Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kovács levele Plesuhoz (MTI) Kovács László magyar külügyminiszter levélben üdvö­zölte Andrei Plesut, az új román külügyminisztert kinevezése alkalmából. A budapesti diplomácia vezetője a magyar kor­mány és a maga nevében köszöntötte a román külügyek új irányítóját. Kovács László kifejezte meggyőződését, hogy a román külpolitika tovább halad azon az úton, amely Románia teljes körű euroatlanti integrációjához vezet. A magyar fél re­méli - hangzik a levél - hogy sikerül megőrizni a magyar-ro­mán kapcsolatokban a folyamatosságot, s a kapcsolatok to­vábbi erősödése hozzájárul a térség stabilitásához is. Bizalmatlanok az ukránok (MTI) A független Ukrajnában még sosem volt olyan mértékű a népesség hatalommal szemben érzett bizal­matlansága, mint 1997 végén - jelen­tette ki Mikola Tomenko, a Kijevi Mohila Akadémia politológus pro­fesszora az elmúlt politikai évről szá­mot vető konferencián. A szakértő elmondta, hogy az ukrán tudomá­nyos akadémia által elvégzett legfris­sebb közvélemény-kutatás szerint a lakosság rendkívül kis hányada érez bizalmat az államhatalmi intézmények iránt. Az államfőben, Leonyid Kucsmában (képünkön) a megkérdezettek fele nem bízott s csak 17 száza­lékuk bízott, a kormány bizalmatlansági mutatója 58 százalék, a bizalmi 9, és végül a parlamentnek a lakosság 64 százaléka nem hisz, a bizalommal viseltetők aránya mindössze 7 százalék. Svájcnak fontos a tagság (Reuter) Flavio Cotti, Svájc január 1-jén hivatalba lépett elnöke szerdán kijelentette, hogy a svájci gazdaság jövője szempontjá­ból létfontosságúnak tartja a tagságot az Európai Unióban, és azon fog munkálkodni, hogy meggyőzze a svájci népet a belépés fontosságáról. Cotti a Tribune de Geneve című lapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Svájcnak többet kellene foglalkoznia azzal, milyen reakciókat vált ki az EU-val kapcso­latos tartózkodó magatartása, mint azokkal a nézeteltérésekkel, amely a nácik által zsákmányolt arany és a svájci bankok máso­dik világháborús szerepe miatt keletkeztek. Cotti, aki egyben Svájc külügyminisztere is, tegnap vette át az államfői tisztséget Arnold Koller igazságügyminisztertől. Svájcban évente váltják egymást az államfői poszton a héttagú kabinet tagjai. ­ Újévi áremelések Szlovákiában (MH-Pozsony) Az adótörvények módosításának hatására Szlovákiában jelentősen emelkedik a távközlési szolgáltatá­sok és a dohányáruk ára. Harminc százalékkal csökkenti az állam a távfűtési díjak támogatását, kétszeresére nő a kötele­ző gépkocsi-biztosítás díja, a tej felvásárlási árának növelése pedig öt-nyolc százalékos áremelést eredményez a tejtermé­kek piacán. Belgrád a megkülönböztetésről (MTI) A Jugoszlávia elleni hátrányos megkülönböztetésnek s a kettős mérce alkalmazásának tekinthető az, hogy az Európai Unió megvonta Jugoszláviától az 1997-ben megadott kereske­delmi kedvezményeket - hangsúlyozta a jugoszláv kormány. A szerdai kormányülésről kiadott közlemény szerint a kabinet tagjai egyetértettek abban, hogy az EU intézkedése visszalé­pést jelent, s hogy a kedvezmények megvonása káros hatással lesz majd a már megkezdett gazdasági reformokra és a térség­ben államok együttműködésének fejlesztésére. Elítélték a szerb rendőrattakot (MTI) Max van de Stoel, az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízottja határozottan elítélte a szerb rendőrök erőszakos fellépését a koszovói albán tüntető diákokkal szemben. „Mélységesen sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a rendőrség ilyen brutális módon oszlatta fel a békés diáktüntetéseket” - hangoztatja a szervezet Bécsben közzétett közleménye. Az iráni elnök amerikai interjúja (Reuter) Mohammad Hatami iráni elnök a jövő héten az Egyesült Államok lakosaihoz fog fordulni egy televíziós ri­portban - írta a Los Angeles Times. Hatami, aki már koráb­ban jelezte, hogy szeretne hozzájárulni a két, hosszú idő óta ellenséges viszonyban álló ország közötti feszültségek csök­kenéséhez, a Cable News Network tv-társaság számára adott interjúban beszél majd az amerikai közönséghez. Házi őrizetben Zambia exelnöke (MTI) Az államcsínykísérletben való részvétellel gyanúsított Kenneth Kaundát, Zambia volt elnökét szerdán elengedték a vizsgálati fogságból, de lusakai házában házi őrizet alá helyez­ték. A 73 éves Kaunda nem fogadhat újságírókat, nem folytat­hat politikai tevékenységet. KÜLFÖLD Elmenekültek a palesztin terroristák MH-Tel-Aviv______________ Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka terrorakciót hajtottak végre Izrael nyugati partvidé­kén Ab­i Zahav zsidó település közelében, amelynek során Jael Meivar haifai lakos élet­­veszélyesen megsebesült. A terroristák több lövést adtak le az autóúton haladó gépkocsi­ra, súlyos nyaksérülést okozva a fiatal nőnek, akit vele utazó egészségügyi képzettségű élet­társa mentett meg. Rövid időn belül katonai helikopter érkezett a hely­színre, és kórházba szállította a sebesültet. Joel Melvart még a gyilkosságkísérlet éjszaká­ján kétszer megműtötték, ké­sőbb azonban rosszabbodott állapota. Tegnap este kritikus, válságos állapotban volt. A biztonsági erők nyomoznak az ismeretlen terroristák után, egyelőre azonban a tetteseket nem tartóztatták le. Izraeli biztonsági források szerint a palesztin terroristák az auto­nómia területére, Ramalla vá­rosába menekültek. Mint is­meretes, oda nem követhe­tik őket az izraeli biztonsági erők, így a palesztin biztonsá­gi szolgálattal együttműköd­ve próbálják felkutatni a tet­teseket. A tegnapi rádiós-televíziós krónikák élén mégsem ez a hír szerepelt, hanem az, hogy David Lévi külügyminiszter kijelentette: benyújtja lemon­dását, ha a Benjamin Netanja­hu kormányfő által előterjesz­tett 1998-as költségvetést a parlament elfogadja. Lévi hangsúlyozta, hogy a lemon­dást csak számára elfogad­hatatlan szavazási eredmény után nyújtja be. A külügymi­niszter így lehetőséget ha­gyott Netanjahunak, hogy a kormányában mérsékeltnek számító politikust elhatá­rozásának megváltoztatására késztesse. Lévi­­ és öt parla­menti képviselővel rendelke­ző pártja­­ a békefolyamat megrekedése és a szociális ki­adások lefaragása miatt nem ért egyet a költségvetés terve­zetével. Lévi szerint a kor­mányfő megszegte a munka­­nélküliség lefaragására tett és egyes szociális kiadások eme­lése érdekében júliusban írás­ba foglalt ígéreteit. • Einat-Schőner Zsuzsa Rendőrök letartóztattak egy palesztint. Mint kiderült az akcióhoz nem volt köze FOTÓ: REUTERS - MAHFOUZ ABU TURK Startolt a brit EU-elnökség MH-összefoglaló___________ Pontosan 25 évvel közösségi taggá válása után tegnap Nagy-Britannia vette át fél év­re az Európai Unió soros el­nöki tisztségét. A hat hónap alatt a közösség történetének eddigi legjelentősebb bővítési folyamata veszi kezdetét hat kijelölt ország, köztük Ma­gyarország részvételével. Az érdemi felvételi tárgya­lások az előzetes tervek sze­rint március végén kezdőd­nek az előző, luxemburgi el­nökséget lezáró csúcsértekez­leten arra érdemesített or­szágcsoporttal, amelybe első­sorban görög nyomásra fel­vették Ciprust is. Ez utóbbi ország meghívása jó eséllyel diplomáciai bonyodalmak forrása lesz a brit EU-elnöki időszakban, mivel Törökor­szág - amely súlyos sértés­ként könyvelte el már azt is, hogy Luxembourgban sem minősítették hivatalos tagje­löltté - ellenlépéseket helye­zett kilátásba. Ezek között szerepelt an­nak bejelentése, hogy amennyiben a ciprusi küldött­ség valóban elfoglalhatja he­lyét az érdemi tárgyalások asz­talánál, Ankara megkezdi az általa megszállás alatt tartott Észak-Ciprus „integrálását”, ami diplomáciai források egy­öntetű fordítása szerint a hiva­talos annektálást fogja jelente­ni. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS), a legnagyobb független londoni stratégiai elemzőműhely kuta­tási igazgatója, Philip Gordon a brit EU-elnökség előtt az MTI-nek nyilatkozva kijelen­tette: ennek bejelentése való­színűleg tényleg megtörténik majd az érdemi tárgyalások megkezdése után, annál is in­kább, mivel a hivatalos beol­vasztás a jelenlegi helyzeten, amely máris magán viseli az oszágrész de facto török an­­nektálásának minden jegyét, lényegében mit sem változtat­na. A brit EU-elnöki időszak­ban esedékes a végső döntés azon tagállamok listájáról is, amelyek alapítói lehetnek az éppen egy év múlva induló gazdasági és valutauniónak. Két hegyet egy csapásra... Saját bőrömön tapasztalhattam, hogy a BŐVÍ­TÉS költségei elviselhetők. Az Európai Unió csúcstalálkozója előtt a rendőrség ugyan elszállí­totta tilosban parkoló autómat, a NATO-külügy­­miniszterek tanácskozása alatt pedig defektet ka­pott a Skoda, mégis viszonylag olcsón megúsz­tam. Ennyit megér a dolog. A nagy történelmi pillanatoknak már csak ez a sorsuk, nehéz kellő áhítattal megélni azokat. Pe­dig 1997-ben Magyarországnak gyors egymás­utánban két olyan sikerélményben volt része, ami a legszigorúbb kritikusok szerint is kiérdemli a történelmi jelzőt. Júliusban Madridban előbb az észak-atlanti szövetség ölelte keblére a volt keleti blokk há­rom, reformokban élenjáró országát, majd de­cemberben a nehezebben bevehető „vár”, az Európai Unió is „elesett”. A bővítési forgató­­könyv elfogadása, a jeladás a felvételi tárgyalá­sok megkezdésére felér egy áttöréssel, a Ny­ugat­os Kelet-Európát még nyolc évvel a rendszervál­tást követően is elválasztó fal leomlásával. Mel­lesleg a tagjelöltek nem ugyanazzal a hévvel ro­hamozzák a magaslatokat. Bár odahaza sokan azt hiszik, hogy Magyarország a legszókimon­dóbb euroatlanti partner, a lelkesedésben a len­gyeleken nehéz túltenni. A varsói kollégák szinte minden alkalommal azt firtatják, hogy a NATO miért nem tervezi egy parancsnokság felállítását lengyelföldön. Az indoklás is figyelemre méltó és magyar fülnek meglehetősen furcsa: „a lengyelek azt szeretnék, ha NATO-tagságuk fizikailag is láthatóvá válna”. Mit nem adnának egy Taszá­rért?! Solana főtitkár, akit nem hagy közömbö­sen sem a szövetség hatékonyságának megőrzé­se, sem az orosz érzékenység, viszont azt mond­ja: lassan a testtel. A jövendőbeli tagok fiatalos lendülete külön­ben még mindkét integrációs szervezetnek jól jö­het. Megjelenésük és aktivitásuk felrázhatja tes­­pedtségéből a mindennapi kompromisszumok keresésében elfásult törzstagokat. Az, hogy gyak­ran más optikán keresztül szemlélik a dolgokat, mindkét klub látókörét kitágíthatja és növelheti fogékonyságát bizonyos problémák iránt. Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság sohasem rejtette véka alá, hogy a két intézményhez való közeledését ugyanannak a folyamatnak a részeként kezeli. A NATO-ban az új tagokat tehát valószínűleg nehéz lesz asze­rint beskatulyázni, hogy inkább atlantisták vagy a nagyobb európai szerepvállalás hívei. A hár­mak egyszerűen euroatlantisták, ami a NATO és az Európai Unió viszonya szempontjából sem hátrány. Hogy is fogalmazott nemrég a posztjáról most távozó amerikai NATO-nagy­­követ? „Mindkét intézménynek Brüsszelben van a székhelye, de időnként úgy tűnik, mintha két különböző bolygón lennének”. GYÉVAI ZOLTÁN Brüsszel Gyilkosság Belfastban MH-London Észak-Írország lakossága re­mélte, hogy a börtöngyilkos­ság és az azt követő megtorló merénylet után az ír egyesí­tést követelők és az unionis­­ták között nem kerül sor újabb összetűzésekre, s meg­nyugszanak a kedélyek. De nem így történt, a gyűlölet élesebb, mint jó ideje. Szilveszter éjszakáján ka­tolikusok mulattak Észak- Belfast egyik kocsmájában, amikor hirtelen két csuklyás fegyveres lökte be az ajtót és azonnal tüzelni kezdett. Ké­sőbb kiderült, hogy protes­táns unionisták voltak. A szil­­veszterezők közül hatan sebe­sültek meg, és egy 31 éves fér­fi a kórházban belehalt sebe­süléseibe. Bár a legfontosabb fegyveres szervezet, az IRA által meghirdetett fegyverszü­net érvényben van, a kisebb félkatonai csoportok azt eleve nem fogadták el, és mint most látható, alkalmazkodni sem akarnak hozzá. Szinte bizo­nyos, hogy az unionisták által elindított sorozat nem szakad meg, legközelebb a republiká­nusok fogják meggyilkolni ki­szemelt emberüket. •S. M. 1998. JANUÁR 2., PÉNTEK Áldozatok Algériában MH/MTI__________________ Algériában újabb tömegmé­szárlásokat hajtottak végre szerdára virradóra. Összesen három rajtaütést hajtottak végre az év utolsó napján az ország nyugati részén, felte­hetőleg szélsőséges iszlám fegyveresek. A támadások­nak összesen hetvennyolc áldozata volt - jelentette algé­riai biztonsági forrásokra hi­vatkozva az AFP, az AP és a Reuter. A szerdai támadások következtében már három­százötvenre emelkedett az el­múlt tíz nap során elkövetett tömegmészárlások áldozatai­nak száma. Megfigyelők szerint sem­mi esély arra, hogy a követ­kező hetekben csituljon a féktelen terror, amely az utóbbi öt esztendőben több mint 65 ezer áldozatot köve­telt, nagyrészt a polgári la­kosság köréből. A funda­mentalisták változatlanul a kormánykatonák családtag­jai ellen hajtják végre a leg­több akciót, az eszközökben nem válogatva gyilkolnak: kisgyerekek torkát vágják át, asszonyokat, öregembereket vernek agyon. Mészárlás Burundiban MTI_____________________ Véres mészárlás történt teg­nap az afrikai Burundiban: a helyi rádió szerint lázadók tá­madták meg Bujumbura fővá­ros repülőterét, s a katonai akcióban összesen 150 ember vesztette életét. Egyes források szerint egy kö­zeli katonai tábort és egy falut is lerohantak. Az áldozatok kétharmada a polgári lakos­ság köréből került ki. A bu­rundi hadsereg egyik ezrede­se a Reuter brit hírügynök­ségnek elmondta, hogy a tá­madásban közel ezer lázadó vett részt, a csoport hutukból, illetve a korábbi kongói kor­mányerők tagjaiból állt. Ma­mert Sinarinzi alezredes, a hadsereg szóvivője mindeh­hez annyit tett hozzá, hogy a harcokban két kormánykato­na életét vesztette. Burundiban 1993 októbe­re, azaz az akkori, hutu szár­mazású elnök, Melchior Nda­­daye meggyilkolása óta tom­bol a polgárháború, s a külön­böző terrorakciókban azóta összesen 200 ezer ember vesz­tette életét. Menekülnek a kurdok MTI_____________________ Az olasz felségvizeken Otran­to magasságában csütörtökön újabb olyan hajó bukkant fel, amelynek fedélzetén több száz, feltehetően illegális be­vándorló tartózkodik. A pa­namai zászló alatt közlekedő Cometa Törökország felől ér­kezett, s nagy valószínűséggel több mint ötszáz, többségé­ben kurd nemzetiségű mene­kültet szállít. Alig néhány napja, a múlt héten szomba­ton történt, hogy egy török hajó, fedélzetén 831 illegális bevándorlóval, többségében szintén törökországi és iraki kurd menekülttel, egy másik dél-olaszországi városnál, Catanzarónál ért partot. Az olasz parti őrség szóvi­vője elmondta, hogy több őr­naszádot és helikoptert vezé­nyeltek ki, amelyek tegnap délután érték el az útvonalá­ról letért, irányítás nélkül hánykolódó hajót. A Cometa végül 500 méterre Otrantótól állt meg vontatóhajóra várva. A parti őrség naszádjai tegnap kimenekítettek min­den illegális bevándorlót a Cometáról. A fedélzeten 386 ember zsúfolódott össze. Ez (is) történt a múlt esztendőben Az 1997-es esztendő - sajnos - semmi­vel sem volt jobb az azt megelőzőnél. Folytatódott a világ többpólusúvá válá­sa, egyre inkább érezhetővé vált, hogy az Egyesült Államok mind több téren igyekszik vezető szerepet betölteni. Alábbiakban az óév néhány fontos ese­ményét foglaljuk össze időrendben. Január 5. - Befejeződött Csecsenföldön az orosz belügyi egységek kivonása. Január 10. - Tömegtüntetést tartottak Szófiában a hatalmon lévő szocialista kormány távozását s előrehozott par­lamenti választások megtartását köve­telve. Január 19. - Franz Vranitzky osztrák kancellár bejelentette, hogy lemond. Tisztét egy évtizedig töltötte be, dönté­sét azzal indokolta, hogy Viktor Klima pénzügyminiszter személyében megta­lálta utódját. Február 17. - Az 1996 novemberében alakult román koalíciós kormány drasz­tikus gazdasági megszigorító intézkedé­seket jelentett be. Ciorbea válságprog­ramja nagyarányú áremeléseket, a pri­vatizáció felgyorsítását, a gazdasági szerkezet átalakítását tűzte ki célul. Február 23. - Borisz Jelcin államfő 1996. novemberi szívműtéte, majd tüdőgyulla­dása után első ízben jelent meg a nyilvá­nosság előtt, s újult erővel látott a kor­mány munkájának átalakításához. Március 1. - Rendkívüli állapotot lépte­tett életbe a tiranai kormány, a piramis­­játékok bukását követően ugyanis pol­gárháborús helyzet alakult ki Albániá­ban. Az ország valósággal két részre szakadt, a déli lázadók akciói miatt ké­sőbb nemzetközi erők vonultak be Al­bániába. Március 18. - Kelet-Jeruzsálemben, az arabok heves tiltakozása ellenére, hoz­záfogtak 6500 új zsidó lakás felépítésé­hez. Benjamin Netanjahu kabinetjének döntése azt eredményezte, hogy az 1993-ban kezdődött közel-keleti béke­folyamat a mélypontjára zuhant. Április 2. - Borisz Jelcin orosz és Alek­­szandr Lukasenko fehérorosz elnök Moszkvában aláírta a két ország közötti államszövetségi szerződést. Jelcin az utolsó pillanatban meggondolta magát, s a tervezettnél jóval szűkebb jogkörö­ket magába foglaló dokumentumot lá­tott el kézjegyével. Április 13. - Megtartották a márciusról elhalasztott parlamenti felsőházi és helyhatósági választásokat Horvátor­szágban. Április 19. - Az antikommunista erők szövetsége, az Egyesült Demokratikus Erők elnevezésű koalíció nyerte meg az előrehozott választásokat Bulgáriában, az új kormányfő Ivan Kosztov lett. Április 21. - Némi meglepetésre felosz­latta Jacques Chirac államfő a francia nemzetgyűlést, s bejelentette, hogy elő­rehozott választásokat tartanak. Április 22. - Kiszabadították a limai ja­pán nagykövetségen tavaly december 17-e óta fogva tartott túszokat. A kom­mandósakció során valamennyi gerillát lemészárolták. Május 1. - Parlamenti választásokat rendeztek Nagy-Britanniában, a Mun­káspárt 18 évi szünet után elsöprő győ­zelmet aratott a konzervatívok fölött. A miniszterelnöki székben Tony Blair foglalta el John Major helyét. Május 16. - A zaire-i diktátor, Mobutu Sese Seko elmenekült Kinshasából, s 32 évi uralom után a marokkói száműze­tést választotta.. Az MH helyszíni tudó­sításban számolt be a Laurent Kabila vezette erők győzelméről. Az ország ne­vét Kongói Demokratikus Köztársaság­ra változtatták. Május 24. - A NATO-tagságról és az ál­lamfő közvetlen választásának lehetősé­géről tartottak népszavazást Szlovákiá­ban. A referendum érvénytelen volt, mivel a szavazóknak mindössze 9,6 szá­zaléka adta le voksát. Május 27. - Párizsban ünnepélyesen alá­írták a NATO és Oroszország kapcsola­tait szabályozó alapokmányt. Június 11. - A francia választásokon 44 százalékos többséget szereztek a szocia­listák, a kommunisták és a zöldek. Június 15. - Franjo Tudjmant már az el­nökválasztás első fordulójában újabb öt évre Horvátország elnökévé választot­ták. Június 18. - Necmettin Erbakan benyúj­totta lemondását. Törökország első iszlamista kormányfője azért kénysze­rült erre a lépésre, mert a kormánykoa­líció elveszítette többségét a parlament­ben. Az új kormányalakítással a köztár­sasági elnök Mesut Yilmazt, a konzerva­tív Haza Pártjának vezetőjét bízta meg. Június 22. - Denverben a hét legfejlet­tebb ipari ország csúcstalálkozóján elő­ször vehetett részt tanácskozási joggal Borisz Jelcin. Július 1. - Hongkong 156 évi brit ura­lom után visszatért a Kínai Népköztár­saság fennhatósága alá. Július 3. - Biljana Plavsics elnök felosz­latta a parlamentet a boszniai Szerb Köztársaságban, s új választásokat írt ki szeptember 1-jére. Plavsics - az SFOR támogatásával - nyíltan szembefordult Radovan Karadzsics híveivel. Július 5. - Az exkommunista Hun Sen kambodzsai társminiszterelnök csapatai támadást indítottak a másik társminisz­terelnök, Norodom Ranarridh herceg egységei ellen. Norodom Szih­anuk fiát elűzték az országból. Július 8-9. - A NATO-tagállamok mad­ridi csúcstalálkozóján a Cseh Köztársasá­got, Lengyelországot és Magyarországot meghívták a csatlakozási tárgyalásokra. Július 14. - Madridban és a spanyol nagyvárosokban több millióan tüntet­tek a baszk terrorszervezet ellen, mi­után az ETA meggyilkolt egy túszul ej­tett tisztségviselőt. Spanyolországban ennyien még nem demonstráltak a ter­rorizmus ellen. Július 19. - Az Ír Köztársasági Hadse­reg (IRA) felújította az 1996 februárjá­ban felmondott tűzszünetet. Július 23. - Napvilágra kerültek a svájci „alvó számlák”. A Svájci Bankszövetség 28 országban közzétette a számlatulaj­donosok nevét. Augusztus 29. - Algériában több mint 300 civilt, köztük asszonyokat és kisgyerme­keket mészároltak le vadállati kegyetlen­séggel a terrorkommandók. A fundamen­talisták és a rendfenntartók közötti harc eddig 65 ezer áldozatot követelt. Szeptember 4. - Egyetlen nap alatt négy robbantásos merényletet követtek el Havannában szállodákban, illetve a bel­városban. 1997-ben tucatnyi esetben idegenforgalmi pontok ellen intéztek akciókat Kubában. Szeptember 7. - Marokkóban meghalt Mobutu. Szeptember 21. - A Szolidaritás Válasz­tási Akció nyerte meg a lengyelországi parlamenti választásokat, ezzel felváltva az 1993 óta kormányzó baloldali koalíci­ót. A rendszerváltozás után immár a nyolcadik kabinet kezdi meg munkáját. Október 8. - Észak-Koreában véget ért a Kim Ir Szen halála után elrendelt há­roméves gyász. A néhai diktátor fiát, Kim Dzsong Ilt a Koreai Munkapárt fő­titkárává választották, s ezzel hivatalo­san is ő lett az ország első számú vezető­je. Október 9. - Az olasz kormányt az 1998-as költségvetési tervezet vitájában először megbuktatták, majd mégis a ha­talomban tartották a kabinetet addig kí­vülről támogató kommunisták. Október 13. - Történelmi kézfogásra került sor Tony Blair brit kormányfő és Gerry Adams, az IRA politikai szárnyá­nak tartott Sinn Féin északír katolikus szervezet vezetője között Belfastban. Október 27. - A New York-i értéktőzs­de Dow Jones ipari átlagindexe történe­tében mélypontra zuhant a hongkongi tőzsdekrach nyomán. November 14. - Irak kiutasította orszá­gából azt az ENSZ-bizottságot, amely a tömegpusztító fegyverek felkutatását és megsemmisítését kapta feladatként. Szaddám Huszein ezzel ismét háborús konfliktus közelébe sodorta Irakot. November 17. - A Dzsamáa Iszlámija szélsőséges szervezet 58 külföldi turistát és négy egyiptomit mészárolt le Luxor­ban. 1992 óta 92-re emelkedett a külföl­di áldozatok száma Egyiptomban. A ha­tóságok az elmúlt öt évben 63 terroristát végeztettek ki. November 24. - Csődöt jelentett Japán­ban a negyedik legnagyobb brókerház - a második világháború óta ez volt a leg­komolyabb pénzügyi kudarc a szigetor­szágban. November 30. - Václav Klaus cseh kor­mányfő lemondott. A jobbközép kabi­net vezető pártja körüli korrupciós bot­rány késztette erre a lépésre. December 5. - Összesen 57 milliárd dol­láros segélycsomagot kapott a Koreai Köztársaság, ebből 21 milliárdot az IMF szavazott meg. Az ország történetének legnagyobb pénzügyi segélyét Dél-Kore­­ában szégyenletesnek minősítették. December 13. - Az Európai Unió lu­xembourgi csúcstalálkozóján úgy dön­töttek, hogy a csatlakozási tárgyalások első körét Csehországgal, Észtország­gal, Lengyelországgal, Magyarország­gal, Szlovéniával és Ciprussal kezdik meg március végén-április elején. A döntés miatt Törökország megsértő­dött, s az EU elleni politikai lépéseket helyezett kilátásba. December 16. - A NATO külügymi­niszterei Brüsszelben aláírták a három tagjelölttel a csatlakozási jegyzőköny­vet, amelyet a tagállamok parlamentjei­nek kell ratifikálnia.

Next