Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)

1997-11-28 / 278. szám

Pedagógusok a minőségi pótlékról A semminél több A pedagógusok 1998 szeptemberétől tervezett minőségi bér­pótlékáról az érintettek úgy vélik, a semminél több, de elő­ször tegyék rendbe minden közalkalmazott fizetését, azután lehet a jobb munka jutalmazásáról beszélni. Akad olyan ta­nár is, aki úgy véli: majd meglátjuk, tényleg megvalósul-e, hi­szen annyi mindent ígért már a kormány, ami nem teljesült. Gróf Csaba, a kőbányai Sib­­rik Miklós Úti Általános Is­kola igazgatója lapunk érdek­lődésére úgy vélekedett, hogy maga az alapfizetés kevés­­tanintézetében átlagosan bruttó 35 ezer forint). Ugyan­akkor helyeselte, hogy pénz­zel ösztönözzék a kollégákat még jobb munkára. Tart azon­ban attól, hogy nehéz lesz dönteni, ki kapjon és ki ne mi­nőségi pótlékot, hiszen ha va­lamilyen pénz van kilátásban, azt többé-kevésbé egyenlően osztják most el, „mert nem cél, hogy ezer forinton össze­vesszenek a tanárok”. Tatár Zoltán, egy mátyás­földi általános iskola igazga­tója is azt mondta, hogy álta­lában kellene rendbe tenni a bérszínvonalat. Szerinte el­képzelhető az is, hogy mindez választási fogás. Ha a pótlékot bevezetnék, ő mindenképp fi­gyelembe venné a szakszerve­zet, a közalkalmazotti tanács, az iskolaszék, a diákönkor­mányzat véleményét, vala­mint a tantárgyak diagnoszti­kus mérését is. Az igazgató szerint a pluszpénzek akkor nem vezetnének feszültségek­hez az iskolákban, ha az az át­lagbér 15-20 százalékát nem haladnák meg. Egy terézvárosi iskola név nélkül nyilatkozó nyelvtaná­ra úgy gondolja, hogy sok mindent bejelentett már a kormány, ami nem valósult meg. Szerinte félő, hogy egyes iskolákban „pofára menne” a pótlék odaítélése. Szerinte a diákok teljesítmé­nye sem lehet perdöntő szem­pont, hiszen az osztályok ké­pességei különbözőek, a diá­koktól is függ, hogy mit érhet el velük a tanár. „Mindenképp helytelen, hogy a tanárok nagyon mere­ven kapják a bért, ez nem ad lehetőséget az igazán színvo­nalasan és az éppen csak hogy elvégzett munka közti diffe­renciálásra” - vélekedett Lei­­binger Jánosné matemati­ka-fizika szakos tanár, a bu­dapesti Madách Imre Gimná­zium igazgatója. Szerinte jó lenne, ha minden intézmény rá tudna tenni valamennyit ar­ra a minimális összegre, amit most keresnek a tanárok. Az igazgatónő vállalná a differen­ciálás felelősségét, persze nem egyedül döntene. Utalt rá, jó lenne az osztályfőnöki tevé­kenységet - a törvény szerint ennek maximális összege je­lenleg havi 2950 forint - job­ban elismerni ebből a pénzből. •T.K. A Fidesz a szakkönyvvásárlásról A pedagógusok helyzete 1998-ban sem lesz jobb, mint a Horn-kabinet kormányzásának eddigi három évében, mert a gyakorlat bebizonyította, hogy a kormány egyszer sem tudta teljesíteni a tanárokkal megkötött bérmegállapodást - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Egyebek között kifejtette, hogy a szakkönyvvásárlási támogatás keretében december végéig plusz hatezer forint illetne meg minden pedagógust, de a jelek szerint erre nincs biztosíték. A közoktatási tör­vény szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott köz­­alkalmazottakat hozzájárulás ileti meg szakirodalom vásár­lására. Ennek mértéke eredetileg a minimálbér 75 százaléka volt, ám e rendelkezést az 1997. évi költségvetési törvény úgy módosította, hogy ennek az összegnek csupán a közter­hekkel csökkentett része jár a pedagógusoknak. Az APEH értelmezésében a pedagógusoknak e címen juttatott hozzá­járulást a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, vagyis nem minősül adóköteles jövedelemnek, míg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ellentétes állás­pontot képvisel - hangoztatta Pokorni. MAGYAR HÍRADÓ Körültekintő priuszkezelés (MTI) A bűnügyi nyilvántartásból még a rendőrség szag­­álysértési hatóságának sem adható információ az érintett előéletéről. Egyebek között ezt tartalmazza az adatvédelmi biztos ajánlása, amelyet egy állampolgári beadvány kivizs­gálása alapján fogalmazott meg. Majtényi László felhívta a rendőrség figyelmét: a büntetőügyekben eljáró nyomo­zószervek ne adják át a szabálysértési hatóságoknak az érintett által korábban elkövetett bűncselekményekre vo­natkozó adatokat. Az országos rendőrfőkapitány az aján­­ásban foglaltakat elfogadta és egyetértett azokkal. Torgyán bankügyeket tisztázna (MTI) Torgyán József elnök-frakcióvezető szerint G. Nagy­né Maczó Ágnes kizárása növelni fogja az FKGP győzelmi esélyeit a választásokon, mivel kormányozni csak a cent­­rumból lehet. Szerinte Maczónak az egyik országos napilap­­ban megjelent, a kisgazda képviselőjelölteket sértő gyaláz­­kodása önmagát minősíti. A kisgazdapárt üdvözölte, hogy sikerült elkerülni a székesfehérvári kényszerkilakoltatást. Torgyán szólt arról is, hogy pártja sürgeti a bankkonszoli­dációkkal kapcsolatos személyi felelősségre vonást is, mert nem elégszik meg annak megállapításával, miszerint a kon­szolidáció sokba került az országnak. A konszolidációt az államkassza kifosztásának minősítette. Az RTL Klub konzultációt kér (MTI) Az M-RTL vezetése csütörtökön írásban kért kon­zultációs lehetőséget az Országos Rádió és Televízió Testv­értől. Az ORTT ugyanis szerdai határozatában 160 millió 500 ezer forint kötbérrel sújtotta az országos kereskedelmi televíziót, mert októberi indulásakor néhány héten kérész­­el nem a műsor-szolgáltatási szerződésnek megfelelő adást sugározta. Az M-RTL méltánytalannak tartja a testület ha­­tározatát, mivel bizonyítani tudja, hogy rajta kívül álló okok befolyásolták a műsor készítését. Az MTI információja sze­rint az ORTT nem zárkózik el a konzultáció elől, amelyre néhány napon belül sor kerül. A műsor-szolgáltatási szerző­dés alapján a határozat megszületését követő hét napon be­ül az ORTT a kötbér összegét lehívhatja a kauciónak mi­­nősülő mintegy 600 millió forintos M-RTL-bankszámláról. Élesedő tévésharc Az üzleti tervben szereplő 2,5 milliárd forintos vesztesé­gen belül marad a Magyar Televízió Rt. gazdálkodása, sőt az adó menedzsmentje azt sem tartja kizártnak, hogy némi nyerességgel zár az MTV. Peták István elnök tegnapi tájékoztatóján beje­lentette, hogy januártól mó­dosul a közszolgálati adó mű­sorszerkezete: átkerül az MTV 1-re az Aktuális és a választások után radikálisan változik a parlamenti közve­títések programja. Kompromisszumos meg­oldás volt, hogy az Ország­­gyűlés üléseivel párhuzamo­san egy órában az MTV mindkét csatornája sugároz - mondta Peták. Hozzátette: minden párt a nagyobb nézettségű MTV1-re rakatta volna át a közvetítést. Az már biztos, hogy az Aktuális januártól átkerül az MTV1-re, és köré este tízkor egyórás hírprogram épül. Az eddigi 13 óra helyett délben kezdődik majd a Híróra. Többször jelentkezik az in­formatikával foglalkozó PC ABC, új nyelvművelő műsor indul és éjszakánként „tu­dósműsorokat” sugároz a közszolgálati adó. Bejelen­tették azt is, hogy az új tévé­székház építésére kiírt zárt-, körű pályázatról a jövő hé­ten megbeszéléseket folytat­nak a nyolc meghívott pályá­zóval. Kővári Péter kulturális al­­elnök elmondta: megkezdték a tárgyalásokat a legnézet­tebb tévés sztárokkal, Frideri­­kusz Sándorral és Kepes And­rással, mert az MTV minden eszközzel meg akarja tartani őket, miként szerződést hosz­­szabbítanának a Naptévével is. Szó volt arról is, hogy az el­bocsátott munkatársak vég­­kielégítéséről tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal. A tévé vezetői azt kívánják tisztázni, hogy a várhatóan 1,7 milliárdos összegből mennyit vállal át a költségvetés. Az MTV a nézőkért foly­tatott harc élesedésére szá­mít, a kezdeti érdeklődés és a napi átlagosan négyórás té­vénézési idő ugyanis biztosan csökken majd. A közszolgá­lati adó továbbra is listaveze­tő, de a Tv2 a délutáni és a késő esti műsorsávban már megelőzte az MTV-t. • Haszán Zoltán Nézettségi mutatók százalékban Szeptember 47. hét MTV1 48,9 29,7 MTV2 18,3 3,6 Duna Tv 3,7 2,0 TV2 24 RTL Klub­ 19,2 TV3 2 3,6 MSat 3,2 2,8 HBO 4,1 2,5 Szív Tv 1,7 1,2 Video 4,6 3,0 Műhold 7,9 4,3 Egyéb 5,6 4,1 A Félidőd Megjelents 18 kötetes Britannica Hungaricast kötete, amely immár a Holstebro szócikkig visz el. A honi könyvkiadás legnagyobb, töretlen, kiegyensúlyozott vállalkozása december elején félidejéhez ér a 9. kötettel. A tartalmilag és külsőleg (bőrkötés!) egyaránt kiemelkedő, ugyanakkor viszonylag szerény árú sorozat az otthon nélkülözhetetlen, értelmes dísze. Csatlakozzon a boldog gyűjtők egyre szélesebb táborához! „A teljes univerzumra a Britannica Hungarica magasan kiemelkedik a század lexikonai közül." (Valóság) „A címszavak nem a szokványos, száraz lexikonstílusban íródtak. A szöveg olvasmányos, színes eleven és szinte naprakész." (Kritika) Kérjük, hogy tájékoztatásért hívja közvetlenül a kiadót: MAGYAR VILÁG KIADÓ 1137 Budapest, Szent István krt. 22. Telefon: 112-0281,302-2948 Fax:112-0208 I­I Készgarázsok A 10 éves m vagy sorgaráz­■ összeszerelve kaphatók. Sajátkezűig is telepíthetők. | Díjtalan, részletes ismertetőt küldünk, | I ha a szelvényt címünkre eljuttata \| CARMEX 1020 Budaput, (7 TM F«k*t@rcsó rx. 28. TViI./Fml: 178-82-02 | Szelvény 99 r­­ 1 1. szTVáros_________________ Utca/h. sz________________ I ■ m m m m m Nemcsók felhatalmazással tárgyalt A Duna Charta és az ellenzék új delegációvezetőt akar • Folytatás az 1. oldalról A kormányszóvivői tájékoz­tatón Nemcsók János úgy fo­galmazott, hogy egy felelőt­len, szűk körű csoport a jó szándékú, magasan kvalifi­kált értelmiségieket is tuda­tosan félreinformálja, ami nehéz helyzetbe hozza a ma­gyar delegációt. Megjegyezte továbbá, hogy a néhai Antall József miniszterelnököt is félrevezették 1992-ben, ami a mai lehetőségeknél jobb szerződés megkötése előtt ál­ló Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi miniszter fél­­reállításához vezetett. Hoz­zátette: nehezen éli meg, hogy személye politikai küz­delem tárgya lett, de ezt a kesztyűt nem veszi fel. Négy ellenzéki párt (a Fi­desz, a KDNP, az FKGP és az MDF) képviselője csatlakozott tegnap a Duna Charta nyilat­kozatához, amely Nemcsók Já­nosnak, a bősi tárgyalódelegá­ció vezetőjének haladéktalan felmentését követeli. A nyilat­kozattal az MDNP szakértője is egyetértett a Duna Charta és a parlamenti pártok képviselő­inek budapesti találkozóján. Az SZDSZ képviselője még nem tudott végleges álláspon­tot közölni a nyilatkozatról, az MSZP képviselője viszont elu­tasította azt. A Duna Charta szerint a magyar-szlovák tár­gyalásokon Nemcsók János - feltehetőleg a kormány tudtá­val és felhatalmazásával - olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a magyar politi­kai közvélemény előzetesen nem ismerhetett meg, sőt ér­demben most sem ismer. A charta kifogásolja, hogy az államtitkár olyan nyilatkozato­kat tesz, amelyek nemzeti ér­dekeinket tekintve hátrányo­san térnek el a Hágai Nemzet­közi Bíróság döntésében kör­vonalazott megoldástól. Mivel a kétoldalú tárgyalások a há­gai eljárás részét képezik, az ott tett kijelentések komolyan befolyásolják a magyar állás­pont további bírósági megíté­lését. A charta követeli, hogy a magyar tárgyalóküldöttség céljait a parlamenti pártok egyetértésével állapítsák meg, és hozzák nyilvánosságra a magyar álláspontot megala­pozó környezeti és gazdasági hatástanulmányokat. A nyi­latkozat rámutat: a Szigetköz kedvezőtlen ökológiai helyze­te ellenére a magyar küldött­ség a hágai bíróság által is méltányolt elemi, környezeti érdekek érvényesítése helyett olyan műszaki létesítmények megépítését, illetve üzembe helyezését szorgalmazza, amelyekkel kapcsolatos köte­lezettségeink alól a bírósági döntés végleg mentesít. Kiss Róbert, az SZDSZ képviselő­je javasolta: hétfőn délután az Országgyűlés jegyzői irodájá­ban találkozzanak a pártok képviselői, hogy közös állás­pontot alakítsanak ki. (Emlé­kezetes, hogy keddre a parla­ment környezetvédelmi bi­zottságának a bősi kérdéssel foglalkozó albizottsága meg­hallgatásra hívta az államtit­kárt.) Nemcsók János két kisgá­­tas ajánlata továbbra is elfo­gadhatatlan az SZDSZ szá­mára - mondta Horn Gábor. A szabad demokraták ügyvi­vője szerint ugyanis előbb környezetvédelmi és pénz­ügyi szakértőkkel kellett vol­na egyeztetnie a kormánybiz­tosnak, nem pedig a szlovák delegációval közölni először a javaslatot. Lapunk kérdésé­re Horn drámainak nevezte az eljárást, majd hozzáfűzte: Nemcsók János egy hete járt bősi ügyben az SZDSZ-frak­­cióban, s akkor ezt a terveze­tet nem említette. A kisebbik koalíciós párt ügyvivője is egyetért azzal, hogy az Or­szággyűlés állítson fel hatpárti ad hoc bizottságot, amely megelőzhetné a hasonló ese­tek kirobbanását. Az SZDSZ egyébként a hétfői frakcióülé­sen megtárgyalja a kormány­­biztos körül kialakult helyze­tet. A Magyar Hírlap szocia­lista és szabad demokrata kormányzati körökből is úgy értesült, hogy a kabinet tegna­pi ülésén nem vetődött fel sem Nemcsók menesztésének gondolata, sem a kétgátas ja­vaslat. A Független Kisgazdapárt tegnapi tájékoztatóján Tor­gyán Jószef pártelnök kije­lentette: az FKGP tiltakozik az ellen, hogy „egy Nagyma­ros helyett kettőt akarnak fel­építeni”. A kisgazdák alkal­matlannak tartják Nemcsók Jánost feladata ellátására. Parlamenti pártok képviselői a Duna Chartával konzultálnak fotó­­tt Kovács attila „Felmelegített” kis lépcsők A kettős, Bőssel együtt hármas vízlépcső megépítésének lehető­sége már évtizedekkel ezelőtt felvetődött - nyilatkozott érdeklő­désünkre Mayer István, a Vituki hidraulikai intézetének igazga­tója, a Szlovákiával tárgyaló magyar kormányküldöttség helyet­tes vezetője. A vízlépcsők végleges helyének kijelölése még nem történt meg. A geológiai adottságok alapján az alsó duzzasztó Szob térsé­gében, kicsivel az Ipoly torkolata alatt, magyar területen épülhet­ne meg. Az előzetes vizsgálatok alapján a folyó Szlovákiával kö­zös szakaszán Neszmély vagy Ács térsége alkalmas a felső duz­zasztó létesítésére. Mivel a nemzetközi bíróság ítéletében a ’77-es szerződés céljainak teljesítését, a környezetvédelem, a hajózás, árvízvédelem és az energiatermelés igényeinek kielégítését írta elő, a két vízlépcső hajózsilipekkel, az energianyerést szolgáló gé­pekkel és az árvizek leeresztését szolgáló mozgatható duzzasztó­kapukkal rendelkezne. Az egyenként mintegy 150 milliárd forint­ba kerülő duzzasztók költségét kétszeresére növelnék a kapcsoló­dó, elsősorban környezetvédelmi célú beruházások (szennyvíz­­tisztítók, korszerű hulladéklerakók stb.) - tudtuk meg Mayer Ist­vántól, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy jelenleg terve­zés alatt álló kettős duzzasztó csak egyike a három felkínált alter­natívának. SZ.A.J. Az ÁSZ a média adósságairól A médiatörvényben megjelölt feladatoknak csak kisebb ré­sze valósult meg határidőben, nagyobb része késedelmesen vagy nem a jogszabályban előírt módon teljesült - állapí­totta meg a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi­gazdasági ellenőrzéséről szóló jelentésében az Állami Szám­vevőszék. Az Országgyűlés például az anyagiak hiányával magyarázza, hogy nem tartot­ta be a médiatörvényben sze­replő határidőt, és nem építet­te ki az ülésekről közvetítő zártláncú tévérendszert. Az ÁSZ-vizsgálat 1997 márciu­sáig értékelte többek között az Országos Rádió és Televí­zió Testület, a Magyar Televí­zió Rt. és a Magyar Rádió Rt. működését. Az ellenőrzés szerint az MR vagyonmérlege nem a valóságnak megfele­lően tartalmazta a részvény­­társaság induló vagyonát. A vagyon értékelése a szám­viteli törvény előírásainak nem felelt meg, mivel a több mint hétmilliárd forintban megjelölt hang- és sajtóarchí­vum, szakkönyvtár, múzeum és kottatár értékét, továbbá a Danubius Rádió mintegy 3,5 milliárd forintos üzleti és cég­értékét nem szerepeltették az MR vagyonában. A rádióku­ratórium alelnöke ígéretet tett arra, hogy könyvvizsgáló­juk áttanulmányozza az ÁSZ- jelentést. A rádiónál több mint fél évig nem működött felügyelőbizottság. A számve­vők mind az MR-nél, mind az MTV-nél kifogásolták, hogy nem készült el időben a Köz­­szolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat, az archiválás rendjének szabályozása, vala­mint az évi adásidő jóváha­gyása. Az ORTT-nél kifogá­solta az ÁSZ, hogy a tévés- és a rádiós pályázatok lebonyolí­tásával megbízott ügyvédi iro­dákkal kötött szerződések a testületre nézve hátrányos megfogalmazásokat is tartal­maztak. A jelentés kitért arra is, hogy az ORTT a televíziós frekvenciapályázatát hét, a rádióstendert kilenc hónapos késéssel írta ki. Az ellenőrzés több hiányosságot tárt fel az ORTT-nél az utalványozás­ban és ellenjegyzésben is. • H. Z. Takarékoskodik a rendőrség A rendőrség szakértői elké­szítették azt a takarékossági és bevételnövelő intézkedési tervezetet, amely elvileg ga­rantálja, hogy a tervezett sza­nálást követően a szervezet ne halmozzon fel adósságot. Jenei Zoltán ezredes, az Országos Rendőr-főkapitány­ság gazdasági főigazgatója el­mondta, hogy a szakértők részletes tervet dolgoztak ki a lefoglalt és gyakorta évekig tá­rolt személygépkocsik sorsá­ról, melyek őrzése évente több mint 200 millió forintot emészt fel. Igyekeznek a rendőrségi gépkocsikat is ha­tékonyabban kihasználni. Rö­videsen korlátozzák azon ve­zető beosztásokat, amelyek­hez automatikusan jár a hiva­tali gépkocsi. A rendőrség költségvetését növelheti a jövőre értékesítés­re szánt 15 ingatlan. A javaslat jogszabályi háttér megalkotá­sát sürgeti azon szolgáltatások körében, amelyekért költség­­térítést kérhet a rendőrség. El­sősorban nyereségérdekeltsé­gű vállalkozásokra, esemé­nyek, koncertek biztosítására gondoltak a szakértők. Az ez­redes ugyanakkor leszögezte: nem támogatja, hogy a rend­őrséget túlzott arányú bevétel­re kötelezzék. •G.Z. Az Állami Pénztárfelügyelet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 63. § (5) bekezdése és a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján az alábbiakat teszi közzé: Az Állami Pénztárfelügyelet jogszabályban rögzített kötelezettsége, hogy a Pénztártanáccsal egyetértés­ben minden év november 30-ig meghatározza a pénz­tárak befektetéseire vonatkozó hozamelőírást. A ho­zamelőírás tartalmazza a hozamelvárást (centrumér­ték), valamint egy legkisebb és egy legnagyobb ho­zamrátát. A centrum értéke az Államadósság Kezelő Központ ál­tal számított és közzétett, az éven túli államkötvények árfolyamváltozását mutató index (MAX) alapján kerül meghatározásra. A hozamelőírás alkalmazásának módszere 1998-ra vonatkozóan a következő: a pénztár a MAX segítségé­vel kiszámolja a rá vonatkozó hozamelvárás értékét és ezzel hasonlítja össze a fedezeti tartalék befektetésé­re vonatkozó hozamrátáját. A pénztárra vonatkozó hozamelvárás (HX) mértékét a következő képlet szerint kell kiszámolni: BP.MJM, +EB.M/M, - BR-IB— 0 t to tit tj 0 i i BP0 + EB. (t t.)/(t t0) ahol______________________________________________ t0 a számítás alapjául szolgáló időszak kezdő időpontja (január 1., vagy az alapítás időpontja),­­ az időszak befejező időpontja (december 31.), t: a nettó befizetések (befizetések kifizetésekkel csök­kentve) napja, t-ti a t. időponttól az időszak végéig terjedő napok száma, t-t0 az értékelési időszak napjainak a száma, BPC a pénztári vagyon értéke a t0 időpontban, At, a MAX értéke a t időpontban, M,0 a MAX értéke a t, időpontban, A,n a MAX értéke a r időpontban, B, a r, időpontban a fedezeti tartalékba történő nem ho­­zamjellegű nettó befizetések nagysága [a 171/1997. korm. (X. 6.) rendelet 4. sz. melléklet 1. pontja szerint]. A legkisebb hozamráta mértéke: HBmin­g 0,85 HX A legnagyobb hozamráta mértéke: //£„,„ = 1,40 HX A hozamelőírások nem a pénztárak befektetési tevékeny­sége során kötelezően elérendő hozamrátákat jelentik, hanem a pénztári tartalékok képzését, illetve felhasználá­sát befolyásolják. Ennek megfelelően a HX alkalmazása az előírások meghatározásában sem tartalmaz kötelező érvényű előírást a pénztárak befektetési stratégiájára. 11327 MH

Next