Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 255-267. szám)
1997-11-10 / 262. szám
Vita a tagságról országszerte Mindenki a részvételre buzdít Egy héttel a népszavazás előtt az ország számos településén igyekeztek tájékoztatni a választópolgárokat a NATO- tagsággal járó előnyökről és kötelezettségekről. Mind a csatlakozás pártolói, mind annak ellenzői arra kérték a szavazókat, hogy vegyenek részt a referendumon. MH-összefoglaló Horn Gyula miniszterelnök szerint a társadalom nagy többsége egyetért azzal, hogy Magyarország felemelkedésének történelmi esélyét, amely most érkezett el, nem szabad elmulasztani. A Szegeden megrendezett NATO-fesztiválon a kormányfő arra kérte az ország lakosságát, menjenek el a szavazásra és igennel voksoljanak a NATO-hoz való csatlakozásra. Horn Gyula rámutatott: a védelmi szervezethez való tartozás biztonságot és védettséget jelent, a tagsággal járó követelmények pedig összhangban vannak nemzeti érdekeinkkel. A kormányfő ismételten leszögezte, nem lesz atomfegyver és nem lesznek idegen csapatok az országban. Keleti György honvédelmi miniszter Encsen arról beszélt, hogy nem a szomszédoktól való félelem miatt kívánunk a NATO-hoz csatlakozni, hanem azért, hogy ott legyünk annál az asztalnál, ahol eldöntik Európa jövőjének kérdéseit. A miniszter hangsúlyozta: ha kimaradunk a NATO adta döntési lehetőségből, akkor a jövőben nélkülünk határozhatnak. Kovács László külügyminiszter vasárnap az MSZP Országos Munkás- és Érdekképviseleti Tagozatának ülésén Budapesten elmondta: NATO-tagság hosszú távon, a ma még nem látható veszélyek elkerülésére is garanciát jelenthet. A NATO-tagság ellenzői közül Thürmer Gyula munkáspárti elnök Szolnokon úgy vélekedett, hogy most semmi más nem folyik, mint a NATO-népszavazás előtti felelőtlen ígérgetés. A Munkáspárt elnöke arra szólított fel mindenkit, november 16-án menjen el szavazni, és nemmel voksoljon a NATO-csatlakozásra. Hozzá hasonlóan Csurka István, a MIÉP elnöke is a nemmel való szavazásra buzdított, s arról beszélt Zalaegerszegen, hogy a leendő NATO-Magyarország „elveszti reményét, hogy saját országunkban miénk, magyaroké legyen a hatalom”. Egy újabb szerb tömeggyilkos fedte fel magát Belgrádban, aki százhúsz ember meggyilkolásával kérkedik. Montenegróban provokálták a Jugoszláv Hadsereg tagjait, miközben hírek terjednek egy esetleges NATO-intervencióról. MH-Újvidék________________ Még el sem ült a vihar Slobodan Misics önkéntes vallomása körül - aki saját állítása szerint, az egyik szerb szabadcsapat tagjaként, hetvennyolcvan emberrel végzett a horvátországi és a boszniai harcokban - máris egy újabb csetnik harcos jelentkezett a Dnevni Telegraf belgrádi lap szerkesztőségénél. Srboljub Suntics, a lap tegnapi számában azt állítja, hogy „Simics meg sem állhat mellette”, mert ő százhúsz embert mészárolt le. Suntics ugyancsak a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt tagjaként, önként ment a horvátországi frontra, és véres cselekedeteit a Knin környéki harcokban hajtotta végre. Elkeseredésében szánta rá magát a vallomástételre, mert „az állam gyilkossá tette, most viszont nem törődik vele”. Tudatában van annak, hogy vallomása nyomán valószínűleg le fogják tartóztatni, de nem fél, és akár a hágai bíróságra is elmegy, ha „a belgrádi nagy vadakat” is magával viheti. A magát elsőként felfedő sorozatgyilkost, Slobodan Misicset a vallomás megjelenését követően a jugoszláv állambiztonság emberei azonnal letartóztatták, a közlemény szerint vizsgálat indult ellene. Közben az általa megnevezett szabadcsapat volt parancsnoka, névtelenségbe burkolózva cáfolta, hogy alakulata végrehajtotta volna azokat a vérengzéseket, amelyekről Misics beszélt, s azt is tagadta, hogy a férfi velük harcolt. A belgrádi állami média csak szűkszavúan számolt be az ügyről, és Misicsről azt állította, hogy büntetett előéletű alkoholista, aki többször volt már börtönben. Az amerikai kormány máris követelte Belgrádtól, hogy a tömeggyilkos ügyében indított vizsgálat anyagát haladéktalanul juttassa el a háborús bűnökkel foglalkozó hágai törvényszékhez. Az amerikai követelést Javier Solana NATO-főtitkár és Wesley Clark, a katonai szövetség európai főparancsnoka ismertette Slobodan Miloseviccsel, amikor pénteken villámlátogatást tettek a jugoszláv elnöknél Belgrádban. Kiszivárgó hírek szerint a parázs vita során arra figyelmeztették a szerb vezetőt, hogy a NATO éber figyelemmel követi a montenegrói fejleményeket, és amennyiben a válság elmérgesedik, a nyugati katonai szövetség beveti a gyors reagálású erőket, és elejét veszi a vérontásnak. Milosevicstől követelték, hogy haladéktalanul ismerje el az őt bíráló Milo Djukanovic győzelmét a múlt havi elnökválasztáson, és a Jugoszláv Hadsereg se ártsa magát a montenegrói ügyekbe. Solana azt is bejelentette, hogy a Németországban állomásozó gyorshadtest tizenötezer katonáját már átvezényelték az olaszországi NATO-bázisokra. A jugoszláv hadsereg tájékoztatási szolgálata, valószínűleg nem véletlenül, éppen a NATO-vezetők belgrádi tartózkodása idején tette közzé, hogy Montenegróban Djukanovic hívei, jelöltjük győzelmét ünnepelve, súlyosan provokálták a fegyveres erők tagjait, lövéseket adtak le a kaszárnyák irányába, sértegették az őrszemeket. Nem indokolták, hogy minderről miért egy hónapos késéssel tájékoztatják a nyilvánosságot. A közleményt egész hétvégén első számú hírként ismételgette az állami média. •J.G. B. Licitálnak a szerb tömeggyilkosok Feszültség Montenegróban Mostarban tegnap gyerekek emlékeztek a Neretva-híd lerombolására Kivándorolt magyarok a NATO-tagság mellett Lobbyzás Amerikában Az Amerikai Egyesült Államok 14 államát keresi fel december elejéig Bánlaki György washingtoni magyar nagykövet, hogy minél szélesebb körű támogatást szerezzen a magyar csatlakozási törekvéseknek. A diplomata, aki a Magyar Amerikai Koalíció magyarországi konferenciasorozatán vesz részt, Budapesten nyilatkozott erről az MH-nak. A magyar nagykövet egyesült államokbeli utazásainak célja, hogy a NATO- csatlakozással kapcsolatos magyar érdekeket megjelenítsék az amerikai véleményformálók előtt, illetve a szenátorok választóinak körében. A NATO-bővítés megvalósulásához az is szükséges, hogy a 100 tagú amerikai szenátus kétharmados többséggel áldását adja az új tagok felvételére. Kovács László külügyminiszter korábban kétszer is járt Washingtonban, ahol törvényhozókkal találkozott. „Ezúttal az a cél, hogy az üzenetet a szenátorok »hátországába« is elvigyük” - mondta Bánlaki. A nagykövet többnyire külpolitikával foglalkozó helyi szervezetek rendezvényein tart előadásokat Virginiától Texason és Alaszkán át Kaliforniáig. Bánlaki elismerte, hogy a külpolitika iránt nem túl fogékony amerikaiak többsége nem a NATO-bővítés problémájával „kel és fekszik”, ám érdeklődés mutatkozik a téma iránt. „Sokan úgy vélték, nem volt elégséges vita erről a nagy horderejű kérdésről, holott kimutatták, hogy a NATO kibővítéséről több cikk és elemzés látott napvilágot, több konferenciát rendeztek, mint bármilyen más kérdésről korábban” - mutatott rá a nagykövet, aki szerint Magyarországon is hasonló a helyzet: habár sokan úgy érzik, a csapból is a NATO folyik, mégis maradtak fehér foltok a közvélemény tájékozottságában. „Pedig a NATO-csatlakozással ezer évben egyszer adódó fejlődési pálya nyílik meg előttünk” - tette hozzá. Az Egyesült Államok törvényhozásában a múlt héten zárult le a NATO-bővítéssel kapcsolatos meghallgatások sorozata. A diplomata a meghallgatásokat pozitívan értékelte, nem voltak váratlan fordulatok. „Kételyeket, aggodalmakat fogalmaztak meg a szenátorok, de ezek jelentős részére megfelelő választ kaptak” - mondta Bánlaki. A szenátus várhatóan jövő tavaszszal tűzi napirendjére a NATO-bővítés ratifikálását. Az amerikai magyarság képviselői is segítenek a lobbyzásban, ami a nagykövet szerint főként azért hasznos, mert ők a döntéshozó szenátorok választói, ezért az ő véleményükre érzékenyebbek. A lobbyzásban élenjáró Magyar Amerikai Koalíció múlt csütörtökön Budapesten is útnak indított egy konferenciasorozatot, amely ma Miskolcon zárul le. Lauer Edit, a koalíció elnöke elmondta: a fórumokkal elsősorban a magyar állampolgárokat célozzák meg, hogy a november 16- ai népszavazáson felelősen tudjanak dönteni egy ilyen sorsdöntő kérdésről. „Most lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország egy olyan szervezetnek legyen a tagja, amelynek mi, amerikai magyarok már hosszú idő óta haszonélvezői vagyunk” - mondta Lauer Edit. Bánlaki György szerint a népszavazás körül a földtulajdonlás kérdése miatt kialakult vita zavarossá tette a helyzetet. „A szenátus külpolitikai tanácsadói körében, a külügyminisztérium, a Pentagon és a nemzetbiztonsági tanács munkatársai között volt egyfajta értetlenkedés” - mondta a nagykövet, aki a kétkedőket arról biztosította, hogy a népszavazás körüli vita soha nem ingatta meg a NATO-csatlakozás ügyében kialakult hatpárti konszenzust. • Dajka Béla NATO-PANORÁMA Tömeghadsereg helyett ütőképes honvédség A Varsói Szerződésben ránk osztott feladat szerint Ausztria volt a magyar hadsereg első célpontja, majd az Alpokon túljutva lerohantuk volna Olaszországot. Mindezt néhány nap alatt. A tervet a katonai tömb megszűnése után módosítani kellett egy kicsit. Az új koncepció a túlméretezett, drága tömeghadsereg helyett kisebb, de ütőképesebb, korszerűbb katonaságot vázolt fel. A rendszerváltozás óta szinte állandó átalakítások folynak a honvédségnél. A költségmegtakarítás jegyében azonban ez leginkább radikális létszámcsökkentésben mutatkozott meg. 1989 előtt még közel 150 ezren szolgáltak a seregben. Öt év alatt a létszám harmadával csökkent. A hét szűk esztendő a NATO-csatlakozás elérhető közelségbe kerülésével szűnt meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy dúskál az anyagiakban a honvédség, de megállt a költségvetés reálértékének zuhanása. Ennek ellenére a honvédség gazdálkodásának középpontjában továbbra is a napi működés feltételeinek biztosítása, az állandósult finanszírozási gondok kezelése áll - mint azt Keleti György is elismerte. A honvédség magas rangú vezetői szerint a politika által megfogalmazott elvárásokhoz képest a hadsereg vészesen alulfinanszírozott. A honvédség központi beszerzéseit például, tavalyhoz hasonlóan, el kell halasztani, hogy a laktanyák napi működését veszélyeztető adósságokat rendezhesse a hadsereg. Több laktanyából már érkezett jelzés a tárca Pénzügyi és Számviteli Hivatalához, hogy a kifizetetlen számlák miatt tiltakoznak, vagy egyáltalán nem szállítanak a pékek, s akadozik a húsellátás. Elavultak a haditechnikai eszközök is, cseréjükre azonban az ország gazdasági helyzete nem ad lehetőséget. Üzemanyagtakarékossági okok miatt például több mint 50 MiG-21-est, MiG-23-ast és SZU-22-est vontak ki a szolgálatból. Az Országgyűlés által még 1995-ben megfogalmazott kislétszámú, korszerű sereg kialakítását célzó haderőreformból tehát egyelőre csupán a létszámleépítés és a szervezeti átalakítás valósult meg. Igaz, ezek nem igényeltek jelentősebb forrásokat. A Varsói Szerződésben kialakult szerkezet nyugati mintára alakul át. Csökkent a tábornokok száma, ugyanakkor nőtt a tiszthelyetteseké. A reform befejezésére, azaz az idei év végére a honvédség összlétszáma 60 ezer lesz. A seregben 9000 tiszt és 10800 tiszthelyettes szolgál majd, 32 ezer sorkatona erősíti a honvédelmet és 7800-ra csökken a közalkalmazottak száma. Megszűnik tehát az a gyakorlat, hogy több a tiszt, mint a tiszthelyettes. Az így kialakuló arány már nagyjából megegyezik a nyugati modellel, miként a vezérkar szétválasztása is. Szeptembertől a légierő vezérkara Veszprémben, a szárazföldié Székesfehérváron működik. Hosszú távú terv a jelenleg párhuzamosan dolgozó két csúcsszerv, a minisztérium és a honvéd vezérkar integrálása. Csak találgatások vannak arról, hogy erre mikor kerül sor, a NATO-ban mindenesetre a civil kontroll erősítése miatt támogatnák a lépést. A civilek hadsereg feletti ellenőrzését ugyanis elégtelennek találják a szövetségen belül, kifogásként elhangzott például, hogy a honvédelmi bizottság szakértői háttere nem éri el a kívánt szintet. Haszán Zoltán Kedvező pozícióban Ma kezdődnek a tárgyalások a Dunáról Az október végi, csupán a technikai feltételeket tisztázó pozsonyi konzultáció után ma Budapesten kerül sor a hágai ítélet végrehajtását célzó első tárgyalásokra. A Duna-mozgalom szakértője szerint a magyar delegáció esélyei kedvezőek egy számunkra előnyös megegyezésre. A Hágai Nemzetközi Bí róság a Duna-perben meghozott ítéletében előírta: Magyarországnak és Szlovákiának fél éven belül megállapodásra kell jutnia a szeptemberben kihirdetett döntések megvalósításában. A technikai feltételeket tisztázó október végi pozsonyi találkozó után ma Budapesten tartják a tárgyalássorozat első, érdemi fordulóját. A magyar kormánydelegációt vezető Nemcsók János államtitkár múlt szerdán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülésén a mai megbeszélés legfontosabb témakörei közé a nullszaldós kártérítés elérését, a Dunakiliti duzzasztó ügyének rendezését és a Duna hajózhatóságának biztosítását sorolta. A Duna-mozgalom környezetgazdasági szakértője szerint Magyarország mindhárom kérdésben kedvező pozícióban várhatja a tárgyalásokat. Jánossy András úgy véli: a C variáns okozta szigetközi természetpusztulás révén Magyarország bizonyítható kárigénye jóval nagyobb, mint Szlovákiáé. Pozsony pozícióját ráadásul gyengíti, hogy a hágai ítélet értelmében energiaveszteségként a csúcsra járatás elmaradt többletbevételével nem számolhat. Dunakilitiről szólva Jánossy szerint a bíróság döntése nem alap arra, hogy Pozsony a duzzasztó üzembehelyezését kérhesse. Mindazt, amit ezzel el lehetne érni, a létesítmény működtetése nélkül is biztosítani lehet, ráadásul hatékonyabban. A nemzetközi bíróság egyértelműen előírta a Duna közös szakaszán a vízhozam növelését - hangoztatta Jánossy, hozzátéve: a duzzasztóra csak abban az esetben lenne szükség, ha a felek megegyeznének arról, hogy a dunacsúnyi mederelzárás helyett itt terelnék el a Dunát. A harmadik kérdéskör kapcsán Jánossy András elmondta: Magyarország és Szlovákia egyaránt elfogadott már terveket a folyó hajózhatóságának javítására. A rövid távú hazai program hagyományos folyamszabályozási eszközökkel 2001-ig kívánja biztosítani a vízi közlekedést akadályozó gázlók megszüntetését. Egy holland tanulmány alapján kidolgozott hosszú távú, 2001 és 2010 közötti magyar kormányprogram azzal számol, hogy mai árakon megközelítőleg 18 milliárd forintot kellene fordítani a folyó hajózhatóságának nemzetközi előírások szerinti biztosítására, amelyhez még 12-17 milliárd forint járulna környezeti rehabilitációra. De ökológiai beruházások nélkül is ennek legalább tízszeresébe kerülne a lebontott nagymarosit pótló vízlépcső - hangoztatta a Duna-mozgalom szakértője. A magyar delegációnak igen jók az esélyei arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb, az ökológiai igényeknek megfelelő vízhozam átadásában állapodjon meg Pozsonnyal. Jánossy szerint a tárgyalássorozaton Szlovákia valószínűleg minden eszközzel a C variáns legalizálását próbálja elérni. Bár az ideiglenes megoldás lebontását nem rendelte el a bíróság, azt a szerződéssel ellentétesnek ítélte, azaz kölcsönös megállapodáshoz kötötte fennmaradását. Ez a helyzet pedig igen jelentős mozgásteret ad a magyar fél számára céljainak eléréséhez - érvelt Jánossy András. • Szilágyi A. János Visszásságok, jogtalan kifizetések • Folytatás az 1. oldalról Az ÁSZ az úgynevezett különkeretes gyógyszer-támogatási rendszer áttekintése során, súlyos ellentmondásokat, visszásságokat is feltárt, s ezek tisztázására a számvevők további vizsgálatokat tartanak szükségesnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a számvevők kifogásaira adott válaszában leszögezte: nem járultak hozzá olyan készítmények forgalmazásához, amelyek nem rendelkeztek az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyével. Az alapok vagyongazdálkodását elemezve a számvevőszék megállapította: a két alapnak az ingyenes vagyonjuttatás keretében a KVI és az ÁPV Rt. az előírt 55-56 milliárd forint értékű vagyon helyett mindössze 16,9 milliárdot adott át, a vagyonátadás tehát ’97-re húzódott át. Ez, s a tb vagyongazdálkodásáról szóló törvény hiánya nehezítette a vagyongazdálkodás minősítését. A járuléktartozások fejében átvett vagyon a két biztosítási ágban ’96 végén 3 milliárd 934 milliót ért, s annak ellenére, hogy újabb vagyonelemeket vettek át, az év közbeni értékvesztések miatt kevesebb lett, mint ’95 végén volt. A legjelentősebb kárt a Digép és a Dimag Kft.-k átvétele okozta, s ez a számvevők szerint az önkormányzatok tulajdonosi felelősségét is felveti. Az átvett vagyonból semmit nem értékesítettek, az ágazatnak bevétele nem volt. A számvevők a két alap egyes mérlegtételeinek valóságtartalmát is megkérdőjelezik. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál 22,1 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 16 milliárd forintos bevételt mutattak ki a kinnlevőségek behajtásából. Az ÁSZ erről az együttesen 38,1 milliárdos összegről azt állítja, nem valós. Sőt mint írják, ehhez az öszszeghez 762 millió forintos ösztönzési keretet állapítottak meg, melyből 28 milliót jogtalanul fizettek ki. Ám az OEP főigazgatója nem fogadja el az ellenőrök érvelését, szerintük ugyanis csak egy átfogó, teljes körű vizsgálat nyomán kerülhet sor számszaki korrekcióra. Az ÁSZ az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon vizsgálatakor mindkét ágazatban számos ellentmondást, célszerűtlen tulajdonosi magatartást tapasztalt. • I.G. 3000 autópálya-kártya 100 vállalati szerződés Néhányan partnereink közül, akik már megtiszteltek bennünket bizalmukkal: Alba-Zöchling Kft., Anita Tranzex Kft., Audi Hungária Motor Kft., AXA Colonia Biztosító Rt., Denzel Autó Hungária Kft., Dunapack Rt., Eurolux-Trans Kft., Hela Rt., Henkel Magyarország Kft., Hummel Hungária Kft., Hungarocamion Rt., Hungarocandy Kft., Hungary Plastic Kft., Minolta Magyarország Kft., Novartis Hungária Kft., Penta Pharma Kft., Pharmafontana Rt., Philips Magyarország Kft., Rypack Kft., Siemens Rt., Spar Magyarország Kft., Strabag Hungária Rt., Turtrans Kft., Volán Egyesülés, Wolf Hungária Kkt. . Tapasztalja meg ön is a biztonságos és kényelmes utazás örömét. Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. öné a pálya ELMK/k ELMKA Rt. 1026 Budapest, Házmán utca 11. Telefon: 200-8447, 200-8450 Fax: 200-8449