elkészített vázlatszintű tervet, kivitelezési költséget és megvalósítási ütemet. Az ajánlat leadási határideje és borítékbontás: 1997. június 24-én (kedd) 12 óra. , Eredményhirdetés: 1997. június 30-án 14 óra. 06159 MH_______________________________________________________________________________________ f A HUMAN RT. ^ kőbányai telephelyére (1107 Budapest, Szállás u. 5.) felvesz export-import bonyolítási, valamint devizapénzügyi feladatok ellátására munkatársat felsőfokú külkereskedelmi szakképesítéssel, szakmai gyakorlattal, számítógépes ismerettel, valamint angolnyelv-tudással. Szállítmányozási vagy vámügyintézői ismeret előnyt jelent. Jelentkezés Kádas Judit osztályvezetőnél. ITtelefon: 261-8323,261-5771. 1 ............. PRC Reklám