Magyar Hírlap, 1997. augusztus (30. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Binder: Bős és az ár (MH) A bősi erőmű másodpercenkénti ezer köbméterrel csök­kentette Budapest térségében az árhullámot. Ez cáfolhatatlan tény, amit a valóban hozzáértő magyar szakértők is elismernek - nyilatkozta tegnap Julius Binder, a szlovák vízgazdálkodási vál­lalat vezérigazgatója. Különösen nagy segítséget jelentett az erő­mű a Csallóközben, hiszen egészen Szapig olyan mértékben csökkentette a vízszintet, hogy még másodfokú készültség kihir­detésére sem volt szükség - mondta Binder, ezzel támasztva alá Meciar kormányfő korábbi kijelentését Budapest „megmentésé­ről” a bősi erőművel. Ha magyar oldalon is megépült volna a ter­vezett vízlépcső, a magyar főváros észre sem vette volna a nagy vizet, mivel akkor csaknem két méterrel ki kellett volna mélyíte­ni a Duna medrét. A mélyítés az átlagos vízálláshoz képest má­sodpercenként további kétezer köbméternyi víz elvezetését ten­né lehetővé szintemelkedés nélkül. Mindazonáltal - hangsúlyoz­ta Binder - Szlovákiának nincs rá szüksége, hogy a hágai tör­vényszék figyelembe vegye az árvíz során szerzett tapasztalato­kat, a bírák elé terjesztett eddigi érvek is egyértelműen vallanak arról, kinek van igaza a vitában. Hetilapként piacon a Pravda (MTI) Augusztustól ismét megjelenik Oroszországban a Pravda - egyelőre azonban csak hetilapként, s csak nyolc oldalon. E lap a jogutódja a Lenin által alapított, először 1912. május 5-én meg­jelent sajtóterméknek, a szovjet korszak meghatározó sajtókiad­ványának, miután a Pravda újság szerkesztősége elnevezésű zárt részvénytársaság minden bírói fórumon elnyerte a kiadói jogo­kat. A Szovjetunió felbomlását követően, 1992-ben a görög Jan­­nikosz család vette meg a Pravdát, a későbbiekben pedig Pravda 5 néven adta ki a lapot. Tavaly nyáron viszont a nevében és tar­talmában is megváltozott Pravda finanszírozását megszüntették. Viktor Linnyik főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy az újságki­adás finanszírozása érdekében a részvények egy részét - de nem a többségét - orosz üzleti köröknek adták el. A Pravda főszer­kesztője azt ígérte, hogy középbal állami-hazafias lapot csinál­nak, s hangsúlyozta: a szerkesztőség nem kötelezte el magát egyetlen pártnak sem. Nigériai letartóztatási parancs (MTI) A nigériai katonai rezsim letartóztatási parancsot adott ki Wole Soyinka, az 1986-ban Nobel-díjjal kitüntetett nigériai író, valamint további három, hozzá hasonlóan külföldi száműzetés­ben élő korábbi nigériai államférfi ellen. A hivatalos NAN nigé­riai hírügynökség jelentése szerint Soyinka mellett a nigériai ha­tóságok körözik Anthony Enahoro korábbi tájékoztatási minisz­tert, Alani Akim­inade tábornokot, a hadsereg volt főparancsno­kát és Bola Tim­bu egykori szenátort. A nigériai rezsim a letar­tóztatási paranccsal a négy ellenzéki kiadatásához akarta a jogi alapot megteremteni - írta az AFP. A katonai junta 1995 novem­berében kivégeztette Ken Saro-Wiwa nigériai költőt, világszerte tiltakozást váltva ki a barbár cselekedettel. Soyinka száműzeté­séből többször is felhívta a világ közvéleményét, hogy közösítse ki Sani Abacha tábornok katonai rezsimjét. A 63 esztendős írót Nigériában hazaárulással vádolják. Feloldott utazási tilalom (MTI) Az Egyesült Államok szerdán feloldotta állampolgárai számára a tíz éve érvényben lévő libanoni utazási tilalmat, mi­után ígéretet kapott a bejrúti kormánytól, hogy az fokozza a ter­rorizmus elleni harcot. A hírt Madeleine Albright jelentette be különrepülőgépe fedélzetén, hazafelé tartva ázsiai útjáról. Az amerikai külügyminiszter asszony mindazonáltal hozzátette, hogy Libanon továbbra is veszélyes hely, és óvta honfitársait, hogy odautazzanak. Lemondott Thaler (MTI) Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök felkérte Zoran Thaler külügyminisztert, hogy vizsgálja felül lemondási szándé­kát. A szlovéniai pártok közötti viták miatt élesedő belpolitikai válság miatt ugyanis tegnap lemondott hivataláról Zoran Tha­ler, az ország külügyminisztere. „Lemondásommal fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy Szlovénia csak a nemzeti egység megteremtésével foglalhatja el az őt megillető helyét Európa biztonságos és fejlett részében” - magyarázta Thaler lemondása indítékait. Egységben az erő (MTI) Hétesztendei politikai kötélhúzás után a bolgár parla­ment csütörtökön új címert hagyott jóvá, sisakjában koronával váltva föl a kommunista vörös csillagot, amely korábban díszel­gett a pajzsbeli oroszlán feje fölött. A szavazás után Petar Sztoja­­nov elnök a parlamentből tüstént átsétált az elnökségre, és kifüg­gesztette a címert a főbejárat fölé. Egy katonazenekar eljátszot­ta a himnuszt, s az arra járók tetszésüket nyilvánították. A címer­pajzs vörös mezejében egy oroszlán látható, oldalán két másik oroszlánnal, fölötte egy koronával, alatta pedig a következő jel­mondattal: „egységben az erő”. Fehérorosz kémhistóriák (MTI) Az orosz közszolgálati televízió (ORT) múlt héten Fe­héroroszországban letartóztatott két munkatársa közül az egyik külföldi kémszolgálatoknak dolgozik - jelentette ki csütörtökön Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök. A fehérorosz államfő egyéb részleteket nem közölt. A belorusz rendőrség csütörtö­kön rövid időre újságírókat tartóztatott le, akik az ORT orosz tévé forgatócsoportjának szabadon engedéséért tüntettek. A több tucat újságíró a minszki politikai rendőrség központjához, a belügyminisztériumhoz, majd Lukasenko elnök hivatalához vonult, és át akart adni egy kérvényt az orosz tudósítók szaba­don bocsátása érdekében. A „Fehéroroszországban a szólássza­badság ára - az újságírók személyes szabadsága” című petíciót 68 újságíró írta alá. A Fülöp-szigetek kormánya és az ellene lázadó muzulmán csoport, a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) képviselői között szerdán tárgyalások kezdődtek, amelyek tétje, hogy a délkelet-ázsiai szi­getországban végre béke legyen, és véget vessenek az évszázadok óta tartó ellensé­geskedésnek. Fülöp-szigetek lakosságának mintegy 85 százaléka katolikus, 5 százaléka pro­testáns, és mindössze 7 százaléka muzul­mán (az utóbbiak az ország déli részén, Mindanao szigetén élnek). Az ötmilliós muzulmán kisebbség már régóta önálló országot akar létrehozni a szigeten, és en­nek érdekében terrorakciók elkövetésé­től sem riad vissza. A mérsékeltnek tekinthető Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) a hetvenes évek elején alakult, és mivel a viszály békés megoldását szorgalmazta, több radikális csoport később kivált a szervezetből. A legismertebb közülük a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF), amely véres terrorakcióival vált hírhedté. A két szervezet azonban néha összevont támadást intézett a kormány­erők ellen. Amikor a hadsereg hajtóvadá­szatot indított a gerillák után, a katonák egyértelmű parancsot kaptak: lőjenek agyon minden kézre kerített lázadót. A béke érdekében megtett első jelen­tős lépés a Dzsakartában tavaly megtar­tott tárgyalássorozat volt, amelyen a kor­mány és az MNLF képviselői vettek részt. Közben az MILF kijelentette: nem csat­lakozik az esetleges egyezséghez. Végül megkötötték a megállapodást, mely sze­rint a morók lemondanak az önálló állam megalakításáról, ugyanakkor autonómiát kapnak Mindanao szigetén. Egy tanács felállításáról is szó volt, amely a béke fenntartását, és a terület fejlesztését kapta feladatul, ám szűkebb hatáskörrel, mint az MNLF gondolta. Mindanao státusáról 1999-ben népszavazáson döntenek. Az MNLF azt is elérte, hogy az iszlám vallás választható tantárgyként bekerüljön az is­kolák tanrendjébe. Manilában súlyos tá­madások érték Fidel Ramos kormányát, bírálói szerint túl sok engedményt adott a muzulmánoknak. Akkor még úgy tűnt, hogy a sziget­­ország lakóira nyugodtabb napok vár­nak, ám az MNLF-ből kivált gerillaszer­vezet, a MILF az idén is folytatta táma­dásait. Ramos kormánya ugyan tárgya­lóasztalhoz ültette a gerillák küldöttsé­gét, a megbeszélések azonban megsza­kadtak, mivel a MILF különböző szabo­tázsakciókat, rajtaütéseket, túszejtése­ket hajtott végre. A harcok miatt több tízezren menekültek el a térségből. Jú­nius végén a kormánycsapatok hadmű­veletet indítottak a szélsőségesek ellen, amely több száz áldozatot követelt. A Moro Iszlám Felszabadítási Front to­vábbra sem mond le arról, hogy önálló muzulmán országot hozzon létre a dél­kelet-ázsiai térségben. Fidel Ramos kormánya most szeretne a MILF képvi­selőivel is hasonló békét kötni, mint ta­valy decemberben az MNLF-fel, és ez­zel véget vetni a 26 éve tartó polgárhá­borúnak, amely már legalább 120 ezer áldozatot követelt. • Horváth B. Ádám HÁTTÉR Manila megbékél a morékkal MTI A francia kormány módosítani akarja a bevándorlást szabá­lyozó, s az elmúlt években igencsak megszigorított ren­delkezéseket. A módosítások lényege a szabályok enyhítése, illetve a korlátozások hatéko­nyabbá tétele lesz - legalábbis ez tűnik ki abból a jelentésből, amelyet tegnap adott át Lionel Jospin miniszterelnöknek Pat­rick Weil, a bevándorlási kér­dések egyik legismertebb fran­cia szakértője. Weilt júniusban bízta meg Jospin a probléma­kört teljes egészében áttekintő dokumentum elkészítésével. A francia szakértő két rész­re bontotta munkáját: külön dokumentumban foglalkozott az állampolgárság megadásá­nak feltételeivel, s külön ele­mezte a bevándorlás problé­máját. Ami az elsőt illeti, itt Weil javasolta, hogy térjenek vissza a„föld jogán” alapuló szabályozáshoz, azaz minden Franciaországban született gyerek nagykorúvá válásakor automatikusan kapja meg a francia állampolgárságot, ak­kor is, ha külföldiek a szülei. Ennek azonban előfeltétele, hogy a gyerek a nagykorúvá válás időpontjában Franciaor­szágban lakjon, s az ezt meg­előző hét évből legalább ötöt itt töltsön. (A korábbi, jobb­oldali kormány szabályozása szerint a külföldiek Franciaor­szágban született gyerekeinek kérniük kellett a francia állam­­polgárság megadását - tehát ez nem volt automatikus, s szintén ugyanilyen, lakhatási előfeltételekhez kötötték.) A bevándorlás kapcsán pedig Weil liberalizálni akarná a po­litikai menedékjog megadását. A bevándorlók rohama el­len védekezni akaró brit kor­mány súlyos büntetést helye­zett kilátásba a Csatornaalagú­­ton át közlekedő Eurostar Expresst üzemeltető vállalat­nak arra az esetre, ha nem el­lenőrzi Nagy-Britanniába szál­lított utasainak az okmányait. Az év eleje óta mintegy 600, többségében Szomáliai beván­dorló érkezett Londonba az Eurostarral. Az Eurostar mindeddig nem ellenőrizte utasainak az okmányait, mert rá - a légitársaságokkal ellen­tétben - nem vonatkozik az a szabály, hogy a szállítónak 2000 font büntetést kell fizet­nie minden, megfelelő doku­mentumok nélkül Nagy-Bri­tanniába vitt utasért. Az illegá­lis bevándorlók érkezésükkor politikai menedékért folya­modtak, így azonnal jogosulttá váltak az elhelyezésre és a szo­ciális segélyre. Ez felnőttek esetében heti 49, házaspárok­nál 77, és minden gyermek után plusz heti 29 font. Mene­kültstátusukat csak bírói dön­tés szüntetheti meg, s eddig igen kevés ilyen ítélet szüle­tett. Nagy-Britanniában e kis­kapu ellenére is Európa leg­szigorúbb bevándorlási törvé­nye van érvényben. A londoni kormány úgy döntött, hogy megvétózza az EU-ban beter­jesztett svéd javaslatot, misze­rint azoknak, akik már több mint öt éve élnek egy EU-or­­szágban, kérésükre meg kell adni az állandó letelepedési engedélyt. Párizs lazít, London szigorít KÜLFÖLD Védekezésből támadás Elveszítette lábfejét a sebesült. A tálibok - állításuk szerint - tegnap elfoglaltak két várost Kabultól északra. Abdul Manan, a mozgalom egyik parancsnoka szerint az ellenség szer­dán este kezdett támadást a fővárost birtokló tálibok ellen fotó: mti/epa - emmanuel dunand Reuter A nemzetközi közösség min­den segítséget megad Albá­niának, hogy kilábaljon a súlyos gazdasági-társadalmi krízisből. Egyelőre azonban nem ismeretes, mennyi pénz­zel támogatja Európa legsze­gényebb országát. A Rómá­ban tegnap megtartott konfe­rencián 35 ország képviselője vett részt. Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter újságíróknak ki­jelentette: Európa minden le­hetséges eszközzel segíti az al­bániai állapotok rendezését, a biztonság megszilárdítását, az ország gazdasági és szociális újjáéledését. A római megbe­szélésen azonban a konkrét pénzügyi háttérről nem esett szó - ősszel még egy, szélesebb körű nemzetközi konferenciát szentelnek Albániának. Franz Vranitzky, az EBESZ albániai különmegbízottja kiemelte, hogy a nemzetközi közösség teljesen egyöntetűen ítéli meg Tirana helyzetét és a rendezés feltételeit. A külföldi politiku­sok támogatást ígértek az al­bán rendőrség és hadsereg át­szervezésében, a kereskede­lem és a gazdasági élet fellen­dítésében. A Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) és a Világbank szakértőket küld Tiranába, akik a bankrendszer felépíté­sében közreműködnek. Wa­shington többek között az al­bániai szabad sajtó alapjainak megteremtését szorgalmazza. Olasz illetékesek bejelen­tették, hogy Tirana október 30-áig meghosszabbította azt a megállapodást, amelynek ér­telmében az olasz haditenge­részet albán vizeken is járőröz­­het, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást. Római tanácskozás Albánia talpra állításáról Pénz helyett ígéretek Megállapodtak Cipruson MTI A ciprusi török és görög kö­zösség vezetői csütörtökön megállapodtak a két fél közöt­ti ellenségeskedések során el­tűnt személyek tömegsírjainak feltárásáról. Glafkosz Kleridesz ciprusi elnök és Rauf Denktash, a cip­rusi törökök vezetője e heti második találkozóján állapo­dott meg erről Nicosiában. A két vezető egyetértett ab­ban, hogy a családoknak joguk van megbizonyosodni szeret­teik haláláról és méltó végtisz­tességben részesíteni őket - közölte a találkozó után új­ságírókkal Gustave Feissel ENSZ-megbízott, akinek ni­­cosiai rezidenciáján tartották a megbeszélést. Kleridesz és Denktash megegyezett abban, hogy az eltűntek problémájának meg­oldása érdekében azonnal és egyidejűleg átadják egymás­nak az összes rendelkezésük­re álló információt a török és görög eltűntek sírjainak he­lyeiről. A görög ciprióták szerint 1619 görög tűnt 1974 óta, ami­kor a Törökországból küldött inváziós erők lerohanták a szi­get északi részét. A ciprusi tö­rök eltűntek listáján 803 név szerepel. MTI Önmérsékletre és türelemre intette az északoszét és az ingus vezetést Borisz Jelcin orosz elnök, hangsúlyozva, hogy közös erőfeszítésekkel kell keresni a megoldást az újabb kaukázusi válságra. Szergej Jasztrzsembszkij el­nöki szóvivő tegnapi bejelen­tése szerint Jelcin - aki még a héten szabadságát tölti Sza­mara körzetében, a Volga mellett - találkozóra hívta Abszarbek Galazov észak­oszét és Ruszlan Ausev ingus elnököt, s hamarosan külön rendeletben kívánja meg­fogalmazni rendezési elkép­zeléseit. A Vlagyikavkáz melletti te­rületekről még Sztálin telepí­tette ki az ingusokat, s visszaté­résük csak 1992-ben vált lehe­tővé az akkor már Észak- Oszétiához csatolt vidékre. Még abban az évben véres összetűzések robbantak ki a terület új gazdái és a hazatérő ingus családok között, s az összecsapásokat csak a szövet­ségi erők kivezénylésével sike­rült megakadályozni. Az utób­bi hetekben a csaknem fél év­tizedes „állóháborút” újabb erőszakhullám váltotta fel: egymást érték a fegyveres orv­támadások, emberrablások és más erőszakcselekmények. Ingus részről az északoszét hatóságokat okolják a me­nekülteket ért támadásokért, s orosz beavatkozást szorgal­maznak a válság rendezésére, míg az északoszét vezetés az ingusföldi és a csecsen erőket teszi felelőssé a provokáció­kért. Vlagyikavkáz nem támo­gatja a közvetlen elnöki kor­mányzás bevezetését a térség­ben, mert úgy véli, saját erőből is képes úrrá lenni a válságon. Az orosz elnök különmeg­bízottja, Alekszandr Kovaljov is úgy véli, hogy „egy harma­dik fél, pontosabban a csecsen erők” igyekeznek destabilizál­ni a helyzetet a térségben.­ ­ Északoszét-ingus ellentétek Jelcin tűzoltásra készül 1997. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Milosevics elkerülte Cookot Robin Cook brit külügyminiszter nem találkozhatott Milose­­viccsel, mert a jugoszláv elnök „házon kívül” volt. Belgrád nem az EBESZ elnökségétől kért megfigyelőket a választá­sokra, hanem csak egyes tagállamoktól. Lehet, hogy Hágában vádat emelnek Pavle Bulatovics szövetségi honvédelmi mi­niszter ellen is. MH-Újvidék A délszláv körúton tartózko­dó Robin Cook a B-92 füg­getlen belgrádi rádióállomás­nak adott interjújában el­mondta: szándékában állt fel­keresni Belgrádot, de azt a választ kapta, hogy Milose­vics elnök vidéken van, és nem tudja őt fogadni. Mégis szeretne találkozni a jugo­szláv elnökkel, mert felelős­nek tartja őt, mint a daytoni békeegyezmény aláíróját, a boszniai történésekért. Cook szerint három feltétele van annak, hogy a Nyugat elis­merje a jugoszláv elnök legi­timitását: nem irányíthatja a háttérből Pale politikáját, szavatolnia kell a médiasza­badságot, valamint a demok­ratikus és szabad választá­sokat. Milosevics számíthat arra, hogy továbbra is erő­teljesen követelik majd tőle a szerb háborús bűnösök ki­adatását. A szerbiai ellenzék a ha­zai és a külföldi közvéle­mény megtévesztésével vá­dolja a kormányt az EBESZ- megfigyelők meghívása ügyében. Drágán Törm­e kép­viselőházi elnök a napokban hangzatos nyilatkozatban je­lentette be, hogy külföldi megfigyelőket hívtak meg a szeptemberi választásokra, mégpedig olyan országok­ból, amelyek már elismerték Jugoszláviát. Időközben ki­derült, hogy Belgrád meg akarta kerülni az EBESZ központi szerveit, és nem a brüsszeli központba küldte el meghívását, hanem csak egyes „baráti” országok par­lamentjeinek. Az EBESZ ezt a meghívást értelmetlennek és érvénytelennek tekinti. A Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozga­lom többek között a megfi­gyelők jelenlétéhez kötötte részvételét a szeptemberi el­nök- és parlamenti választá­sokon. A párt szóvivője je­lezte, hogy még két hét hala­dékot adnak a kormánynak, ellenkező esetben más ellen­zéki pártokhoz hasonlóan bojkottálják az erőpróbát. Pavle Bulatovics szövet­ségi honvédelmi miniszter is szerepel a Hágában nyilván­tartott jugoszláv politikusok listáján, ez derült ki Vladimir Lukovic montenegrói fő­ügyész nyilatkozatából, aki a napokban jelezte, hogy az ENSZ-törvényszék bírái a Bulatovics elleni vádemelést latolgatják. 1992-ben, Montenegró belügyminisztereként Bula­tovics állítólag utasítást adott ötven egynéhány muzulmán nemzetiségű boszniai mene­kült kiszolgáltatására a palei hatóságoknak, megsértve ez­zel a menekültjogot. A Mon­tenegróban menedéket kere­sett boszniaiak közül a 18 és 60 év közötti férfiakat letar­tóztatták, és kiadták őket Karadzsics félkatonai alaku­latainak, amelyek később ki­cserélték őket a bosnyákok fogságába esett szerb harco­sokért. A montenegrói veze­tőség később elismerte, hogy hibát követtek el. • J. Garai Béla Reuter Az Egyesült Államok svájci nagykövete tegnap kijelentet­te, az alpesi országnak többet kellene tennie azért, hogy megnyerje a lakosság támoga­tását a tervezett szolidaritási alap felállításhoz, amellyel a holocaust áldozatai mellett más szükséget szenvedő em­berek sorsán is enyhítenének. „A svájci kormánynak részle­tesen el kell magyaráznia az embereknek az alap célját. Az Egyesült Államokban azt mondanánk, egy jó ötlet meg­érdemli, hogy jól adják el, mondta Madeleine Kunin nagykövet a Tages-Anzeiger című napilapnak adott interjú­ban. Kunin nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni ar­ról, mi történne, ha a svájciak elutasítanák a tervezett 7 mil­liárd frankos (4,6 milliárd dol­láros) alap felállítását. Ebből az összegből hazaiakat és kül­földieket egyaránt segélyezné­nek. Az alap létesítését, amely évente hozzávetőleg 350 millió frankkal gazdálkodhatna, a kormány javasolta, amely nemzetközi nyomás alá került, hogy tisztázza Svájc - a náci Németország semleges szom­szédja - második világháborús szerepét. A végső jóváhagyás előtt meg kell várni a népsza­vazás eredményét, amelyet 1998 közepén-végén tartaná­nak. Christoph Blocher jobb­oldali vezér a négy koalíciós párt egyikének elnöke máris kijelentette, mindent megtesz a terv meghiúsításáért, mivel szerinte az alap felállításával Svájc elismerné bűnösségét. Alternatívaként Blocher azt ajánlja, hogy magánpénzből létesítsenek alapítványt, ame­lyet 400 gazdag svájci - köztük ő maga - finanszírozna. Az amerikai nagykövet ar­ra is rámutatott, hogy vélemé­nye szerint a svájci politikai rendszer­­ az a gyakorlat, hogy meg kell szerezni a lakosság jóváhagyását, mielőtt bármi­lyen változtatást elfogadnának - nem a legmegfelelőbb arra az esetre, ha válsággal kell megbirkózni. Ez a fajta kon­szenzuskeresés megakadá­lyozza az egyértelmű felelős­ségvállalást, mondta. A diplo­mata hozzátette, hogy a svájci reagálás az ország világhábo­rús szerepe miatti bírálatokra drámai módon változott: egy évvel ezelőtt kétséges volt, hogy az alvó számlák ügye egyáltalán téma-e az ország­ban. Ma egészen másképp be­szél a kormányzat, jelentette ki. Kunint 198 augusztusában nevezték ki nagykövetté. Édesanyja is szerepelt azon a listán, amelyen a svájci ban­kárszövetség július 23-án köz­zétette az 1800 alvó számla tu­lajdonosainak nevét. Az ame­rikai diplomata családja 1940- ben emigrált Svájcból az Egye­sült Államokba, attól tartva, hogy a nácik elözönlik a sem­leges országot. A Svájcról alkotott képet még mindig kedvezőtlenül befolyásolja a vészkorszak­ban meggyilkolt zsidók tulaj­dona körül kibontakozott vi­ta, ez derül ki egy tegnap publikált közvélemény-kuta­tás eredményéből. A svájci L’Hebdo hetilap szerint a megkérdezett 1000 amerikai és 500 francia közel harmada azt mondta, rosszabb a Svájc­ról formált véleménye az el­múlt hónapokban zsidó ér­dekvédelmi szervezetekkel folyatott vitája miatt. A L’Hebdo szerint Svájc tekintélye a legfeltűnőbben döntéshozók, menedzserek és magasan kvalifikált értelmisé­giek körében csorbult. A meg­kérdezett amerikaiak 70 száza­lékának Svájcról a pénz jutott eszébe. A szolidaritási alap és az alpesi ország tekintélye Svájc többet tehetne Ha a hegy nem megy Karadzsicshoz... Momcilo Krajisnik, a boszniai hármas elnökség szerb tagja kompromisszumos megoldást ajánlott fel a há­borús bűnök felderítésével foglalkozó hágai nemzet­közi bíróságnak: küldjék el vizsgálóbíráikat Paléba, és ott hallgassák ki Radovan Karadzsicsot. Vagyis, aho­gyan Krajisnik értelmezi a régi szólást: ha a hegy - értsd: Karadzsics - nem megy Mohamedhez, menjen Mohamed, azaz a bíróság a hegyhez. A palei vezér ugyanis önszántából nem hajlandó Hágába utazni, a Szerb Köztársaság alkotmánya viszont „nem teszi le­hetővé” kiszolgáltatását... Krajisnik meg van győződve róla, hogy barátjának nem lenne semmi kifogása a saját környezetében zajló kihallgatás ellen, hiszen, mint hangoztatja, úgyis ártatlan. A palei hatóságok készek minden szükséges dokumentumot a hágai jogászok rendelkezésére bocsátani. Az eljárás egyszersmind eloszlatná a szerbek kollektív bűnösségéről szóló fámát. Az ENSZ-törvényszéktől egyelőre nem érkezett válasz.

Next