Magyar Hírlap, 1997. június (30. évfolyam, 138-150. szám)

1997-06-16 / 138. szám

4 Magyar Hírlap A­mikor törvény kötelezi a magántulajdonost a vagyon őrzésére Helyi „rendőrséggé” válhatna a közterület-felügyelet? A BM illetékese szerint elképzelhető, hogy a közterület-fel­ügyeletek nagyobb hatáskört kapjanak a települések közbiz­tonságának fenntartásában, s eljárhassanak egyes, a rendőr­ség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén is. A parla­ment előtt van a vagyonvédelmi vállalkozásokról és a magán­­nyomozásról, valamint a fegyveres biztonsági őrségről és a természetvédelmi őrökről szóló törvények tervezete. Az utóbbiakhoz részben hasonló hatósági jogosítványokkal ren­delkező közterület-felügyeletek viszont egy kormányrende­let alapján működnek. A magántulajdon védelme nem lehet a rendőrség fel­adata; a hatóság dolga annyi, hogy bűncselekmény esetén beavatkozzék, illetve bizo­nyos megelőzési feladatokat végezzen el - mondta la­punknak nyilatkozva Kaczi­­ba Antal, a Belügyminiszté­rium helyettes államtitkára. A tulajdonosok számára biz­tosítani kell a lehetőséget, hogy javaik biztonsága vagy személyes védelmük érdeké­ben igénybe vehessék mások szolgálatait. Ennek jogszabá­lyi kereteit teremti meg a vál­lalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelem­ről, valamint a magánnyomo­zásról szóló törvény, amely a mai átmeneti szabályozás he­lyébe lép. Vannak azonban olyan va­gyontárgyak, amelyek egyes személyek tulajdonában is le­hetnek, ám biztonságuk köz­érdek. Ilyenek többek között a nemzetközi repülőterek, a környezetükre veszélyt jelen­tő üzemek vagy a lakosság alapvető szükségleteit biztosí­tó infrastruktúra egyes elemei, a természetvédelmi területek, de a termőföld is. Ezek védel­mére a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról ké­szülő törvény kötelezi majd a tulajdonosokat. A fegyveres biztonsági őr­ség létrehozásáról viszont nem a tulajdonos, hanem a Belügy­minisztérium határozna, és a döntés a magánvállalkozások­ra is kötelező lenne. Miután itt közérdekről van szó, a bizton­sági őrség jogosítványai széle­sebb körűek, mint a vagyon­védelmi vállalkozóké, így az őr a védett létesítmény bizton­ságát fenyegető személyt iga­zoltathatná, az ellenszegülőt a rendőrség megérkezéséig­­ kényszerítő eszközök, akár bi­lincs alkalmazásával is -visszatarthatná, de kivételesen fegyvert is használhatna. A természetvédelmi őrszol­gálatot nemzeti parkok és ter­mészetvédelmi igazgatóságok területén kell majd szervezni. A szolgálati fegyverrel, bi­linccsel, gumibottal és könny­­gázsprével felszerelt őrök a védett természeti értékeket veszélyeztető személyeket igazoltathatnák, csomagjaikat és járművüket átvizsgálhat­nák, helyszíni bírságot szab­hatnának ki, szükség esetén pedig - a fegyver kivételével - kényszerítő eszközt alkalmaz­hatnának. A terv szerint az önkor­mányzatok, illetve a száz hek­tárnál nagyobb földterületet használó birtokosok mezei őr­szolgálatot hozhatnának létre, amelyet a megyei földműve­lésügyi hivatalnál kellene be­jelenteni. A költségeket a tu­lajdonosok állnák, az önkor­mányzat által szervezett szol­gálat fenntartásához a költség­­vetés is hozzájárulna: a szük­séges összeg felét adná, a töb­bit a a földhasználóktól hajta­nák be, esetleg a birtokosok által fizetett mezőőri járulék­ból fedeznék. A mezőőr söré­tes vadászfegyvert és könny­­gázsprét tarthatna magánál. A jogalkotó feladata, hogy kidolgozza a közterület-fel­ügyeletek működését szabá­lyozó törvényt is, mert a fen­tiekhez hasonló, részben ha­tósági jogosítványokkal felru­házott szervezetek jelenleg egy kormányrendelet alapján működnek - hangsúlyozta Kacziba Antal. Ehhez először tisztázni kellene, hogy ezek milyen tevékenységet láthat­nak el. A helyettes államtitkár szerint nincs kizárva, hogy a közterület-felügyeletek na­gyobb hatáskört kapjanak a települések közbiztonságának fenntartásában, s eljárhassa­nak egyes, a rendőrség hatás­körébe tartozó szabálysérté­sek esetén is. E körbe tartoz­hatna például a közlekedés rendjének biztosítása, de el­képzelhető az is, hogy a köz­terület-felügyeletek a bűn­­megelőzésben vállaljanak na­gyobb szerepet. Ebben haté­konyabban vehetnének részt, mint a polgárőrök, hiszen már ma is vannak korlátozott ha­tósági jogosítványaik. Így biz­­tosíthattnák azt is, hogy az ön­­­kormányzatok joget vej­yenek a helyi közbiztonság fenntar­tásában, azért viseljenek na­gyobb és közvetlen felelős­séget, az e célra fordított pénz felhasználását pedig ellenőriz­hessék. • Lencsés Károly Rendőri jogkörökkel bővülhet a közterület-felügyelőé FOTÓ: MH- ARCHÍV MAGYAR HÍRADÓ Munkáspárt-MSZDP- szövetség? (MTI) A Munkáspárt központi bizottsága szombati ülésén el­fogadta azt a javaslatot, hogy alakítson ki választási együtt­működést a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal (MSZDP). Erről Zinner György munkáspárti szóvivő tájé­koztatta vasárnap az MTI munkatársát, hozzátéve: a közös fellépés formájáról és módjáról a későbbiekben állapodnak meg a két tömörülés vezetői. Kapolyi László, az MSZDP el­nöke a távirati iroda munkatársának úgy nyilatkozott: szom­bati ülésén az országos pártvezetőség megvitatta a tervezetet, ám végül nem döntött annak sorsáról. Az MTI más források­ból, úgy értesült: a szociáldemokraták határozatlanságának legfőbb oka a választási listák körül kibontakozott, még el­döntetlen vita.­ ­ Átszervezés az MSZP sajtóosztályán (MH) Tardos Júlia szóvivő és helyettese, Lelovics Ottó egy­aránt távozik az MSZP sajtóosztályáról. Mint azt korábban már közöltük, Tardos Júliát jelöli az MSZP a Magyar Televí­zió kuratóriumának elnökségébe a lemondott Kovács József helyett. Megválasztása esetén Tardos távozik az MSZP-től. Eddigi helyettesének, Lelovics Ottónak egy hetilapban meg­jelent írás vele kapcsolatos mondatai miatt mondtak fel a hét végén. Hétfői alkotmánybírósági napirend (MTI) Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén a testület megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint sérti az alaptör­vényt, hogy a jogalkotó a behajthatatlan követelések utáni áfa-visszaigénylést minden átmenet nélkül megszüntette. Tes­tület elé kerül az az indítvány, amely szerint alkotmányelle­nes, hogy a társas vállalkozás tagjának szolgálati idejét a nyugdíj kiszámításakor csak akkor lehet figyelembe venni, ha a vállalkozás nem tartozik a társadalombiztosításnak. Megvi­tatják azokat az indítványokat, amelyek sérelmezték, hogy az állam a gazdasági kamarákon keresztül alkotmányellenesen beavatkozik a gazdaság szereplőinek szuverén tevékenységé­be. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely az orszá­gos orvosi kamaráról szóló törvény több rendelkezését kifo­gásolta. Több indítványozó sérelmezte az építészkamaráról szóló törvénynek a kamarai tagság feltételeit megállapító ren­delkezéseit. Egy indítványozó azt a rendelkezést sérelmezte, amely szerint az önkormányzati területen álló építmények tu­lajdonosai az építmény eladása esetén az épület értéke 10 szá­zalékának megfelelő díjat kötelesek az önkormányzat szám­lájára befizetni. A Metész újabb tüntetést tervez (MH) Újabb országos demonstrációt tervez június 27-én a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Me­tész) - jelentette be Kósa Gyula országos elnök a szövetség jászsági szervezetének hétvégi alakuló ülésén. Az elnök el­mondta: noha valamennyi párttól egyenlő távolságot igyekez­nek tartani, a célszerűséget figyelembe kell venniük. A MIÉP június 27-ére több nagyvárosban tervez gyűléseket, s ehhez kapcsolódóan a Metész újra kivonulásra hívja a gazdákat. BELFÖLD Karitatív mérleg Sikeres szeretetszolgálati teljesítmény Működésének nyolcadik évé­be lépett idén a Magyar Öku­menikus Szeretetszolgálat (MOSZ), melynek igazgató­­tanácsa úgy véli: a szervezet­nél kialakultak az új típusú karitatív munka alapjai. A MOSZ nemrég nyilvánosság­ra hozott, 1996-ra vonatkozó „elszámolásából” az is kide­rül, hogy a szeretetszolgálat tavaly több mint 600 millió fo­rintot fordíthatott szociális és menekültügyi tevékenységek­re, valamint nemzetközi se­gélyprogramokra. A legtöbb pénz külföldi forrásokból érkezett a MOSZ számlájára (csaknem félmil­­liárd forint), míg a hazai tá­mogatások és a magánado­mányok egyaránt 23-23 millió forintot hoztak. A szeretet­szolgálati tevékenységek kö­zül legnagyobb hangsúlyt a nemzetközi segélyezési prog­ramok kapták: például 56 da­­gesztáni kollektív központ­ban csaknem 400 tonna élel­miszert és 1500 doboz gyógy­szert osztott ki 1996-ban a MOSZ missziója. Csecsenföl­­di jelenlétüket még akkor sem szüntették meg teljesen a karitatív szervezet emberei, amikor - tavaly februárban - kaukázusi kirendeltségüket támadás érte: az ingyenkony­ha tovább táplálta a legrászo­rultabbakat. Augusztusban grozniji irodájukat rabolták ki, szeptembertől azonban is­mét osztották az élelmiszert - decemberig 251 tonnát. Belföldön fokozatosan ki­bontakozik a MOSZ munka­­közvetítői tevékenysége. A budapesti központnál ta­valy több mint ezer ember je­lentkezett, hogy az álláskere­sésben segítséget kapjon, kö­zülük 570 személynek - néha többszöri egyeztetés nyomán - sikerült elhelyezkednie. A szeretetszolgálat támoga­tása sokat számított azoknak, akik váratlanul kerültek krí­zishelyzetbe. A hivatali labi­rintusban nehezen eligazodó elesett emberek nemegyszer életüket köszönhetik a kór­házi kezelés megszervezésé­nek vagy annak, hogy lakhe­lyet, ruhát, élelmiszert és - kivételes esetekben - pénzse­gélyt biztosítottak számukra a MOSZ munkatársai. Az ökumenikus szeretetszolgá­latot itthon 8 protestáns és ortodox egyház, az Üdvhad­sereg és a Magyar Kékke­reszt Egyesület, valamint több magánszemély támogat­ja. Budapesten kívül Debre­cenben és Miskolcon működ­nek szociális központjai. • N. Ö. Még egy hónapig nem nyaral a parlament Július 15-én befejeződik az Or­szággyűlés rendkívüli üléssza­ka, ha a tervezett menetrendet tudja tartani a Ház. A kor­mány javasolja, hogy még a nyári szünet előtt kezdje meg a parlament a társasházi és a me­nedékjogi törvény tárgyalását. Kóródi Mária, az Ország­­gyűlés alelnöke a házvezetés múlt heti tájékoztatóján el­mondta, hogy az Országgyűlés holnap dönt a két hiányzó al­kotmánybíró megválasztásá­ról. Mint arról beszámoltunk, a parlamenti pártok Németh Já­nost és Bagi Istvánt jelölték al­kotmánybírónak, s megválasz­tásukat az alkotmányügyi bi­zottság is egyhangúlag támo­gatta. Alkotmánybíróvá vá­lasztásukhoz egyébként a par­lamenti képviselők kétharma­dának igenlő szavazatára van szükség. Holnap szavaznak a képviselők a Munka törvény­­könyvének a módosításáról, valamint a ’97-es költségvetés módosításáról a szociális bi­zottság javaslata alapján. Az e heti háromnapos ülésen a Ház megkezdi a honvédelmi tör­vény módosítását, folytatja a nyugdíjreformcsomag tárgya­lását és az alkotmánymódosí­tási csomag részletes vitáját. Kóródi Mária azt is elmondta, hogy ma hétpárti bizottság vizsgálja az MTI rt.-vé alakítá­sával kapcsolatban függőben lévő kérdéseket. Az adatvédel­mi biztos felvetésére hétpárti bizottság vizsgálja meg, hogy a képviselők hiányzása kapcsán mi minősül személyes, illetve közérdekű adatnak. •Cs. I. HÁTTÉR Új kiképzési rend a honvédségnél „A demokratikus jogállamiság kialakulásának folyamatában a fegyveres erők és a társadalom kapcsolata új alapokra helyeződik. A technikai fejlődés és a kiképzés követelményei a hivatásos és a szerződéses állomány arányának növelését elkerülhetetlenné teszik” - ez áll annak a tör­vényjavaslatnak az indoklásában, amely a sor­katonai és a póttartalékos katonai szolgálat ide­jének csökkentését, valamint új kiképzési rend bevezetését szorgalmazza. Az Országgyűlés ezen a héten megkezdi a honvédelemről, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról, valamint a fegyveres szervek hiva­tásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvények módosítására irányuló javaslat­­csomag tárgyalását. Az előterjesztés szerint mind a fegyveres, mind a fegyver nélküli katonai szolgálat időtartamának - a jelenlegi 12-ről­­ 9 hónapra, a két kiskorú gyermeket eltartók ese­tében pedig 6-ról 3 hónapra csökkenne. (Azt a sorkatonát le kellene szerelni, aki legalább há­rom hónapi szolgálatot már teljesített, és máso­dik gyermeke születik.) Ez a rendelkezés vissza­menőleges hatállyal az 1997. február 1-je után bevonult valamennyi hadkötelesre nézve érvé­nyes lenne. A felsőoktatási intézménybe felvet­tek, illetve már végzett diplomások számára to­vábbra is lehetőség lenne tiszti vagy tiszthelyet­tesi képzésre, ám ennek jelenlegi 9 hónapos idő­tartama nem csökkenne tovább. A csökkentett sorkatonai szolgálati idő kö­vetkeztében új kiképzési rendet alakítanának ki. Eszerint a jövőben bevonuló sorkatonák 3 hó­napra a külön e célra kialakítandó kiképző köz­pontokba kerülnének. Emiatt ezentúl már nem valósítható meg az az eddigi előírás, hogy a had­kötelesek lehetőleg a lakóhelyük közelében lévő katonai szervezethez vonuljanak be, és ott is tel­jesítsék a szolgálatot. Az új rendelkezés csak azt írná elő: törekedni kell arra, hogy a hadkötelesek az alapkiképzés után lehetőleg a lakóhelyükhöz közeli helyőrségben teljesíthessék a szolgálatot. A fegyelem fenntartása érdekében a javaslat kismértékben korlátozná az eddig alanyi jogon járó kimaradást (eltávozást). Az alapkiképzésen részt vevő sorkatona a laktanyát csak enge­déllyel hagyhatná el, illetve kimaradását a ki­képzőközpont parancsnoka korlátozhatná. Leg­alább két kiképzési napon azonban továbbra is biztosítani kellene számára a kimaradást, és a korlátozás ellentételezéseként a módosítás min­den hétvégén is eltávozást engedne. Szerződéses szolgálati viszonyt beosztástól függően csak legalább 2, illetve 5 év szolgálati idő vállalása esetén lehet létesíteni, de a javaslat rövidebb szerződéses időtartamot is lehetővé tenne a békefenntartói feladatokat vállalók szá­mára. • Szűcs László 1997. JÚNIUS 16., HÉTFŐ Szigorúbbá válik a mobiltelefonok használata A kormány több pontban a KRESZ módosítása mellett dön­tött e heti ülésén. Többek között szigorodik a vasúti átjáró­kon való átkelés szabálya, nem lesz engedélyezett biztonsági gyermekülés beszerelése légzsákkal felszerelt ülésekhez, va­lamint szeptember 15-étől a járművezetőknek tilos vezetés közben kézben tartott mobiltelefonon kommunikálniuk. A beszerelési csomag ára 20 és 100 ezer forint között mozog. Keres László, az Országos Rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti főosztályá­nak vezetője szerint az euró­pai országok döntő többsége fontolgat valamilyen lépést az autóban használt mobiltelefo­nok szabályozására. Portugá­liában, Olaszországban, Ang­liában és Svájcban tilos a ki­hangosítás nélküli készülékek használata, a skandináv orszá­gokban, Németországban és Hollandiában pedig vizsgálják a telefonhasználat közleke­désbiztonsági hatásait. Keres elismeri, hogy Magyarorszá­gon nincs olyan statisztika, amely a mobiltelefonok miatt bekövetkezett baleseteket tartja számon. A kockázatot azonban minimálisra kell csökkenteni - hangsúlyozta az ezredes. Keres szerint vitatha­tatlan, hogy a telefonáló veze­tők figyelmét jelentős mérték­ben elvonja a készülék hasz­nálata, igaz, ennek veszélye a közlekedési helyzet bonyo­lultságától függ. Azt viszont lehetetlen szabályozni, hogy nagy forgalomban nem, autó­pályán azonban szabad kéz­ben tartott mobillal telefonál­ni - vélekedett Keres. Érvény­ben volt például egy belső rendőri rendelkezés is, amely az egyedül az autójában ülő egyenruhást is kötelezte a fél­­reállásra, ha használni akarta a rádió adó-vevőjét. A KRESZ-módosítás sze­rint nemcsak menet közben, de egy dugóban elakadva sem használható kihangosítás nél­kül a maroktelefon. A rendel­kezés megszegői szabálysér­tést követnek el. A rendőrök helyszíni bírságot szabhatnak ki vagy szabálysértési eljárást indíthatnak, ha rajtakapnak valakit mobiltelefonnal a ke­zében. Vizsgálni kell majd azt is, hogy balesetnél az ütközés pillanatában telefonált-e a ve­zető. A szabály értelmében ki­­hangosítókészlet segítségével vagy fülhallgatóval és mikro­fonnal használhatóak a mobil­­telefonok. Ezek beszerzé­se 20-100 ezer forint körüli összeggel terheli meg az autó­sok pénztárcáját. A Westel 900 Rt. becslése szerint ügyfelei­nek mintegy egyharmada használ kihangosítót az autójá­ban. A várható bevásárlási ro­hamban az egyik legkereset­tebb készülékükhöz csatlakoz­tatható kihangosítóra ad ked­vezményt a cég. Már meg­kezdte akcióját a Westel Rá­diótelefon Kft. Húsz százalék előleg befizetése után 12 havi kamatmentes részletre vásá­rolható meg a beszerelhető készlet. A Pannon GSM legol­csóbb megoldásként az úgyne­vezett headsetet ajánlja (mik­rofon és fülhallgató), amely tízezer forint alatt megoldhatja az átállást az új szabályra. Aki viszont minőséget akar, az öt­venezer forintig találhat magá­nak kihangosító tartozékot. • Haszán Zoltán Tanácsadás fiataloknak MTI A Magyarországi Ifjúsági In­formációs és Tanácsadó Iro­dák Szövetsége (HAYICO) háromnapos országos szakmai konferenciát tartott Debre­cenben, a Vekeri-tavi tábor­ban. Az 1990-ben alakult szer­vezet - mint azt Ditzendy Ká­roly Arisztid elnök elmondta - egy európai hálózat részeként jelenleg 19 irodával működik Magyarországon, és további 6 új iroda megnyitását tervezi a közeljövőben. A döntően önkormányzati támogatással működő irodák­ban olyan információkhoz jut­hatnak a fiatalok, amelyek se­gítségével képesek lesznek ön­állóan megoldani problémái­kat. Elsősorban elhelyezkedé­si és továbbtanulási gondjaik­kal keresik fel az irodákat, de például a hétvégétől működő nyári információs szolgálattól hasznos segítséget kapnak a szabadidejük eltöltéséhez is. Egy tavalyi felmérés szerint évente 200 ezer fiatal veszi igénybe ingyenes szolgáltatá­saikat. MTI A Független Kisgazdapárt szerint óriási pénzpocsékolás folyik a Magyar Televízió­ban. Az MTV éves költség­vetéséből ugyanis 4-5 mil­liárd forint olyan sugárzási és gyártási szerződésekre megy el, amelyek eleve veszteséget jelentenek a közszolgálati te­levíziónak. Mindez az FKGP elnöki kabinetjének szomba­ti sajtótájékoztatóján hang­zott el. Várhelyi András elnöki főtanácsadó elmondta: a kis­gazdapárt birtokában van an­nak a tételes kimutatásnak, amelyből kiderül, hogy a tv­­ben ki mire költi az adófize­tők pénzét. Bokor Imre, a párt kato­nai kabinetjének vezetője a sorállományú katonák szol­gálati idejének csökkentését előkészítetlen és meggondo­latlan lépésnek nevezte, mi­vel jelenleg nincs megoldva a tisztességes kiképzés. Utalt arra is, hogy a magyar hadse­regben sok a tábornok: a 9-10 dandárra például 34 dandár­­tábornok jut. T. Kovács Imre, az FKGP önkormányzati kabinetjének első embere leszögezte: a kis­gazdapárt nem támogatja a társasházakról szóló törvény­­javaslat sürgős tárgyalását, és azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza az előterjesztést. A párt elutasító magatartásá­nak az az indoka, hogy a ja­vaslat számos olyan meggon­dolatlan elemet tartalmaz, amely később perek sokasá­gához vezethet. Kisgazdabírálat az MTV gazdálkodásáról Semjén Zsolt a „Potemkin-országról” Semjén Zsolt, a Keresztény­­demokrata Néppárt elnökje­löltje szerint csak egységes ellenzék képes leváltani a je­lenlegi hatalmat, s az egység megteremtése a KDNP tör­ténelmi feladata. A kereszténydemokrácia esélyei a XX. század végén címmel tartott tanácskozást szombaton a KDNP alakuló­­félben lévő Barankovics-plat­­formja.­­A platform létreho­zását a pártvezetés korábban Az IKU levele Az Ifjúsági Keresztény­­demokrata Unió vezetői a KDNP országos vá­lasztmányának írt leve­lükben arra szólítják fel a párt egészét, hogy egy­ségesen sorakozzanak fel a június 21-én megvá­lasztandó vezetőség mö­gött. Javasolják, hogy a KDNP először alkosson jobbközép tengelyt­­az MDF-fel, s ebből az erő­sebb tárgyalópozícióból orientálódjon ha mrádik pártok felé, betiltotta.) Varga László or­szággyűlési képviselő, Kovács K. Zoltán volt demokrata párti képviselő, valamint Sur­ján László és Harrach Péter alelnökök egyaránt úgy véle­kedtek, hogy a KDNP csak a barankovicsi hagyományok tiszteletben tartásával képvi­selheti a kereszténydemokra­ta értékeket. Semjén Zsolt országgyű­lési képviselő - aki a KDNP szombati tisztújításán Giczy Györggyel mérkőzik meg az elnöki tisztért - beszédében rámutatott: ha az ellenzék ’98-ban elveszíti a választá­sokat, 2002-ben már csak „Potemkin-országot” kor­mányozhat majd. Folyik ugyanis a régi nómenklatúra visszarendeződése, a bank-, tőke- és kultúrpozíciók meg­szállása. - Az ellenzék egy­ségének a megteremtése a KDNP történelmi feladata. Egy ötszázalékos párt nem bírja ki a szakadást, ezért ga­ranciákat kell teremteni ar­ra, hogy nem lesznek kizárá­sok a­ szo­mbati tisztújítást követően - mondta Semjén Zsolt. • Cs. I. Zamárdi demonstrált, Szántód választott Zamárdi lakosai pénteken és szombaton a balatoni főút mentén demonstráltak - gép­kocsikkal zárták el az úttest fe­lét, így lassítva a forgalmat -, hogy ily módon is tiltakozza­nak Szántód elszakadása ellen. Göncz Árpád köztársasági el­nök ugyanis (figyelembe véve a korábbi népszavazás ered­ményét, mely szerint a szántó­­diak válni kívánnak) nemrégi­ben aláírta a településrész válá­sát kimondó s az új község ala­pítására engedélyt adó rende­letet. A zamárdiak azonban saját „Trianonjukként” élik meg az eseményeket - mint azt a tün­tetés traszparansein is hirdet­ték s bizony attól sem riad­tak vissza, hogy átkokat szórja­nak a szántódiakra. „Átok rá­tok, szántódiak!” - írták egy táblára, mert elorozták úgy­mond a zamárdiak ősi földjét. A legjobban ugyanis az fáj a zamárdiaknak, hogy nekik csak a terület fele marad, noha 2200-an vannak, így az értékes balatoni határ másik felét 300 szántódi lakos viszi el, ráadásul hozzájuk tartozik a Balaton­part nagyobb része, a révkikö­tő is, sőt hat nagy kemping, il­letve a számottevő adózók többsége. Karabinszky Gyula, a szántódiak válását előkészítő bizottság társelnöke úgy kom­mentálta a zamárdiak kétna­pos demonstrációját, hogy annyit ér az már csak, mintha valakik azért ágálnának, hogy északnak folyjon a Duna. Ko­vács Tamás, Zamárdi aljegyző­je pedig úgy vélekedett: a fi­gyelemfelkeltésnél többet már valóban nem jelenthet a két­ségbeesett demonstrálás. A szántódiak vasárnap már szavaztak is: délután 18 óráig a 294 választópolgárból 230-an adták le voksukat, a három polgármesterjelöltre, illetve a képviselő-testületi tagnak je­lölt személyekre. (Az urnákat 19 órakor zárták.) Az új tele­pülésen ötfős képviselő-testü­letet választottak tegnap a pol­gárok. Az önállósult Szántód első polgármesterévé - a há­rom jelölt közül - Karabinszky Gyula helybeli vállalkozót vá­lasztották. Lapunk érdeklődésére Ko­vács Tamás elmondotta: most még inkább elszabadulnak majd az indulatok, mert követ­keznek a vagyon- és terület­megosztó tárgyalások. Ha nem lesz egyezség, amit - mint emlí­tette - szinte borítékolni lehet­ne, akkor bíróságra mennek a felek. Az aljegyző szerint éve­kig tart még Zamárdi és Szán­tód közt a „verekedés”. • J. B.

Next