Magyar Hírlap, 1998. április (31. évfolyam, 89-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

1998. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Vasile minden román miniszterelnöke Bizalmat kapott a kormány Bizalmat szavazott Radu Vasile kabinetjének a román tör­vényhozás két háza tegnapi együttes ülésén. Az új kormányt nagy szavazattöbbséggel több mint négyórás vita után fogad­ták el: 317-en szavaztak mellette, 124-en ellene. A kabinet, amelynek két magyar tagja van, pénteken teszi le az esküt Emil Constantinescu elnök előtt. MH-Bukarest Vasile kormányfő a vitában célként említette a jószom­szédi kapcsolatok ápolását, és leszögezte, hogy a kor­mányprogramban szerepel a különleges partneri kapcso­latok elmélyítése Magyaror­szággal és Lengyelországgal. Az RMDSZ számára a re­form erkölcsi, gazdasági gya­rapodást, a kisebbség és a többség együttműködését, a jogegyenlőséget, a korlátozás nélküli anyanyelvhasználatot jelenti - szögezte le az RMDSZ, amelynek két tagja van a kormányban. Az új román kormány minden tagja kedvező véle­ményt kapott a törvényhozás szakbizottsági meghallgatá­sán. Az RMDSZ két minisz­tere, Tokay György kisebb­ségvédelmi és Bárányi Fe­renc egészségügyi tárcaveze­tő nagy szavazattöbbséggel ment át a „vizsgán”. Tegnap délelőtt a parla­ment két háza együttes ülé­sen vitatta meg a kormány­­programot, illetve szavazott a kabinetre. A vitát Radu Vasile kor­mányfő beszéde indította el. Mindenekelőtt hangsúlyozta, minden román miniszterel­nöke kíván lenni. Nem tagad­ta, rendkívül nehéz időszak­ban vette át az ország kor­mányzását, hiszen javulás legfeljebb 2000-re várható. Vasile megígérte: kabinetje a reform politikáját folytatja, és elkötelezi magát a demok­ratikus folyamat mellett. Igyekezett megnyugtatni a parlamentet afelől, hogy nem akarja kisajátítani a törvény­­hozás hatáskörét. Közölte, kormánya külpolitikája vál­tozatlan marad, legfőbb cél­kitűzésének tekinti az Euró­pai Unióhoz való felzárkó­zást, a NATO-tagságot pedig a román biztonságpolitika központi törekvésének tekin­ti. Mindehhez pragmatizmus­ra van szükség. Vasile jelen­tős célként említette a jó­szomszédi kapcsolatok ápo­lását, és külön említette: a kormányprogramban szere­pel a különleges partneri kapcsolatok elmélyítése Ma­gyarországgal és Lengyelor­szággal. A reformnak románnak kell lennie, nem szabad egy­szerűen átvenni a nemzetkö­zi pénzintézmények ajánlá­sait, amit a Nemzetközi Va­lutaalap is megértett - mon­dotta a kormányfő. Az ellenzéki pártok képvi­selői többnyire élesen támad­ták a kormányprogramot és az új kabinetet, amely volta­képpen a régi, ezért nincs is igazán garancia a változásra. Egyetlen ellenzéki tömörülés, a Szövetség Romániáért Párt biztosította támogatásáról a kabinetet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásá­ban alapvető kérdésnek ne­vezte, hogy Kelet vagy Nyu­gat felé, az anakronisztikus és kisemmiző nacionalizmus vagy az anyanyelvhez, a saját kultúrához való jog elismeré­se felé kíván haladni Romá­nia. Az RMDSZ számára a reform egyebek között az er­kölcsi, gazdasági gyarapodást, a kisebbség és a többség együttműködését, a jogegyen­lőséget, a korlátozás nélküli anyanyelvhasználatot jelenti. • Bogdán Tibor A cseh parlament ratifikált • Folytatás az 1. oldalról Jaroslav Sedivy külügyminisz­ter parlamenti zárószavában a csatlakozást ellenző kommu­nista és republikánus képvise­lők érveire válaszolva hangsú­lyozta: a NATO „ma nem a háborúról, hanem a békéről szól”. A szervezet nem kíván az új tagországok területén sem atomfegyvereket telepí­teni, sem katonai egységeket elhelyezni. Tekintettel a dön­téshozatal módjára, a NA­­TO-t sem Németország, sem Amerika nem használhatja eszközként saját politikai cél­jaihoz. A közös katonapoliti­ka kialakításában való részvé­tel csökkenti a hibás döntések kockázatát nemzeti szinten is. Nem indokoltak az orosz el­lenkezésből adódó félelmek sem - hangsúlyozta Sedivy. Ellenkezőleg, éppen a NA­TO és Moszkva konzultációi - amelyeknek immár Csehor­szág is része lesz - gazdagítják a kétoldalú kapcsolatokat. A biztonsági kockázatok a két szemben álló katonai tömb szétesésével nem múltak el, sőt számosabbak és nehezeb­ben előrejelezhetők lettek. A NATO nyújtotta védel­mi garancia a nem katonai fe­nyegetésekre is kiterjed. „A kormány alaposan megfontol­ta a tagság előnyeit, felmérte a szükséges költségvetési kiadá­sokat, nem vállalt elhamarko­dott kötelezettségeket” - szö­gezte le a külügyminiszter. Beszédét azzal zárta: a képviselők történelmi lehető­séget kaptak arra, hogy az or­szágot bejuttassák az egyetlen igazán működőképes kollek­tív védelmi rendszerbe. „A történelem nem ad lehetősé­get a nevfizetők javítóvizsgái­ra” - mondta Jaroslav Sedivy. Kovács üdvözölte Prága lépését Kovács László üdvözölte, a cél irányába tett lényeges lé­pésnek nevezte, hogy a cseh törvényhozás alsóháza meg­szavazta a majdani csatlakozást az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezetéhez. A magyar külügyminiszter hangoz­tatta: Prága belügye, hogy a fontos kérdésről a parla­ment döntött, nem írva ki az amúgy valóban semmiféle törvény által kötelezővé nem tett népszavazást a NA­­TO-csatlakozásról. Mint a magyar külügyminiszter az MTI-nek elmondta, Magyarország, a magyar törvényho­zás más ütemet szabott magának: a népszavazás eredmé­nyének tükrében megvárja, míg az atlanti védelmi szer­vezet valamennyi tagállamának törvényhozása jóvá­hagyja - várhatóan legkésőbb 1999 áprilisáig - a magyar tagfelvételt, s akkor fogja ratifikálni a NATO-val erről aláírt szerződést. A Kvantum Investment Bank Rt. (1117 Budapest, Budafoki út 79.) az 1988. évi VI. törvény 268. § (3) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően az alábbiakban nyilvánosságra hozza 1997. évi éves beszámolójának lényeges adatait: M­ÉRLEG Eszközök Forgóeszközök 2 336 616 Befektetett eszközök 1 523 859 Aktív időbeli elhatárolások 46 413 Eszközök összesen 3 906 888 (adatok ezer forintban) Források Kötelezettségek 1 028 096 Passzív időbeli elhatárolások 59 524 Saját tőke 2 693 984 Források összesen 3 906 888 EREDMÉNYKIMUTATÁS (adatok ezer forintban) Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Általános tartalék (-) Mérleg szerinti eredmény 201 247 34 500 16 674 150 073 Az 1988. évi VI. törvény 300. §-a értelmében a közgyűlés jogait az egyedüli rész­vényes Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) gyakorolja. Az igazgatóság a tulajdonos elé a fenti adatokkal terjeszti a társaság 1997. évi éves beszámolóját és egyben javasolja az adózott eredmény eredménytartalékba helyezését. A felügyelő bizottság jelentésében a tulajdonos számára a társaság 1997. évi éves beszámolójának elfogadását javasolja. KVANTUM INVESTMENT BANK RT. IGAZGATÓSÁGA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Polgári Pest-Buda Kft. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/a.) pályázati felhívást tesz közzé a tulajdonában álló Bp. XVII., Pesti út—Balassagyarmat u.—Cséplő út—Összekötő út által határolt beépíthető terület értékesítésére. 1. Az Ingatlan bruttó alapterülete 22 ha, mely terület az érvényes, rrt. alapján 62., 34., 60. és 71. sz. építési övezetekbe került besorolásra. 2. A részletes pályázati kiírás és az ajánlattételhez szükséges zrt., valamint a terület infrastruktúrájának fejlesztéséről készült szak­­vélemény - melyek megvásárlása a pályázat benyújtásának elengedhetetlen feltétele - a Polgári Pest-Buda Kft. székhelyén (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/a.) 50 000 ft + áfa készpénzben történő megfizetése ellenében 1998. április 16-tól telefonon történő időpont-egyeztetést követően munkanapokon 8-16 óra között vehető át. 3. A pályázaton magyar és külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, valamint a módosított 1995. évi XXXIX. tv. 1. §-a szerint magántulajdonosnak minősülő más személyek vagy azok konzorciuma vehet részt. Külföldi ajánlattevő - a hatályos devizajogszabályok alapján - az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez jogosult és köteles beszerezni a területileg illetékes közigazgatási hivatal engedélyét. 4. Érvényes pályázatot csak az ingatlan teljes tulajdoni illetőségére lehet beadni. 5. A dokumentációt megvásárlók részére a Polgári Pest-Buda Kft. lehetőséget biztosít az ingatlan megtekintésére. 6. A pályázat érvényességének feltétele 2 000 000 Ft bánatpénz megfizetése a pályázat benyújtási határidejének lejártáig, és ettől az időtartamtól számított 30 napos ajánlati kötelezettség. 7. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó adatait, az ajánlati árat, a fizetés módját, ütemezését, biztosítékait. 8. A pályázatot 3 példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban „Pesti út" jeligével kell benyújtani a Polgári Pest-Buda Kft. székhelyén 1998. április 27. (hétfő) 8 és 10 óra között. 9. Az értékesítés további feltételeit és követel­ményrendszerét a részletes pályázati kiírás tartalmazza. 10. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázat meghirdetését követően a pályázattal és az ingatlannal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad a Polgári Pest-Buda Kft. a 343-5760/147-es és (06-20) 324-788 telefonszámok­on. KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ A Falcotrade Húsipari és Kereskedelmi Részvénytársaság (7621 Pécs, Jókai utca 11.) és a Gencofood Húsipari Részvénytársaság (7621 Pécs, Jókai utca 11.) igazgatósága értesíti részvényeseit, hogy a társaságok egyesülési közgyűlésüket 1998. május 16-án (szombat) délelőtt 12 órakor tartják a társaságok Budapest V. kerület, Vörösmarty tér 2. alatti központi irodájában. Napirendi pontok: 1. Az egyesülési okirat elfogadása. 2. A tisztségviselők megválasztása, díjazásuk megállapítása. 3. Egyebek: A részvényesek szavazati jogukkal az alapító okiratban meghatározott módon élhetnek. Határozatképtelen­ség esetén a megismételt közgyűlés 1998. május 16-án 12.30 órakor ugyanazon a helyen és napirendi ponttal kerül megtartásra. Ez a köz­gyűlés a megjelentek számára tekin­tet nélkül határozatképes. A részvénytársaságok igazgatósága Ha­vel jól van MH-Bécs Václav Havel cseh államfő a körülményekhez képest jól van a nehéz hasűri műtét után, ám az innsbrucki ope­ráló orvos óva int az elhamar­kodott következtetésektől. Havelt tegnap reggel hat órakor már levették a léle­geztetőgépről, s bár délelőtt még voltak hastáji fájdalmai, az intenzív osztály vezetője délutánra már jelentős javu­lásról számolhatott be. Havel jó hangulatban van, s háromnegyed órás beszél­getést folytatott az ügyeletes orvossal. Dagmar Havel is megláto­gatta férjét. Havel túl van az életveszélyen, s úgy tűnik, hogy a hasüregben kialakult súlyos gyulladást sikerült lo­kalizálni - mondotta Ernest Bodinger professzor, aki he­lyénvalónak tartja az óvatos fogalmazást, mert a követke­ző napokban még lehet visszaesésre számítani. ■ Szászl Júlia KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ A Gencofood Húsipari Részvénytársaság (7621 Pécs, Jókai utca 11.) igazgatósága értesíti részvényeseit, hogy a társaság évi rendes közgyűlését 1998. május 16-án (szombat) délelőtt 11 órakor tartja a társaság Budapest V. kerület, Vörösmarty tér 2. alatti központi irodájában. Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság jelentése az 1997. évi tevékenységről, indítvány az 1997. év végi mérleg megállapítására és az eredmény felosztására. 2. A felügyelőbizottság jelentése az igaz­gatóság 1997. évi beszámolójáról, a mérlegről és az eredményfelosztási in­dítványról. 3. A könyvvizsgáló jelentése az 1997. évi mérlegről és eredménykimutatásról. 4. Az 1997. évi mérleg elfogadása és az eredmény felosztása. 5. Egyebek. A részvényesek szavazati jogukkal az alapító okiratban meghatározott módon élhetnek. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés 1998. május 16- án 11.30 órakor ugyanazon a helyen és napirendi ponttal kerül megtartásra. Ez a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Gencofood Rt. igazgatósága Az orániai rend máris elutasította az északír egyezséget Protestáns tiltakozás az IRA-nak tett gesztus miatt MH-London/MTI Bebörtönzött IRA-tagok kapták vissza szabadságukat - mintegy kedvcsinálóként a békeegyezmény elfogadásá­hoz. Az északír rendezés alapelveiről a múlt héten nyélbe ütött egyezséget azonban máris elvetette a protestáns unionista közös­ség egyik legbefolyásosabb, nem pártkötődésű csoportja, az orániai rend. Az Ír Köztársaság kezdeti gesztusként a szigorúan őr­zött Portlaoise fegyházból kedd késő este szabadlábra helyezett kilenc IRA-rabot. Közülük csak egy volt gyil­kosságért elítélve, a többiek „kisebb” bűnökért ültek. A London-hű unionisták hangsúlyozzák, hogy nehéz lesz elfogadtatni híveikkel a rendezési paktumot, ha „ter­roristák” szabadlábra kerül­nek, viszont a fegyverek be­szolgáltatásának még nem si­került érvényt szerezni. A kiegyezést ellenző unio­nista vezér, Ian Paisley tiszte­­letes szóvivője szerint a ki­lenc rab kiengedése „szé­gyenletes lépés volt, és baljós előzménye annak, ami ez­után következhet”. Az orániai rend szerint a megállapodás biztonsági ga­ranciák nélkül engedné a majdani ír-északír politikai testületekbe a katolikusok radikális irányzatának képvi­selőit. Az északír protestáns pol­gári szervezetek közül az orániaiak tudják a legna­gyobb tömegeket mozgósíta­ni a Nagy-Britanniával fenn­álló unió ügye mellett. Az orániaiak elutasító állásfog­lalása az első londoni értéke­lések szerint a belfasti rende­zési megállapodás komoly erózióját jelenti, mert a rend­nek igen erős a befolyása az ulsteri protestáns közössé­gen belül. Az ulsteri lakosok megkapták a megállapodás szövegét FOTÓ: MTI/AP - PAUL MCERLANE Levéltárba kerülnek a privatizációs iratok Az ÁPV Rt. a privatizáció eddigi története során iktatott összes iratot - a külső és belső levelezéstől kezdve az előter­jesztésekig és szerződésekig - irattárba helyezi - döntött teg­nap a privatizációs holding igazgatósága. A papírok kezelésé­re Pri-Dat Kft. néven külön céget alapítanak, amely a BHG egykori irodaházában fogja gondozni a dokumentumokat - nyilatkozott lapunknak Szandtner Iván, a vagyonkezelő ve­zérigazgató-helyettese. A privatizációs irattárban 15 évig maradnak a papírok, majd a levéltári törvény előírá­sai szerint átkerülnek a Ma­gyar Országos Levéltárba - közölte Szandtner Iván. A kormány egy hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy az átmeneti idő alatt a privatizá­ciós, illetve a kárpótlással kapcsolatos dokumentumo­kat az ÁPV Rt. tulajdonában lévő BHG-irodaházban kell tárolni. A vagyonkezelő részben azért döntött külön cég alapí­tása mellett, mert az az épü­letben magáncégek vagy más intézmények megbízásából bértárolást is vállalhat, így bevételhez juthat - magya­rázta a vezérigazgató-helyet­tes. A Pri-Dat Kft.-nek 25 al­kalmazottja lesz, a levéltáro­sok fele az ÁPV Rt. iratkeze­lői közül kerül ki. Szandtner szerint az érin­tett dokumentumok egyike sincs olyan hosszú időre tit­kosítva, hogy a kutatók a 15 éves határidő letelte után ne férhetnének hozzá. A vezér­­igazgató emlékeztetett arra, hogy a nyilvánosság a privati­zációs tranzakciók fő lépéseit és a döntések indokolását összefoglaló úgynevezett em­lékeztetőket ismerheti meg. A többi, a mostani döntés ál­tal érintett irat a levéltári tör­vény rendelkezése szerint a 15 év letelte után sem lesz publikus, csak a kutatók szá­mára. A vagyonkezelőtől szár­mazó információ szerint 4500 folyóméternyi dokumentum­ról van szó, ami annyit tesz, hogy a papírok szorosan egy­más mellé állítva négy és fél kilométernyi polcot foglal­nak el. Összehasonlításkép­pen: a Fővárosi Levéltárban 21, a Történeti Hivatalban 3 folyókilométernyi anyagot őriznek. • Szt. L. Még ismeretlen a környezetszennyező források többsége A piszkos százhetvenhét • Folytatás az 1. oldalról Ennek keretében összesen 24 helyszínen fogtak hozzá a munkákhoz, de csupán négy helyen, Pécsett, Üllőn, Szek­­szárdon és Inotán fejeződött be a kárfelszámolás. A térképünkön látható, nyilvántartásba vett 177 veszé­lyeztetett terület elhelyezke­dése azt tükrözi, hogy a leg­több, illetve legsúlyosabb szennyezések mindenekelőtt az ország nehézipari központ­jait, bányavidékeit, illetve a Dél-Alföldet veszélyeztetik. Természetesen a szennyezé­sek terén is vezet Budapest, ahol olyan jelentős környezeti károk várnak eltakarításra, mint a Nagytétényi Metallo­­chemia nehézfémekkel (első­sorban ólommal) dúsult talaja vagy a budafoki, az óbudai, il­letve a főváros határában lévő ürömi gázmassza. A kiemel­ten szennyezett régiók közé tartoznak a cement- és timföldgyártás (Almásfüzitő és környéke), a kohászat (Ózd), a vegyipar (Kazincbar­cika), és a bányászat (Pécs, Tatabánya, Oroszlány, Gyön­­gyösoroszi) egyes központjai. A Dél-Alföldön (Békés, Csongrád megyében) elsősor­ban különféle illegális hulla­déklerakók, agrárgazdaságok vegyszer-, illetve növényvédő szer maradékai, illetve az olaj­­szőkítés telephelyein maradt szénhidrogén-elfolyások okoznak feltűnően sok helyen környezetszennyezést. Az országos programmal párhuzamosan több helyen zajlik kármentesítés. Japán támogatással kezdődött meg a nemzeti listáról emiatt ki­maradt várpalotai iparvidék rehabilitációja, hónapok óta tartanak Garén is a veszélyes­­hulladék-telep lokalizációjá­nak munkálatai, végéhez kö­zeledik a hevesi ólomszeny­­nyezés felszámolása, és egy külön állami keretből több helyen rekultiválják a felha­gyott bányákat. Több igen sú­lyos esetben - például az ürö­mi gázmassza, a nagytétényi, illetve a kazincbarcikai hason­ló nagyságrendű ólomszeny­­nyezés ügyében - jogi és anyagi problémák­­kötelezhe­­tők-e az új tulajdonosok előd­jük okozta károk anyagi ere­jüket meghaladó felszámolá­sára) akadályozzák a rehabili­táció megindítását. Ma a privatizálás előtt álló társaságok környezeti kárel­hárításának költségei elsősor­ban a tulajdonost terhelik. A már privatizált társaságoknál - legalábbis az utóbbi időben - jelentős összegű környezet­védelmi kötelezettséget vállalt az ÁPV Rt. Az állami környe­zetvédelmi kezességvállalási kiadások felső korlátját az áramszolgáltatók esetében például a vételár tíz, míg az erőműveknél 25 százalékában szabták meg. Kezdetben, 1992-ben ki­lenc esetben 2,1 milliárd forin­tos garanciavállalás történt, 1993-ban már csak három eset volt, mintegy 0,8 milliárd fo­rint értékben, 1994-ben pedig már egyáltalán nem került sor környezeti garanciavállalásra egészen 1996-ig, amikor is az energiaprivatizáció kapcsán kormányszintű garanciaválla­lás történt. A privatizáció első három évében a környezetvédelem szempontjai szinte meg sem jelentek - írja Csanádi Mária (MTA Közgazdaság-tudomá­­nyi Intézet) és Páczi Erzsébet (Kopint-Datorg) egyik tanul­mányában. A privatizációt közvetlenül irányító Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) határozottan elzárkózott a környezetvédelmi kérdések intézményesített figyelembe­vételétől. E periódusban, sze­rencsés véletlen folytán, dön­tően a kevéssé szennyező ága­zatok társaságai keltek el (ke­reskedelem, szolgáltatás, fel­dolgozóipar). Néhány tranz­akció azonban nagy port ka­vart (például a Lehel Hűtő­gépgyár), hiszen egyértelmű­vé vált, hogy a környezeti ter­hek összege nagyon jelentős lehet. A külföldi befektetők a tételes szabályozástól függet­lenül is kikényszerítették a környezeti felelősség megosz­tását, a kiszemelt vállalatot többnyire vagy tehermente­sen, vagy megfelelő garan­ciákkal kívánták átvenni. Az ÁPV Rt. a privatizációs szerződésekben saját kimuta­tása szerint 1996-ban 384,07 milliárd forint értékben vállalt különféle címeken garanciát, szavatosságot vagy kezessé­get. Ebből a környezetvédel­mi kötelezettségvállalás 18,75 milliárd forint volt, s a privati­zációs szervezet azzal számolt, hogy ennek mintegy három­negyedét ki is kell fizetni majd a vevőknek. Az ÁPV Rt. kimutatása szerint a nagy áramszolgáltató társaságok esetében csaknem 14 milliárd forintnyi kötele­zettséget vállaltak - mégpedig éppen az idei év végéig szó­lóan. A Budapesti Elektromos Művek Rt. esetében például csaknem hárommilliárd forint a kötelezettségvállalás maxi­muma, a várható kifizetés pe­dig 2,5 milliárd forint. Hasonló nagyságrenddel szerepel a tervben a Dunamenti Erőmű Rt., a legkisebb értékben - 900 millió - pedig a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. privatizá­ciójához kapcsolódóan vállalt kezességet az állam. A listán szerepelnek töb­bek között a Lehel Hűtőgép­gyár Kft., a Douwe Egberts Rt. és a Kőbányai Sörgyár. Mint az ÁPV Rt.-nél megtud­tuk, utóbbi - bár a dokumen­tumok szerint a garancia 1995- ben lejárt és az eredetileg megállapított összeg 162 mil­lióról szólt - környezetvédel­mi problémáinak megoldásá­ra a közelmúltban hívtak le 350 millió forintot, további 150 milliót pedig a Debreceni Gördülőcsapágy Művek rész­leges támogatásához. • Szilágyi A. János - G. Tóth Ilda Üröm a miniszter asztalán Hamarosan harmadszor is kötelezik a Fő­városi Gázműveket az Üröm határában lé­vő veszélyeshulladék-lerakó felszámolásá­ra. Információink szerint a sokakat érintő ügy a környezetvédelmi miniszter, Baja Ferenc „asztalán van”, hogy tanulmányoz­hassa a lehetséges teendőket. Mint arról beszámoltunk, a cianid­­szennyeződés már kiszabadult az egykor hermetikusan zártnak hitt kőfejtőből, és jelenlétét már a bányagödör aljától számí­tott 60 méteres mélységben is kimutatták. A szennyezés tovaterjedését igen nehéz felmérni, mivel nem „célszerű” megfigyelő­­kutakat fúrni. Ezek mentén ugyanis még könnyebben szivároghatna le a mélybe a ci­­anidtartalmú massza. A barlangüregeket borító márgahordalék vastagsága harminc évvel ezelőtt még 40 centimétertől 2 méterig terjedt. Az egykor még szigetelő márga több helyütt már átlyukadt, miután a gázmassza magas kéntartalma a bemosódó talajvízzel kénsavat alkot, amely megállíthatatlanul bontja le a természetes védőréteget. Ka­tasztrófa akkor következik be, amikor az el­vékonyodott márga már nem bírja a nyo­mást és átszakad. Ekkor a gázmassza az üre­gek, hasadékok mentén lezúdul a karsztba, végérvényesen elszennyezve a budai forrá­sokat is tápláló források vizét. Ennek idő­pontját szakértők 5 éven belülire becsülik. Budapest vízellátását az ürömi gáz­massza nem veszélyezteti, mivel a főváro­siak ivóvizét elsősorban a Duna menti par­ti szűrésű kutak szolgáltatják. •K. B.

Next