Magyar Hírlap, 1998. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-14 / 38. szám
1998. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Valentin-ünnepek régen és ma Szív küldi szívnek... A február 14-én, Bálint neve napján megtartott tavaszi szeretetünnep az elmúlt években rangot vívott ki magának a hazai „virágos” napok között. A Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesületének kezdeményezésére 1990, az első hivatalos magyarországi Valentin-nap óta szinte a nőnap vetélytársa lett. A fiatalok hamar megszerették, „befogadták” a Valentin-napot. Az égbeszökő virágárak miatt sokan inkább tartják a kereskedők legújabb pénzszerzési lehetőségének, mint a barátság, a szerelem, a szeretet meghitt ünnepének. A virágosok ezekben a napokban átmenetileg cinkosságot vállalnak a férjekkel. Ők tudják: a feleségek virágai mellé még hány csokor készült „más kedvesnek”. A Valentin-napok izgalmas és helyenként mosolyogtató története a jó öreg Rómába vezethető vissza. A mulatságokra oly büszke rómaiak egyik legfontosabb összejövetele, a Lupercalia, február 15-ére esett. Ezen a napon az emberek a város leghíresebb dombjának, a Palatínusnak lábánál találkoztak, állat- és kenyéráldozatokat mutattak be az erdők, a mezők, a tüzek isteneként ismert Faunus hitvesének, Luperca istennőnek. Az áldozati kecskék bőréből szíjakat hasítottak, majd körbeszaladták a hegyet, és kedveskedésük jeléül jól megcsapkodták az ott álldogálókat, különösen a nőket. Ugyanezen napon Juno istennő tiszteletére papírra felírták, majd egy faládába összegyűjtötték a lányok neveit, amelyeket a fiatal férfiak húztak ki egymás után a dobozból. Az így „összejött” párok a következő esztendőben akár össze is házasodhattak. A kereszténység elterjedésével, időszámítás után 496-ban Gelasius pápa elrendelte, hogy a régi ünnepnél egy nappal korábban, február 14-én a Lupercalia ünnep helyett Szent Valentin napjáról emlékezzenek meg. De ki is volt valójában Szent Valentin? A történetírásban a Valentinok egyike Claudius császár idején keresztény papként élt. Imáival visszaadta egy vak lány szeme világát, aki hálából családjával együtt a kereszténység mellett tett hitet. A császár bosszúból megkínoztatta és lefejeztette Valentint. Mielőtt február 14-én kivégezték volna, üzenetet küldött a lánynak, amelynek a végén az állt: A te Valentinod. Franciaországban Valentin-nap előestéjén összejöttek a fiatalok. Szív alakú papírokra ők is felírták neveiket, és „sorsoltak”, így minden lánynak lett Valentinja és a fiúknak pedig Valentine-je. Az angolok már 1446-ban megünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin verseskötetek és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldözgettek egymásnak az emberek. Ezek között megtalálhatók a díszes és romantikus kivitelűek, de hamarosan megjelennek a durva papírra nyomott polgárpukkasztó egypennys kártyák is. Természetesen a boldog párválasztás mellett sok babona is összekapcsolódik az ünneppel. Azok a lányok, akik a Valentin-nap előtt éjfélkor a temetőben jártak, a szellemek segítségével megismerhették leendő férjüket. Ehhez csupán az erre a napra szánt dalocskát kellett elénekelni, közben pedig pontosan 12- szer a legközelebbi templomig oda-vissza gyalogolni. Aki pedig félt és nem akarta az éjszakát házon kívül tölteni, szedhetett öt szem babérlevelet, ebből négyet a kispárnája négy sarkába tehetett, egyet pedig középre erősíthetett. Alvás közben ha kedveséről álmodott, akkor remélhette, hogy még abban az esztendőben a hőn vágyott férfi elveszi feleségül. Ha valaki még biztosabb akar lenni a dolgában, főzzön keménytojást, alaposan sózza és jóízűen egye meg. Lefekvés után pedig már ne egyen, ne igyon semmit és ne is beszélgessen senkivel - tanácsolja az utókornak a kedvesre vágyó fiatal lány az 1700-as évek derekáról egy Valentin-napi öszszeállításban. Titkok és divatok Valentinra a lányok és az asszonyok nem várnak nagy ajándékokat, „karlehúzó” kompozíciókat kedvesüktől, de néhány szálrózsát, tulipánt, fréziát vagy legalább egy csokor hóvirágot mindenképpen. Hogy ezen a napon senki se kerüljön kellemetlen és kínos helyzetbe, jó, ha a hölgyek is gondoskodnak valamilyen apróságról - mondta az ajándékozási szokásokra Kirschner Amarill virágkötő. A fiatalabbak általában egy-egy szál, természetes szépségében mutatós, díszítés nélküli virágot, valamilyen kisebb kabalát, esetleg édességet visznek, míg a „korosabb” gavallérok különleges és igényesen összeállított csokrai mellé parfüm, kerámia, esetleg ékszer is kerül. A férfiak gyakran tanácstalanok abban, hogy a bőséges választékból milyen fajtájú és színű virágot, csomagolást válasszanak. Az egyéni ízlés és az anyagi lehetőségeken belül ma szinte mindent lehet ajándékozni. Továbbra is igaz, hogy a vörös a szerelem jelképe, de ennek ellenére nem kell félni az élénkebb és vidámabb színektől sem. Az idei Valentin-napon a tavaszias összeállítások, a lilák, a sárgák és a fehérek dominálnak majd. A virágok közül ma kevésbé keresik a szegfűt, egyre népszerűbb a frézia, az írisz és a kisfejű, színes margaréta, krizantém. Akinek nincs határozott elképzelése arról, mit is szeretne, bátran kérje a gyakorlott mesterek segítségét - biztatja a bizonytalankodókat a szakember. A virágosok ezekben a napokban átmenetileg cinkosságot vállalnak a férjekkel. A megrendelések számából pontosan tudják: a feleségek virágai mellé még hány csokor készült „más kedvesnek”. Üzenetek a tengerentúlra Valentin-, Zsuzsanna- és nőnap előtt sokan tanácstalanok abban, hogyan köszönthetnék élő virággal vidéken vagy külföldön élő, tartózkodó rokonaikat, szeretteiket. Magyarországról és Magyarországra már közel 35 éve lehet virágot küldeni. A világon évente 30- 35 millióan élnek a szolgáltatás adta lehetőségekkel. A virágküldés gondolata az 1900-as évek elején Max Hübler berlini virágkereskedő ötletéből indult világhódító útjára - tudtuk meg Rácz Krisztinától, az Interflora Hungária ügyvezetőjétől. A kezdetben csak Németországban divatossá váló szokás hamarosan elterjedt Európában is, és a ’20-as évek végén Hollandia, Svájc Ausztria, Németország részvételével megalakult az európai virágküldők szövetsége, a Fleurop Interflora. Ugyanebben az időszakban a Brit Nemzetközösség területén létrejött a Brit Interflora, az amerikai földrészen pedig a helyi virágküldő szervezet. A második világháború után, 1946-ban Koppenhágában megalakul az a világszervezet, amelynek közreműködésével napjainkban már 150 tagországban, 65 ezer virágkereskedő gondoskodik arról, hogy a szeretet, a tisztelet, a barátság virágai a lehető leggyorsabban, frissen jussanak el az egyik városból, országból vagy kontinensről a másikba. A szállítás során sohasem a virág vagy az ajándék utazik, hanem a címzett az Interflora világszervezet számítógépes hálózatán keresztül a lakásához, a hivatalához, esetleg a szállodájához legközelebb eső virágüzletből kapja kézhez a neki szánt küldeményt. Az ajándékok, a csokrok jellegétől függően a szolgáltatás indulóárai Magyarországon 3000-4000, míg a tengerentúlra 8000-9000 forint között mozognak. Virágok a múzeumban A Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesülete szombaton és vasárnap immár kilencedik alkalommal rendezi meg hagyományos Valentin-napi ünnepét az Iparművészeti Múzeumban. A közönségnek a kész összeállítások mellett neves magyar szakemberek mutatják be a kompozíciók elkészítését és az ez évi virágkötészeti divatokat - ajánlotta a programot az egyesület nevében Szabó János, a kiállítás szervezője. A virág- és ajándékvásár mellett Imre Kata, a virágkötő szakma képviselői közül elsőként impozáns és önálló kiállításon mutatja be mestersége szépségeit. A rendezvény idején a Magyar Posta ideiglenes múzeumi postahivatalából térítésmentesen küldhetnek képeslapot szeretteiknek. Ezeken a napokon alkalmi, Valentin-napi bélyegzőt ütnek az üzenetekre is. A Valentin-nap ünneplése Magyarországon 1990-ben vált hivatalosan a virágosok ünnepévé. A Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesületének február 13-15. között az Iparművészeti Múzeumba szervezett háromnapos rendezvénysorozatának egyik legrangosabb eseménye, a február 14-én, a ferencvárosi Kaltenberg Bajor Királyi Sörözőbe szervezett Valentinnapi bál lesz. A szervezők ebben az esztendőben is megajándékoztak valakit egy szép Valentincsokorral az ország legismertebb vagy legkedveltebb személyiségei közül. Tavaly Tolnai Klári színművésznő kapta Guba Ági virágkötő mester munkáját, az idén pedig Presser Gábort és a Locomotív Gt. együttest köszöntötték virággal. • Varga Ibolya Imre Kata virágkötő impozáns életműkiállítása is látható az Iparművészeti Múzeumban fotó: szigetvary zsolt Valentin-napi csokortulajdonosok Göncz Árpád köztársasági elnök 1991 Dr. Szabó Zoltán professzor 1992 Schmitt Pál MOB-tag 1993 Koltai Róbert színművész 1994 Hegedűs Géza író-esztéta 1995 Várszegi Asztrik főapát 1996 Tolnai Klári színművész 1997 Presser Gábor zenész 1998 HÁTTÉR - BELFÖLD______ Magyar Hírlap 17 Megfejtés A február 7-i rejtvény megfejtése: A február 7-i rejtvényt helyesen megfejtők közül Petrov Ferdinánd 1026 Budapest, Törökvész lejtő 17. nyerte el a VOLÁNBUSZ ajándékát, a két személyre szóló Budapest-Bécs-Budapest menettérti jegyet Felhívjuk a nyertesek figyelmét, 60 napon belül jelentkezzenek irodánkban, hogy a nyereményt mikor kívánják igénybe venni. A nyeremény pénzre nem váltható át! A nyeremény átvehető a Volánbusz üzletpolitikai és marketing-szakirodán. Bp. XIII., Szabolcs u. 17. III. emelet Érdeklődni lehet a 465-5755-ös telefonszámon. GRATULÁLUNK! A rejtvény beküldési határideje: 1998. február 19. Cím: Magyar Hírlap szerkesztősége, 1087 Bp., Kerepesi út 29/B. Kérjük, hogy a megfejtéseket nyílt levelezőlapon szíveskedjenek beküldeni! 1361 MH