Magyar Hírlap, 1998. március (31. évfolyam, 51-62. szám)
1998-03-06 / 55. szám
1998. MÁRCIUS 6., PÉNTEK Érettségi: készülnek a vizsgakövetelmények Minimum kilenc tantárgyból választhat majd a diák 2004-ben fognak először az új rend szerint érettségizni a diákok. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban tegnap bejelentették: tíz közismereti tantárgy részletes vizsgakövetelményeit már kidolgozták, ezek hamarosan megjelennek, s a tárca a tanári szakmai szervezetekkel, illetve a felsőoktatás képviselőivel vitatja azt meg. A középiskolai tanulmányokat lezáró vizsga reformjáról hosszú évek óta folyik szakmai vita. Tavaly nyáron jelent meg az érettségi vizsgát szabályozó kormányrendelet. Az ezredforduló után vizsgázó diákoknak továbbra is 5 tantárgyból kell majd számot adniuk tudásukról: magyarból, matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből, illetve egy szabadon választott tantárgyból. Tegnapi sajtótájékoztatóján Báthory Zoltán, a közoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta: elkészült a 10 legfontosabb közismereti tantárgy - a többi közt a magyar, a történelem, az angol és német nyelv, a fizika, a vizuális kultúra - részletes vizsgakövetelménye, ezeket a tervek szerint a tárca áprilisban megjelenteti, s a pedagógus szakmai szervezetekkel és a felsőoktatás képviselőivel megvitatja. Ez azért is szükséges, mert 2004-től a diák közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet sokféle tantárgyból (saját döntésén alapul, melyik tárgyból milyet), s az utóbbi kiváltja a felvételi vizsgát. Báthory hangsúlyozta: először a Rektori Konferenciához és a főiskolai főigazgatók kollégiumához fordulnak, véleményt kérve a követelményekről. Érdeklődésünkre a helyettes államtitkár elmondta: a jövőben a választható közismereti és az úgynevezett szakmai előkészítő tantárgyak - ezekből a szakközépiskolákban lehet érettségizni - száma növekedik. A közismereti tárgyak száma várhatóan 20 fölé fog emelkedni, máris dolgoznak például a filozófia, illetve a latin nyelv érettségi vizsgamodelljének kidolgozásán. A jövő diákja tehát a középiskola utolsó két évfolyamán heti 30 órában elsősorban azokat a tantárgyakat és olyan szinten fogja tanulni, amelyekből érettségizni akar, illetve amelyek egyetemi belépőül szolgálhatnak számára. A törvény értelmében a középiskoláknak legkevesebb 9 tantárgyból lehetőséget kell nyújtaniuk a diákoknak, hogy felkészüljenek az érettségire. A tárca helyettes államtitkára tájékoztatóján reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felvetésére, eszerint a tanárok, tanítók az ígért 16 százalékos béremelés helyett csupán 10-12 százalékhoz jutnak majd, sok helyen ehhez is késve. Báthory leszögezte: a központi költségvetésből és önkormányzati forrásokból összetevődő 16 százalék megvalósul. A késés oka néhány budapesti kerületben az, hogy még nincs elfogadott költségvetésük. •T. K. Kelendő árucikk a bizonyítvány Amióta a munkavállalás alapvető követelménye lett az érettségi, évente több száz kitöltetlen bizonyítvány tűnik el a gimnáziumokból. A szaporodó betörések ellen az iskolák egy része riasztóberendezésekkel és néhol éjszakai biztonsági őr alkalmazásával védekezik. Ha egy középiskolába betörnek, a műszaki cikkek mellett nagy valószínűséggel kitöltetlen érettségi bizonyítványokat is elvisznek a tolvajok. Ám az iskolák érthető módon nem szeretik nagy dobra verni az ügyet. A bizonyítványhamisítók többsége amatőr, kontár munkát ad ki a keze közül, az ellopott dokumentumok pedig csak ritkán bukkannak fel újra. Az egyik betörés tettesei például azon buktak meg, hogy a hamisító nem emlékezett az intézmény igazgatójának nevére, így rendszeresen pontatlanul vezette azt be a bizonyítványokba. De fennakadhatnak a tettesek azon is, hogy a bélyegző nem egyezik meg az iskoláéval. Pecsétet ma már bárki bármilyen szöveggel csináltathat. De mivel a csalók nem ismerik az iskola által használt pontos betűméretet, betűtípust, a hamis bélyegző a laikus számára is különbözik az eredetitől. Szintén a profizmus hiányára vallott az az eset, amikor a nappali tagozat pecsétjével látták el a bizonyítványt, ugyanakkor a vizsgatárgyak között nem szerepelt az idegen nyelv. Ma a egy érettségi „vizsgát” 50 ezer forintból lehet megúszni, információink szerint ennyibe kerül egy kitöltött, „hitelesített” bizonyítvány. Ha valaki nagyobb biztosítékot szeretne, egyenként ugyanennyiért kell megvásárolnia a négy évfolyam bizonyítványait. A csalókat ennek ellenére meg lehetne fogni - véli Sümegh László, a fővárosi Kaffka Margit Gimnázium igazgatója -, ha a munkaadók telefonon leinformálnák leendő alkalmazottjaikat. Csakhogy az igazgató emlékszik egy olyan esetre is, amikor egy munkáltató érdeklődött, alkalmazottai valóban náluk végeztek-e. Mivel az iskolába soha nem jártak olyan nevű tanulók és korábban több bizonyítványt is elloptak a gimnáziumból, az igazgató értesítette a rendőrséget. Később azonban a cég személyzeti osztálya letagadta a telefonbeszélgetést, a nyomozást pedig eredmény nélkül megszüntették. A hamis érettségi bizonyítványok zömét nem ellopják, hanem nyomdai úton illegálisan állítják elő. Az iskolabetörések is többnyire nem az okmányokra irányulnak - véli Miklós István, a XI. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. A betörések számának emelkedése összefüggésben van azzal, hogy az iskolák is jobban fel vannak szerelve műszaki cikkekkel, mint korábban. Ez persze nem zárja ki, hogy kitöltetlen okmányokat is elvigyenek a tettesek. A XI. kerületben tavaly szeptember 1-jétől önkormányzati segítséggel riasztóberendezéssel látták el az összes iskolát. Korábban kéthavonta legalább egy iskolabetörés történt a kerületben, de amióta a rendszer a kapitányságon jelzi az illetéktelen behatolásokat, minden tettest sikerült még a helyszínen elfogni. A büntető törvénykönyv tavalyi módosítása óta a kitöltetlen okmányok birtoklása is bűncselekménynek számít. Bélyegzők illetéktelen birtoklása azonban csak akkor szankcionálható, ha azt bűncselekmény elkövetésére felhasználták. Bélyegzőt szabadon csináltathat bárki, a bélyegzők készítője pedig nem köteles adatokat szolgáltatni a megrendelőkről. Épp ezért az okmányhamisításokhoz szinte kivétel nélkül legálisan készített bélyegzőket használnak. A hamisításokat fiktív cégek végzik a cégbejegyzési eljárás ideje alatt, így kívülálló gyakorlatilag semmilyen információt nem tud szerezni a vállalkozásról. Mire megtörténik a bejegyzés, a cég képviselői eltűnnek. Miklós István úgy véli, nem elég erős a személyi okmányok védelme. Lopott vagy elvesztett személyi igazolványt például nagyon könnyen ki lehet állítani más névre. Ennek megszüntetésére csak úgy kerülhet sor, ha itt is bevezetik az új útleveleknél alkalmazott rendszert. Az érettségi bizonyítványok hamisítása terén a változást nem a hatóságoktól kell várni. Közalkalmazotti munkakörben egyáltalán nem használják fel a hamisított érettségiket, mivel az állami intézményeknél, s így a rendőrségen is a munkáltató ellenőrzi, valóban a dokumentumban megjelölt iskolában végzett-e a leendő munkavállaló. A privát cégek azonban csak a legritkább esetben végzik el ezt a rutinfeladatot. • Vajta Zoltán Tiltakozás a pszichiátriai hálóságyak ellen Ketrecben tartott emberek A pszichiátriákon használatos, úgynevezett hálóságyak megszüntetését kérte a népjóléti miniszterhez eljuttatott beadványában az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány. Noha egy 1996-os ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a lakattal lezárt és leginkább ketrecre emlékeztető ágy használata ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, e kényszerítő eszköz az intézetek egyharmadából még mindig nem tűnt el. Gönczöl Katalin ombudsman már 1996-ban vizsgálatot végzett, melynek során megállapította: ennek a szerkezetnek a használata súlyosan sérti az emberi jogokat, és szemben áll az alkotmány 54. paragrafusában lefektetett emberi méltósághoz való joggal. Noha az ombudsman megtette ajánlásait, e kényszerítő eszközt még mindig sok helyen alkalmazzák. Általában a kezelt közveszélyességére hivatkoznak, de gyakori, hogy büntetésképpen zárják a pszichiátriai betegeket hálóságyba; egynapos „elzáráshoz” sokszor elég, ha egy liter tejet elcsen a vacsorából - állítja Végh Péter, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány igazgatója. Az alapítványhoz - amely egy nemzetközi szervezet részeként Magyarországon védi a pszichiátriai kezeltek emberi jogait - több olyan panaszos jelentkezett, akit pszichiátriai kezelése során megalázó módon hálóságyba zártak. Ezért az alapítvány vizsgálódni kezdett, s kiderült: a megkeresett pszichiátriai otthonok közel egyharmadában még ma is használják ezt a kényszerítő eszközt. Volt olyan huszonéves fiú, akit egy hónapja tartottak bezárva, amikor édesapja az alapítványhoz fordult. Másik esetet egy hazai pszichiáter említett: egy beteg, miután két napig hálóságyba zárva tartották, néhány nap múlva felakasztotta magát, s a következőket írta búcsúlevelében: „Ebben a ketrecben tartottak, mint az állatot, nem akarok tovább élni.” Mielőtt az alapítvány elkészítette volna beadványát, több pszichiátert is megkeresett, hogy kikérje véleményüket a hálóságy használatának létjogosultságáról. A szakemberek válaszai többnyire azt tükrözték, hogy az ilyen „betegápolás” szükségtelen, sőt a Magyar Pszichiátriai Társaság módszertani levele kimondja: „Fizikai korlátozást nem indokolhat a szociális gondoskodás elégtelensége, kellő számú személyzet hiánya sem vezethet a személyiségi jogok, a mozgásszabadság megvonásához. Hálóságyakat betegotthonban tilos használni!” Az alapítvány javaslatot is tesz rá, mivel váltható fel a hatóságygyakorlat: ha az ápolók törődnek, emberként bánnak a betegekkel, jóval kevesebb gond lesz velük. • Dusza Erika BELFÖLD Don Pepe helyett Pepe papa? Kétes harc az „idegen” hangzás ellen Visszaélésekre is alkalmat adhat, ha a cégnyilvántartásról és cégbejegyzésről szóló törvény alapján a jövőben kezdeményezik az „idegen” hangzású névvel ellátott üzletek bezárását, illetve arra kötelezik az üzemeltetőket, hogy azt változtassák meg. A törvény a tevékenységre utaló elnevezés magyar szóval történő leírását rendeli el. A Magyar Értelmező Szótárának legfrissebb kiadása is a ’60-as évekbeli állapotot tükrözi, ám ha megvolnának az újabb szótárak, akkor sem zárható ki, hogy hibás döntés születik - véli Kálmán László, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Nyelvészetileg nincs olyan fogalom, hogy magyar szó, sőt a vitatott elnevezésekről nem állítható biztosan, hogy meghonosodott-e a magyar nyelvben, avagy sem. A törvény alapján emiatt akár a McDonald’s gyorsbüfékre is lakat kerülhetne. Lapunk érdeklődésének előzménye, hogy az V. kerületben a jegyző azonnali bezárásra ítélte a Don Pepe pizzériát. A határozat indoklása szerint azért, mert lakossági panasz nyomán kiderült: a szellőzés nincs megoldva. Egy füst alatt a vendéglátóhely idegen hangzású nevét is kifogásolta a végzés. A pizzéria a szellőzőt február 27-én megjavíttatta, ám a bezárást előíró döntés nem változott meg. Steiner Pál V. kerületi városatya elmondta: az üzlet működési engedélyét Andtib Kft. néven adták be, ám abban nem szerepelt a Don Pepe név, amelyre az üzemeltető megvette a franchise-t. A képviselő szerint az üzletbezárások már túllépnek az államigazgatási kereteken, s mindenképpen a testületnek kell a kérdéssel foglalkoznia. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hatósági túlkapásnak tartja az üzletbezárást. Szatmáryné Jenl Angéla alelnök elmondta: kifogásaikat eljuttatják a törvényalkotókhoz, s napokon belül felkérik az illetékes minisztériumot a törvény értelmezésére és módosítására. • Sz. S. Az üldözött cégér már lekerült FOTÓ: ISZA FERENC Magyar Hírlap . Miközben a felnőttek megismerkednek a Renault fantasztikus ajánlataival, Te rajzolj le egy családi kalandot a Renault Kangoo-val a csodálatos, új és meglepő ötletekkel teli családi autóval, és ajándékba kapsz egy hajtogatós játék Kangoo-t. Ráadásul, ha ügyes vagy és szerencsés nyerhetsz egy IGAZI KANG00-t vagy 4 illetve 5 ajtós Renault Mégane-t is a családnak!’ ’Részletes részvételi feltételek, színes ceruza és papír a márkakereskedőknél találhatóko° 1998. március 19-22. V/RI VALIT Gyere el szüleiddel, barátaiddal és barátaid szüleivel a legközelebbi Renault márkakereskedőhöz március 19. és 22. között.