Magyar Hírlap, 1997. július (30. évfolyam, 164-177. szám)

1997-07-16 / 164. szám

1997. JÚLIUS 16., SZERDA KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Magyarul is felvételizhetnek Módosult a román oktatási törvény Kedden megjelent a hivatalos közlönyben és ezzel életbe lépett a román oktatási törvény módosításáról kiadott sürgős­ségi kormányrendelet, amely ellen az utolsó pillanatban is tel­jes erővel mozgósítottak nemcsak az ellenzék, hanem a kor­mánypártok parlamenti táborában is egyes honatyák - élükön a szenátus oktatási bizottságának elnökével, George Prutea­­nu parasztpárti szenátorral, aki ismert nyelvész és népszerű publicista. MH-Bukarest___________ Pruteanu megpróbálta elérni, hogy a szenátus oktatási bi­zottsága a felsőház kedd reg­geli utolsó ülése előtt vizsgál­ja meg a szöveget, és bizo­nyos, a kisebbségi oktatást érintő előírásokat módosít­son - ezt az Romániai Ma­gyarok Demokratikus Szö­vetsége szenátorainak fellé­pése megakadályozta. A magyar szenátorok ugyanis kivonultak a szená­tus tanügyi bizottságának üléséről. Példájukat követték más kormánypárti honatyák is. Gesztusukra azt követően került sor, hogy nyilvánvaló­vá lett: az ellenzék gáncsos­­kodása miatt lehetetlen kon­szenzust kialakítani a tantör­vényt módosító sürgősségi kormányrendelet esetében. A kormány törölte a törvény­ből a kisebbségi oktatást gá­toló cikkelyeket. A házsza­bály értelmében a bizottsági jelentés hiányában a plénum nem tárgyalhatta meg a jog­szabályt, így annak vitája ősz­re maradt. Ez egyben azt is jelenti, hogy érvénybe lépett a hivatalos közlöny hétfői számában közzétett sürgős­ségi kormányrendelet. Ennek értelmében a ki­sebbségi tanulók ősztől már anyanyelven felvételizhetnek minden ezen a nyelven tanult tantárgyból. Anyanyelvükön sajátíthatják el a földrajzot és a történelmet, lehetővé vált az anyanyelvű szakoktatás kiterjesztése, és egyetem be­indítása, amennyiben meg lesznek hozzá a szükséges anyagi feltételek. A fő ellen­zéki tömörülés, Iliescu Társa­dalmi Demokrácia Pártja kedd délutánra az anyanyelvi oktatás korlátozásainak fel­számolása ellen tiltakozó tüntetést hívott össze az ok­tatási minisztérium épülete elé. Közleményében részvé­telre szólította fel a tanáro­kat, a szülőket és a diákokat egyaránt. A volt kormány­párt úgy véli, a kormány­­rendelettel „két párhuzamos oktatási rendszer jön létre az egységes államon belül, a Ciorbea-kormány teljes mértékben felvállalta az RMDSZ autonomista célki­tűzéseit”. • Bogdán Tibor Hat állam az első körben Ma osztják az EU-bizonyítványokat • Folytatás az 1. oldalról A NATO-val összevetve az uniós tagságnál a feltételek jobban megfoghatók, objek­­tívnek mondhatók - hangsú­lyozta Pataki István. Az EU vezetői mindenesetre csak ajánlásként kezelik az Euró­pai Bizottság véleményét ar­ról, hogy mely országokkal kezdjék el a felvételi tárgya­lásokat. Az Európai Tanács bővítheti vagy szűkítheti az első körbe bevonandó álla­mok körét. Ciprus integrációs tagsá­gáról egyelőre csak annyit tudni, mondta az államtitkár­helyettes, hogy a megosztott sziget mindenképpen ott lesz a startvonalnál. Arról azon­­­­ban, hogy csak a görög közös­séggel folytatnak-e megbeszé­léseket, vagy megpróbálják a törököket is bevonni, még nincs döntés, s ez bizonyára a legkényesebb kérdések közé tartozik majd. Ma négy dokumentumot hoznak nyilvánosságra Brüsz­­szelben: az országvéleménye­ket, a bővítés hatásáról és a pénzügyi következményekről szóló két tanulmányt, vala­mint a pályázókról készült összehasonlítást, amely tartal­mazza az unió továbbfejlesz­tésének lehetőségeit is. Gőzerővel folyik a felvételi tárgyalásokon követendő ma­gyar stratégia kidolgozása és a szakértők felkészítése - kö­zölte Pataki István. Ami a stratégiát illeti, szeptember végéig el kell készíteni a nyersanyagot ahhoz, hogy az év végéig legyen még idő az egyeztetésre, és a parlamenti vitát követően a finomításra. A sok cél meghatározása he­lyett hatékonyabbnak tűnik a kevesebb feladat kijelölése, de ezekhez az igazán lényeges elemekhez mindenképpen ra­gaszkodni kell. Ezek között minden bizonnyal szerepel majd a magyar mezőgazdaság érdekeinek védelme és a ha­tárellenőrzést megszüntető schengeni egyezmény követ­kezményeinek kezelése. Jelenleg 900 magyar szak­értőt készítenek fel Brüssszel­­ben, a tagállamokban és Ma­gyarországon a tárgyalásokra, közülük hozzávetőleg 200- 250-en vesznek majd tényle­gesen is részt - különböző szinteken­­ a megbeszélése­ken. Képzésük fontos eleme a tárgyalástechnikai ismeretek elsajátítása. Az EU-val belé­pése előtt hosszasan tárgyaló, agrárágazatát vehemensen védő Spanyolország és Portu­gália is felajánlotta tapaszta­latai megosztását, ezt a ma­gyar kormányzat igénybe kí­vánja venni - mondta Pataki István. Pozsony mindent megpróbál A szlovák vezetés előre tud­ta, hogy az Európai Bizottság ajánlása Pozsonyra nézve kedvezőtlen lesz. Ezt már hétfőn este bejelentette Jozef Sesták külügyi államtitkár a szlovák televízióban, jelen­tette tudósítónk Pozsonyból. „Politikai döntésről van szó, ez bánt bennünket, kiáb­rándultak és csalódottak va­gyunk, hogy túlsúlyba kerül­tek a politikai feltételek” - mondta Sesták. Hozzátette azonban: decemberig a kor­mányzat mindent megtesz azért, hogy az egyes EU-tag­­államok ne fogadják el a bi­zottság ajánlását. „Nem zá­rom ki, sőt, meggyőződésem, hogy a decemberi döntés po­zitív lesz” - nyilatkozta az ál­lamtitkár. Ugyanezen a napon Ralph Johnson amerikai nagykövet Pozsonyban ismertette azo­kat az indokokat, amelyek miatt Washington nem támo­gatta Szlovákia meghívását a NATO-ba. Johnson két olyan területet említett, ahol „nyugtalanító, demokráciael­lenes” folyamatok következ­tek be. Az első a kormányza­tétól eltérő nézetekkel és azok képviselőivel szembeni intoleráns és igazságtalan bá­násmód. A másik a hatalom fokozódó központosítása. •K. K.-S. E. Nyilvánosak a televíziós pályázatok Immár teljességgel nyilváno­sak a televíziós pályázatok dokumentumai, amelyekbe bárki belenézhet - közölte la­punkkal Baka István megbí­zott főigazgató tegnap, az Országos Rádió és Televízió Testület ülését követően. A döntés előzményéhez tarto­zik, hogy többen kifogásolták azt a döntést, miszerint az ORTT helyt adott az MTM­­SBS kérésének, és nem tette hozzáférhetővé a nyertes pá­lyázók részletes műsor-, illet­ve üzleti tervét. A tegnapi döntés értelmében az összes pályázat teljes anyaga nyilvá­nos, leszámítva­­ a médiatör­vény alapján - azokat a ré­szeket, amelyek a sajtó terü­letét érintő gazdasági társa­sági részesedésről adnának tájékoztatást. Baka István elmondta, hogy a döntés meghozatala előtt szakértők jogi állásfog­lalását kérték ki, de igényt tartottak az adatvédelmi biz­tos és a versenyhivatal elnö­kének a véleményére is, mert mindenben a törvényesség útját szeretnék követni. Pintér­ Dezső, az MTM­­SBS Televízió elnöke la­punknak elmondta, hogy ed­dig sem a nyilvánosság ellen emeltek kifogást. Egy olyan nagy nemzetközi társaság azonban, amilyen az övék is, komoly figyelmet fordít az üzleti élet titkainak a meg­védésére. Örömmel tesznek eleget az ORTT döntésének, hiszen abban érdekeltek, hogy minél többen ismerjék meg az általuk benyújtott és győztesnek nyilvánított pá­lyázatot. •P. J. Románia megütközött Román politikai körökben megütközéssel fogadták a hírt, hogy az Európai Bizottság csupán hat államot javasol az Európai Unió bővítéséről elkezdődő tárgyalásokra. A román külügyminisztérium tegnap közle­ményben fejezte ki: bízik abban, hogy az Európa Tanács decemberi luxemburgi ülé­sén a csatlakozási tárgyalásokról olyan dön­tés születik, amely nem tesz megkülönböz­tetést a jelöltek között. Bukarest álláspontja szerint a tárgyalá­sokat minden érdekelt országgal egyszerre kell elkezdeni, és csupán azok menete kü­lönbözhet majd a jelöltek felkészültségé­nek függvényében. A bukaresti diplomá­cia figyelmeztet rá, amennyiben az Euró­pai Bizottság javaslatát elfogadnák, az el­távolodást jelentene az 1995-ös madridi összejövetelen elfogadott alapelvek egyi­kétől, amely éppen az azonos esélyekre vonatkozik. A kormánykoalícióhoz tarto­zó Alternatívát Romániának párt elnöke, Varujan Vosganian úgy véli, egyetlen egy jelölt ország sem kerül be 2000 előtt az EU-ba. Románia mindaddig nem válhat a testület tagjává, ameddig nem sikerül 10 százalék alá szorítania az inflációt, és ameddig törvényhozása nem áll a legtelje­sebb mértékben összhangban az Európai Unióéval - jelentette ki. Bogdán Tibor Bukarest A Legfelsőbb Bíróság dönt a tb-delegálásról Fellebbez az MMSZ-MGYOSZ-koalíció Még ma elküldi beadványát a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Munkaadói Szö­vetség (MMSZ) által létreho­zott koalíció a Legfelsőbb Bí­rósághoz, jelentette be teg­napi sajtótájékoztatóján Szé­les Gábor, az MGYOSZ elnö­ke. A koalíció vitatja az Or­szágos Választási Bizottság­nak (OVB) a tb-önkormány­­zatokba történő delegálással kapcsolatos múlt pénteki döntését. Megítélésük szerint ugyanis a Stratégiai és Köz­­szolgáltató Társaságok Szö­vetsége (Stratosz) és a Vállal­kozók Országos Szövetsége (VOSZ) nem felel meg a tör­vény által előírt követelmé­nyeknek. Évi 1200 milliárd forint fö­lött rendelkeznek a társada­lombiztosítási önkormányza­tok képviselői, akiket a mun­kaadói és munkavállalói szer­vezetek delegálhatnak a 2000. január 1-jéig érvényes mandá­tummal rendelkező önkor­mányzatokba. A delegálás módját szabályozó 1997. évi XLVIII. törvény pontosan meghatározza a delegálási jo­gosultság feltételeit. Ezek alapján hivatott dönteni az OVB a delegálás lehetőségé­ről. A munkaadói szervezetek többsége ennek megfelelően hitelt érdemlően, írásos doku­mentumokkal igazolta, hogy legalább három nemzetgazda­sági ágban és legalább tíz al­­ágazatban bírósági nyilván­tartásba vett igazolt tagszer­vezettel rendelkezik, legalább öt megyében működő területi szervezete van, s a szövetség­hez legalább 1000 munkáltató tartozik, vagy a foglalkozta­tottak száma eléri a 100 ezer főt. Mivel egy munkáltató csak egy munkáltatói érdek­­képviseleti szervnél vehető fi­gyelembe, a tb-delegálás arra is alkalmas lett volna, hogy a többes tagság miatt nehezen áttekinthető munkáltatói szö­vetségek tényleges erejét ille­tően tisztuljon a kép. A koalíció kifogásolja, hogy két munkaadói szervezet nem tett eleget mindenben a feltételeknek, illetve nem tar­totta be a törvény által előírt határidőt, az OVB döntése szerint mégis képviselőt dele­gálhat. Bemondásra elfogadta az OVB, hogy a VOSZ-nak 5532 munkáltató tagja van, jóllehet csak 432 írásos nyilat­kozatot tudott felmutatni. Ugyancsak igazolta a Stratosz megfelelését, bár öt regionális szervezetet bejelentett, de nem igazolta azok meglétét. Elfogadhatatlan az a hozzáál­lás, mondta Orbán István, az MMSZ elnöke, hogy „a törvé­nyeket általában be kell tarta­ni, de bizonyos esetekben nem nagyon”. A koalíció szerint az ilyen alapon hozott döntés megkérdőjelezi az önkor­mányzatok legitimitását, az OVB működése pedig aggasz­tó előjel a jövő évi parlamenti választásokat illetően. A jogorvoslati kérelemről a Legfelsőbb Bíróság nem pe­res eljárásban határoz 15 na­pon belül. Ha törvénysértést állapít meg, megsemmisíti és megváltoztatja a törvénysértő döntést. •N. K. Orbán István Széles Gábor A kormány beterjeszti a népszavazásról szóló törvényt Kuncze több pénzt kér a választásokra Hamarosan a parlament elé terjesztik a népszavazásról szóló törvény tervezetét - mondta tegnap a belügyminiszter a par­lamenti pártok képviselőivel folytatott egyeztetés után. Vár­hatóan november végére írják ki a NATO-csatlakozásról szó­ló referendumot, amelyhez a kormány kétmilliárd forintot hagyott jóvá. Kuncze Gábor kérdésünkre kijelentette, hogy ez az összeg nem fedezi a népszavazás és a parlamenti válasz­tásra való felkészülés várható költségeit. A törvény módosítását az teszi sürgetővé, hogy az Alkot­mánybíróság az alkotmány, a választójogi, illetve a népsza­vazásról szóló törvények kö­zött ellentmondást látott, ezért 1993-as határozatban kötelezte a parlamentet a jog­szabály korrekciójára. Ugyan­akkor az Országgyűlés a na­pokban elfogadta az alkot­mány módosítását, benne a népszavazásról szóló rendel­kezéseket, amelyeket most át kell vezetni a törvénybe. A Belügyminisztériumban néhány hónapja már folytat­tak egyeztetést a hét parla­menti párt szakértőivel, s ak­kor egyetértés volt a tervezett módosításokról, ám az alkot­mányozási moratórium miatt a kormány nem terjeszthette be a tervezetet - hangsúlyozta Kuncze. A tegnapi újabb meg­beszélésen a koalíciós pártok, illetve az MDNP képviselői egyetértettek a javaslatban foglaltakkal, a Fidesz és az MDF tett néhány kisebb ész­revételt, míg a kisgazdák nem tartották időszerűnek a tör­vény módosítását. Az egyezte­tésen a KDNP nem vett részt. Az eddigi elképzelések sze­rint az ügydöntő referendum kiírásához kétszázezer, míg a véleménynyilvánító népszava­záshoz százezer támogató alá­írásra lesz szükség. Az ügy­döntő népszavazás akkor lesz eredményes, ha a választásra jogosultak legalább 25 száza­léka azonos módon szavaz, vagyis az érvényességnek nem feltétele az ötven százalékot meghaladó részvételi arány. Véleménynyilvánító szavazás esetén a tervezet szerint ilyen küszöbök nem lesznek. Ha a kétszázezer aláírást si­kerül összegyűjteni, a referen­dumot ki kell írni, vagyis a parlament nem mérlegelhet - mondta kérdésünkre Kuncze. Az Országos Választási Bi­zottság azonban a kérdést tar­talmazó aláírásgyűjtő íveket abban az esetben nem hitele­sítheti, ha a felvetés az alkot­mányban is megfogalmazott tiltott tárgyak körét érinti, vagyis a kezdeményezés nem minősül jogszerűnek. Egyéb­ként a kezdeményezőnek négy hónap áll majd rendelke­zésére a szükséges számú tá­mogató megszerzéséhez. Augusztus végére a tör­vény részleteiről ismételten hétpárti egyeztetést hívnak össze, majd a kormány a par­lament elé terjeszti a terveze­tet. Kuncze esélyt lát arra, hogy a NATO-csatlakozásról szóló népszavazást már az új törvény alapján írhatják ki. Várhatóan november végé­re írják ki a NATO-csatlako­zásról szóló, véleménynyilvá­nító referendumot, amelyhez a kormány kétmilliárd forin­tot hagyott jóvá. Felvetésünkre a miniszter kijelentette, hogy ez az összeg nem fedezi a népszavazás és az 1998-as parlamenti válasz­tásra való felkészülés várható költségeit, ezért a Pénzügymi­nisztériummal további egyez­tetést folytatnak. A belügyi tárca ugyanis a referendumra 1,7, a választási felkészülésre pedig 1,9 milliárdot kért, tehát összességében 3,6 milliárdot tartanak szükségesnek. Most azt vizsgálják, hogy a várható költségeket miként csökkent­hetnék. • L.K. Tények könyve a Budapest Bankról • Folytatás az 1. oldalról Információink szerint a bank 1995 végi eszközállománya 200 milliárd forint körüli érté­ket ért el, a visszavásárlási ga­rancia tehát ennek 4 százalé­kára terjedt ki. A közelmúltban megjelent vizsgálat - amelyet az Állami Számvevőszék folytatott le - nem végleges megállapításai szerint az államot 16 milliárd forintos kár érte a bank eladá­sával. A Budapest Bank szak­értői szerint viszont a privati­zációs ügylet az akkori körül­mények között mindkét fél számára egyértelműen kedve­ző volt. A bank kétéves hiába­való próbálkozás után megbíz­ható külföldi tulajdonosokhoz került, a részvények ára az 1995-ös 40 százalékos szintről 1997-re 200 százalék közelébe emelkedett. Ez utóbbi azt je­lenti, hogy a m­­agyar állam tu­lajdonában levő 22,8 százalé­kos részvénypakett így jelen­tősen felértékelődött. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a komoly problémákkal küzdő pénzintézet az 1996-os év után félmilliárd forintos osztalékbevételre tett szert. A privatizáció elhúzódása vagy meghiúsulása esetén a magyar államnak újabb kon­szolidációs pénzeket - egyes becslések szerint 10-15 mil­liárd forintot - kellett volna a Budapest Bankba pumpálni, és a Magyar Hitel Bankhoz hasonlóan jelentős tőkeleszál­lításra is sor került volna. Völ­­gyes Iván, a General Electric magyarországi főtanácsadója kérdésünkre elmondta, hogy a GE a bank privatizálása óta a pénzintézetbe jelentős anyagi és szellemi tőkét invesztált, és a privatizációs tranzakciót kö­vetően más üzletágak is jelen­tős magyarországi tőkebefek­tetést hajtottak végre­­ és ter­veznek a közeljövőben. A GE bank vásárlása a főtanácsadó megítélése szerint választóvíz volt a privatizáció történeté­ben, hiszen a GE magyaror­szági jelenlétének megerősö­dése bátorítólag hatott a többi multinacionális vállalkozásra is, de emelte az akkor még el­adósorban levő hazai nagy­bankok ázsióját és árfolyamát is. Völgyes szerint nehezen magyarázható a Budapest Bank privatizációjáról újra és újra fellángoló vita. Vélemé­nye szerint ugyanis az azóta történtek egyértelműen bizo­nyították azt, hogy az adott kö­rülmények között mindkét fél számára előnyös üzletet kötöt­tek. A most kiadásra kerülő, a Budapest Bankról a tények tükrében című kötet ezt igyek­szik alátámasztani. • Szakonyi Péter Négyen pályáztak a DAM-ra Négy ajánlat érkezett a tegnap délutáni határidőig a Diósgyő­ri Acélművek (DAM) Rt. 8 milliárdos részvénycsomagjá­nak privatizációs pályázatára. A pályázók kilétéről annyit si­került megtudnunk, hogy a „négyek” között van az Ózdi Acélművek Kft.-t privatizáló Max Aicher GmbH., egy né­met és egy pontosan nem is­mert magyar konzorcium. A negyedik befektetőcsoport­ba - németek mellett - ismét feltűnt a Digéppel kapcsolat­ban megismert Harsányi Zsolt vezette csapat. A pályázatok szépséghibája, hogy ismere­teink szerint érvénytelennek kellene tekinteni őket, mert a 300 millió forint bánatpénzt egyik esetben sem tették le. Az ügylet sokaknak nagy falat, hiszen minimum 4 mil­liárd forint törzstőkeemelést kell végrehajtani a vételár kifi­zetésén kívül. A vagyonkezelő legkésőbb augusztus 31-éig bí­rálja el az ajánlatokat, de szük­ség esetén egyszer 30 nappal meg is hosszabbíthatja a határ­időt. A pályázati kiírás szerint a vevő az első év végére legfel­jebb 20 százalékkal, a második és harmadik évben pedig ma­ximum 10 százalékkal csök­kentheti a dolgozói létszámot. A DAM vevőjének az eddigieken felül még körülbe­lül 2 milliárdra rúgó idei vesz­teséggel és a szerkezetátalakí­tás befejezéséhez szükséges több mint 2 milliárd forinttal is kalkulálnia kell. A szakembe­rek egy része szerint a gyár szívós munkával nyereségessé tehető. •Sz. B. Vádemelés várható a Nyírfa-ügyben A Katonai Főügyészség a Nyírfa-ügyben az eljárás foly­tatására utasította a Fővárosi Katonai Ügyészséget: az In­formációs Hivatal (IH) volt műveleti igazgatója, Földi László és néhány munkatársa ellen jogosulatlan adatkezelés bűncselekményének alapos gyanúja miatt el kell rendelni a nyomozást. Földivel szem­ben egyébként államtitoksér­tés miatt is eljárás indult. Az IH főigazgatója koráb­ban a Nyírfa-ügyben történt jogosulatlan adatkezelés miatt tett feljelentést az akciót el­rendelő volt főigazgató és né­hány munkatársa ellen, míg Földit államtitoksértéssel is gyanúsította. Az ügyészség el­rendelte a büntetőeljárás foly­tatását, s Földi mellett kihall­gatta az IH egykori főigazga­tóját és helyettesét is, utób­biakat elöljárói inézkedés el­mulasztása miatt. Végül a nyomozást bűncselekmény hiányában valamennyi gyanú­sítottal szemben megszüntet­ték, csak az államtitoksértés ügyében nyomoztak tovább. Ügyészségi források meg­erősítették: az IH főigazgatója a határozat ellen panaszt tett, s ennek nyomán a Katonai Fő­ügyészség az eljárás folytatá­sára utasította a Fővárosi Ka­tonai Ügyészséget, így Földi és néhány munkatársa ellen a jogosulatlan adatkezelés miatt valószínűleg vádat emelnek, az egykori főigazgatót és he­lyettesét viszont a főügyészség döntése nem érinti, vagyis őket nem gyanúsítják bűncse­lekmény elkövetésével. A Nyírfa-akció során ellen­őrizetlen információkat gyűj­töttek, ami szakértők szerint kimerítheti a jogosulatlan adatkezelés tényállását. A ha­tályos jogszabályok szerint ugyanis személyes adatokat csak meghatározott cél érde­kében, törvény felhatalmazá­sa, illetve az érintett beleegye­zése alapján lehet kezelni. Itt e feltételek hiányoztak, az adat­gyűjtés módja még a nemzet­­biztonsági törvényben foglal­taknak sem felelt meg. Kónya Imre, a parlament nemzetbiztonsági bizottságá­nak néppárti elnöke korábban kijelentette: a Nyírfa-akció so­rán valószínűleg nem történt törvénysértés. Kérdésünkre most csupán azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség döntése a bizottsági vizsgálatot nem be­folyásolja, a büntetőjogi fele­lősséget illetően a bíróságnak kell kimondania a végső szót. A testület e héten összeállítja jelentését, de ha nem sikerül konszenzusra jutni, akár há­rom dokumentum is születhet. •L. K. celnagh CARAVAN - AUTOCARAVAN - M0T0RH0MES Elnagh S.p.A. European leading manufacturer of motorcaravans and motorhomes (recreational vehicles) is seeking within the Hungarian market dealers and/or exclusive Importer. Leitender, europäischer reisemobilhersteller sucht in Ungarn handler oder alleinimporteur. Elnagh S.p.A. - Via Verdi, 1 - 20080 Zibido San Giacomo (Milano) - Italy - Tel. 0039-2-90002021 - Fax 0039-2-90002155

Next