Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 255-267. szám)

1997-11-04 / 257. szám

A kisgazdák Kávássy Sándort jelölik alelnöknek Maczót kizárta a frakció • Folytatás az 1. oldalról A politikus asszony a földkér­désben kétarcú és álságos po­litikát folytatott - fogalmazott a pártelnök. A kisgazdapárt egyetlen fontos politikai tö­rekvése mellett sem demonst­rált, egyetlen aláírást sem gyűjtött a népszavazás kezde­ményezésekor, s egyetlen ha­tározati javaslatot sem nyúj­tott be az Országgyűlésben a földkérdést illetően. Ugyan­akkor azt a látszatot igyeke­zett kelteni, mintha számára a magyar föld ügye lenne a leg­fontosabb, mintha ő küzdene a földért, az FKGP pedig nem. G. Nagyné tehát maga­tartásával már régen rászol­gált az Országgyűlés alelnöki tisztségéből történő elmozdí­tására, a kisgazdapárt azon­ban - tekintettel a közelgő vá­lasztásokra és a pártegység védelmére - haladékot adott neki arra, hogy változtasson kártékony magatartásán. Vé­gül a frakció és az országos el­nökség azért döntött a kizárá­sa mellett, mert a Metész sztrájkbizottságának az elnö­keként G. Nagyné Maczó Ág­nes az utcára vezényelte a Horn-kormány által tönkre­tett mezőgazdaságban élő tö­megeket, majd pedig maguk­ra hagyta őket. A becsapott, félrevezetett, kiszolgáltatott tömeg magára hagyásával megcsúfolta azt a keresztényi alapelvet is, hogy a jó pásztor nem hagyhatja el a nyáját. Ez volt az utolsó etikátlan maga­tartása, mely kötelezővé tette a kisgazdapártból és a frakció­ból történő azonnali kizárását - mondta Torgyán József. A pártelnök szólt arról is, hogy az FKGP frakciója és el­nöksége tiltakozik a Metész­­demonstráció résztvevői ellen alkalmazott, megdöbbentően kegyetlen rendőri fellépés miatt. A megtévesztett és jóhi­szemű emberek gumibotozása és bilincselése minden jogál­lamban megengedhetetlen. •Cs. I. Vélemények a döntésről G. Nagyné Maczó Ágnes túllépte azt a ha­tárt, amit jogállamban egy közjogi tisztség­­viselőnek és politikusnak nem szabad túl­lépnie - kommentálta lapunknak az FKGP-frakció döntését Gál Zoltán házel­nök. Elmondta: a leváltott alelnök megfe­lelően látta el feladatát a Ház falain belül. Az 1990 óta követett gyakorlat szerint a parlamenti tisztségviselők a parlamenten kívül részt vehetnek a pártpolitikai küzdel­mekben, de Maczó Ágnes ezt megenged­hetetlen módon tette. Gál helyesnek tart­ja, hogy a visszahívást nem többségi szava­zással kezdeményezték, hiszen ez a jelölő párt feladata. A házelnök reményét fejezte ki, hogy a parlament tudomásul veszi a kis­gazdák döntéseit. Az új tisztségviselők megválasztásával csütörtökön foglalkozik a házbizottság, a parlament várhatóan a jövő héten szavaz erről - mondta végül a házelnök. Maczó Ágnes visszahívásával a parla­ment kormánypárti és ellenzéki frakcióinak megkérdezett vezetői egyetértettek. Az új jelöltet többségük egyelőre nem kívánta vé­leményezni. Néhányan azonban reményü­ket fejezték ki, hogy Kávássy Sándor figye­lembe veszi a házszabályt, és felülemelke­dik a napi politikán. Sz.Sz.-D. B. G. Kevés tüntető, sok rendőr Budapesten és az ország né­hány megyéjében tegnap en­gedély nélküli tiltakozó meg­mozdulást tartottak a Metész szervezésében. A rendőrség több helyen feloszlatta a de­monstrációt, a megmozdulá­sok egyes vezetőit - köztük Pongrátz Gergelyt és Zacsek Gyulát - előállította. MH/MTI____________________ A Műcsarnok mögötti parko­lóban, fél tizenkettőkor száz­százötven, zömében idős em­ber gyülekezett. A komoly erőkkel a helyszínre vonuló rendőrség a tüntetés kezdetét követően kétszer is felszólí­totta a gyülekezőket a tér el­hagyására. Rövid dulakodást követően Zacsek Gyulát egy rendőrautóba tuszkolták, majd kordont vontak a tünte­tők köré, tömegoszlatásra azonban nem került sor. A tö­meg ezután kis csoportokban, Kossuth-nótákat énekelve a Parlament elé indult. Néhá­­nyan azonban a Szépművé­szeti Múzeum felé vették út­jukat, ahonnan végül Pong­rátz Gergelyt bilincsbe verve vezették el a rendőrök. A Parlament előtt békésen gyülekező néhány száz tünte­tő kiszorítása délután egy óra­kor kezdődött meg. Tömeg­oszlatásra azonban még ezt követően fél óráig nem került sor. Az újabb rendőri erősítés megérkezését követően azon­ban háromszor is távozásra szólították fel az embereket, majd hozzákezdtek a tér meg­tisztításához. A rohamrend­őrök a Nádor utca és a Bá­thory utca irányába szorítot­ták a tömeget, néhány embert el is vezettek. A dulakodással fűszerezett akció fél három körül ért véget, ekkor már csak­ kis csoportokban gyüle­keztek az emberek a Kossuth téren, illetve a tőle rendőrkor­donnal hermetikusan elvá­lasztott Vértanúk terén. Az utóbbi helyszínre érkező Kó­sa Gyula a történteket a ma­gyar demokrácia egyik legszé­­gyenteljesebb napjaként érté­kelte, és kilátásba helyezte, hogy a letartóztatottak szaba­don bocsátásáig folytatják a tüntetést. Délután fél négy körül gya­korlatilag véget ért az agrár­demonstráció Budapesten. A Vértanúk terén és a Sza­badság téren ekkor már csak 30-40 ember álldogált, a ké­szenléti rendőrség is nagy­részt visszavonta egységeit. A vidéki demonstrációk helyszínein tudósítóink jelen­tése szerint a bejelentettnél kevesebb tüntető jelent meg. Kiskunfélegyháza határában, az E5-öS úton két kilométeres járműsor helyett mindössze 18 jármű foglalta el a Kecske­mét felé vezető út jobb olda­lát. Kiskunhalas és Pirtó kö­zött az 53-as úton a 3 kilomé­teres lezárás helyett mintegy 20 jármű várakozott az út egyik oldalán. Kiskőrös és Akasztó között, Fülöpszállás és Tas határában tudósítónk hasonló helyzetet tapasztalt. A forgalom ezeken a helye­ken egy-három percet késett, a demonstrálók fegyelmezet­ten viselkedtek. Az E5-öS út Szeged és Kis­kunfélegyháza közötti szaka­szán a megyehatárt mintegy 50 járműből álló, lassú ütem­ben haladó járműsor közelí­tette meg, amelyet a rendőrök megállítottak. A forgalomnak megfelelően 5-10 perces idő­közökkel három-öt járművet továbbengedtek. Egy előállí­tás is történt. A Csongrád me­gyéből érkező konvoj szerve­zője, T. Ákos a többszöri rendőri felszólításnak sem tett eleget, ezért előállították, s a gyorsított eljárás keretében szabálysértési eljárást folytat­tak le vele szemben. Győr-Moson-Sopron me­gyében Fertőszentmiklós kör­nyékén tíz-tizenöt járművel vonultak fel a soproni határ­­átkelőhely felé a gazdák, hogy a forgalom lassításával tilta­kozzanak a földtörvény mó­dosítása, az alacsony felvásár­lási árak miatt. Néhány autón a feliratok hazánk NATO- csatlakozási szándékát is hely­telenítették. A demonstráció­hoz megszerezték a rendőr­ség engedélyét. A kivonulás a forgalmas úton torlódáso­kat okozott. Hajdú-Biharban mind­össze egy helyre kértek en­gedélyt demonstrációjukhoz a gazdák. Berettyóújfaluban a 42-es és a 47-es számú főköz­lekedési utak kereszteződésé­től a városhatárt jelző tábláig mintegy 800 méteres távolsá­gon sorakozott volna fel 60 jármű, hogy álló demonstrá­cióval adjon nyomatékot a gazdák követeléseinek. Ám a rendőrség tájékoztatása sze­rint a jelzett útvonalon mind­össze öt lovaskocsi és három személygépkocsi vonult fel. Komárom-Esztergom me­gyében két településen, Kis­béren és Nagyigmándon fon­tolgatták a gazdák, hogy csat­lakoznak a tiltakozó akció­hoz. Szinte az utolsó pillanat­ban azonban meggondolták magukat. Békésben hétfőn délelőtt kilenc óra után kezdődött vol­na a viharsarki város kisgazda köre által szervezett megmoz­dulás, de mivel addigra csak négy erőgép jött össze a város szélén, a megmozdulás szer­vezői úgy döntöttek: addig várnak, míg többen nem lesz­nek s akkor indulnak el. Egyetlen helyen sem tartot­tak agrárdemonstrációt Ba­ranyában és Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyében. Pest megyében Gödöllőn szervez­ték meg a Metész helyi kép­viselői a demonstrációt. Kö­veteléseik között nem csupán a földkérdés szerepelt, ha­nem az M3-as autópályán be­vezetés előtt álló kapus rend­szerű fizetési kötelezettség ellen is tiltakoztak. A Metész jászsági szerve­zete Jászberény határában tartotta félpályás útlezárással békés demonstrációját. Itt 25- 30 jármű, s mintegy 40 gazda gyűlt össze. G. Nagyné Maczó Ágnes, a Metész sztrájkbi­zottságának elnöke megláto­gatta őket. Bár a sajtót nem értesítették, hogy merre fog járni, tudósítónknak sikerült vele találkozni. „Mi békés demonstrációra készültünk ma - mondta Ma­czó Ágnes. Majd megismétel­te, hogy a fővárosban csak 50- 200 járművet jeleztek, mert a föld idegen kézre juttatása, a parasztság teljes tönkretétele ellen tiltakozniuk kell. Jelen­leg a mezőgazdaságban tűrhe­tetlenül alacsonyak a felvásár­lási árak, a parasztembereket teljesen tönkreteszik - vélte a képviselőnő. A demonstráció eredményét firtató kérdé­sünkre pedig azt felelte, vár­ják, hogy a földtörvény-mó­dosítást vonja vissza a kor­mány. Közben megcsörrent a telefon, s kiderült, hogy Za­csek Gyulát a rendőrség elő­állította Budapesten. „Mégis botrány lesz pedig mi nem akartuk” - kommentálta a hírt G. Nagyné. A vidéki helyszíneken a bejelentettnél kevesebb tüntető jelent meg FOTÓ: HABIK CSABA Alkotmánysértő a 212. Alkotmányellenes, ezért tegnapi határozatával meg­semmisítette az Alkotmánybíróság a Büntető törvény­­könyv 212. paragrafusát, illetve azon rendelkezését, amely szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tethető, aki bűncselekmények elkövetésére létrejövő vagy bűncselekményt elkövető társadalmi szervezetet hoz létre vagy vezet. A határozat indoklása szerint a jogállamiság elvét sérti, ha a jogszabály kellő differenciálás nélkül, indoko­latlanul tág körben korlátozza az emberi jogokat, mert a korlátozást a lehető legszűkebb körben kell megha­tározni. Ez persze nem jelenti azt, hogy valamely társadalmi szervezet égisze alatt bűnszövetkezetet lehetne létre­hozni. A szervezetett bűnözésről is rendelkezik a Bün­tető törvénykönyv, épp emiatt indokolatlan, hogy annál szűkebb körben vonják meg a polgárok egyesülési jogát. A törvény keretei között tág döntési és cselekvési lehetőséget kell biztosítani az állampolgárok számára, hogy eldönthessék, milyen társadalmi szervezethez, miért csatlakoznak. Ezzel a követelménnyel szemben, a megsemmisített jogszabály túl széles körben határozta meg az egyesülési jog önkényes korlátozásának lehe­tőségét. A szervezett bűnözéssel szembeni fellépést a Bünte­tő törvénykönyv biztosítja, ezért felesleges a vizsgált jogszabály, amely nem csupán a jogállamiságot, de há­rom bíró párhuzamos véleménye szerint az alkotmányt és az egyesülés jog­szabályait is sérti. S. B. Rendőrségi mérleg A délután folyamán a rendőrség az előállított 26 személy mindegyikét szabadlábra helyezte - tájékoztatta a sajtót Bánffy Ferenc rendőr tábornok. A tüntetés szervezőjét, Zacsek Gyulát a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése, míg a többieket hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmé­nye, illetve rendzavarás szabálysértése miatt állították elő. Pongrátz Gergely autójával elütött egy rendőrt, nyolc napon túli sérülést okozva, ezért őt közúti veszélyeztetés és hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye miatt állította elő a rendőrség. A tegnapi fővárosi eseményeknek két könnyebb civil sérültje volt, mindkettőjüket a helyszínen orvosi ellátás­ban részesítették. Az akciót értékelve Bánffy Ferenc elmond­ta: rendőrségnek nem volt mérlegelésre lehetősége a tüntetés feloszlatásakor, hiszen a törvény szerint a tiltás ellenére meg­tartott rendezvényt mindenképpen fel kell oszlatni. A tábor­nok szerint a tömegoszlató akció során a rendőrség csak a szükséges mértékű, minimális erőszakot alkalmazta. Ha a tün­tetők mégis jogszerűtlennek ítélik az eljárást, úgy 15 napon belül, bíróság előtt megtámadhatják a rendőri intézkedést. A T. Ház egységes a NATO-csatlakozásban Magyarországra nem telepíte­nek atomfegyvert, és nem ál­lomásoznak NATO-csapatok hazánk területén - mondta tegnap a parlamentben Horn Gyula miniszterelnök, aki beszámolt a magyar delegá­ció brüsszeli tárgyalásairól. A pártok mindegyike arra szólította fel tagjait és szimpa­tizánsait, hogy menjenek el a november 16-ai népszavazás­ra, és támogassák a NATO- csatlakozást. Az Országgyűlés megkezdte a gazdasági kama­rákról és az egyéni vállalko­zásról szóló törvények módo­sításának általános vitáját. Napirend előtt Horn Gyula elmondta: a magyar delegáció szeptember 10-e és október 29-e között tárgyalt Brüsszel­ben a NATO illetékeseivel, most már csak technikai rész­leteket kell tisztázni. A tár­gyalásokon egyértelművé vált, hogy Magyarországra nem telepítenek atomfegy­vert és NATO-csapatok nem állomásoznak majd hazánk területén. A miniszterelnök szerint az észak-atlanti szer­vezet figyelembe vette az or­szág gazdasági lehetőségeit, amikor javaslatot tett a közös védelemhez és a békefenntar­tó missziók tevékenységéhez való hozzájárulás magyar mértékére. E szerint 1999-től hazánknak tagdíjként a szer­vezet költségvetésének 0,65 százalékát kell befizetnie a NATO-nak, ami jelenleg 2,3 milliárd forint. A brüsszeli tárgyalásokon a magyar dele­gáció kifejezte az ország azon szándékát, hogy a NATO tel­jes jogú tagjaként kívánunk garanciát kapni biztonsá­gunkra. Magyarországnak ér­deke, hogy a tagság feltételeit teljesítő szomszédos országok is bekerüljenek a NATO-ba. A csatlakozási menetrendet ismertetve közölte, hogy Ko­vács László külügyminiszter a népszavazást követően szán­déknyilatkozatot juttat el a NATO-csatlakozásról a szer­vezethez. A NATO-országok külügyminiszterei december 16-17-én tanácskoznak, ahol aláírják a csatlakozási jegyző­könyvet. A magyar parla­mentnek 1998 végén, 1999 elején kell befejeznie a rati­fikációs eljárást, így az ország 1999. április 4-én válhat a NA­TO teljes jogú tagjává. Horn a november 16-ai népszavazást történelmi fordulatnak, a csatlakozást az Országgyűlés közös sikerének nevezte. Torgyán József (FKGP) kijelentette: pártja mozgósítja valamennyi tagját és szimpati­zánsát a sikeres NATO-nép­­szavazás érdekében. Ugyan­akkor nagy hibának, a nép­szuverenitás sárba tiprásának nevezte, hogy a kormány nem teszi fel a szavazólapra a pol­gárok által támogatott föld­kérdést. Kifogásolta azt is, hogy a magyar csatlakozás ép­pen április 4-ére esik majd, hi­szen ez a magyar függetlenség megcsúfolásának napja. Póda Jenő (MDF) a magyar nem­zet közös sikerének tartja a csatlakozást. Szerinte az lett volna méltó törekvéseinkhez, ha nem lett volna vita a föld­del kapcsolatos népszavazás­ról. Ő is ironikusnak, de egy­ben történelmi elégtételnek tartja, hogy 1999. április 4-én veszik fel hazánkat a NATO- ba. Pokorni Zoltán (Fidesz) is szükségesnek nevezte a NA­­TO-népszavazás sikere érde­kében a parlament közös fel­lépését. A NATO-csatlakozás betetőzi a rendszerváltás fo­lyamatát - fogalmazott. Pártja korábbi javaslatát megismé­telve szorgalmazta a nemzeti védelmi charta megfogalma­zását. Szent-Iványi István (SZDSZ) elmondta: a gazda­sági és a politikai stabilitás­nak, a magyar külpolitikának és a délszláv válság megoldá­sában játszott szerepünknek köszönhetjük a NATO-meg­­hívást. Szekeres Imre (MSZP) úgy vélte, hogy a népszavazáson a magyar nép végre maga dönthet az ország jövőjéről. Barsiné Pataky Etelka (MDNP) a NATO- csatlakozás támogatása mel­lett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány mulasztásá­nak köszönhetően az ország nem kapott megfelelő tájé­koztatást a csatlakozási folya­matról és annak következmé­nyeiről. Szerinte ezt az ügyet el kell távolítani a napi politi­kai vitáktól. A gazdasági kamarákról és az egyéni vállalkozásról szóló törvények módosítására be­nyújtott javaslatokról szólva Fazakas Szabolcs ipari minisz­ter kiemelte, hogy mérsékelni kell a kamarai tagdíjakat, és indokolt az arányosabb köz­teherviselést célzó tagdíjrend­szer kialakítása. E szerint a kamarai tagdíj felső határa maximum az iparűzési adó 25 százaléka, de legfeljebb 10 millió forint lehet. A módosí­tás a gazdasági kamarák ha­táskörébe utalja a mesterkép­zést és a vizsgáztatást is. A vállalkozók a törvény el­fogadása esetén maguk dönt­hetnek arról, hogy mely ka­marához kívánnak tartozni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a piaci magatartás tisz­tességének megteremtése ér­dekében a kamarák működje­nek együtt a fogyasztóvédel­mi hatóságokkal és a Gazda­sági Versenyhivatallal. Kitért arra is, hogy emiatt módosíta­ni kell majd a földadóról, a gázszolgáltatásról és a közok­tatásról szóló törvényt. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény módosítása a gazda­sági kamarák hatáskörébe utalja a vállalkozói igazolvá­nyok kiadását. A Parlamentből tudósított: Csuhaj Ildikó, D. Bányász Gergő, Pogány Sára, Szerető Szabolcs Ma szavaznak a referendumról A parlament a korábbi népszavazási határozat módosí­tása mellett ma várhatóan határoz az MDNP politikai nyilatkozattervezetének elfogadásáról is. Mint ismere­tes, a párt azt javasolja, h­ogy a parlamenti erők közös nyilatkozatban fejezzék ki elkötelezettségüket hazánk NATO-csalatkozása iránt. Miután a Országgyűlés alkot­mányügyi bizottsága tegnap elutasította a javaslathoz benyújtott egyetlen módosító indítványt, a nyilatkozat elfogadására a házszabálytól való eltéréssel ma sor ke­rülhet. Ezt minden parlamenti párt támogatja. Ha a képviselők kétharmados többséggel módosítják a korábbi népszavazási határozatot, akkor ma végleges­sé válik, hogy november 16-án csak a NATO-csatlako­­zásról lesz ügydöntő referendum. Mikor kemény a rendőrség? Demeter Ervin (MDF) napirend előtt szóvá tette, hogy megállíthatatlannak látszik az alvilági szervezetek rob­bantásos leszámolása, amelyet a rendőrség nem tud meg­fékezni. A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy óriási a kontraszt az alvilág elleni, illetve a Metész demonstrá­cióval szembeni rendőrségi fellépés között. Ez utóbbi esetben ugyanis 200 tüntető megfékezésére 400 rendőrt rendeltek ki, s a rendőrök magyar zászlót téptek szét, és gumibotot alkalmaztak vétlen asszonyokkal szemben. Demeter azt is megemlítette, hogy Pongrátz Gergelyt ki­rángatták az autójából s megbilincselték. Kuncze Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy nem szerencsés az al­világi bűnözést és a tüntetést összekapcsolni. Visszautasí­totta azt az állítást, miszerint a rendőrség nem állja meg a helyét az alvilággal szembeni küzdelemben. Rámutatott arra is, hogy a rendőrség már elindult azon az úton, me­lyet a rendőrségi vezetőváltások után kijelöltek. A Me­­tész-tüntetés kapcsán arra hivatkozott, hogy a demonst­ráció nem járhat mások aránytalan érdeksérelmével. A demonstráción nem került sor olyan jellegű rendőri fellépésre, melyet Demeter Ervin említett - állította. Pongrátz Gergellyel kapcsolatban elmondta, hogy ő is elismerte, szándékosan nekihajtott egy rendőrnek. Semjén az MDF-frakcióban Semjén Zsolt volt kereszténydemokrata képviselő tegnap be­lépett az MDF parlamenti frakciójába, amely egyhangúlag tá­mogatta felvételét. Demeter Ervin az­ MDF frakcióvezetője lapunknak elmondta: a politikus felvétele megteremtheti an­nak a lehetőségét, hogy később létrejöjjön az MDF és a ke­reszténydemokraták uniója valamilyen formában. Semjén Zsolt feladata a demokrata fórum frakciójában hasonló lesz mint korábban volt a KDNP képviselőcsoportban, a politikus egyházi és vallási ügyekkel foglalkozik majd. Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke kérdésünkre felhívta a figyelmet arra, hogy Semjén Zsolt önmagát zárta ki a Kereszténydemokrata Néppártból, amikor belépett az MDF- fr­akcióba. Emlékezetes, hogy nyáron megszűnt a KDNP parlamenti képviselőcsoportja. A 23 fős frakcióból 11 képviselő a Fidesz parlamenti frakciójához csatlakozott. Keresztes Sándor, Mé­száros Gyula, és Semjén Zsolt nem kötelezte el magát, míg Giczy György pártelnököt támogató képviselők az FKGP képviselőcsoportot bízták meg a kereszténydemokrácia képvi­seletével, s egyúttal részt is vesznek a kisgazda frakció ülésein. Az ORTT végül nyert Két héten belül megköti a hét évre szóló szerződéseket az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a kereske­delmi rádiós pályázatokon nyertes konzorciumokkal. Azt követő három hónapon belül pedig az új adók elindít­ják műsorukat - jelentette be tegnap Révész T. Mihály, az ORTT elnöke. A tájékozta­tón kiderült, hogy valóban nem a legtöbbet ígérő pályázó kapta meg azt a sávot, ame­lyért az igazi verseny folyt. A tenderből kizárt konzor­cium pedig fontolgatja, hogy perelni fogja az ORTT-t. A pályázati kiírásban sze­replő két frekvencia egyike a Magyar Rádió Rt. kereske­delmi műsorát, a Danubiust most sugárzó sáv. Elsősorban ezt szerették volna megsze­rezni a pályázatra összeállt konzorciumok, hiszen a másik frekvencia egy új, a hallgatók számára ismeretlen sávon to­vábbítja majd az új kereske­delmi adó műsorát. Mindkét pályázaton a Hungária Rádió Műsorszolgáltató Rt. ajánlot­ta a legmagasabb árat. Ennek ellenére mégsem a négy ame­rikai nagyvárosban rádiót működtető Emmis Interna­tional által vezetett, a Kvan­tumbankból, a Credit Suisse First Bostonból és a Magyar Hírlap Rt.-ből álló konzor­cium kapta meg a Danubius sávját. Úgy tűnik, hogy a Hungá­ria azért nem jutott a pályá­zók körében népszerűbb frek­venciához, mert túlságosan jó ajánlatot tett a másikra. Mindkét sáv hétéves haszná­latáért a Hungária ajánlotta a legjobb árakat. Mivel egyet­len pályázó nem kaphatta meg mindkét műsorszolgálta­tás jogát, az ORTT-nek volt joga eldöntheti, hogy a kon­zorciumot melyik pályázaton hirdeti ki győztesnek. A Danubiusért a Hungária a két pályázatban szereplő összegek közül a legmagasab­bat, 4,6 milliárd forintot aján­lott fel. A második legkedve­zőbb ár, az Országos Keres­kedelmi Rádió Rt.-é félmil­­liárd forinttal maradt el a Hungária pályázatában sze­replőtől. A frekvenciát ennek ellenére nem a Hungária, ha­nem az OKR nyerte. (A kon­zorcium tagjai: a brit DMG, a szintén szigetországi Radio­trust befektetési alap, az OTP Bank Rt., a Wallis Rt., továb­bá a Danubius Rádió négy műsorvezetője.) Az ORTT ugyanis némi számolgatás után lemondott az ötszázmil­lió forintos többletbevételről, mégpedig azért, mert a másik pályázaton nyolcszázmillió forintot nyert ezzel. A másik tenderen az új sá­vért a Hungária négymilliárd forintot ígért. Itt is az Orszá­gos Kereskedelmi Rádió Rt. volt a második 3,2 milliárddal. Vagyis nyolcszázmillió forint­tól esett volna el az ORTT, ha a Hungáriát kihirdeti a Danu­bius győztesének, és csupán a második legjobb díjat szedhe­ti be. Végül az lett a megol­dás, hogy az ORTT a Danu­­biusnál lemondott 500 millió­ról (nem a Hungária nyert, hanem a kevesebbet ajánló OKR), de 800 millióval töb­bet kapott a másik sávért (a Hungária nyert). Összeségé­ben 300 milliós többlettel zár­ta az ügyletet a testület, a leg­többet kínáló pályázó viszont nem jutott hozzá ahhoz a sáv­hoz, amelyikhez elsősorban akart. Másrészt a Danubiu­sért kapott - így jóval keve­sebb pénz - a kereskedelmi rádió eddigi tulajdonosának, a Magyar Rádió Rt.-nek jár. A második országos frekven­cia díja viszont az ORTT által kezelt Műsor-szolgáltatási Alapot gazdagítja. György Gábor, a Hungária Rt. rádiójának leendő vezér­­igazgatója lapunknak el­mondta: elsősorban a Danu­biust akarták megszerezni. Az új sáv megszerzése miatt hosszabb ideig kell várni a nyereségre, hiszen előbb be kell vezetni a műsort, népsze­rűvé kell tenni a hallgatók számára, míg a Danubiusnál biztosított a folyamatosság. A hetedik év végére azonban már sikeres üzletté válhat az adó - vélte György Gábor, aki korábban a Danubius igazga­tója is volt. Az ORTT tegnapi tájékoz­tatóján indokolták a Szuper Rádió Rt. kizárását. A testü­let jogászai szerint a pályázó terveiben szereplő, a műsor­­készítés költségeit bemutató adatok nem lehetnek reálisak, ez az oka a döntésnek. Példa­ként említette, hogy a bead­vány szerint a rádió óránként mindössze 5200 forintot ter­vezett hírek készítésére, tudo­mányos műsorra 2400, vallási­ra 1000 forint jutott volna. Mi­vel ezekért az értékelésben plusz pont jár, de a tervek nem látszottak teljesíthető­nek a Szuper Rádiót kizárták a pályázatból. A konzorcium megsértette a verseny tiszta­ságát és az esélyegyenlőséget. A Szuper Rádió képviselője, Gárdos István ügyvéd la­punknak elmondta: indoko­latlannak tartja a kizárást, a konzorcium tagjai ugyanis (az amerikai Clear Channel és a Budapest Bank) garanciát je­lentenek a szakmai megbízha­tóságra. Megvárják azonban a testület hivatalos indoklását, csak azután döntenek a jogi lépésekről. • Haszán Zoltán A kisebb rádiók is figyelmet követelnek Hatvan kisebb kereskedelmi rádió működését lehetet­leníti el, hogy az ORTT halogatja a velük megkötött szerződések aláírását - nyilatkozta lapunknak Márton Dávid, a Rádió 1 ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: tavaly decemberig kellett volna hét évre szóló enge­délyeket kiadnia az ORTT-nek, de erre máig nem ke­rült sor. Ez bizonytalanságot okoz, hosszabb távú terve­ket nem tudunk készíteni, és ezért lehetetlen a nagyobb befektetők bevonása is - vélekedett Márton Dávid, aki szerint az ORTT-nek foglalkoznia kellene a kisebb rá­diókkal is. A Rádió 1 nem tagja a most országos sugár­zást elnyerő konzorciumoknak, ezért elsősorban a ki­sebb fővárosi rádiókkal fog össze. Az ORTT-hez most befolyt négymilliárd forintból a médiatörvény szerint tá­mogatni kell a civil és a helyi rádiókat. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora lesz ez az összeg.

Next