Magyar Hírlap, 1998. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-14 / 38. szám

1998. FEBRUÁR 14., SZOMBAT A várakozásnál is jobb eredményeket ért el a külkereskedelem a múlt évben, a kivitel meghaladta a 19 milliárd dollárt, ami 21,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, ugyanak­kor a behozatal 16,3 százalékkal nőtt, 21,1 milliárd dollárra rú­gott. A prognózisokkal ellentétben, a külkereskedelmi mérleg szaldója a múlt évben - a forgalom jelentős emelkedése ellené­re - nem romlott, sőt 400 millió dollárral javult. Az 1997-es esztendő az ada­tok alapján valóban fordulatot hozott a gazdaságban, s a tendenciákat tekintve pedig csúcsévnek is tekinthető - hangsúlyozta a múlt évi ered­ményeket értékelő sajtótájé­koztatóján tegnap Fazakas Szabolcs, ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. A kivitel negyedévről negyed­évre egyre dinamikusabban bővült, összességében 19,1 milliárd dollárt tett ki, ami 21,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növe­kedésben meghatározó volt (76,6 százalék) az ipari vám­szabadterületek kivitelének bővülése, a bérmunka 7, a klasszikus, nem vámszabadte­rületen lebonyolított export pedig mintegy 10 százalékkal emelkedett. Az import növe­kedésének üteme - a prognó­zisokkal ellentétben - nem ha­ladta meg a kivitelét, 16,3 szá­zalékos emelkedést ért el, összesen 21,1 milliárd dollárt tett ki. Ez kedvezően hatott a külkereskedelmi mérleg ala­kulására, ami - ekkora forga­lom mellett - a korábbinál 400 millió dollárral kevesebb, két­milliárd dolláros passzívumot mutat. A fizetési mérleget ter­helő külkereskedelmi mérleg hiánya is kedvezőbben ala­kult, 1,4 milliárd dollár, 310 millió dollárral kevesebb az 1996-osnál. A pozitív gazdasági folya­matok eredményeként - mu­tatott rá Fazakas Szabolcs -, az export 78 százaléka a fejlett or­szágokba, mintegy három szá­zaléka a fejlődő és 19 százalé­ka a közép- és kelet-európai országokba került. A magyar termékek legnagyobb vásárló­ja változatlanul Németország, a kivitel 33,9 százalékkal nőtt, ezt követte Ausztria, ahová 27,2 százalékkal nőtt a kivite­lünk. A CEFTA-országokba a szállításaink 19,3 százalékkal haladták meg az 1996. évit, a legnagyobb ütemben Szlové­niával (30,5 százalék) és Len­gyelországgal (30 százalék) bővült a forgalmunk. A FÁK- országok közül kimagasló Oroszország, ahová a 19 száza­lékos átlaggal szemben 24 szá­zalékkal nőtt a kivitel. Az exportáruk összetételé­ben is érződnek a pozitív vál­tozások, a gépipari termékek, berendezések aránya elérte a 45 százalékot, a feldolgozott termékek 35 százalékot tettek ki, 13 százaléknyi az élelmisze­rek és mindössze 3, illetve 4 százaléknyi a nyersanyagok és energiahordozók aránya. Az importban is dominál a fejlett országok részesedése (73 szá­zalék), a kelet-közép-európai térség 20, a fejlődő országok pedig 7 százalékkal képvisel­tetik magukat. Az ipari termelés több mint tízszázalékos növeke­dést mutat az egy évvel ko­rábbihoz képest, a legna­gyobb mértékű - 20 százalé­kos - növekedést a 300-nál több dolgozót foglalkoztató vállalkozások produkálták. Az ipar értékesítése tavaly az exporton belül csaknem tíz százalékkal bővült, a belföldi értékesítés viszont csökkent. Az iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt évben lassuló ütemben mérséklődött, a gép­iparban viszont kilenc száza­lékkal nőtt a létszám. A ter­melékenység egy év alatt 13,4 százalékkal emelkedett, 1989- hez viszonyítva pedig 150 szá­zalékkal javult - emelte ki Fa­zakas Szabolcs. Hasonló mértékben - 10 százalékkal - bővültek a beru­házások, figyelemre méltó, hogy a gépi beruházások 17 százalékkal, s ezen belül a belföldi gépeké 24 százalék­kal, míg az importé 13 száza­lékkal nőtt. A múlt évben 2,2 milliárd dollár értékű működőtőke ér­kezett az országba, s mintegy ötezer új külföldi érdekeltségű vállalatot alapítottak. Az idegenforgalom 1997- ben 15 százalékkal, magasabb, 2,6 milliárd dolláros bevételt produkált, egyenlege 1,3 mil­liárd dollárral javította a fize­tési mérleget. •U. S. Több mint tízszázalékos termelékenységjavulás Kiugró 1997-es exporteredmények Magyarország külkereskedelmi forgalma (1995-1997. január-december) Fenntartja felülvizsgálati kérelmét a Mol Harmincmilliárd feletti eredményt hozott 1997 A Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. tavaly is 30 százalékot meghaladóan növelte árbevételét és nyereségét. Az olajtársa­ság még nem auditált adatai szerint tavaly 634,9 milliárd forin­tos nettó árbevételt, 50,6 milliárd forint konszolidált üzleti eredményt és 38,9 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el a nemzetközi számviteli szabályok számításai szerint. Beru­házásokra 80,9 milliárd forintot fordított a cég. A társaság tőzsdei gyorsjelen­tésének eredményeit Mándo­­ki Zoltán ügyvezető vezér­­igazgató foglalta össze a teg­napi tájékoztatón, egyúttal megemlítette: idén akár 100 millió forintot is fordíthat be­ruházásokra a Mal. A vezér­­igazgató kiemelte, hogy növe­kedett az értékesítési árbevé­tel, emelkedett az üzleti és az adózott eredmény, és még a veszteséges gázüzletben is ja­vultak a vállalat pozíciói. Az importgáz és az értékesítési ár közötti különbség a negyedik negyedévre erősen lecsök­kent. Az üzletág 8,5 milliárd veszteséggel zárt, bár több­ször is emelkedtek ezen a te­rületen az árak. Mándoki Zol­tán emlékeztetett arra, hogy a törvényben megállapított 8 százalékos eszközarányos nyereségéhez nem tudott hoz­zájutni a Mol. A cég azt várja, hogy a Pénzügyminisztérium, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, valamint a Magyar Energiahi­vatal egyezsége alapján még az első félévben sor kerülhet a gázár teljes felülvizsgálatára, s így sor kerülhet az eddig el nem ismert költségek átérté­kelésére és a fejlesztésre for­dított összegek elismerésére. Mindezt úgy kell végrehajtani - hangsúlyozta a vezérigazga­tó -, hogy ne jelentsen elvisel­hetetlen terhet a fogyasztók részére. Folyamatként értékelte, hogy a magyarországi kiter­melés csökkent, az üzletág mégis infláció feletti eredmé­nyességet produkált. A Mol szakemberei sikeres kutatást végeznek külföldön. A társa­ság Tunéziában (az Enter­prise partnereként) több olajat fedezett fel, mint amennyit ki tudtak termelni; új koncessziókhoz jutottak Jemenben, Görögországban és Egyiptomban (a Deminex­­szel), így Albánia, Szíria és Katar után már hét ország­ban van jelen ebben az üzlet­ágban az olajcég. A vezérigazgató értékelése szerint előrelépés történt a kereskedelem terén is. Idén újabb 15-20 kutat ad át a vál­lalat külföldön; ez a szám 2000-re elérheti a 150-et. A Mol a tájékoztatón elhangzot­tak szerint jelentős tárgyalá­sokat folytat arról, hogy stra­tégiai partnert vonnak be a fi­nomítói tevékenységbe; a du­nai és a tiszai finomítót egy társaságba vonnák össze, és abból kínálnának fel részese­dést leendő partnerüknek. •N. Á. Valutatanács a rúpiáért Indonézia valutatanács létre­hozását fontolgatja, amelynek fő célja a rúpia értékének fenntartása lenne. Steve Haw­ke amerikai közgazdász pro­fesszor -, aki néhány napja Szuharto elnök gazdasági ta­nácsadója - úgy tervezi, a va­lutatanács rögzített rúpia­dollár árfolyamot alakítana ki. Hongkongban 1983 óta működik valutatanács, a spe­kuláció ellen azonban nincsen varázsereje. Steve Hawke amerikai köz­gazdász professzornak pénte­ken sikerült meggyőznie az indonéz Szuharto elnököt, hogy egy valutatanács létre­hozása lenne a legkisebb koc­kázattal járó megoldás a je­lenlegi válságos helyzetben. Ez ugyanis átláthatóbbá ten­né a bankrendszert, megsem­misítené a korrupciót és elő­segítené a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) pénzügyi re­formcsomagjának végrehajtá­sát. Steve Hawke úgy véli, a kamatlábak nem emelkedné­nek, hanem csökkennének, ha a valutatanács jól működ­ne. A rendszer teljes konverti­bilitást eredményezne, s a va­lutatanács védve lenne a poli­tikai nyomástól. Hanke azt nyilatkozta néhány nappal ezelőtt, hogy akár három hé­ten belül fel tudná állítani a testületet, ami pedig a rögzí­tett árfolyamot illeti, szerinte körülbelül ötezer rúpia érne egy dollárt. (Ez az arányszám ma 8200-8500 körül mozog.) A közgazdász előzőleg Ar­gentínában, Észtországban és legutóbb Bulgáriában dicsér­te a valutatanácsot. Hong­kongban 1983 óta működik valutatanács, a spekuláció el­len azonban - a tapasztalatok szerint - nincs varázsereje. Steve Hawke lelkesedését nem mindenki osztja. Az in­donéz jegybank például kétel­kedve szemléli az előkészüle­teket. Az IMF és a Világbank is aggódik, mondván, nem ez lenne a megfelelő megoldás Indonézia jelenlegi bajaira. A valutatanács szerintük csak arra jó, hogy egy gazdasági ká­oszban vergődő ország iránti bizalmat fenntartsa. Az indo­néziai befektetők azonban már elveszítették a bizalmu­kat politikai okokból, ez ügy­ben tehát nem tehet már túl sokat semmiféle mestersége­sen felállított testület. Ráadá­sul, Indonézia magas kül- és belföldi eladósodása is útjá­ban állna egy valutatanácsnak. Steve Hawke meggyőződé­se, hogy Indonézia 19 milliárd dolláros valutatartaléka ele­gendő bázis a gazdaság mű­ködtetéséhez. A kormányzat megerősítő szándékát pedig az jelzi, hogy a kereskedelmi bankok számára a közelmúlt­ban magasabb - 131 millió dolláros - minimumtőke-kö­­vetelményt írt elő. A jegy­bank igazgatósága elismerte, hogy az ország 212 bankja kö­zül mindössze tíz felel meg az 1998-as előírásnak. • G. T. I. Az ATEV uniós fejlesztései Az állami tulajdonú ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. az el­múlt évben 3 milliárd forint árbevételt ért el. Eredics László vezérigazgató lapunk­nak elmondta, a társaságot el­sődlegesen speciális állat­egészségügyi, környezetvé­delmi szolgáltatás ellátására hozták létre. Az állattenyésztés és a hús­ipari feldolgozás során kelet­kezett állati hulladékok ártal­matlanítása a gazdaság számá­ra rendkívül fontos feladat. A hulladék mennyisége tavaly mintegy 240 ezer tonna volt, s ebből az ATEV hét üzemében 150 ezer tonnát hasznosítot­tak. A vezérigazgató hangsú­lyozta: a cég technológiai fej­lettségi szintje nem marad el az Európai Unió (EU) tagor­szágaiétól, sőt, a hazai előírá­sok sok esetben szigorúbbak. Ha például Angliában is olyan szigorú követelmények éltek volna, mint Magyarországon, akkor talán a kergemarha-kór sem terjedt volna el. Egyetlen technológiai fejlesztést kell végrehajtani ahhoz, hogy az EU-szabályok is teljes mér­tékben érvényesüljenek: steri­lizálás előtt 5 centiméteres da­rabokra kell aprítani a hulla­dékot. Ez gyáranként 25-25 millió forintba kerül. Ezen túl a környezetvédelmi hatóság néhány ATEV-gyárnál előír­ta, hogy a nyersanyagfogadó udvart fedjék le. Mindezt azért, hogy a kellemetlen, de nem káros szag ne jusson ki a környezetbe. Ez a beruházás mintegy 100 millió forintot igényel. Idei beruházási fel­adatként kezelik, hogy né­hány elhasználódott, amorti­zálódott berendezést kicserél­nek, miként 7 új hulladékszál­lító járművet (egyenként több mint 20 millió forint) is besze­reznek a tavalyi 19 mellé. Annak ellenére, hogy a cég állami feladatokat lát el, nem kapnak állami támoga­tást. A bevétel és a költséghá­nyad nagyjából fedezi egy­mást. Az ATEV-nek a hulla­dék tulajdonosa szolgáltatási díjat fizet, s bevétele van a hulladékból gyártott termé­kek - állati fehérjeliszt és zsí­rok - értékesítéséből. A hazai piacon több kisebb hulladékfeldolgozó működik az ATEV Rt. mellett. Jelenleg épül egy nagy kapacitású fel­dolgozó, melynek tulajdono­sai között egy külföldi multi­cég is megtalálható. Informá­cióink szerint a szolgáltatási árait alacsony szinten kívánja bevezetni, de a vezérigazgató megítélése szerint huzamo­sabb ideig nem tartható az ala­csony árszínvonal a hazai árvi­szonyok között. •H.Gy. GAZDASÁG Az APEH becslése szerint hétfőn mintegy másfél millió bevallási ívet kell az adózók­nak az ügyfélszolgálatokra, il­letve a postára juttatniuk. Mi­vel a bevallás határideje az eredeti február 15-éről a vasár­nap miatt egy nappal kitoló­dott, idén nem várja meg­hosszabbított nyitva tartással ügyfeleit az APEH. A várakozás szerint 486 ezer egyéni vállalkozónak kell benyújtania vállalkozásának 1997-es bevételeiről és tavalyi személyi jövedelmeiről szóló bevallásait (szja). Ugyancsak hétfő a határnapja mintegy 300 ezer társas vállalkozás éves bevallásának, az ősterme­lők egy része is e napon számol be tavalyi bevételeiről, emel­lett az adóhivatal hozzávetőleg 10 ezer áfabevallásra kötele­zett magánszemélytől is febru­ár 16-ai határnappal várja az áfa- és szja-bevallásokat. Az APEH február 12-ei adatai szerint a benyújtásra köte­lezett vállalkozóknak eddig mindössze nyolcada küldte meg bevallását, így 59849 da­rab 07-es (egyéni vállalkozói jövedelmek bevallására szóló) ív érkezett be az adóhivatalba. Az önbevallásra kötelezett magánszemélyek közül - az adóhivatal becslése szerint összesen legfeljebb 2 és fél mil­lió emberről van szó - eddig közel 150 ezren küldték már meg szja-bevallásaikat. Közü­lük 27 720 adózó csatolta a be­vallásához az egy-egy százalék adófelajánlásról szóló rendel­kező nyilatkozatokat. Az egyéni vállalkozóknak a 9707-es számú, ingyenesen hozzáférhető bevallási ívet kell kitölteniük vállalkozásukról, és ezzel egyidejűleg a 9753-as személyi jövedelemadó ívet is be kell nyújtaniuk. A vállalko­zás megszűnését a 9770-es íven kell jelenteni. Aki késik bevallásával, és magát a késedelem alól nem menti ki, mulasztási bírságot kell fizessen, amelynek össze­ge a késéstől függ. Legfeljebb 15 nap csúszás esetén az évi adó 5 százaléka, egy hónapon belül az évi adó ötöde, több mint egy hónapos késéssel - de még az adóhivatal felszólítása előtt benyújtott - bevallás után az adó 30 százaléka, de min­den esetben legfeljebb 100 ezer forint. Ugyancsak 100 ezer forintban maximálták a hibásan benyújtott bevallás esetén kiszabandó mulasztási bírságot, amely a helyes és a hibás adó közötti különbözet 5 százaléka, de legalább 5000 fo­rint. Aki az adóját fizeti be késve, késedelmi pótlékot fi­zet, amely a késedelem min­­ tég három nap a vállalkozói adóbevallásra Hétfőn lejár a határidő den naptári napja után az érvé­­nyes jegybanki alapkamat két- ,­szeresének 365-öd része. nnt Mivel ebben az évben egy n­e nappal több idejük van a be­­vallásra kötelezetteknek arra, hogy értelmezzék a nyomtat­­ványokat, az adóhivatal nem­­ tart hosszított nyitva tartást. . Ennek értelmében az ügyfél- rint szolgálatok a megszokott hét­ szü fői rend szerint, a fővárosban ^oz fél hatig tartanak nyitva. A ]­gz postahivatalok is a szokásos tot. nyitva tartás szerint fogadják mag az íveket, amelyeket a főpos­­det fákon egészen hétfő éjfélig fel se­m lehet adni. A Keleti és a Nyug­at gáti pályaudvar tőszomszéd- őszi ságában lévő nagypostákon telt hétfő éjfélig az adót is be lehet váll fizetni­­ a visszaigénylésre ám azonban még legalább egy hó­­bar napot várni kell. tézi ------------------------------------------- töb • Hajdú Krisztina nyi Ausztria a fusizók paradicsoma Osztrák becslések szerint a belföldi nemzeti össztermék tíz százalékát állítja elő a fe­ketegazdaság, és 233 milliárd schilling vándorol az idén a fusizók zsebébe. A most nyil­vánosságra hozott tanulmány szerzői úgy tudják, hogy 500 ezer osztrák főállása mellett végez feketemunkát. A közvéleményben elter­jedt fő fusiszakmák - fod­rászat, építőipar, különféle szakipari munkák - gyakorlói mellett szép számmal kiveszik a részüket az adó-­s járulék­­mentes jövedelemszerzésből az építészek és az adótanács­­adók is. A fusizás listavezető­je persze még mindig az építő­ipar, ahonnan az éves legális kifizetésekkel azonos nagy­ságrendű összeg - 80 milliárd schilling - vándorol a bejelen­tés és engedély nélkül dolgo­zók zsebébe. A fusimunka 10 százalékos visszaszorítása az építőiparban 10-15 ezer új munkahelyet hozhatna mondja az ágazat egyik szak­mai vezetője. A listán a követ­kező - 30 százalékkal - a szál­loda- és vendéglátóipar, s bár nagylétszámú a takarítók, gyermekvigyázók, háztartási kisegítők serege, ám az így szerzett jövedelem schilling­­ben kifejezve nem túl jelentős az előbbiekhez képest. A csa­ládoknak persze tekintélyes a megtakarítás: amiért 8 ezer schillinget fizetnek ki havon­ta, legálisan 18 ezerbe kerül­ne. Igaz, a fusizás izgalmakkal jár, mert feljelentésekre lehet számítani, bár az ellenőrzés nem igazán hatékony, a rajta­kapottak száma egyre csök­ken: 1994-ben még 6184 ille­gális munkavállalót lepleztek le az ellenőrök, 1995-ben szá­muk már csak 4210, a követ­kező évben 4083 volt. 1997- ben az ellenőrök 14 452 üzem­ben jártak, de csak 3858 ille­gális munkavállalót találtak - valószínűleg, mert munkálta­tó és munkavállaló egyre ügyesebben játssza ki a tör­vényt és az ellenőrzést. Most négy érintett minisztérium együtt dolgozza ki a hatéko­nyabb ellenőrzés feltételeit és szó van az eljárások gyorsítá­sáról, s a büntetések tekinté­lyes emeléséről. • Szászi Júlia A Quaestor Invest Kft. 1997. évi gyorsjelentése nem auditált éves adatok alapján MÉRLEGADATOK Tétel megnevezése 1997^3 i­rányító A) Befektetett eszközök______________________911617______78,9 B) Forgóeszközök___________________________679 878 109,5 I. Készletek__________________________________388134 148,6 II. Követelések______________________________262432 83,2 III. Értékpapírok_________________________ 18510 178,4 IV. Pénzeszközök____________________________10 802______31,8 C) Aktív időbeli elhatárolások____________________950______1,9 Eszközök összesen_________________________1 592 445______87,3 D) Saját tőke________________________________331 593 111,2 I. jegyzett tőke_______________________________250 000 100 E) Céltartalék______________________________________________0 F) Kötelezettségek_________________________1163 465______89,1 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek_____________541 000_______100 II. Rövid lejáratú kötelezettségek_______________622 465______81,4 G) Passzív időbeli elhatárolások_______________97 387______44,1 Források összesen__________________________1 592 445 87,3 A Quaestor Idegenforgalmi és Kereskedelmi Rt. 1997. évi gyorsjelentése nem auditált éves adatok alapján MÉRLEGADATOK 1997 dec 31 Előző évhez Tétel megnevezése ré­mi viszonyítva _________________________________________________(­ A) Befektetett eszközök_____________________1263 954 128,4 B) Forgóeszközök__________________________1967 482 163,6 C) Aktív időbeli elhatárolások__________________1171_________G_ Eszközök összesen____________________3 232 607 146,5 D) Saját tőke________________________________679 575 105,3 E) Céltartalék_____________________________________________0_ F) Kötelezettségek__________________________2 018 215 137,3 G) Passzív időbeli elhatárolások_______________534 817 582,2 Források összesen 3 232 607 146,5 Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Rt. 1997. évi gyorsjelentése nem auditált éves adatok alapján MÉRLEGADATOK I 1997.dec.31. Tétel megnevezése *1­52,8S A) Befektetett eszközök______________________330 453_____95,8 I. Immateriális javak____________________261 545____89,6 II. Tárgyi eszközök_____________________16 008 11 770,0 III. Befektetett eszközök__________________52 900 100,0 B) Forgóeszközök________________________2 731 925 218,1 I. Készletek____________________________406 280,0 ■ II. Követelések_______________________969 041 208,7 III. Értékpapírok____________________1 457 130 334,0 IV. Pénzeszközök_________________ 305 348____86,8 C) Aktív időbeli elhatárolások_________________8 826 111,6 Eszközök összesen___________________3071204 191,3 D) Saját tőke_____________________________1163 866 152,6 I. jegyzett tőke_______________________616 277 308,1 III. Tőketartalék______________________174416 37,2 IV. Eredménytartalék____________________87 768 227,1 VII. Mérleg szerinti eredmény_____________285 405 513,1 E) Céltartalék 78 171 1451,6 F) Kötelezettségek________________________1828 020 218,4 II. Rövid lejáratú kötelezettségek__________1­828 020 218,4 G) Passzív időbeli elhatárolások________________1147 1147 Források összesen 3 071204 191,3 EREDMÉNYKIMUTATÁS 1997 a,,­íj Előző évhez Tétel megnevezése ' ' ' viszonyítva It Hl (%) Értékesítés nettó árbevétele__________________644 343 144,2 Egyéb bevételek______________________________1778______4,3 Aktivált saját teljesítmények_______________________________0_ Anyagjellegű ráfordítások____________________383 720 150,3 Személyi jellegű ráfordítások___________­________615______78,6 Értékcsökkenési leírás_________________________1 500 68,6 Egyéb költségek____________________________131 263 219,5 Egyéb ráfordítások___________________________4474______8,5 Üzleti tevékenység eredménye_________________124 549 106,4 Pénzügyi műveletek bevételei_________________545 412 182,9 Pénzügyi műveletek ráfordításai_______________629 323 153,3 Pénzügyi műveletek eredménye_______________­83 911 75 Szokásos vállalkozói eredmény________________40 638 779,8 Adózás előtti eredmény______________________40 638 267,9 Adófizetési kötelezettség______________________7 315 238,9 Adózott eredmény__________________________33 323 275,2 Mérleg szerinti eredmény_________________33 323 275,2 EREDMÉNYKIMUTATÁS 1997 iW st Előző évhez Telel megnevezése /ezt viszonyítva :___________________________________________1%) Értékesítés nettó árbevétele__________________347 443­­ 428,6 Egyéb bevételek_____________________________19 215 11 302,9 Aktivált saját teljesítmények_______________________________0 Anyagjellegű ráfordítások___________________104 422 821,8 Személyi jellegű ráfordítások__________________3030_____70,6 Értékcsökkenési leírás________________________4 503 122,2 Egyéb költségek____________________________236 993 1427,1 Egyéb ráfordítások__________________________19 032 2 355,4 Üzleti tevékenység eredménye________________­1322______9,6 Pénzügyi műveletek bevételei_________________483 934 395,1 Pénzügyi műveletek ráfordításai_______________440 952 472,2 Pénzügyi műveletek eredménye________________42 982 147,8 Szokásos vállalkozói eredmény________________41 660 271,9 Rendkívüli bevételek___________________________0________0 Rendkívüli ráfordítások_________________________0_________0 Rendkívüli eredmény________________________41 660 274,1 Adózás előtti eredmény______________________41 660 274,1 Adófizetési kötelezettség______________________7 499 267,6 Adózott eredmény__________________________34 161 275,5 Mérleg szerinti eredmény________________ 34 161 275,5 EREDMENYKIMUTATÁS , '"nírt31 Előző évhez Tetei megnevezese (EF) viszonyítva : Értékpapír-forgalmazás bevételei___________805 691 666,9 Értékpapír-forgalmazás ráfordításai_________267 677 667,2 Értékpapír-forgalmazás eredménye_________538 015 666,8 Egyéb bevételek_______________________5 432 512,9 Aktivált saját teljesítmények_______________________0,0 Anyagjellegű ráfordítások_________________944 423,3 Személyi jellegű ráfordítások______________22 511 414,4 Értékcsökkenési leírás__________________30 947 302,5 Egyéb költségek______________________47 589 832,4 Egyéb ráfordítások____________________90 194­­ 480,3 Üzleti tevékenység eredménye____________351 263 649,9 Nem forgalmazási pü.-i műveletek bevételei 161178 113,4 Nem forgalmazási pü.-i műveletek ráfordításai_____________0,0 Pénzügyi műveletek eredménye____________16178 115,3 Szokásos vállalkozási eredmény__________367 441 539,7 Rendkívüli bevételek___________________15 593 15 593,0 Rendkívüli ráfordítások_________________13 028 5 211,2 Rendkívüli eredmény___________________2 566 1 126,4 Adózás előtti eredmény________________370 007 545,5 Adófizetési kötelezettség________________84 601 692,9 Adózott eredmény____________________285 405 513,1 MH 1372 Magyar Hírlap 11 További kedvezmények az M3-ason (MTI) Az M3-as autópályát építtető társaság, az Északkelet- Magyarország Autópálya Rt. (Ekma Rt.) a kormánydöntést kö­vetően további kedvezményekre tett javaslatot - jelentette be Lotz Károly, a közlekedési tárca vezetője. Eszerint a flottaked­vezmény - a nagyobb számú, azonos díjkategóriájú járművet üzemeltető cégek számára nyújtandó díjkedvezmény - átlago­san 30 százalékról 50 százalékra emelkedne. A bérletrendszer havi és negyedéves árát 20, illetve 30 százalékkal olcsóbban kí­nálnák, mint az a kormányhoz benyújtott korábbi javaslatban szerepel. Az új tervezet a menetrend szerint közlekedő autóbu­szokat 60 százalékos díjkedvezményhez juttatná az eredeti 50 százalék helyett. Lotz Károly emlékeztetett arra: az M3-as autó­pálya építéséhez a kormány 20 milliárd forintos állami támoga­tást biztosít 1995-ös árszinten. Emellett garanciát ad 30 milliárd forint összegű kedvezményes hitel felvételéhez. A kormány csü­törtöki döntése szerint két évvel lerövidül az autópálya építésé­nek ideje, Polgárig 2001 végére készül el az új szakasz. Erőműtender második forduló (MTI) A Magyar Energia Hivatal várhatóan a jövő héten jóvá­hagyja a Magyar Villamos Művek zárójelentését az erőműtender első fordulójáról, ez alapján feltehetően február végén megkez­dődhet a második forduló. Bakács István, az MVM Rt. fejleszté­si igazgatója az MTI-nek pénteken elmondta: a befektetőkkel el­ső körben lebonyolított tárgyalások alapján valószínűleg vala­mennyi ajánlattevőt meghívják a második körbe, ahol már az üz­leti tervet és az árajánlatot kell beadni. Az ezredforduló után szükséges villamos kapacitások fejlesztésére vonatkozó, két rész­ből álló tendert az MVM Rt. még tavaly nyáron írta ki. A 800 plusz-mínusz 200 megawattos kapacitás létesítésére 25 ajánlatte­vő 63 pályázatot nyújtott be, az 1100 plusz-mínusz 300 megawatt kiépítésére pedig kilenc ajánlattevő adott be 26 tervezetet. Mezőbank Rt.­­gyorsjelentés MTI__________________ A tavaly privatizált Mezőbank Rt. 1997 végéig 186 millió fo­rintot meghaladó adózás előtti nyereséget ért el, amely lénye­gesen elmaradt a megelőző évi 841 millió forinttól. A bank pénteken tette közzé gyorsje­lentését a még nem auditált adatok alapján. A pénzintézeti tevékenységből 240 millió fo­rintot meghaladó nyereség származott, a szokásos vállal­kozási eredmény pedig meg­közelítette a 295 millió forin­tot. Mérleg szerinti nyeresége vagy vesztesége nem képző­dött. A pénzintézet saját tőké­je 4,2 milliárd forint volt tavaly az év végén, ám a vevő, az osztrák Este Bank der Oester­­reichischen Sparkassen AG vállalta, hogy májusig további 4 milliárd forinttal megemeli a bank tőkéjét. A pénzügyi in­tézményt az év végén tetemes, több mint 102 milliárd forint­nyi kötelezettség terhelte.

Next