Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)
1997-11-26 / 276. szám
Térségek és törésvonalak Az Európai Unió brüsszeli központjában dolgozó eurokratáknak - kevésbé hízelgően: vaskalapos bürokratáknak - gyakran a fejükre olvassák nehézkességüket, s azt, hogy élvezik, ha mások sorsáról dönthetnek, pedig nem ismerik a helyzetüket. A bírálat valószínűleg csak részben jogos. Manapság az EU igyekszik több figyelmet fordítani a helyi érdekekre, a saját területfejlesztési elképzelésekre. Segíti az önkormányzatok szövetkezését, és a „kishalaknak”, a kevéssé tőkeerős vállalkozásoknak kedvezményeket ad, pénzt juttat. Nyomasztó területi különbségek Magyarországon Saját pénz nélkül nem megy Az EU strukturális alapjaiból származó támogatás nemcsak beruházási összegeket jelent, hanem utakat, hidakat, metróvonalakat, kórházakat, a meglévő intézmények korszerűsítését, egyszóval jobb ellátást, és nem utolsósorban újabb munkahelyeket. Végül is így valósul meg a kevésbé fejlett országok felzárkózása, a szolidaritás és a kohézió. Ez az Európai Unió regionális politikájának legfőbb eredménye. Az uniós támogatások kezelése Magyarországon is olyan tervezési, finanszírozási, együttműködési és ellenőrzési módszerek alkalmazását követeli meg, amelyek elsajátítása másként sokkal hosszadalmasabban és nehezebben menne. A modern tervezés, a csalás és korrupció elkerülésének szigorú eljárásai olyan gyakorlatot honosítanak meg, amelynek hatása átsugározhat a strukturális alapok által nem érintett területekre is, ezáltal hozzájárul az egész gazdasági menedzsment korszerűsítéséhez. Korszerűbb közigazgatás A strukturális alapok egyúttal kikényszerítik a magyar intézményi rendszer és közigazgatás modernizálását is, amelynek bizonyos elemei már ma is láthatók. Például a különböző (a 100-at meghaladó) elkülönített alapok összevonása néhány központi alapba, és azok egységes, összehangolt kezelése vagy a regionális statisztikai, tervezési területi egységek létrehozása a megyék együttműködésével. Továbbá a kistérségi együttműködés erősödése, általánossá válása, ami ugyancsak az EU-támogatás feltétele. A strukturális alapok felhasználásánál a követelmény a saját nemzeti hozzájárulás. Magyarország egész területe az 1. cél, a kevésbé fejlett térségek támogatása jogcímén finanszírozható, ami 75 százalékig terjedő támogatást enged meg. A 340 milliárd forinthoz így is mintegy 110-120 milliárdot hozzá kell tennünk. Ennyi ilyen jellegű beruházás eddig is volt Magyarországon, a követelmény teljesítése tehát egyáltalán nem lehetetlen. A társfinanszírozás mégsem egyszerű. 2002-ben e hozzájárulásokat a támogatott szervezeteknek legalább 2006-ig, tehát négy évre előre ugyanis garantálniuk kell, miközben jelenleg Magyarországon az egy évet meghaladó költségvetési tervezés szinte ismeretlen. Továbbá a minisztériumoknak, az önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak át kell adniuk saját forrásaikat egy közös célra, le kell mondaniuk a kizárólagos rendelkezési jogról. A nehézségekre csak egyetlen példa: az utóbbi években az önkormányzatok céltámogatásainak mintegy 35 milliárdos összegéhez az önkormányzatoknak mintegy 20 milliárddal kellett hozzájárulniuk. Ez a követelmény az önkormányzatokat igen nehéz pénzügyi helyzetbe, többüket a csőd szélére vagy éppen csődbe sodorta. A kimaradók A hozzájutás a strukturális alapokhoz meglehetősen hosszadalmas és bürokratikus eljárás. A döntések és a folyósítás elhúzódása miatt előfordul, hogy a pályázó csak már a program megvalósítása után kapja meg a pénzt. Kis és kevéssé tőkeerős vállalkozásoknak és szervezeteknek ezért - különösen a kezdeti időszakban - igen költséges és kockázatos a strukturális alapokhoz támogatásért fordulnia. Ha a társfinanszírozási követelményéhez hozzáadjuk a megelőlegezés igényét, bizony a legtöbb magyar önkormányzat, kis- és középvállalkozás kiesik a pályázók köréből. Az Európai Unió valamennyi típusú térségében lényegesen nagyobb a munkahelyteremtő, vállalkozástámogató, valamint humán infrastruktúra beruházások aránya, és kisebb a műszaki infrastruktúráé, mint Magyarországon. Az eltérés egy részét infrastruktúránk elmaradásával lehet magyarázni, egészét azonban valószínűleg nem. Programozott feszültség Magyarországon ma még uralkodó az a hozzáállás, hogy utak, csatorna- és telefonhálózatok megfinanszírozásából nem lehet baj, az nem bizonyulhat később hibás döntésnek, míg vállalkozások megtámogatása kockázatos és kényes dolog. Márpedig vállalkozások és munkahelyek nélkül bizony az infrastruktúra is kihasználatlannak bizonyulhat. Feszültségek forrása lehet, hogy a strukturális alapok feltételezhető magyarországi területi megoszlása lényegesen eltér majd a Területfejlesztési Alap területi megoszlásától. Magyarországon eddig a hazai támogatások túlnyomó többségét - 80 százalékát - néhány elmaradottnak tekintett megye kapta meg. Magyarország egész területe az EU-átlag 75 százaléka alatt van, így a belépés után valamennyi megye - Budapestet is beleértve - elvileg jogosult lesz támogatásra: a kevésbé fejlett területek valamivel többre, de semmiképpen sem a teljes támogatási összeg 70- 80 százalékára, mint korábban. A népességszámot figyelembe véve Budapest abszolút összegben többet is kaphat, mint néhány elmaradott megye. Ezek az arányok meglepőek lesznek, és feltehetően ellenállást is kiváltanak. Erre fel kell készülni. Ami a területi egységeket illeti, az EU 15 tagországában együtt mintegy 200, a támogatások alapvető címzettjének tekintett úgynevezett NUTS II (1-2 milliós nagyságú) régió van. A 10 kelet-európai társult országban az országos szint után következő közigazgatási szint területegységeinek száma 357, az 5 országban, amelyekkel a tárgyalásokat feltehetően megkezdik, 250. Egyértelmű, hogy az EU ennyi területi egységet kezelni nem tud. Elengedhetetlen tehát az e célt szolgáló nagyobb területi egységek képzése. Magyarországon a régiók kialakítása hangsúlyozottan nem közigazgatási, hanem kizárólag tervezési, finanszírozási, támogatás-menedzselési és ellenőrzési céllal nem öncélú gyakorlat, vagy átszervezés, hanem a magyar térségek „EU-képessége” megteremtésének feltétele. A halogatás előnye és kockázata Végül az EU-támogatásokra vonatkozó remény jelenleg több szempontból sajátos időbeli dilemmát okoz. Egyrészt az EU-támogatás esélye logikusan arra késztet, hogy halasszuk el azokat a fejlesztéseket, amelyek később az EU strukturális alapjaiból finanszírozhatók lesznek. Ezek éppen a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására, infrastruktúrájuk kiépítésére szánt fejlesztések. Hiszen a most végrehajtott, vagy akár a már megkezdett fejlesztéseket saját szűkös erőforrásainkból kell megvalósítanunk, míg a belépés időpontja után megkezdett fejlesztésekhez 50-75 százalékos, a kohéziós alapból akár 90 százalékos támogatást kaphatunk. Ez a körülmény az ilyen fejlesztések elodázására, késleltetésére ösztönöz. Másrészt a területi különbségek és feszültségek Magyarországon drámaian növekednek, és félő, hogy bizonyos folyamatok néhány éven belül visszafordíthatatlanná válnak. Ez a dilemma nagy feszültséget és bizonytalanságot visz a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatali folyamatba. Feloldására csak akkor lenne lehetőség, ha az unió a csatlakozás előtt hozzáférhetővé tenne bizonyos támogatási csatornákat. • Illés Iván Újfehértói tanya. Magyarország EU-csatlakozása után az ország egész területe elvileg jogosult lesz az uniós támogatásra. Ám lehet, hogy mégsem az elmaradott megyék kapják a legtöbb pénzt, hanem lakossága alapján a főváros FOTÓ: MÜLLER JUDIT Vidékfejlesztési modell Európai uniós csatlakozását követően Magyarország több közösségi kezdeményezés, köztük a vidékfejlesztéssel foglalkozó LEADER (Liaisons Entre Actions de Développement de l’Economie Rurale - Vidékfejlesztési Tevékenységek Közötti Kapcsolatok) résztvevője lehet. Miután az EU besorolása alapján Magyarország szinte teljes területe elmaradott térségnek számít, s így támogatható, a Földművelési Minisztérium megkezdte a felkészülést a program bevezetésére. A LEADER csupán egyike a közösségi kezdeményezéseknek, amelyeket az Európai Unió a strukturális alapjaiból finanszíroz, segítve a tagországok felzárkózását, valamint a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozottabb fejlődését. A tizenhárom kezdeményezés az 1994-99-es időszakban összesen 13 450 millió ECU-vel gazdálkodhat, amelyből a LEADER II-program (az 1991-től 1993-ig tartó LEADER I folytatása) 1400 millió ECU-vel részesül. Az 1994 és 1999 közötti időszak céljait a bizottság öt pontban határozta meg, amelyek közül kettőnek a LEADER II is megfelel. Támogatás az elmaradott régiók felzárkóztatására és a vidéki térségek gazdaságának fejlesztésére adható. Az említett időszakban az alap az elfogadott programok 3086 millió ECU-nyi költségéhez 1240 millió ECU-vel - az összköltség több mint negyven százalékával -járult hozzá. A LEADER-programon belül négy kategória különböztethető meg. Az elsőbe tartozó pályázatok célja a szaktudás megszerzése. A második kategóriában már működő szerveződések igényelhetnek forrásokat vidéki innovációs programok megvalósításához. Ebbe a körbe tartozik a vidékfejlesztés támogatása, az oktatás-képzés, a vidéki turizmus, a kisvállalkozások segítése, a környezeti és életfeltételek megőrzése és javítása, valamint a mezőgazdasági, erdészeti és halászati termékek helyi előállítása és értékesítése. Csoportot alkotnak továbbá a nemzetek együttműködésével létrejött projektek. Ezeknél legalább két tagállam helyi kedvezményezettje pályázik. Az utolsó kategóriát a hálózatépítő projektek képviselik. Céljuk a közösségi partnerek közötti tapasztalat- és know-how-csere kiépítése és fenntartása, valamint a folyamatos kommunikáció megteremtése. A pályázatok elbírálásakor elsődleges szempont, hogy a finanszírozott programok helyi szinten újat hozzanak létre, modellértékűek és a gyakorlatba átültethetőek legyenek. Lapunk kérdésére Majoros Endre, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a program sikeréhez hozzájárul az alulról építkezés. A tisztviselő kifejtette, a program hazai bevezetéséhez régiók és helyi közösségek kialakítása lenne kívánatos. A programban a helyi szintet az akciócsoportok képviselik, saját bizottságaik döntenek a beadott pályázatokról. Ezen akciócsoportok közvetlen kapcsolatban állnak a LEADER-irodával - mely kezeli a projekteket - és a regionális finanszírozó csoporttal. Utóbbi tagjai a minisztériumok és más hatóságok regionális képviselői. A következő szintet a mezőgazdasági minisztérium regionális szervezete jelenti. Az itt tevékenykedők felelnek jogilag a programért, ellenőrzik a projektek megvalósulását és ennek megfelelően intézik utólag a kifizetést. A mezőgazdasági minisztérium a program irányvonaláért és megvalósulásáért felelős. A legfelső szintet a nemzeti LEADER-együttműködési és tervezési csoport képviseli. A minisztériumok, szervezetek, települések képviselőiből álló csoport feladata többek között a LEADER-területek kijelölése, valamint a kapcsolattartás és egyeztetés az EUBizottsággal. Néhány szakértő úgy véli, hogy Magyarország EU-tagságát követően sem lesz képes előteremteni a szükséges önrészt a programok megvalósításához. Majoros Endre ezt nem tartja valószínűnek, bár megjegyzi: évekig elhúzódhat e programok bevezetése. A főosztályvezető véleménye szerint a program modellként szolgálhat a magyar vidékfejlesztés jelenlegi felépítésének és a pénzek elosztási gyakorlatának megváltoztatásánál. • Brassai Kornél Egymásra találtak Az államokat minden elválasztja egymástól, a településeket minden összeköti. Egyik alapítójától, Edouard Herriot egykori lyoni polgármestertől kölcsönözte mottóját az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR), annak szemléltetésére, milyen meghatározó szerepet játszanak a helyi hatóságok az egységes Európa megteremtésében. MH-Brüsszel___________ A párizsi központú CEMR- nek jelenleg a földrészen több mint 100 ezer település, közigazgatási egység a tagja, Lisszabontól Szentpétervárig, Oslótól Palermóig. A CEMR (akkor még CEM) kezdetben csak az Európai Unió településeinek fóruma volt, 1984-ben csatlakoztak hozzá az első régiók. Ma 25 ország regionális és helyi önkormányzatait tömöríti, s tevékenységét áthatja a föderalizmus eszméje. Alapításának pillanatától elkötelezett a szubszidiaritás elve mellett, amely előírja, hogy a polgárokat érintő döntéseket a hozzájuk lehetőleg legközelebb eső hatalmi szinteken hozzák. Már a CEMR alapító okmányában is feltűnik a települések intézményes képviseletének igénye, amit az 1993- ban életbe lépett maastrichti szerződés 198. cikkelyében egy, a helyi és regionális közösségeket képviselő bizottság létrehozásával ismert el. Ám a szöveg kétértelműen fogalmaz, ezért az Európai Települések és Régiók Tanácsa továbbra is azért küzd, hogy a bizottság valóban képviseleti szerv legyen. • Folytatása a 20. oldalon Kétkamarás érdekközösség Még meg kell határozni a régió fogalmát A tájképvédelemtől a nukleáris biztonságig sok közös témát találnak a helyi önkormányzatok Európában. Az állam szervezetének alapkövei a helyi és regionális közhatóságok - fogalmazta meg már alakulása évében, 1957-ben a Helyi Közhatóságok Konferenciája. Negyven évvel később a többször átnevezett, átszervezett testület regionális politikai szervezetként próbál megoldást találni a helyi problémákra. A települések gondjaival foglalkozó európai „csúcsszerv”, a Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa (CLRAE) elődje, a Helyi Közhatóságok Konferenciája hamar elvesztette lendületét. Az Európa Tanács által alapított szervezet kétévente kötelességszerűen ülésezett, de határozatai teljes közönybe fulladtak. Mint Kurucsai Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke az „Európába megy a megye?” elnevezésű konferencián rámutatott, igazi előrelépés akkor történt, amikor 1975-től az ET 21 tagországából már nemcsak a helyi, hanem a regionális hatóságok képviselői is jelen lehettek a tanácskozásokon. Kurucsai egyike annak a 14 magyar regionális szakembernek, akik részt vesznek a kongresszus munkájában. 1994-ben a szervezeten belül két kamara jött létre, a helyi és a regionális. Az elnevezés pedig követte a módosított szerkezetet, vagyis Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa lett. Újjáalakulása után a szervezet hozzálátott a „Regionális önkormányzatok európai chartájának” összeállításához. A CLRAE idei ülésén fogadta el a dokumentumot. A következő cél, hogy a regionális charta az Európa Tanács konvenciójává váljon. Kurucsai Csaba szerint a dokumentum az összes kérdésre választ ad, melynek a regionális önkormányzatiság szempontjából jelentősége van. A charta szabályait az ET tagállamai be tudják építeni belső jogrendjükbe. A régió fogalmának meghatározása ugyanakkor még hátravan. A kongresszusban összesen 14 magyar tevékenykedik. Többségük polgármester vagy megyei közgyűlési elnök, alelnök, de a nukleáris biztonsággal foglalkozó bizottságban egy orvos képviseli hazánkat. Az egyik legagilisabb a jelenleg a tájképvédelmi egyezményen dolgozó bizottság. Kurucsai szerint a szabályozás érintené például a hajósi pincesort vagy a tihanyi fasort. További testület vizsgálja a föderalizmus, a regionális és helyi autonómia kérdését vagy a kisebbségek, ezen belül a romák helyzetét. • Haszán Zoltán Segíts magadon Talán nem pontos a párhuzam, de magyar kutatók manapság elkeseredetten panaszolják, hogy idejük java részét versenyfelhívások böngészésével, majd pályázatok írásával töltik. Azután összeszorult gyomorral várják az olümposzi döntést, megkapják-e a munkájuk folytatásához nélkülözhetetlen pénzt. Méltánytalan, hogy tarhálásra kényszerítik őket, az államnak kutya kötelessége lenne ellátni az egyetemeket, kutatóintézeteket, közművelődési intézményeket a normális működéshez szükséges eszközökkel, mondják a nem csak a maguk bajával elfoglalt értelmiségiek. Pedig ha körülnéznek a világban, be kell ismerniük, hogy a pályázati pénzekért mindenütt harcba indulnak, a különforrások megkaparintása nem úri passzió. Ha nem is mindenütt létszükséglet - mert a példánál maradva a leideni egyetem az ELTE-től eltérően nem a laborgyakorlat zökkenőmentes megtartásához, sokkal inkább a kutatás kiterjesztéséhez, új emberek alkalmazásához kér költségvetésen kívüli segítséget, de kiegészítő támogatás nélkül a gazdagabb országokban is nehezebben boldogulnak. Ami igaz a felsőoktatási intézményekre, helytálló a gazdasági életben, a közigazgatásban, a helyi érdekképviseleteknél is. Tőlünk Nyugatra ennek kialakult, bár nem mindig tökéletesen átlátható rendszere van: az Európai Unióban rögzítették, milyen adottságok, milyen teljesítmény esetében jár támogatás a tagállamoknak, térségeknek, településeknek. Ügyességre - időnként ügyeskedésre - inkább a soksok lehetőség feltérképezéséhez, újabb és újabb programok nyomon követéséhez van szükség. Persze sok múlik a pályázatok „becsomagolásán” is. Míg a gazdák kieső jövedelmét a brüsszeli és a nemzeti kasszákból mindenképpen pótolják, a felzárkóztatásra szánt pénz szétosztásánál a tagországokon belül már dúl a harc. Az infrastrukturális fejlesztéseket a keretek korlátozott volta miatt óhatatlanul rangsorolják, ezért szükség van a helyi hatóságok ékesszólására, ötletes terveire, s arra, hogy saját erőforrásokat is képesek legyenek előteremteni. Az európai integráció gondolatának mai, modern értelmezésébe már belefér, hogy a tagjelölt országok is élvezhessék egyre több EU-program áldásait. A kelet-európai városok, falvak, és vállalkozóik sok helyütt tanulékonyak: tudják, hogy bennfentes partnerral együtt egyszerűbben, s sikeresebben juthatnak EU-pénzhez. Közös beruházásokra, de akár csak a tapasztalatok kölcsönös hasznosítására Brüsszelben szívesebben fizetnek. Talán egyfajta garanciát látnak ebben arra, hogy a pénz jó helyre kerül. Ezért is számítanak sokat a települések, régiók közötti kapcsolatok. A hálózatba így, alulról érdemes igazán beépülni. K. K. Partnerek Bács-Kiskunban és a Tejo völgyében Borturizmus Sokkal nagyobb az esély a sikeres pályázatra, ha több régió együtt próbálkozik - ez a felismerés ösztönözte az európai országok egy-egy megyéjét, régióját arra, hogy szervezetbe tömörüljenek. MH-Lisszabon_________ Az Európai Partnerhálózatának ma tíz tagja van, többségük már a belépés előtt szoros kétoldalú kapcsolatokat tartott fenn egymással. Magyarországot e hálózatban a Budapest után a legjobb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Bács-Kiskun megye képviseli. A szervezet, melynek fő célja közös elképzelések kidolgozása PHARE-programok vagy a turizmus fejlesztését szolgáló Overture-programok megpályázására, október közepén Lisszabonban tartotta közgyűlését. Bács-Kiskun megye küldöttsége, mint arról Ádám Pál, a megyei önkormányzat alelnöke az MH-nak beszámolt, szerette volna elérni, hogy a partnerhálózat felvegye tagjai közé a romániai Alba megyét. A felvétel azonban főleg a francia partner ellenállása miatt meghiúsult. Míg Bács-Kiskun megye, mely évek óta együttműködik a román megyével, garanciát vállalt volna az új tagért, a francia La Vienne megye vezetői nem voltak meggyőződve arról, hogy Alba valóban aktív taggá válna. A megye így egyelőre „próbaidős”. Bács-Kiskun megye vezetői a lisszaboni látogatás alkalmával a portugál partnerrel, a „Tejo folyó völgye” régióval, ahova a főváros is tartozik újabb közös projektet véglegesítettek, mely az Overture-program segítségével a borturizmust kívánja fejleszteni. Ha megnyerik, hangsúlyozta Ádám Pál, komoly fejlesztéseket tudnak az érintett településeken végrehajtani, így például a szálláshelyek és a telefonhálózat bővítését vagy a közművesítést. Annak ellenére, hogy az előzőleg benyújtott franciamagyar-portugál turisztikai fejlesztésre benyújtott pályázat eredménytelen volt, a megyei vezető optimista. Ha most nyernek, mondja, az elsősorban Portugáliának köszönhetik, mivel az EU egyik szegényebb országaként elsőbbséget élvez a támogatásoknál. A portugál partnerral tavaly óta testvérmegye-kapcsolatai is vannak Bács-Kiskun megyének. Létezik kulturális programcsere, a hazai nyári művésztáborban portugál művészt is vendégül láttak. Magyar borász szakemberek szakmai konzultációra utaznak a Tejo folyó völgyébe, míg a portugálok a Bács- Kiskun megyei tapasztalatokból tanulnak. A megyének jól kiépített testvérmegyei kapcsolatai vannak a szervezet legtöbb tagjával. „Működik nálunk angol-magyar kisvállalkozásfejlesztési alapítvány, melyet a walesi herceg alapított, amikor Kecskemétre látogatott. Diákjaink tanulnak angol, francia nyelvet külföldön, míg angliai és franciaországi nyelvtanárok dolgoznak Kecskeméten” - mondta Ádám Pál. Szokás az is, hogy egy-egy ország vendégül látja a megyei közgyűlést. Tavaly Franciaország volt, idén Németország lesz a vendéglátó. Természetesen Kecskemét is viszonozza a szívességet. A legszélesebb körű testvérmegyei kapcsolatok a dániai Viborggal alakultak ki, amely egyébként nem is tagja az európai partnerhálózatnak. Egyedülálló, hogy egy nemzetközi kulturális intézmény, mint a Dán Kulturális Intézet egy megyeszékhelyen kapjon helyet, mutatott rá a Bács-Kiskun megyei vezető. Az 1992-ben létrejött kapcsolat nagyon fejlett az egészségügyben, szakemberek utaznak Dániába tapasztalatcserére, a kecskeméti megyei kórházban pedig dán orvosküldöttség járt. Közvetlen kapcsolatok alakultak ki a szociális és egészségügyi intézmények között, s ez komoly anyagi támogatást is jelent. Fejlettek a települések közötti testvérkapcsolatok is, működik egy vállalkozásfejlesztési alapítvány. A dánok fizetik saját szakemberüket, aki segít az EU-hoz benyújtandó mezőgazdasági pályázatok elkészítésében. Tavaly így sikerült 500 ezer ECU-s támogatást enyerni. A dánok finanszíroznak baromfinevelést, dió- és szőlőtermesztést, borkészítést, sertés- és marhatenyésztést is. Kölcsönösségi alapon ötven dán család üdült a megyében és ugyanennyi magyar család Dániában. •M. K.