Magyar Hírlap, 1997. október (30. évfolyam, 242-254. szám)

1997-10-21 / 246. szám

4 Magyar Hírlap Változik a foglalkoztatási törvény Az Országgyűlésben vihart kavart Sólyom László nyilatkozata A parlament ma szavaz a népszavazás ügyében a kormány által benyújtott módosítás sürgős tárgyalásáról, amely lehetővé ten­né a NATO-referendum november 16-ai megtartását. Tegnap a Ház plenáris ülésének kezdetén a képviselők az 1956-os for­radalom és szabadságharc közelgő évfordulója alkalmából egy­perces néma felállással adóztak a mártírok emlékének. A kép­viselők megkezdték a vitát a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosításáról. Napirend előtt éles vita ala­kult ki Sólyom László vasár­napi nyilatkozatáról. Emléke­zetes, hogy az Alkotmánybí­róság elnöke kifogásolta, hogy a házelnök és a külügy­miniszter beszélgetni hívta az egyik alkotmánybírót a testü­let népszavazási döntése előtt, s figyelmeztette személyes, valamint az Alkotmánybíró­ság felelősségére. Ezt Sólyom László nyomásgyakorlásnak tartja. Kovács László külügy­miniszter a parlamentben el­mondta: egyetlen alkotmány­­bírót sem hívott meg beszél­getésre. Csak telefonon adott tájékoztatást arról, milyen összefüggés van a népszava­zás időpontja és a NATO-bő­­vítés menetrendje között. Hozzátette: nem emlékezte­tett senkit az Alkotmánybíró­ság felelősségére. Kovács sze­rint még az Alkotmánybíró­ság elnöke sem vádolhat sen­kit alaptalanul. Gál Zoltán házelnök teg­nap kiadott nyilatkozata sze­rint Sólyom László kijelenté­se minden alapot nélkülöz, ezért azt visszautasította. Elis­merte azonban, hogy valóban találkozott a testület egyik tagjával, akitől pusztán az Al­kotmánybíróság határozatá­nak várható időpntjáról ér­deklődött. „A közjogi tiszt­ségviselők közötti vélemény­­cserét a demokratikus intéz­mények működése szerves ré­szének tekintem” - olvasható a házelnök nyilatkozatában. Gál sajnálatosnak minősítet­te, hogy az egyébként is fe­szült politikai légkört az Al­kotmánybíróság elnöke to­vább élezi. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője kijelentette: a kormány a népszuverenitás megsértésével alkotmányos válságot idézett elő. Bírálta a kormányt, mert az szerinte nyomást gyakorolt az Alkot­mánybíróságra. Vastagh Pál igazságügy-miniszter szerint viszont nincsen alkotmányos válsághelyzet, hiszen a kor­mány az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően járt el, s nem gyakorolt nyo­mást a taláros testületre. Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a népszavazási vita árt az ország tekintélyének. Is­mét bírálta az ellenzéket, mert a múlt héten nem fogad­ta el a kormány kompro­misszumos javaslatát. Lezsák Sándor (MDF) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy az MSZP-SZDSZ kormány fe­nyegeti a csatlakozást. Idézte az MSZP választási program­ját, amely kimondja: nem a NATO-tagság hazánk bizton­ságának egyetlen garanciája. Az MDF elnöke szerint a tag­ság ellenzői szorgalmazták, hogy az MSZP programjába kerüljön be a NATO-népsza­­vazás ígérete. Kovács László külügyminiszter úgy repliká­­zott, hogy máshol valóban nincs népszavazás a NATO-ról, de nálunk ezt több parla­menti határozat is előírja. Szintén napirend előtt Bar­­siné Pataky Etelka (MDNP) olyan politikai nyilatkozat el­fogadását javasolta, amely megerősíti a parlamenti pártok elkötelezettségét a NATO-csatlakozás iránt. A külügyminiszter üdvözölte a kezdeményezést. Megyék nagyobb beleszólása A helyi önkormányzatok cím­zett- és céltámogatási rend­szeréről szóló törvény módo­sítását kezdeményező javas­latról tartott expozéjában Kuncze Gábor belügyminisz­ter rámutatott: új elem a cél­jellegű decentralizált támoga­tás bevezetése. Az erre elkü­lönítendő 4 milliárd forint fel­osztásáról a megyei területfej­lesztési tanácsok dönthetnek.­­Erről a vitában erősen meg­oszlott az önkormányzati bi­zottság tagjainak véleménye. Többen kérdésesnek tartják, hogy szabad-e az állami forrá­sok sorsáról szóló döntést egy olyan testületre bízni, amely­ben az önkormányzatok mel­lett számos más szervezet képviselője foglal helyet.) To­vábbi változás, hogy április helyett csak ősszel kell az ön­kormányzatoknak benyújta­niuk a következő esztendőre vonatkozó támogatási igé­nyüket, s ezzel tervezhetőbbé válik költségvetésük. A ve­zérszónokok közül Jauernik István (MSZP) üdvözölte, hogy későbbre halasztják az önkormányzati igények be­nyújtását. Balsay István (Fi­desz) a helyes irányba tett, de kis lépésnek nevezte a kisbe­­ruházások támogatásáról szó­ló határozatok decentralizálá­sát. Szerinte a megyék mellett a regionális területfejlesztési tanácsoknak is biztosítani kel­lene ezt a jogkört. A Ház megkezdte a foglal­koztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, valamint a Bér­garancia-alapra vonatkozó törvény módosításának vitá­ját. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár elmondta: 1998 júliusától minden munkavál­lalónál csökken a munkaadói járulékfizetés összege. A re­habilitációs hozzájárulás a je­lenlegi 8 ezer forintról 11 ezerre emelkedik, ezt a meg­változott munkaképességűek foglalkoztatási kötelezettsé­gét nem teljesítők büntetés­ként kell befizetniük. A ja­vaslat szerint a végkielégítés­ben részesülők már a munka­­nélküliség első napjától jogo­sultak lesznek az ellátásra. Mitől félünk a legjobban? A Magyarországon élők az újabb világháború kitörésétől, a bű­nözés növekedésétől, a gazdasági válság elmélyülésétől, vala­mint az erkölcsi értékek változásától félnek a legjobban - derül ki a GfK­ Hungaria Piackutató Intézet nemzetközi felméréséből. A GfK 1996-os és 1997-ben megismételt életstílus-kutatá­sában hat közép- és kelet-eu­rópai országban (Magyaror­szág, Lengyelország, Csehor­szág, Szlovákia, Bulgária, Oroszország és Románia) mintegy nyolcezer 15 évesnél idősebb személyt kérdeztek meg. A magyarországi repre­zentációs mintában ezer em­ber közreműködött. A vizsgá­lat elsődleges célja az egyes fogyasztói viselkedésminták, értékek és szokások, a nemze­ti önértékelés kutatása mel­lett a különböző országokban élőket legjobban aggasztó jö­vőbeni kilátásokról is faggat­ták a részvevőket. A vála­szokból kitűnik, hogy a régió országaiban élőket hasonló gondok nyugtalanítják a leg­jobban. Az azonos vonások mellett jól látszik, hogy a tár­sadalmi eseményeknek, nem­zeti sajátosságoknak, kulturá­lis hagyományoknak és szo­kásoknak megfelelően lénye­ges eltérések is kimutathatók. Magyarországon például nem volt jellemző, értelmezhető és elemezhető a kulturális, az et­nikai és vallási identitás és a szabadság elvesztésére irá­nyuló kérdésekre adott vá­lasz, míg más országokban (például Romániában, Szlo­vákiában) ez valós félelmet jelent. Hasonlóan nem fordul meg a magyar emberek fejé­ben a kommunizmus visszaté­résének rémképe, míg Cseh­országban (10%), Lengyelor­szágban (7%), Romániában (6%) a polgárok elképzelésé­ben a visszarendeződés lehet­séges alternatíva. Déli szom­szédainknál az elmúlt évek­ben történtek miatt érthető módon a magyarok az átlag­nál pesszimistábbak (5%) a regionális konfliktusok szá­mának növekedésében, de kevésbé aggódnak (3%) az esetleg bekövetkező ökoló­giai katasztrófák miatt. • Varga Ibolya A legaggasztóbb jövőbeli kilátások (százalékban) Összesen Magyar- Cseh- Bulgária Lengyel- Románia Orosz- Szlovákia ország ország ország ország Megkérdezettek 8000 1000 1000 1000 1000 1000 2000 1000 Bűnözés növekedése 33 16 37 45 40 16 39 36 Újabb világháború 30 34 26 11 32 41 26 43 Gazdasági válság elmélyülése 26 13 31 51 19 25 25 20 Erkölcsi értékek eltűnése 16 14 23 13 19 11 15 16 AIDS 15 12 14 16 20 13 11 Ökológiai katasztrófa 14 3 18 6 14 5 25 18 Világvége 10 3 5 8 12 24 11 10 Szabadság elvesztése 8­­ 8 7 12 12 5 13 Kommunizmus visszatérése 5 10 4 7 6 5 3 Regionális konfliktusok 4 5 2 12 2 6 5 számának növekedése Etnikai k­entitás elvesztése 3 -41 3 1 42 Kapitalizmus terjedése 2-221 1 32 Vallási identitás elvesztése 2 ' 6 •’ 1 4 4 0 3 Forrás: Gfk-Hungária MAGYAR HÍRADÓ Nem halasztják a nat-ot (MH) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium szerint in­dokolatlan lenne felfüggeszteni a nemzeti alaptanterv (nat) bevezetését. A felfüggesztést a Történelemtanárok Egylete javasolta, mivel úgy véli, össze nem hangolt mentőprogramok próbálják ellensúlyozni a bevezetés feltételeinek hiányát. Peyer-emléktábla (MTI) Peyer Károly szociáldemokrata politikus tiszteletére emléktáblát avattak tegnap szülőházán, Városlődön. Peyer munkásságára emlékezett Kapolyi László, az MSZDP elnöke, s elhelyezték koszorúikat a régi harcostársak, valamint az MSZOSZ nevében Rabi Ferenc alelnök. Peyer Károly 1881-ben született Városlődön, és 1956. október 25-én halt meg emigrációban, az Amerikai Egyesült Államokban. Több szo­ciáldemokrata vezetővel együtt 1921-ben kötötte meg a Bethlen-Peyer paktumot. A fogyatékosok esélyeiért (MTI) Magyarországi Szociális Charta megalkotását kezdemé­nyezte Demszky Gábor főpolgármester a megyei jogú városok vezetői számára hétfőn, a fővárosban rendezett eszmecserén. Ebben a törvényben nem előírt szociális feladatokat fogalmaz­nának meg az önkormányzatok vezetői, valamint a fogyatéko­sokat képviselő civilszervezetek. Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési biztosa arra kérte a megjelenteket, hogy az esélyegyenlőségi törvény megszületéséig mindent te­gyenek meg azért, hogy a fogyatékosok élete, közlekedése könnyebb legyen. Kökény Mihály népjóléti miniszter közölte: a következő év elején kerülhet a törvénytervezet a parlament elé. BELFÖLD Előny a NATO-népszavazásnak Bizonyosra vehető, hogy hazánk NATO- csatlakozásáról lesz népszavazás novem­ber 16-án a kormány javaslata alapján. Annak azonban minimális az esélye, hogy ezzel egyidőben sor kerül a 200 ezer állampolgár aláírásával támogatott föld­kérdésben is a referendumra. Az Ország­­gyűlés alkotmányügyi bizottságának teg­napi ülésén ugyanis nem született állás­­foglalás arról, hogy az ellenzéki földkér­dés megfelel-e az alkotmányossági krité­riumoknak. Előzőleg a házbizottsági ülésen a ko­alíciós pártok nem támogatták, hogy a házszabálytól való eltéréssel, gyorsított ütemben tárgyalják a külföldiek földtu­lajdon-szerzéséről feltett ellenzéki kér­dést. Gál Zoltán házelnök pedig úgy nyi­latkozott: a szokásos parlamenti eljárás nem teszi lehetővé, hogy a NATO-csat­­lakozásról és a földkérdésről együtt le­gyen népszavazás. Mint arról beszámoltunk, a Fidesz tegnap kinyilvánította: készek hozzájá­rulni, hogy az Országgyűlés már ma dönthessen a NATO-népszavazás no­vember 16-ai megtartásáról, a házsza­bálytól való eltéréssel. Cserébe az ellen­zéki pártok azt várták, hogy az alkotmá­nyügyi bizottság soron kívül tárgyalja meg az ellenzék népszavazási kezdemé­nyezését a földtulajdon ügyében. A Fi­desz szerette volna elérni, ha az alkotmá­nyügyi bizottság a földkérdés feltevésben nem talál alkotmányos kifogást, akkor a Ház a NATO-csatlakozás mellett a föld­kérdés népszavazásra bocsátását is hagy­ja jóvá. Az alkotmányügyi bizottság tegnap általános vitára alkalmasnak találta a kormány módosító határozatát a NA­­TO-népszavazásról, így ha ma a Ház megszavazza a kérdés sürgős tárgyalását, november 16-án meg lehet tartani a refe­rendumot. A bizottsági ülésen az ellen­zék felvetette, hogy a népszavazás meg­tartása után esetleg Alkotmánybíróság­hoz lehet fordulni, hiszen a köztársasági elnök a korábbi, három kérdést tartalma­zó határozat alapján írta ki a népszava­zást. Avarkeszi Dezső igazságügyi állam­titkár és a kormánypártok képviselői ez­zel szemben azzal érveltek: az államfő­nek csak a referendum időpontjának a kitűzésére van jogosítványa, a tartalmi kérdések ezt nem érintik. Szerintük az, hogy a kormány a módosítással nem be­folyásolja a népszavazás kitűzésének az érvényességét. A bizottság nem foglalt állást arról, hogy a 200 ezer állampolgár aláírásával támogatott földkérdés megfelel-e az al­kotmányossági kritériumoknak, s felte­­hető-e népszavazásra. Hack Péter, a bi­zottság elnöke lapunknak elmondta: úgy látja a vita alapján, hogy hosszas értelme­zésre van szükség ez ügyben. Kormány­­párti és ellenzéki képviselők részéről fel­merült az igény arra, hogy a kormány képviselői és a szakértők segítségével be­tekintsenek a nemzetközi szerződések­be, az OECD megállapodásba. Hack kérdésesnek nevezte, hogy az ellenzéki földkérdésben lesz-e népszavazás. Kér­désünkre úgy fogalmazott: a normális parlamenti menetrend szerint minimális az esélye, hogy november 16-án a NA­­TO-népszavazással egyszerre tartsák meg a referendumot a földügyben. A bi­zottság várhatóan szerdán foglal állást e népszavazási kezdeményezésről. A Parlamentből tudósított: Csuhaj Ildikó, Szerető Szabolcs, MTI 1956-os emlékzászlók átadása Az 1956-os forradalom és szabadságharc vezetőinek nevét viselő zászlókat adtak át jelképesen a fiatal nemzedék képviselőinek az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség vezetői hétfőn Budapesten. Az ereklyéket a Hadtörténeti Múzeumban helyezik el fotó: isza ferenc Beteg a szolnoki kórház Veszélybe kerülhet Jász- Nagykun-Szolnok megye 430 ezer lakosának egészségügyi ellátása, ugyanis több mint 450 millió forintra rúg a szol­noki Hetényi Kórház adóssá­ga. Félő, hogy működésképte­lenné válik az intézmény. A kórházban a fizetéskép­telenség okát a külső finanszí­rozási források elapadásában látják. A tulajdonos megyei önkormányzat például az idén csak 10 millió forinttal támo­gatta a kórházat, bár éves költ­ségvetése eléri a 2,7 milliárd forintot. Megtudtuk azt is, hogy az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) az el­múlt hónapokban 20-25 száza­lékkal csökkentette a pénzügyi támogatást. Ez annyit jelen­tett, hogy 120 millió forint he­lyett csak 90 millió érkezett ha­vonta a gyógyítóhely számlájá­ra. A vezetőség szerint 1995- ben sikerült megteremteni a gazdaságos működés feltéte­leit, a mostani eladósodás pe­dig a hazai egészségügyi finan­szírozás hibáiban keresendő. • Szajlai Csaba MTI Nem véletlenül jelölték ki a vízlépcső helyszínéül Nagy­marost. Ezt a sziklapadozat miatti kedvező alapozási költ­ségek is indokolták. Erről Mosonyi Emil, a nagymarosi vízlépcső első terveit kidolgo­zó szakember, a Reális Zöl­dek Klub díszelnöke szólt a hétfőn Budapesten megtar­tott háttérbeszélgetésen. Mosonyi meglepőnek ne­vezte, hogy többen Nagyma­ros helyett a térségben más­hová javasolják a létesít­ményt. Szerinte az új helyszín új kutatásokat, terveket, illet­ve lényegesen magasabb ala­pozási költségeket igényelne. Komoly hiba volt a dunakiliti vízlépcső üzembe helyezésé­ről lemondani - vélte Mo­sonyi. Annak idején maga tár­gyalt a csehszlovák szakembe­rekkel arról, hogy mivel a b­ai létesítmény náluk épül­t, ezért a vízszabályozás­t meghatározó vízlépcső m gyár területre, Dunakiliti­ kerüljön. A csehszlovákok­­ elfogadták. A szakember sz­rint a dunakiliti létesítmés elengedhetetlen a Szigetki megfelelő vízellátásához. Ér­hetetlennek minősítette azt , hogy többen miért hangsú­lyozzák a Dunacsúnynál­­ adott vízmennyiség fontossá­gát. Úgy vélte, a medermélyí­tés miatt a Duna egész vízho­zama sem oldaná meg a Sz­­etköz vízellátását, nem tarta­ná meg a környék talajvízé Ezt szerinte csak duzzasztá­sál lehet elérni. Mosonyi nem kívánt állás­foglalni arról, hogy a hági döntés után milyen megálla­podást kéne kötnie Magyar­országnak és Szlovákiának. Mosonyi megszólalt 1997. OKTÓBER 21., KEI A minőségi pótlék áthidaló megoldás A Pedagógusok Szakszerve­zete (PSZ) úgy véli, az SZDSZ és a művelődési tárca közelmúltban kidolgozott, minőségi pótlékra vonatkozó javaslata a semminél több, de nem oldja meg a bér kérdését. Szöllősi Istvánné, a PSZ fő­titkára hangsúlyozta: az 1996 nyarán elfogadott közoktatási törvény 132. szakasza előírja, hogy a művelődési tárcának 1996 - vagyis a múlt év - vé­géig ki kell dolgoznia és a T. Ház elé kell terjesztenie a pe­dagógus munkakörben foglal­koztatottak átlagon felüli munkateljesítményét, felké­szültségét honoráló illetmény előmeneteli rendszerének szabályait. „Az MKM csak­nem egyéves késésben van, örülök, hogy ha már a PSZ fi­gyelmeztetéseire nem, a mi­niszterelnökére legalább rea­gált. Amit a tárca most kidol­gozott, az a tanártársadalom egyharmadára vonatkozik, és egyáltalán nem oldja meg a kérdést” - közölte a főtitkár. (A szakszervezeti vezetők és a kormányfő találkozója után Horn Gyula külön is felkérte a művelődési tárcát, hogy dol­gozza ki az említett javasla­tot.) A PSZ azonban úgy lát­ja, hogy a minisztérium és az SZDSZ által javasolt minősé­gi pótlék nem elég, az egy­­ romelemű bérrendszer h­madik elemének megvalósí­sa lenne, a középső kihágá­sával. A szakszervezet szer a közalkalmazott­ bértábla első elem, ezután következ a minden pedagógusra von­tozó kötelező pótlék, ez benne például a nat-pótlék, szén az többletterhet ró i­den tanárra. Végül az utol ellem lehetne a minős« munka elismeréséért adó juttatás, amely honorálná többletteljesítményt. A P­ számításai szerint a nat-pótl 12,5 milliárd forintba került az SZDSZ szerint a minősé pótlék csupán 4,5 milliárdba A Pedagógusok Szaksze­vezete tűzoltásnak tartja MKM előterjesztését. Szöll­őiné szerint a tárcának arra gondolnia kellene, hogy­­ hány év múlva hazánk remé­hetőleg az Európai Unió tal lesz, addigra mindenkér meg kell oldani a pedagóg sok bérkérdését. Emlékezt­­ett arra, hogy a brüsszeli r­­emény az oktatásban fogla­koztatott minden dolgozó b­rét rendkívül alacsonynak te­tetta, és ezért elmarasztal hazánkat. ­ Vasárnaptól megújult TV3 a képernyőn Kis tévét ígérnek nagy műsor­ral a vasárnaptól megújuló TV3 tulajdonosai. A frekven­ciapályázaton vesztes írisz té­vé mögött álló Central Euro­pean Media Enterprises (CME) még szeptember kö­zepén vásárolta meg a TV3 többségi tulajdonát. A tévé­­társaság vezérigazgatója, Ba­ló György bejelentette: hét­köznaponként 10, hétvégén 16 órában igényesen szóra­koztató és hitelesen tájékoz­tató műsort sugároznak majd. Vasárnaptól a legsikere­sebb új és régi sorozatokkal (Dinasztia, Hegylakó vagy az Angyal), esténként mozifil­mekkel és élőben közvetített amerikai profi kosárlabda­mérkőzésekkel jelentkezik a csatorna. A televíziós társaság vezérigazgatója, Baló György elmondta: az adó hírműsora nem a kereskedelmi tévék, hanem az MTV Híradójával rivalizál este fél nyolctól. (A Hír3-at Elek János vezeti.) Napi fél óra jut a magyar pro­dukcióknak, a TV3 korább 45 műsorából 16-ot tart me az új vezetés. Este kilencre kezdődik a mozifilm, a CMS még a frekvenciadöntés elől összesen 2000 filmet vásárol fel a pályázó Írisz Tv számára Az AM-Micrón és a kábel társaságokon keresztül egy­előre a háztartások harmadá­ba jut el a TV3, de a kábelhá­lózatok fejlesztése, illetve mű­holdas vevők segítségével a tulajdonosok reményei szerin rövid időn belül megduplázó­dik azoknak a lakásoknak a száma, ahová eljut a program A sajtótájékoztatón a ve­zérigazgató hangsúlyozta: a TV3 indulása nem azonos az Írisz Tv kereskedelmi pályáza­ti tervében szereplő adó meg­valósításával. Ám továbbra is bíznak abban, hogy az ORTI döntését megtámadó perben a bíróság nekik ad majd igazat Ebben az esetben összeolvad­na az Írisz és a TV3. ■H.. Heltai: a közszolgálati televízió versenyképes Magyarországon nem okoz majd olyan forradalmi változást a kereskedelmi televíziók megjelenése, mint Csehországban vagy Romániában. A cseh Nova és a román Pro Tv elszívta a nézőket és a hirdetőket az állami tévétől, nálunk továbbra is a közszolgálati 1-es maradt a vezető adó - vélekedik Heltai Pé­ter. A Magyar Televízió Információs Főszerkesztőségének vezetője szólt a novembertől induló új magazinműsorokról is. Heltai Péter szerint több oka is van annak, hogy nálunk a közszolgálati 1-es megőrzi né­zettségét. A cseh Nova és a román Pro Tv legfőbb szabá­lya az volt, hogy bármit lehet csinálni, de az különbözzön a parancsuralmi rendszer párt­állami televíziójától. A Novát ráadásul segítette a cseh mé­diatörvény is, amely lehetet­len helyzetbe hozta az állami televíziót. Csehországban és Romániában a kereskedelmi tévéknek óriási lehetőségük volt arra, hogy a független új­ságírás és a média letétemé­nyesei legyenek. Nálunk ez már a ’80-as évek végén, a ’90- es évek elején végbement, ezért éppen ellentétes a folya­mat. Az új adók a depolitizá­­lást hirdetik - mutatott rá a főszerkesztő. Az MTV már a ’80-as évektől lényegesen fel­­puhultabb, a világra nyitot­tabb volt. A rendszerváltás óta eltelt csaknem tíz év alatt a közszolgálati tévében is megjelentek olyan műfajok, amelyek a kereskedelmi té­vék sajátjai. A most indult új adók nem akartak radikálisan más műsort, sőt rengeteg pénzt fordítottak arra, hogy az MTV-n megszokott, befu­tott sztárokat megszerezzék. A legjobbak mégis a közszol­gálati tévénél maradtak - véli Heltai. Ezt pedig azzal ma­gyarázza, hogy a minőségi te­levíziózás továbbra is az álla­mi televíziónál van biztosítva. Ez egy működő üzem, ko­moly szellemi, technikai hát­térrel és archívummal, vala­mint kiépített kapcsolatokkal a reklámpiacon belül - vázol­ja Heltai az MTV előnyét a kereskedelmi adókkal szem­ben. A nézőkért folytatott versenyben szerinte a köz­­szolgálati televízió mellett szól maga a gondolkodásmód is, ami nem kifejezetten pro­fitközpontú. A főszerkesztő szerint kötelessége a közszol­gálati tévének, hogy a társa­dalom szinte minden rétege megtalálja a műsorban azt, amit keres. Ugyanakkor ez hátrány is lehet, miként az az MTV számos öröksége is: az adósságok, az örökölt szerző­dések és az eléggé elburján­zott infrastruktúra, valamint a médiatörvény azokkal a fi­nanszírozási játékszabályok­kal, amelyek miatt a piacra ki­lépő közszolgálati tévé hát­rányban van a kereskedelmi tévékkel szemben. Az információs főszerkesz­tőség új magazinműsorrendet dolgozott ki. Az Aktuális való­színűleg marad a kettesen, de elképzelhető, hogy az ismétlé­sét levetítik a többek által el­érhető MTV 1-en délelőtt. A folyamatok mögé néző, elem­ző új magazinműsorok pedig hetente jelentkeznek novem­bertől. A Panoráma helyén in­dul a Világkép (felelős szer­kesztő Benda László) szer­dánként kilenc óra után. A Publikum a június óta szüne­telő Stúdiót váltja fel kedden­ként fél tíztől. A havonta je­lentkező gazdasági műsorokat integrálja majd a keddenként képernyőre kerülő Szabad verseny. Szombaton jelentke­zik a társadalompolitikai ma­gazin, a Zóna (felelős szer­kesztő Pikó András), amely­nek témái leginkább a civile­ket foglalkoztató problémák lesznek fél hattól az 1-esen. Az új műsorokat, valamint a sport, a szolgáltató és reggeli információs adásokat pedig belső erők készítik majd el. Az információs főszerkesztőségen belül a belpolitikai rovatot Do­rogi Sándor, a külpolitikait Kányádi Sándor vezeti, a szol­gáltató műsorokért Gombár János, a sportért Hegedűs Csa­ba a felelős. A kulturális rovat élén Kopper Judit, a gazdasá­gién Vicsek Ferenc áll. • Haszán Zoltán A nézők negyedére számít az MTV 1 Az MTV Rt. elnöke bízik abban, hogy a köz­­szolgálati 1-es csatorna megtartja eddigi né­zőinek legalább a felét, és nem lesz olyan drasztikus nézettségének csökkenése, mint más közép-európai állami adóké a kereske­delmi tévék indulása után. A korábbi 50 szá­zalékos nézettség azonban megismételhetet­len - mondta tegnapi tájékoztatóján Peták. Szerint 25-30 százalékos nézettség fantaszti­kus eredmény lenne a közszolgálati 1-es csa­tornától, ám a műholdra felkerült MTV 2-es reálisan csak a kisebb adókkal versenyezhet. A tévéelnök elmondta: a parlamenti köz­vetítések továbbra is maradnak a közszolgá­lati kettesen, elképzelhető azonban, hogy hét­főn a napirend előtti felszólalásokat, kedden pedig az azonnali kérdéseket az MTV 1-es is közvetíti majd. Gondot jelent viszont, hogy az abban az időben sugárzott nemzetiségi műso­rok a parlamenti közvetítéseknél fokozottabb védelmet élveznek a médiatörvényben. Peták rámutatott, hogy a parlament mulasztásos törvénysértést követ el, a médiatörvény sze­rint ugyanis már februártól saját zárt rend­szert kellett volna kiépíteni az ülések közvetí­tésére. Az MTV továbbra is ellátja ezt a fela­datot, de a közvetítés plusz százmilliós kia­dást jelentett az MTV Rt.-nek az idén.

Next