Magyar Hírlap, 1998. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-14 / 38. szám

1998. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Valentin-ünnepek régen és ma Szív küldi szívnek... A február 14-én, Bálint neve napján megtartott tavaszi szere­­tetünnep az elmúlt években rangot vívott ki magának a hazai „virágos” napok között. A Magyar Virágkötők, Virágkereske­dők Szakmai Egyesületének kezdeményezésére 1990, az első hivatalos magyarországi Valentin-nap óta szinte a nőnap ve­­télytársa lett. A fiatalok hamar megszerették, „befogadták” a Valentin-napot. Az égbeszökő virágárak miatt sokan inkább tartják a kereskedők legújabb pénzszerzési lehetőségének, mint a barátság, a szerelem, a szeretet meghitt ünnepének. A virágosok ezekben a napokban átmenetileg cinkosságot vállal­nak a férjekkel. Ők tudják: a feleségek virágai mellé még hány csokor készült „más kedvesnek”. A Valentin-napok izgalmas és helyenként mosolyogtató tör­ténete a jó öreg Rómába ve­zethető vissza. A mulatságok­ra oly büszke rómaiak egyik legfontosabb összejövetele, a Lupercalia, február 15-ére esett. Ezen a napon az embe­rek a város leghíresebb domb­jának, a Palatínusnak lábánál találkoztak, állat- és kenyér­áldozatokat mutattak be az erdők, a mezők, a tüzek iste­neként ismert Faunus hitvesé­nek, Luperca istennőnek. Az áldozati kecskék bőréből szí­jakat hasítottak, majd körbe­szaladták a hegyet, és kedves­kedésük jeléül jól megcsap­kodták az ott álldogálókat, különösen a nőket. Ugyane­zen napon Juno istennő tiszte­letére papírra felírták, majd egy faládába összegyűjtötték a lányok neveit, amelyeket a fiatal férfiak húztak ki egymás után a dobozból. Az így „összejött” párok a követke­ző esztendőben akár össze is házasodhattak. A keresztény­ség elterjedésével, időszámí­tás után 496-ban Gelasius pá­pa elrendelte, hogy a régi ün­nepnél egy nappal korábban, február 14-én a Lupercalia ünnep helyett Szent Valentin napjáról emlékezzenek meg. De ki is volt valójában Szent Valentin? A történet­­írásban a Valentinok egyike Claudius császár idején ke­resztény papként élt. Imáival visszaadta egy vak lány sze­me világát, aki hálából család­jával együtt a kereszténység mellett tett hitet. A császár bosszúból megkínoztatta és lefejeztette Valentint. Mielőtt február 14-én kivégezték vol­na, üzenetet küldött a lány­nak, amelynek a végén az állt: A te Valentinod. Franciaországban Valen­tin-nap előestéjén összejöttek a fiatalok. Szív alakú papírok­ra ők is felírták neveiket, és „sorsoltak”, így minden lány­nak lett Valentinja és a fiúk­nak pedig Valentine-je. Az angolok már 1446-ban megünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin versesköte­tek és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldöz­gettek egymásnak az embe­rek. Ezek között megtalálha­tók a díszes és romantikus ki­vitelűek, de hamarosan meg­jelennek a durva papírra nyo­mott polgárpukkasztó egy­­pennys kártyák is. Természe­tesen a boldog párválasztás mellett sok babona is össze­kapcsolódik az ünneppel. Azok a lányok, akik a Valentin-nap előtt éjfélkor a temetőben jártak, a szellemek segítségével megismerhették­ leendő férjüket. Ehhez csu­pán az erre a napra szánt da­locskát kellett elénekelni, közben pedig pontosan 12- szer a legközelebbi templo­mig oda-vissza gyalogolni. Aki pedig félt és nem akarta az éjszakát házon kívül tölte­ni, szedhetett öt szem babér­levelet, ebből négyet a kispár­nája négy sarkába tehetett, egyet pedig középre erősíthe­tett. Alvás közben ha kedve­séről álmodott, akkor remél­hette, hogy még abban az esz­tendőben a hőn vágyott férfi elveszi feleségül. Ha valaki még biztosabb akar lenni a dolgában, főzzön keménytojást, alaposan sózza és jóízűen egye meg. Lefekvés után pedig már ne egyen, ne igyon semmit és ne is beszél­gessen senkivel - tanácsolja az utókornak a kedvesre vágyó fiatal lány az 1700-as évek de­rekáról egy Valentin-napi ösz­­szeállításban. Titkok és divatok Valentinra a lányok és az asszonyok nem várnak nagy ajándékokat, „karlehúzó” kompozíciókat kedvesüktől, de néhány szál­­rózsát, tuli­pánt, fréziát vagy legalább egy csokor hóvirágot mindenkép­pen. Hogy ezen a napon senki se kerüljön kellemetlen és kí­nos helyzetbe, jó, ha a höl­gyek is gondoskodnak vala­milyen apróságról - mondta az ajándékozási szokásokra Kirschner Amarill virágkötő. A fiatalabbak általában egy-egy szál, természetes szépségében mutatós, díszítés nélküli virágot, valamilyen ki­sebb kabalát, esetleg édessé­get visznek, míg a „korosabb” gavallérok különleges és igé­nyesen összeállított csokrai mellé parfüm, kerámia, eset­leg ékszer is kerül. A férfiak gyakran tanácstalanok abban, hogy a bőséges választékból milyen fajtájú és színű virágot, csomagolást válasszanak. Az egyéni ízlés és az anyagi lehe­tőségeken belül ma szinte mindent lehet ajándékozni. Továbbra is igaz, hogy a vörös a szerelem jelképe, de ennek ellenére nem kell félni az élén­­kebb és vidámabb színektől sem. Az idei Valentin-napon a tavaszias összeállítások, a li­lák, a sárgák és a fehérek do­minálnak majd. A virágok kö­zül ma kevésbé keresik a szeg­fűt, egyre népszerűbb a frézia, az írisz és a kisfejű, színes mar­garéta, krizantém. Akinek nincs határozott elképzelése arról, mit is szeretne, bátran kérje a gyakorlott mesterek segítségét - biztatja a bizony­talankodókat a szakember. A virágosok ezekben a napok­ban átmenetileg cinkosságot vállalnak a férjekkel. A meg­rendelések számából ponto­san tudják: a feleségek virágai mellé még hány csokor ké­szült „más kedvesnek”. Üzenetek a tengerentúlra Valentin-, Zsuzsanna- és nő­nap előtt sokan tanácstalanok abban, hogyan köszönthetnék élő virággal vidéken vagy kül­földön élő, tartózkodó roko­naikat, szeretteiket. Magyar­­országról és Magyarországra már közel 35 éve lehet virágot küldeni. A világon évente 30- 35 millióan élnek a szolgálta­tás adta lehetőségekkel. A virágküldés gondolata az 1900-as évek elején Max Hüb­­ler berlini virágkereskedő öt­letéből indult világhódító út­jára - tudtuk meg Rácz Krisz­tinától, az Interflora Hungá­ria ügyvezetőjétől. A kezdet­ben csak Németországban di­vatossá váló szokás hamaro­san elterjedt Európában is, és a ’20-as évek végén Hollan­dia, Svájc Ausztria, Németor­szág részvételével megalakult az európai virágküldők szö­vetsége, a Fleurop­ Interflora. Ugyanebben az időszakban a Brit Nemzetközösség terüle­tén létrejött a Brit Interflora, az amerikai földrészen pedig a helyi virágküldő szervezet. A második világháború után, 1946-ban Koppenhágában megalakul az a világszervezet, amelynek közreműködésével napjainkban már 150 tagor­szágban, 65 ezer virágkeres­kedő gondoskodik arról, hogy a szeretet, a tisztelet, a barát­ság virágai a lehető leggyor­sabban, frissen jussanak el az egyik városból, országból vagy kontinensről a másikba. A szállítás során sohasem a vi­rág vagy az ajándék utazik, hanem a címzett az Interflora világszervezet számítógépes hálózatán keresztül a lakásá­hoz, a hivatalához, esetleg a szállodájához legközelebb eső virágüzletből kapja kézhez a neki szánt küldeményt. Az ajándékok, a csokrok jellegé­től függően a szolgáltatás in­dulóárai Magyarországon 3000-4000, míg a tengerentúl­ra 8000-9000 forint között mozognak. Virágok a múzeumban A Magyar Virágkötők, Vi­rágkereskedők Szakmai Egyesülete szombaton és va­sárnap immár kilencedik al­kalommal rendezi meg ha­gyományos Valentin-napi ünnepét az Iparművészeti Múzeumban. A közönségnek a kész összeállítások mellett neves magyar szakemberek mutatják be a kompozíciók elkészítését és az ez évi virág­­kötészeti divatokat - ajánlot­ta a programot az egyesület nevében Szabó János, a kiál­lítás szervezője. A virág- és ajándékvásár mellett Imre Kata, a virágkö­tő szakma képviselői közül elsőként impozáns és önálló kiállításon mutatja be mes­tersége szépségeit. A rendez­vény idején a Magyar Posta ideiglenes múzeumi postahi­vatalából térítésmentesen küldhetnek képeslapot sze­retteiknek. Ezeken a napokon alkalmi, Valentin-napi bélyegzőt üt­nek az üzenetekre is. A Va­lentin-nap ünneplése Magyar­­országon 1990-ben vált hiva­talosan a virágosok ünnepévé. A Magyar Virágkötők, Virág­­kereskedők Szakmai Egyesü­letének február 13-15. között az Iparművészeti Múzeumba szervezett háromnapos ren­dezvénysorozatának egyik legrangosabb eseménye, a február 14-én, a ferencvárosi Kaltenberg Bajor Királyi Sö­rözőbe szervezett Valentin­­napi bál lesz. A szervezők ebben az esz­tendőben is megajándékoz­tak valakit egy szép Valentin­­csokorral az ország legismer­tebb vagy legkedveltebb sze­mélyiségei közül. Tavaly Tolnai Klári szín­­művésznő kapta Guba Ági virágkötő mester munkáját, az idén pedig Presser Gábort és a Locomotív Gt. együttest köszöntötték virággal. • Varga Ibolya Imre Kata virágkötő impozáns életműkiállítása is látható az Iparművészeti Múzeumban fotó: szigetvary zsolt Valentin-napi csokortulajdonosok Göncz Árpád köztársasági elnök 1991 Dr. Szabó Zoltán professzor 1992 Schmitt Pál MOB-tag 1993 Koltai Róbert színművész 1994 Hegedűs Géza író-esztéta 1995 Várszegi Asztrik főapát 1996 Tolnai Klári színművész 1997 Presser Gábor zenész 1998 HÁTTÉR - BELFÖLD______ Magyar Hírlap 17 Megfejtés A február 7-i rejtvény megfejtése: A február 7-i rejtvényt helyesen megfejtők közül Petrov Ferdinánd 1026 Budapest, Törökvész lejtő 17. nyerte el a VOLÁNBUSZ ajándékát, a két személyre szóló Budapest-Bécs-Budapest menettérti jegyet Felhívjuk a nyertesek figyelmét, 60 napon belül jelentkezzenek irodánkban, hogy a nyereményt mikor kívánják igénybe venni. A nyeremény pénzre nem váltható át! A nyeremény átvehető a Volánbusz üzletpolitikai és marketing-szakirodán. Bp. XIII., Szabolcs u. 17. III. emelet Érdeklődni lehet a 465-5755-ös telefonszámon. GRATULÁLUNK! A rejtvény beküldési határideje: 1998. február 19. Cím: Magyar Hírlap szerkesztősége, 1087 Bp., Kerepesi út 29/B. Kérjük, hogy a megfejtéseket nyílt levelezőlapon szíveskedjenek beküldeni! 1361 MH

Next