Magyar Hírlap, 1997. július (30. évfolyam, 164-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

1997. JÚLIUS 25., PÉNTEK Telt ház Budapesten a Forma-1 idején Se kocsi, se szoba - Felárak a szállodákban Két hét hátra van még ugyan a Forma-1 magyar nagydíjáig, de Budapesten a szálláshelyek többsége már foglalt a verseny időpontjára. Hasonló a helyzet a környező települések hotel­jeiben, panzióiban is, a mogyoródi önkormányzatnál pedig egyre gyakrabban fordulnak meg a vendéglátósok, hogy kite­lepülési engedélyt kérjenek a verseny három napjára, valaho­vá a pálya közelébe. Bár a külföldi turisták nagy része saját gépkocsival érkezik hazánkba, megnövekedett forgalommal számolnak az autókölcsönző cégek is. Kifejezetten a Forma-1 ma­gyar nagydíjára a tapasztala­tok szerint több mint tízezer külföldi érkezik - tudtuk meg Gaál Sándortól, az IBUSZ sportirodájának vezetőjétől. Néhány évvel ezelőtt a ver­seny idején, illetve az azt megelőző napokban csupán hetven százalékos kihasznált­sággal működtek a budapesti szállodák, tavaly azonban már hetekkel a verseny előtt sem nagyon lehetett szabad szobát találni. Olaszok az utolsó pillanatban Az idén nagyjából ugyanez a helyzet. Sokan már a futamot megelőző év decemberében lefoglalják a szállodai szobát. Vannak hotelek, ahol azért imádkoznak, hogy néhány előre bejelentett vendég ne jöjjön, mert kevesebb a szo­ba, mint ahányat odaígértek. Gaál Sándor elmondta: nemrég jelentkezett tíz hol­land vendég az IBUSZ-nál. Mire sikerült felhajtani szá­mukra öt szobát, addig töb­bet költöttek telefonra és faxra, mint amennyi a hasz­nuk az üzleten. Tapasztala­taik szerint azonban egy na­gyobb hullám még hátravan: közvetlenül a verseny előtti napon szokott érkezni még vagy százötven olasz, akik az utolsó pillanatban akarnak szállást keríteni. Talán a jövő évi futamra foglalhat szobát - válaszolták érdeklődésünkre a Fórum Hotelben. Csütörtöktől hét­főig telt ház lesz a szállodá­ban, annak ellenére, hogy egy szoba átlagosan 300-400 márka, reggeli nélkül. A 408 szobás szállodában az árak 700 márkáig emelkedhetnek. A Fórumban bevallottan nem a szurkolókra számíta­nak, a szobák a versenyt hi­vatalból kísérő üzletembe­rekre, a Forma-1 vezetőire várnak. A verseny előtt és után a szálloda augusztusban 60-70 százalékos kihasznált­sággal működik. A Hiltonban szezonális árakkal dolgoznak egész év­ben, a szobák árait a kereslet is tovább differenciálja. (Nyáron a szálloda kéthar­madrészt telik meg.) Az autóverseny idején átlagosan 400 márkát kell fizetniük azoknak, (valószínűleg a For­ma-1-es szponzorok képvise­lőinek), akik a hotelben töl­tik el augusztus második hét­végéjét. Soltz András, a Hilton szobafoglalásokért is felelős igazgatója elmondta: annak ellenére, hogy a költségek el­számolásánál évről évre fel­vetődik a teltházas szállodák bevonása a futam támogatói közé, nincs szerződésük a rendezőkkel. A Hilton tehát közvetlenül nem ad pénzt a verseny lebonyolításához, de Soltz szerint az Idegenforgal­mi Alapba és a turisztikai adó címen az önkormányza­tokhoz befolyó összegekkel támogatják a magyarországi Forma-1-et. Kizárt, hogy nemzetgazdasági szempont­ból veszteséges a futam, nem beszélve az országreklámról - vélekedett Soltz. Nemcsak a luxusszállo­dák, a kisebb hotelek, pan­ziók is kihasználják teljes kapacitásukat. Német, jugo­szláv és osztrák nézőket vár­nak a Hotel Tusculanumban. A futam idejére tízszázalékos felárat számít a háromcsilla­gos szálloda, vagyis egy két­ágyas szobáért 100 márkát kell leszurkolni. A hasonló kategóriájú, nyáron 60-70 százalékos kihasználtságú Hotel Wienben az egyágyas szoba 115, a kétágyas 80 már­ka. A telt ház itt is garantált. Pozitív mérleg Mogyoródon A Forma-1 idején megtel­nek a Hungaroringhez köze­li települések kisebb hotelei, panziói is. Holló Miklós, Mogyoród polgármestere el­mondta: szálloda nincs a községben, a turisták pan­ziókban, magánlakásokban találnak helyet. Ma már a la­kosság többségéről elmond­ható, hogy kiad a verseny napjaiban egy-két szobát vagy akár az egész lakást. A polgármester szerint még barátságok is szövődnek: sok mogyoródinak visszaté­rő vendégei vannak, és kö­zülük nem egy ingyen lakik a helyieknél. A Forma-1 hatása már ér­ződik a községen. Mindenki igyekszik rendbe tenni a por­táját - mondta Holló Miklós, hozzátéve: a külföldi vendé­gek jó közérzetéhez az ön­­kormányzat is hozzájárult. Egy hatvanmillió forintos be­ruházás keretében kiépítet­ték a község úthálózatát, je­lenleg szinte az összes utat szilárd burkolat fedi. A Hungaroring teljes egé­szében Mogyoród közigaz­gatási határán belül találha­tó, így a vendéglátósoknak, árusoknak a helyi önkor­mányzat adja a kitelepülési engedélyt­­ naponta és négy­zetméterenként ötven forin­tért. Az önkormányzatnál kell bejelentkezniük a meg­felelő szakhatósági engedé­lyek birtokában azoknak is, akik időszaki kempinget akarnak üzemeltetni a pálya közelében. A verseny idején, elsősor­ban a pálya környékén ren­geteg szemét halmozódik fel. Ennek eltakarítása a mogyo­ródi önkormányzat dolga, amihez anyagilag hozzájárul a Hungaroring Rt. A mérleg azonban a szemételtakarítás­sal együtt is pozitív a telepü­lés szempontjából - jelentet­te ki Holló Miklós. A legtöbb mogyoródi ven­déglátós az átlagosnál na­gyobb forgalomra számít a Forma-1 idején, de nem mindegyikük elégedett. A Pi­pa csárda üzletvezetője el­mondta: van ugyan néhány csapat, amelynek tagjai ha­gyományosan hozzájuk jár­nak étkezni, de az igazi hasz­not nem a helyi vendéglá­tósok fölözik le. Sokkal in­kább a Hungaroring környé­kén nyüzsgő prostituáltak, illetve azok a fővárosi „nagy­fiúk”, akik néhány napra ki­települnek a pálya közvetlen közelébe, és ott több száz fo­rintért árulják az üdítőt a kül­földieknek. Autók felár nélkül Bár a külföldi turisták túl­nyomó része saját gépkocsi­val érkezik, megnövekedett forgalommal számolnak az autókölcsönző cégek is. Duplájára, triplájára emel­kedik ilyenkor az autóbér­lések száma, ezért a cég igyekszik minden használha­tó járművet forgalomba állí­tani - mondta érdeklődé­sünkre Szalai Mária, az Eurodollar irodájának veze­tője. Hozzátette: sok kocsit már előzetesen lefoglalnak a külföldiek, ennek ellenére talán ki tudják elégíteni a tu­risták igényeit. A Herz Magyarország maga is kölcsönöz autókat a Forma-1 idején máshonnan, mert azt tapasztalták, hogy akárhány járművük van, biz­tos elkel - tudtuk meg Csiz­madia Gábortól. A cég ügy­vezetője elmondta: több Forma-1-es csapat a Herztől bérel gépkocsikat. Általá­ban január-február táján foglalják le az autókat, de van olyan csapat is, amelyik egy évvel előre bejelenti az igényét. Az autókölcsönző cégek többsége egyébként nem számít felárat a Forma-1 ide­jén. Egy egyszerűbb kocsi bérlése legkevesebb 3-5 ezer forintba kerül naponta, míg a luxusautók, illetve a számító­géppel és irodával felszerelt mikrobuszok ára ennek sok­szorosa. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold Az újjáalakított pályán is a futamra készülnek fotó: mű­­­­földi Imre Pilóták a levegőben A Ferihegyi repülőtér kisgépes terminálja kész a Forma-1-es versenyzők és kísérőik összesen 60-80 repülőgépének fogadására, ám egyelőre csak néhányan jelezték érkezésüket. A korábbi évek tapasztalatai szerint a földi sztárpilóták saját gépeikkel érkeznek Ferihegy 1-re - népes családdal, vagy éppen csak a gép személyzetével -, ám legtöbbször nem tudni előre, hogy melyik gép kit szállít. Erre az a ma­gyarázat, hogy bejelentkezéskor nem kell az utasok vagy a repülőgép pilótájának nevét kö­zölni a ferihegyi szolgálattal. Niki Lauda, a Forma-1-es versenyek nagy „öregje” várha­tóan az idén is maga vezeti gépét, ám az aktí­vak többsége utasként érkezik hazánkba, ta­pasztalatok szerint alig egy-két nappal az elő­futamok előtt. A verseny végén legtöbben né­hány óra múlva, de legkésőbb másnap reggel elhagyják az országot. Aggályos a kötelező fizetésátutalás­ ra kerül a Köztisztviselői Ér­dekegyeztető Fórum elé az a kormányjavaslat, mely újra­szabályozná a köztisztviselői törvény egyes részleteit. A közszférában dolgozó munka­­vállalók illetményét kötele­zően banki folyószámlára kell utaltatniuk, de az új szabályo­zás szerint ez már lépcsőzete­sen történne. Az előterjesztő Belügymi­nisztérium javaslata szerint az átállás három lépcsőben tör­ténhetne meg: 1998. január 1- jéig először a fővárosi szék­helyű központi közigazgatási szervek térnének át az új rendszerre. 1998. június 1-jén a megyei jogú városokban székhellyel rendelkező költ­ségvetési szervek munkaválla­lói utalhatnák valamilyen ha­zai pénzintézethez fizetésü­ket, míg mindazok, akik egyik körbe sem tartoznak 1999. ja­nuár 1-jei határidővel léphet­nének be a rendszerbe. A munkavállalói oldal soros el­nöki tisztségét betöltő Novák Csilla elfogadhatónak véli az előterjesztést, de néhány ga­ranciális elem beépítését elen­gedhetetlennek tartja. Fontos lenne, hogy a munkavállalók a pénzükhöz így is hozzájuthas­sanak már a fizetésnapon, va­lamint hogy az új rendszer semmiképpen se jelenthessen költségtöbbletet a közalkal­mazottak részére. Ennek a ve­szélyét vetítette előre az OTP július elsejével módosított számlakezelési szabályzata, eszerint ugyanis a számlatulaj­donos - legyen az akár köz­­tisztviselő - a betét összegé­nek két ezrelékét kitevő keze­lési költségen túl minden pénzkivétel után ötven forin­tot köteles fizetni. Aggályos lehet ugyanakkor, hogy jelen­leg nem minden településen van bankfiók. Mindezeken túl szeretnének pluszjuttatásokat biztosító megállapodásokat tető alá hozni a pénzüket ke­zelő pénzintézetekkel, hiszen - mint Novák Csilla elmondta - ez az előzetes becslések sze­rint is minimum egymillió fo­lyószámlát jelentene, ami nem kis bevételhez juttathatja az érintett bankokat. • Sz. Gy. A hat szakszervezeti konföde­ráció ma tárgyal arról, milyen arányban delegáljanak az augusztusban fölálló tb-önkor­­mányzatokba. Várhatóan éles vita lesz, nem utolsósorban ar­ról is, melyik szervezet állítson elnökjelöltet. Az MSZOSZ úgy véli, az üzemi és közalkalmazotti taná­csi választások eredményei alapján kell elosztani a tb-ön­­kormányzatok munkavállalói oldalán a mandátumokat - tud­ta meg lapunk Bálint Attila saj­tószóvivőtől.­­ Az MSZOSZ ragaszkodik ahhoz, hogy mind­két ágazatban elnököt állítson. Az utóbbi napokban egyik-má­sik konföderáció számtalan ér­dekes ötlettel, kiszivárogtatás­sal lepte meg a közvéleményt, ezért fontosnak tartjuk rögzíte­ni álláspontunkat, mely a szö­vetségi tanács döntése - nyilat­kozta a szóvivő. Kérdésünkre­­ a törvény csak megegyezés hí­ján mondja azt, hogy az üt- és kt-választások eredményei ará­nyában lehet delegálni? - Bá­lint Attila azt felelte, az MSZOSZ-nek a megegyezés is megfelel, ha mindkét önkor­mányzatban 50-50 százaléknyi helyet kapna a konföderáció. Laptársunk felvetésére - az MSZOSZ Kovács Pál MSZP-s képviselőt jelölné az egészség­­biztosító élére - a szóvivő kije­lentette, a konföderációnak nincs hivatalos jelöltje, erről augusztus elején döntenek. Nem felel meg a valóságnak, hogy a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZEF) Aj­­kay Zoltánt, az Országos Korá­nyi Tbc- és Pulmonológiai Inté­zet főigazgató főorvosát jelölte az egészségbiztosító élére, mert erről a kérdésről konföderá­ciónk még nem is tárgyalt - nyi­latkozta lapunknak Szabó End­re, a SZEF elnöke. Szabó úgy véli, a tb-önkormányzatokba delegálásra kerülő képviselők arányáról csak politikai döntés keretében egyezhetnek meg a szakszervezetek, más elfogad­ható fogódzó nincs. Az üt- és kt-választások nem lehet kiin­dulópont, hiszen ez a voksolás 1995-ben volt, s visszamenőleg nem lehet egy választáshoz új következményt rendelni, ez jo­gi problémákat vet föl. A SZEF elnöke azt is hangsúlyozta, az üt- és kt-választások összesíté­sére új modellt kell kidolgozni, mert az eltérő módon számított választási eredmények mate­matikai összegzése problemati­kus.­­ Csak a hat konföderáció kollektív bölcsessége vezethet eredményre. Az MSZOSZ-nek és a Munkástanácsoknak - ők képviselik a két szélső álláspon­tot - önmérsékletet kell tanúsí­tania. Nem kivitelezhető, hogy az MSZOSZ-nek 50 százaléka legyen az önkormányzatokban, és az sem, amit a Munkástaná­csok kíván. E konföderáció ugyanis az 1993-ban lebonyolí­tott tb-önkormányzati választá­sok arányában osztaná a man­dátumokat - szögezte le Szabó. A SZÉF elnöke úgy véli, a he­lyek elosztásánál kiindulópont lehet az ÉT munkavállalói ol­dalának súlyarányos döntési mechanizmusa. Eszerint az MSZOSZ 8, a SZÉF 6, az Autonómok 4 szavazattal ren­delkezik, az ÉSZT és a Liga 2- vel, illetve a Munkástanácsok eggyel. Lapunk megkérdezte Ajkay Zoltánt, valóban ő lesz-e az egészségbiztosító elnöke. - A tegnapi újságban döbbenten ol­vastam a nevemet. Még nem történt jelölés, és engem nem kértek föl - mondta a főorvos. Hozzátette: az előző önkor­mányzat elnökségi tagja volt, és Halmy professzor mellett az ő neve is szóba jött akkor. Kérdé­sünkre - most vállalná-e a meg­mérettetést többes jelölés mel­lett? - igennel válaszolt. •Török Katalin Csikicsuki a tb-önkormányzatokban Harc az elnöki mandátumokért BELFÖLD Folytatódnak a kizárások a KDNP-ből Lapunk értesülései szerint a Kereszténydemokrata Nép­párt fegyelmi bizottságának mai ülésén csak Latorcai János és Rapcsák András képviselők kizárása tűnik biztosnak. A két honatya fasisztának nevezte Giczy György elnök vezetési stílusát. A bizottság elé azt a tizenkét KDNP-s politikust idézték be, akik aláírták azt a frakcióalapszabály-módosítást, amely tulajdonképpen szétvá­lasztotta a pártot és a képvise­lőcsoportot. E változtatást kö­vetően tudták kizárni a frak­cióból Füzessy Tibort, Hasznos Miklóst és Gáspár Miklóst. Lapunk arról értesült, hogy a bizottság ülésére a tizenkét politikus közül csak Ru­­bovszky György frakcióveze­tő-helyettes megy el, a többi honatya már írásban értesítette a testületet, hogy nem vesz részt a tárgyaláson. A KDNP vezetői a héten úgy döntöttek: nem tekintik a frakciót a párt részének, ezért terjesztették elő azt a javaslatot, hogy mind a tizenkét képviselőt kizárják. Lapunk kérdésére Rubovszky közölte: aki nem az elnök töké­letes kiszolgálója, azt kizárják a pártból. - Azért megyek el a fegyelmi bizottság ülésére, mert így válhatok hitelessé a párt és a közvélemény előtt - szögezte le. Információnk sze­rint Latorcai János és Rapcsák András külföldön tartózkodik. A bizottság a Zala megyei KDNP elnökét is meghívta, aki Isépy mellett foglalt állást a frakcióvezető kizárásakor. A KDNP frakciójának vár­ható megszűnése nem azt je­lenti, hogy Magyarországon megbukott a keresztényde­mokrácia, hanem azt, hogy az eszmét nem képviselték méltó­képpen azok a politikusok, akik a párt vezető testületei­ben tevékenykedtek - mondta Szabó Iván, a Magyar Demok­rata Néppárt elnöke tegnapi tájékoztatóján. Az MDNP szí­vesen vár néhány keresztény­­demokrata képviselőt soraiba, de csoportos átülésről nem le­het szó. Egyelőre csak infor­málisan beszélgettek a képvi­selőkkel a történtekről - kö­zölte Szabó. • D. B.G.-P.J. Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ Az MDNP a pacifizmusról (MH) Az MDNP elnöke kifogásolta, hogy túl nagy teret kaptak a sajtóban azok az erők, amelyek a NATO-csatlakozás ellen vannak. Az Alba Kör tevékenységéről szólva Szabó Iván kije­lentette: a XX. századi kemény pacifista mozgalmak a szélsősé­gesek szálláscsinálói. Ismételten elhangzott, hogy szinte kötelező módon talált egymásra a NATO-ellenesség hangoztatásában a MIÉP és a Munkáspárt. Szabó figyelemre méltónak nevezte azt a tényt, hogy a NATO-ellenesség hangoztatása mintha keleti sugallatra történne. Példaként megemlítette, hogy ismeretlen agitátorok folytatnak NATO-ellenes hadjáratot a Nyíregyházá­ról induló vonatszerelvényeken. Több figyelmet a hadkötelezettségre (OL) A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája nem foglal állást Magyarország NATO-csatlakozásáról. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a NATO-vitában a Liga nem érdekelt - áll a szer­vezet közleményében. A Liga szorgalmazza, hogy a vitában a hadkötelezettség megszüntetésének ügye nagyobb hangsúlyt kapjon. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hadkö­telezettség intézménye megnehezíti a tisztánlátást abban a fontos kérdésben, mennyit is költ a magyar társadalom valójá­ban a honvédelemre. A társadalmi ráfordításoknak a tényle­ges piaci értéken való számítása eloszlathatná a hadkötelezett­ségen alapuló honvédelem „olcsó” voltát hangoztató közke­letű téveszméket. A Fidesz módosítaná a natot (NH) A kormányzásra készülő mérsékelt ellenzéki pártok egyetértenek, hogy a Nemzeti Alaptantervet (nat) módosítani szükséges, de nem kell kidobni az ablakon - jelentette ki egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióve­zető-helyettese. A politikus szerint az elmúlt 10-12 évben jelen­tős átalakulási folyamat zajlott le az oktatási rendszerben, amely a decentralizáció mellett növelte a választási lehetősége­ket. Ugyanakkor irányíthatatlan mozgások is megindultak, s he­lyenként a káosz jelei mutatkoznak. Pokorni úgy véli, hogy most az egyik legfőbb tennivaló a marginalizálódó rétegek bevonása a középfokú oktatásba. Hozzátette: meg kell erősíte­ni a nyolcosztályos alapképzést, de az is megfontolandó, hogy esetleg kilencosztályos legyen az alapképzés. A Fidesz képvise­lője szerint erősíteni kellene az állam esélyegyenlőség-teremtő szerepét, hiszen az elmúlt években nem növekedett a minőségi oktatáshoz való hozzáférés lehetősége. Pokorni szerint nem lát­ni világosan azt, hogy mi lenne a natban rögzített alapvizsga funkciója. Kolozsvár mérföldkő (MH) A kolozsvári magyar konzulátus megnyitása mérföldkő a magyar-román kapcsolatok pozitív alakulásában - jelentette ki Csóti György az MDF külügyi politikusa, majd pedig hangsú­lyozta: a konzulátus megnyitása az Antall-, a Boross- és a Horn­­kormányok, valamint az RMDSZ közös érdeme. Csóti méltatta Adrian Severin román külügyminiszter érdemeit a magyar-ro­mán kapcsolatok alakulásában, ugyanakkor elmondta, hogy megoldásra vár az oktatási törvény román parlament általi mó­dosítása, valamint a nyelvhasználat szabályozása a közigazgatás­ban. Bírálta a hazai reklámokban és feliratokban megmutatkozó indokolatlanul sok idegen szó használatát, és bejelentette, hogy Lezsák Sándor az MDF elnöke már felvette a kapcsolatot a Ma­gyar Tudományos Akadémiával és a hazai nyelvi intézetekkel. Várhatóan már szeptemberben határozati törvényjavaslatot ter­jesztenek be az Országgyűlésbe amelyben kérik a reklám-, illet­ve a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezéseinek megvál­toztatását. Szerencsesarok Az Ötöslottón az elmúlt héten nem volt öttalálatos szel­vény. Az ezen a héten várható nyereményösszeg 188 millió forint. Négytalálatos szelvényből viszont 33 darab volt, és nem csekély összeg, 623 006 forint jut egy-egy nyertes szel­vényre. Az elmúlt héten a hatoslottón is a „második vonal", azaz az 5+1 -es szelvények értek sokat, mert itt 2 671 340 fo­rint ütötte a markát a két nyertes szelvény tulajdonosának. A hatoslottó nyereményalapja is ezen a héten már meghalad­ja a 180 milliót, egészen pontosan 181 milliót kaszírozhat az a játékos, aki egyedül találja el a hat nyerőszámot. Ez egy­ben azt is jelentheti, hogy a hatoslottó történetében a leg­nagyobb nyeremény­­összeg kerülhet kifize­tésre. A jokerezők sem cse­kély összegért, 38 millió forintos nyereményért játszhatnak ezen a hé­ten, amiért már megéri szerencsét próbálni. A totón nem akadt sem 13+1-es, sem 13-as találat, így a várható nyereményösszeg ezen a héten 7 millió forint. A totómérkőzések között már magyar bajnoki meccsek is szerepelnek. Igen magas góltotónye­­reményért, 1,4 millió fo­­rintért lehet játszani a héten, hiszen az elmúlt héten sem volt olyan já­tékos, aki a négy mérkő­zéseredményt eltalálta volna. A kenézók tartot­ták jó formájukat, hiszen a beérkezett 1 294 228 darab játékból 119 034 darab volt a nyerő, és ebből 9 darab nagynyertes. Nem ilyen szép a kép az egyes játéktípusok esetében, mert a 153 817 alapjátékból mindössze 8521 nyert.­­ Sajnos nem fogadták meg a Szerencsejáték Rt. tanácsát - legyen nálunk mindig érvényes ötös-, hatoslottó-, vagy ke­­nószelvény, de jobb, ha mindhárom kéznél van­­ azok a megszólított játékosok, akik az Álljon meg 1 millióért forgató­­csoportjával találkoztak a Hősök terén, illetve a Vajdahu­­nyad várban. Egyiküknél sem volt érvényes szelvény, nem is nyertek, pedig a megnyerhető háromszor 1 millióért már megérte volna, ha szelvényeiket maguknál tartják. A 21 -es show hetedik adását a múlt pénteken láthatták a Tv2 nézői. A játékosok játékait és helyettesítő játékosait elő­re, kártyahúzással sorsolták ki. Kispéter Gyöngyi az első for­dulóban a pénzelő játékkal 360 ezer forintot nyert. A máso­dik fordulóban a 21 -es játékon 150 ezer forintot kockáztatott és 450 ezer forintot nyert. Összes nyereménye 660 ezer fo­rint, ez ennek a játéknak a történetében a legnagyobb összegű nyeremény. Helyettesítő játékosa, Kristóf Melinda 40 ezer forintot nyert. Garai Imre az első fordulóban a bűvös tábla játékkal 218 700 forintra tett szert. A második forduló 21 -es játékán 109 750 forintos tétjével 36 450 forintot nyert, így nyeremé­nye összesen 145 800 forint lett. Helyettesítő játékosa, Tor­ma Tamás 24 300 forinttal gazdagodott. Deák Ferencné Irma az első fordulóban a Választhat fel­iratú kártyát húzta. A pénzelő játékot választotta, és úgy lát­szik, jól, mert 373 500 forintot ért el. A 21-es játékon 150 ezer forintot kockáztatva 50 ezer forintot nyert. Nyereménye összesen 273 500 forint. Helyettesítő játékosa, Pásztor Krisztina sem panaszkodhat, 41 500 forintot nyert. A Szerencsepercek vasárnapi adásában ötö­dik alkalommal láthatták a tévénézők, hogy a lot­tókerék hogyan hozott szerencsét a két melléte­­litalálónak, Szolnoki András budapesti és Lá­zár László kecskeméti­­ játékosnak. Mindketten a hatoslottó játékban lettek mellételitalálók. Szolnoki­­ András a három forduló során 463 ezer forintot, Lázár László pedig szin­tén három forduló után 107 ezer forintot köny­velhetett el a nyereség­oldalon. A hétfői Telemázli show adása úgy kezdő­dött, hogy ünnepélyes keretek között vehette át 1 millió forintos nyeremé­nyét Bauer Barbara és Cseke Zoltán. Mindket­ten egyetemi hallgatók, közösen játszottak és nyertek, mert együtt találtak rá a milliót érő nyertes sorsjegyre. Ezután kezdődött el a tévés játék, amelyben Bazsó Attila budapesti vállalkozó a kék szektorból a szerencsefutam játékkal 120 ezer forintot, a lökdösődő já­tékkal 200 ezer forintot, összesen 320 ezer forintot nyert. Nagy László Zoltán sellyei mezőgazdasági vállalkozó a sár­ga szektorból a locs-pocs játékban 345 ezer forintnál megállt. A lökdösődő játékban ezt még 100 ezer forinttal megtoldotta, összesen 445 ezer forinttal zárta a napot. A harmadik játé­kos, dr. Kovács József veszprémi ügyvéd a piros szektorból érkezett, és a tüzes golyó játékon nyert 60 ezer forintos nye­reményét nem tudta tovább növelni, mert a lökdösődő játék­ban a 12-es számra tett hengere feldőlt. A 34 262 500 forin­tos jackpot a 8-as szám alatt volt, de mivel ezt a számot sen­ki nem választotta, a jackpot megmaradt, illetve összege to­vább növekedett. A következő adásban, július 28-án már több mint 40 millió forint lesz megnyerhető vele. Az otthon maradt játékosok között kisorsolt három, egyenként 200 ezer forintos nyeremény gazdái a következők lettek: Somogyi László jászberényi, Boda Józsefné ugyancsak jászberényi és Túri Sándor budapesti játékosok.

Next