Magyar Hírlap, 1998. március (31. évfolyam, 51-62. szám)
1998-03-09 / 57. szám
16 Magyar Hírlap A tanulás drága mulatság. A modern gazdaság tudománya viszont aranynál is többet ér egy korszerű vállalatnál. Hogyan lehet viszonylag olcsón, sok ismeretet elsajátítani? Ezért jött létre 1994-ben a Magyar Termelékenységi Központ (HPC) a magyar kormány megbízásából, és a japán kormány jelentős támogatásával. Vajon miért invesztál szellemi és anyagi tőkét a világ egyik gazdasági nagyhatalma egy Európához felzárkózni készülő országba, és miért nem vevők erre a magyar kis- és középvállalkozások? Többek között erről is beszélgettünk Veresegyházy Róberttel, a Magyar Termelékenységi Központ ügyvezető titkárával. Termelékenységi központok keket lehetett vásárolni, hacsaknem minden európai ár- nem egy másik, ma már feleszágban működnek, de megtűdésbe merült feladatot is ellalálhatók a Távol-Keleten és a tott termelékenységi központengerentúlon is. Európában a tok létrehozását szorgalmazta, második világháború után a és ennek részeként lehetővé Marshall-segély részeként te tette, hogy az európai jelentek meg először. Az akkenedzserek kijuthassanak az ír Európai Termelékenységi Egyesült Államokba. Ügynökség a Marshall-segély Magyarország megkésve programjának befejezése után bár, de nem későn e téren is ■ szövetséggé alakult át. A Mar- felzárkózott a világgazdaságshall-segély nemcsak kész- hez; 1994 óta működik a Mapénzt jelentett, amiből árucik- gyár Termelékenységi Kör Miért nem tanulunk (piac)gazdaságot? Ne fogadj el tanácsot ismerőstől pont (HPC), nonprofit közalapítvány formájában. Létrejöttét a magyar kormány egyszeri 130 millió forinttal támogatta, a japán kormány pedig az eszközfelszereléshez járult hozzá. Éves költségvetésük 80 millió forint. A termelékenységi központok a világon mindenütt állami támogatással működnek, bevételük a kiadásoknak általában kevesebb mint a felét fedezik. Fenntartásukhoz hozzájárulnak a szakszervezetek, kis részben a nagyvállalatok, illetve különféle nemzetközi projektek. Ezzel szemben a Magyar Termelékenységi Központnak a japánokkal kötött szerződése 1999 végén lejár és nagyjából a tartalékok is addig elegendőek. A HPC ugyanis nagyrészt saját indulótőkéje felélésével működik. Tavaly ugyan kaptak 30 millió forintot az IKIM-től, ám ez csak pillanatnyi elsősegély volt. Pedig a HPC-re szüksége lenne a magyar gazdaságnak - véli Veresegyházy Róbert hiszen az általuk szervezett tréningek nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy a világon mindenütt elismert Japán gazdasági modell eszköztárát átadják a magyar vállalatvezetőknek, japán szakemberek közreműködésével és nem utolsósorban méltányos öszszegért. Hiszen míg a nemzetközi tanácsadó cégek által kínált kurzusok akár napi 100 ezer, de a hazaiak is 15-30 ezer forintba kerülnek, addig a HPC tréningjeiért 10 ezer forint körüli összeget kell csak fizetni. Azonban úgy tűnik, a magyarországi kis- és középvállalkozások ezt is sokallják, ezért a jövőben a részükre szervezett kurzusoknál további árcsökkenés várható. Eddig többnyire csak nagyvállalatok érdeklődtek a mintegy 25 féle tréning után. Veresegyházy Róbert szerint nem arról van szó, hogy a kis- és középvállalatok nem ismerik a HPC nyújtotta kedvezményes lehetőségeket, hiszen a szervezők egyre inkább az üzleti szférának ezt a rétegét célozzák meg a direct mail jellegű marketinggel. Az érdektelenség oka az lehet, hogy a kevésbé fejlett vállalkozások vezetőinek energiáját a napi problémák megoldása köti le és igazán nem is a pénzt, hanem az időt sajnálják a tréningre, így azonban - mivel nem a jövőbe fektetnek be - saját meglévő problémáikat konzerválják. Nyugat Európában is jellemzően a tőkeerősebb vállalatok fordítanak többet a képzésekre, de ott éppen időben lésfejlesztési, minőségfejlesztési módszerek is átalakulnak, egymásba olvadnak, konvergálni látszanak. A legtöbb gazdasági módszer az USA-ból indult hódító útjára az ötvenes évektől kezdve. Némelyik Japánon át jutott Európába, és innen került vissza az Egyesült Államokba. Éppen ezért ma már nehéz megmondani, hogy mi tisztán japán vagy amerikai módszer. Minden jel szerint ez a mazsolázgatás a különféle japán gazdasági módszerekből, amerikai és európai változataikból már csak rövid ideig tart. A magyar gazdaság szereplői nem nagyon ambicionálják, hogy ellessék a trükköt, hogyan lehet a meglévő erőforrásokból a legtöbbet kihozni. Úgy tűnik, a bevált módszereket állami támogatással már csak másfél évig tudják tálalni. S aki eddig nem kívánta alkalmazni a recepteket, a jövőben a maga módján kell hogy előállítsa a mixtúrát. * Vajta Zoltán Tipikusan japán gazdasági metódusnak mondják például a Kaizen-rendszert. Lényege, hogy a nap minden órájában a termelés javítására kell összpontosítani a vállalat energiáit Ennek egy eszköze a HPC által közvetített 5S, melyet a Magyar Termelékenységi Központ három hazai vállalatnál vezetett be. De rajtuk kívül is már több tucat magyar cég tudatosan törekszik arra, hogy eszerint alakítsa termelését. Az 5S alkalmazhatóságát jól illusztrálja, hogy már kórházak is felhasználják előnyös tulajdonságait, így például a tavaly Nemzeti Minőségi Díjat nyert Józsa András nyíregyházi kórház. Univerzális alkalmazkodás jellemző a Toyota-módszerként elhíresült „just in time” (éppen időben) jellegű rendszere is, melynek lényege, hogy a vállalat nem raktárkészletből dolgozik, hanem közvetlenül a futószalagra kerülnek a nyersanyagok. A Toyota-szisztéma kis módosulással „Lean Production”-ként néhány évvel később felbukkant az USA-ban. A készlet nélküli termelés alapja a „puli system”, vagyis a vevő konkrét igényeihez igazodó a gyártásrendszer, ahol is a megrendelő mondja meg, hogy mikor van szüksége az árura, milyen külsővel és mennyiségben. nincs ekkora eltérés a kis- és szemléletváltásra, mert amíg nagyhalak között. A Nyugat csak a sürgős dolgokkal fogugyanis lényegesen előrébb lalkozunk, konzerváljuk letart itt is, évtizedek alatt maradásunkat - véli Veresrendszeres felvilágosítással Isegyházy Róbert, került a kis- és középvállalka- A HPC voltaképpen a japán másoknál is felkelteni a tv- módszereket igyekszik alkalvábbképzés igényét. Magyarmazni a hazai gazdaságban. Az országon is szükség van erre a első kurzusok tananyagát japán szakemberek írták és ők is tartották az előadásokat, a magyar munkatársak csak tolmácsolták azt. Ma már azonban ők is egyre inkább kiveszik részüket a tananyagfejlesztésből és a képzésből. Olyannyira, hogy 1999-re a HPC elmondhatja, japánok által kiképzett magyar oktatókat foglalkoztat. A japán-magyar együttműködés egyik célja éppen a magyar oktatógárda létrehozása. A Magyar Termelékenységi Központ nemcsak szellemi tőkét, hanem eszközadományt is kapott a japán kormánytól. Néhány szó magukról a módszerekről, illetve azok alkalmazásáról. A globalizáció nem csak a gazdaság gyakorlati oldalán jelentkezik, a különféle terme KARRIER SIEMENS A celluláris telefon és a számítógép tökéletes mobil irodát alkot együtt Kiben bízhat még ennyire? Vállalatunk arról ismert világszerte, hogy olyan rendszereket v v*- ~ v v ^ v' * ' V hoz létre, melyek tökéletesen , v . v- ‘ működnek egymással összekapcsolva és más rendszerekbe is beilleszthetők. Partnereinknek komplex megoldásokat kínálunk az ipar, az energiaágazat, az informatika, a kommunikáció, a közlekedés és az orvostechnika bármely területén felmerülő problémáikra. A Siemens ezt naponta bizonyítja 200 országban. vtPesfe... * rT . V a 7‘- a tr \ wXg, és telefon:J7-1400 «1; . http':/j^|^'.siemens.H^k * -a, ’ ■. 3 MS a ! mm v» N « 'JBm a i| lg a y* 1 IllHl§ mm .TjgH • ■' • -i mm l; 1998. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ •I.G.Y. Az innováció névtelen hátországa Duális dilemmák Előzetes számítások alapján az elmúlt év végéig folyó áron számolva közel kettőezermilliárd - fejenként majdnem 190 ezer - forint értékű működőtőke érkezett az országba. Ezzel a tízmilliós Magyarország nemcsak az egy főre eső befektetéseket, de az abszolút számokat tekintve is a legvonzóbb ország a régióban. Az összegek, statisztikai adatok mögött azonban ott áll egy átalakuló, útkereső ország, melyben egymás mellett éppúgy megtalálhatók haldokló üzemek vagy csúcstechnológiával dolgozó gyárak, mint kényszervállalkozók százezrei, gazdasági bűnözők és saját tehetségük nyomán felemelkedettek. A tőkebeáramlás mutatóin túl azt is érdemes szemügyre venni, milyen változásokat okoz a külföldi tőke ilyen mértékű megjelenése a gazdaságban. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából Mosoniné Fried Judit vezetésével és Jávorka Edit koordinálásával készült el az „Innováció névtelen hátországa” című tanulmány, mely a külföldi tőke makrogazdaságra, nagy- és kisvállalatokra, kutatásra, fejlesztésre, versenyre és a piaci szereplők egymás közötti kapcsolataira tett hatását vizsgálja. A tanulmány bemutatása alkalmából elmondták, ránk nézve jelenleg az jelenti a legnagyobb veszélyt - és sajnos a tendenciák is abba az irányba mutatnak -, hogy a magyar gazdaság duális jellegűvé válhat. Egyik oldalon a nagy, sikeres, innovatív külföldi érdekeltségű, másik oldalon a szerényen vegetáló, kicsi magyar cégekkel. Ugyanez a folyamat a szegényebb nyugat- európai országokban is lejátszódott, ahol másfél évtizeddel ezelőtt határozott lépésekkel kellett e tendenciákon változtatni. A megoldást nem a multik megregulázása jelentette, hanem a nagyobb figyelem és a külföldieknek juttatott előnyök kiterjesztése a kis- és középvállalatokra. A „névtelen hátország” tanulmányozása során kiderült: a legtöbb tőke az északnyugati, a legkevesebb a délnyugati országrészbe került. A multinacionális cégek leányvállalatainál kínálkozik a legnagyobb esély a minőségi ugrásra s a hosszú távú együttműködésre. A kisebb külföldi cégek előnye, hogy nagyobb önállóságot biztosítanak a fejlesztőknek. A kutató-fejlesztő tevékenységek egyértelműen megtörtek a rendszerváltás után, az ipari kutatóintézetek közül kevés maradt életben, a működők kapacitása kihasználatlan. A zöldmezős beruházásokban a gépipar 67% -kal az első helyen áll, azt az élelmiszeripar (12%), a vegy-, a könnyű- és az építőipar követi. A tanulmány szerzője leszögezi, a külföldi tőke gazdasági és politikai szerepének megítélése kedvező, ugyanakkor nemzetgazdasági szinten nem kielégítő a tőkebefektetők itthoni intézményekkel - egyetemekkel, beszállítókkal - kiépített kapcsolatrendszere. A kormányzati segítség ennek megváltoztatására elengedhetetlen. FORRÁS: OUTLOOK - ANDERSEN CONSULTING'S MAGAZINE