Magyar Hírlap, 1998. március (31. évfolyam, 51-62. szám)
1998-03-09 / 57. szám
Biztonságtechnika „Remízbe” vonult a mozgó vasúti rendőrőrs Nincs elrettentő ereje a lopás és a rongálás jogi elbírálásának A közlekedésbiztonságot veszélyeztető rongálások és színesfémlopások tavaly 107 milliós kárt okoztak a MÁV-nak. Ez a szám évente emelkedik. A MÁV hatékonyabb módszereket keres a színesfémtolvajok megállítása érdekében. színesfémtolvajok mindent lopnak: földelőkábelt, sodronyt. Szemeteskukát, hamutartót, csomagtartót. Veszélyesebb, ha biztonsági táblákat visznek el. Tömegkatasztrófát okozhat, ha például sebességkorlátozó táblát lopnak, mert így akár 160 kilométeres sebességgel is beszáguldhat a vonat az esetlegesen javítás alatt álló szakaszra. A lopások megakadályozása érdekében a tolvajok számára kevésbbé vonzó anyagokra cserélik a sűrűn lopottakat, így az alumíniumtáblák egy részét is műanyagra. Földházi György, a MÁV főosztályvezető-helyettese szerint az is baj, hogy az esetek egy részét anyagi kárt okozó cselekményként és nem közlekedésbiztonságot veszélyeztető bűncselekményként kezelik. Nagyon hangzatos, hogy a szerencsétlen ember csak kenyeret vett az ellopott tábla árából. Viszont Pörbölynél is megélhetési bűnözést emlegettek, amikor a sorompóból kilopták az akkumulátort. Ott tizenegy gyerek halt meg. Most már a rézből készült földelőkábeleket is acélsodronyokkal helyettesítjük. Mert csak hulladékfémáron tudják eladni. A hatékonyabb ellenőrzés javítana a helyzeten, ezért a MÁV részt vesz a Miniszterelnöki Hivatal ez ügyben felállított bizottságában. A hulladékhasznosítók és a MÁV között kötendő megállapodás csökkenthetik az illegális színesfém-felvásárlást. A megelőzésben fontos szerepe van a mozgó rendőrőrs meglepetésszerű és kiszámíthatatlan megjelenésének. Jó, hogy mozgását nem kötik megyei határok. Működésének első három hónapja után a mozgó őrs jelenleg nincs forgalomban. Most végzik az esedékes vizsgálatokat és átalakításokat, komfortosítják a kocsit, és a rendőrség is igényeinek megfelelően fejleszti a számítástechnikát és a híradási berendezéseket is. Az átalakítás után a mozgó őrs hatékonyabb lesz. Szeretnének még kéthárom ilyen őrsöt felállítani, de ez nemcsak rajtuk, hanem a rendőrség lehetőségein is múlik. G.J.J. A A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekmények 1995: 77 millió forint kár, 3284 eset 1996:88 millió forint kár, 2916 eset 1997: 107 millió forint kár, 3377 eset 1997-ben javult a helyzet: Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád megyében, 1997-ben romlott a helyzet: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Baranya, Komárom-Esztergom megyében Minősített védőruhát a minősített gyártótól Várjuk a Securex ’98 biztonságvédelmi szakkiállításon C épület 11/i standunkon 1998. március 11-15. napokon. Sav- és lúgvédő, mezőgazdasági permetező, lángálló, tűzoltó-bevetési, ívvédő, hegesztő és hőterheléses, antisztatikus, olajtaszító és kopásálló védőruhát, konfekcionált munkaruhát rendeljen a gyártótól. mmm Pannon ®$*[ax hmbm] Cím: 9027 Győr, Kandó K. u. 1. Telefon: (96) 311-344. Fax: (96) 311-274 1987. A Securex ’98 nemzetközi biztonságvédelmi szakkiállítás néven a múlt évben többéves szüneteltetés után megújult és tematikailag kibővült kiállítás került be a Hungexpo Rt. éves kiállítási programjába. A rendezvényen a biztonságvédelmi szakma - a munkavédelem, tűzvédelem, biztonságtechnika és vagyonvédelem - ágazatai kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. A szakkiállítás célja, hogy tükrözze a gazdasági életben végbemenő folyamatokat, változásokat és ezek szektort érintő hatásait. A Securex kiállítás teljes körű áttekintést ad a szakmai és technikai újdonságokról, vívmányokról és ezek alkalmazásairól. Ez nemcsak a biztonságvédelmi szakma, de a nagyközönség számára is fontos, hiszen napjainkban egyre inkább aktualitást nyer a biztonságvédelem kérdésköre. A szakkiállítás átfogó tematikája a nemzetbiztonság, a védelmi eszközök és berendezések, a komplex biztonságtechnikai rendszerek, a tűz elleni védelem, a bankbiztonság, a pénz- és értékszállítás, a munkavédelem, a baleset-elhárítás és a biztosítás témaköreit öleli fel, melyek közül kiemelten szerepel a biztonságtechnika, munkavédelem és a tűz elleni védelem. A Securex kiállítás kapcsán az érdeklődők megismerkedhetnek a speciális szakmai területek „rejtelmeivel” és kiválaszthatják mindazokat a fortélyokat, melyeket esetleg hasznosíthatnak a mindennapokban személyes biztonságuk és vagyonuk védelmének érdekében. A biztonságvédelemi szakma szívügyének tartja a szakkiállítás évenkénti megjelenését, így a sikeres tavalyi kezdés után 1998-ban a Hungexpo Rt. újra megrendezi a kiállítást. A szakma részéről rendkívül nagy az érdeklődés az esemény iránt, hiszen a Securex kiállításon a biztonságvédelem gyorsan fejlődő szakterülete megfelelő nagyságrendű és jelentőségű fórumot kap, és a Budapesti Vásárközpontban azonos helyen és időben egyszerre mutatkoznak be a szektor ágazatai. A tavalyi év kiállítói üzleti szempontból sikeresnek ítélték meg a rendezvényen való részvételüket, ezért a legtöbb cég visszatérő vendége a Securex kiállításnak. Ebben az évben 1800 m2-en a 93 magyar kiállító mellett 12 ország (Németország, Franciaország, Nagy- Britannia, Hollandia, Ausztria, Finnország, az USA, Svédország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Taiwan) 47 kiállítója van jelen vagy képviselteti magát a rendezvényen. A kiállítók többsége a munkavédelem és munkaruházat, a biztonságtechnika, valamint a tűz elleni védelem témakörében állít ki. A kiállítás teljes mértékben élvezi a szakma támogatását. Az esemény védnökei: Kiss Péter munkaügyi miniszter, Forgács László rendőr vezérőrnagy, országos főkapitány és dr. Bleszity János tűzoltó vezérőrnagy, országos parancsnok; szakmai támogatói: a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. Szeretettel várunk minden érdeklődőt 1998. március 11-15. között a Budapesti Vásárközpont C pavilonjába a kiállítás meg- A MAGYAR HÍRLAP MELLÉKLETE • 1998. MÁRCIUS 9. HÉTFŐ A lopott kocsik toplistáját a VW vezeti A BRFK gépjármű-felderítési osztályának tájékoztatása szerint a gépjármű-lopások száma 1994 óta majdnem megduplázódott. Míg 1994- ben a fővárosban 7742, addig tavaly már 12 ezer 968 autót vittek el. Az ugrásszerű növekedés 1995-ben volt, akkor az előző évhez képest négyezerrel több autót kötöttek el. A legtöbb autólopást 1996-ban regisztrálták, akkor a fővárosban 14 ezer 236 gépjármű tűnt el. S ugyan ez a tavalyi 12 ezer 968 esethez képest csak kisebb elmozdulást jelent, szakértők mégis abban bíznak, hogy ez a csökkenő tendencia az idén folytatódik. Az összesített adatok szerint az autótolvaj-bandák a fővárost jelölték ki fő működési területükként. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1997-ben országszerte eltűnt 14-15 ezer autó közül majd 13 ezret Budapesten loptak el. Tavaly a legtöbb autót, 1245 darabot, a XI. kerületből vitték el, ezt követi a III., a XIV. és a II. kerület; míg a statisztikák szerint a gépkocsik legbiztonságosabb parkolóhelyei a XXIII. kerületben vannak, itt mindössze 12 autót kötöttek el tavaly. Az elmúlt négy év tapasztalatai szerint a fővárosi gépkocsitolvajok a Volkswageneket kedvelik a legjobban, ebből a típusból tavaly közel kétezer tűnt el. A bűnbandák toplistáján ezután a Ladák, az Opelek és a Fiatok vetélkednek, míg a „mi autónk”, a Suzuki a legutolsó helyen képviselteti magát. A legdinamikusabban az Opelek keresettsége emelkedett, míg ebből a típusból ’94-ben csak 355-öt, addig tavaly már 1130-at vittek el. TI. B. Az 1997. évben legkeresettebb típusok PAJZS 07 Biztonságvédelmi és Magánnyomozó Rt. A PAJZS 07 Rt. profilja felöleli a biztonságvédelmi tevékenység teljes vertikumát, valamint a magánnyomozást. Biztonságvédelem • Információ- és titokvédelem • Portaszolgálat és áruforgalmi • Biztonságtechnikai rendszerek ellenőrzés tervezése, telepítése, üzemeltetése, • Őrszolgálat, vagyon- és értékőrzés karbantartása • Pénzkísérés, pénzőrzés, pénz- és értékszállítás Magánnyomozás • Rendezvénybiztosítási feladatok • Céginformációk pontos és gyors ellátása beszerzése • Biztonságvédelmi tanácsadás és • Életmódvizsgálat, bizalmas felmérés munkakört betöltők • Vezetők, valamint bizalmi és biztonságvédelmi ellenőrzése veszélyeztetett munkakört betöltők • Peren kívüli egyezség útján biztonságvédelmi képzése kintlévőségek visszaszármaztatása Irodáink: Területi képviseletek: Központi iroda: Pécs 1221 Budapest, Duna utca 1-3. Telefon/fax: (06-72) 212-146 Telefon/fax: (36-1) 226-5574, Szőny 228-1142, 228-5584, Telefon/fax: (06-30) 562-611 228-5585 Tata Telefon/fax: (06-34) 384-131 Levélcímünk: 1775 Budapest, Pf. 66 • E-mail cím: cjl08@mail.kerszov.hu. 01958 MH_______________________________________^_________________ A MAGYAR HÍRLAP MELLÉKLETE • 1998. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ Buda: egy akciófilm feszültségoldó is lehet Nem lettünk agresszívabbak Buda Béla pszichiáter szerint nincs valós alapja annak az állításnak, hogy agresszívabbak lennénk, mint elődeink, s hogy valami megváltozott volna az ember pszichológiai lényében. Az erőszakra való általános késztetés, a velünk született és feszültségeink nyomán feltörő magatartási sémák nem változtak, valamennyi agreszszióra szüksége van az embernek az önérvényesítéséhez. Nem érdemes tehát átvennünk és egyúttal eltúloznunk azt a világvége-hangulatot, melyet a nyugati civilizáció hanyatlásaként már több mint száz éve jósolnak. A szakember úgy látja, hogy míg a korábbi generációknál szinte intézményesítve volt az agresszió kiélése, a mai emberek még saját agresszivitásuktól is jobban félnek. Magát a problémát is árnyaltabban kellene szemlélni - mondja a SOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársa. Nem mindegy, hogy az erőszak fizikai vagy jelképes formájáról beszélünk. A társadalmi életben és a mindennapjainkban sok az olyan jelenség, amit erőszakosnak minősíthetünk, mégsem keverhetjük össze a testi, fizikai bántalmazással. Éppen ezért, mondja Buda Béla, a tapasztalatok és vizsgálatok szerint a mindennapi életünkben nincs annyival több agresszió. Igaz, új jelenségek tűntek fel a bűnözési palettán, és az általános liberalizációs folyamatok átmenetében sem a rendőrségi, sem a bírósági gyakorlat nem követi ezt a tempót, ám ebből nem az következik, hogy a mai ember lett agreszszívabb. A pszichológia tanulási elmélete szerint a magatartást mindig a várható következmények szabályozzák, és ma ezzel komoly gond van. Hiszen ha a gyakorlat azt mutatja, hogy egy verekedést teljesen vagy akár csekély büntetéssel meg lehet úszni, az visszahat a magatartásra is. Felidézhetjük a régebbi korok gyakorlatát, amikor a családon belüli erőszak általánosan elfogadott volt, hasonlóan az iskolai testi fenyítéshez. A szülői vagy tanári bántalmazás ma már bűncselekmény. De gondolhatunk arra is, hogy az emberek azelőtt nyilvános kivégzésekre jártak borzongani, s most ezt a lelki szükségletüket tévén, videón keresztül elégítik ki. Bizonyára belejátszik a közhangulat alakulásába az is, hogy a társadalomban meglévő agresszivitás láthatóvá vált, a minket megtámadó erőszak és a hallott, látott, olvasott erőszak összemosódik. Hiányoznak még a társadalom finomabb, új, magatartást szabályozó mechanizmusai, az erőszakellenes közhangulat kifejeződésének, a szabályozás civil módszereinek formái. A média felelősségéről szóló vita a nyugati világban már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött: a különböző médiakutatások, vizsgálatok, az erről szóló szakirodalom könyvtárakat tölt meg. A kérdés, a média által közvetített erőszak erőszakot szül-e? - akár a képregények, akár a tévé, a mozi vonatkozásában tehát erősen és régóta kutatott terület. Vizsgálatok szerint bizonyos emberek, illetve életkori csoportok, főképp a gyerekek és fiatalok esetében elmondható, hogy az erőszak képi ábrázolása gerjesztően hat, ám az emberek többsége számára az agresszív tartalmak átélése a saját feszültségeik lelki feldolgozását, levelezését segíti, és talán éppen ezért olyan népszerűek ezek az alkotások. A média befolyásolása nehéz kérdés. Buda Béla szerint cenzúra helyett a társadalomban kell kiépíteni a különböző kontroll- és védőmechanizmusokat, amelyekkel tompíthatók ezek a jelenségek. A roszszul ábrázolt vagy kezelt agresszió médiatechnikailag is rossz, hiszen az emberek jó része már elutasítja az erőszakábrázolás dömpingjét és ezt a nézettségi mutatók is igazolják. A silány film, vagy a valós esetek ízléstelenséget súroló bemutatása éppen ellenkező hatást vált ki a nézőből, és ez minden cenzúra nélkül visszahat a médiára. K.V. Biztonságtechnika 7 Münnich: a média hozzászoktat az erőszakhoz Elveszti tragikumát az emberölés Ma Magyarországon magasabb a hétköznapi agresszió szintje, bár az erőszakos bűncselekmények aránya nem emelkedett ilyen mértékben - mondja Münnich Iván agressziókutató, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa. Szakértők egy része éppúgy az agresszió tévedéséhez sorolja a trágár elemek terjedését a nyelvben, mint a sokat szidott akciófilm- és krimidömpinget a tévécsatornákon; a másik tábor csak a bűnügyi statisztikákat tartja objektívnek. Münnich szerint a hétköznapi agresszió terjedése káros folyamatokat indíthat el a társadalomban. Az ember akkor válik agresszívvé, ha úgy érzi, nincs más választása, vagy ha jogosnak tartja cselekedetét. Az állampolgári fenyegetettség érzése arra sarkallja a polgárt, hogy védekezzen, ami tovább erősíti az agresszió jelenlétét. Mivel igazolva látja, hogy másra nem számíthat, maga próbálkozik sérelmei orvoslásával vagy a megelőzéssel. Nem véletlenül szaporodnak az önvédelmi tanfolyamok, a keleti harcművészeti stúdiók, ahová olyanok is járnak, akiket soha, senki nem támadott meg, s tán nem is fog, mégis készülnek az erőszakra. - Csakhogy - teszi hozzá a kutató - már több kísérletünk bizonyította: az alapvetően erőszakos beállítottságú ember toleranciaküszöbe alacsonyabb, mint a nem agresszívé, így sokkal hamarabb érzékel támadást mások viselkedésében, akár ott is, ahol nincs. Erre pedig erőszakkal reagál. Gondolhatunk például a boltosokat rettegésben tartó sorozatgyilkosra, aki már-már paranoiás helyzetbe hozza a kereskedőket: lassan mindenkitől félnek, hasonlítson bár a fantomképre vagy nem. Védekezőeszközöket szereznek be, s ki tudja, mikor jön el a pillanat, amikor egy félreértett mozdulat miatt maguk vetemednek erőszakra... A másik veszély azzal függ össze, hogy a médiában erőteljesen jelenlévő és részletesen bemutatott erőszak hozzászoktatja az embert az agresszió jelenlétéhez. A hozzászokástól nem sok választja el azt, hogy az agresszív viselkedés, mint a konfliktus megoldásának egyetlen módja természetessé váljon. Az erőszakos ember elfogadja önmaga agresszivitását, ez hozzátartozik énképéhez, s ebben megerősíti a hétköznapi tapasztalat, hogy körülötte is egyre elfogadottabb ez a viselkedésmód. Ez megint csak fenyegető jelenség, hiszen nincs olyan jogrendszer, amely az élet minden helyzetére mond valami szabályt, ezt a hiányt jó esetben kitölti a társadalmi morál, ami azonban annyira fellazult, hogy nem tölti be a feladatát. Ide kapcsolódhat egyik kutatásunk - mondja Münnich. - Szociológiai mutatójukban megegyező polgárokat választottunk ki és kérdeztünk egy krimisorozatról. A bűnözés szempontjából fertőzöttebb kerületben lakók, akik önmaguk vagy családjuk révén a kriminalitásban érintettek voltak, magasabb számban tudtak azonosulni a film negatív hőseivel, mint a másik kerületben élők. Ha ilyen nagy számban tálal a média hírműsora az erőszakos cselekményekből, mint manapság, s ehhez társulnak a krimik, akciófilmek, akkor az erőszak hamar megszokottá válik. Amikor ugyanazon a héten egy sorozatgyilkos után nyomoznak és merényletet követnek el egy ismert üzletember ellen, akkor senkit nem ráz meg (legfeljebb a helyieket), hogy egy távoli faluban a betörők agyonvertek egy öregasszonyt. Elveszti hírértékét, de ami még fájóbb, a tragikumát az ismétlődő emberölés. És ez az egyik legnagyobb veszélye ennek a jelenségnek, ezt erősítik a rossz filmek, és ebből szempontból mindegy, hogy valóban szüksége van-e az embernek ezekre a filmekre a mindennapi feszültsége kiéléséhez vagy sem - amint ezt jópáran hirdetik -, mert ez a feszültségfeloldási manőver csak egy a sok közül, s kérdés, ismerünk-e majd másmilyet? Komornik Vera A bűnözést lassítani lehet, megállítani nem Folytatás az 1. oldalról Le kellene választani a bűnüldözők feladatai közül azokat, amelyekhez nem kell feltétlenül rendőr. Ilyen a személyi igazolvány kiadása, a közlekedési igazgatás vagy az idegenrendészet. A szakértő úgy látja, hogy a társadalom józanabb részének jogos az az igénye, hogy értelmesen beszéljenek vele. Ami szerinte azt jelentené, hogy meg kell mondani: a leszámolásos gyilkosság a különösen kockázatos életvitelűeket veszélyezteti. Hogy valaki egy ilyen gyilkosság során véletlenül megsérül, annak kisebb az esélye, mint egy autóbalesetnek. A szakértő szerint nem az az igazi probléma, hogy mennyi bűncselekmény történik Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban ugyanis hazánk a súlyosbodó bűnyügyi helyzet ellenére még mindig csak a középmezőnybe tartozik. Valójában a romlás sebessége aggasztó. A fejlett polgári államokban a bűnözés 15 év alatt duplázódik meg, nálunk 1990 után ehhez mindössze két és fél kellett. A magyar polgárt az nem vigasztalja, hogy Amszterdamban rosszabb a közbiztonság, mint Budapesten. Ő ugyanis nem térben, hanem időben viszonyít. Arra pedig még emlékszik, hogy néhány éve nagyobb biztonságban érezte magát az utcán, mint most. Időzített bomba a társadalomban A rendszerváltás után eldurvult és látványosan brutalizálódott a bűnözés. Az ugrásszerű növekedés után 1993-94- ben némi megtorpanás történt, azóta azonban évről évre ismét egyre több bűncselekményt követnek el. Körinek szerint az lenne a meglepő, ha nem így lenne. Ennek oka elsősorban az, hogy a meghatározó társadalmi-gazdasági állapotok nem változtak: a társadalom polarizálódása tovább folytatódott, a lakosság anyagi feltételei nem javultak, anyagilag jelentősen megerősödött a szervezett bűnözés is és a bűnmegelőzésben sem tapasztalható előrelépés. Nem kedvez a rendőrségnek az sem, hogy a magánszféra beszállt a biztonsági piacba. A jobb és biztosabb jövedelmeket kínáló cégek a testületet legtapasztaltabb szakembereit szívták el. Ezek után nem meglepő, hogy a szakértő szerint a következő években is számítanunk kell a bűncselekmények számának növekedésére és a veszélyes tendenciák továbbélésére. Körnnek úgy látja, az emelkedés ütemét legfeljebb lassíthatja, ha a bűnmegelőzés eredményesebbé válik vagy javul a bűnüldöző szervek működési feltételrendszere és felderítési hatékonysága. A tendenciát azonban ez sem tudja megállítani. A legkomolyabb gond a társadalompolitika erőtlensége, illetve megoldatlan problémái - mutat rá a kutató. A rendszerváltás óta ugyanis minden a gazdasági stabilitás megteremtését szolgálta, ami azt jelentette, hogy háttérbe szorult a csak hosszú távú megtérülést ígérő szociál-, oktatás- és egészségügy-politika. Az ezeken a területeken jelentkező gondok megoldatlansága miatt várható, hogy sajnálatos módon tovább nő a cigányság köréből kikerülő elkövetők aktivitása is. Egy felmérés szerint a Tököli Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási Intézetében lévő elítéltek hetven százaléka vallotta magát cigány származásúnak. A társadalomban ez az arány 7 százalék - mondta Körinek. Szerinte a romák társadalmi problémáinak elhanyagolása időzített bombaként ketyeg. Túszejtő betörők A bűncselekmény-típusok közül Körinek szerint elsősorban a gazdálkodással összefüggő bűntettek és így természetesen az általuk okozott károk növekednek majd. A közbiztonságot leginkább befolyásoló élet elleni és más erőszakos garázda bűncselekményeknél pedig a brutalitás, a kábítószer-bűnözés erősödése, valamint a nemzetközi és szervezett bűnözés veszélyesebbé válásával számolhatunk. Ez utóbbinál várható, hogy az egyre nagyobb bevételekre szert tevő „keresztapák” gazdasági pozícókat próbálnak szerezni. Azzal kapcsolatban, hogy itt megállnak-e, Körnnek annyit jegyzett meg: a dolgok természetes logikája szerint a nagy gazdasági potenciálra szert tett bűnözők igyekeznek behatolni a politikába is. Nemcsak szaporodni fognak a bűncselekmények, de új típusok is megjelennek majd. Ráadásul, mint a szakértő mondja, paradox módon ez az egyre tökéletesedő bűnelhárító módszereknek köszönhető. Az egyre jobb riasztók, lopásgátlók térhódítása miatt előbb-utóbb Magyarországon is fegyverrel kényszerítik majd az autóvezetőt a jármű átadására, és a nagy értékeket sejtető, de biztonságtechnikával jól védett lakásokba a hazaérkező tulajdonosnak fegyveres bűnelkövetőt kell beengednie, sőt az eset rablássá, netán túszszedéssé válik. Haszán Zoltán