Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)

1997-11-29 / 279. szám

A jobbközép közös jelöltjei Deutsch MSZP-Fidesz párharcra számít Mostanra eldőlt, hogy a jövő évi parlamenti választásokon az MSZP és a Fidesz verseng az elsőségért - jelentette ki egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Deutsch Tamás. A Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, nemrégiben megbízott kampányfőnö­ke szerint pártja és az MDF együtt megszerezheti az abszolút többséget, ehhez azonban az MDF-nek meg kell közelítenie az SZDSZ-t. Deutsch Tamás elmondta: a közvélemény-kutatások adatai szerint az utóbbi idő­ben érzékelhető elmozdulás történt az MSZP javára, ám a Fidesz - melynek az elmúlt néhány hónapban stagnál a népszerűsége - biztosan őrzi második helyét. Szerinte a két párt közti versenyfutás január-február környékén dől el. Hozzátette azt is, miszerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy az FKGP-nek zuhan a népszerűsége. A Fidesz országos választ­mányának vasárnapi ülésén Áder János alelnök értékeli a belpolitikai helyzetet, s be­szél a választások utáni koa­líciós lehetőségekről. Infor­mációink szerint a párt to­vábbra is elutasítja a kor­mánypártokkal való összefo­gás gondolatát, ugyanakkor azt is világossá kívánja tenni, hogy a Fideszre leadott sza­vazatok nem egy Orbán- Torgyán-koalíció támogatá­sát jelentik. A Fidesz alelnöke el­mondta, hogy vasárnap a vá­lasztmány jóváhagyja a Fi­desz és az MDF közös jelölt­jeiről szóló megállapodást. A Fidesz és az MDF kéthar­­mad-egyharmad arányban valamivel több, mint hatvan helyen állít közös jelöltet. Az eredeti tervekkel szemben a főváros XII. kerületében nem lesz közös jelölt, míg Lezsák Sándor MDF-elnök ellen a Fidesz, Áder János parlamenti alelnökkel szem­ben Csornán az MDF nem állít jelöltet. Értesüléseink szerint a Fi­desz közös jelöltként indít­ja mások mellett­ Várhegyi Attila választmányi elnököt (Szolnok), Varga Mihály alelnököt (Karcag), Németh Zsolt alelnököt (főváros, XXII. kerület) Gyürk And­rás Fidelitas-elnököt (III. ke­rület), Deutsch Tamást (VII. kerület), Tirts Tamást (IX. kerület), Sasvári Szilárdot (XI. kerület) és Glattfelder Bélát (XVI. kerület). Az MDF többek között Balsai István alelnököt (II. kerü­let), Csapody Miklós alelnö­köt (XI. kerület), Manninger Jenőt (III. kerület), Gémesi György ügyvezető elnököt (Gödöllő), Medgyasszay Lászlót (Győr-Moson-Sop­­ron megye), Dávid Ibolyát (Tamási) és Póda Jenő (Sze­ged) indítja közös jelöltként. Egy kérdésre Deutsch Ta­más a sajtóbeszélgetésen el­mondta, hogy a Fidesz veze­tő politikusai közül egyedül Orbán Viktor nem indul egyéni körzetben. Bár erről hivatalos döntés még nem született, bizonyosra vehető, hogy a pártelnök lesz a Fi­desz listavezetője és minisz­terelnök-jelöltje. • Sz. Sz. Az OVB határozata Az Országos Választási Bizottsághoz 1997. november 14- én beadvány érkezett, amelyben a Munkáspárt Központi Bizottsága azt kifogásolta, hogy a Magyar Hírlap 1997. november 14-én megjelent számának ötödik oldalán a NATO-népszavazással kapcsolatban közvélemény-kuta­tási eredményeket hozott nyilvánosságra. A bizottság megvizsgálta az előterjesztett bizonyítékokat és az alábbi határozatot hozta: A Magyar Hírlap kifogásolt számának ötödik oldalán, „Igent mondanak a NATO-ra” cím alatt megjelent írás illusztrálására nyilvánosságra hozott közvélemény-kuta­tási eredmények sértik az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 12. § (1) be­kezdését, amely szerint a választásokat megelőző nyolca­dik naptól a választásokkal kapcsolatos közvélemény­kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. MAGYAR HÍRADÓ MSZP-kongresszus márciusban (MH) Várhatóan március elejére hívja össze az MSZP követ­kező kongresszusát a párt ma ülésező országos választmánya. A kongresszuson döntenek a szocialisták miniszterelnök-je­löltjének személyéről, az országos lista összetételéről, vala­mint elfogadják az MSZP választási programját. A tervek sze­rint módosítják az alapszabályt is, hiszen a jelenlegi szabályo­zás szerint az MSZP-ben még a választások előtt, március 30- áig meg kellene tartani a tisztújítást. Ugyanakkor a párton be­lül konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a tisztújí­tást a választásokat követő időszakra kell halasztani. A vá­lasztmány megvitatja az MSZP parlamenti frakciójának 1994 óta folytatott tevékenységéről szóló, lapunkban már ismerte­tett beszámolót. Katona Béla alelnök pedig tájékoztatást ad az MSZP lehetséges választási szövetségeseivel folytatott konzultációkról. A szocialisták mások mellett az MSZDP-vel, az Agrárszövetséggel, a BIT-tel és a szakszervezetekkel ter­veznek választási együttműködést. Kávássy visszafogott lesz (MH) Véleménynyilvánításaimban alkal­mazkodni fogok ahhoz a magas közjogi méltósághoz, amit van szerencsém betöl­teni, s távol tartom magam a napi politikai csatározásoktól - válaszolta lapunk kérdé­sére Kávássy Sándor, a parlament nemrég megválasztott alelnöke Nyíregyházán tar­tott pénteki sajtótájékoztatóján. A politi­kus kifejtette: a bőrömből nem bújhatok ki, véleményem ezután is lesz, de tudomásul veszem, hogy eb­ben a tisztségben megnyilatkozásaim más elbírálás alá esnek, ezért visszafogottabb leszek. Az alelnök visszautasította azt a vádat, hogy szélsőséges nézeteket képviselt volna, s eszmény­képének Teleki Pált nevezte meg. Fidesz-bírálat romaügyben (MH) Egyes kormánytagok, kormánypárti képviselők, illetve magukat emberi jogi aktivistának és romapolitikusnak neve­ző személyek felelőtlen megnyilatkozásaikkal rendkívüli mó­don megnehezítették a székesfehérvári kilakoltatásügy meg­oldását - jelentette ki egy tegnapi háttérbeszélgetésen Deutsch Tamás. A Fidesz alelnöke szerint a felelőtlen hangu­latkeltés leginkább a cigány kisebbségnek ártott. A politikus bírálta Kuncze Gábor belügyminisztert, mert beavatkozott a székesfehérvári önkormányzat ügyeibe. Azt is kifogásolta, hogy Kőszeg Ferenc SZDSZ-képviselő „koncentrációs kon­ténerekről” beszélt a parlamentben. Bibó-díjas lett Ágh Attila (MTI) Ágh Attila politológus, a Budapes­ti Közgazdaság-tudományi Egyetem tan­székvezetője vehette át az ez évi Bibó Ist­­ván-díjat. Az elismerést Kulcsár Kálmán, a szervezet leköszönő elnöke adta át pén­teken Budapesten, a Magyar Politikatu­dományi Társaság (MPT) közgyűlésén. A díjátadást követően tartott előadásában Ágh Attila az ország EU-csatlakozását gátló tényezőkről szólva, egyaránt bírálta a közösség és Ma­gyarország gyakorlatát. Szólt arról is, hogy Brüsszelben nagy­ságrendekkel túlbecsülik a felvételre váró országok integrálá­sának költségeit, amelyek szerinte a közösség összköltségve­tésének egy százalékát sem érik el. Az MPT új elnököt válasz­tott Bayer József, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Politi­kaelméleti Tanszékének vezetője személyében. Nehéz természetgyógyásszá válni (MTI) A szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelke­zők természetgyógyászati vizsgáztatására jelentkező 68 jelölt fele elbukott a szakmai megméretésen, jóllehet valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, így december közepé­től várhatóan csaknem 40 természetgyógyászati vizsgáztató állhat munkába a honoris causák, azaz a tiszteletbeli vizsgáz­tatók döntésének megfelelően. A természetgyógyászat orvosi diplomához­ kötött ágazatait az orvosi egyetemeken oktatják majd, ez ügyben is megkezdődtek a szakmai egyeztetések. Talonban a Wesselényi utcai székház Az OEP nem adja a Club Aligát A Vaszary Kolos Esztergomi Megyei Kórház 80 milliós kor­mányhitelt kap, hogy jövő héten bért tudjon fizetni dolgozói­nak - hangzott el az egészségbiztosítási önkormányzat tegna­pi közgyűlésén, ahol a képviselők úgy döntöttek: a Népjóléti Minisztérium által kezdeményezett peres eljárás befejeztéig nem foglalkoznak a Wesselényi utcai ingatlan ügyével. Bár Keller László politikai államtitkár a közgyűlésnek bejelentette az esztergomi kórháznak nyújtandó gyors­segély hírét, a tanácskozás alatt a szaktárcától kapott információ szerint az erről szóló megállapodás aláírásá­ra ma mégsem kerül sor. Ál­lítólag az intézménytulajdo­nos megyei önkormányzat kért további tárgyalásra le­hetőséget. A közgyűlés kimerítően tárgyalt a Wesselényi utcai ingatlanvásárlás ügyéről. Új­donság nemigen hangzott el. Soós János, az OTP Ingatlan Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve Berényi Sándorné, az OEP főigazgató helyettese, valamint Asztalos Gézáné, a fővárosi és Pest megyei egészségpénztár igazgatója előadták saját verziójukat az ingatlanvásárlás „keletke­zéstörténetéről”. Végül a közgyűlés a szaktárca kéré­sével ellentétben - nyilvánít­sák semmisnek az adásvételi szerződést - úgy döntött, hogy megvárják a miniszté­rium által kezdeményezett peres eljárás végét. Arról is határoztak a képviselők, hogy a személyi felelősség eldöntése nem közgyűlési kompetencia. Ugyanakkor Keller László államtitkár szavaiból kiderült, hogy a minisztérium nem polgári peres eljárást kezdeménye­zett a Wesselényi utcai in­gatlan ügyében, hanem köz­­igazgatási bírósághoz for­dult. Itt az ingatlan megvá­sárlásáról szóló korábbi köz­gyűlési határozatot támad­ták meg. Erre állítólag azért volt szükség, mert a közgyű­lési határozat megsemmisí­tése után könnyebben tá­madható az adásvételi szer­ződés. Végül a testület úgy döntött, hogy 30 napon belül meg kell vizsgálni a fővárosi és a Pest megyei egészség­­pénztár elköltöztetésének lehetőségeit, amelynek egyik variációja a Wesselé­nyi utcai épület elfoglalása. A kormány azt javasolta az önkormányzatnak, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságnak (KVI) ad­ják vissza a kétmilliárd fo­rint értékű Club Aligát. Et­től a képviselők elzárkóz­tak, s egyben úgy döntöttek, átvilágítják az üdülőkomp­lexumot. • Horváth Judit A sok vitát kavaró Wesselényi utcai épület FOTÓ: SZIGETVÁRI ZSOLT Dorogi Sándor az MTI elnöke December elsejétől Dorogi Sándort nevezte ki a Magyar Táv­irati Iroda Rt. elnökévé Göncz Árpád köztársasági elnök. Az öt évre szóló megbízatást elnyerő Dorogi korábban dolgozott az MTI külpolitikai főszerkesztőségében, pályázatát az MTV belpolitikai főszerkesztőségének vezetőjeként nyújtotta be. A hagyományos hírszolgálta­táson belül a gazdasági hírek területén kívánok előrelépni, de később szeretnék kiépíte­ni egy olyan számítógépes információs szolgáltatást, amelyre csatlakozva a politi­kai hírek mellett a színház­­műsort, a vasúti menetrendet vagy a totóeredményeket is a lehető leghamarabb megis­merheti bárki - vázolta el­képzelések lapunknak Doro­gi. Az új elnök elmondta: nyertes pályázatában azokat a lehetőségeket kereste, ho­gyan és milyen irányba tud nyitni az MTI. A közeljövő­ben számos piackutatás in­dul, hogy felmérje a cég lehe­tőségeit. A mintegy ötszázmillió fo­rintos adóssággal küzdő rész­vénytársaság új elnöke hang­súlyozta: a tetemes hiány el­lenére nem tervez létszámle­építést. Azért sem gondol er­re, mert az elmúlt években harmadára, 430-ra csökkent az MTI létszáma. Korábbi ígéretek szerint a távirati iro­da akkor számíthat a rész­vénytársasági formára való áttérés jelentősebb költségve­tési támogatására, ha kineve­zik az rt. első elnökét. Dorogi ezzel kapcsolatban elmondta: már kinevezése előtt tanács­kozott a Pénzügyminiszté­riummal és a költségvetési bi­zottsággal, és ígéretet kapott a hiányok rendezésére, meg­egyezés azonban még nincs. Az MTI 300 millió forinttal tartozik a tb-nek - ennek ka­matterhe további 140 millió forint - és átmeneti adóssá­gokkal is küzd. Azt a 250 mil­lió forintot viszont, amelyet a második félévben alaptőke­emelésre kapott az MTI, már felélte a cég. Az új elnök Stuber Sándort, a belpolitikai főszerkesztőség helyettes vezetőjét jelölte szakmai, a jelenlegi megbízott vezérigazgató Tompa Gábort gazdasági helyettesének, a Saj­tóadatbank vezetője Szabó Iván az informatikai helyettesi poszt várományosa. A hírigaz­gató várhatóan Frank Róbert, a mostani belpolitikai főszer­kesztő lesz. •H.Z. Leépítések az MTV-nél • Folytatás az 1. oldalról A Magyar Televízió vezetése az alkotói irodákkal folyta­tott megbeszélések és a mun­katársak teljesítményének megvizsgálása után állította össze az elbocsátásról előze­tesen kiértesítettek listáját. Peták előzetes ígérete szerint elsősorban azoktól köszön­nek el, akik keveset dolgoz­nak, a karcsúsítás nem érinti azokat, akik elmúltak 50 éve­sek vagy legalább harminc éve dolgoznak az MTV-nél. Ennek ellenére becsúsztak hibák: értesítést kapott pél­dául a színházi közvetítések „atyamestereként” számon tartott Szolnoki András, 31 éves tévés múlttal a háta mö­gött. Az elnök hangsúlyozta: korrigálják az ilyen típusú té­vedéseket. A novemberi hullám az al­kotói gárdát érintette legin­kább: a hangmérnökök, ope­ratőrök, rendezőassziszten­sek, szerkesztők és dramatur­gok több mint felétől búcsú­zott el az MTV. Az adó pél­dául naponta több mint száz operatőrt foglalkoztat, a le­építések után viszont nem marad ennyi embere, hiszen a kamerások száma (a Hír­adó stábját nem számítva) harminc alá csökken. Ezért az üzemi tanács a leépítések bejelentése után megvizsgál­ta a televízió működőképes­ségét. Búcsúzott például Gurbán Miklós, a Kisváros Balázs Béla-díjas operatőre vagy a rendezők közül Deák Krisztina és Havas Péter A műsorkészítői létszám karcsúsítását az az elv indo­kolja, hogy az MTV-nek csökkenteni kell a saját mű­sorok készítését, és külső cé­gektől kell megrendelnie a programok egy részét. A mé­diatörvény is rendelkezik az arányról: 50 százalékban ha­tározza meg a saját készítésű műsorok arányát. Ez egye­lőre magasabb, 60 százalék körüli. Az MTV belső lapjá­ban, a Telehírben Peták elis­merte: kevesebb alkotás ké­szül majd házon belül, több műsor megszűnik, így nem lesz annyi emberre szükség, mint eddig. A maradók bére viszont jelentősen emelkedik. Előzetesen az MTV veze­tése a távozó munkatársak­nál átlagosan 2,7 millió forin­tos végkielégítéssel számolt. (A közalkalmazotti illetmé­nyek mellett a beosztásokhoz járó pótlékok is növelik az összeget. Ez egy osztályveze­tőnél 125 ezer, főosztályveze­tőnél 225 ezer forint.) A be­csültnél végül kevesebb, 1,7 milliárd forint lett a végső összeg. A karcsúsítás gyorsí­tását indokolta, hogy a pénz­ügyi tárca megígérte az idei többletköltségek átvállalását. • Haszán Zoltán Szöllősiné a minőségi pótlékról Vérszegény erőlködés A Pedagógusok Szakszerve­zete (PSZ) a szakmát lejára­tó vérszegény erőlködésnek tartja a 20 százalékos minő­ségi pótlékot, és a kormány által jóváhagyott 2 milliárd helyett legalább 8 milliárd fo­rintot fordítana erre a célra. A szakszervezet hiányolja, hogy sem a művelődési tárca, sem a kormány nem dolgo­zott ki egységes pedagógus­bér-rendszert. Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitkára tegnapi tájékozta­tóján kifejtette: a pedagó­gusok minőségi pótlékának összegéről, bevezetésének időpontjáról eltérő a vélemé­nye a szaktárcának, a kor­mánynak és az érdekvédelmi szervezetnek. A kormány 1998 szeptemberétől kívánja bevezetni a minőségi munkát honoráló pluszpénzt, mely­nek egy főre jutó összege a pótlékalap (ez 13 500 forint lesz jövőre) 20 százaléka. Az elosztás részletes feltételeit a kormány 1998. május végéig kívánja kidolgozni. Erre 2 milliárd forintot biztosít. A PSZ szerint a kétmilliárd fo­rint „szánalmas, vérszegény erőlködés, a szakmát lejárató pár fillér”, e célra legalább 8 milliárd forintot kellene for­dítani. Ez az összeg szerepelt abban a módosító indítvány­ban, melyet a főtitkár­asszony szocialista képviselő­­társával Orosz Istvánnal kö­zösen készített, ám a Házban 9 szavazattal kevesebbet kapott a kelleténél. Az ér­dekvédelmi szervezet szerint háromelemű bérrendszert kellene bevezetni a tanárok, tanítók számára. Ez tartal­mazná a közalkalmazotti bértáblát, erre épülhetne a csak pedagógusokra vonat­kozó ún. kiegészítő bérsor, s a harmadik elem lehetne a minőségi munkát honoráló plusz javadalmazás. A máso­dik elem azonban a művelő­dési tárca elképzeléseiből éppen úgy hiányzik, mint a kormányéból. •T. K. Nemcsókot meghívta az SZDSZ Tudós tanácsadók segítik a vízlépcsőtárgyalást Pénteken megtartotta alakuló ülését a vízlépcsőtárgyalások segítésére létrehozott akadémiai bizottság. A Glatz Ferenc vezetésével működő testület elsődleges feladatának azt tartja, hogy mozgósítsa a dunai rendezés vitatott kérdéseihez a hazai és külföldi tudósok szakértelmét. Nemcsók János kormány­­biztos a hősi rendezést szolgáló javaslatok kidolgozásában meghatározó szerepet szán a grémiumnak. A kormány még a Hágai Nemzetközi Bíróság bősi íté­lethirdetése előtt kérte fel Glatz Ferencet, az MTA el­nökét egy tanácsadó testület létrehozására. A grémium tegnap a parlamentben Nemcsók János dunai kor­mánybiztos jelenlétében tar­totta alakuló ülését. Infor­mációink szerint többszöri módosulást követően ala­kult ki a 26 fős tanácsadó szerv névsora, melyben he­lyet kaptak műszaki, jogi, vízgazdálkodási, ökológiai, közgazdasági és szociológiai szakértők, akik közül töb­ben, mint az alább közölt névsor mutatja, nem tagjai az Akadémiának. A nemzettel szembeni mulasztás volna részünkről, ha a segítségadást nem vál­lalnánk legjobb tudásunk és tudósi-állampolgári lelkiis­meretünk szerint - indokolta a felkérés elfogadását Glatz Ferenc. Az MTA elnöke az alakuló ülésen úgy fogalma­zott: a testület megkísérli meggyőzni a politikai elitet és a közvéleményt, hogy a magyar társadalom hasznát, természeti értékeinek meg­őrzését szolgálja, ha a Du­nát, a vízszabályozást nem engedi a napi politika marta­lékává tenni. Glatz a testület elsődleges feladatának a ha­zai és a külföldi szakértelem mozgósítását nevezte. Nemcsók János az ülést követően érdeklődésünkre elmondta: a tanácsadó testü­letnek meghatározó szerepe lesz a Szlovákiával folytatott tárgyalások stratégiájának meghatározásában. A gré­mium nemcsak szakmai kontrollt jelent a delegáció számár­a, hanem az általuk jóváhagyott alternatívákból választja ki a kormány a po­litikailag vállalható javasla­tokat - ígérte Nemcsók. Értesüléseink szerint a ta­nácsadó testület idén két alka­lommal, közvetlenül a ma­gyar-szlovák kormánydelegá­ciók találkozói előtt ül össze. Lapunk információi sze­rint a szabad demokraták kezdeményezni fogják Nem­csók János meghallgatását a párt hétfői frakcióülésén. Lapunk arról értesült: több ügyvivő is egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a politikai államtitkár az SZDSZ rend­kívüli képviselőcsoport-ülé­sén számoljon be javaslatá­nak hátteréről és a történ­tekről, s csak ezután monda­nak véleményt az államtit­kár eddigi tevékenységéről. A kisebbik koalíciós párt szerint erre azért van szük­ség, mert Nemcsók kijelen­tései ellentmondásosak. In­formációink szerint ez a kri­tika Nemcsók Jánossal szemben több kormányülé­sen is megfogalmazódott. •D. B. G. - Sz. A.J. A tanácsadó testület felkért tagjai Elnök: Glatz Ferenc akadémikus, az MTA el­nöke Alföldi László akadémikus, ny. igazga­tó, Vízgazdálkodási Kutató Intézet; Berczik Árpád akadémikus, igazgató, MTA Duna­­kutató Állomás; Bokorné Szegő Hanna egye­temi tanár, a jogtudományok doktora; Enyedi György akadémikus, egyetemi tanár, Janus Pannonius Tudományegyetem; Fekete Gábor akadémikus, tudományos tanácsadó, MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet; Gö­bölyös Gábor nagykövet; Hankiss Elemér igazgató, MTA Szociológiai Intézete; Hámos Zsolt akadémikus, egyetemi tanár, Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem; Re­viczky László akadémikus, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem, az MTA főtit­kára; Lamm Vanda igazgató, MTA Jogtudo­mányi Intézete; Láng István akadémikus, az Országos Kör­nyezetvédelmi Tanács elnöke; Lengyel Gyula villamosmérnök; Mészáros Ernő akadémikus, egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem, az MTA Földtudományok Osztálya elnöke; Mészáros Ferenc, a Természettudományi Múzeum Ál­lattára vezetője; Michelberger Pál akadémi­kus, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egye­tem, az MTA alelnöke; Nagy Sándor alelnök, Kereskedelmi és Hitelbank; Oláh János tudo­mányos tanácsadó, Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet; Prandler Árpád nagykövet; Sárközy Tamás egyetemi tanár, Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem; Somlyódy László akadémikus, egyetemi tanár, Buda­pesti Műszaki Egyetem; Starosolszky Ödön főigazgató, Vízgazdálkodási Kutató Intézet; Tamás Pál igazgató, MTA Társadalmi Konf­liktusok Kutató Központja; Vágás István egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem; Vajda György akadémikus, főigazgató, Orszá­gos Atomenergia Hivatal, Várallyay György akadémikus, tudományos tanácsadó, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete ------------------------------------ Pályázati felhívás ----------------------------------­A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat pályázatot hirdet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nyílt területi --------------------------magánnyugdíj-pénztári teendők ellátására--------------------------­A pályázaton a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztá­rakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 13. §-a szerinti alapítási engedéllyel rendelkező nyílt pénztár vehet részt. A pályázat tartalmi kellékei: - a magánnyugdíjpénztár alapításának időpontja; - a pénztár vezető tisztségviselőinek neve; - a pénztár vagyon-, illetve letétkezelőinek adatai; - a pénztár valószínűsíthető taglétszáma; - a pénztárba befizetésre kerülő tagdíjaknak a pénztári alapok közötti felosztásának arányai; - ismertetés arról, hogy a pályázó a megye területén hány telephellyel, irodával rendelkezik, illetve a terüle­ti pénztári funkció ellátása során a megye területén hány telephelyet és irodát hol kíván működtetni; - a pályázó a működés során hogyan szándékozik kap­csolatot tartani az önkormányzatokkal. A pályázat mellékletei: - a Pénztárfelügyelet által kiadott érvényes alapítási en­gedély hiteles másolata; - a pénztár alapító okiratának hiteles másolata; - igazolás arról, hogy a pénztár pénzforgalmi számlá­val, adószámmal és társadalombiztosítási nyilvántar­tásba vételi számmal rendelkezik; - a pénztár bírósági nyilvántartásba vételéről szóló jog­erős határozat hiteles másolata; - nyilatkozat arról, hogy a pénztár tevékenységét mikor kívánja megkezdeni; - a pénztár pénzügyi tervének tervezete; - a pénztár szolgáltatási szabályzata, valamint a szer­vezeti és működési szabályzat tervezete;­­ a feladat ellátására vonatkozó szerződéstervezet. A pályázatot zárt borítékban, két eredeti példányban kell eljut­tatni az alábbi címre: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés főjegyzője, 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. A borítékon kérjük feltüntetni: Területi magánnyugdíjpénztár, pályázat A pályázat beérkezésének határideje: 1997. december 17-én 16 óra. (Ezen időpont után beérkezett pályázatot nem fogadunk el.) A pályázat elbírálásának határideje, a megyei közgyűlés so­ron következő ülése. Az elbírálás során előnyben részesül az a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei székhellyel működő vagy megyei székhellyel működtetendő pénztár, mely vállalja, hogy a tőkefelhalmozás egy részét (arányos részét) a megye területén ruházza be, to­vábbá biztosítja a pénztár szervezetében a megyei önkor­mányzat közgyűlése által delegált tagok arányos részvételét, valamint a névhasználati és pályázati díjra a legkedvezőbb ajánlatot teszi. A kiíró fenntartja jogát a pályázat eredménytelennek nyilvánítására. I í

Next