Magyar Hírlap, 1997. október (30. évfolyam, 242-254. szám)

1997-10-25 / 249. szám

4 Teljessé válik a tévésverseny mezőnye A megújult TV3 vasárnapi, illetve az RTL Klub hétfői, immár igazi indulásával a képernyőn éles harc kezdődik a nézőkért. Szakértők egyetértenek abban, hogy a három közszolgálati, a két országos kereskedelmi és a további négy műholdas, kábe­len terjesztett tévé túlságosan sok az évi 30 milliárd forintos magyar reklámpiacon. Ezért több társaság az életben mara­dásért küzd majd. A három nagy, a földi terjesz­tésű, egyszerű antennával fogható MTV1, a TV2 és az RTL Klub osztozik majd az évi 30 milliárd forintos rek­lámtorta legnagyobb részén. A szinte minden lakásba elju­tó adók vezetői előzetesen a hirdetési bevételek harmadát jósolták saját tévéjüknek, ko­moly aggodalmat keltett azonban a frekvenciapályá­zaton vesztes Central Media Enterprises felbukkanása a magyar piacon. Az írisz tévé mögött álló amerikai cég szeptember közepén vásárol­ta meg a TV3 többségi tulaj­donát a fővárosi önkormány­zattól. Baló György, a TV3 megbízott vezérigazgatója szerint a vasárnaptól új mű­sorral jelentkező tévével bi­zonyítani szeretnék verseny­­képességüket, a TV3 azon­ban nem az írisz. Az adó hét­köznap 10, hétvégén 16 órá­ban sugároz műsort. Az új tu­lajdonos elsősorban filmjei­től várja az eddigi 2,5 százalé­kos nézettség növelését. A CME még a pályázatok elbí­rálása előtt ötmilliárd forint értékben vásárolt filmeket. Új, a nyugati kereskedelmi adókon most futó sorozatok indulnak a TV3-on, eddig magyar tévében nem látott mozisikereket tűznek műsor­ra, vasárnap például a Csini­babát, de először a TV3-on lesz látható James Bond is. Hosszabb lesz az adó eddigi hírműsora. A Hír3-at Elek János vezeti, és a közszolgá­lati tévé Híradójával egy idő­ben jelentkezik majd. Péntek éjszaka pedig amerikai­ profi­­kosárlabát láthatnak Vipcypu- vetítésben a­ nézők. Bale to­vábbra is bízik benne, hogy az ORTT döntése ellen indí­tott perben a bíróság nekik ad majd igazat. Ebben az esetben az írisz és a TV3 összeolvad majd. A TV3 a kis tévék között akarja megszerezni az elsősé­get, a műsor ugyanis a régi TV3 helyén, kábelhálózaton keresztül egyelőre csupán a háztartások 35 százalékába jut el. (A pályázatokon nyer­tes kereskedelmi tévék a la­kások 86-87 százalékában lát­hatók.) Az adó ugyanakkor megspórolta a koncessziós díjként beígért 12 milliárd fo­rintot, ebből pedig a TV3 hozzáférhetőségének növelé­sét tervezik az új tulajdono­sok. Reményeik szerint rövid időn belül megduplázódik azoknak a lakásoknak a szá­ma, ahol fogható az adó. Előnyt jelent továbbá az is, hogy a műsor összeállításá­ban nem köti az adót olyan közszolgálati vállalás, mint a TV2-t (40 százalék) vagy az RTL Klubot. Az utóbbi ke­reskedelmi adó egyelőre nem is tartotta be kötelezettségeit, három hétig ideiglenes mű­sort sugároztak. Hogy ezért számíthat-e akár több tízmil­liós büntetésre az RTL Klub, egyelőre nem dőlt el.Az GRIT e heti ülésért bekéreti gépkereskedelmi tévé műso­rát, és azt megvizsgálva dönt a lehetséges szankciókról. Az RTL Klub a háromhe­tes kísérleti jellegű (klipek és magyar filmek) műsor után hétfőtől jelentkezik immár végleges programjával. (Az adó vezetőinek többször han­goztatott magyarázata szerint novemberi kezdésre számí­tottak, a kereskedelmi tévék indulása előtt ugyanis a mé­diatörvény 30 napos párhuza­mos - műholdas és hagyomá­nyos földi terjesztésű - sugár­zást írt elő az MTV2 átállásá­nak megkönnyítésére. Az ok­tóberi kezdést előíró kon­cessziós szerződéseket vagy a médiatörvényt kellett meg­szegni, az ORTT végül elte­kintett az egy hónapos átál­lástól, és ragaszkodott az ok­tóber eleji kezdéshez.­ Az RTL családi tévét ígér, hetente számos sorozattal, akciófilmekkel. A TV3-hoz hasonlóan az RTL Klub is bevásárolt a filmpiacon, a Warnerrel kötöttek egy kö­zel kétmilliárd forintos szer­ződést. Ennek köszönhetően minden, a cég tulajdonában lévő filmhez hozzáférhet az adó. A közszolgálati MTV el­nöke, Peták István szerint az­zal, hogy a kereskedelmi téré­vék teljes készleteket vásá­­rolnak fel, a vetélytársak­ megfojtására törekednek. A­ cannes-i filmfesztiválon pél­­­­dául a tavalyi tarifák 3-5-szö­­röséért lehetett filmeket vá­sárolni. • Haszán Zoltán A Hímek illegális vetítése, ter­jesztése nem csupán a gyártó­kat és a filmjogokat megszer­ző forgalmazókat károsítja meg, hanem hátrányos hely­zetbe hozza az alkotásokat le­gálisan beszerző televíziós társaságokat is - hangzott el azon a szakmai konzultáción, amelyet az HBO, valamint a Független Médiaközpont szervezett kábel- és helyi tele­víziósok számára. A Filmlopás az éteren cí­met viselő rendezvényen Wágner Adrienne, az HBO filmjogi igazgatója elmondta: előfordul, hogy egyes tévés társaságok olyan filmet tűz­nek műsorra, amelynek kizá­rólagos vetítési jogát az HBO megvásárolta. Máskor szink­ronstúdiók próbálnak meg filmet értékesíteni, pedig csak az audiojogokkal rendelkez­nek. De volt példa arra is, hogy ugyanazt a filmet két jogtulajdonos ajánlotta fel. Sajnos a szerződések sokszor nem pontosak, így képtelen­ség felkutatni, melyikük mi­lyen jogosultságokkal rendel­kezik. Ezekben az esetekben a legjobb, amit egy tévétársa­ság tehet, hogy eláll az ügylet­től. Sár Csaba, az Artisjus jo­gi szakértője arról szólt, hogy a tulajdonjog átruházása nem egyenlő a szerzői jogok átru­házásával. Egy videotékából kikölcsönzött film nem mu­tatható be valamelyik kábel­televíziós társaság műsorá­ban, sőt még a szomszéd sem csatlakozhat rá ugyanarra a videóra. A tanácskozáson szó esett arról, hogy a filmek moziban történő vetítése általában nem hoz hasznot, inkább csak felhívja a figyelmet az új alko­tásokra. Meghatározott kivá­­rási idő után aztán megjelen­het a film a videotékákban, később pedig műsorra tűzhe­tik a televíziós társaságok is. Ha a tékák illegálisan másolt filmeket terjesztenek, és a té­vétársaságok sem legális úton jutnak a kópiához, a forgal­mazó ráfizet. Ahogy azok a tévés társaságok is, amelyek szabályosan járnak el, és negyven-hetvenezer forintot fizetnek egy kópiáért. Az, hogy egy film valahol szerzői jogvédelem alatt áll, még nem jelenti azt, hogy ez más országokban is így van - mondta Janis E. Overlock. A philadelphiai Temple Univer­sity médiaszakértője kitért ar­ra is, hogy az Egyesült Álla­mokban premierfilmeket le­het venni az utcán, évekkel azelőtt, hogy azok legálisan megjelennének videón. A fel­vételeket a videokalózok ka­merával készítik a moziban, így azt is hallani, ahogy a né­zők pattogatott kukoricát ro­pogtatnak a háttérben. •Sz. D. Premier előtt, pattogatott kukoricával Filmlopás az éteren A börtönökben ezer új férőhelyre lenne szükség Várhatóan csak a nehézfiúkat fogják becsukni A Büntető törvénykönyv módosítását követően sem kell szá­mítani a végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek számának jelentős növekedésére - vélekedik Konkoly Csaba igazság­ügy-minisztériumi helyettes államtitkár. Mindazonáltal elke­rülhetetlen, hogy növeljék a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképességét, elsősorban az előzetes letartóztatottak nagy számára tekintettel. Egyes bűncselekmények ese­tében kétségkívül szigorúbb szankciók várhatók, de a Btk., illetve a büntetőeljárási törvény a börtönbüntetés he­lyett a korábbinál nagyobb szerepet szán más büntetési nemeknek, sőt az ügyésznek széles körben lehetősége lesz a vádemelés elhalasztására is - hangsúlyozta kérdésünkre a helyettes államtitkár, így megítélése szerint a végre­hajtható szabadságvesztésre ítéltek száma hosszabb távon sem változik majd. Jelenleg mintegy 9700-an töltik börtönbüntetésüket, s ennyi elítéltet a meglevő léte­sítmények képesek befogad­ni. Gondot inkább az jelent, hogy a fegyintézetek földraj­zi elhelyezkedése nem meg­felelő: elsősorban a keleti ré­gióban kevés a férőhely, így pedig a rabok egy része a la­kóhelyétől távol kerül, ami a családdal való kapcsolattar­tás szempontjából kedvezőt­len. De a zsúfoltságot első­sorban az okozza, hogy a bör­tönökben háromezernél több előzetes letartóztatottat is őriznek, s ez a szám az új büntetőeljárási törvény ha­tályba lépését követően je­lentősen nőni fog. Ma ugyan­is a letartóztatott személyek a vizsgálat lezárásáig a rend­őrségi fogdában maradnak, míg a tervezet szerint legfel­jebb harminc nap után min­denkit át kell majd szállítani a legközelebbi büntetés-vég­rehajtási intézetbe. Konkoly Csaba szerint emiatt összességében 1000- 1200 új férőhelyet kell létesí­teni. Már korábban döntés született a hatszáz személy befogadására alkalmas fővá­rosi előzetesház létrehozásá­ról; az erre a célra kijelölt ko­rábbi munkásszálló átalakítá­sa megkezdődött. Emellett a megyei börtönök többségé­ben is ki kell alakítani mint­egy 50-100 új férőhelyet, s mindez összességében nyolc­tíz milliárd forintos beruhá­zást jelent. Az igazságügyi tárca kezdeményezi, hogy a kormány még az idén fogad­jon el hosszú távú programot a büntetés-végrehajtási inté­zetek fejlesztéséről, és dönt­sön a finanszírozásról is. A helyettes államtitkár úgy véli, évente hatszázmilliós többlet támogatás elegendő lenne. Magyarországon a fogva tartottak között igen magas a kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítéltek aránya, miköz­ben a nyugati államokban csak a kemény bűnözőket csukják be. A börtönnépesség összetétele - részben a Btk.­­módosítás nyomán - várha­tóan nálunk is változni fog, s erre ugyancsak fel kell készül­ni. A szabad kapacitások egy része már ma is azokban a lé­tesítményekben áll rendelke­zésre, amelyek, alkalmatlanok a súlyos bűncselekmény miatt elítéltek elhelyezésére. Ezért felvetődött, hogy például a pálhalmai és a baracskai inté­zetet - ahol korábban jórészt a gondatlan bűncselekményt el­követőket, például a balesetet okozó járművezetőket őrizték - célszerű lenne átalakítani. •L.K. Egyelőre elég a hely az elítélteknek FOTÓ: MÜLLER JUDIT BELFÖLD Nincs szó FKGP-KDNP közös listáról Szövetség a kisgazdákkal vagy unió az MDF-fel? A Kereszténydemokrata Néppárt országos választmánya ma dönt arról, hogy a KDNP a pártvezetés szándéka szerint a kis­gazdapárttal szövetkezzen, vagy a párt „reformerőinek” az elképzelése szerint az MDF-fel hozzon létre pártuniót. An­nak kicsi az esélye, hogy a választmány úgy döntsön: a KDNP teljesen önállóan indul a választásokon. A KDNP választmánya ma dönt a párt szövetségi politi­kájáról, és elbírálja a koráb­ban kizártak fellebbezését. Mint arról korábban beszá­moltunk, a párt országos el­nökségének legutóbbi, zárt ülésén Giczy György pártel­nök kisebbségben maradt, s így a testület a kisgazdapárttal kötendő szövetség és a válasz­tásokon való önálló indulás mellett azt a lehetőséget is az előterjesztésébe foglalta, hogy a KDNP hozzon létre pártszövetséget az MDF-fel Kereszténydemokrata Unió néven. Az unió lehetőségét korábban a pártvezetés is szorgalmazta, de oly módon, hogy a KDNP-MDF pólus egyenlő távolságra legyen mind az FKGP-től, mind a Fi­­desztől. Miután azonban a de­mokrata fórum választmánya a múlt hét végén jóváhagyta az MDF-Fidesz választási megállapodást. Füzessy Ti­bor, a kereszténydemokraták egyik meghatározó politikusa úgy nyilatkozott lapunknak: ezek után kizártnak tartja a KDNP-MDF unió létrehozá­sát. Semjén Zsolt, a KDNP alelnöke ezzel szemben úgy vélekedett, hogy most vált csak igazán időszerűvé az unió létrehozása. Szerinte ugyanis az MDF parlamentbe jutási problémáját nem oldja meg a már jóváhagyott megál­lapodás a Fidesszel, s pártja és a kisgazdapárt között körvo­nalazódott megállapodás sem jelent garanciát arra, hogy a KDNP biztosan bekerül az Országgyűlésbe a választáso­kon. A Kereszténydemokrata Néppártban azok közül is so­kan sérelmezték a kisgazda­­párttal aláírt együttműködési nyilatkozatot, akik hosszú ide­je Giczy György pártelnököt támogatták. A leginkább azt kifogásolják, hogy Giczy György és a nyilatkozat aláírói a kisgazdapártot bízták meg a KDNP parlamenti képvisele­tével és a kereszténydemokrá­cia megjelenítésével a T. Ház­ban. Másrészt hiányolják, hogy a közös nyilatkozatban nincsenek konkrét javaslatok a két párt választási együttmű­ködését illetően, s az is kérdé­ses, hogy lesz-e FKGP-KDNP közös lista. Információink sze­rint Torgyán József kisgazda pártelnök kereszténydemok­ratákhoz írt legutóbbi levelé­ben sincs konkrét utalás a kö­zös listára vonatkozóan. A KDNP-ben Benya László volt pártigazgató állt a Giczy György pártelnök poli­tikai irányvonalát elutasító „reformerők” élére - tudtuk meg. Benya László ellen a héten fegyelmi eljárás indult, így nem gyakorolhatja párt­tagságából eredő jogait sem. Stumphauser József, a párt országos elnökségének ugyancsak felfüggesztett tag­ja a múlt héten úgy nyilatko­zott lapunknak: várhatóan fegyelmi eljárást indítanak minden olyan választmányi küldött ellen, akik nem érte­nek egyet Giczy „markáns” politikájával. A Veszprém megyei politikus szerint úgy kívánják manipulálni a vá­lasztmányt, hogy mindenkép­pen fenntartsák a pártel­nök és „csapata” hatalmát. A pártvezetés cáfolta ezt a megállapítást. Kérdésünkre Füzessy Tibor a múlt hét vé­gén kijelentette: a jelenlegi pártvezetés - így Giczy György pártelnök is - meg­maradásra van ítélve, hiszen a KDNP-ben nem létezik a visszahívás intézménye. Ha vannak is olyan törekvések, hogy Giczy Györgyöt elmoz­dítsák elnöki tisztéből, ennek az alapszabály szerint egyál­talán nincs esélye. Kisgazda ajánlat Megérkezett a Kereszténydemokrata Néppárthoz Torgyán Jó­zsefnek a KDNP és az FKGP választási szövetségére vonatko­zó ajánlata. A kisgazda pártelnök a KDNP elnökéhez írt leve­lében azt javasolja: 20-20 választókerületben támogassák egy­más jelöltjeit, a többiben pedig egymással is mérkőzzenek. Az MTI úgy tudja, hogy Torgyán József kilátásba helyezte azt is: ha a közvélemény-kutatási adatok „vészjóslóak” lesznek a KDNP-re nézve, az FKGP hajlandó a választások első forduló­jában kapcsolt vagy közös listát is állítani a kereszténydemok­ratákkal. 1997. OKTÓBER 25., SZOMBAT Jelölttúlkínálat Budán Lapunk értesülése szerint az 1998-as választások egyik, az ellenzéki pártok számára leg­fontosabb körzetében még nem született megállapodás, ki legyen a közös jelölt. Bu­dán a XII. kerületben ugyanis Pokorni Zoltán (Fidesz), Sepsey Tamás (MDF), Barsi­­né Pataky Etelka (MDNP), Horváth Béla (FKGP, aki 1990-ben MDF-esként nyert) és az 1994-ben, a demokrata fórum színeiben győztes, most függetlenként induló Fekete György jöhet szóba. A koalí­ciós pártokat Szent-Iványi Ist­ván (SZDSZ) és Bakonyi Ti­bor (MSZP) képviseli majd. 1994-ben a főváros négy budai körzetében nyertek csak az úgynevezett konzer­vatív erők. Információink sze­rint a XI. kerületben (15. vá­lasztókörzet) már szinte biz­tos, hogy a Fidesz nem indít ellenjelöltet Csapody Miklós MDF-es képviselővel szem­ben. Az MSZP itt Szabó Vil­most indítja, viszont az SZDSZ információink szerint még nem döntött a képviselő­­jelölt mellett. Valószínű, hogy az első kerületben Csóti Györgynek, a másodikban pe­dig Balsai Istvánnak, az egy­kori igazságügyi miniszternek nem lesz fideszes ellenfele. Zsigmond Attila, a Nép­párt képviselője azonban sok fejtörést okozhat Balsai Ist­vánnak, Katona Tamás nép­párti honatya pedig Csóti Györggyel csatázhat. Lapunk úgy tudja, hogy egyes MDF- es vezetők a nagyobb vér­­veszteség elkerülése végett már többször javasolták, hogy a fent említett körze­tekben meg kell egyezni az MDNP-s képviselőkkel, hi­szen a polgári erők itt kiolt­hatják egymást. A Várne­­gyedben nagy a valószínűsé­ge, hogy az 1994-es választá­sokhoz hasonlóan az MSZP-t Hegyi Gyula, az SZDSZ-t pedig Dornbach Alajos kép­viseli. A XII. kerületben még változhat a felállás, ugyanis Pokorni Zoltánnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a neve felmerült az ötödik kerület­ben is. Sepsey Tamás azon­ban nem lélegezhet fel, mert Barsiné Pataky Etelka (MDNP), Horváth Béla (FKGP) és Fekete György egykori MDF-es most függet­lenként indul, s akkor még nem említettük meg a kiseb­bik koalíciós párt frakció­vezetőjét, Szent-Iványi Ist­vánt. Információink szerint a belváros hetedik választó­­körzetében indul Pusztai Er­zsébet, a Néppárt képviselője és Bégány Attila, akit az MDF ötödik kerületi szerve­zete jelölt. A fenti választó­­körzet egyik érdekessége le­het Schamschula György sze­repe, aki 1994-ben MDF-es­ként lett második Vitányi Iván (MSZP) mögött. La­punk úgy tudja, hogy az egy­kori közlekedési miniszter - aki azóta megjárta az FKGP- t is - függetlenként veszi fel a harcot a májusban újra indu­ló, Vitányi Ivánnal,és a való­színűleg szintén ringbe szálló szabad demokrata Tardos Mártonnal. • D. Bányász Gergő •Cs.l. Kéretlen beruházás Angyalföldön Nincs törvényi akadálya, hogy a XIII. kerületben az Árpád híd felhajtója melletti önkor­mányzati területet privatizál­ják, majd beépítsék - hang­zott el egy minapi lakossági fórumon. Az évek óta terve­zett beruházás új, csökkentett változatával állt elő most az önkormányzat, de a kör­nyék­­lakói hajthatatlanok, nem kívánnak benzinkúttal, parkolóházzal vagy gyorsé­t­teremmel egy szomszédságé­ban lenni. Az önkormányzatnak be­vételekre van szüksége, mert az intézmények működtetésé­hez egyre kevesebb az állami támogatás - ismertette a ke­rület elképzeléseit Dorogi Gabriella alpolgármester, aki kifejtette: az Árpád hídtól északra eső, a Népfürdő utca és az Esztergomi út közötti -jelenleg zöld-, ám övezet sze­rint közlekedési terület­­ fej­lesztésének tervezése 1991- ben kezdődött. A fővárosi ön­­kormányzat döntése nyomán három éve nyílt lehetőség a hasznosításra, épp a lakosság tiltakozása miatt hiúsult meg a korábbi többszintesre terve­zett építkezés. A kerület most új ajánlatot kapott: az eredetileg tervezett 8 ezer négyzetméter helyett csupán 3 ezer négyzetméter­nyi területet foglalna el a megépítendő létesítmény. A beruházójelölt Trade Invest Kft. ügyvezető igazgatója, Egenhoffer Péter elmondta: a jelenlegi rézsűt feltöltenék, építményeik nem lennének magasabbak egy szintnél, és nagy ellenállás esetén a 150 férőhelyes parkolóháztól is el­tekintenének. A komplexumot zajvédő plexitetővel és egy füvesített támfallal választanák el a leg­közelebb érintett négy lakó­háztól. ígéretük szerint a par­kot rendbe hoznák úgy, hogy a játszóterek sem sérülnének. Az önkormányzat törvé­nyesen megtehette volna, hogy a lakók megkérdezése nélkül dönt, ezt elkerülendő rendezték a fórumot - szögez­te le az alpolgármester. A beruházás ellen tiltako­zók félelmét a növekvő zajtól, és más környezeti ártalmak­ról Radó Dezső környezetvé­delmi szakértő támasztotta alá. A felszólalók többsége kategorikusan kizárt bármifé­le beruházást, amely zöldterü­letük csökkenésével jár. A Levegő Munkacsoport je­len lévő tagjai az alkotmányt idézték, amely szerint a Ma­gyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, így gondol­ták ezt a lakók is, és mintegy 1300 aláírást tartalmazó petí­ciót intéztek az önkormány­zathoz. A vitában az is el­hangzott, hogy a beruházást végső esetben akár népszava­zás kikényszerítésével próbál­ják megakadályozni. Felvető­dött, hogy a területen lévő ta­lajvizek több kilométeres kör­zetben okozhatnak károkat más házaknak is. Dorogi Gabriella az önkormányzat nevében kijelentette: az el­hangzott véleményeket a bi­zottságok és a képviselők figyelembe veszik majd, a testület pedig decemberben dönthet a terület eladásáról. • Szabó Zsolt S.O.S.! A Kék Sziget Alapítvány anya- és gyermekotthona várja olyan segítő szándékú emberek felajánlásait, akik élelmiszer-alapanyagokkal, játékokkal, kisággyal, babakocsival támogatnák az alapítványt. Ezenkívül szükségük lenne még gyerekeknek mesekönyvekre, felnőttek részére újságokra, tisztasági szerekre, tisztító- és fertőtlenítőszerekre, karácsonyfadíszekre és pénzbeli támogatásra is. Az alapítvány bankszámlaszáma a következő: Budapest Bank szolnoki fiók 5000 Szolnok, Hősök tere 1. 10104569-07814355-00000009 Mivel az alapítvány nem rendelkezik gépkocsival, ezért kérik, hogy az adományokat a felajánlók juttassák el hozzájuk. A KÉK SZIGET ALAPÍTVÁNY anya- és gyermekotthonának címe: 5061 Tiszasüly, Kiséri út 54. Telefon: (06-56) 497-284 A REVITAL Építésszervezési és Vállalkozási Részvénytársaság VERSENYTÁRGYALÁST hirdet a TREZORG Kft. tulajdonában lévő, Budapest XIII., Faludi utca 3. alatti épület felújításának és irodaházzá történő átalakításának KIVITELEZÉSI MUNKÁIRA Az épület és a tervezett melléképület összes nettó alapterülete: 670 nt. Ajánlatot lehet tenni a teljes kivitelezési munka elvégzésére. A versenykiírás és a kiviteli terv 60 000 Ft + áfa készpénzben törté­nő befizetése ellenében vehető át a REVITAL Rt. Budapest VI., Káldy Gyula utca 2. alatti irodájának titkárságán, 1997. október 27- től, munkanapokon 9-16 óráig, pénteken 13 óráig. Az ajánlatok beadásának határideje: 1997. november 6-án 10 óra. Helye: Budapest VI., Káldy Gyula utca 2. Budapest, 1997. október 20. REVITAL Rt. Telefon: 268-0277 10 000 MH

Next