Magyar Hírlap, 1997. szeptember (30. évfolyam, 203-215. szám)
1997-09-11 / 212. szám
1997. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Vita a 130 milliárdról Nincs egyetértés a Munkaerő-piaci Alap körül A költségvetési tervezethez fűzött egyetlen szakszervezeti javaslatot sem fogadott el a Munkaerő-piaci Alapot Irányító Testület (MAT) kormányzati oldala. Mivel a testület ülései zárt ajtók mögött folynak, a MAT munkavállalói oldala tegnap - egy nappal azelőtt, hogy a kormány napirendre tűzi a költségvetési törvény tervezetét - a nyilvánosság elé tárta a 130 milliárd forintos alap kezelésével kapcsolatos kifogásait. A Munkaerő-piaci Alap az állástalanság kezelésére szánt összegekkel gazdálkodik. Több mint 130 milliárd forintnyi éves bevételeinek döntő hányada a munkaadók és a munkavállalók által fizetett járulékokból alakul ki. A MAT munkavállalói oldalát alkotó hat szakszervezeti szövetség a legutóbbi ülésen több javaslattal állt elő, de a kormányzati oldal ezek közül egyet sem fogadott el. Böhm Zsuzsa, a szakszervezeti oldal ügyvivője elmondta: mivel a MAT ülései nyilvánosság nélkül zajlanak, a szakszervezetek szükségesnek tartották, hogy a közvélemény elé tárják kifogásaikat. Egyik indítványuk az volt, hogy - tekintettel az alapnál egyre növekedő többletpénzre - a munkavállalói járulék januártól 0,3 százalékkal legyen kevesebb (most a munkabér 1,5 százaléka). Kérték azt is, hogy a munkanélküliek számára az alapból fizetett járadék felső határa az öregséginyugdíj 90 százalékának a háromszorosa legyen jövőre (jelenleg a kétszerese). Más kiadásokat viszont szerintük nem ebből az alapból kellene fizetni: ilyen például a rehabilitációs rendeltetésű 7 milliárd forint. A rehabilitációt a szakszervezetek állami szociális feladatnak tekintik. A munkaadói oldal támogatja viszont azt az elképzelést, hogy 1998-ban 25 milliárdot kapjanak a megyei munkaügyi tanácsok, amelyek - az eddigi tapasztalatok szerint - a munkanélküliség-ellenes aktív programjaikkal hatásosan használták fel az alapból származó pénzt. A MAT munkavállalói oldala nem támogatja a foglalkoztatási törvénynek a munkaügyi minisztérium által szorgalmazott ez évi újabb módosítását. A szakszervezetek szerint e hat esztendeje elfogadott és évente legalább kétszer megváltoztatott jogszabályt végre lényegileg kellene átalakítani. Ilyen módosításnak tartanák a szakszervezetek azt, hogy a munkanélküliség teljes időtartamára ellátást kapnának az érintettek. Lapunk kérdésére a munkavállalói oldal több képviselője is hangsúlyozta: nem a járadékjogosultság meghosszabbítását szorgalmazzák, hanem azt, hogy a minimális mértékű szociális segély helyét esélyteremtő támogatások vegyék át. • Neumann Ottó BELFÖLD Üzletnyitás kedvezménnyel Új tankönyvbolt nyílt szerdán Budapesten, a XI. kerületi Zenta utcában. A Holnap és a Pedellus Kiadónak ez már a második tankönyvüzlete a fővárosban. Az új boltban néhány napon belül húsz kiadó minden tankönyve kapható lesz, a nyitástól számított két hétig 20 % -os kedvezménnyel fotó: habik csaba IGEN, BESZÉLJÜNK A KREATIVITÁSRÓL! A holland érdekeltségű Rabobank a világ egyik . - ■ ■ ! • ' . • ‘ . v- ;■. ■ legkreatívabb pénzintézete. Szakemberei tudják, hogy minden ügyfél egyedi pénzügyi szolgáltatásokat szeretne kapni. Ezért partnerei számára kész konstrukciók helyett egyedi megoldásokat kínál. A Rabobank - a szövetkezeti szemléletnek megfelelően - a nyereséget évről évre visszaforgatja, hogy minél szélesebb körű szolgáltatásokat nyújthasson a legkedvezőbb feltételekkel. Mi bizonyítja, hogy törekvése valóban sikeres? A Rabobank csaknem száz éves töretlen fejlődése, a holland üzleti élet több területén elért vezető pozíciója és 87 irodából álló nemzetközi hálózata. Mostantól a lehetőség Önnek és vállalatának is csak egy karnyújtásnyira van: a Rabobank megérkezett Magyarországra. Rabobank AHOL A BIZTONSÁGOT KÉSZPÉNZNEK VEHETI! RABOBANK HUNGÁRIA RT. RABOBANK BEFEKTETÉSI RT. Madách Trade Center H-1075 Budapest, Madách Imre út 13-14. • Telefon: 268-1710 • Telefax: 268-1707 Maotm Hírlap 5 Veszélyes pénzhiány Nem akad vevő a laktanyákra Hazánk NATO-csatlakozásáról tegnap Brüsszelben megkezdődtek az előkészítő tárgyalások. A parancsnokok többsége szerint ugyanakkor a politika által megfogalmazott elvárásokhoz képest a hadsereg vészesen alulfinanszírozott. A felhalmozott adósságokat valószínűleg a központi beszerzések elhalasztásával rendezi a hadsereg. Preininger Ambrus vezérőrnagy, a szárazföldi vezérkar főnöke szerint a pénzhiány veszélyeztetheti a harckészültséget, és a szanálás is csak átmeneti megoldás lenne. Az átalakuló honvédségnek a NATO-csatlakozásig biztosítania kell az ország önálló védelmét, azehhez szükséges készültséget, az előírt 60 ezer fős létszámot pedig december 31-éig kell elérnie - mondta lapunknak Végh Ferenc vezérkari fő-nök, a honvédség parancsnoka. Az atlanti integráció hosszú távon létszámcsökkentéssel jár, s a honvédség a költségvetési előrejelzések szerint 2005-ig nem számíthat jelentős fejlesztésekre. Át kell világítani ugyanakkor a szakminisztériumot, a NATO-hoz csatlakozni kívánó országokkal pedig jövőre föl kell venni a katonadiplomáciai kapcsolatokat - sorolta a honvédség parancsnoka, s kiemelte, hogy a csatlakozással jelentős NATO-forrásokra is lehet számítani. El kell halasztani a honvédség központi beszerzéseit, hogy a laktanyák napi működését veszélyeztető adósságokat rendezhesse a hadsereg- közölte Berényi Oszkár, a honvédelmi tárca Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának főigazgató-helyettese. Több laktanyából jelezték, hogy a kifizetetlen számlák miatt tiltakoznak vagy egyáltalán nem szállítanak a pékek, akadozik a húsellátás, és tartoznak a csapatok a közszolgáltatóknak is. Berényi szerint a tavalyihoz hasonló súlyos anyagi helyzetben van a honvédség. Akkor az év közben készített előrejelzések kétmilliárdos adósságállományt jósoltak az év végére. Megszorító intézkedésekkel és a békekészletek felélésével sikerült a tartozásokat egymilliárd forint alá csökkenteni. A raktárak feltöltésére az idén sem jut pénz, a tervezett technikai eszközök és az alkatrészek beszerzését el kell halasztani, és akárcsak az elmúlt években, nagyobb mennyiségű ruhacserére sem kerül sor. A központi beszerzésekre elkülönített forrásokból a számlákat kell rendezni - mondta a főigazgató helyettese. Azoknál a költségvetési intézményeknél, ahol a fél éve kifizetetlen adósságállomány meghaladja az ötvenmillió forintot, kincstári biztost neveznek ki. A honvédségnél egyelőre csupán a központi kórház gazdasági ügyeit intézi kincstári megbízott. A dologi kiadásokra megszavazott költségvetési támogatás évek óta nem elegendő, igaz ez a költségvetési szféra egészére jellemző - hangsúlyozta Berényi. Nem jelentett megoldást az sem, hogy hét év alatt a hadsereg létszáma 150 ezerről a harmadára csökkent. Valószínűleg nem jelent megtakarítást a kilenc hónapos szolgálati idő bevezetése sem. A főigazgató-helyettes a honvédség kilátásairól elmondta: a Pénzügyminisztériumban készített tervek szerint 2002-ig folyamatosan növekszik a hadsereg költségvetése. Jelenleg a GDP 1,3 százalékát teszi ki a honvédségi költségvetés, ez öt éven belül 1,7 százalékra emelkedik. Preininger Ambrus vezérőrnagy, a szárazföldi haderő szeptember elsején kinevezett főnöke lapunknak elmondta: az új vezérkar előde, a megszüntetett 4. hadtest 300 milliós kifizetetlen tartozást hagyott maga után. Ezek között elsősorban a hús- és tejszállítók, a sütőipar, az elektromos és gázszolgáltatók, valamint a Matáv számlái találhatóak. A 300 millió nem tartalmazza a késedelmi kamatokat - mutatott rá Preininger. A szárazföldi haderő dologi kiadásaira az idén 2,7 milliárd forint jutott, központi forrásokból azonban csak 2,1 milliárd kerül az alakulatokhoz, a többit saját bevételeikből kellene kigazdálkodniuk. Augusztusban, közvetlenül megszűnése előtt a hadtest az előirányzatnál 150 millióval kapott kevesebbet. A költségvetés készítői minden évben jelentős bevételt terveznek ugyan a szolgáltatások és az ingatlanok értékesítéséből - a szárazföldieknél ’97-ben 680 millió forintot kellett volna „behoznia”, ám a seregnek ezt még soha nem sikerült teljesítenie. A laktanyákra és az objektumokra nincs fizetőképes kereslet - állítja a tábornok. Az alakulatoknak bérvagy köztartozásuk nincs, a katonák ellátásán pedig nem lehet spórolni; egy katona étkeztetésére naponta 365 forint jut. A kényszerű takarékoskodás áldozatai viszont az épületek, melyekre az évtizedek óta érvényes normák alapján légköbméterenként 23 forintot lehetne költeni évente. Mivel a honvédség nem vállalhatja föl, hogy a katonákat eső verje, a víz vagy a működő WC hiánya pedig közegészségügyi gondokat okozzon, e keretet is rendszeresen túllépik. A parancsnokok ma jellemzően a havi ellátmány egy tizedét ilyen célokra tartalékolják - emelte ki a vezérőrnagy, aki méltatlannak nevezte, hogy a főtisztek fizetési haladékért vagy hitelekért kilincselnek. Szerinte a gazdálkodási nehézségek, ha azokat nem orvosolják, idővel a harckészültséget is veszélyeztethetik, de a szanálás is csak átmenetileg javítana a helyzeten. Hosszú távon megoldás csak a NATO-csatlakozáshoz is szükséges gördülő tervezéstől várható, ahol legalább három évre előre kalkulálhatnának a katonák. E nélkül ma azt sem lehet előre tudni, hogy egy gyakorlatra mennyi pénz jut - emelte ki. • Haszán Zoltán - Klecska Ernő Mielőbbi bérfejlesztést követelnek a honvédek MH/MTI A NATO-népszavazás idejére országos demonstrációt szervez a Honvédszakszervezet (HOSZ), amennyiben eredménytelenek lesznek a kormánnyal a jövő évi bérfejlesztésekről folytatott tárgyalások - döntött az érdekvédelmi szervezet választmányi ülése. Kónya Péter, a HOSZ szóvivője lapunknak elmondta: el szeretnék érni, hogy már januártól lépjen életbe az állomány illetménytáblája. A szolgálati törvény ugyan 1999. január elsejéig ad időt a kormánynak a bértábla beállítására, de a tárca a haderőcsökkentést is felgyorsítva, a tervezetnél egy évvel hamarabb fejezte be - mondta a szóvivő. Kónya szerint a karcsúsítás miatt felszabadult bérekből fedezhető lenne a jövő évi bérfejlesztés. A közalkalmazottak 1998-ban átlagosan 14,5 százalékkal kapnak magasabb bért, a HM további ötmilliárdot különített el a bértábla beállítására. A szakszervezet szerint azonban ebből az összegből csak a bérlemaradás harmadát rendezheti a minisztérium. (A bértáblában megállapított fizetéseknek a tisztek jelenleg 71 százalékát, a tiszthelyetteseknek 80- 82 százalékát kapják meg. A bruttó tiszti átlagfizetés 68 ezer forint körül van.) A Magyar Demokrata Fórum támogatja a Honvéd Szakszervezet (HOSZ) törekvését, hogy a szolgálati törvény bértábláját 1998. január 1-jétől vezesse be a kormány. Az MDF szerdai közleménye emlékeztet rá, hogy a szolgálati törvény elfogadásakor Keleti György honvédelmi miniszter elutasította Póda Jenő képviselő (MDF) javaslatát, amelyben a bértábla jövő év elejétől történő bevezetését szorgalmazta, így az indítványt a parlamenti kormánytöbbség sem fogadta el. Ezért az MDF állásfoglalása szerint érthetetlen és cinikus, ahogyan most a honvédelmi miniszter a parlamentre „mutogat”.