Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 255-267. szám)
1997-11-04 / 257. szám
A kisgazdák Kávássy Sándort jelölik alelnöknek Maczót kizárta a frakció • Folytatás az 1. oldalról A politikus asszony a földkérdésben kétarcú és álságos politikát folytatott - fogalmazott a pártelnök. A kisgazdapárt egyetlen fontos politikai törekvése mellett sem demonstrált, egyetlen aláírást sem gyűjtött a népszavazás kezdeményezésekor, s egyetlen határozati javaslatot sem nyújtott be az Országgyűlésben a földkérdést illetően. Ugyanakkor azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha számára a magyar föld ügye lenne a legfontosabb, mintha ő küzdene a földért, az FKGP pedig nem. G. Nagyné tehát magatartásával már régen rászolgált az Országgyűlés alelnöki tisztségéből történő elmozdítására, a kisgazdapárt azonban - tekintettel a közelgő választásokra és a pártegység védelmére - haladékot adott neki arra, hogy változtasson kártékony magatartásán. Végül a frakció és az országos elnökség azért döntött a kizárása mellett, mert a Metész sztrájkbizottságának az elnökeként G. Nagyné Maczó Ágnes az utcára vezényelte a Horn-kormány által tönkretett mezőgazdaságban élő tömegeket, majd pedig magukra hagyta őket. A becsapott, félrevezetett, kiszolgáltatott tömeg magára hagyásával megcsúfolta azt a keresztényi alapelvet is, hogy a jó pásztor nem hagyhatja el a nyáját. Ez volt az utolsó etikátlan magatartása, mely kötelezővé tette a kisgazdapártból és a frakcióból történő azonnali kizárását - mondta Torgyán József. A pártelnök szólt arról is, hogy az FKGP frakciója és elnöksége tiltakozik a Metészdemonstráció résztvevői ellen alkalmazott, megdöbbentően kegyetlen rendőri fellépés miatt. A megtévesztett és jóhiszemű emberek gumibotozása és bilincselése minden jogállamban megengedhetetlen. •Cs. I. Vélemények a döntésről G. Nagyné Maczó Ágnes túllépte azt a határt, amit jogállamban egy közjogi tisztségviselőnek és politikusnak nem szabad túllépnie - kommentálta lapunknak az FKGP-frakció döntését Gál Zoltán házelnök. Elmondta: a leváltott alelnök megfelelően látta el feladatát a Ház falain belül. Az 1990 óta követett gyakorlat szerint a parlamenti tisztségviselők a parlamenten kívül részt vehetnek a pártpolitikai küzdelmekben, de Maczó Ágnes ezt megengedhetetlen módon tette. Gál helyesnek tartja, hogy a visszahívást nem többségi szavazással kezdeményezték, hiszen ez a jelölő párt feladata. A házelnök reményét fejezte ki, hogy a parlament tudomásul veszi a kisgazdák döntéseit. Az új tisztségviselők megválasztásával csütörtökön foglalkozik a házbizottság, a parlament várhatóan a jövő héten szavaz erről - mondta végül a házelnök. Maczó Ágnes visszahívásával a parlament kormánypárti és ellenzéki frakcióinak megkérdezett vezetői egyetértettek. Az új jelöltet többségük egyelőre nem kívánta véleményezni. Néhányan azonban reményüket fejezték ki, hogy Kávássy Sándor figyelembe veszi a házszabályt, és felülemelkedik a napi politikán. Sz.Sz.-D. B. G. Kevés tüntető, sok rendőr Budapesten és az ország néhány megyéjében tegnap engedély nélküli tiltakozó megmozdulást tartottak a Metész szervezésében. A rendőrség több helyen feloszlatta a demonstrációt, a megmozdulások egyes vezetőit - köztük Pongrátz Gergelyt és Zacsek Gyulát - előállította. MH/MTI____________________ A Műcsarnok mögötti parkolóban, fél tizenkettőkor százszázötven, zömében idős ember gyülekezett. A komoly erőkkel a helyszínre vonuló rendőrség a tüntetés kezdetét követően kétszer is felszólította a gyülekezőket a tér elhagyására. Rövid dulakodást követően Zacsek Gyulát egy rendőrautóba tuszkolták, majd kordont vontak a tüntetők köré, tömegoszlatásra azonban nem került sor. A tömeg ezután kis csoportokban, Kossuth-nótákat énekelve a Parlament elé indult. Néhányan azonban a Szépművészeti Múzeum felé vették útjukat, ahonnan végül Pongrátz Gergelyt bilincsbe verve vezették el a rendőrök. A Parlament előtt békésen gyülekező néhány száz tüntető kiszorítása délután egy órakor kezdődött meg. Tömegoszlatásra azonban még ezt követően fél óráig nem került sor. Az újabb rendőri erősítés megérkezését követően azonban háromszor is távozásra szólították fel az embereket, majd hozzákezdtek a tér megtisztításához. A rohamrendőrök a Nádor utca és a Báthory utca irányába szorították a tömeget, néhány embert el is vezettek. A dulakodással fűszerezett akció fél három körül ért véget, ekkor már csak kis csoportokban gyülekeztek az emberek a Kossuth téren, illetve a tőle rendőrkordonnal hermetikusan elválasztott Vértanúk terén. Az utóbbi helyszínre érkező Kósa Gyula a történteket a magyar demokrácia egyik legszégyenteljesebb napjaként értékelte, és kilátásba helyezte, hogy a letartóztatottak szabadon bocsátásáig folytatják a tüntetést. Délután fél négy körül gyakorlatilag véget ért az agrárdemonstráció Budapesten. A Vértanúk terén és a Szabadság téren ekkor már csak 30-40 ember álldogált, a készenléti rendőrség is nagyrészt visszavonta egységeit. A vidéki demonstrációk helyszínein tudósítóink jelentése szerint a bejelentettnél kevesebb tüntető jelent meg. Kiskunfélegyháza határában, az E5-öS úton két kilométeres járműsor helyett mindössze 18 jármű foglalta el a Kecskemét felé vezető út jobb oldalát. Kiskunhalas és Pirtó között az 53-as úton a 3 kilométeres lezárás helyett mintegy 20 jármű várakozott az út egyik oldalán. Kiskőrös és Akasztó között, Fülöpszállás és Tas határában tudósítónk hasonló helyzetet tapasztalt. A forgalom ezeken a helyeken egy-három percet késett, a demonstrálók fegyelmezetten viselkedtek. Az E5-öS út Szeged és Kiskunfélegyháza közötti szakaszán a megyehatárt mintegy 50 járműből álló, lassú ütemben haladó járműsor közelítette meg, amelyet a rendőrök megállítottak. A forgalomnak megfelelően 5-10 perces időközökkel három-öt járművet továbbengedtek. Egy előállítás is történt. A Csongrád megyéből érkező konvoj szervezője, T. Ákos a többszöri rendőri felszólításnak sem tett eleget, ezért előállították, s a gyorsított eljárás keretében szabálysértési eljárást folytattak le vele szemben. Győr-Moson-Sopron megyében Fertőszentmiklós környékén tíz-tizenöt járművel vonultak fel a soproni határátkelőhely felé a gazdák, hogy a forgalom lassításával tiltakozzanak a földtörvény módosítása, az alacsony felvásárlási árak miatt. Néhány autón a feliratok hazánk NATO- csatlakozási szándékát is helytelenítették. A demonstrációhoz megszerezték a rendőrség engedélyét. A kivonulás a forgalmas úton torlódásokat okozott. Hajdú-Biharban mindössze egy helyre kértek engedélyt demonstrációjukhoz a gazdák. Berettyóújfaluban a 42-es és a 47-es számú főközlekedési utak kereszteződésétől a városhatárt jelző tábláig mintegy 800 méteres távolságon sorakozott volna fel 60 jármű, hogy álló demonstrációval adjon nyomatékot a gazdák követeléseinek. Ám a rendőrség tájékoztatása szerint a jelzett útvonalon mindössze öt lovaskocsi és három személygépkocsi vonult fel. Komárom-Esztergom megyében két településen, Kisbéren és Nagyigmándon fontolgatták a gazdák, hogy csatlakoznak a tiltakozó akcióhoz. Szinte az utolsó pillanatban azonban meggondolták magukat. Békésben hétfőn délelőtt kilenc óra után kezdődött volna a viharsarki város kisgazda köre által szervezett megmozdulás, de mivel addigra csak négy erőgép jött össze a város szélén, a megmozdulás szervezői úgy döntöttek: addig várnak, míg többen nem lesznek s akkor indulnak el. Egyetlen helyen sem tartottak agrárdemonstrációt Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Pest megyében Gödöllőn szervezték meg a Metész helyi képviselői a demonstrációt. Követeléseik között nem csupán a földkérdés szerepelt, hanem az M3-as autópályán bevezetés előtt álló kapus rendszerű fizetési kötelezettség ellen is tiltakoztak. A Metész jászsági szervezete Jászberény határában tartotta félpályás útlezárással békés demonstrációját. Itt 25- 30 jármű, s mintegy 40 gazda gyűlt össze. G. Nagyné Maczó Ágnes, a Metész sztrájkbizottságának elnöke meglátogatta őket. Bár a sajtót nem értesítették, hogy merre fog járni, tudósítónknak sikerült vele találkozni. „Mi békés demonstrációra készültünk ma - mondta Maczó Ágnes. Majd megismételte, hogy a fővárosban csak 50- 200 járművet jeleztek, mert a föld idegen kézre juttatása, a parasztság teljes tönkretétele ellen tiltakozniuk kell. Jelenleg a mezőgazdaságban tűrhetetlenül alacsonyak a felvásárlási árak, a parasztembereket teljesen tönkreteszik - vélte a képviselőnő. A demonstráció eredményét firtató kérdésünkre pedig azt felelte, várják, hogy a földtörvény-módosítást vonja vissza a kormány. Közben megcsörrent a telefon, s kiderült, hogy Zacsek Gyulát a rendőrség előállította Budapesten. „Mégis botrány lesz pedig mi nem akartuk” - kommentálta a hírt G. Nagyné. A vidéki helyszíneken a bejelentettnél kevesebb tüntető jelent meg FOTÓ: HABIK CSABA Alkotmánysértő a 212. Alkotmányellenes, ezért tegnapi határozatával megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Büntető törvénykönyv 212. paragrafusát, illetve azon rendelkezését, amely szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki bűncselekmények elkövetésére létrejövő vagy bűncselekményt elkövető társadalmi szervezetet hoz létre vagy vezet. A határozat indoklása szerint a jogállamiság elvét sérti, ha a jogszabály kellő differenciálás nélkül, indokolatlanul tág körben korlátozza az emberi jogokat, mert a korlátozást a lehető legszűkebb körben kell meghatározni. Ez persze nem jelenti azt, hogy valamely társadalmi szervezet égisze alatt bűnszövetkezetet lehetne létrehozni. A szervezetett bűnözésről is rendelkezik a Büntető törvénykönyv, épp emiatt indokolatlan, hogy annál szűkebb körben vonják meg a polgárok egyesülési jogát. A törvény keretei között tág döntési és cselekvési lehetőséget kell biztosítani az állampolgárok számára, hogy eldönthessék, milyen társadalmi szervezethez, miért csatlakoznak. Ezzel a követelménnyel szemben, a megsemmisített jogszabály túl széles körben határozta meg az egyesülési jog önkényes korlátozásának lehetőségét. A szervezett bűnözéssel szembeni fellépést a Büntető törvénykönyv biztosítja, ezért felesleges a vizsgált jogszabály, amely nem csupán a jogállamiságot, de három bíró párhuzamos véleménye szerint az alkotmányt és az egyesülés jogszabályait is sérti. S. B. Rendőrségi mérleg A délután folyamán a rendőrség az előállított 26 személy mindegyikét szabadlábra helyezte - tájékoztatta a sajtót Bánffy Ferenc rendőr tábornok. A tüntetés szervezőjét, Zacsek Gyulát a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése, míg a többieket hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye, illetve rendzavarás szabálysértése miatt állították elő. Pongrátz Gergely autójával elütött egy rendőrt, nyolc napon túli sérülést okozva, ezért őt közúti veszélyeztetés és hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye miatt állította elő a rendőrség. A tegnapi fővárosi eseményeknek két könnyebb civil sérültje volt, mindkettőjüket a helyszínen orvosi ellátásban részesítették. Az akciót értékelve Bánffy Ferenc elmondta: rendőrségnek nem volt mérlegelésre lehetősége a tüntetés feloszlatásakor, hiszen a törvény szerint a tiltás ellenére megtartott rendezvényt mindenképpen fel kell oszlatni. A tábornok szerint a tömegoszlató akció során a rendőrség csak a szükséges mértékű, minimális erőszakot alkalmazta. Ha a tüntetők mégis jogszerűtlennek ítélik az eljárást, úgy 15 napon belül, bíróság előtt megtámadhatják a rendőri intézkedést. A T. Ház egységes a NATO-csatlakozásban Magyarországra nem telepítenek atomfegyvert, és nem állomásoznak NATO-csapatok hazánk területén - mondta tegnap a parlamentben Horn Gyula miniszterelnök, aki beszámolt a magyar delegáció brüsszeli tárgyalásairól. A pártok mindegyike arra szólította fel tagjait és szimpatizánsait, hogy menjenek el a november 16-ai népszavazásra, és támogassák a NATO- csatlakozást. Az Országgyűlés megkezdte a gazdasági kamarákról és az egyéni vállalkozásról szóló törvények módosításának általános vitáját. Napirend előtt Horn Gyula elmondta: a magyar delegáció szeptember 10-e és október 29-e között tárgyalt Brüsszelben a NATO illetékeseivel, most már csak technikai részleteket kell tisztázni. A tárgyalásokon egyértelművé vált, hogy Magyarországra nem telepítenek atomfegyvert és NATO-csapatok nem állomásoznak majd hazánk területén. A miniszterelnök szerint az észak-atlanti szervezet figyelembe vette az ország gazdasági lehetőségeit, amikor javaslatot tett a közös védelemhez és a békefenntartó missziók tevékenységéhez való hozzájárulás magyar mértékére. E szerint 1999-től hazánknak tagdíjként a szervezet költségvetésének 0,65 százalékát kell befizetnie a NATO-nak, ami jelenleg 2,3 milliárd forint. A brüsszeli tárgyalásokon a magyar delegáció kifejezte az ország azon szándékát, hogy a NATO teljes jogú tagjaként kívánunk garanciát kapni biztonságunkra. Magyarországnak érdeke, hogy a tagság feltételeit teljesítő szomszédos országok is bekerüljenek a NATO-ba. A csatlakozási menetrendet ismertetve közölte, hogy Kovács László külügyminiszter a népszavazást követően szándéknyilatkozatot juttat el a NATO-csatlakozásról a szervezethez. A NATO-országok külügyminiszterei december 16-17-én tanácskoznak, ahol aláírják a csatlakozási jegyzőkönyvet. A magyar parlamentnek 1998 végén, 1999 elején kell befejeznie a ratifikációs eljárást, így az ország 1999. április 4-én válhat a NATO teljes jogú tagjává. Horn a november 16-ai népszavazást történelmi fordulatnak, a csatlakozást az Országgyűlés közös sikerének nevezte. Torgyán József (FKGP) kijelentette: pártja mozgósítja valamennyi tagját és szimpatizánsát a sikeres NATO-népszavazás érdekében. Ugyanakkor nagy hibának, a népszuverenitás sárba tiprásának nevezte, hogy a kormány nem teszi fel a szavazólapra a polgárok által támogatott földkérdést. Kifogásolta azt is, hogy a magyar csatlakozás éppen április 4-ére esik majd, hiszen ez a magyar függetlenség megcsúfolásának napja. Póda Jenő (MDF) a magyar nemzet közös sikerének tartja a csatlakozást. Szerinte az lett volna méltó törekvéseinkhez, ha nem lett volna vita a földdel kapcsolatos népszavazásról. Ő is ironikusnak, de egyben történelmi elégtételnek tartja, hogy 1999. április 4-én veszik fel hazánkat a NATO- ba. Pokorni Zoltán (Fidesz) is szükségesnek nevezte a NATO-népszavazás sikere érdekében a parlament közös fellépését. A NATO-csatlakozás betetőzi a rendszerváltás folyamatát - fogalmazott. Pártja korábbi javaslatát megismételve szorgalmazta a nemzeti védelmi charta megfogalmazását. Szent-Iványi István (SZDSZ) elmondta: a gazdasági és a politikai stabilitásnak, a magyar külpolitikának és a délszláv válság megoldásában játszott szerepünknek köszönhetjük a NATO-meghívást. Szekeres Imre (MSZP) úgy vélte, hogy a népszavazáson a magyar nép végre maga dönthet az ország jövőjéről. Barsiné Pataky Etelka (MDNP) a NATO- csatlakozás támogatása mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány mulasztásának köszönhetően az ország nem kapott megfelelő tájékoztatást a csatlakozási folyamatról és annak következményeiről. Szerinte ezt az ügyet el kell távolítani a napi politikai vitáktól. A gazdasági kamarákról és az egyéni vállalkozásról szóló törvények módosítására benyújtott javaslatokról szólva Fazakas Szabolcs ipari miniszter kiemelte, hogy mérsékelni kell a kamarai tagdíjakat, és indokolt az arányosabb közteherviselést célzó tagdíjrendszer kialakítása. E szerint a kamarai tagdíj felső határa maximum az iparűzési adó 25 százaléka, de legfeljebb 10 millió forint lehet. A módosítás a gazdasági kamarák hatáskörébe utalja a mesterképzést és a vizsgáztatást is. A vállalkozók a törvény elfogadása esetén maguk dönthetnek arról, hogy mely kamarához kívánnak tartozni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a piaci magatartás tisztességének megteremtése érdekében a kamarák működjenek együtt a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal. Kitért arra is, hogy emiatt módosítani kell majd a földadóról, a gázszolgáltatásról és a közoktatásról szóló törvényt. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény módosítása a gazdasági kamarák hatáskörébe utalja a vállalkozói igazolványok kiadását. A Parlamentből tudósított: Csuhaj Ildikó, D. Bányász Gergő, Pogány Sára, Szerető Szabolcs Ma szavaznak a referendumról A parlament a korábbi népszavazási határozat módosítása mellett ma várhatóan határoz az MDNP politikai nyilatkozattervezetének elfogadásáról is. Mint ismeretes, a párt azt javasolja, hogy a parlamenti erők közös nyilatkozatban fejezzék ki elkötelezettségüket hazánk NATO-csalatkozása iránt. Miután a Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tegnap elutasította a javaslathoz benyújtott egyetlen módosító indítványt, a nyilatkozat elfogadására a házszabálytól való eltéréssel ma sor kerülhet. Ezt minden parlamenti párt támogatja. Ha a képviselők kétharmados többséggel módosítják a korábbi népszavazási határozatot, akkor ma véglegessé válik, hogy november 16-án csak a NATO-csatlakozásról lesz ügydöntő referendum. Mikor kemény a rendőrség? Demeter Ervin (MDF) napirend előtt szóvá tette, hogy megállíthatatlannak látszik az alvilági szervezetek robbantásos leszámolása, amelyet a rendőrség nem tud megfékezni. A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy óriási a kontraszt az alvilág elleni, illetve a Metész demonstrációval szembeni rendőrségi fellépés között. Ez utóbbi esetben ugyanis 200 tüntető megfékezésére 400 rendőrt rendeltek ki, s a rendőrök magyar zászlót téptek szét, és gumibotot alkalmaztak vétlen asszonyokkal szemben. Demeter azt is megemlítette, hogy Pongrátz Gergelyt kirángatták az autójából s megbilincselték. Kuncze Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy nem szerencsés az alvilági bűnözést és a tüntetést összekapcsolni. Visszautasította azt az állítást, miszerint a rendőrség nem állja meg a helyét az alvilággal szembeni küzdelemben. Rámutatott arra is, hogy a rendőrség már elindult azon az úton, melyet a rendőrségi vezetőváltások után kijelöltek. A Metész-tüntetés kapcsán arra hivatkozott, hogy a demonstráció nem járhat mások aránytalan érdeksérelmével. A demonstráción nem került sor olyan jellegű rendőri fellépésre, melyet Demeter Ervin említett - állította. Pongrátz Gergellyel kapcsolatban elmondta, hogy ő is elismerte, szándékosan nekihajtott egy rendőrnek. Semjén az MDF-frakcióban Semjén Zsolt volt kereszténydemokrata képviselő tegnap belépett az MDF parlamenti frakciójába, amely egyhangúlag támogatta felvételét. Demeter Ervin az MDF frakcióvezetője lapunknak elmondta: a politikus felvétele megteremtheti annak a lehetőségét, hogy később létrejöjjön az MDF és a kereszténydemokraták uniója valamilyen formában. Semjén Zsolt feladata a demokrata fórum frakciójában hasonló lesz mint korábban volt a KDNP képviselőcsoportban, a politikus egyházi és vallási ügyekkel foglalkozik majd. Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke kérdésünkre felhívta a figyelmet arra, hogy Semjén Zsolt önmagát zárta ki a Kereszténydemokrata Néppártból, amikor belépett az MDF- frakcióba. Emlékezetes, hogy nyáron megszűnt a KDNP parlamenti képviselőcsoportja. A 23 fős frakcióból 11 képviselő a Fidesz parlamenti frakciójához csatlakozott. Keresztes Sándor, Mészáros Gyula, és Semjén Zsolt nem kötelezte el magát, míg Giczy György pártelnököt támogató képviselők az FKGP képviselőcsoportot bízták meg a kereszténydemokrácia képviseletével, s egyúttal részt is vesznek a kisgazda frakció ülésein. Az ORTT végül nyert Két héten belül megköti a hét évre szóló szerződéseket az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a kereskedelmi rádiós pályázatokon nyertes konzorciumokkal. Azt követő három hónapon belül pedig az új adók elindítják műsorukat - jelentette be tegnap Révész T. Mihály, az ORTT elnöke. A tájékoztatón kiderült, hogy valóban nem a legtöbbet ígérő pályázó kapta meg azt a sávot, amelyért az igazi verseny folyt. A tenderből kizárt konzorcium pedig fontolgatja, hogy perelni fogja az ORTT-t. A pályázati kiírásban szereplő két frekvencia egyike a Magyar Rádió Rt. kereskedelmi műsorát, a Danubiust most sugárzó sáv. Elsősorban ezt szerették volna megszerezni a pályázatra összeállt konzorciumok, hiszen a másik frekvencia egy új, a hallgatók számára ismeretlen sávon továbbítja majd az új kereskedelmi adó műsorát. Mindkét pályázaton a Hungária Rádió Műsorszolgáltató Rt. ajánlotta a legmagasabb árat. Ennek ellenére mégsem a négy amerikai nagyvárosban rádiót működtető Emmis International által vezetett, a Kvantumbankból, a Credit Suisse First Bostonból és a Magyar Hírlap Rt.-ből álló konzorcium kapta meg a Danubius sávját. Úgy tűnik, hogy a Hungária azért nem jutott a pályázók körében népszerűbb frekvenciához, mert túlságosan jó ajánlatot tett a másikra. Mindkét sáv hétéves használatáért a Hungária ajánlotta a legjobb árakat. Mivel egyetlen pályázó nem kaphatta meg mindkét műsorszolgáltatás jogát, az ORTT-nek volt joga eldöntheti, hogy a konzorciumot melyik pályázaton hirdeti ki győztesnek. A Danubiusért a Hungária a két pályázatban szereplő összegek közül a legmagasabbat, 4,6 milliárd forintot ajánlott fel. A második legkedvezőbb ár, az Országos Kereskedelmi Rádió Rt.-é félmilliárd forinttal maradt el a Hungária pályázatában szereplőtől. A frekvenciát ennek ellenére nem a Hungária, hanem az OKR nyerte. (A konzorcium tagjai: a brit DMG, a szintén szigetországi Radiotrust befektetési alap, az OTP Bank Rt., a Wallis Rt., továbbá a Danubius Rádió négy műsorvezetője.) Az ORTT ugyanis némi számolgatás után lemondott az ötszázmillió forintos többletbevételről, mégpedig azért, mert a másik pályázaton nyolcszázmillió forintot nyert ezzel. A másik tenderen az új sávért a Hungária négymilliárd forintot ígért. Itt is az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. volt a második 3,2 milliárddal. Vagyis nyolcszázmillió forinttól esett volna el az ORTT, ha a Hungáriát kihirdeti a Danubius győztesének, és csupán a második legjobb díjat szedheti be. Végül az lett a megoldás, hogy az ORTT a Danubiusnál lemondott 500 millióról (nem a Hungária nyert, hanem a kevesebbet ajánló OKR), de 800 millióval többet kapott a másik sávért (a Hungária nyert). Összeségében 300 milliós többlettel zárta az ügyletet a testület, a legtöbbet kínáló pályázó viszont nem jutott hozzá ahhoz a sávhoz, amelyikhez elsősorban akart. Másrészt a Danubiusért kapott - így jóval kevesebb pénz - a kereskedelmi rádió eddigi tulajdonosának, a Magyar Rádió Rt.-nek jár. A második országos frekvencia díja viszont az ORTT által kezelt Műsor-szolgáltatási Alapot gazdagítja. György Gábor, a Hungária Rt. rádiójának leendő vezérigazgatója lapunknak elmondta: elsősorban a Danubiust akarták megszerezni. Az új sáv megszerzése miatt hosszabb ideig kell várni a nyereségre, hiszen előbb be kell vezetni a műsort, népszerűvé kell tenni a hallgatók számára, míg a Danubiusnál biztosított a folyamatosság. A hetedik év végére azonban már sikeres üzletté válhat az adó - vélte György Gábor, aki korábban a Danubius igazgatója is volt. Az ORTT tegnapi tájékoztatóján indokolták a Szuper Rádió Rt. kizárását. A testület jogászai szerint a pályázó terveiben szereplő, a műsorkészítés költségeit bemutató adatok nem lehetnek reálisak, ez az oka a döntésnek. Példaként említette, hogy a beadvány szerint a rádió óránként mindössze 5200 forintot tervezett hírek készítésére, tudományos műsorra 2400, vallásira 1000 forint jutott volna. Mivel ezekért az értékelésben plusz pont jár, de a tervek nem látszottak teljesíthetőnek a Szuper Rádiót kizárták a pályázatból. A konzorcium megsértette a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget. A Szuper Rádió képviselője, Gárdos István ügyvéd lapunknak elmondta: indokolatlannak tartja a kizárást, a konzorcium tagjai ugyanis (az amerikai Clear Channel és a Budapest Bank) garanciát jelentenek a szakmai megbízhatóságra. Megvárják azonban a testület hivatalos indoklását, csak azután döntenek a jogi lépésekről. • Haszán Zoltán A kisebb rádiók is figyelmet követelnek Hatvan kisebb kereskedelmi rádió működését lehetetleníti el, hogy az ORTT halogatja a velük megkötött szerződések aláírását - nyilatkozta lapunknak Márton Dávid, a Rádió 1 ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: tavaly decemberig kellett volna hét évre szóló engedélyeket kiadnia az ORTT-nek, de erre máig nem került sor. Ez bizonytalanságot okoz, hosszabb távú terveket nem tudunk készíteni, és ezért lehetetlen a nagyobb befektetők bevonása is - vélekedett Márton Dávid, aki szerint az ORTT-nek foglalkoznia kellene a kisebb rádiókkal is. A Rádió 1 nem tagja a most országos sugárzást elnyerő konzorciumoknak, ezért elsősorban a kisebb fővárosi rádiókkal fog össze. Az ORTT-hez most befolyt négymilliárd forintból a médiatörvény szerint támogatni kell a civil és a helyi rádiókat. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora lesz ez az összeg.