Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 293-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

1997. DECEMBER 16., KEDD KÜLFÖLD - BELFÖLDMagyar Hírlap 3 A győzelem érzése elszállt Luxembourgból való hazaér­kezése után mind Vladimír Meciar kormányfő, mind Zdenka Kramplová külügy­miniszter a szlovák kormány­­koalíció és a diplomácia egy­értelmű sikeréről beszélt, arra utalva, hogy Pozsonyt mégsem hagyták ki az Euró­pai Unió bővítésének folya­matából. Legközelebbi mun­katársaik azonban vagy nem hallották ezeket a kijelenté­seket, vagy másként értéke­lik a helyzetet. MH-Pozsony Meciar pártjának szóvivője tegnap olyan nyilatkozatot tett közzé, amely felér egy hadüzenettel az uniónak: a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom újfent kikéri ma­gának, hogy Nyugat-Európa olyan feltételeket diktál Po­zsonynak, amelyeket maga sem tud teljesíteni. A nyilat­kozat tételesen felsorolja, mi mindenben nyújt Szlovákia jobb teljesítményt, mint az el­ső csatlakozási körbe meghí­vott országok, és leszögezi: a tárgyilagos szemlélő számára nem lehet kétséges, hogy ép­pen Szlovákia a legfelkészül­tebb társult ország. A DSZM emellett a Törökországgal szembeni uniós magatartást is igazságtalannak minősíti. A felháborodott hangú nyilatkozatot nagy valószínű­séggel nem is annyira a lu­xemburgi csúcs határozata váltotta ki, mint inkább a nyugat-európai kormányfők kijelentései, amelyek világos­sá tették: a borús előrejel­zéseknél kedvezőbb döntés nem a kormány politikájának szól - azt változatlanul elfo­gadhatatlannak tartják -, ha­nem úgymond a szlovák nép­nek. Tehát az unió a követke­ző kormánygarnitúrának kí­vánt esélyt nyújtani a felzár­kózáshoz, így értelmezték a történteket az ellenzéki pár­tok is, mondván, hogy a lu­xemburgi határozat figyel­meztetés és egyben kihívás az ország számára. A Szlovák Demokratikus Koalíció azon­nal nyilvános ígéretet tett ar­ra, hogy kormányra kerülése esetén száz napon belül ele­get tesz a belépés valamennyi politikai feltételének. Vladimír Meciar az elmúlt hónapokban nem győzte ele­get hangsúlyozni, hogy az Európai Unió tényleges bő­vítése hosszú-hosszú éveket fog igénybe venni, Szlovákiá­nak tehát nincs miért sietnie. A bécsi hármas kormányfői csúcson tanúsított hajléko­nyabb magatartása (mind a hágai ítélet végrehajtásának, mind a szlovák-magyar kül­ügyminiszteri találkozó ügyé­ben) talán mégis arra utal, hogy belátta, kormánya nem ülhet ölbe tett kézzel. Ám akárcsak a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásának idején, úgy most is kérdéses, hogy a politikai kompro­misszumok megkötéséhez megkapja-e részben saját pártja, részben koalíciós partnerei támogatását. A Szlovák Nemzeti Párt és a Munkásszövetség ugyanis változatlanul jelentős fenn­tartásokkal kezeli Szlovákia európai integrációjának kér­dését. •S. E. Bécsi hármas csúcs kétoldalú témákkal Szavak a jövőről • Folytatás az 1. oldalról A kétoldalú témák között fontos helyet kapott a két or­szág EU-csatlakozási törek­vése: a miniszterelnökök megegyeztek abban, hogy kölcsönösen támogatják egy­más integrációs felkészülését. A témában a házigazda Ausztria is megnyilatkozott: Klima kancellár mindkét szomszédját támogatásáról biztosította. A luxemburgi döntés, amely mind a 11 or­szággal előirányozza a csatla­kozási tárgyalások megkezdé­sét, esélyt ad a közös Európa megteremtésére - mondta a kancellár. A bilaterális kérdé­sek sorában a problémák ke­zelési módja is felvetődött: Horn és Meciar egyetértett abban, hogy a vitás kérdése­ket célszerű közvetlen tárgya­lásokon tisztázni. Meciar ez­zel kapcsolatban úgy nyilat­kozott, hogy csupán részkér­désekben vannak feszültsé­gek, s ezek nem árnyékolják be az általában jó együttmű­ködést. Horn közölte: „A jö­vőben megszűnik a sajtón ke­resztüli üzengetés rossz gya­korlata.” A magyar kormányfő a ta­lálkozót követő sajtótájékoz­tatón elmondta: nem hozta szóba a szlovák kormányfő félreérthető megnyilatkozá­sait, hiszen számára nem a feszültség élezése, hanem az együttműködés elősegítése a cél. Klima és vendégei szerint az 1995-ben megkezdett háromoldalú együttműködés nem elég hatékony, a létreho­zott bizottságok alig működ­nek, a konkrét projektek vá­ratnak magukra, s egyes albi­zottságoknak csak a neve szü­letett meg. A bécsi megbeszé­lésen intenzívebb és konkré­tabb munkára szólították fel a bizottságokat - különösen a gazdaságit. Meciar kifejezte azt a reményét is, hogy ebben a régióban sikerül létrehozni a befektetők számára vonzó övezetet. Elsősorban a közle­kedési együttműködés foko­zására és az ipari parkok lehe­tőségeinek jobb kihasználásá­ra lenne szükség - hangzott el. A belbiztonsági és igazság­ügyi bizottságok munkáját minden bizonnyal fellendíti, hogy a szakminiszterek, illet­ve államtitkárok hamarosan találkoznak: a fő téma a hatá­ron átnyúló bűnözés, az em­bercsempészet, a kábítószer­kereskedelem megakadályo­zása, az intézkedések össze­hangolása lesz. Az osztrák kancellár hang­súlyozta azt is: örül, hogy a mostani találkozó komoly lö­kést adott egyes magyar-szlo­vák problémák, így a bősi ügy és az alapszerződés végrehaj­tására vonatkozó kérdések megoldásához. Hozzátette: Ausztria nem közvetíteni akar, hanem ha igénylik, ak­kor felajánlja szolgálatait. Klima kiemelte a belbiz­tonsági együttműködés kü­lönleges jelentőségét, s beje­lentette, hogy a három bel­ügyminiszter néhány hónap múlva beszéli meg, mit tehet­nek közösen a kábítószer­csempészek, az embercsem­pészek és a szervezett bűnö­zés ellen. • Szászi Júlia • Folytatás a 1. oldalról • A magyar kormány jelezte, hogy kész haderejét a NATO dél-európai, nápolyi székhe­lyű főparancsnoksága alá rendelni. Mi az atlanti szer­vezet álláspontja és mikor lesz végleges döntés a kér­désben? A magyar kormány szándékát nagyon bölcs döntésnek tar­tom. A kérdésről a csatlako­zási folyamat végén határoz­hatunk. • A NATO szemszögéből nézve milyen érvek szólnak Magyarország déli orientá­ciója mellett? Az ország földrajzi elhelyez­kedése és az a segítség, amit az észak-atlanti szövetségnek nyújthat. • Az orosz védelmi miniszter legutóbb azt ajánlotta, hogy a NATO-orosz tanács kere­tében vitassák meg a szövet­ség katonai infrastruktúrájá­nak kiterjesztését a jövendő­beli tagállamok területére. Vajon ez volt az első ilyen kí­sérlet arra, hogy a bővítéssel kapcsolatos kérdéseket ezen a fórumon vitassák meg? A NATO és Moszkva között aláírt alapító okirat szerintem ebből a szempontból világo­san fogalmaz. Az infrastruk­túra kérdésében tavaly a szö­vetség javaslatot tett le az ez­zel a kérdéssel foglalkozó bé­csi fórum asztalára. Ezt a kér­dést egyébként nem lehet a NATO-ra és Oroszországra redukálni, hiszen más államo­kat is érint. • Most, hogy Törökország összerúgta a patkót az Euró­pai Unióval, nem tart attól, hogy a keleti nyitás egy eset­leges török vétón megbukhat? Törökország lojális szövetsé­gesünk. Remélem Ankarában nem kapcsolnak össze egy­mással olyan dolgokat, ame­lyeknek nincs sok közük egy­máshoz. Nem tartok attól, hogy a ratifikációs folyamat zátonyra futhat. Úgy látom, hogy mind a tizenöt tagállam nagyon komolyan áll a kér­déshez. • Gyávas Zoltán Solana: csütörtöktől egy asztalnál a NATO-val Nápoly bölcs döntés volt Igen a duzzasztásra Rubicsek: „elúszott” 900 millió az erőműre • Folytatás az 1. oldalról Nemcsók János államtitkár szlovák partnere szavait ki­egészítve úgy fogalmazott: a magyar küldöttség Dunakiliti teljes üzembe helyezésére és a nullszaldós kárpótlás eléré­sére helyezte a hangsúlyt. Fő törekvései között említette a monitoring­ (megfigyelő­­rendszer) kiterjesztését a bősi Duna-szakaszra, továbbá (a jelenlevők nem kis megrökö­nyödésére) a szelektív kör­nyezetbarát szúnyogirtás be­vezetését a Dunánál. A felek egyelőre csupán egy dolog­ban állapodtak meg: meg­hosszabbították a Szigetköz számára létfontosságú víz­megosztási megállapodást. Újságírói kérdésekre adott válaszokból kiderült: a magyar-szlovák jogi szakér­tők még nem jutottak egyez­ségre a hágai ítélet, elsősor­ban a Dunacsúnyra vonatko­zó szakaszok értelmezésé­ben. A jogviták rendezésé­nek az ad különleges jelentő­séget, hogy Szlovákia megíté­lése szerint Hága nem köte­lezte őket Dunacsúny kiikta­tására. Pozsony erre hivat­kozva ellenzi a dunakiliti duzzasztó üzembe állítását. A kormányküldöttségek legközelebb január elején tartanak plenáris ülést. A bő­si rendezés ügyében azonban a szakértői csoportok to­vábbra is egyeztetnek, és folytatják a kártérítési tár­gyalásokat meghatározó költségszámításokat. Az elmúlt években a bős­nagymarosi vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatos kutatá­sokra, szakértői díjakra több mint 900 millió forintot fizet­tek ki - állította tegnap a Ma­gyar Televízió híradójában Rubicsek Sándor, a Kor­mányzati Ellenőrzési Iroda vezetője. Szakértők irreálisnak tart­ják az említett egymilliárd fo­rinthoz közeli összeget. Vida Gábor akadémikus vezetésé­vel új kutatásokra összesen mintegy 90 millió forintot fordítottak, az összeg nagy részét a VITUKI használta fel. Az MTA kutatási prog­ramjait 1994 január 1-jétől a külügyi, részben a környezet­­védelmi tárca (KTM) finan­szírozta. Előbbi a hágai per­rel kapcsolatos számlákat, a KTM pedig a szigetközi mo­nitoring és a Szigetköz mun­kabizottság költségeit állta. Ezek összköltsége évente 30 millió Ft körül mozgott, és 1994 előtt sem haladták meg az akadémiai kutatások a 80 milliós összértéket. Nem rendelkezett komo­lyabb összegekkel a KTM vízlépcsőtitkársága sem, amelynek legnagyobb kiadá­sát az évi 20 millió forintra becsült szigetközi monitoring fedezete jelentette. Bős-Nagymaros kapcsán a legjelentősebb összegek felett a Külügyminisztérium rendelkezett. A Külügy fi­nanszírozta például az évi kö­zel 100 millió forinttal a bősi per kiadásait. • Sz. A. J. F Hogyan látják a Bős-vitát az előző kabinet szakértői? - in­terjú Keresztes K. Sándor ex­­miniszterrel és Ferencz Csaba egykori nemzetbiztonsági fő­tanácsadóval az 5. oldalon Felhívjuk a tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. december 31-én bankszünnapot tart. A bankszünnap alatt a könyvelés és a pénztári szol­gáltatás szünetel. A fizetési határidők szempontjából 1997. december 31. napja munkaszüneti napnak tekintendő. Minden kedves ügyfelünknek kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánunk M­AGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT. _____cmkb •_______ | Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.1 B Budapest Ismer okos gyerekeket? N­ekik nem buta ajándék jár! Logikai készséget fejlesztő mesés játékkönyv Egyedülálló módon kihajtható óriás színes illusztrációk és táblás játékok (5-99 éves korig). Rajzpályázat értékes nyereményekkel! A Transeurope Management Kft. és a Magyar Hírlap támogatásával Megrendelhető a szerzőktől dedikálva: 439-8187 vagy megvásárolható az alábbi fotósboltokban: XI., Bartók Béla út 68. ill. XVIII., Széchenyi u.2. valamint a Gumihangya puzzle boltokban: II., Kapás u. 47. ill. VII., Dohány u.80. Nagy Lantos Marianna ♦ Nagy Lantos Balázs C­síri rEggelije Leépítések a tudományban A­kadémiai konszolidáció, fájdalmas döntések Befejeződik az év végéig a Magyar Tudományos Akadé­mia úgynevezett konszolidá­ciójának első gyorsított szaka­sza. Ennek fő aktusáról, az át­alakított intézetek alapító ok­mányainak elfogadásáról hét­főn délelőtt szavaztak a jelen lévő akadémiai tagok a testü­let 161. közgyűlésén. Az ak­tusban részt vevő 290 tudós közül 212-en szavaztak igen­nel. Kilenc intézet szűnik meg jogi személyként, illetve beol­vad más intézetbe, illetve egyetembe. Műszaki Fizikai és Anyag­­tudományi Intézet alakul két önálló intézet összevonásával, 155 fővel. A Bányászati Kuta­tóintézetet a Miskolci Egye­temhez csatolták, a Szocioló­giai Intézetbe olvad a Konf­liktuskutató Intézet, a Jogtu­dományi Intézet névváltozta­tása együtt jár a profilváltás­sal, az államtudományi kuta­tások bővülésével. Földtudo­mányi Kutatóközpont alakul, integrációs jelleggel, a Köz­­gazdasági Kutatóközpont ma­gában foglalja majd az Ipar­­gazdasági Kutatóintézetet. Nem teljesül viszont a négy kis művészeti és muzeológiai jellegű kutatóintézet átadása a művelődési minisztérium­nak, az összevonásukat kon­szolidációs bizottság is elle­nezte, így a Várban csak egy közös számítógépes és könyv­tári infrastruktúra létrejötté­ről hoztak határozatot. A tudományos körökben akadémiai Bokros-csomag­ként emlegetett konszolidá­ciós folyamatnak csak egyik momentuma az intézet­összevonás, illetve -beolvasz­tás. Öt intézeti épületet kiürí­tenek és értékesítenek a to­vábbiakban. Az összeköltöz­tetés az akadémiai vezetők szerint a racionálisabb hely­­kihasználást szolgálja, tekin­tettel arra, hogy a kutatóhe­lyek mintegy harmada-ne­­gyede megszűnt a rendszer­­váltás óta. Magára a költöz­tetésre mintegy 180 millió forintot szánnak. Reviczky László, az MTA főtitkára kö­zölte: a felszabaduló épüle­tek eladásából befolyó össze­geket közvetlenül kutatások­ra fordítják. A létszámcsök­kentés korábbi adat szerint az intézeti dolgozók 22 száza­lékára terjedt ki. Igen jelen­tős mértékben emelkedik az állami támogatás. Az akadé­miai vezetők beszámoltak a magánszféra érdeklődéséről, mintegy 450 millió dolláros támogatási összeg jött össze. A kilenctagú konszolidá­ciós bizottság az 1039 főnyi le­építést főleg a kutatói segéd- és adminisztrációs személy­zet karcsúsításával törekszik megoldani. Reviczky akadé­mikus hangsúlyozta, hogy a kutatóállományt kisebb mér­tékben érinti a konszolidációs folyamat. Glatz Ferenc elnök vi­szont azt húzta alá, hogy a konszolidáció további szaka­szában a stratégiai komplex kutatásokat elősegítő új inté­zetek és a megnövelt állami pályázati összegek is nagy­számú kutatónak juttatnak megélhetési lehetőséget. Az akadémiai közgyűlés napi­rendjén szerepelt az akadé­miai törvény módosító javas­lata, amely megszüntetné többek között a kutatóhe­lyeknek beleszólási lehetősé­get teremtő Kutatóhelyek Tanácsát. Az előterjesztést egyelőre nem tűzi napirendre az illetékes parlamenti bi­zottság. A délutáni vitában felszó­laló Solymosi Frigyes és Há­mori József rámutatott: évek óta folyamatosan csökken a kutatásra fordítható pénz, ma Magyarországon a GDP-nek csak a 0,6-0,7 százaléka jut ilyen célokra, ami messze el­marad a fejlett országok lehe­tőségeitől. Hámori akadémi­kus szerint az ezredfordulóra ezt az arányt 1,5-1,6 százalék­ra kell növelni, ellenkező esetben a magyar tudomány lemarad a nemzetek verse­nyében. •N.S. L Vezércikk a 7. oldalon Méltatlanul kerültünk a 21-ek közé? Csak Magyarország tudja dokumentálni BSE-mentességet Késve kapta meg a Földmű­velésügyi Minisztérium állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrzési főosztálya az egye­sült államokbeli mezőgazda­­sági minisztérium állat-egész­ségügyi szolgálatának hivata­los értesítését. A közlés sze­rint nem tekintik a magyar el­lenőrzési rendszert megbízha­tónak, mert a magyar hatósá­gok nem végeznek hisztoké­miai vizsgálatokat a szarvas­­marha BSE-kórmentesség el­lenőrzésére. Az amerikaiak azt is kifo­gásolják, hogy a magyarok csak a központi idegrendszeri tüneteket mutató állatok agy­velejét vizsgálják az elhullás után. Bálint Tibor főállator­vos szerint hazánkkal szem­ben indokolatlan az embargó az élő szarvasmarhák és ju­hok, valamint a nevezett állat­fajok nyers húsának bevitelé­re. Az USD­A megbízásából prof. Dr. John P. Kluge ellen­őrizte a honi védekezési és el­lenőrzési rendszert, s megál­lapította, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, amely dokumentumokkal is alá tudja támasztani a BSE- től és a juhok súrlókórjától való mentességet. Súrló- és BSE-kór nem for­dul elő hazánkban, a takarmá­nyozási rendszerünk és az ál­lati eredetű melléktermékek feldolgozása biztonságos. Tör­vény tiltja, hogy kérődzőkkel - ide tartoznak a szarvasmar­ha, juh, kecske, de az állat­kertben tartott és vadon élő kérődzők is - emlősökből szár­mazó bárminemű fehérjeki­egészítőt (hús- és csontliszt, il­letve hasonló termékek), ho­zamfokozó szereket etessenek. Egyébként a központi idegrendszeri tüneteket mu­tató kérődzők agyvelejét (BSE-vizsgálat) minden eset­ben szövettani vizsgálatoknak vetik alá. A BSE-nek eddig semmi jelét nem találták. Az állat-egészségügyi import en­gedélyezési rendje pedig meg­felel a Nemzetközi Állatjár­ványügyi Hivatal (OIE) aján­lásainak. Az idén újabb kérdőívet töltöttek ki a magyar hatósá­gok az amerikaiak kérésére, s ebben a BSE előfordulásáról és a védekezési-felmérési módszerekről adtak tájékoz­tatást. A teljes körű választ jú­niusban küldték el az ameri­kai állat-egészségügyi szolgá­latnak. Mindezek után érthe­tetlen, hogy Magyarországot is besorolták azon 21 európai ország közé, ahonnan nem szállítható a tilalom alá vont termékkör. • H. Gy: A britek is fontolgatják a csontos importmarhahús korlátozását. Képünkön a hústanács elnöke demonstrál Londonban a kormányfő rezidenciája előtt: a brit marha exportképes Esélyt Ankarának Reuter________________ Törökországnak hosszabb tá­von Európában van a helye - állapította meg tegnap nyo­matékosan az Egyesült Álla­mok, miután Ankara a kap­csolatok befagyasztásával fe­nyegette meg az Európai Uniót. James Foley, az ameri­kai külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette: úgy hisszük, hogy Törökországnak meg­bízható és nyitott esélyeket kell adni arra, hogy majdan az Európai Unió tagja legyen, és nagyon reméljük, hogy e té­ren lehetséges az előrelépés. Washington igyekszik csilla­pítani a konfliktust, amely Tö­rökország és az EU között robbant ki, miután Brüsszel nem hajlandó konkrét tárgya­lásokat kezdeni Ankarával a csatlakozásról. Washingtonnak roppant kínos, hogy európai, illetve NATO-partnerei között ki­robbant a kínos incidens. A szóvivő elsimerte, hogy a vita hátrányosan befolyásol­hatja a szövetségesek egymás közti, valamint a Washington­nal meglévő kapcsolatait, de azt is kijelentette, hogy Wa­shington egyelőre nem akar komolyabb következtetése­ket levonni az ügyből. Lefújták a vasutassztrájkot • Folytatás az 1. oldalról Ami a MÁV Rt. gazdálkodá­sát illeti, Sipos István vezér­­igazgató szerint nagyjából teljesülnek az idei évre terve­zett, többször is módosított üzleti előirányzatok. Az áru­­szállítás teljesítménye 3 szá­zalékkal nőtt, amin belül az export 27, a tranzit 20 száza­lékkal bővült, tükrözve a nemzetgazdaságban végbe­menő folyamatokat. Jövőre közel 15 milliárd forintos veszteséggel számol a MÁV, de ahogy Sipos elmondta, en­nek elsősorban az az oka, hogy az idei összegnél 50 szá­zalékkal több, durván 50 milliárd forintot fordítanak majd fejlesztésekre. A MÁV jövőre is az áruszállítás 3 szá­zalékos bővülésével számol. Sipos István azt is bejelen­tette, hogy a mai érdekegyez­tető fordulón további fél szá­zalékos béremelési javaslatot tesznek, amivel a társaság ke­resetfejlesztési ajánlata brut­tó 14,5 százalékra emelkedik. •H. L. N­yomtatványboltok Budapesten Lipótvárosban Ferencvárosban Zuglóban V. , Podmaniczky tér 4. IX., Vágóhíd u. 2. XIV., Erzsébet királyné útja Tel.: 331-0109/18 Tel.:218-1520 32-34. Terézvárosban Kelenföldön. Tel.: 363-5605 VI. , Jókai u. 28. XI., Tétényi út 4/b. Angyalföldön Tel.:311-4686 Tel.:203-3804 XIII., Váci út 87. Tel./fax: 312-5670 Tel.:330-5307 N­agykereskedelmi raktár IX., Üllői út 47. Tel.: 215-1627, tel./fax: 215-1625 Mindent egy helyen:­­ a Kabinet -nél! A Kabinet Kft. az APEH-hel kötött szerződés alapján egyik kizárólagos gyártója és forgalmazója az összes adóügyi nyomtatványnak. Forgalmazzuk továbbá a vállalkozói és irodai ügyvitel valamennyi nyomtatványát. író- és iro­daszereket, leporellókat, telefaxtekercseket és egyéb papírárut. Viszonteladóknak kedvezmény! _____________Kabinet________________

Next