Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kovács levele Plesuhoz (MTI) Kovács László magyar külügyminiszter levélben üdvözölte Andrei Plesut, az új román külügyminisztert kinevezése alkalmából. A budapesti diplomácia vezetője a magyar kormány és a maga nevében köszöntötte a román külügyek új irányítóját. Kovács László kifejezte meggyőződését, hogy a román külpolitika tovább halad azon az úton, amely Románia teljes körű euroatlanti integrációjához vezet. A magyar fél reméli - hangzik a levél - hogy sikerül megőrizni a magyar-román kapcsolatokban a folyamatosságot, s a kapcsolatok további erősödése hozzájárul a térség stabilitásához is. Bizalmatlanok az ukránok (MTI) A független Ukrajnában még sosem volt olyan mértékű a népesség hatalommal szemben érzett bizalmatlansága, mint 1997 végén - jelentette ki Mikola Tomenko, a Kijevi Mohila Akadémia politológus professzora az elmúlt politikai évről számot vető konferencián. A szakértő elmondta, hogy az ukrán tudományos akadémia által elvégzett legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a lakosság rendkívül kis hányada érez bizalmat az államhatalmi intézmények iránt. Az államfőben, Leonyid Kucsmában (képünkön) a megkérdezettek fele nem bízott s csak 17 százalékuk bízott, a kormány bizalmatlansági mutatója 58 százalék, a bizalmi 9, és végül a parlamentnek a lakosság 64 százaléka nem hisz, a bizalommal viseltetők aránya mindössze 7 százalék. Svájcnak fontos a tagság (Reuter) Flavio Cotti, Svájc január 1-jén hivatalba lépett elnöke szerdán kijelentette, hogy a svájci gazdaság jövője szempontjából létfontosságúnak tartja a tagságot az Európai Unióban, és azon fog munkálkodni, hogy meggyőzze a svájci népet a belépés fontosságáról. Cotti a Tribune de Geneve című lapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Svájcnak többet kellene foglalkoznia azzal, milyen reakciókat vált ki az EU-val kapcsolatos tartózkodó magatartása, mint azokkal a nézeteltérésekkel, amely a nácik által zsákmányolt arany és a svájci bankok második világháborús szerepe miatt keletkeztek. Cotti, aki egyben Svájc külügyminisztere is, tegnap vette át az államfői tisztséget Arnold Koller igazságügyminisztertől. Svájcban évente váltják egymást az államfői poszton a héttagú kabinet tagjai. Újévi áremelések Szlovákiában (MH-Pozsony) Az adótörvények módosításának hatására Szlovákiában jelentősen emelkedik a távközlési szolgáltatások és a dohányáruk ára. Harminc százalékkal csökkenti az állam a távfűtési díjak támogatását, kétszeresére nő a kötelező gépkocsi-biztosítás díja, a tej felvásárlási árának növelése pedig öt-nyolc százalékos áremelést eredményez a tejtermékek piacán. Belgrád a megkülönböztetésről (MTI) A Jugoszlávia elleni hátrányos megkülönböztetésnek s a kettős mérce alkalmazásának tekinthető az, hogy az Európai Unió megvonta Jugoszláviától az 1997-ben megadott kereskedelmi kedvezményeket - hangsúlyozta a jugoszláv kormány. A szerdai kormányülésről kiadott közlemény szerint a kabinet tagjai egyetértettek abban, hogy az EU intézkedése visszalépést jelent, s hogy a kedvezmények megvonása káros hatással lesz majd a már megkezdett gazdasági reformokra és a térségben államok együttműködésének fejlesztésére. Elítélték a szerb rendőrattakot (MTI) Max van de Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízottja határozottan elítélte a szerb rendőrök erőszakos fellépését a koszovói albán tüntető diákokkal szemben. „Mélységesen sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a rendőrség ilyen brutális módon oszlatta fel a békés diáktüntetéseket” - hangoztatja a szervezet Bécsben közzétett közleménye. Az iráni elnök amerikai interjúja (Reuter) Mohammad Hatami iráni elnök a jövő héten az Egyesült Államok lakosaihoz fog fordulni egy televíziós riportban - írta a Los Angeles Times. Hatami, aki már korábban jelezte, hogy szeretne hozzájárulni a két, hosszú idő óta ellenséges viszonyban álló ország közötti feszültségek csökkenéséhez, a Cable News Network tv-társaság számára adott interjúban beszél majd az amerikai közönséghez. Házi őrizetben Zambia exelnöke (MTI) Az államcsínykísérletben való részvétellel gyanúsított Kenneth Kaundát, Zambia volt elnökét szerdán elengedték a vizsgálati fogságból, de lusakai házában házi őrizet alá helyezték. A 73 éves Kaunda nem fogadhat újságírókat, nem folytathat politikai tevékenységet. KÜLFÖLD Elmenekültek a palesztin terroristák MH-Tel-Aviv______________ Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka terrorakciót hajtottak végre Izrael nyugati partvidékén Abi Zahav zsidó település közelében, amelynek során Jael Meivar haifai lakos életveszélyesen megsebesült. A terroristák több lövést adtak le az autóúton haladó gépkocsira, súlyos nyaksérülést okozva a fiatal nőnek, akit vele utazó egészségügyi képzettségű élettársa mentett meg. Rövid időn belül katonai helikopter érkezett a helyszínre, és kórházba szállította a sebesültet. Joel Melvart még a gyilkosságkísérlet éjszakáján kétszer megműtötték, később azonban rosszabbodott állapota. Tegnap este kritikus, válságos állapotban volt. A biztonsági erők nyomoznak az ismeretlen terroristák után, egyelőre azonban a tetteseket nem tartóztatták le. Izraeli biztonsági források szerint a palesztin terroristák az autonómia területére, Ramalla városába menekültek. Mint ismeretes, oda nem követhetik őket az izraeli biztonsági erők, így a palesztin biztonsági szolgálattal együttműködve próbálják felkutatni a tetteseket. A tegnapi rádiós-televíziós krónikák élén mégsem ez a hír szerepelt, hanem az, hogy David Lévi külügyminiszter kijelentette: benyújtja lemondását, ha a Benjamin Netanjahu kormányfő által előterjesztett 1998-as költségvetést a parlament elfogadja. Lévi hangsúlyozta, hogy a lemondást csak számára elfogadhatatlan szavazási eredmény után nyújtja be. A külügyminiszter így lehetőséget hagyott Netanjahunak, hogy a kormányában mérsékeltnek számító politikust elhatározásának megváltoztatására késztesse. Lévi és öt parlamenti képviselővel rendelkező pártja a békefolyamat megrekedése és a szociális kiadások lefaragása miatt nem ért egyet a költségvetés tervezetével. Lévi szerint a kormányfő megszegte a munkanélküliség lefaragására tett és egyes szociális kiadások emelése érdekében júliusban írásba foglalt ígéreteit. • Einat-Schőner Zsuzsa Rendőrök letartóztattak egy palesztint. Mint kiderült az akcióhoz nem volt köze FOTÓ: REUTERS - MAHFOUZ ABU TURK Startolt a brit EU-elnökség MH-összefoglaló___________ Pontosan 25 évvel közösségi taggá válása után tegnap Nagy-Britannia vette át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A hat hónap alatt a közösség történetének eddigi legjelentősebb bővítési folyamata veszi kezdetét hat kijelölt ország, köztük Magyarország részvételével. Az érdemi felvételi tárgyalások az előzetes tervek szerint március végén kezdődnek az előző, luxemburgi elnökséget lezáró csúcsértekezleten arra érdemesített országcsoporttal, amelybe elsősorban görög nyomásra felvették Ciprust is. Ez utóbbi ország meghívása jó eséllyel diplomáciai bonyodalmak forrása lesz a brit EU-elnöki időszakban, mivel Törökország - amely súlyos sértésként könyvelte el már azt is, hogy Luxembourgban sem minősítették hivatalos tagjelöltté - ellenlépéseket helyezett kilátásba. Ezek között szerepelt annak bejelentése, hogy amennyiben a ciprusi küldöttség valóban elfoglalhatja helyét az érdemi tárgyalások asztalánál, Ankara megkezdi az általa megszállás alatt tartott Észak-Ciprus „integrálását”, ami diplomáciai források egyöntetű fordítása szerint a hivatalos annektálást fogja jelenteni. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS), a legnagyobb független londoni stratégiai elemzőműhely kutatási igazgatója, Philip Gordon a brit EU-elnökség előtt az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: ennek bejelentése valószínűleg tényleg megtörténik majd az érdemi tárgyalások megkezdése után, annál is inkább, mivel a hivatalos beolvasztás a jelenlegi helyzeten, amely máris magán viseli az oszágrész de facto török annektálásának minden jegyét, lényegében mit sem változtatna. A brit EU-elnöki időszakban esedékes a végső döntés azon tagállamok listájáról is, amelyek alapítói lehetnek az éppen egy év múlva induló gazdasági és valutauniónak. Két hegyet egy csapásra... Saját bőrömön tapasztalhattam, hogy a BŐVÍTÉS költségei elviselhetők. Az Európai Unió csúcstalálkozója előtt a rendőrség ugyan elszállította tilosban parkoló autómat, a NATO-külügyminiszterek tanácskozása alatt pedig defektet kapott a Skoda, mégis viszonylag olcsón megúsztam. Ennyit megér a dolog. A nagy történelmi pillanatoknak már csak ez a sorsuk, nehéz kellő áhítattal megélni azokat. Pedig 1997-ben Magyarországnak gyors egymásutánban két olyan sikerélményben volt része, ami a legszigorúbb kritikusok szerint is kiérdemli a történelmi jelzőt. Júliusban Madridban előbb az észak-atlanti szövetség ölelte keblére a volt keleti blokk három, reformokban élenjáró országát, majd decemberben a nehezebben bevehető „vár”, az Európai Unió is „elesett”. A bővítési forgatókönyv elfogadása, a jeladás a felvételi tárgyalások megkezdésére felér egy áttöréssel, a Nyugatos Kelet-Európát még nyolc évvel a rendszerváltást követően is elválasztó fal leomlásával. Mellesleg a tagjelöltek nem ugyanazzal a hévvel rohamozzák a magaslatokat. Bár odahaza sokan azt hiszik, hogy Magyarország a legszókimondóbb euroatlanti partner, a lelkesedésben a lengyeleken nehéz túltenni. A varsói kollégák szinte minden alkalommal azt firtatják, hogy a NATO miért nem tervezi egy parancsnokság felállítását lengyelföldön. Az indoklás is figyelemre méltó és magyar fülnek meglehetősen furcsa: „a lengyelek azt szeretnék, ha NATO-tagságuk fizikailag is láthatóvá válna”. Mit nem adnának egy Taszárért?! Solana főtitkár, akit nem hagy közömbösen sem a szövetség hatékonyságának megőrzése, sem az orosz érzékenység, viszont azt mondja: lassan a testtel. A jövendőbeli tagok fiatalos lendülete különben még mindkét integrációs szervezetnek jól jöhet. Megjelenésük és aktivitásuk felrázhatja tespedtségéből a mindennapi kompromisszumok keresésében elfásult törzstagokat. Az, hogy gyakran más optikán keresztül szemlélik a dolgokat, mindkét klub látókörét kitágíthatja és növelheti fogékonyságát bizonyos problémák iránt. Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság sohasem rejtette véka alá, hogy a két intézményhez való közeledését ugyanannak a folyamatnak a részeként kezeli. A NATO-ban az új tagokat tehát valószínűleg nehéz lesz aszerint beskatulyázni, hogy inkább atlantisták vagy a nagyobb európai szerepvállalás hívei. A hármak egyszerűen euroatlantisták, ami a NATO és az Európai Unió viszonya szempontjából sem hátrány. Hogy is fogalmazott nemrég a posztjáról most távozó amerikai NATO-nagykövet? „Mindkét intézménynek Brüsszelben van a székhelye, de időnként úgy tűnik, mintha két különböző bolygón lennének”. GYÉVAI ZOLTÁN Brüsszel Gyilkosság Belfastban MH-London Észak-Írország lakossága remélte, hogy a börtöngyilkosság és az azt követő megtorló merénylet után az ír egyesítést követelők és az unionisták között nem kerül sor újabb összetűzésekre, s megnyugszanak a kedélyek. De nem így történt, a gyűlölet élesebb, mint jó ideje. Szilveszter éjszakáján katolikusok mulattak Észak- Belfast egyik kocsmájában, amikor hirtelen két csuklyás fegyveres lökte be az ajtót és azonnal tüzelni kezdett. Később kiderült, hogy protestáns unionisták voltak. A szilveszterezők közül hatan sebesültek meg, és egy 31 éves férfi a kórházban belehalt sebesüléseibe. Bár a legfontosabb fegyveres szervezet, az IRA által meghirdetett fegyverszünet érvényben van, a kisebb félkatonai csoportok azt eleve nem fogadták el, és mint most látható, alkalmazkodni sem akarnak hozzá. Szinte bizonyos, hogy az unionisták által elindított sorozat nem szakad meg, legközelebb a republikánusok fogják meggyilkolni kiszemelt emberüket. •S. M. 1998. JANUÁR 2., PÉNTEK Áldozatok Algériában MH/MTI__________________ Algériában újabb tömegmészárlásokat hajtottak végre szerdára virradóra. Összesen három rajtaütést hajtottak végre az év utolsó napján az ország nyugati részén, feltehetőleg szélsőséges iszlám fegyveresek. A támadásoknak összesen hetvennyolc áldozata volt - jelentette algériai biztonsági forrásokra hivatkozva az AFP, az AP és a Reuter. A szerdai támadások következtében már háromszázötvenre emelkedett az elmúlt tíz nap során elkövetett tömegmészárlások áldozatainak száma. Megfigyelők szerint semmi esély arra, hogy a következő hetekben csituljon a féktelen terror, amely az utóbbi öt esztendőben több mint 65 ezer áldozatot követelt, nagyrészt a polgári lakosság köréből. A fundamentalisták változatlanul a kormánykatonák családtagjai ellen hajtják végre a legtöbb akciót, az eszközökben nem válogatva gyilkolnak: kisgyerekek torkát vágják át, asszonyokat, öregembereket vernek agyon. Mészárlás Burundiban MTI_____________________ Véres mészárlás történt tegnap az afrikai Burundiban: a helyi rádió szerint lázadók támadták meg Bujumbura főváros repülőterét, s a katonai akcióban összesen 150 ember vesztette életét. Egyes források szerint egy közeli katonai tábort és egy falut is lerohantak. Az áldozatok kétharmada a polgári lakosság köréből került ki. A burundi hadsereg egyik ezredese a Reuter brit hírügynökségnek elmondta, hogy a támadásban közel ezer lázadó vett részt, a csoport hutukból, illetve a korábbi kongói kormányerők tagjaiból állt. Mamert Sinarinzi alezredes, a hadsereg szóvivője mindehhez annyit tett hozzá, hogy a harcokban két kormánykatona életét vesztette. Burundiban 1993 októbere, azaz az akkori, hutu származású elnök, Melchior Ndadaye meggyilkolása óta tombol a polgárháború, s a különböző terrorakciókban azóta összesen 200 ezer ember vesztette életét. Menekülnek a kurdok MTI_____________________ Az olasz felségvizeken Otranto magasságában csütörtökön újabb olyan hajó bukkant fel, amelynek fedélzetén több száz, feltehetően illegális bevándorló tartózkodik. A panamai zászló alatt közlekedő Cometa Törökország felől érkezett, s nagy valószínűséggel több mint ötszáz, többségében kurd nemzetiségű menekültet szállít. Alig néhány napja, a múlt héten szombaton történt, hogy egy török hajó, fedélzetén 831 illegális bevándorlóval, többségében szintén törökországi és iraki kurd menekülttel, egy másik dél-olaszországi városnál, Catanzarónál ért partot. Az olasz parti őrség szóvivője elmondta, hogy több őrnaszádot és helikoptert vezényeltek ki, amelyek tegnap délután érték el az útvonaláról letért, irányítás nélkül hánykolódó hajót. A Cometa végül 500 méterre Otrantótól állt meg vontatóhajóra várva. A parti őrség naszádjai tegnap kimenekítettek minden illegális bevándorlót a Cometáról. A fedélzeten 386 ember zsúfolódott össze. Ez (is) történt a múlt esztendőben Az 1997-es esztendő - sajnos - semmivel sem volt jobb az azt megelőzőnél. Folytatódott a világ többpólusúvá válása, egyre inkább érezhetővé vált, hogy az Egyesült Államok mind több téren igyekszik vezető szerepet betölteni. Alábbiakban az óév néhány fontos eseményét foglaljuk össze időrendben. Január 5. - Befejeződött Csecsenföldön az orosz belügyi egységek kivonása. Január 10. - Tömegtüntetést tartottak Szófiában a hatalmon lévő szocialista kormány távozását s előrehozott parlamenti választások megtartását követelve. Január 19. - Franz Vranitzky osztrák kancellár bejelentette, hogy lemond. Tisztét egy évtizedig töltötte be, döntését azzal indokolta, hogy Viktor Klima pénzügyminiszter személyében megtalálta utódját. Február 17. - Az 1996 novemberében alakult román koalíciós kormány drasztikus gazdasági megszigorító intézkedéseket jelentett be. Ciorbea válságprogramja nagyarányú áremeléseket, a privatizáció felgyorsítását, a gazdasági szerkezet átalakítását tűzte ki célul. Február 23. - Borisz Jelcin államfő 1996. novemberi szívműtéte, majd tüdőgyulladása után első ízben jelent meg a nyilvánosság előtt, s újult erővel látott a kormány munkájának átalakításához. Március 1. - Rendkívüli állapotot léptetett életbe a tiranai kormány, a piramisjátékok bukását követően ugyanis polgárháborús helyzet alakult ki Albániában. Az ország valósággal két részre szakadt, a déli lázadók akciói miatt később nemzetközi erők vonultak be Albániába. Március 18. - Kelet-Jeruzsálemben, az arabok heves tiltakozása ellenére, hozzáfogtak 6500 új zsidó lakás felépítéséhez. Benjamin Netanjahu kabinetjének döntése azt eredményezte, hogy az 1993-ban kezdődött közel-keleti békefolyamat a mélypontjára zuhant. Április 2. - Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök Moszkvában aláírta a két ország közötti államszövetségi szerződést. Jelcin az utolsó pillanatban meggondolta magát, s a tervezettnél jóval szűkebb jogköröket magába foglaló dokumentumot látott el kézjegyével. Április 13. - Megtartották a márciusról elhalasztott parlamenti felsőházi és helyhatósági választásokat Horvátországban. Április 19. - Az antikommunista erők szövetsége, az Egyesült Demokratikus Erők elnevezésű koalíció nyerte meg az előrehozott választásokat Bulgáriában, az új kormányfő Ivan Kosztov lett. Április 21. - Némi meglepetésre feloszlatta Jacques Chirac államfő a francia nemzetgyűlést, s bejelentette, hogy előrehozott választásokat tartanak. Április 22. - Kiszabadították a limai japán nagykövetségen tavaly december 17-e óta fogva tartott túszokat. A kommandósakció során valamennyi gerillát lemészárolták. Május 1. - Parlamenti választásokat rendeztek Nagy-Britanniában, a Munkáspárt 18 évi szünet után elsöprő győzelmet aratott a konzervatívok fölött. A miniszterelnöki székben Tony Blair foglalta el John Major helyét. Május 16. - A zaire-i diktátor, Mobutu Sese Seko elmenekült Kinshasából, s 32 évi uralom után a marokkói száműzetést választotta.. Az MH helyszíni tudósításban számolt be a Laurent Kabila vezette erők győzelméről. Az ország nevét Kongói Demokratikus Köztársaságra változtatták. Május 24. - A NATO-tagságról és az államfő közvetlen választásának lehetőségéről tartottak népszavazást Szlovákiában. A referendum érvénytelen volt, mivel a szavazóknak mindössze 9,6 százaléka adta le voksát. Május 27. - Párizsban ünnepélyesen aláírták a NATO és Oroszország kapcsolatait szabályozó alapokmányt. Június 11. - A francia választásokon 44 százalékos többséget szereztek a szocialisták, a kommunisták és a zöldek. Június 15. - Franjo Tudjmant már az elnökválasztás első fordulójában újabb öt évre Horvátország elnökévé választották. Június 18. - Necmettin Erbakan benyújtotta lemondását. Törökország első iszlamista kormányfője azért kényszerült erre a lépésre, mert a kormánykoalíció elveszítette többségét a parlamentben. Az új kormányalakítással a köztársasági elnök Mesut Yilmazt, a konzervatív Haza Pártjának vezetőjét bízta meg. Június 22. - Denverben a hét legfejlettebb ipari ország csúcstalálkozóján először vehetett részt tanácskozási joggal Borisz Jelcin. Július 1. - Hongkong 156 évi brit uralom után visszatért a Kínai Népköztársaság fennhatósága alá. Július 3. - Biljana Plavsics elnök feloszlatta a parlamentet a boszniai Szerb Köztársaságban, s új választásokat írt ki szeptember 1-jére. Plavsics - az SFOR támogatásával - nyíltan szembefordult Radovan Karadzsics híveivel. Július 5. - Az exkommunista Hun Sen kambodzsai társminiszterelnök csapatai támadást indítottak a másik társminiszterelnök, Norodom Ranarridh herceg egységei ellen. Norodom Szihanuk fiát elűzték az országból. Július 8-9. - A NATO-tagállamok madridi csúcstalálkozóján a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot meghívták a csatlakozási tárgyalásokra. Július 14. - Madridban és a spanyol nagyvárosokban több millióan tüntettek a baszk terrorszervezet ellen, miután az ETA meggyilkolt egy túszul ejtett tisztségviselőt. Spanyolországban ennyien még nem demonstráltak a terrorizmus ellen. Július 19. - Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) felújította az 1996 februárjában felmondott tűzszünetet. Július 23. - Napvilágra kerültek a svájci „alvó számlák”. A Svájci Bankszövetség 28 országban közzétette a számlatulajdonosok nevét. Augusztus 29. - Algériában több mint 300 civilt, köztük asszonyokat és kisgyermekeket mészároltak le vadállati kegyetlenséggel a terrorkommandók. A fundamentalisták és a rendfenntartók közötti harc eddig 65 ezer áldozatot követelt. Szeptember 4. - Egyetlen nap alatt négy robbantásos merényletet követtek el Havannában szállodákban, illetve a belvárosban. 1997-ben tucatnyi esetben idegenforgalmi pontok ellen intéztek akciókat Kubában. Szeptember 7. - Marokkóban meghalt Mobutu. Szeptember 21. - A Szolidaritás Választási Akció nyerte meg a lengyelországi parlamenti választásokat, ezzel felváltva az 1993 óta kormányzó baloldali koalíciót. A rendszerváltozás után immár a nyolcadik kabinet kezdi meg munkáját. Október 8. - Észak-Koreában véget ért a Kim Ir Szen halála után elrendelt hároméves gyász. A néhai diktátor fiát, Kim Dzsong Ilt a Koreai Munkapárt főtitkárává választották, s ezzel hivatalosan is ő lett az ország első számú vezetője. Október 9. - Az olasz kormányt az 1998-as költségvetési tervezet vitájában először megbuktatták, majd mégis a hatalomban tartották a kabinetet addig kívülről támogató kommunisták. Október 13. - Történelmi kézfogásra került sor Tony Blair brit kormányfő és Gerry Adams, az IRA politikai szárnyának tartott Sinn Féin északír katolikus szervezet vezetője között Belfastban. Október 27. - A New York-i értéktőzsde Dow Jones ipari átlagindexe történetében mélypontra zuhant a hongkongi tőzsdekrach nyomán. November 14. - Irak kiutasította országából azt az ENSZ-bizottságot, amely a tömegpusztító fegyverek felkutatását és megsemmisítését kapta feladatként. Szaddám Huszein ezzel ismét háborús konfliktus közelébe sodorta Irakot. November 17. - A Dzsamáa Iszlámija szélsőséges szervezet 58 külföldi turistát és négy egyiptomit mészárolt le Luxorban. 1992 óta 92-re emelkedett a külföldi áldozatok száma Egyiptomban. A hatóságok az elmúlt öt évben 63 terroristát végeztettek ki. November 24. - Csődöt jelentett Japánban a negyedik legnagyobb brókerház - a második világháború óta ez volt a legkomolyabb pénzügyi kudarc a szigetországban. November 30. - Václav Klaus cseh kormányfő lemondott. A jobbközép kabinet vezető pártja körüli korrupciós botrány késztette erre a lépésre. December 5. - Összesen 57 milliárd dolláros segélycsomagot kapott a Koreai Köztársaság, ebből 21 milliárdot az IMF szavazott meg. Az ország történetének legnagyobb pénzügyi segélyét Dél-Koreában szégyenletesnek minősítették. December 13. - Az Európai Unió luxembourgi csúcstalálkozóján úgy döntöttek, hogy a csatlakozási tárgyalások első körét Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovéniával és Ciprussal kezdik meg március végén-április elején. A döntés miatt Törökország megsértődött, s az EU elleni politikai lépéseket helyezett kilátásba. December 16. - A NATO külügyminiszterei Brüsszelben aláírták a három tagjelölttel a csatlakozási jegyzőkönyvet, amelyet a tagállamok parlamentjeinek kell ratifikálnia.