Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
A jobbközép közös jelöltjei Deutsch MSZP-Fidesz párharcra számít Mostanra eldőlt, hogy a jövő évi parlamenti választásokon az MSZP és a Fidesz verseng az elsőségért - jelentette ki egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Deutsch Tamás. A Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, nemrégiben megbízott kampányfőnöke szerint pártja és az MDF együtt megszerezheti az abszolút többséget, ehhez azonban az MDF-nek meg kell közelítenie az SZDSZ-t. Deutsch Tamás elmondta: a közvélemény-kutatások adatai szerint az utóbbi időben érzékelhető elmozdulás történt az MSZP javára, ám a Fidesz - melynek az elmúlt néhány hónapban stagnál a népszerűsége - biztosan őrzi második helyét. Szerinte a két párt közti versenyfutás január-február környékén dől el. Hozzátette azt is, miszerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy az FKGP-nek zuhan a népszerűsége. A Fidesz országos választmányának vasárnapi ülésén Áder János alelnök értékeli a belpolitikai helyzetet, s beszél a választások utáni koalíciós lehetőségekről. Információink szerint a párt továbbra is elutasítja a kormánypártokkal való összefogás gondolatát, ugyanakkor azt is világossá kívánja tenni, hogy a Fideszre leadott szavazatok nem egy Orbán- Torgyán-koalíció támogatását jelentik. A Fidesz alelnöke elmondta, hogy vasárnap a választmány jóváhagyja a Fidesz és az MDF közös jelöltjeiről szóló megállapodást. A Fidesz és az MDF kétharmad-egyharmad arányban valamivel több, mint hatvan helyen állít közös jelöltet. Az eredeti tervekkel szemben a főváros XII. kerületében nem lesz közös jelölt, míg Lezsák Sándor MDF-elnök ellen a Fidesz, Áder János parlamenti alelnökkel szemben Csornán az MDF nem állít jelöltet. Értesüléseink szerint a Fidesz közös jelöltként indítja mások mellett Várhegyi Attila választmányi elnököt (Szolnok), Varga Mihály alelnököt (Karcag), Németh Zsolt alelnököt (főváros, XXII. kerület) Gyürk András Fidelitas-elnököt (III. kerület), Deutsch Tamást (VII. kerület), Tirts Tamást (IX. kerület), Sasvári Szilárdot (XI. kerület) és Glattfelder Bélát (XVI. kerület). Az MDF többek között Balsai István alelnököt (II. kerület), Csapody Miklós alelnököt (XI. kerület), Manninger Jenőt (III. kerület), Gémesi György ügyvezető elnököt (Gödöllő), Medgyasszay Lászlót (Győr-Moson-Sopron megye), Dávid Ibolyát (Tamási) és Póda Jenő (Szeged) indítja közös jelöltként. Egy kérdésre Deutsch Tamás a sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a Fidesz vezető politikusai közül egyedül Orbán Viktor nem indul egyéni körzetben. Bár erről hivatalos döntés még nem született, bizonyosra vehető, hogy a pártelnök lesz a Fidesz listavezetője és miniszterelnök-jelöltje. • Sz. Sz. Az OVB határozata Az Országos Választási Bizottsághoz 1997. november 14- én beadvány érkezett, amelyben a Munkáspárt Központi Bizottsága azt kifogásolta, hogy a Magyar Hírlap 1997. november 14-én megjelent számának ötödik oldalán a NATO-népszavazással kapcsolatban közvélemény-kutatási eredményeket hozott nyilvánosságra. A bizottság megvizsgálta az előterjesztett bizonyítékokat és az alábbi határozatot hozta: A Magyar Hírlap kifogásolt számának ötödik oldalán, „Igent mondanak a NATO-ra” cím alatt megjelent írás illusztrálására nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények sértik az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 12. § (1) bekezdését, amely szerint a választásokat megelőző nyolcadik naptól a választásokkal kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. MAGYAR HÍRADÓ MSZP-kongresszus márciusban (MH) Várhatóan március elejére hívja össze az MSZP következő kongresszusát a párt ma ülésező országos választmánya. A kongresszuson döntenek a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének személyéről, az országos lista összetételéről, valamint elfogadják az MSZP választási programját. A tervek szerint módosítják az alapszabályt is, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint az MSZP-ben még a választások előtt, március 30- áig meg kellene tartani a tisztújítást. Ugyanakkor a párton belül konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a tisztújítást a választásokat követő időszakra kell halasztani. A választmány megvitatja az MSZP parlamenti frakciójának 1994 óta folytatott tevékenységéről szóló, lapunkban már ismertetett beszámolót. Katona Béla alelnök pedig tájékoztatást ad az MSZP lehetséges választási szövetségeseivel folytatott konzultációkról. A szocialisták mások mellett az MSZDP-vel, az Agrárszövetséggel, a BIT-tel és a szakszervezetekkel terveznek választási együttműködést. Kávássy visszafogott lesz (MH) Véleménynyilvánításaimban alkalmazkodni fogok ahhoz a magas közjogi méltósághoz, amit van szerencsém betölteni, s távol tartom magam a napi politikai csatározásoktól - válaszolta lapunk kérdésére Kávássy Sándor, a parlament nemrég megválasztott alelnöke Nyíregyházán tartott pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus kifejtette: a bőrömből nem bújhatok ki, véleményem ezután is lesz, de tudomásul veszem, hogy ebben a tisztségben megnyilatkozásaim más elbírálás alá esnek, ezért visszafogottabb leszek. Az alelnök visszautasította azt a vádat, hogy szélsőséges nézeteket képviselt volna, s eszményképének Teleki Pált nevezte meg. Fidesz-bírálat romaügyben (MH) Egyes kormánytagok, kormánypárti képviselők, illetve magukat emberi jogi aktivistának és romapolitikusnak nevező személyek felelőtlen megnyilatkozásaikkal rendkívüli módon megnehezítették a székesfehérvári kilakoltatásügy megoldását - jelentette ki egy tegnapi háttérbeszélgetésen Deutsch Tamás. A Fidesz alelnöke szerint a felelőtlen hangulatkeltés leginkább a cigány kisebbségnek ártott. A politikus bírálta Kuncze Gábor belügyminisztert, mert beavatkozott a székesfehérvári önkormányzat ügyeibe. Azt is kifogásolta, hogy Kőszeg Ferenc SZDSZ-képviselő „koncentrációs konténerekről” beszélt a parlamentben. Bibó-díjas lett Ágh Attila (MTI) Ágh Attila politológus, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanszékvezetője vehette át az ez évi Bibó István-díjat. Az elismerést Kulcsár Kálmán, a szervezet leköszönő elnöke adta át pénteken Budapesten, a Magyar Politikatudományi Társaság (MPT) közgyűlésén. A díjátadást követően tartott előadásában Ágh Attila az ország EU-csatlakozását gátló tényezőkről szólva, egyaránt bírálta a közösség és Magyarország gyakorlatát. Szólt arról is, hogy Brüsszelben nagyságrendekkel túlbecsülik a felvételre váró országok integrálásának költségeit, amelyek szerinte a közösség összköltségvetésének egy százalékát sem érik el. Az MPT új elnököt választott Bayer József, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Politikaelméleti Tanszékének vezetője személyében. Nehéz természetgyógyásszá válni (MTI) A szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők természetgyógyászati vizsgáztatására jelentkező 68 jelölt fele elbukott a szakmai megméretésen, jóllehet valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, így december közepétől várhatóan csaknem 40 természetgyógyászati vizsgáztató állhat munkába a honoris causák, azaz a tiszteletbeli vizsgáztatók döntésének megfelelően. A természetgyógyászat orvosi diplomához kötött ágazatait az orvosi egyetemeken oktatják majd, ez ügyben is megkezdődtek a szakmai egyeztetések. Talonban a Wesselényi utcai székház Az OEP nem adja a Club Aligát A Vaszary Kolos Esztergomi Megyei Kórház 80 milliós kormányhitelt kap, hogy jövő héten bért tudjon fizetni dolgozóinak - hangzott el az egészségbiztosítási önkormányzat tegnapi közgyűlésén, ahol a képviselők úgy döntöttek: a Népjóléti Minisztérium által kezdeményezett peres eljárás befejeztéig nem foglalkoznak a Wesselényi utcai ingatlan ügyével. Bár Keller László politikai államtitkár a közgyűlésnek bejelentette az esztergomi kórháznak nyújtandó gyorssegély hírét, a tanácskozás alatt a szaktárcától kapott információ szerint az erről szóló megállapodás aláírására ma mégsem kerül sor. Állítólag az intézménytulajdonos megyei önkormányzat kért további tárgyalásra lehetőséget. A közgyűlés kimerítően tárgyalt a Wesselényi utcai ingatlanvásárlás ügyéről. Újdonság nemigen hangzott el. Soós János, az OTP Ingatlan Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve Berényi Sándorné, az OEP főigazgató helyettese, valamint Asztalos Gézáné, a fővárosi és Pest megyei egészségpénztár igazgatója előadták saját verziójukat az ingatlanvásárlás „keletkezéstörténetéről”. Végül a közgyűlés a szaktárca kérésével ellentétben - nyilvánítsák semmisnek az adásvételi szerződést - úgy döntött, hogy megvárják a minisztérium által kezdeményezett peres eljárás végét. Arról is határoztak a képviselők, hogy a személyi felelősség eldöntése nem közgyűlési kompetencia. Ugyanakkor Keller László államtitkár szavaiból kiderült, hogy a minisztérium nem polgári peres eljárást kezdeményezett a Wesselényi utcai ingatlan ügyében, hanem közigazgatási bírósághoz fordult. Itt az ingatlan megvásárlásáról szóló korábbi közgyűlési határozatot támadták meg. Erre állítólag azért volt szükség, mert a közgyűlési határozat megsemmisítése után könnyebben támadható az adásvételi szerződés. Végül a testület úgy döntött, hogy 30 napon belül meg kell vizsgálni a fővárosi és a Pest megyei egészségpénztár elköltöztetésének lehetőségeit, amelynek egyik variációja a Wesselényi utcai épület elfoglalása. A kormány azt javasolta az önkormányzatnak, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságnak (KVI) adják vissza a kétmilliárd forint értékű Club Aligát. Ettől a képviselők elzárkóztak, s egyben úgy döntöttek, átvilágítják az üdülőkomplexumot. • Horváth Judit A sok vitát kavaró Wesselényi utcai épület FOTÓ: SZIGETVÁRI ZSOLT Dorogi Sándor az MTI elnöke December elsejétől Dorogi Sándort nevezte ki a Magyar Távirati Iroda Rt. elnökévé Göncz Árpád köztársasági elnök. Az öt évre szóló megbízatást elnyerő Dorogi korábban dolgozott az MTI külpolitikai főszerkesztőségében, pályázatát az MTV belpolitikai főszerkesztőségének vezetőjeként nyújtotta be. A hagyományos hírszolgáltatáson belül a gazdasági hírek területén kívánok előrelépni, de később szeretnék kiépíteni egy olyan számítógépes információs szolgáltatást, amelyre csatlakozva a politikai hírek mellett a színházműsort, a vasúti menetrendet vagy a totóeredményeket is a lehető leghamarabb megismerheti bárki - vázolta elképzelések lapunknak Dorogi. Az új elnök elmondta: nyertes pályázatában azokat a lehetőségeket kereste, hogyan és milyen irányba tud nyitni az MTI. A közeljövőben számos piackutatás indul, hogy felmérje a cég lehetőségeit. A mintegy ötszázmillió forintos adóssággal küzdő részvénytársaság új elnöke hangsúlyozta: a tetemes hiány ellenére nem tervez létszámleépítést. Azért sem gondol erre, mert az elmúlt években harmadára, 430-ra csökkent az MTI létszáma. Korábbi ígéretek szerint a távirati iroda akkor számíthat a részvénytársasági formára való áttérés jelentősebb költségvetési támogatására, ha kinevezik az rt. első elnökét. Dorogi ezzel kapcsolatban elmondta: már kinevezése előtt tanácskozott a Pénzügyminisztériummal és a költségvetési bizottsággal, és ígéretet kapott a hiányok rendezésére, megegyezés azonban még nincs. Az MTI 300 millió forinttal tartozik a tb-nek - ennek kamatterhe további 140 millió forint - és átmeneti adósságokkal is küzd. Azt a 250 millió forintot viszont, amelyet a második félévben alaptőkeemelésre kapott az MTI, már felélte a cég. Az új elnök Stuber Sándort, a belpolitikai főszerkesztőség helyettes vezetőjét jelölte szakmai, a jelenlegi megbízott vezérigazgató Tompa Gábort gazdasági helyettesének, a Sajtóadatbank vezetője Szabó Iván az informatikai helyettesi poszt várományosa. A hírigazgató várhatóan Frank Róbert, a mostani belpolitikai főszerkesztő lesz. •H.Z. Leépítések az MTV-nél • Folytatás az 1. oldalról A Magyar Televízió vezetése az alkotói irodákkal folytatott megbeszélések és a munkatársak teljesítményének megvizsgálása után állította össze az elbocsátásról előzetesen kiértesítettek listáját. Peták előzetes ígérete szerint elsősorban azoktól köszönnek el, akik keveset dolgoznak, a karcsúsítás nem érinti azokat, akik elmúltak 50 évesek vagy legalább harminc éve dolgoznak az MTV-nél. Ennek ellenére becsúsztak hibák: értesítést kapott például a színházi közvetítések „atyamestereként” számon tartott Szolnoki András, 31 éves tévés múlttal a háta mögött. Az elnök hangsúlyozta: korrigálják az ilyen típusú tévedéseket. A novemberi hullám az alkotói gárdát érintette leginkább: a hangmérnökök, operatőrök, rendezőasszisztensek, szerkesztők és dramaturgok több mint felétől búcsúzott el az MTV. Az adó például naponta több mint száz operatőrt foglalkoztat, a leépítések után viszont nem marad ennyi embere, hiszen a kamerások száma (a Híradó stábját nem számítva) harminc alá csökken. Ezért az üzemi tanács a leépítések bejelentése után megvizsgálta a televízió működőképességét. Búcsúzott például Gurbán Miklós, a Kisváros Balázs Béla-díjas operatőre vagy a rendezők közül Deák Krisztina és Havas Péter A műsorkészítői létszám karcsúsítását az az elv indokolja, hogy az MTV-nek csökkenteni kell a saját műsorok készítését, és külső cégektől kell megrendelnie a programok egy részét. A médiatörvény is rendelkezik az arányról: 50 százalékban határozza meg a saját készítésű műsorok arányát. Ez egyelőre magasabb, 60 százalék körüli. Az MTV belső lapjában, a Telehírben Peták elismerte: kevesebb alkotás készül majd házon belül, több műsor megszűnik, így nem lesz annyi emberre szükség, mint eddig. A maradók bére viszont jelentősen emelkedik. Előzetesen az MTV vezetése a távozó munkatársaknál átlagosan 2,7 millió forintos végkielégítéssel számolt. (A közalkalmazotti illetmények mellett a beosztásokhoz járó pótlékok is növelik az összeget. Ez egy osztályvezetőnél 125 ezer, főosztályvezetőnél 225 ezer forint.) A becsültnél végül kevesebb, 1,7 milliárd forint lett a végső összeg. A karcsúsítás gyorsítását indokolta, hogy a pénzügyi tárca megígérte az idei többletköltségek átvállalását. • Haszán Zoltán Szöllősiné a minőségi pótlékról Vérszegény erőlködés A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakmát lejárató vérszegény erőlködésnek tartja a 20 százalékos minőségi pótlékot, és a kormány által jóváhagyott 2 milliárd helyett legalább 8 milliárd forintot fordítana erre a célra. A szakszervezet hiányolja, hogy sem a művelődési tárca, sem a kormány nem dolgozott ki egységes pedagógusbér-rendszert. Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitkára tegnapi tájékoztatóján kifejtette: a pedagógusok minőségi pótlékának összegéről, bevezetésének időpontjáról eltérő a véleménye a szaktárcának, a kormánynak és az érdekvédelmi szervezetnek. A kormány 1998 szeptemberétől kívánja bevezetni a minőségi munkát honoráló pluszpénzt, melynek egy főre jutó összege a pótlékalap (ez 13 500 forint lesz jövőre) 20 százaléka. Az elosztás részletes feltételeit a kormány 1998. május végéig kívánja kidolgozni. Erre 2 milliárd forintot biztosít. A PSZ szerint a kétmilliárd forint „szánalmas, vérszegény erőlködés, a szakmát lejárató pár fillér”, e célra legalább 8 milliárd forintot kellene fordítani. Ez az összeg szerepelt abban a módosító indítványban, melyet a főtitkárasszony szocialista képviselőtársával Orosz Istvánnal közösen készített, ám a Házban 9 szavazattal kevesebbet kapott a kelleténél. Az érdekvédelmi szervezet szerint háromelemű bérrendszert kellene bevezetni a tanárok, tanítók számára. Ez tartalmazná a közalkalmazotti bértáblát, erre épülhetne a csak pedagógusokra vonatkozó ún. kiegészítő bérsor, s a harmadik elem lehetne a minőségi munkát honoráló plusz javadalmazás. A második elem azonban a művelődési tárca elképzeléseiből éppen úgy hiányzik, mint a kormányéból. •T. K. Nemcsókot meghívta az SZDSZ Tudós tanácsadók segítik a vízlépcsőtárgyalást Pénteken megtartotta alakuló ülését a vízlépcsőtárgyalások segítésére létrehozott akadémiai bizottság. A Glatz Ferenc vezetésével működő testület elsődleges feladatának azt tartja, hogy mozgósítsa a dunai rendezés vitatott kérdéseihez a hazai és külföldi tudósok szakértelmét. Nemcsók János kormánybiztos a hősi rendezést szolgáló javaslatok kidolgozásában meghatározó szerepet szán a grémiumnak. A kormány még a Hágai Nemzetközi Bíróság bősi ítélethirdetése előtt kérte fel Glatz Ferencet, az MTA elnökét egy tanácsadó testület létrehozására. A grémium tegnap a parlamentben Nemcsók János dunai kormánybiztos jelenlétében tartotta alakuló ülését. Információink szerint többszöri módosulást követően alakult ki a 26 fős tanácsadó szerv névsora, melyben helyet kaptak műszaki, jogi, vízgazdálkodási, ökológiai, közgazdasági és szociológiai szakértők, akik közül többen, mint az alább közölt névsor mutatja, nem tagjai az Akadémiának. A nemzettel szembeni mulasztás volna részünkről, ha a segítségadást nem vállalnánk legjobb tudásunk és tudósi-állampolgári lelkiismeretünk szerint - indokolta a felkérés elfogadását Glatz Ferenc. Az MTA elnöke az alakuló ülésen úgy fogalmazott: a testület megkísérli meggyőzni a politikai elitet és a közvéleményt, hogy a magyar társadalom hasznát, természeti értékeinek megőrzését szolgálja, ha a Dunát, a vízszabályozást nem engedi a napi politika martalékává tenni. Glatz a testület elsődleges feladatának a hazai és a külföldi szakértelem mozgósítását nevezte. Nemcsók János az ülést követően érdeklődésünkre elmondta: a tanácsadó testületnek meghatározó szerepe lesz a Szlovákiával folytatott tárgyalások stratégiájának meghatározásában. A grémium nemcsak szakmai kontrollt jelent a delegáció számára, hanem az általuk jóváhagyott alternatívákból választja ki a kormány a politikailag vállalható javaslatokat - ígérte Nemcsók. Értesüléseink szerint a tanácsadó testület idén két alkalommal, közvetlenül a magyar-szlovák kormánydelegációk találkozói előtt ül össze. Lapunk információi szerint a szabad demokraták kezdeményezni fogják Nemcsók János meghallgatását a párt hétfői frakcióülésén. Lapunk arról értesült: több ügyvivő is egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a politikai államtitkár az SZDSZ rendkívüli képviselőcsoport-ülésén számoljon be javaslatának hátteréről és a történtekről, s csak ezután mondanak véleményt az államtitkár eddigi tevékenységéről. A kisebbik koalíciós párt szerint erre azért van szükség, mert Nemcsók kijelentései ellentmondásosak. Információink szerint ez a kritika Nemcsók Jánossal szemben több kormányülésen is megfogalmazódott. •D. B. G. - Sz. A.J. A tanácsadó testület felkért tagjai Elnök: Glatz Ferenc akadémikus, az MTA elnöke Alföldi László akadémikus, ny. igazgató, Vízgazdálkodási Kutató Intézet; Berczik Árpád akadémikus, igazgató, MTA Dunakutató Állomás; Bokorné Szegő Hanna egyetemi tanár, a jogtudományok doktora; Enyedi György akadémikus, egyetemi tanár, Janus Pannonius Tudományegyetem; Fekete Gábor akadémikus, tudományos tanácsadó, MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet; Göbölyös Gábor nagykövet; Hankiss Elemér igazgató, MTA Szociológiai Intézete; Hámos Zsolt akadémikus, egyetemi tanár, Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem; Reviczky László akadémikus, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem, az MTA főtitkára; Lamm Vanda igazgató, MTA Jogtudományi Intézete; Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke; Lengyel Gyula villamosmérnök; Mészáros Ernő akadémikus, egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem, az MTA Földtudományok Osztálya elnöke; Mészáros Ferenc, a Természettudományi Múzeum Állattára vezetője; Michelberger Pál akadémikus, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem, az MTA alelnöke; Nagy Sándor alelnök, Kereskedelmi és Hitelbank; Oláh János tudományos tanácsadó, Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet; Prandler Árpád nagykövet; Sárközy Tamás egyetemi tanár, Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem; Somlyódy László akadémikus, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem; Starosolszky Ödön főigazgató, Vízgazdálkodási Kutató Intézet; Tamás Pál igazgató, MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja; Vágás István egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem; Vajda György akadémikus, főigazgató, Országos Atomenergia Hivatal, Várallyay György akadémikus, tudományos tanácsadó, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete ------------------------------------ Pályázati felhívás ----------------------------------A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat pályázatot hirdet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nyílt területi --------------------------magánnyugdíj-pénztári teendők ellátására--------------------------A pályázaton a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 13. §-a szerinti alapítási engedéllyel rendelkező nyílt pénztár vehet részt. A pályázat tartalmi kellékei: - a magánnyugdíjpénztár alapításának időpontja; - a pénztár vezető tisztségviselőinek neve; - a pénztár vagyon-, illetve letétkezelőinek adatai; - a pénztár valószínűsíthető taglétszáma; - a pénztárba befizetésre kerülő tagdíjaknak a pénztári alapok közötti felosztásának arányai; - ismertetés arról, hogy a pályázó a megye területén hány telephellyel, irodával rendelkezik, illetve a területi pénztári funkció ellátása során a megye területén hány telephelyet és irodát hol kíván működtetni; - a pályázó a működés során hogyan szándékozik kapcsolatot tartani az önkormányzatokkal. A pályázat mellékletei: - a Pénztárfelügyelet által kiadott érvényes alapítási engedély hiteles másolata; - a pénztár alapító okiratának hiteles másolata; - igazolás arról, hogy a pénztár pénzforgalmi számlával, adószámmal és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik; - a pénztár bírósági nyilvántartásba vételéről szóló jogerős határozat hiteles másolata; - nyilatkozat arról, hogy a pénztár tevékenységét mikor kívánja megkezdeni; - a pénztár pénzügyi tervének tervezete; - a pénztár szolgáltatási szabályzata, valamint a szervezeti és működési szabályzat tervezete; a feladat ellátására vonatkozó szerződéstervezet. A pályázatot zárt borítékban, két eredeti példányban kell eljuttatni az alábbi címre: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés főjegyzője, 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. A borítékon kérjük feltüntetni: Területi magánnyugdíjpénztár, pályázat A pályázat beérkezésének határideje: 1997. december 17-én 16 óra. (Ezen időpont után beérkezett pályázatot nem fogadunk el.) A pályázat elbírálásának határideje, a megyei közgyűlés soron következő ülése. Az elbírálás során előnyben részesül az a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei székhellyel működő vagy megyei székhellyel működtetendő pénztár, mely vállalja, hogy a tőkefelhalmozás egy részét (arányos részét) a megye területén ruházza be, továbbá biztosítja a pénztár szervezetében a megyei önkormányzat közgyűlése által delegált tagok arányos részvételét, valamint a névhasználati és pályázati díjra a legkedvezőbb ajánlatot teszi. A kiíró fenntartja jogát a pályázat eredménytelennek nyilvánítására. I í