Magyar Hírlap, 1997. október (30. évfolyam, 242-254. szám)
1997-10-21 / 246. szám
4 Magyar Hírlap Változik a foglalkoztatási törvény Az Országgyűlésben vihart kavart Sólyom László nyilatkozata A parlament ma szavaz a népszavazás ügyében a kormány által benyújtott módosítás sürgős tárgyalásáról, amely lehetővé tenné a NATO-referendum november 16-ai megtartását. Tegnap a Ház plenáris ülésének kezdetén a képviselők az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő évfordulója alkalmából egyperces néma felállással adóztak a mártírok emlékének. A képviselők megkezdték a vitát a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosításáról. Napirend előtt éles vita alakult ki Sólyom László vasárnapi nyilatkozatáról. Emlékezetes, hogy az Alkotmánybíróság elnöke kifogásolta, hogy a házelnök és a külügyminiszter beszélgetni hívta az egyik alkotmánybírót a testület népszavazási döntése előtt, s figyelmeztette személyes, valamint az Alkotmánybíróság felelősségére. Ezt Sólyom László nyomásgyakorlásnak tartja. Kovács László külügyminiszter a parlamentben elmondta: egyetlen alkotmánybírót sem hívott meg beszélgetésre. Csak telefonon adott tájékoztatást arról, milyen összefüggés van a népszavazás időpontja és a NATO-bővítés menetrendje között. Hozzátette: nem emlékeztetett senkit az Alkotmánybíróság felelősségére. Kovács szerint még az Alkotmánybíróság elnöke sem vádolhat senkit alaptalanul. Gál Zoltán házelnök tegnap kiadott nyilatkozata szerint Sólyom László kijelentése minden alapot nélkülöz, ezért azt visszautasította. Elismerte azonban, hogy valóban találkozott a testület egyik tagjával, akitől pusztán az Alkotmánybíróság határozatának várható időpntjáról érdeklődött. „A közjogi tisztségviselők közötti véleménycserét a demokratikus intézmények működése szerves részének tekintem” - olvasható a házelnök nyilatkozatában. Gál sajnálatosnak minősítette, hogy az egyébként is feszült politikai légkört az Alkotmánybíróság elnöke tovább élezi. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője kijelentette: a kormány a népszuverenitás megsértésével alkotmányos válságot idézett elő. Bírálta a kormányt, mert az szerinte nyomást gyakorolt az Alkotmánybíróságra. Vastagh Pál igazságügy-miniszter szerint viszont nincsen alkotmányos válsághelyzet, hiszen a kormány az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően járt el, s nem gyakorolt nyomást a taláros testületre. Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a népszavazási vita árt az ország tekintélyének. Ismét bírálta az ellenzéket, mert a múlt héten nem fogadta el a kormány kompromisszumos javaslatát. Lezsák Sándor (MDF) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy az MSZP-SZDSZ kormány fenyegeti a csatlakozást. Idézte az MSZP választási programját, amely kimondja: nem a NATO-tagság hazánk biztonságának egyetlen garanciája. Az MDF elnöke szerint a tagság ellenzői szorgalmazták, hogy az MSZP programjába kerüljön be a NATO-népszavazás ígérete. Kovács László külügyminiszter úgy replikázott, hogy máshol valóban nincs népszavazás a NATO-ról, de nálunk ezt több parlamenti határozat is előírja. Szintén napirend előtt Barsiné Pataky Etelka (MDNP) olyan politikai nyilatkozat elfogadását javasolta, amely megerősíti a parlamenti pártok elkötelezettségét a NATO-csatlakozás iránt. A külügyminiszter üdvözölte a kezdeményezést. Megyék nagyobb beleszólása A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslatról tartott expozéjában Kuncze Gábor belügyminiszter rámutatott: új elem a céljellegű decentralizált támogatás bevezetése. Az erre elkülönítendő 4 milliárd forint felosztásáról a megyei területfejlesztési tanácsok dönthetnek.Erről a vitában erősen megoszlott az önkormányzati bizottság tagjainak véleménye. Többen kérdésesnek tartják, hogy szabad-e az állami források sorsáról szóló döntést egy olyan testületre bízni, amelyben az önkormányzatok mellett számos más szervezet képviselője foglal helyet.) További változás, hogy április helyett csak ősszel kell az önkormányzatoknak benyújtaniuk a következő esztendőre vonatkozó támogatási igényüket, s ezzel tervezhetőbbé válik költségvetésük. A vezérszónokok közül Jauernik István (MSZP) üdvözölte, hogy későbbre halasztják az önkormányzati igények benyújtását. Balsay István (Fidesz) a helyes irányba tett, de kis lépésnek nevezte a kisberuházások támogatásáról szóló határozatok decentralizálását. Szerinte a megyék mellett a regionális területfejlesztési tanácsoknak is biztosítani kellene ezt a jogkört. A Ház megkezdte a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, valamint a Bérgarancia-alapra vonatkozó törvény módosításának vitáját. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár elmondta: 1998 júliusától minden munkavállalónál csökken a munkaadói járulékfizetés összege. A rehabilitációs hozzájárulás a jelenlegi 8 ezer forintról 11 ezerre emelkedik, ezt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kötelezettségét nem teljesítők büntetésként kell befizetniük. A javaslat szerint a végkielégítésben részesülők már a munkanélküliség első napjától jogosultak lesznek az ellátásra. Mitől félünk a legjobban? A Magyarországon élők az újabb világháború kitörésétől, a bűnözés növekedésétől, a gazdasági válság elmélyülésétől, valamint az erkölcsi értékek változásától félnek a legjobban - derül ki a GfK Hungaria Piackutató Intézet nemzetközi felméréséből. A GfK 1996-os és 1997-ben megismételt életstílus-kutatásában hat közép- és kelet-európai országban (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Oroszország és Románia) mintegy nyolcezer 15 évesnél idősebb személyt kérdeztek meg. A magyarországi reprezentációs mintában ezer ember közreműködött. A vizsgálat elsődleges célja az egyes fogyasztói viselkedésminták, értékek és szokások, a nemzeti önértékelés kutatása mellett a különböző országokban élőket legjobban aggasztó jövőbeni kilátásokról is faggatták a részvevőket. A válaszokból kitűnik, hogy a régió országaiban élőket hasonló gondok nyugtalanítják a legjobban. Az azonos vonások mellett jól látszik, hogy a társadalmi eseményeknek, nemzeti sajátosságoknak, kulturális hagyományoknak és szokásoknak megfelelően lényeges eltérések is kimutathatók. Magyarországon például nem volt jellemző, értelmezhető és elemezhető a kulturális, az etnikai és vallási identitás és a szabadság elvesztésére irányuló kérdésekre adott válasz, míg más országokban (például Romániában, Szlovákiában) ez valós félelmet jelent. Hasonlóan nem fordul meg a magyar emberek fejében a kommunizmus visszatérésének rémképe, míg Csehországban (10%), Lengyelországban (7%), Romániában (6%) a polgárok elképzelésében a visszarendeződés lehetséges alternatíva. Déli szomszédainknál az elmúlt években történtek miatt érthető módon a magyarok az átlagnál pesszimistábbak (5%) a regionális konfliktusok számának növekedésében, de kevésbé aggódnak (3%) az esetleg bekövetkező ökológiai katasztrófák miatt. • Varga Ibolya A legaggasztóbb jövőbeli kilátások (százalékban) Összesen Magyar- Cseh- Bulgária Lengyel- Románia Orosz- Szlovákia ország ország ország ország Megkérdezettek 8000 1000 1000 1000 1000 1000 2000 1000 Bűnözés növekedése 33 16 37 45 40 16 39 36 Újabb világháború 30 34 26 11 32 41 26 43 Gazdasági válság elmélyülése 26 13 31 51 19 25 25 20 Erkölcsi értékek eltűnése 16 14 23 13 19 11 15 16 AIDS 15 12 14 16 20 13 11 Ökológiai katasztrófa 14 3 18 6 14 5 25 18 Világvége 10 3 5 8 12 24 11 10 Szabadság elvesztése 8 8 7 12 12 5 13 Kommunizmus visszatérése 5 10 4 7 6 5 3 Regionális konfliktusok 4 5 2 12 2 6 5 számának növekedése Etnikai kentitás elvesztése 3 -41 3 1 42 Kapitalizmus terjedése 2-221 1 32 Vallási identitás elvesztése 2 ' 6 •’ 1 4 4 0 3 Forrás: Gfk-Hungária MAGYAR HÍRADÓ Nem halasztják a nat-ot (MH) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium szerint indokolatlan lenne felfüggeszteni a nemzeti alaptanterv (nat) bevezetését. A felfüggesztést a Történelemtanárok Egylete javasolta, mivel úgy véli, össze nem hangolt mentőprogramok próbálják ellensúlyozni a bevezetés feltételeinek hiányát. Peyer-emléktábla (MTI) Peyer Károly szociáldemokrata politikus tiszteletére emléktáblát avattak tegnap szülőházán, Városlődön. Peyer munkásságára emlékezett Kapolyi László, az MSZDP elnöke, s elhelyezték koszorúikat a régi harcostársak, valamint az MSZOSZ nevében Rabi Ferenc alelnök. Peyer Károly 1881-ben született Városlődön, és 1956. október 25-én halt meg emigrációban, az Amerikai Egyesült Államokban. Több szociáldemokrata vezetővel együtt 1921-ben kötötte meg a Bethlen-Peyer paktumot. A fogyatékosok esélyeiért (MTI) Magyarországi Szociális Charta megalkotását kezdeményezte Demszky Gábor főpolgármester a megyei jogú városok vezetői számára hétfőn, a fővárosban rendezett eszmecserén. Ebben a törvényben nem előírt szociális feladatokat fogalmaznának meg az önkormányzatok vezetői, valamint a fogyatékosokat képviselő civilszervezetek. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arra kérte a megjelenteket, hogy az esélyegyenlőségi törvény megszületéséig mindent tegyenek meg azért, hogy a fogyatékosok élete, közlekedése könnyebb legyen. Kökény Mihály népjóléti miniszter közölte: a következő év elején kerülhet a törvénytervezet a parlament elé. BELFÖLD Előny a NATO-népszavazásnak Bizonyosra vehető, hogy hazánk NATO- csatlakozásáról lesz népszavazás november 16-án a kormány javaslata alapján. Annak azonban minimális az esélye, hogy ezzel egyidőben sor kerül a 200 ezer állampolgár aláírásával támogatott földkérdésben is a referendumra. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tegnapi ülésén ugyanis nem született állásfoglalás arról, hogy az ellenzéki földkérdés megfelel-e az alkotmányossági kritériumoknak. Előzőleg a házbizottsági ülésen a koalíciós pártok nem támogatták, hogy a házszabálytól való eltéréssel, gyorsított ütemben tárgyalják a külföldiek földtulajdon-szerzéséről feltett ellenzéki kérdést. Gál Zoltán házelnök pedig úgy nyilatkozott: a szokásos parlamenti eljárás nem teszi lehetővé, hogy a NATO-csatlakozásról és a földkérdésről együtt legyen népszavazás. Mint arról beszámoltunk, a Fidesz tegnap kinyilvánította: készek hozzájárulni, hogy az Országgyűlés már ma dönthessen a NATO-népszavazás november 16-ai megtartásáról, a házszabálytól való eltéréssel. Cserébe az ellenzéki pártok azt várták, hogy az alkotmányügyi bizottság soron kívül tárgyalja meg az ellenzék népszavazási kezdeményezését a földtulajdon ügyében. A Fidesz szerette volna elérni, ha az alkotmányügyi bizottság a földkérdés feltevésben nem talál alkotmányos kifogást, akkor a Ház a NATO-csatlakozás mellett a földkérdés népszavazásra bocsátását is hagyja jóvá. Az alkotmányügyi bizottság tegnap általános vitára alkalmasnak találta a kormány módosító határozatát a NATO-népszavazásról, így ha ma a Ház megszavazza a kérdés sürgős tárgyalását, november 16-án meg lehet tartani a referendumot. A bizottsági ülésen az ellenzék felvetette, hogy a népszavazás megtartása után esetleg Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, hiszen a köztársasági elnök a korábbi, három kérdést tartalmazó határozat alapján írta ki a népszavazást. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár és a kormánypártok képviselői ezzel szemben azzal érveltek: az államfőnek csak a referendum időpontjának a kitűzésére van jogosítványa, a tartalmi kérdések ezt nem érintik. Szerintük az, hogy a kormány a módosítással nem befolyásolja a népszavazás kitűzésének az érvényességét. A bizottság nem foglalt állást arról, hogy a 200 ezer állampolgár aláírásával támogatott földkérdés megfelel-e az alkotmányossági kritériumoknak, s feltehető-e népszavazásra. Hack Péter, a bizottság elnöke lapunknak elmondta: úgy látja a vita alapján, hogy hosszas értelmezésre van szükség ez ügyben. Kormánypárti és ellenzéki képviselők részéről felmerült az igény arra, hogy a kormány képviselői és a szakértők segítségével betekintsenek a nemzetközi szerződésekbe, az OECD megállapodásba. Hack kérdésesnek nevezte, hogy az ellenzéki földkérdésben lesz-e népszavazás. Kérdésünkre úgy fogalmazott: a normális parlamenti menetrend szerint minimális az esélye, hogy november 16-án a NATO-népszavazással egyszerre tartsák meg a referendumot a földügyben. A bizottság várhatóan szerdán foglal állást e népszavazási kezdeményezésről. A Parlamentből tudósított: Csuhaj Ildikó, Szerető Szabolcs, MTI 1956-os emlékzászlók átadása Az 1956-os forradalom és szabadságharc vezetőinek nevét viselő zászlókat adtak át jelképesen a fiatal nemzedék képviselőinek az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség vezetői hétfőn Budapesten. Az ereklyéket a Hadtörténeti Múzeumban helyezik el fotó: isza ferenc Beteg a szolnoki kórház Veszélybe kerülhet Jász- Nagykun-Szolnok megye 430 ezer lakosának egészségügyi ellátása, ugyanis több mint 450 millió forintra rúg a szolnoki Hetényi Kórház adóssága. Félő, hogy működésképtelenné válik az intézmény. A kórházban a fizetésképtelenség okát a külső finanszírozási források elapadásában látják. A tulajdonos megyei önkormányzat például az idén csak 10 millió forinttal támogatta a kórházat, bár éves költségvetése eléri a 2,7 milliárd forintot. Megtudtuk azt is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az elmúlt hónapokban 20-25 százalékkal csökkentette a pénzügyi támogatást. Ez annyit jelentett, hogy 120 millió forint helyett csak 90 millió érkezett havonta a gyógyítóhely számlájára. A vezetőség szerint 1995- ben sikerült megteremteni a gazdaságos működés feltételeit, a mostani eladósodás pedig a hazai egészségügyi finanszírozás hibáiban keresendő. • Szajlai Csaba MTI Nem véletlenül jelölték ki a vízlépcső helyszínéül Nagymarost. Ezt a sziklapadozat miatti kedvező alapozási költségek is indokolták. Erről Mosonyi Emil, a nagymarosi vízlépcső első terveit kidolgozó szakember, a Reális Zöldek Klub díszelnöke szólt a hétfőn Budapesten megtartott háttérbeszélgetésen. Mosonyi meglepőnek nevezte, hogy többen Nagymaros helyett a térségben máshová javasolják a létesítményt. Szerinte az új helyszín új kutatásokat, terveket, illetve lényegesen magasabb alapozási költségeket igényelne. Komoly hiba volt a dunakiliti vízlépcső üzembe helyezéséről lemondani - vélte Mosonyi. Annak idején maga tárgyalt a csehszlovák szakemberekkel arról, hogy mivel a bai létesítmény náluk épült, ezért a vízszabályozást meghatározó vízlépcső m gyár területre, Dunakiliti kerüljön. A csehszlovákok elfogadták. A szakember szrint a dunakiliti létesítmés elengedhetetlen a Szigetki megfelelő vízellátásához. Érhetetlennek minősítette azt , hogy többen miért hangsúlyozzák a Dunacsúnynál adott vízmennyiség fontosságát. Úgy vélte, a medermélyítés miatt a Duna egész vízhozama sem oldaná meg a Szetköz vízellátását, nem tartaná meg a környék talajvízé Ezt szerinte csak duzzasztásál lehet elérni. Mosonyi nem kívánt állásfoglalni arról, hogy a hági döntés után milyen megállapodást kéne kötnie Magyarországnak és Szlovákiának. Mosonyi megszólalt 1997. OKTÓBER 21., KEI A minőségi pótlék áthidaló megoldás A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) úgy véli, az SZDSZ és a művelődési tárca közelmúltban kidolgozott, minőségi pótlékra vonatkozó javaslata a semminél több, de nem oldja meg a bér kérdését. Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitkára hangsúlyozta: az 1996 nyarán elfogadott közoktatási törvény 132. szakasza előírja, hogy a művelődési tárcának 1996 - vagyis a múlt év - végéig ki kell dolgoznia és a T. Ház elé kell terjesztenie a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak átlagon felüli munkateljesítményét, felkészültségét honoráló illetmény előmeneteli rendszerének szabályait. „Az MKM csaknem egyéves késésben van, örülök, hogy ha már a PSZ figyelmeztetéseire nem, a miniszterelnökére legalább reagált. Amit a tárca most kidolgozott, az a tanártársadalom egyharmadára vonatkozik, és egyáltalán nem oldja meg a kérdést” - közölte a főtitkár. (A szakszervezeti vezetők és a kormányfő találkozója után Horn Gyula külön is felkérte a művelődési tárcát, hogy dolgozza ki az említett javaslatot.) A PSZ azonban úgy látja, hogy a minisztérium és az SZDSZ által javasolt minőségi pótlék nem elég, az egy romelemű bérrendszer hmadik elemének megvalósísa lenne, a középső kihágásával. A szakszervezet szer a közalkalmazott bértábla első elem, ezután következ a minden pedagógusra vontozó kötelező pótlék, ez benne például a nat-pótlék, szén az többletterhet ró iden tanárra. Végül az utol ellem lehetne a minős« munka elismeréséért adó juttatás, amely honorálná többletteljesítményt. A P számításai szerint a nat-pótl 12,5 milliárd forintba került az SZDSZ szerint a minősé pótlék csupán 4,5 milliárdba A Pedagógusok Szakszevezete tűzoltásnak tartja MKM előterjesztését. Szöllőiné szerint a tárcának arra gondolnia kellene, hogy hány év múlva hazánk reméhetőleg az Európai Unió tal lesz, addigra mindenkér meg kell oldani a pedagóg sok bérkérdését. Emlékeztett arra, hogy a brüsszeli remény az oktatásban foglakoztatott minden dolgozó brét rendkívül alacsonynak tetetta, és ezért elmarasztal hazánkat. Vasárnaptól megújult TV3 a képernyőn Kis tévét ígérnek nagy műsorral a vasárnaptól megújuló TV3 tulajdonosai. A frekvenciapályázaton vesztes írisz tévé mögött álló Central European Media Enterprises (CME) még szeptember közepén vásárolta meg a TV3 többségi tulajdonát. A tévétársaság vezérigazgatója, Baló György bejelentette: hétköznaponként 10, hétvégén 16 órában igényesen szórakoztató és hitelesen tájékoztató műsort sugároznak majd. Vasárnaptól a legsikeresebb új és régi sorozatokkal (Dinasztia, Hegylakó vagy az Angyal), esténként mozifilmekkel és élőben közvetített amerikai profi kosárlabdamérkőzésekkel jelentkezik a csatorna. A televíziós társaság vezérigazgatója, Baló György elmondta: az adó hírműsora nem a kereskedelmi tévék, hanem az MTV Híradójával rivalizál este fél nyolctól. (A Hír3-at Elek János vezeti.) Napi fél óra jut a magyar produkcióknak, a TV3 korább 45 műsorából 16-ot tart me az új vezetés. Este kilencre kezdődik a mozifilm, a CMS még a frekvenciadöntés elől összesen 2000 filmet vásárol fel a pályázó Írisz Tv számára Az AM-Micrón és a kábel társaságokon keresztül egyelőre a háztartások harmadába jut el a TV3, de a kábelhálózatok fejlesztése, illetve műholdas vevők segítségével a tulajdonosok reményei szerin rövid időn belül megduplázódik azoknak a lakásoknak a száma, ahová eljut a program A sajtótájékoztatón a vezérigazgató hangsúlyozta: a TV3 indulása nem azonos az Írisz Tv kereskedelmi pályázati tervében szereplő adó megvalósításával. Ám továbbra is bíznak abban, hogy az ORTI döntését megtámadó perben a bíróság nekik ad majd igazat Ebben az esetben összeolvadna az Írisz és a TV3. ■H.. Heltai: a közszolgálati televízió versenyképes Magyarországon nem okoz majd olyan forradalmi változást a kereskedelmi televíziók megjelenése, mint Csehországban vagy Romániában. A cseh Nova és a román Pro Tv elszívta a nézőket és a hirdetőket az állami tévétől, nálunk továbbra is a közszolgálati 1-es maradt a vezető adó - vélekedik Heltai Péter. A Magyar Televízió Információs Főszerkesztőségének vezetője szólt a novembertől induló új magazinműsorokról is. Heltai Péter szerint több oka is van annak, hogy nálunk a közszolgálati 1-es megőrzi nézettségét. A cseh Nova és a román Pro Tv legfőbb szabálya az volt, hogy bármit lehet csinálni, de az különbözzön a parancsuralmi rendszer pártállami televíziójától. A Novát ráadásul segítette a cseh médiatörvény is, amely lehetetlen helyzetbe hozta az állami televíziót. Csehországban és Romániában a kereskedelmi tévéknek óriási lehetőségük volt arra, hogy a független újságírás és a média letéteményesei legyenek. Nálunk ez már a ’80-as évek végén, a ’90- es évek elején végbement, ezért éppen ellentétes a folyamat. Az új adók a depolitizálást hirdetik - mutatott rá a főszerkesztő. Az MTV már a ’80-as évektől lényegesen felpuhultabb, a világra nyitottabb volt. A rendszerváltás óta eltelt csaknem tíz év alatt a közszolgálati tévében is megjelentek olyan műfajok, amelyek a kereskedelmi tévék sajátjai. A most indult új adók nem akartak radikálisan más műsort, sőt rengeteg pénzt fordítottak arra, hogy az MTV-n megszokott, befutott sztárokat megszerezzék. A legjobbak mégis a közszolgálati tévénél maradtak - véli Heltai. Ezt pedig azzal magyarázza, hogy a minőségi televíziózás továbbra is az állami televíziónál van biztosítva. Ez egy működő üzem, komoly szellemi, technikai háttérrel és archívummal, valamint kiépített kapcsolatokkal a reklámpiacon belül - vázolja Heltai az MTV előnyét a kereskedelmi adókkal szemben. A nézőkért folytatott versenyben szerinte a közszolgálati televízió mellett szól maga a gondolkodásmód is, ami nem kifejezetten profitközpontú. A főszerkesztő szerint kötelessége a közszolgálati tévének, hogy a társadalom szinte minden rétege megtalálja a műsorban azt, amit keres. Ugyanakkor ez hátrány is lehet, miként az az MTV számos öröksége is: az adósságok, az örökölt szerződések és az eléggé elburjánzott infrastruktúra, valamint a médiatörvény azokkal a finanszírozási játékszabályokkal, amelyek miatt a piacra kilépő közszolgálati tévé hátrányban van a kereskedelmi tévékkel szemben. Az információs főszerkesztőség új magazinműsorrendet dolgozott ki. Az Aktuális valószínűleg marad a kettesen, de elképzelhető, hogy az ismétlését levetítik a többek által elérhető MTV 1-en délelőtt. A folyamatok mögé néző, elemző új magazinműsorok pedig hetente jelentkeznek novembertől. A Panoráma helyén indul a Világkép (felelős szerkesztő Benda László) szerdánként kilenc óra után. A Publikum a június óta szünetelő Stúdiót váltja fel keddenként fél tíztől. A havonta jelentkező gazdasági műsorokat integrálja majd a keddenként képernyőre kerülő Szabad verseny. Szombaton jelentkezik a társadalompolitikai magazin, a Zóna (felelős szerkesztő Pikó András), amelynek témái leginkább a civileket foglalkoztató problémák lesznek fél hattól az 1-esen. Az új műsorokat, valamint a sport, a szolgáltató és reggeli információs adásokat pedig belső erők készítik majd el. Az információs főszerkesztőségen belül a belpolitikai rovatot Dorogi Sándor, a külpolitikait Kányádi Sándor vezeti, a szolgáltató műsorokért Gombár János, a sportért Hegedűs Csaba a felelős. A kulturális rovat élén Kopper Judit, a gazdaságién Vicsek Ferenc áll. • Haszán Zoltán A nézők negyedére számít az MTV 1 Az MTV Rt. elnöke bízik abban, hogy a közszolgálati 1-es csatorna megtartja eddigi nézőinek legalább a felét, és nem lesz olyan drasztikus nézettségének csökkenése, mint más közép-európai állami adóké a kereskedelmi tévék indulása után. A korábbi 50 százalékos nézettség azonban megismételhetetlen - mondta tegnapi tájékoztatóján Peták. Szerint 25-30 százalékos nézettség fantasztikus eredmény lenne a közszolgálati 1-es csatornától, ám a műholdra felkerült MTV 2-es reálisan csak a kisebb adókkal versenyezhet. A tévéelnök elmondta: a parlamenti közvetítések továbbra is maradnak a közszolgálati kettesen, elképzelhető azonban, hogy hétfőn a napirend előtti felszólalásokat, kedden pedig az azonnali kérdéseket az MTV 1-es is közvetíti majd. Gondot jelent viszont, hogy az abban az időben sugárzott nemzetiségi műsorok a parlamenti közvetítéseknél fokozottabb védelmet élveznek a médiatörvényben. Peták rámutatott, hogy a parlament mulasztásos törvénysértést követ el, a médiatörvény szerint ugyanis már februártól saját zárt rendszert kellett volna kiépíteni az ülések közvetítésére. Az MTV továbbra is ellátja ezt a feladatot, de a közvetítés plusz százmilliós kiadást jelentett az MTV Rt.-nek az idén.