Magyar Hírlap, 1997. szeptember (30. évfolyam, 203-215. szám)

1997-09-11 / 212. szám

1997. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Vita a 130 milliárdról Nincs egyetértés a Munkaerő-piaci Alap körül A költségvetési tervezethez fűzött egyetlen szakszervezeti ja­vaslatot sem fogadott el a Munkaerő-piaci Alapot Irányító Tes­tület (MAT) kormányzati oldala. Mivel a testület ülései zárt aj­tók mögött folynak, a MAT munkavállalói oldala tegnap - egy nappal azelőtt, hogy a kormány napirendre tűzi a költségvetési törvény tervezetét - a nyilvánosság elé tárta a 130 milliárd fo­rintos alap kezelésével kapcsolatos kifogásait. A Munkaerő-piaci Alap az állástalanság kezelésére szánt összegekkel gazdálkodik. Több mint 130 milliárd forint­nyi éves bevételeinek döntő hányada a munkaadók és a munkavállalók által fizetett já­rulékokból alakul ki. A MAT munkavállalói oldalát alkotó hat szakszervezeti szövetség a legutóbbi ülésen több javaslat­tal állt elő, de a kormányzati oldal ezek közül egyet sem fo­gadott el. Böhm Zsuzsa, a szakszervezeti oldal ügyvivője elmondta: mivel a MAT ülései nyilvánosság nélkül zajlanak, a szakszervezetek szükségesnek tartották, hogy a közvélemény elé tárják kifogásaikat. Egyik indítványuk az volt, hogy - tekintettel az alapnál egyre növekedő többletpénzre - a munkavállalói járulék ja­nuártól 0,3 százalékkal legyen kevesebb (most a munkabér 1,5 százaléka). Kérték azt is, hogy a munkanélküliek szá­mára az alapból fizetett jára­dék felső határa az öregségi­nyugdíj 90 százalékának a há­romszorosa legyen jövőre (je­lenleg a kétszerese). Más ki­adásokat viszont szerintük nem ebből az alapból kellene fizetni: ilyen például a rehabili­tációs rendeltetésű 7 milliárd forint. A rehabilitációt a szak­­szervezetek állami szociális fel­adatnak tekintik. A munkaa­dói oldal támogatja viszont azt az elképzelést, hogy 1998-ban 25 milliárdot kapjanak a me­gyei munkaügyi tanácsok, amelyek - az eddigi tapasztala­tok szerint - a munkanélküli­ség-ellenes aktív programjaik­kal hatásosan használták fel az alapból származó pénzt. A MAT munkavállalói ol­dala nem támogatja a foglal­koztatási törvénynek a mun­kaügyi minisztérium által szor­galmazott ez évi újabb módo­sítását. A szakszervezetek sze­rint e hat esztendeje elfogadott és évente legalább kétszer megváltoztatott jogszabályt végre lényegileg kellene átala­kítani. Ilyen módosításnak tar­tanák a szakszervezetek azt, hogy a munkanélküliség teljes időtartamára ellátást kapná­nak az érintettek. Lapunk kér­désére a munkavállalói oldal több képviselője is hangsú­lyozta: nem a járadékjogosult­ság meghosszabbítását szor­galmazzák, hanem azt, hogy a minimális mértékű szociális segély helyét esély­teremtő tá­mogatások vegyék át. • Neumann Ottó BELFÖLD Üzletnyitás kedvezménnyel Új tankönyvbolt nyílt szerdán Budapesten, a XI. kerületi Zenta utcában. A Holnap és a Pedellus Kiadónak ez már a második tankönyvüzlete a fővárosban. Az új boltban néhány napon belül húsz kiadó minden tankönyve kapható lesz, a nyitástól számított két hétig 20 % -os kedvezménnyel fotó: habik csaba IGEN, BESZÉLJÜNK A KREATIVITÁSRÓL! A holland érdekeltségű Rabobank a világ egyik . - ■ ■ ! • ' . • ‘ . v- ;■. ■ legkreatívabb pénzintézete. Szakemberei tudják, hogy minden ügyfél egyedi pénzügyi szolgáltatá­sokat szeretne kapni. Ezért partnerei számára kész konstrukciók helyett egyedi megoldásokat kínál. A Rabobank - a szövetkezeti szemléletnek megfelelően - a nyereséget évről évre visszafor­gatja, hogy minél szélesebb körű szolgáltatásokat nyújthasson a legkedvezőbb feltételekkel. Mi bizonyítja, hogy törekvése valóban sikeres? A Rabobank csaknem száz éves töretlen fejlődése, a holland üzleti élet több területén elért vezető pozíciója és 87 irodából álló nemzetközi hálózata. Mostantól a lehetőség Önnek és válla­latának is csak egy karnyújtásnyira van: a Rabobank megérkezett Magyarországra. R­abobank AHOL A BIZTONSÁGOT KÉSZPÉNZNEK VEHETI! RABOBANK HUNGÁRIA RT. RABOBANK BEFEKTETÉSI RT. Madách Trade Center H-1075 Budapest, Madách Imre út 13-14. • Telefon: 268-1710 • Telefax: 268-1707 Maotm Hírlap 5 Veszélyes pénzhiány Nem akad vevő a laktanyákra Hazánk NATO-csatlakozá­­sáról tegnap Brüsszelben megkezdődtek az előkészítő tárgyalások. A parancsno­kok többsége szerint ugyan­akkor a politika által megfo­galmazott elvárásokhoz ké­pest a hadsereg vészesen alulfinanszírozott. A felhal­mozott adósságokat valószí­nűleg a központi beszerzések elhalasztásával rendezi a hadsereg. Preininger Amb­rus vezérőrnagy, a szárazföl­di vezérkar főnöke szerint a pénzhiány veszélyeztetheti a harckészültséget, és a szaná­lás is csak átmeneti megoldás lenne. Az átalakuló honvédség­nek a NATO-csatlakozásig biztosítania kell az ország önálló védelmét, az­­ehhez szükséges készültséget, az előírt 60 ezer fős létszámot pedig december 31-éig kell elérnie - mondta lapunknak Végh Ferenc vezérkari fő-­­nök, a honvédség parancsno­ka. Az atlanti integráció hosszú távon létszámcsök­kentéssel jár, s a honvédség a költségvetési előrejelzések szerint 2005-ig nem számít­hat jelentős fejlesztésekre. Át kell világítani ugyanak­kor a szakminisztériumot, a NATO-hoz csatlakozni kívá­nó országokkal pedig jövőre föl kell venni a katonadiplo­máciai kapcsolatokat - sorol­ta a honvédség parancsnoka, s kiemelte, hogy a csatlako­zással jelentős NATO-forrá­­sokra is lehet számítani. El kell halasztani a hon­védség központi beszerzéseit, hogy a laktanyák napi műkö­dését veszélyeztető adóssá­gokat rendezhesse a hadse­reg­­- közölte Berényi Osz­kár, a honvédelmi tárca Köz­ponti Pénzügyi és Számviteli Hivatalának főigazgató-he­lyettese. Több laktanyából jelezték, hogy a kifizetetlen számlák miatt tiltakoznak vagy egyáltalán nem szállíta­nak a pékek, akadozik a hús­ellátás, és tartoznak a csapa­tok a közszolgáltatóknak is. Berényi szerint a tavalyi­hoz hasonló súlyos anyagi helyzetben van a honvédség. Akkor az év közben készített előrejelzések kétmilliárdos adósságállományt jósoltak az év végére. Megszorító intéz­kedésekkel és a békekészle­tek felélésével sikerült a tar­tozásokat egymilliárd forint alá csökkenteni. A raktárak feltöltésére az idén sem jut pénz, a tervezett technikai eszközök és az alkatrészek beszerzését el kell halasztani, és akárcsak az elmúlt évek­ben, nagyobb mennyiségű ru­hacserére sem kerül sor. A központi beszerzésekre el­különített forrásokból a számlákat kell rendezni - mondta a főigazgató helyet­tese. Azoknál a költségvetési intézményeknél, ahol a fél éve kifizetetlen adósságállo­mány meghaladja az ötven­millió forintot, kincstári biz­tost neveznek ki. A honvéd­ségnél egyelőre csupán a köz­ponti kórház gazdasági ügyeit intézi kincstári megbízott. A dologi kiadásokra meg­szavazott költségvetési támo­gatás évek óta nem elegendő, igaz ez a költségvetési szféra egészére jellemző - hangsú­lyozta Berényi. Nem jelentett megoldást az sem, hogy hét év alatt a hadsereg létszáma 150 ezerről a harmadára csökkent. Valószínűleg nem jelent megtakarítást a kilenc hónapos szolgálati idő beve­zetése sem. A főigazgató-he­lyettes a honvédség kilátásai­ról elmondta: a Pénzügymi­nisztériumban készített ter­vek szerint 2002-ig folyama­tosan növekszik a hadsereg költségvetése. Jelenleg a GDP 1,3 százalékát teszi ki a honvédségi költségvetés, ez öt éven belül 1,7 százalékra emelkedik. Preininger Ambrus vezér­őrnagy, a szárazföldi haderő szeptember elsején kineve­zett főnöke lapunknak el­mondta: az új vezérkar előde, a megszüntetett 4. hadtest 300 milliós kifizetetlen tar­tozást hagyott maga után. Ezek között elsősorban a hús- és tejszállítók, a sütő­ipar, az elektromos és gáz­­szolgáltatók, valamint a Ma­táv számlái találhatóak. A 300 millió nem tartalmazza a késedelmi kamatokat - mu­tatott rá Preininger. A szá­razföldi haderő dologi kiadá­saira az idén 2,7 milliárd fo­rint jutott, központi források­ból azonban csak 2,1 milliárd kerül az alakulatokhoz, a többit saját bevételeikből kellene kigazdálkodniuk. Augusztusban, közvetlenül megszűnése előtt a hadtest az előirányzatnál 150 millióval kapott kevesebbet. A költ­ségvetés készítői minden év­ben jelentős bevételt tervez­nek ugyan a szolgáltatások és az ingatlanok értékesítéséből - a szárazföldieknél ’97-ben 680 millió forintot kellett vol­na „behoznia”­­, ám a sereg­nek ezt még soha nem sike­rült teljesítenie. A laktanyák­ra és az objektumokra nincs fizetőképes kereslet - állítja a tábornok. Az alakulatoknak bér­vagy köztartozásuk nincs, a katonák ellátásán pedig nem lehet spórolni; egy katona ét­keztetésére naponta 365 fo­rint jut. A kényszerű takaré­koskodás áldozatai viszont az épületek, melyekre az évtize­dek óta érvényes normák alapján légköbméterenként 23 forintot lehetne költeni évente. Mivel a honvédség nem vállalhatja föl, hogy a katonákat eső verje, a víz vagy a működő WC hiánya pedig közegészségügyi gon­dokat okozzon, e keretet is rendszeresen túllépik. A pa­rancsnokok ma jellemzően a havi ellátmány egy tizedét ilyen célokra tartalékolják - emelte ki a vezérőrnagy, aki méltatlannak nevezte, hogy a főtisztek fizetési haladékért vagy hitelekért kilincselnek. Szerinte a gazdálkodási nehézségek, ha azokat nem orvosolják, idővel a harcké­szültséget is veszélyeztethe­tik, de a szanálás is csak át­menetileg javítana a helyze­ten. Hosszú távon megoldás csak a NATO-csatlakozás­­hoz is szükséges gördülő ter­vezéstől várható, ahol leg­alább három évre előre kal­kulálhatnának a katonák. E nélkül ma azt sem lehet előre tudni, hogy egy gyakorlatra mennyi pénz jut - emelte ki. • Haszán Zoltán - Klecska Ernő Mielőbbi bérfejlesztést követelnek a honvédek MH/MTI A NATO-népszavazás ide­jére országos demonstrációt szervez a Honvédszakszerve­zet (HOSZ), amennyiben eredménytelenek lesznek a kormánnyal a jövő évi bér­­fejlesztésekről folytatott tár­gyalások - döntött az érdek­­védelmi szervezet választmá­nyi ülése. Kónya Péter, a HOSZ szóvivője lapunknak elmondta: el szeretnék érni, hogy már januártól lépjen életbe az állomány illet­ménytáblája. A szolgálati törvény ugyan 1999. január elsejéig ad időt a kormány­nak a bértábla beállítására, de a tárca a haderőcsökken­tést is felgyorsítva, a terve­zetnél egy évvel hamarabb fejezte be - mondta a szóvi­vő. Kónya szerint a karcsúsí­tás miatt felszabadult bérek­ből fedezhető lenne a jövő évi bérfejlesztés. A közalkal­mazottak 1998-ban átlagosan 14,5 százalékkal kapnak magasabb bért, a HM to­vábbi ötmilliárdot különített el a bértábla beállítására. A szakszervezet szerint azonban ebből az összegből csak a bérlemaradás harma­dát rendezheti a minisz­térium. (A bértáblában meg­állapított fizetéseknek a tisztek jelenleg 71 százalé­kát, a tiszthelyetteseknek 80- 82 százalékát kapják meg. A bruttó tiszti átlagfizetés 68 ezer forint körül van.) A Magyar Demokrata Fó­rum támogatja a Honvéd Szakszervezet (HOSZ) tö­rekvését, hogy a szolgálati törvény bértábláját 1998. ja­nuár 1-jétől vezesse be a kor­mány. Az MDF szerdai köz­leménye emlékeztet rá, hogy a szolgálati törvény elfogadá­sakor Keleti György honvé­delmi miniszter elutasította Póda Jenő képviselő (MDF) javaslatát, amelyben a bér­tábla jövő év elejétől történő bevezetését szorgalmazta, így az indítványt a parlamenti kormánytöbbség sem fogad­ta el. Ezért az MDF állásfog­lalása szerint érthetetlen és cinikus, ahogyan most a hon­védelmi miniszter a parla­mentre „mutogat”.

Next