Magyar Hírlap, 1997. október (30. évfolyam, 242-254. szám)
1997-10-25 / 249. szám
4 Teljessé válik a tévésverseny mezőnye A megújult TV3 vasárnapi, illetve az RTL Klub hétfői, immár igazi indulásával a képernyőn éles harc kezdődik a nézőkért. Szakértők egyetértenek abban, hogy a három közszolgálati, a két országos kereskedelmi és a további négy műholdas, kábelen terjesztett tévé túlságosan sok az évi 30 milliárd forintos magyar reklámpiacon. Ezért több társaság az életben maradásért küzd majd. A három nagy, a földi terjesztésű, egyszerű antennával fogható MTV1, a TV2 és az RTL Klub osztozik majd az évi 30 milliárd forintos reklámtorta legnagyobb részén. A szinte minden lakásba eljutó adók vezetői előzetesen a hirdetési bevételek harmadát jósolták saját tévéjüknek, komoly aggodalmat keltett azonban a frekvenciapályázaton vesztes Central Media Enterprises felbukkanása a magyar piacon. Az írisz tévé mögött álló amerikai cég szeptember közepén vásárolta meg a TV3 többségi tulajdonát a fővárosi önkormányzattól. Baló György, a TV3 megbízott vezérigazgatója szerint a vasárnaptól új műsorral jelentkező tévével bizonyítani szeretnék versenyképességüket, a TV3 azonban nem az írisz. Az adó hétköznap 10, hétvégén 16 órában sugároz műsort. Az új tulajdonos elsősorban filmjeitől várja az eddigi 2,5 százalékos nézettség növelését. A CME még a pályázatok elbírálása előtt ötmilliárd forint értékben vásárolt filmeket. Új, a nyugati kereskedelmi adókon most futó sorozatok indulnak a TV3-on, eddig magyar tévében nem látott mozisikereket tűznek műsorra, vasárnap például a Csinibabát, de először a TV3-on lesz látható James Bond is. Hosszabb lesz az adó eddigi hírműsora. A Hír3-at Elek János vezeti, és a közszolgálati tévé Híradójával egy időben jelentkezik majd. Péntek éjszaka pedig amerikai profikosárlabát láthatnak Vipcypu- vetítésben a nézők. Bale továbbra is bízik benne, hogy az ORTT döntése ellen indított perben a bíróság nekik ad majd igazat. Ebben az esetben az írisz és a TV3 összeolvad majd. A TV3 a kis tévék között akarja megszerezni az elsőséget, a műsor ugyanis a régi TV3 helyén, kábelhálózaton keresztül egyelőre csupán a háztartások 35 százalékába jut el. (A pályázatokon nyertes kereskedelmi tévék a lakások 86-87 százalékában láthatók.) Az adó ugyanakkor megspórolta a koncessziós díjként beígért 12 milliárd forintot, ebből pedig a TV3 hozzáférhetőségének növelését tervezik az új tulajdonosok. Reményeik szerint rövid időn belül megduplázódik azoknak a lakásoknak a száma, ahol fogható az adó. Előnyt jelent továbbá az is, hogy a műsor összeállításában nem köti az adót olyan közszolgálati vállalás, mint a TV2-t (40 százalék) vagy az RTL Klubot. Az utóbbi kereskedelmi adó egyelőre nem is tartotta be kötelezettségeit, három hétig ideiglenes műsort sugároztak. Hogy ezért számíthat-e akár több tízmilliós büntetésre az RTL Klub, egyelőre nem dőlt el.Az GRIT e heti ülésért bekéreti gépkereskedelmi tévé műsorát, és azt megvizsgálva dönt a lehetséges szankciókról. Az RTL Klub a háromhetes kísérleti jellegű (klipek és magyar filmek) műsor után hétfőtől jelentkezik immár végleges programjával. (Az adó vezetőinek többször hangoztatott magyarázata szerint novemberi kezdésre számítottak, a kereskedelmi tévék indulása előtt ugyanis a médiatörvény 30 napos párhuzamos - műholdas és hagyományos földi terjesztésű - sugárzást írt elő az MTV2 átállásának megkönnyítésére. Az októberi kezdést előíró koncessziós szerződéseket vagy a médiatörvényt kellett megszegni, az ORTT végül eltekintett az egy hónapos átállástól, és ragaszkodott az október eleji kezdéshez. Az RTL családi tévét ígér, hetente számos sorozattal, akciófilmekkel. A TV3-hoz hasonlóan az RTL Klub is bevásárolt a filmpiacon, a Warnerrel kötöttek egy közel kétmilliárd forintos szerződést. Ennek köszönhetően minden, a cég tulajdonában lévő filmhez hozzáférhet az adó. A közszolgálati MTV elnöke, Peták István szerint azzal, hogy a kereskedelmi térévék teljes készleteket vásárolnak fel, a vetélytársak megfojtására törekednek. A cannes-i filmfesztiválon például a tavalyi tarifák 3-5-szöröséért lehetett filmeket vásárolni. • Haszán Zoltán A Hímek illegális vetítése, terjesztése nem csupán a gyártókat és a filmjogokat megszerző forgalmazókat károsítja meg, hanem hátrányos helyzetbe hozza az alkotásokat legálisan beszerző televíziós társaságokat is - hangzott el azon a szakmai konzultáción, amelyet az HBO, valamint a Független Médiaközpont szervezett kábel- és helyi televíziósok számára. A Filmlopás az éteren címet viselő rendezvényen Wágner Adrienne, az HBO filmjogi igazgatója elmondta: előfordul, hogy egyes tévés társaságok olyan filmet tűznek műsorra, amelynek kizárólagos vetítési jogát az HBO megvásárolta. Máskor szinkronstúdiók próbálnak meg filmet értékesíteni, pedig csak az audiojogokkal rendelkeznek. De volt példa arra is, hogy ugyanazt a filmet két jogtulajdonos ajánlotta fel. Sajnos a szerződések sokszor nem pontosak, így képtelenség felkutatni, melyikük milyen jogosultságokkal rendelkezik. Ezekben az esetekben a legjobb, amit egy tévétársaság tehet, hogy eláll az ügylettől. Sár Csaba, az Artisjus jogi szakértője arról szólt, hogy a tulajdonjog átruházása nem egyenlő a szerzői jogok átruházásával. Egy videotékából kikölcsönzött film nem mutatható be valamelyik kábeltelevíziós társaság műsorában, sőt még a szomszéd sem csatlakozhat rá ugyanarra a videóra. A tanácskozáson szó esett arról, hogy a filmek moziban történő vetítése általában nem hoz hasznot, inkább csak felhívja a figyelmet az új alkotásokra. Meghatározott kivárási idő után aztán megjelenhet a film a videotékákban, később pedig műsorra tűzhetik a televíziós társaságok is. Ha a tékák illegálisan másolt filmeket terjesztenek, és a tévétársaságok sem legális úton jutnak a kópiához, a forgalmazó ráfizet. Ahogy azok a tévés társaságok is, amelyek szabályosan járnak el, és negyven-hetvenezer forintot fizetnek egy kópiáért. Az, hogy egy film valahol szerzői jogvédelem alatt áll, még nem jelenti azt, hogy ez más országokban is így van - mondta Janis E. Overlock. A philadelphiai Temple University médiaszakértője kitért arra is, hogy az Egyesült Államokban premierfilmeket lehet venni az utcán, évekkel azelőtt, hogy azok legálisan megjelennének videón. A felvételeket a videokalózok kamerával készítik a moziban, így azt is hallani, ahogy a nézők pattogatott kukoricát ropogtatnak a háttérben. •Sz. D. Premier előtt, pattogatott kukoricával Filmlopás az éteren A börtönökben ezer új férőhelyre lenne szükség Várhatóan csak a nehézfiúkat fogják becsukni A Büntető törvénykönyv módosítását követően sem kell számítani a végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek számának jelentős növekedésére - vélekedik Konkoly Csaba igazságügy-minisztériumi helyettes államtitkár. Mindazonáltal elkerülhetetlen, hogy növeljék a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképességét, elsősorban az előzetes letartóztatottak nagy számára tekintettel. Egyes bűncselekmények esetében kétségkívül szigorúbb szankciók várhatók, de a Btk., illetve a büntetőeljárási törvény a börtönbüntetés helyett a korábbinál nagyobb szerepet szán más büntetési nemeknek, sőt az ügyésznek széles körben lehetősége lesz a vádemelés elhalasztására is - hangsúlyozta kérdésünkre a helyettes államtitkár, így megítélése szerint a végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek száma hosszabb távon sem változik majd. Jelenleg mintegy 9700-an töltik börtönbüntetésüket, s ennyi elítéltet a meglevő létesítmények képesek befogadni. Gondot inkább az jelent, hogy a fegyintézetek földrajzi elhelyezkedése nem megfelelő: elsősorban a keleti régióban kevés a férőhely, így pedig a rabok egy része a lakóhelyétől távol kerül, ami a családdal való kapcsolattartás szempontjából kedvezőtlen. De a zsúfoltságot elsősorban az okozza, hogy a börtönökben háromezernél több előzetes letartóztatottat is őriznek, s ez a szám az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően jelentősen nőni fog. Ma ugyanis a letartóztatott személyek a vizsgálat lezárásáig a rendőrségi fogdában maradnak, míg a tervezet szerint legfeljebb harminc nap után mindenkit át kell majd szállítani a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetbe. Konkoly Csaba szerint emiatt összességében 1000- 1200 új férőhelyet kell létesíteni. Már korábban döntés született a hatszáz személy befogadására alkalmas fővárosi előzetesház létrehozásáról; az erre a célra kijelölt korábbi munkásszálló átalakítása megkezdődött. Emellett a megyei börtönök többségében is ki kell alakítani mintegy 50-100 új férőhelyet, s mindez összességében nyolctíz milliárd forintos beruházást jelent. Az igazságügyi tárca kezdeményezi, hogy a kormány még az idén fogadjon el hosszú távú programot a büntetés-végrehajtási intézetek fejlesztéséről, és döntsön a finanszírozásról is. A helyettes államtitkár úgy véli, évente hatszázmilliós többlet támogatás elegendő lenne. Magyarországon a fogva tartottak között igen magas a kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítéltek aránya, miközben a nyugati államokban csak a kemény bűnözőket csukják be. A börtönnépesség összetétele - részben a Btk.módosítás nyomán - várhatóan nálunk is változni fog, s erre ugyancsak fel kell készülni. A szabad kapacitások egy része már ma is azokban a létesítményekben áll rendelkezésre, amelyek, alkalmatlanok a súlyos bűncselekmény miatt elítéltek elhelyezésére. Ezért felvetődött, hogy például a pálhalmai és a baracskai intézetet - ahol korábban jórészt a gondatlan bűncselekményt elkövetőket, például a balesetet okozó járművezetőket őrizték - célszerű lenne átalakítani. •L.K. Egyelőre elég a hely az elítélteknek FOTÓ: MÜLLER JUDIT BELFÖLD Nincs szó FKGP-KDNP közös listáról Szövetség a kisgazdákkal vagy unió az MDF-fel? A Kereszténydemokrata Néppárt országos választmánya ma dönt arról, hogy a KDNP a pártvezetés szándéka szerint a kisgazdapárttal szövetkezzen, vagy a párt „reformerőinek” az elképzelése szerint az MDF-fel hozzon létre pártuniót. Annak kicsi az esélye, hogy a választmány úgy döntsön: a KDNP teljesen önállóan indul a választásokon. A KDNP választmánya ma dönt a párt szövetségi politikájáról, és elbírálja a korábban kizártak fellebbezését. Mint arról korábban beszámoltunk, a párt országos elnökségének legutóbbi, zárt ülésén Giczy György pártelnök kisebbségben maradt, s így a testület a kisgazdapárttal kötendő szövetség és a választásokon való önálló indulás mellett azt a lehetőséget is az előterjesztésébe foglalta, hogy a KDNP hozzon létre pártszövetséget az MDF-fel Kereszténydemokrata Unió néven. Az unió lehetőségét korábban a pártvezetés is szorgalmazta, de oly módon, hogy a KDNP-MDF pólus egyenlő távolságra legyen mind az FKGP-től, mind a Fidesztől. Miután azonban a demokrata fórum választmánya a múlt hét végén jóváhagyta az MDF-Fidesz választási megállapodást. Füzessy Tibor, a kereszténydemokraták egyik meghatározó politikusa úgy nyilatkozott lapunknak: ezek után kizártnak tartja a KDNP-MDF unió létrehozását. Semjén Zsolt, a KDNP alelnöke ezzel szemben úgy vélekedett, hogy most vált csak igazán időszerűvé az unió létrehozása. Szerinte ugyanis az MDF parlamentbe jutási problémáját nem oldja meg a már jóváhagyott megállapodás a Fidesszel, s pártja és a kisgazdapárt között körvonalazódott megállapodás sem jelent garanciát arra, hogy a KDNP biztosan bekerül az Országgyűlésbe a választásokon. A Kereszténydemokrata Néppártban azok közül is sokan sérelmezték a kisgazdapárttal aláírt együttműködési nyilatkozatot, akik hosszú ideje Giczy György pártelnököt támogatták. A leginkább azt kifogásolják, hogy Giczy György és a nyilatkozat aláírói a kisgazdapártot bízták meg a KDNP parlamenti képviseletével és a kereszténydemokrácia megjelenítésével a T. Házban. Másrészt hiányolják, hogy a közös nyilatkozatban nincsenek konkrét javaslatok a két párt választási együttműködését illetően, s az is kérdéses, hogy lesz-e FKGP-KDNP közös lista. Információink szerint Torgyán József kisgazda pártelnök kereszténydemokratákhoz írt legutóbbi levelében sincs konkrét utalás a közös listára vonatkozóan. A KDNP-ben Benya László volt pártigazgató állt a Giczy György pártelnök politikai irányvonalát elutasító „reformerők” élére - tudtuk meg. Benya László ellen a héten fegyelmi eljárás indult, így nem gyakorolhatja párttagságából eredő jogait sem. Stumphauser József, a párt országos elnökségének ugyancsak felfüggesztett tagja a múlt héten úgy nyilatkozott lapunknak: várhatóan fegyelmi eljárást indítanak minden olyan választmányi küldött ellen, akik nem értenek egyet Giczy „markáns” politikájával. A Veszprém megyei politikus szerint úgy kívánják manipulálni a választmányt, hogy mindenképpen fenntartsák a pártelnök és „csapata” hatalmát. A pártvezetés cáfolta ezt a megállapítást. Kérdésünkre Füzessy Tibor a múlt hét végén kijelentette: a jelenlegi pártvezetés - így Giczy György pártelnök is - megmaradásra van ítélve, hiszen a KDNP-ben nem létezik a visszahívás intézménye. Ha vannak is olyan törekvések, hogy Giczy Györgyöt elmozdítsák elnöki tisztéből, ennek az alapszabály szerint egyáltalán nincs esélye. Kisgazda ajánlat Megérkezett a Kereszténydemokrata Néppárthoz Torgyán Józsefnek a KDNP és az FKGP választási szövetségére vonatkozó ajánlata. A kisgazda pártelnök a KDNP elnökéhez írt levelében azt javasolja: 20-20 választókerületben támogassák egymás jelöltjeit, a többiben pedig egymással is mérkőzzenek. Az MTI úgy tudja, hogy Torgyán József kilátásba helyezte azt is: ha a közvélemény-kutatási adatok „vészjóslóak” lesznek a KDNP-re nézve, az FKGP hajlandó a választások első fordulójában kapcsolt vagy közös listát is állítani a kereszténydemokratákkal. 1997. OKTÓBER 25., SZOMBAT Jelölttúlkínálat Budán Lapunk értesülése szerint az 1998-as választások egyik, az ellenzéki pártok számára legfontosabb körzetében még nem született megállapodás, ki legyen a közös jelölt. Budán a XII. kerületben ugyanis Pokorni Zoltán (Fidesz), Sepsey Tamás (MDF), Barsiné Pataky Etelka (MDNP), Horváth Béla (FKGP, aki 1990-ben MDF-esként nyert) és az 1994-ben, a demokrata fórum színeiben győztes, most függetlenként induló Fekete György jöhet szóba. A koalíciós pártokat Szent-Iványi István (SZDSZ) és Bakonyi Tibor (MSZP) képviseli majd. 1994-ben a főváros négy budai körzetében nyertek csak az úgynevezett konzervatív erők. Információink szerint a XI. kerületben (15. választókörzet) már szinte biztos, hogy a Fidesz nem indít ellenjelöltet Csapody Miklós MDF-es képviselővel szemben. Az MSZP itt Szabó Vilmost indítja, viszont az SZDSZ információink szerint még nem döntött a képviselőjelölt mellett. Valószínű, hogy az első kerületben Csóti Györgynek, a másodikban pedig Balsai Istvánnak, az egykori igazságügyi miniszternek nem lesz fideszes ellenfele. Zsigmond Attila, a Néppárt képviselője azonban sok fejtörést okozhat Balsai Istvánnak, Katona Tamás néppárti honatya pedig Csóti Györggyel csatázhat. Lapunk úgy tudja, hogy egyes MDF- es vezetők a nagyobb vérveszteség elkerülése végett már többször javasolták, hogy a fent említett körzetekben meg kell egyezni az MDNP-s képviselőkkel, hiszen a polgári erők itt kiolthatják egymást. A Várnegyedben nagy a valószínűsége, hogy az 1994-es választásokhoz hasonlóan az MSZP-t Hegyi Gyula, az SZDSZ-t pedig Dornbach Alajos képviseli. A XII. kerületben még változhat a felállás, ugyanis Pokorni Zoltánnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a neve felmerült az ötödik kerületben is. Sepsey Tamás azonban nem lélegezhet fel, mert Barsiné Pataky Etelka (MDNP), Horváth Béla (FKGP) és Fekete György egykori MDF-es most függetlenként indul, s akkor még nem említettük meg a kisebbik koalíciós párt frakcióvezetőjét, Szent-Iványi Istvánt. Információink szerint a belváros hetedik választókörzetében indul Pusztai Erzsébet, a Néppárt képviselője és Bégány Attila, akit az MDF ötödik kerületi szervezete jelölt. A fenti választókörzet egyik érdekessége lehet Schamschula György szerepe, aki 1994-ben MDF-esként lett második Vitányi Iván (MSZP) mögött. Lapunk úgy tudja, hogy az egykori közlekedési miniszter - aki azóta megjárta az FKGP- t is - függetlenként veszi fel a harcot a májusban újra induló, Vitányi Ivánnal,és a valószínűleg szintén ringbe szálló szabad demokrata Tardos Mártonnal. • D. Bányász Gergő •Cs.l. Kéretlen beruházás Angyalföldön Nincs törvényi akadálya, hogy a XIII. kerületben az Árpád híd felhajtója melletti önkormányzati területet privatizálják, majd beépítsék - hangzott el egy minapi lakossági fórumon. Az évek óta tervezett beruházás új, csökkentett változatával állt elő most az önkormányzat, de a környéklakói hajthatatlanok, nem kívánnak benzinkúttal, parkolóházzal vagy gyorsétteremmel egy szomszédságéban lenni. Az önkormányzatnak bevételekre van szüksége, mert az intézmények működtetéséhez egyre kevesebb az állami támogatás - ismertette a kerület elképzeléseit Dorogi Gabriella alpolgármester, aki kifejtette: az Árpád hídtól északra eső, a Népfürdő utca és az Esztergomi út közötti -jelenleg zöld-, ám övezet szerint közlekedési terület fejlesztésének tervezése 1991- ben kezdődött. A fővárosi önkormányzat döntése nyomán három éve nyílt lehetőség a hasznosításra, épp a lakosság tiltakozása miatt hiúsult meg a korábbi többszintesre tervezett építkezés. A kerület most új ajánlatot kapott: az eredetileg tervezett 8 ezer négyzetméter helyett csupán 3 ezer négyzetméternyi területet foglalna el a megépítendő létesítmény. A beruházójelölt Trade Invest Kft. ügyvezető igazgatója, Egenhoffer Péter elmondta: a jelenlegi rézsűt feltöltenék, építményeik nem lennének magasabbak egy szintnél, és nagy ellenállás esetén a 150 férőhelyes parkolóháztól is eltekintenének. A komplexumot zajvédő plexitetővel és egy füvesített támfallal választanák el a legközelebb érintett négy lakóháztól. ígéretük szerint a parkot rendbe hoznák úgy, hogy a játszóterek sem sérülnének. Az önkormányzat törvényesen megtehette volna, hogy a lakók megkérdezése nélkül dönt, ezt elkerülendő rendezték a fórumot - szögezte le az alpolgármester. A beruházás ellen tiltakozók félelmét a növekvő zajtól, és más környezeti ártalmakról Radó Dezső környezetvédelmi szakértő támasztotta alá. A felszólalók többsége kategorikusan kizárt bármiféle beruházást, amely zöldterületük csökkenésével jár. A Levegő Munkacsoport jelen lévő tagjai az alkotmányt idézték, amely szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, így gondolták ezt a lakók is, és mintegy 1300 aláírást tartalmazó petíciót intéztek az önkormányzathoz. A vitában az is elhangzott, hogy a beruházást végső esetben akár népszavazás kikényszerítésével próbálják megakadályozni. Felvetődött, hogy a területen lévő talajvizek több kilométeres körzetben okozhatnak károkat más házaknak is. Dorogi Gabriella az önkormányzat nevében kijelentette: az elhangzott véleményeket a bizottságok és a képviselők figyelembe veszik majd, a testület pedig decemberben dönthet a terület eladásáról. • Szabó Zsolt S.O.S.! A Kék Sziget Alapítvány anya- és gyermekotthona várja olyan segítő szándékú emberek felajánlásait, akik élelmiszer-alapanyagokkal, játékokkal, kisággyal, babakocsival támogatnák az alapítványt. Ezenkívül szükségük lenne még gyerekeknek mesekönyvekre, felnőttek részére újságokra, tisztasági szerekre, tisztító- és fertőtlenítőszerekre, karácsonyfadíszekre és pénzbeli támogatásra is. Az alapítvány bankszámlaszáma a következő: Budapest Bank szolnoki fiók 5000 Szolnok, Hősök tere 1. 10104569-07814355-00000009 Mivel az alapítvány nem rendelkezik gépkocsival, ezért kérik, hogy az adományokat a felajánlók juttassák el hozzájuk. A KÉK SZIGET ALAPÍTVÁNY anya- és gyermekotthonának címe: 5061 Tiszasüly, Kiséri út 54. Telefon: (06-56) 497-284 A REVITAL Építésszervezési és Vállalkozási Részvénytársaság VERSENYTÁRGYALÁST hirdet a TREZORG Kft. tulajdonában lévő, Budapest XIII., Faludi utca 3. alatti épület felújításának és irodaházzá történő átalakításának KIVITELEZÉSI MUNKÁIRA Az épület és a tervezett melléképület összes nettó alapterülete: 670 nt. Ajánlatot lehet tenni a teljes kivitelezési munka elvégzésére. A versenykiírás és a kiviteli terv 60 000 Ft + áfa készpénzben történő befizetése ellenében vehető át a REVITAL Rt. Budapest VI., Káldy Gyula utca 2. alatti irodájának titkárságán, 1997. október 27- től, munkanapokon 9-16 óráig, pénteken 13 óráig. Az ajánlatok beadásának határideje: 1997. november 6-án 10 óra. Helye: Budapest VI., Káldy Gyula utca 2. Budapest, 1997. október 20. REVITAL Rt. Telefon: 268-0277 10 000 MH