Magyar Hírlap, 1998. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-13 / 37. szám
1998. FEBRUÁR 13., PÉNTEK Magyar Hírlap 11 HÁTTÉR - BELFÖLD Speciális nyomozó, illetve koordináló csoportot állított fel tegnap az Országos Rendőr-főkapitányság vezetése a Fenyő János elleni gyilkosság felderítésére. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság keretein belül működő egységet Németh László ezredes, a KBI gazdaságvédelmi főosztályának vezetője irányítja. Három csoportra bontva végzik a felderítést. A gyilkossági szakemberek munkáját Kovács Lajos alezredes irányítja. A Farkas Helga-gyilkosság rejtélyének megoldásában kiemelkedő szerepet játszó neves nyomozó az elkövetkezendő időszakban csak ezzel az ügygyel foglalkozik majd. A szervezett bűnözés elleni szakmai teamet Bodnár László, a KBI osztályvezetője, míg az ügy gazdasági és üzleti hátterét felderítő egységet a már említett Németh László vezeti. A rendkívül kiterjedt nyomozásba számos külső társzerv, így a polgári titkosszolgálat is bekapcsolódott. A Nemzetbiztonsági Hivatal több szakembert is delegált a különleges nyomozói csoportba. A rendőrség vezetése várhatóan a feladatok meghatározása után dönt arról, hogy milyen eszközöket, és milyen létszámú szaknyomozói gárdát bocsát a speciális egység rendelkezésére. Tegnap délelőtt folytatták az éjszaka beállta miatt félbehagyott helyszíni szemlét a rendőrségi szakértők a Margit utcában. A gyilkosság környékét a lehető legaprólékosabban átkutatták, de még így is hiányzott több lövedék, illetve töltényhüvely, amelyből délutánig huszonkettőt találtak. A lövedékek között akadt, amelyik a gépkocsiról vagy a falról visszapattanva a gyilkosság helyszínétől több mint tizenöt méterre hevert az úton. Egy nyomozócsoport tegnap a merénylet közvetlen környékének lakóit kereste fel, illetve a tágabb környezetben, a szomszédos utcákban szólítgatták meg a járókelőket, s próbáltak meg minél többet felkutatni azok közül, akik a merénylet időpontjában a környéken tartózkodtak. Reményeik szerint a többnapos kutatás segíthet tisztázni, hogy mikor és milyen irányból érkezett a támadók autója, illetve a menekülési útvonalat is sikerül pontosítani. „Vallatják a bűnjeleket” A rendőrség laboratóriumában megkezdték a gyilkos által hátrahagyott ruhadarabok, kabát, sapka és kesztyű „vallatását”. A nyomozás vezetői komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy az eldobott sapkában esetleg fellelhető hajszál segíthet a tettes majdani egyértelmű azonosításában. Egy ilyen bizonyíték még egy évtized múlva is perdöntő lehet. Lakossági bejelentés érkezett két gyanúsan viselkedő személyről, akik nem sokkal a merénylet előtt terepszemlét tartottak a Margit utca környékén. A két férfi gépkocsival távozott, amelynek rendszámát egy tanú felírta. Ez alapján jutottak nyomukra, ám a gyilkossághoz semmi közük nem volt. Ám a munka nem volt hiábavaló: mint kiderült, egy gépkocsitolvaj párosra figyeltek fel a lakók, akik éppen terepszemlét tartottak. A tanúkutatás mellett a rendőrségen megkezdték Fenyő János munkatársainak, illetve a biztonsági szolgálat tagjainak kihallgatását. A rendőrség illetékese elmondta, hogy a kihallgatások „nagyüzemben folynak”, s délután egy olyan testőrt is meghallgattak, aki már megvált a cégtől. Az bizonyosnak látszik, hogy a támadáshoz közvetlenül senkinek nincs köze ebből a körből. Azt azonban nem lehet kizárni - s ez további vizsgálatokat igényel -, hogy a biztonságiak közül esetleg valaki összejátszott a merénylőkkel. Ilyenformán a nyomozók kérdései elsősorban arra irányultak, hogy ki mennyit tudott Fenyő János aznapi programjáról, a gépkocsi várható útvonaláról, s kivel konzultáltak a merényletet megelőzően. Ugyancsak kíváncsiak voltak az áldozat szokásaira, amelyek kiszivárogtatása segíthette a bűnözők dolgát. Fenyő a gyilkosságot megelőzően nem sokkal indult el a székházból, ám nem azon az útvonalon ment, amelyet nap mint nap használt. Ilyenformán különösen fontosak lehetnek ezek az információk. Bizonyossá vált továbbá, hogy tegnap már elutazott volna a Vico elnöke, sőt lapunk úgy tudja, hogy február végére Miamiba két repülőjegyet foglaltatott. Az ellopott autó titka A rendőrök megkezdték közvetlen kollégáinak, majd üzlettársainak kihallgatását is. Várhatóan ma már olyan személyekkel is szót váltanak, akik például bírósági perekben ellenérdekeltségű cégeket képviselnek. Miután Fenyő János korábban fenyegetve érezte magát, állandóan magánál hordta önvédelmi fegyverét. Az elmúlt hónapokban azonban kimondottan nyugodtnak látszott. Az utóbbi időben többnyire maga vezette autóit. A megtámadott 600-as luxus Mercedest Fenyő viszonylag ritkán használta. Gyakorta egy új FIAT-tal, egy Porschéval, illetve egy Mercedes terepjáróval - ez utóbbi állítólag páncélozott volt - közlekedett. Lapunk úgy értesült, hogy a nyomozás egyik szála éppen a Mercedes lesz. Ezt a nagy értékű autót ugyanis egyszer már ellopták. A bezárt, de néhány percre magára hagyott járművet a Vico-székház elől vitték el. A kocsiban hagyott rádiótelefonját feltárcsázva Fenyő János még beszélt is néhány mondatot a feltehetően jugoszláv tolvajokkal. Az autónak azonban akkor nyoma veszett. Hónapok el- Zöldszám A rendőrség a közelmúltban történt boltosgyilkosságok miatt létrehozott 06-80-32-32- 32-es zöldszámon is várja a Fenyő János elleni merénylettel kapcsolatos információkat teltével a szerb határon tartoztatták fel a határőrök, s ezután került vissza a Vico tulajdonába. A rendőrség most leporolja ennek a bűncselekmények az aktáit is. Annál is inkább, mivel a gyilkosságot egy jugoszláv gyártmányú fegyverrel követték el. Véletlenszerű volt a helyszín kiválasztása Egy rendőrségi szakértők véleménye szerint a helyszín kiválasztása véletlen lehetett. Erre utal az a tény, hogy Fenyő csak alkalomszerűen járt erre gépkocsival. Nagy valószínűséggel a gyilkosok követték a Mercedest, s ha a Margit utcai lámpánál nem lett volna megfelelő alkalom, akkor néhány közlekedési lámpával később követték volna el a bérgyilkos támadást. A szakértő úgy vélte, nem a gyilkosság megrendelője ragaszkodott a látványos nyíltszíni támadáshoz. Külföldi példák szerint többnyire csak magára az emberölésre korlátozódik a megállapodás és általában a bérgyilkos dönti el, hogy miként végez a célszeméllyel. Nem lehet kizárni, hogy a tettes saját „hírnevének” öregbítése céljából, vagyis későbbi árfolyamának felhajtása miatt választotta ezt a módszert. A tett esetében valószínűleg az időpont volt a meghatározó, mivel egy nappal később már utazni, síelni készült. A gyilkos hétköznapi külseje ideális volt egy ilyen jellegű leszámolásához, könynyen elvegyülhetett a tömegben anélkül, hogy bárki felfigyelt volna rá, míg elrettentő, marcona külsővel ez nehezen tehette volna meg. A bérgyilkosság összegéről egyelőre nem tudott biztosat mondani a szakértő. Mint mondta, a hazai gyakorlatban volt rá példa, 10-20 ezer forintért is vállalkoztak gyilkosságra, ám egy ilyen munka honoráriuma feltehetően milliókban mérhető. • Gaál Zoltán A bérgyilkos bizonyítani akart? Szuperzsaruk nyomoznak Nikolits: Fenyőt nem figyelte a titkosszolgálat A szerda esti leszámolás miatt a rendőrség, a határőrség és a titkosszolgálatok is együttműködnek majd. A Magyar Hírlapnak Nikolits István úgy fogalmazott, hogy kőkemény és maximális támogatást nyújtanak a szakszolgálatok a belügyi szerveknek. A titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter biztos abban, hogy több szálon és nem csak hagyományos szakszolgálati beavatkozással segítik a rendőrséget és a határőrséget. Lapunk kérdésére: megfelel-e a valóságnak az a hír, hogy a meggyilkolt sajtócézár Fenyő Jánosnak 500 millió forintos tartozása van, illetve vagyonának egy részét már külföldre menekítette. Nikolits István elmondta, hogy minden eddig napvilágot látott hírt és feltételezést ellenőrizni kell. A Magyar Hírlap érdeklődésére a tárca nélküli miniszter leszögezte, hogy Fenyő János egy magyar üzletember volt, aki nagyban dolgozott, az elmúlt években azonban nem került a titkosszolgálatok látókörébe. Nikolits István fontosnak tartotta, hogy a merénylőt elkapják, ám szerinte az is lényeges, hogy milyen okokra vezethető vissza a gyilkosság. Ingatlanügyek futószalagon Fenyő János ingatlanügyei vissza-visszatérő szereplői voltak az elmúlt évek híradásainak. A Vico Rt. Törökvészi úti székházáról, a médiacézár sváb-hegyi rezidenciájáról, a Telkiben lévő Erzsébet-tanya helyén kialakított luxuslovardáról, és a Marczibányi téri lőtér területére tervezett épületkomplexumról gyakran szó esett a nem Fenyő-érdekeltségű médiumokban - a híradások legtöbbször kusza tulajdoni viszonyokról, szerződésszegésről, valamint a természetvédelmi és építésrendészeti szabályok megsértéséről számoltak be. A Fenyő János nevéhez kapcsolódó építkezések jellemzője, hogy előbb-utóbb szinte mindegyik a polgárok ellenállásába, majd jogi vitákba, esetleg kifizetetlen építésrendészeti bírságokba torkollott. Az ingatlanügyekben közös az is, hogy általában jó ideig csak találgatni lehetett, valójában ki áll a háttérben. Jó példa erre a Sváb-hegyen felhúzott, betonfallal körülkerített Fenyő-rezidencia. Amikor a XII. kerület polgárai lakossági fórumon léptek fel az erdőirtás ellen, kérve, hogy az önkormányzat fedje fel az építtető nevét, a polgármester egy kanadaiausztráliai céget említett, amellyel a távolság okán nehéz a kapcsolattartás. Beruházóként képbe került egy libériai illetőségű káefté is - arról csak jóval később számoltak be a médiumok, hogy a cég felügyelőbizottságának tagjai a Vico-birodalom alkalmazottai. Nem akarta nyilvánosságra hozni a Vico Rt. nevét a II. kerületi önkormányzat sem, amikor bejelentették a Marczibányi téri lőtér helyén felépülő hatalmas épületkomplexum tervét. A Vico szerződést kötött a Budapesti Polgári Lövészegyesülettel, akié eredetileg a terület volt, ígérve, hogy rendezik adósságukat, és örökös helyet biztosítanak nekik a komplexumban. Végül sem az építkezésből, sem az egyesület adósságának rendezéséből nem lett semmi. A Lövészegyesület, melynek ingatlanát a nem fizetett adósság miatt jelzáloggal terhelték meg, pert indított szerződésszegés címén. Fenyőtelkiben található birtokáról 1994-ben adtak először hírt az újságok. A fokozottan védett területen elhelyezkedő három hektárt mindössze évi százötvenezer forintért adta bérbe a Pilisi Parkerdő Rt. A területen a Vico Rt. hétszázhúsz négyzetméteres, kerítéssel övezett luxuslovardát alakított ki hatósági engedély nélkül. Az elsőfokon illetékes hatóság bontási határozatát a cég megfellebbezte, így az ügy maratoni perbe torkollott. A Vico Rt. egyébként az elmúlt évek híradásai szerint nem mutat túl példás magatartást, legalábbis ami a bírságok fizetését illeti. A II. kerületi önkormányzat például évekig hiába próbálkozott, hogy behajtsa azt a négymillió forintot, melyet a cég Törökvészi úti ingatlanának engedély nélküli kibővítése miatt szabott ki. A Vico Rt. e célból megadott bankszámláján egy vasat sem találtak. • Szentgyörgyvölgyi Arnold A sváb-hegyi Fenyő-villa FOTÓ: MÜLLER JUDIT A fegyver Az északír terroristák is szívesen használják azt az Agram-2000 típusú géppisztolyt, amellyel tegnapelőtt meggyilkolták Fenyő Jánost - tudtuk meg dr. Tóth Istvántól, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztályának vezetőjétől. Jelenleg annak megállapítása folyik, hogy a géppisztolyon talált hangtompítót nagyobb szériában fegyvergyárban avagy kisüzemben állították elő. A fent említett fegyvertípus egyébként behajtható válltámasszal rendelkezik, 9 milliméteres Parabellum típusú lőszert lő ki és háromnégyféle hangtompító is kapható hozzá. Ez a lőszerfajta Magyarországon igen elterjedt, így a tetteseknek nem jelenthetett problémát a beszerzésük. Az osztályvezető cáfolta azokat az információkat, melyek szerint a magyar rendőrség még nem találkozott ezzel a fegyvertípussal. Agram géppisztolyhoz tartozó alkatrészt és tartozékot már találtak más bűncselekmények kapcsán is. A Fradi nem volt eladó Az üzletember többször megfordult a Ferencvárosnál is. Természetesen nem mint egyszerű szurkoló, hanem mint befektető. Valami olyasmit szeretett volna megvalósítani a Fradinál, mint Várszegi Gábor, a Fotex-csoport vezére az MTK-nál. Szívós István kétszer tárgyalt Fenyővel. - Ennek már öt-hat éve - mondta érdeklődésünkre az FTC ügyvezető elnöke. - Meg akarta venni a labdarúgószakosztályt, s már akkor több száz millió forintot áldozott volna erre. Az üzlet mégsem köttetett meg, mert a szakosztály akkori vezetése úgy döntött, hogy a Fradi nem eladó. Fejezetek a sajtóbirodalom céghistóriájából Fenyő János fotóriporter az Egyesült Államokból hazatérve, 1989-ben megalakítja a videoforgalmazással foglakozó cégét, a Vico Kft.-t. Egy év múlva az egyik legolvasottabb hetilap, a Nők Lapja kiadói jogának megvásárlásával kezdi meg médiabirodalma alapjainak lerakását. 1990-ben még mindig kft.-ként működik a cég, amikor a Rádió- és Televízióújság, majd 3 év múlva Népszava is a Vicóé lesz. 1990 végén Fenyő 160 millió forint alaptőkével létrehozza a Vico Press Kiadói Részvénytársaságot. A Vico Kft.-t 1992. december 31-én átalakítják részvénytársasággá. A cég indulóvagyona 600 millió forint, amely 65 millió forint készpénzből és 565 millió forint értékű apportból áll. A cég igazgatóságában Fenyő neve mellett Békési Lajost és Szilvássy Mihályné nevét találjuk, a felügyelőbizottságban Born Ádám és Sárközi Szabolcs mellett dr. Ruzics Gabriella szerepel. A Vasárnapi Híreket 1994 tavaszán szerzi meg a Vico a Pergamen Press Rt.től. A Törökvész utcai székházon a Vasárnapi Hírek mellett ekkor már a Népszava, a Nők Lapja, a Színes RTV Újság és a TV4 szerkesztőségei osztoznak. Százezer dollár kalózkazettákért Az első viharfelhők akkor jelennek meg a Vico-birodalom felett, amikor három filmforgalmazó világcég megelégeli, hogy a Vico nem bíbelődik holmi forgalmazói jogokkal, és rendre jogosulatlanul másol le és hoz kereskedelmi forgalomba sikerfilmeket. A videofilmek miatt több évig pereskedett három nagy amerikai filmstúdió a Vico Rt.-vel. Több filmről (köztük a Micimackó, A smaragd románca és a Nílus gyöngye) valóban bebizonyosodott, hogy engedély nélkül árusította a cég. Fenyő végül egy megállapodás szerint 100 ezer dollárral kárpótolta a cégeket. Ez volt a legnagyobb kiadással járó pere a lezárultak közül. A per előkészítésében részt vevő Párvy Tivadar, a videokazetta-forgalom tisztasága érdekében fellépő ASVA vezetője a kilencvenes évek elején a legnagyobb magyar videokalóznak nevezte Fenyőt. Párvy ekkor már birtokában volt annak a válasznak, amelyet az amerikai filmforgalmazóktól kapott, és amelyből kiderül: a Vico olyan filmeket forgalmaz - ráadásul nem kevés pénzért, nyolcezer forintért - amelyek jogdíját nem fizette meg. Párvy lapunknak elmondta: Fenyő rágalmazásért beperelte, vádat is akart emeltetni ellene, eredménytelenül. A videokazetták tisztaságát vizsgáló ASVA-irodát felkereste a már ekkor is pisztollyal járó Vico-főnök. Fenyő már ’94-ben igyekezett kihasítani egy szeletet a televíziós médiatortából is. A Vico-befolyás alatt álló TV4 szerette volna elérni, hogy egységes arculatú csatornaként jelenjen meg közösen a Szív Tv- vel és az Agro Tv-vel. Ám a Szív Tv és az ATV tulajdonosai nem fogadták el Fenyő feltételeit, ragaszkodtak ahhoz, hogy megőrizhessék önálló arculatukat. A TV4 egyébként másfél év alatt mintegy 100 millió forint veszteséget okozott Fenyőnek. ’94-ben Pest Megyei Hírek néven megyei lapot adtak ki, ám pár hónap múlva eltűnt a piacról. Fenyő nem mondott le a televíziózásról. A Vico Press Rt. 1995. július 5-én megszerezte a Magyar Televízió 1-es csatornáján sugárzott adást megjelentető Stáb Tv Kommunikációs Alkotóközösség Rt. részvényeit. Fenyő János még ugyanez év decemberében 45 millió 970 forint készpénz alaptőkével létrehozza az EKH Egyesült Kiadó Holding Kft.-t. A cég székhelye Maglód, a kft.-t maga Fenyő vezeti. A cégiratok szerint a kft.-t tulajdonló céget a Karib-tengeri St. Vincent sziget fővárosában, Kingstownban kell keresni Maritime Trade Ltd. néven. A Vico Press vége A Vico Press Rt. igazgatósága 1997. május 28-ai ülésén az igazgatósági jegyzőkönyv tanúsága szerint - megállapította, hogy az rt. 1996-ban elveszítette alaptőkéjét és alaptevékenységét. A ’96-os év vesztesége elérte a 133 millió forintot. Az eladósodás oka: nem volt forgótőke, az árbevétel csak késéssel folyt be, a veszteséget külső kamatterhes forrásból kellett pótolni. Az eladósodást csak úgy lehetett kompenzálni, hogy mindent értékesítettünk - állapítják meg az it tagjai. A lapok kiadói jogát már tavaly el kellett adni, mert az alapítónak megingott a bizalma a cég iránt. A cég ’96-ban már csak segédtevékenységet végzett, munkaerő-állományát átengedte az új kiadónak, az EKH-nak. A jegyzőkönyv szerint „a pénzügyi műveletek vesztesége elérte a 427 millió forintot, ami elsősorban abból adódott, hogy a Vico Press volt a Vico Rt. többségi tulajdonosa, és a Vico eredeti vagyona 1995 végére 3 százalékra csökkent.” Hertelendy Gyula könyvvizsgáló a Vico Rt. mérlegéhez fűzött jelentésében leírta, hogy ő javasolta a Vicorészvények értékvesztésének 95 százalékos leírását, de a tulajdonosok ezt a javaslatot nem támogatták. Az igazgatóság ülésén elhangzott: „1996-ban 535,968 millió forint veszteséget ért el a cég (...) az anyagi, pénzügyi helyzete kritikussá vált. A könyvvizsgáló az éves mérleget korlátozó záradékkal írta alá. Hertelendy Gyula lemondott könyvvizsgálói pozíciójáról. • Torkos Matild A Vico Rt. közleménye A Vico Rt. igazgatósága ismételten megerősíti, hogy az egyes nyilatkozatokkal ellentétben minden alapot nélkülöz a híresztelés, miszerint a cégnek tisztázatlan adósságai lennének, tőkéjét vagy annak részét külföldre menekítette volna. A cégcsoport pénzügyi és jogi helyzete stabil. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy egyoldalúan elkötelezett politikai kapcsolatokat ápolt volna. A Vico Rt. mint Magyarország egyik legnagyobb médiabirodalma és annak vezetője, Fenyő János, az általa kiadott orgánumokon keresztül mindig a pártatlanság, a politikai egyensúly kifejezésére, a társadalmi problémák felmutatására és azok megoldásának keresésére törekedett. A rt. a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a február 11-én történt brutális gyilkosságot bárki összefüggésbe hozza gazdasági vagy politikai kapcsolatokkal. Az igazgatóság megdöbbenését fejezi ki afölött, hogy e tragikus esetet egyesek arra próbálják felhasználni, hogy a korábban több alkalommal megszellőztetett, de soha be nem bizonyított esetek felelevenítésével Fenyő János emlékét és a cégcsoport jó hírnevét megsértse. A Vico Rt. a rendelkezésre álló minden törvényes eszközzel fellép a jogsértésekkel szemben. A nyomozás segítése érdekében felajánlunk 5 millió forintot bárkinek, aki a tettesek kézre kerítése érdekében eredményesen együttműködik. Film két éve dobozban „Egy magyar vadkapitalista portréját kívántam megrajzolni” Két évig vágatlanul dobozban feküdt az a dokumentumfilm, amelyet Róbert László, az ismert televíziós újságíró készített Fenyő Jánosról. Anélkül, hogy fizikailag jelen lenne, egy magyar vadkapitalista prototípusát kívántam megrajzolni - mondta lapunknak a film készítője. Nem oknyomozó riport, nem jár utána a Vico-tulajdonos különböző külföldi vállalkozásainak. A képernyőn azok az emberek mondják el véleményüket Fenyőről, akiket érintett a tevékenysége: polgármesterek, egy erdész beszél a természetvédelmi területen kivágott fákról, a stáb járt Telkiben a lovardában, nyilatkoznak az elbocsátott alkalmazottak is. A riportokból Róbert László szerint az derül ki, hogy az emberek féltek a vállalkozótól. Egyrészt egzisztenciálisan, hiszen számos munkatársától vált meg Fenyő, de szerepel a filmben az a holland fotós, akit a biztonsági őrök inzultáltak a sajtómágnás rezidenciájánál. A Vico tulajdonosa nem kívánt nyilatkozni a filmben, egy beszélgetésre azonban testőrein keresztül meginvitálta a rendezőt. Háromnegyed órán keresztül tartott az eszmecsere. Szinte végig Fenyő beszélt, többek között arról, hogy ő tesz a politikusoknak szívességet és nem a politikusok neki, és megemlítette azt is, hogy a vagyona nyolcmilliárd forint. Róbert László felajánlotta, hogy a film vetítésekor Fenyő beülhet a stúdióba, és kommentálhatja majd a látottakat. Az alkotás azonban két éve dobozba került. Az MTV még a vágásához sem biztosította a feltételeket. A film részleteit tegnap mutatták volna be a közszolgálati egyes csatornán, végül elhalasztották vetítését. Erre akkor kerül majd sor, ha a Vico részéről valaki vállalja, hogy reagál a filmben elhangzottakra. • Haszán Zoltán Hogyan adták el a Népszavát? A hat szakszervezeti konföderáció 1993 tavaszán adta el a Vicónak tulajdonát, a Népszavát. Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke tagja volt annak az 5 fős bizottságnak, mely az eladásáról tárgyalt. A bizottság munkájában részt vett Sándor László és Borsik János is. Vadász elmondta: a bizottság több ajánlatot megvizsgált, és minden szempontból a Bertelsmanét tartotta a legjobbnak. Nem tudni - mondta Vadász -, honnan értesült arról Fenyő János, hogy a szakszervezetek nem az ő ajánlatát kívánják elfogadni, de a bizottság tagjait meghívta egy villásreggelire. „Én nem mentem el erre a reggelire. Ezután Sándor László a Vico melletti állásfoglalást fogalmazta meg, s végül a hat konföderáció vezetője és a bizottság tagjai a Vico ajánlata mellett döntöttek, egyedül én nem szavaztam ezt meg” - mondta lapunknak Vadász. Bár Fenyő a lap tulajdonának csak 60 százalékát szerezte meg, a szakszervezetek a valamivel több mint 30 százalékukkal nem tudtak érvényt szerezni többé a lappal kapcsolatos elgondolásuknak, a Népszava fejlécéről lekerült „A magyar szakszervezetek lapja” felirat. Vadász ekkor írta a „Kié a Népszava?” című cikket, s ennek tartalmáról tárgyalt Fenyő Jánossal. „Fenyő azt kérte tőlem, ne publikáljam ezt a cikket, mert ez anyagi kárt okozna lapjának. Láttam a pisztolyt az övében, és ezen mosolyogtam. Megkérdezte, miért. Azt feleltem, azért, mert tőlem még soha nem félt úgy senki, hogy pisztollyal az övében tárgyaljon velem. Erre Fenyő úgy reagált, azért van szüksége fegyverre, mert gyakran fenyegetik, és támadás érheti. Sajnos, az élet igazolta ezt az állítását, s bármi is a véleményem tevékenységéről, elítélem a gyilkos tettet” - hangsúlyozta Vadász. Érdeklődésünkre vajon a társadalombiztosítási önkormányzati választások miatt adták el a szakszervezetek a Népszavát, Vadász igennel felelt: „E ránk kényszerített választások miatt szükségünk volt a kampányhoz a pénzre. Az Antall-kormány világossá tette, ha 10 százalék alatt marad a részvétel e választáson, nem áll szóba többé a szakszervezetekkel”. Lapunk érdeklődésére Sándor László elmondta: Vadász állítása nem felel meg a valóságnak, az említett bizottság 3 tagú volt, és Vadász nem is vett abban részt. „Én az utolsó pillanatig nem támogattam a Vico ajánlatát, a fordulópontot az jelentette, amikor a Népszava akkori főszerkesztője és a dolgozók képviselője Fenyő mellett tört lándzsát” - mondta az MSZOSZ elnöke. Kijelentette: lehet, hogy volt villásreggeli, de ő azon nem vett részt. Érdeklődésünkre Borsik János elmondta: mindennek 5 éve, ő sem emlékszik semmilyen villásreggelire. Borsik szerint Fenyő vállalkozott a leggyorsabb készpénzfizetésre, és a fordulat akkor következett be, amikor Fenyő a Népszava szerkesztőségében járt, dupla fizetést ígért a dolgozóknak, ezért a szerkesztőség őt támogatta. •Török Katalin Felvételünk a múlt szombati sajtóbálon készült FOTÓ: ISZA FERENC