Magyar Hírlap, 1998. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHIRADÓ Herzog a kirgizeknél (MTI) Roman Herzog német államfő vasárnap reggel háromnapos hivatalos látogatásra Kirgizisztánba érkezett. Herzogot a biskeki repülőtéren kato­nai tiszteletadás mellett Aszkar Aka­­jev kirgiz elnök fogadta. A német el­nök az első nyugati államfő, aki az 1991-ben függetlenné vált közép-ázsiai országba hivatalosan ellátogat. Herzog látogatása annak elismerését jelzi, hogy Kirgizisztán a demokrácia és a gazdaság fejlődésében jelentős eredményeket ért el. A német államfő találkozik a mintegy 20 000 főt számláló kirgizisztáni német kisebbség képviselőivel is. Légicsapás a Hezbollahra (MTI) Az izraeli légierő gépei Dél-Libanonban támadást in­dítottak a Hezbollah Irán-barát szélsőséges szervezet feltéte­lezett állásai ellen. A vadászbombázók a Bejrúttól 40 kilomé­terre délre fekvő Iklim at-Tuffáh hegységben lévő célpontok­ra lőttek ki rakétákat. A libanoni hadsereg és a Hezbollah légvédelme viszonozta az izraeli vadászbombázók tüzét, arra kényszerítve a gépeket, hogy nagy magasságba emelkedve ki­kerüljenek az ütegek lőtávolságából. Szemtanúk elmondása szerint a támadások helyszínén sűrű füst gomolyog. Kínai költőket tartóztattak le (MTI) A kínai rendőrség letartóztatott négy máskéntgondol­­kodó költőt, akik arra készültek, hogy kiadjanak egy nem hi­vatalos irodalmi folyóiratot. Egy hongkongi székhelyű embe­­rijog-védő szervezet vasárnap közzétett tájékoztatása szerint a Kína délnyugati részén fekvő Kujcsou tartomány székhe­lyén, Kujjangban hétfőn vették őrizetbe a költőket. A rend­őrök átkutatták a négy irodalmár - Ma Cse, Vu Zso-haj, Hszi­­ang Csin-zsen és Ma Csiang - lakását, és elkobozták több írás vázlatát, valamint zsebnoteszeket. Ausztrálok a köztársaságért (MH) A legújabb közvélemény-felmérés szerint Ausztrália lakosainak 67 százaléka nem akarja, hogy a brit királynő ma­radjon továbbra is az ausztrál államfő. A monarchia fenntar­tását csak 27 százalék támogatja. A többi megkérdezett hatá­rozatlan az ügyben. Ausztráliában nagyszabású kampány fo­lyik a monarchia ellen. A köztársaságpártiak mától tíznapos konferencián vitatják meg az államformaváltást. Abban re­ménykednek, hogy három éven belül elnökválasztást tarthat­nak az országban. A parlament kétharmados többséggel dönthetne, melyik jelölt kerüljön az ország élére. Emlékmű a romáknak (MTI) Emlékművet állítottak az ausztriai Felsőőrön (Ober­wart) az 1995 februárjában elkövetett csőbombamerénylet roma áldozatainak. A vasárnapi leleplezési ünnepségen mintegy 250 ember gyűlt össze, köztük Karl Stix burgenlan­di tartományi főnök és Peter Kostelka, a kormányzó Oszt­rák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) frakcióvezetője.A felsőőri cigánytelepen 1995. február 5-én éjszaka négy férfi - Peter Sárközi, Karl és Erwin Simon, valamint Karl Horvath - megpróbált eltávolítani egy„Romák, menjetek vissza Indiá­ba!” feliratú táblát, de ezzel működésbe hoztak egy robba­nószerkezetet. A csőbomba mindannyiuk életét kioltotta. Halálos ítéletek Egyiptomban (MTI) Az egyiptomi katonai bíróság vasárnap halálra ítélte a Dzsamáa Iszlámija nevű szélsőséges szervezet két feltétele­zett vezetőjét. A perben 65 muzulmán szélsőséges, a betiltott szervezet tagjai és szimpatizánsai ügyében hirdettek ítéletet. A halálos ítéleteken kívül egy vádlottat életfogytiglani bör­tönre, négy szélsőségest 15 év szabadságvesztésre, 26 vádlot­tat egy és tíz év közötti börtönre ítéltek, míg 32 vádlottat fel­mentettek. A perbe fogott szélsőségeseket a politikai és tár­sadalmi élet kimagasló személyiségei elleni merényletek ki­­tervelésével vádolták. A szervezet követte el többek között november 17-én a Luxor közelében fekvő Hatsepszut-temp­­lom előtti vérfürdőt, amelyben 58 turistát és négy egyiptomit mészároltak le. KÜLFÖLD Diplomáciai erőpróba Irak körül • Folytatás az 1. oldalról Az elutasítás mintegy 4 ezer­­amerikai katonát és több tu­cat Szaúd-Arábiában állomá­sozó amerikai harci repülőgé­pet érint. A közel-keleti válság má­sik szálán továbbra sincs ha­ladás. Jasszer Arafat palesz­tin vezető az Albrighttal folytatott vasárnapi megbe­szélésein visszautasította az izraeli csapatok ciszjordániai kivonására tett újabb izraeli javaslatot. Albright elhamarkodott­nak nevezte Arafat válaszát, és arra kérte őt, hogy gondol­ja át újra a javaslatot. Koráb­ban Londonban Albright ugyancsak keményen fogal­mazott Irakról: „az erőszak alkalmazása jelentős ered­ményt hozna. Fogy az idő az iraki válság diplomáciai ren­dezésére” - mutatott rá az amerikai külügyminiszter, aki tegnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Jasszer Arafat palesztin elnök­kel találkozott Jeruzsálemben. Irak bármilyen támadása a tér­ség államai ellen viszontlépést vált ki. „A válasz gyors és haté­kony lesz” - ígérte Albright, aki még három államot látogat meg a héten: Kuvaitot, Szaúd- Arábiát és Bahreint. Cook brit külügyminiszter kijelentette: „Szaddám Huszeinnek nem lehet kétsége afelől, hogy ezt a küzdelmet meg akarjuk és meg is fogjuk nyerni.” A hét elején Chirac francia elnök megbízottja, valamint a török diplomácia feje Irakban pró­bál kompromisszumos megol­dást találni. Az iraki válság békés ren­dezésében érdekelt országok sorából többen igyekeznek diplomáciai pályán tartani a konfliktust. Tegnap Poszuval­­juk orosz külügyminiszter in­dult a héten másodszor is út­nak Irak felé, hogy Jelcin el­nök javaslatát ismertesse az ország vezetőivel. Az orosz diplomata elismerte, hogy „igencsak nehéz lesz a dolga”. Franciaország kedden küld különmegbízottat Chirac el­nök üzenetével Bagdadba, s a francia államfő szombaton el­árulta: az üzenet világossá te­szi, Irak milyen következmé­nyekkel számolhat. Kofi Annan, az ENSZ fő­titkára javasolja az olaj-élel­miszer csereprogram kibőví­tését, amelynek körében Irak 2 milliárd dollár értékű olajat exportálhat. Albright kifej­tette: „általánosságban szól­va nem vagyunk ellene a bő­vítésnek.” Osztrák szakértők kevéssé tartják való­színűnek, hogy Brüsszelben kedvezően bírálják el a bécsi kérést: adjon az Euró­pai Unió különtámogatást a száz kilomé­teresre kieresztett határ menti övezetek­nek. Ausztria közben szövetségesekre talált. A Grazban a napokban megren­dezett nemzetközi konferencián vala­mennyi EU-régió képviseltette magát, amely közösségi taggá váló keleti ország­gal határos. A felvételre váró szomszédok közül a legfejlettebb ország bruttó nemzeti össz­terméke is csak az EU-átlag 55 százalékát éri el, a leggyengébb viszont húsz százalék körüli. A Grazban a stájer tartományfő­nök meghívására összegyűlt regionális po­litikusok közös dokumentumban fordul­nak az Európai Unióhoz: különprogra­­mot sürgetnek, amely e különösen nehéz helyzetben lévő határ menti területeket átsegíti a gondokon. A brüsszeli program­ra, a támogatási pénzek emelésére azért is szükség van, mert az érintett területek sa­ját forrásból nem növelhetik strukturális beruházásaikat az EU-régiókban - ezt az Európai Unió ellentétesnek tartja a tisz­tességes verseny szabályaival. Közben gazdaságkutatók, bécsi és brüsszeli osztrák szakértők taglalják, milyen esélye van a Brüsszelhez intézett osztrák támogatási kérelemnek, ame­lyet Ausztriában a határ menti területek sanyarú helyzetéről szóló nyilatkozatok kísérnek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szélső­­jobboldali Szabadságpárt vezére, Jörg Haider kereszteshadjáratot hirdetett a reformországok EU-csatlakozásával szemben. Emellett hiba csúszott az osztrák ér­vek brüsszeli képviseletébe: a Bizottság a keleti bővítésről tárgyaló EU-küldött­­ségekbe nem választott be osztrák tagot. A minap meghozott brüsszeli döntés va­lószínűleg arra vezethető vissza, hogy Ausztria nem harcolt elég elszántan a képviseletért, pedig a Bizottság belső piaci kérdésekben illetékes osztrák igaz­gatóhelyettese, Heinz Zourek egyike volt a tagjelölteknek. Osztrák félelmek szerint ezzel Bécs fontos lehetőséget szalasztott el. A keleti bővítéssel szembeni ausztriai hangulatkeltéssel egy időben alakul vi­szont az ellentábor is: Gerhard Jellasitz, Burgenland néppárti tartományi főnök­helyettese az általa alapított EU-Keleti Fórum első, kismartoni tanácskozásán a bővítés szükségszerűsége mellett érvelt. Mint mondta, a ma már mindenütt, Bur­­genlandban is megtelepedett multinacio­nális cégek csak akkor tudnak tovább terjeszkedni, ha megfelelőek a körülmé­nyek - ez viszont az EU keleti bővítésé­től várható. Míg Jellasitz a kismartoni Esterházy-kastélyban a keleti bővítés, a Pannon Eurorégió érzelmi motívumairól is beszélt, a gazdaságkutató Fritz Breuss a számok nyelvén beszélt: a keleti bőví­tés Ausztriának, különösen Burgenland­­nak tiszta nyereség. Ha e folyamatnak vannak is vesztesei, ők a kontinens pe­rifériáján találhatóak. A szakember az ausztriai munkahelyeket nem látja iga­zán veszélyben. Jellasitz a keleti fórum vitáival éppen a félelmek eloszlatására szeretne lehetőséget nyújtani: a követke­ző rendezvény a térség régi és új főváro­sa - Sopron és Kismarton/Eisenstadt - vezetőinek kerekasztal-beszélgetése lesz. • Szászi Júlia Bécs HÁTTÉR Keleti szomszéd, nyugati gond Az Egyesült Államok politi­kusai továbbra is fenntartá­sokkal kezelik a szlovák ve­zetőség politikáját, derült ki Michal Kovác államfő utolsó hivatalos külföldi útján. MH-Pozsony „Európa térképe ma lyukas” -jellemezte Szlovákia helyze­tét az amerikai külügyminisz­ter a múlt szerdán tartott találkozón, hangsúlyozandó, mennyire fontos Pozsony csatlakozása az integrációs in­tézményekhez. Albright sze­rint igen fontos, hogy az ellen­zék minél egységesebben lép­jen fel a demokratikus fejlő­désért. Tapasztalatai szerint ugyanis a szomszédos orszá­gokat is aggasztja a szlovákiai demokrácia állapota. Benja­min Gilman, a külügyi bizott­ság elnöke az államfőnek el­mondta: véleménye szerint a pozsonyi kormány nem tesz meg mindent a NATO-tagsá­­gért. A legélesebben Steny Hoyer, a kongresszus helsinki bizottságának tagja fogalma­zott: rendkívül aggasztónak minősítette a kormány hajla­mát arra, hogy korlátozza a demokrácia alapelveinek ér­vényesülését. Kétségeit fejez­te ki a szeptemberi parlamen­ti választások tisztaságát ille­tően is, és bejelentette, hogy azokon részt vesznek ameri­kai megfigyelők. Az amerikai külügyminisz­térium pénteken közzétett 1997-es emberi jogi jelentése ugyancsak megállapítja, hogy tavaly folytatódtak Szlovákiá­ban a nyugtalanító tenden­ciák, mindenekelőtt az ellen­zéki véleményekkel szembeni türelmetlenség és a hatalom központosítása. A legszembe­tűnőbben ez a májusi népsza­vazás megakadályozásában, illetve Frantisek Gaulieder képviselőnek a parlamentből való kizárásában mutatkozott meg. Tovább tart a közszolgá­lati médiumok politikai ellen­őrzése, a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica Slovenská nem hagyott fel a háborús szlovák állam rehabilitálásá­nak kísérletével, és nem szüle­tett meg az ígért kisebbségi nyelvtörvény. Michal Kovác valamennyi tárgyalópartnere nagyra érté­kelte az államfő ötéves tevé­kenységét mint olyan politi­kusét, aki nyitottan fogadta a nyugati bírálatokat, és min­dent megtett a problémák megoldásáért. Steny Hoyer „a demokrácia, az emberi jogok, a jogállam fáklyavivőjének” nevezte Kovácot, aki viszont arról próbálta meggyőzni az amerikai vezetőket, hogy a szlovákiai gondok csak átme­netiek, az országnak van elég ereje a megoldásukhoz. • Sándor Eleonóra Washington elköszönt Kováctól „A jogállam fáklyavivője” Halálra ítélve Iránban Reuter „illogikusnak” nevezte teg­nap egy teheráni szóvivő azt, hogy Bonn az iráni-német kapcsolatokat összekapcsolja egy német üzletember halálra ítélésével. Helmut Hofer hamburgi üzletembert azért akarják kivégezni, mert állító­lag szexuális kapcsolatot léte­sített egy muzulmán nővel. A Bild am Sonntag című német lap egész oldalas képet közölt arról, hogy miként kö­veznek halálra Iránban egy férfit. A kép aláírása: „így fog­nak kivégezni egy németet is.” Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter tegnap a bonni kormány megdöbbenését fe­jezte ki amiatt, hogy egy né­metet halálra ítéltek. Felszólí­totta Teheránt, hogy bocsássa szabadon a német polgárt és megjegyezte azt is, hogy a két ország kapcsolatai látják ká­rát, ha nem ez történik. Hofer német üzletembert tavaly szeptember 21-én tar­tóztatták le. A német lap sze­rint egy mashadi üzleti út so­rán beleszeretett egy 27 éves hajadon medikába és egyszer meg is csókolta. Irán iszlám törvénykezése szerint halálbüntetés vár arra a nem muzulmán férfira, aki házasságtörést követ el egy muzulmán nővel - de az ed­digi híradásokban nem sze­repelt, hogy a nő férjezett lett volna. A nőt 99 korbács­ütésre ítélték. Hírmagyarázók szerint az iráni klérus ekképpen akar visszavágni a nyitni próbáló Khatami elnöknek, aki javíta­ni szeretné Teherán kapcsola­tait a Nyugattal. Harcok Libanonban Reuter Ropogtak a fegyverek pénte­ken a libanoni Bekaa-völgy­­ben, és vasárnap tízezer dühös gyászoló jelenlétében temet­ték el az összecsapások egyik áldozatát. A feszültség tapint­ható, az egyik felbujtót a had­sereg keresi, s a polgárháború kiújulásától tartanak. A hadsereg katonái teg­nap is Szobhi Tufaili sejket, a hírhedt Irán-barát Hezbollah nevű fegyveres szervezet val­lási vezérét keresték. Hívei a hét végén Baalbekben meg­szálltak egy iskolát, és a tűz­harcban mintegy félszázan - civilek és fegyveresek - vesz­tették életüket. Tufaili sejk al­­vezérét, Hadr Tlaisz sejket tegnap temették, és a tízezer dühös ember (nagy szám ez a Bekaa-völgyben) visítva át­kozta a Hezbollah jelenlegi vezérét Hasszán Naszrallah sejket, valamint Libanon mi­niszterelnökét, Rafik al-Hari­­rit. A háttérben az áll, hogy a síita Hezbollah, amely a múltban is és ma is Teherán befolyása alatt áll, híven tük­rözve az iráni belpolitikai vál­tozásokat, kettészakadt. Tu­faili sejk az elvakult, fanati­kus, terrorista, emberrabló Hezbollah (és a néhai Kho­meini) híve. Naszrallah sejk, a mostani Hezbollah-vezér Khatami iráni elnök mérsé­kelt politikáját támogatja, s ez egyezik Harari libanoni kor­mányfő szándékaival is. 1998. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Kedvelik Clintont MTI/Reuter Clinton amerikai elnök nép­szerűbb, mint valaha. A szex­botrány ellenére a legújabb közvélemény-felmérések szerint hivatali tevékenysé­gének mutatói csúcsokat döntögetnek. Az újabb szexbotrányt ki­váltó Monica Lewinsky ügy­védje - William Ginsburg - az NBC tévében tegnap kije­lentette: „az ügy elenyészik, Clinton hivatalban marad, re­méljük, a gazdaság jól alakul, lesz munkánk is, egyszóval minden rendben lesz.” A felmérések egészen más­fajta megközelítést sugallnak az amerikai közvélemény ré­széről. A The Washington Post vasárnapi számában köz­zétett eredmények tanúsága szerint a megkérdezettek 67 százaléka elégedett Clin­ton elnöki tevékenységével. Csaknem kétharmaduk úgy véli, hogy a gusztustalan talál­gatások áradatát felszínre ve­tő szexbotrányban vájkáló nyomozás mögött valójában az elnök politikai ellenfelei­nek az összeesküvése húzódik meg. Ötvenhat százalékuk mindazonáltal úgy véli, hogy az elnök a bajokat kizárólag magának köszönheti. Kéthar­maduk vallja, hogy a szexuális kapcsolat miatt az elnöknek nem kell lemondania. Hason­ló azok aránya, akik úgy gon­dolják, hogy Clinton történel­mi helyét az amerikai elnökök arcképcsarnokában szemé­lyes botrányai fogják kijelöl­ni, nem pedig kormányzási teljesítménye. A megkérdezettek 65 szá­zaléka szerint az ország szeke­re megfelelő irányban halad, a többség nagyon elégedett. Emlékezés a véres vasárnapra Londonderryben tegnap is megemlékeztek a 26 évvel ezelőtti véres vasárnapon meggyilkolt katolikusokról. A felvo­nulók üdvözölték, hogy a brit kormány új vizsgálattal próbálja kideríteni, mi történt 1972. január 30-án, amikor brit ejtőernyősök tüzet nyitottak a tömegre. A beavatkozásnak 14 halálos áldozata volt. A katolikus közösség soha nem kételkedett abban, hogy az igazság kiderül - mondta Jean Hegarty, az egyik áldozat testvére FOTÓ: REUTERS - RUSSELL BOYCE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javításának támogatására Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázatot hirdet a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javításának támogatására. Ennek keretében az alábbi jogcímeken lehet pályázatot benyújtani: 1. 1998 II. félévében esedékes nem­­­­­zetközi tudományos-műszaki kon­ferenciákon történő részvételre, előadás tartása esetén. Pályázni le­het vagy utazási költség vagy re­gisztrációs költség elnyerésére. 2. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési eredmények elterjeszté­sével, illetve ismeretszerzéssel köz­vetlenül összefüggő tudományos konferenciák rendezéséhez, ameny­­nyiben a konferenciára Magyaror­szágon, 1998 II. félévében kerül sor, illetve ha a szervezési költségek már a jelzett időszakban jelentkez­nek. A támogatás mértékére a ren­dezvény költségeinek max. 50%-a, de a jelentősebb nemzetközi szer­vezetek által kezdeményezett ren­dezvények esetében max. 600 E Ft, egyéb esetben max. 300 E Ft lehet. Magyar intézményeknek nemzet­közi intézményben viselt tagságá­val összefüggésben jelentkező 1998. évi tagsági díjak. Pályázati nyomtatványok az OMFB Mecenatúra Pályázati Irodán vehe­tők át (Budapest V., Szervita tér 8. II. em. 215.) munkanapokon 9 és 12 óra között. Az OMFB és az MTESZ, illetve a Magyar Innovációs Szövetség meg­állapodása alapján pályázati nyom­tatványok a szegedi, miskolci, vesz­prémi, debreceni, pécsi és székesfe­hérvári MTESZ-, illetve MISZ-iro­­dán, illetve a Pécs-Baranya Keres­kedelmi és Iparkamaránál is átvehe­tők. A pályázatoknak kizárólag postai úton történő beadási határideje a postabélyegző szerint 1998. március 13-án 24 óra MH 748

Next