Magyar Hírlap, 1997. június (30. évfolyam, 138-150. szám)
1997-06-16 / 138. szám
4 Magyar Hírlap Amikor törvény kötelezi a magántulajdonost a vagyon őrzésére Helyi „rendőrséggé” válhatna a közterület-felügyelet? A BM illetékese szerint elképzelhető, hogy a közterület-felügyeletek nagyobb hatáskört kapjanak a települések közbiztonságának fenntartásában, s eljárhassanak egyes, a rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén is. A parlament előtt van a vagyonvédelmi vállalkozásokról és a magánnyomozásról, valamint a fegyveres biztonsági őrségről és a természetvédelmi őrökről szóló törvények tervezete. Az utóbbiakhoz részben hasonló hatósági jogosítványokkal rendelkező közterület-felügyeletek viszont egy kormányrendelet alapján működnek. A magántulajdon védelme nem lehet a rendőrség feladata; a hatóság dolga annyi, hogy bűncselekmény esetén beavatkozzék, illetve bizonyos megelőzési feladatokat végezzen el - mondta lapunknak nyilatkozva Kacziba Antal, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. A tulajdonosok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy javaik biztonsága vagy személyes védelmük érdekében igénybe vehessék mások szolgálatait. Ennek jogszabályi kereteit teremti meg a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozásról szóló törvény, amely a mai átmeneti szabályozás helyébe lép. Vannak azonban olyan vagyontárgyak, amelyek egyes személyek tulajdonában is lehetnek, ám biztonságuk közérdek. Ilyenek többek között a nemzetközi repülőterek, a környezetükre veszélyt jelentő üzemek vagy a lakosság alapvető szükségleteit biztosító infrastruktúra egyes elemei, a természetvédelmi területek, de a termőföld is. Ezek védelmére a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról készülő törvény kötelezi majd a tulajdonosokat. A fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról viszont nem a tulajdonos, hanem a Belügyminisztérium határozna, és a döntés a magánvállalkozásokra is kötelező lenne. Miután itt közérdekről van szó, a biztonsági őrség jogosítványai szélesebb körűek, mint a vagyonvédelmi vállalkozóké, így az őr a védett létesítmény biztonságát fenyegető személyt igazoltathatná, az ellenszegülőt a rendőrség megérkezéséig kényszerítő eszközök, akár bilincs alkalmazásával is -visszatarthatná, de kivételesen fegyvert is használhatna. A természetvédelmi őrszolgálatot nemzeti parkok és természetvédelmi igazgatóságok területén kell majd szervezni. A szolgálati fegyverrel, bilinccsel, gumibottal és könnygázsprével felszerelt őrök a védett természeti értékeket veszélyeztető személyeket igazoltathatnák, csomagjaikat és járművüket átvizsgálhatnák, helyszíni bírságot szabhatnának ki, szükség esetén pedig - a fegyver kivételével - kényszerítő eszközt alkalmazhatnának. A terv szerint az önkormányzatok, illetve a száz hektárnál nagyobb földterületet használó birtokosok mezei őrszolgálatot hozhatnának létre, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalnál kellene bejelenteni. A költségeket a tulajdonosok állnák, az önkormányzat által szervezett szolgálat fenntartásához a költségvetés is hozzájárulna: a szükséges összeg felét adná, a többit a a földhasználóktól hajtanák be, esetleg a birtokosok által fizetett mezőőri járulékból fedeznék. A mezőőr sörétes vadászfegyvert és könnygázsprét tarthatna magánál. A jogalkotó feladata, hogy kidolgozza a közterület-felügyeletek működését szabályozó törvényt is, mert a fentiekhez hasonló, részben hatósági jogosítványokkal felruházott szervezetek jelenleg egy kormányrendelet alapján működnek - hangsúlyozta Kacziba Antal. Ehhez először tisztázni kellene, hogy ezek milyen tevékenységet láthatnak el. A helyettes államtitkár szerint nincs kizárva, hogy a közterület-felügyeletek nagyobb hatáskört kapjanak a települések közbiztonságának fenntartásában, s eljárhassanak egyes, a rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén is. E körbe tartozhatna például a közlekedés rendjének biztosítása, de elképzelhető az is, hogy a közterület-felügyeletek a bűnmegelőzésben vállaljanak nagyobb szerepet. Ebben hatékonyabban vehetnének részt, mint a polgárőrök, hiszen már ma is vannak korlátozott hatósági jogosítványaik. Így biztosíthattnák azt is, hogy az önkormányzatok joget vejyenek a helyi közbiztonság fenntartásában, azért viseljenek nagyobb és közvetlen felelősséget, az e célra fordított pénz felhasználását pedig ellenőrizhessék. • Lencsés Károly Rendőri jogkörökkel bővülhet a közterület-felügyelőé FOTÓ: MH- ARCHÍV MAGYAR HÍRADÓ Munkáspárt-MSZDP- szövetség? (MTI) A Munkáspárt központi bizottsága szombati ülésén elfogadta azt a javaslatot, hogy alakítson ki választási együttműködést a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal (MSZDP). Erről Zinner György munkáspárti szóvivő tájékoztatta vasárnap az MTI munkatársát, hozzátéve: a közös fellépés formájáról és módjáról a későbbiekben állapodnak meg a két tömörülés vezetői. Kapolyi László, az MSZDP elnöke a távirati iroda munkatársának úgy nyilatkozott: szombati ülésén az országos pártvezetőség megvitatta a tervezetet, ám végül nem döntött annak sorsáról. Az MTI más forrásokból, úgy értesült: a szociáldemokraták határozatlanságának legfőbb oka a választási listák körül kibontakozott, még eldöntetlen vita. Átszervezés az MSZP sajtóosztályán (MH) Tardos Júlia szóvivő és helyettese, Lelovics Ottó egyaránt távozik az MSZP sajtóosztályáról. Mint azt korábban már közöltük, Tardos Júliát jelöli az MSZP a Magyar Televízió kuratóriumának elnökségébe a lemondott Kovács József helyett. Megválasztása esetén Tardos távozik az MSZP-től. Eddigi helyettesének, Lelovics Ottónak egy hetilapban megjelent írás vele kapcsolatos mondatai miatt mondtak fel a hét végén. Hétfői alkotmánybírósági napirend (MTI) Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén a testület megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint sérti az alaptörvényt, hogy a jogalkotó a behajthatatlan követelések utáni áfa-visszaigénylést minden átmenet nélkül megszüntette. Testület elé kerül az az indítvány, amely szerint alkotmányellenes, hogy a társas vállalkozás tagjának szolgálati idejét a nyugdíj kiszámításakor csak akkor lehet figyelembe venni, ha a vállalkozás nem tartozik a társadalombiztosításnak. Megvitatják azokat az indítványokat, amelyek sérelmezték, hogy az állam a gazdasági kamarákon keresztül alkotmányellenesen beavatkozik a gazdaság szereplőinek szuverén tevékenységébe. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely az országos orvosi kamaráról szóló törvény több rendelkezését kifogásolta. Több indítványozó sérelmezte az építészkamaráról szóló törvénynek a kamarai tagság feltételeit megállapító rendelkezéseit. Egy indítványozó azt a rendelkezést sérelmezte, amely szerint az önkormányzati területen álló építmények tulajdonosai az építmény eladása esetén az épület értéke 10 százalékának megfelelő díjat kötelesek az önkormányzat számlájára befizetni. A Metész újabb tüntetést tervez (MH) Újabb országos demonstrációt tervez június 27-én a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) - jelentette be Kósa Gyula országos elnök a szövetség jászsági szervezetének hétvégi alakuló ülésén. Az elnök elmondta: noha valamennyi párttól egyenlő távolságot igyekeznek tartani, a célszerűséget figyelembe kell venniük. A MIÉP június 27-ére több nagyvárosban tervez gyűléseket, s ehhez kapcsolódóan a Metész újra kivonulásra hívja a gazdákat. BELFÖLD Karitatív mérleg Sikeres szeretetszolgálati teljesítmény Működésének nyolcadik évébe lépett idén a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MOSZ), melynek igazgatótanácsa úgy véli: a szervezetnél kialakultak az új típusú karitatív munka alapjai. A MOSZ nemrég nyilvánosságra hozott, 1996-ra vonatkozó „elszámolásából” az is kiderül, hogy a szeretetszolgálat tavaly több mint 600 millió forintot fordíthatott szociális és menekültügyi tevékenységekre, valamint nemzetközi segélyprogramokra. A legtöbb pénz külföldi forrásokból érkezett a MOSZ számlájára (csaknem félmilliárd forint), míg a hazai támogatások és a magánadományok egyaránt 23-23 millió forintot hoztak. A szeretetszolgálati tevékenységek közül legnagyobb hangsúlyt a nemzetközi segélyezési programok kapták: például 56 dagesztáni kollektív központban csaknem 400 tonna élelmiszert és 1500 doboz gyógyszert osztott ki 1996-ban a MOSZ missziója. Csecsenföldi jelenlétüket még akkor sem szüntették meg teljesen a karitatív szervezet emberei, amikor - tavaly februárban - kaukázusi kirendeltségüket támadás érte: az ingyenkonyha tovább táplálta a legrászorultabbakat. Augusztusban grozniji irodájukat rabolták ki, szeptembertől azonban ismét osztották az élelmiszert - decemberig 251 tonnát. Belföldön fokozatosan kibontakozik a MOSZ munkaközvetítői tevékenysége. A budapesti központnál tavaly több mint ezer ember jelentkezett, hogy az álláskeresésben segítséget kapjon, közülük 570 személynek - néha többszöri egyeztetés nyomán - sikerült elhelyezkednie. A szeretetszolgálat támogatása sokat számított azoknak, akik váratlanul kerültek krízishelyzetbe. A hivatali labirintusban nehezen eligazodó elesett emberek nemegyszer életüket köszönhetik a kórházi kezelés megszervezésének vagy annak, hogy lakhelyet, ruhát, élelmiszert és - kivételes esetekben - pénzsegélyt biztosítottak számukra a MOSZ munkatársai. Az ökumenikus szeretetszolgálatot itthon 8 protestáns és ortodox egyház, az Üdvhadsereg és a Magyar Kékkereszt Egyesület, valamint több magánszemély támogatja. Budapesten kívül Debrecenben és Miskolcon működnek szociális központjai. • N. Ö. Még egy hónapig nem nyaral a parlament Július 15-én befejeződik az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, ha a tervezett menetrendet tudja tartani a Ház. A kormány javasolja, hogy még a nyári szünet előtt kezdje meg a parlament a társasházi és a menedékjogi törvény tárgyalását. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke a házvezetés múlt heti tájékoztatóján elmondta, hogy az Országgyűlés holnap dönt a két hiányzó alkotmánybíró megválasztásáról. Mint arról beszámoltunk, a parlamenti pártok Németh Jánost és Bagi Istvánt jelölték alkotmánybírónak, s megválasztásukat az alkotmányügyi bizottság is egyhangúlag támogatta. Alkotmánybíróvá választásukhoz egyébként a parlamenti képviselők kétharmadának igenlő szavazatára van szükség. Holnap szavaznak a képviselők a Munka törvénykönyvének a módosításáról, valamint a ’97-es költségvetés módosításáról a szociális bizottság javaslata alapján. Az e heti háromnapos ülésen a Ház megkezdi a honvédelmi törvény módosítását, folytatja a nyugdíjreformcsomag tárgyalását és az alkotmánymódosítási csomag részletes vitáját. Kóródi Mária azt is elmondta, hogy ma hétpárti bizottság vizsgálja az MTI rt.-vé alakításával kapcsolatban függőben lévő kérdéseket. Az adatvédelmi biztos felvetésére hétpárti bizottság vizsgálja meg, hogy a képviselők hiányzása kapcsán mi minősül személyes, illetve közérdekű adatnak. •Cs. I. HÁTTÉR Új kiképzési rend a honvédségnél „A demokratikus jogállamiság kialakulásának folyamatában a fegyveres erők és a társadalom kapcsolata új alapokra helyeződik. A technikai fejlődés és a kiképzés követelményei a hivatásos és a szerződéses állomány arányának növelését elkerülhetetlenné teszik” - ez áll annak a törvényjavaslatnak az indoklásában, amely a sorkatonai és a póttartalékos katonai szolgálat idejének csökkentését, valamint új kiképzési rend bevezetését szorgalmazza. Az Országgyűlés ezen a héten megkezdi a honvédelemről, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvények módosítására irányuló javaslatcsomag tárgyalását. Az előterjesztés szerint mind a fegyveres, mind a fegyver nélküli katonai szolgálat időtartamának - a jelenlegi 12-ről 9 hónapra, a két kiskorú gyermeket eltartók esetében pedig 6-ról 3 hónapra csökkenne. (Azt a sorkatonát le kellene szerelni, aki legalább három hónapi szolgálatot már teljesített, és második gyermeke születik.) Ez a rendelkezés visszamenőleges hatállyal az 1997. február 1-je után bevonult valamennyi hadkötelesre nézve érvényes lenne. A felsőoktatási intézménybe felvettek, illetve már végzett diplomások számára továbbra is lehetőség lenne tiszti vagy tiszthelyettesi képzésre, ám ennek jelenlegi 9 hónapos időtartama nem csökkenne tovább. A csökkentett sorkatonai szolgálati idő következtében új kiképzési rendet alakítanának ki. Eszerint a jövőben bevonuló sorkatonák 3 hónapra a külön e célra kialakítandó kiképző központokba kerülnének. Emiatt ezentúl már nem valósítható meg az az eddigi előírás, hogy a hadkötelesek lehetőleg a lakóhelyük közelében lévő katonai szervezethez vonuljanak be, és ott is teljesítsék a szolgálatot. Az új rendelkezés csak azt írná elő: törekedni kell arra, hogy a hadkötelesek az alapkiképzés után lehetőleg a lakóhelyükhöz közeli helyőrségben teljesíthessék a szolgálatot. A fegyelem fenntartása érdekében a javaslat kismértékben korlátozná az eddig alanyi jogon járó kimaradást (eltávozást). Az alapkiképzésen részt vevő sorkatona a laktanyát csak engedéllyel hagyhatná el, illetve kimaradását a kiképzőközpont parancsnoka korlátozhatná. Legalább két kiképzési napon azonban továbbra is biztosítani kellene számára a kimaradást, és a korlátozás ellentételezéseként a módosítás minden hétvégén is eltávozást engedne. Szerződéses szolgálati viszonyt beosztástól függően csak legalább 2, illetve 5 év szolgálati idő vállalása esetén lehet létesíteni, de a javaslat rövidebb szerződéses időtartamot is lehetővé tenne a békefenntartói feladatokat vállalók számára. • Szűcs László 1997. JÚNIUS 16., HÉTFŐ Szigorúbbá válik a mobiltelefonok használata A kormány több pontban a KRESZ módosítása mellett döntött e heti ülésén. Többek között szigorodik a vasúti átjárókon való átkelés szabálya, nem lesz engedélyezett biztonsági gyermekülés beszerelése légzsákkal felszerelt ülésekhez, valamint szeptember 15-étől a járművezetőknek tilos vezetés közben kézben tartott mobiltelefonon kommunikálniuk. A beszerelési csomag ára 20 és 100 ezer forint között mozog. Keres László, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője szerint az európai országok döntő többsége fontolgat valamilyen lépést az autóban használt mobiltelefonok szabályozására. Portugáliában, Olaszországban, Angliában és Svájcban tilos a kihangosítás nélküli készülékek használata, a skandináv országokban, Németországban és Hollandiában pedig vizsgálják a telefonhasználat közlekedésbiztonsági hatásait. Keres elismeri, hogy Magyarországon nincs olyan statisztika, amely a mobiltelefonok miatt bekövetkezett baleseteket tartja számon. A kockázatot azonban minimálisra kell csökkenteni - hangsúlyozta az ezredes. Keres szerint vitathatatlan, hogy a telefonáló vezetők figyelmét jelentős mértékben elvonja a készülék használata, igaz, ennek veszélye a közlekedési helyzet bonyolultságától függ. Azt viszont lehetetlen szabályozni, hogy nagy forgalomban nem, autópályán azonban szabad kézben tartott mobillal telefonálni - vélekedett Keres. Érvényben volt például egy belső rendőri rendelkezés is, amely az egyedül az autójában ülő egyenruhást is kötelezte a félreállásra, ha használni akarta a rádió adó-vevőjét. A KRESZ-módosítás szerint nemcsak menet közben, de egy dugóban elakadva sem használható kihangosítás nélkül a maroktelefon. A rendelkezés megszegői szabálysértést követnek el. A rendőrök helyszíni bírságot szabhatnak ki vagy szabálysértési eljárást indíthatnak, ha rajtakapnak valakit mobiltelefonnal a kezében. Vizsgálni kell majd azt is, hogy balesetnél az ütközés pillanatában telefonált-e a vezető. A szabály értelmében kihangosítókészlet segítségével vagy fülhallgatóval és mikrofonnal használhatóak a mobiltelefonok. Ezek beszerzése 20-100 ezer forint körüli összeggel terheli meg az autósok pénztárcáját. A Westel 900 Rt. becslése szerint ügyfeleinek mintegy egyharmada használ kihangosítót az autójában. A várható bevásárlási rohamban az egyik legkeresettebb készülékükhöz csatlakoztatható kihangosítóra ad kedvezményt a cég. Már megkezdte akcióját a Westel Rádiótelefon Kft. Húsz százalék előleg befizetése után 12 havi kamatmentes részletre vásárolható meg a beszerelhető készlet. A Pannon GSM legolcsóbb megoldásként az úgynevezett headsetet ajánlja (mikrofon és fülhallgató), amely tízezer forint alatt megoldhatja az átállást az új szabályra. Aki viszont minőséget akar, az ötvenezer forintig találhat magának kihangosító tartozékot. • Haszán Zoltán Tanácsadás fiataloknak MTI A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (HAYICO) háromnapos országos szakmai konferenciát tartott Debrecenben, a Vekeri-tavi táborban. Az 1990-ben alakult szervezet - mint azt Ditzendy Károly Arisztid elnök elmondta - egy európai hálózat részeként jelenleg 19 irodával működik Magyarországon, és további 6 új iroda megnyitását tervezi a közeljövőben. A döntően önkormányzati támogatással működő irodákban olyan információkhoz juthatnak a fiatalok, amelyek segítségével képesek lesznek önállóan megoldani problémáikat. Elsősorban elhelyezkedési és továbbtanulási gondjaikkal keresik fel az irodákat, de például a hétvégétől működő nyári információs szolgálattól hasznos segítséget kapnak a szabadidejük eltöltéséhez is. Egy tavalyi felmérés szerint évente 200 ezer fiatal veszi igénybe ingyenes szolgáltatásaikat. MTI A Független Kisgazdapárt szerint óriási pénzpocsékolás folyik a Magyar Televízióban. Az MTV éves költségvetéséből ugyanis 4-5 milliárd forint olyan sugárzási és gyártási szerződésekre megy el, amelyek eleve veszteséget jelentenek a közszolgálati televíziónak. Mindez az FKGP elnöki kabinetjének szombati sajtótájékoztatóján hangzott el. Várhelyi András elnöki főtanácsadó elmondta: a kisgazdapárt birtokában van annak a tételes kimutatásnak, amelyből kiderül, hogy a tvben ki mire költi az adófizetők pénzét. Bokor Imre, a párt katonai kabinetjének vezetője a sorállományú katonák szolgálati idejének csökkentését előkészítetlen és meggondolatlan lépésnek nevezte, mivel jelenleg nincs megoldva a tisztességes kiképzés. Utalt arra is, hogy a magyar hadseregben sok a tábornok: a 9-10 dandárra például 34 dandártábornok jut. T. Kovács Imre, az FKGP önkormányzati kabinetjének első embere leszögezte: a kisgazdapárt nem támogatja a társasházakról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását, és azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza az előterjesztést. A párt elutasító magatartásának az az indoka, hogy a javaslat számos olyan meggondolatlan elemet tartalmaz, amely később perek sokaságához vezethet. Kisgazdabírálat az MTV gazdálkodásáról Semjén Zsolt a „Potemkin-országról” Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökjelöltje szerint csak egységes ellenzék képes leváltani a jelenlegi hatalmat, s az egység megteremtése a KDNP történelmi feladata. A kereszténydemokrácia esélyei a XX. század végén címmel tartott tanácskozást szombaton a KDNP alakulófélben lévő Barankovics-platformja.A platform létrehozását a pártvezetés korábban Az IKU levele Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió vezetői a KDNP országos választmányának írt levelükben arra szólítják fel a párt egészét, hogy egységesen sorakozzanak fel a június 21-én megválasztandó vezetőség mögött. Javasolják, hogy a KDNP először alkosson jobbközép tengelytaz MDF-fel, s ebből az erősebb tárgyalópozícióból orientálódjon ha mrádik pártok felé, betiltotta.) Varga László országgyűlési képviselő, Kovács K. Zoltán volt demokrata párti képviselő, valamint Surján László és Harrach Péter alelnökök egyaránt úgy vélekedtek, hogy a KDNP csak a barankovicsi hagyományok tiszteletben tartásával képviselheti a kereszténydemokrata értékeket. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő - aki a KDNP szombati tisztújításán Giczy Györggyel mérkőzik meg az elnöki tisztért - beszédében rámutatott: ha az ellenzék ’98-ban elveszíti a választásokat, 2002-ben már csak „Potemkin-országot” kormányozhat majd. Folyik ugyanis a régi nómenklatúra visszarendeződése, a bank-, tőke- és kultúrpozíciók megszállása. - Az ellenzék egységének a megteremtése a KDNP történelmi feladata. Egy ötszázalékos párt nem bírja ki a szakadást, ezért garanciákat kell teremteni arra, hogy nem lesznek kizárások a szombati tisztújítást követően - mondta Semjén Zsolt. • Cs. I. Zamárdi demonstrált, Szántód választott Zamárdi lakosai pénteken és szombaton a balatoni főút mentén demonstráltak - gépkocsikkal zárták el az úttest felét, így lassítva a forgalmat -, hogy ily módon is tiltakozzanak Szántód elszakadása ellen. Göncz Árpád köztársasági elnök ugyanis (figyelembe véve a korábbi népszavazás eredményét, mely szerint a szántódiak válni kívánnak) nemrégiben aláírta a településrész válását kimondó s az új község alapítására engedélyt adó rendeletet. A zamárdiak azonban saját „Trianonjukként” élik meg az eseményeket - mint azt a tüntetés traszparansein is hirdették s bizony attól sem riadtak vissza, hogy átkokat szórjanak a szántódiakra. „Átok rátok, szántódiak!” - írták egy táblára, mert elorozták úgymond a zamárdiak ősi földjét. A legjobban ugyanis az fáj a zamárdiaknak, hogy nekik csak a terület fele marad, noha 2200-an vannak, így az értékes balatoni határ másik felét 300 szántódi lakos viszi el, ráadásul hozzájuk tartozik a Balatonpart nagyobb része, a révkikötő is, sőt hat nagy kemping, illetve a számottevő adózók többsége. Karabinszky Gyula, a szántódiak válását előkészítő bizottság társelnöke úgy kommentálta a zamárdiak kétnapos demonstrációját, hogy annyit ér az már csak, mintha valakik azért ágálnának, hogy északnak folyjon a Duna. Kovács Tamás, Zamárdi aljegyzője pedig úgy vélekedett: a figyelemfelkeltésnél többet már valóban nem jelenthet a kétségbeesett demonstrálás. A szántódiak vasárnap már szavaztak is: délután 18 óráig a 294 választópolgárból 230-an adták le voksukat, a három polgármesterjelöltre, illetve a képviselő-testületi tagnak jelölt személyekre. (Az urnákat 19 órakor zárták.) Az új településen ötfős képviselő-testületet választottak tegnap a polgárok. Az önállósult Szántód első polgármesterévé - a három jelölt közül - Karabinszky Gyula helybeli vállalkozót választották. Lapunk érdeklődésére Kovács Tamás elmondotta: most még inkább elszabadulnak majd az indulatok, mert következnek a vagyon- és területmegosztó tárgyalások. Ha nem lesz egyezség, amit - mint említette - szinte borítékolni lehetne, akkor bíróságra mennek a felek. Az aljegyző szerint évekig tart még Zamárdi és Szántód közt a „verekedés”. • J. B.