Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 102-113. szám)

1998-05-13 / 111. szám

14 Magyar Hírlap Mélygarázs épül a feltárt ősi romokon? Napokon belül lejár a buda­pesti első kerületi önkor­mányzat és a Budapesti Tör­téneti Múzeum (BTM) között a Corvin tér régészeti feltárá­sára kötött szerződés. A már eddig is páratlan őskőkori, kelta, római és középkori lele­teket felszínre hozott ásatá­sok befejezéséhez azonban még időre­­ és pénzre - lenne szükség. Mint ismeretes, az önkormányzat a Corvin térre mélygarázs építését tervezi, ami ellen több civilszervezet és az UNESCO magyar iro­dája is tiltakozott. A területen közel egy éve megkezdett régészeti munká­latokon már eddig is a főváros múltjának jobb megismerése szempontjából elsőrangú le­letanyag került elő. A Corvin tér és környéke egykor a Duna egyik szigete volt, ahol őskori pattintott kő­eszközöket, lábnyomokat is őriz a föld mélye. A leletek között egy egész szabályos középkori utcavonal körvo­nalai kezdenek kirajzolódni, ami a laikusok számára is átél­­hetővé teszi a hat-hétszáz év­vel ezelőtti mindennapokat. Az első kerület és a törté­neti múzeum közötti ásatási szerződés azonban egy héten belül lejár. Ha nem lenne le­hetőség az ásatások folytatá­sára, végleg elveszne a lehe­tőség arra, hogy jobban meg­ismerhessük a középkori Bu­da mindennapjait. Bodó Sán­dor, a múzeum főigazgatója szerint ritkán adódik lehető­ség ilyen nyugodt körülmé­nyek között kutatni, ezért na­gyon bízik a folytatás lehető­ségében. Különösen fontos lenne, hogy őszig, jó időben tudjanak minél nagyobb te­rületet feltárni. Az önkormányzati testület döntésére és legalább húsz­millió forintra lenne szükség a Corvin téri ásatások folytatá­sához, ami a Batthyány térre vezető Iskola utca vonalában folytatódhat - tudtuk meg Bérczy Antaltól, az első kerü­let alpolgármesterétől, aki el­mondta: támogatja a terület teljes körű régészeti feltárását. Az alpolgármester - aki nem tud az UNESCO tiltako­zásáról - azt is elmondta: a tervezett mélygarázs csak a hidrológiai, műszaki és régé­szeti feltételek megléte esetén épülhet. Ellenkező esetben a hatóságok várhatóan nem is adnának engedélyt az osztrák beruházónak az építkezés megkezdésére. Az önkor­mányzat tervei között egyéb­ként szerepel a föld alatti par­koló felett a feltárt középkori leletanyag bemutatása. A til­takozók szerint azonban a megnövekvő forgalom és le­vegőszennyezettség nem ten­né lehetővé valódi műemléki környezet kialakítását. Rózsa Mihály, a Magyar Unesco Bizottság vezetője el­mondta: az UNESCO szakér­tői szervezete, a párizsi szék­helyű Nemzetközi Műemlék­­védelmi Tanács (ICOMOS), a mélygarázs építése ügyében fogalmazott levelében úgy fo­galmazott: alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a várható problémák időben előre jelezhetők és megelőz­hetők legyenek. ■ B. P. P. V­ILLANÓFÉNYBEN Mélyvízben A velencei kalmár (MH) A Mélyvíz mai témája (az MTV kettes csatornáján 22.40-­­ kor) Shakespeare A velencei kalmár című színművének a Tivo­­a­li Színházban bemutatott új rendezése. A darabot az egyik sze­replő - Shylock, a zsidó pénzember - ábrázolása miatt sokan ma­­ is antiszemitának tartják. Annak idején a náci Németországban több mint ötven színházban játszották, a kommunista Magyar­­országon viszont betiltották. Az utóbbi időben ismét sokat vitat­koznak erről az eredetileg vígjátéknak megírt, de ma inkább tragédiának érzett színműről. Alföldi Róbert mai környezetbe helyezett rendezése méltónak és alkalmasnak látszik arra, hogy az esztétikai és társadalmi kérdések kiindulópontjául szolgál­jon. A beszélgetés résztvevői az előadás rendezőjén kívül Rátóti Zoltán (Shylock alakítója), két korábbi magyar Shylock: Gábor Miklós és Garas Dezső, Geher István professzor színháztörté­nész, Heller Ágnes filozófus és Fekete László főkántor. Palatinus-est a Műcsarnokban (MH) A Palatínus Kiadó korábban megjelent, valamint a könyvhétre várható köteteinek szerzői olvasnak fel verseik­ből, szépprózájukból vagy esszéikből a Műcsarnok előadóter­mében, holnap este hatkor. A fellépők között szerepel: Cselényi Béla, Eörsi István, Háy János, Kemény István, Mar­­no János, Peer Krisztián, Péterfy Gergely, Térey János és Vathy Zsuzsa. A felolvasásokat Gyimesi Ágnes kétszemélyes zenekara, az Ágens koncertje zárja. Kétnyelvű La Mancha (MH) Tegnap este a brit nagykövetségen gálaműsorral emlé­keztek meg arról, hogy öt esztendővel ezelőtt a cardiffi szín­ház- és zeneművészeti főiskola és a pesti Merlin Színház meg­alapozta a magyar felsőoktatás számára azóta is gyümölcsöző kapcsolatát. Fekete Péter, a magyarországról elszármazott szakember müncheni stúdiumai után egyszerre járt a walesi intézmény színházrendezői szakára és vett részt, mint képzett illuzionista, a tanításban. Növendékeivel először a szombat­­helyi tanárképző főiskolán és a Merlinben mutatott be egy an­gol nyelvű produkciót, majd évente négy előadást hozott kü­lönböző magyar egyetemekre, főiskolákra, az angol nyelv, il­letve irodalmi szakok munkáját segítendő. A programba be­kapcsolódott a magyar művelődési tárca, a két éve aláírt két­oldalú egyezmény britannisztikai projektjében már szerepel­nek a cardiffiak. Fekete Péter szerint az a cél, hogy tanulmá­nyai során mindegyik főiskolán minden angol szakos hallga­tógeneráció találkozzon legalább egyszer valamelyik előadá­sukkal. A tegnapi gálaesten egyébként a walesi művészjelöl­tek mellett magyar fiatalok is felléptek, a La Mancha lovagja című musical részlete két nyelven szólalt meg. MEGHÍVÓ A FRAMAQUAL Rt. (1016 Budapest, Naphegy utca 3.) 1998. június 30-án 9.30 órakor közgyűlést tart az alapító székhelyén (51, avenue de l’Architecte Cordonnier, Lille, France). Napirend: 1. Az 1997. évi éves beszámoló jóváhagyása. 2. A könyvvizsgáló ismételt kine­vezése. 3. Egyéb. A bemutatóra szóló részvények tulajdonosai esetén a szavaza­ti jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényt (részvény­­utalványt) vagy a bankletétü­­ket a közgyűlés napjára igazo­ló eredeti bankigazolást a köz­gyűlés előtti órában az igazga­tóságnál letétbe helyezzék. A névre szóló részvények tulaj­donosai szavazni akkor jogo­sultak, ha nevük a részvény­­könyvben szerepel. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést azo­nos napirenddel és helyszínen 1998. július 6-án 9.30 órakor tartjuk, a megjelentek számára tekintet nélkül. FRAMAQUAL Rt. KULTÚRA Városligeti libikóka Részvénytársaság vagy privatizá­ció? Régi, klasszikus játékok vagy amerikai stílusú szupercsodák? Nyereséges működés vagy kivétele­zett monopolhelyzet? Néhány kér­dés a sok közül a vidámpark régóta húzódó privatizációjával kapcsolat­ban. Az intézményt működtető részvénytársaságnak május tizenö­tödikéig kell benyújtania a fővárosi önkormányzathoz a kiegészített koncepcióját arról, hogy középtá­von hogyan képzeli el a vidámpark üzemeltetését. Kettőszázötven forintért bárki hősnek érezheti magát. A Terminá­­tor elnevezésű berendezés ugyanis hőst csinál a vidámpark látogatóiból. Maga a játék csillog-villog, szuper­csoda benyomását kelti, és természe­tesen izomtól duzzadó szupernek és szuperférfiak vannak az oldalára pin­­gálva. Őrjítő erővel mozog minden irányban, és fő attrakcióként meg is fordul a tengelye körül, fejjel lefelé lóbálva, rázva a kedves vendéget. Lobogó hajú lányok vagy férfiak „sö­rénye” jól érvényesül, szinte szálan­ként rázza a légörvény, miközben a haj tulajdonosának a feje rákvörös­ben pompázik. Ha pedig valaki még­sem olyan hős, mint képzelte magá­ról, és a gyom­ra tiltakozik a kettőszázötven forintos kaland ellen, akkor a játék működ­tetőjének keze ügyében ott a slag, hogy eltá­volítsa a bátor­talanság nyo­mait... A három év alatt ötvenmillió forintért felújított, 1906-ból származó, Európa Nostra­­díjas, műemlékké vált Körhintától viszont nem kap senki agyrázkó­dást. Az is igaz, hogy alig akad láto­gató, aki felülne rá, főleg az időseb­bek nosztalgiáznak kicsit. Szép ma­ga a ház, amiben található, a freskó is eredeti színeiben tündököl a falo­vacskák fölött, kész múzeum az egész. Nem szolgál erő és bátorság­próbával, nem érezheti magát me­nőnek, aki ráül, és ez a halk, vissza­fogott szépség, mely itt maradt az egykori Vurstliból, úgy látszik, ke­vésnek bizonyul a világ vad, hangos erőszakosságát leképező, népsze­rűbb játékok birodalmában. A vidámpark régi dilemmája, hogy mennyire őrizze meg múzeumi jellegét, mennyire nyisson teret a modern csodáknak, Walt Disney mé­zesmázossággal álcázott agresszivitá­sát nyújtsa-e a publikumnak vagy a Mesecsónak lassú, műemlékké nyil­vánított avíttságát. És egyáltalán mi­ből újuljon meg, amikor erre a rész­vénytársaság tavalyi nyolc és fél mil­liós adózott nyeresége, plusz a tizen­ötmilliónyi értékcsökkenésből szár­mazó pénz édeskevés. Egy új, kor­szerű játék ma már százötvenmillió forint alatt nem kapható. A vidám­park kétszer is „nekilendült” a priva­tizációnak, a fővárosi önkormányzat kétszer is pályázatot írt ki, de nem to­longtak a megfelelő pályázók, így eredmény nem született, már 1995 óta tart a hercehurca. A fővárosi ön­­kormányzat szükségmegoldásként a részvénytár­saságot bízta meg azzal, hogy dolgoz­zon ki egy középtávú tervet arra az esetre, ha elmarad a privatizáció. A részvény­­társaság ki­dolgozta ezt a tervet, amit áprilisban megtárgyalt a kulturális bizottság, és kiegészítésre köszönettel visszaadta. A kiegészí­tett tervet május tizenötödikéig kell benyújtani. Tari Julianna igazgatónő el­mondta, hogy a középtávú koncep­ció szerint nem vesznek új játéko­kat, de bérbe adják a terület egy ré­szét, ahová így mindig más és más berendezések kerülhetnek, szélesít­ve a választékot. Amikor pedig lejár a szerződés, jöhetnek más játékok, így állandóan változatos választékot biztosíthatna a park, a bérleti díjak­ból pedig fel lehetne újítani a régi, de megőrzendő játékokat. Így aztán régi pompájában élvezhetné a kö­zönség a szintén műemlék Barlang­­vasutat, a Figurális céllövöldét és a még mindig igen népszerű Hullám­vasutat, ami mellé azért igencsak el­kelne egy modernebb, fémvázas vál­tozat is. Az idei új látványosságok, mint például a már említett Termi­­nátor, a magasból „lezuhanó” Szu­percsónak vagy a bélműködést szin­tén intenzíven serkentő Repülő sző­nyeg már ennek az elképzelésnek a jegyében kaptak bérleti helyet a vi­dámparkban. Körmendy Ferenc, a kulturális bi­zottság elnöke szerint viszont ez a koncepció nem elegendő a megúju­láshoz, ez csak ahhoz elégséges, hogy vegetáljon a park, a cél mindenkép­pen az, hogy előbb-utóbb megtörtén­jen a hosszú ideje húzódó privatizá­ció. Az ilyen jellegű intézmények mindenütt a világon abszolút nyere­ségesek, így lehetetlen, hogy a vi­dámpark kevéssel nullszaldó fölötti eredményt ér el. És mindezt úgy, hogy a főváros ingyen adja a terüle­tet, monopóliumot biztosít azzal, hogy a sikeres, korszerű holland vi­dámpark már nem kap helyet a Fel­vonulási téren, ráadásul a részvény­­társaság nem fizet helyi iparűzési adót. Körmendy Ferenc szerint a vi­dámparknak sem tesz jót ez a kivéte­lezett, „kipárnázott” helyzet, persze hogy meg kell őrizni a régi értéke­ket, de ettől nem válhat unalmassá a park. Bizonyos szabadidő-tevékeny­ségek, különböző sportok is otthon­ra találhatnának itt, és azon sem árta­na töprengeni, célszerű-e bérbe adni a vendéglátóegységeket, nem mű­­ködtethetné-e ezeket gazdaságosab­ban a részvénytársaság. Tari Julianna úgy véli, hogy pró­bálkoztak ők már sok mindennel, színházzal, mozival, éjfélig való nyitva tartással, de mindez nem volt célravezető, itt még a játékte­rem sem megy igazán, mert ide ré­gi szokás szerint jönnek „hintáz­ni” az emberek. Nem nagyon nö­velhető az évek óta stagnáló, egy­milliós látogatószám, mert a szá­mítógépes, a videojátékok, a mul­tiplex mozik innen is elvonják a közönséget, ma már nem lehet visszahozni azt az időszakot, ami­kor egy évben akár kétmillió-hét­százezren is megfordultak itt. Minél hamarabb dönteni, lépni kellene. Ehhez azonban az sem ár­tana, ha a főváros nem lenne régóta adós az úgynevezett Liget-koncep­cióval. Hiszen nem mindegy, hogy milyen környezetben tevékenyke­dik az intézmény, kérdés például, hogy célszerű-e hangos játékokat üzemeltetni az állatkert közelé­ben? Ha viszont ezek nem működ­nek a Ligetben, lesz-e korszerű, nagy alapterületű vidámpark Kő­bányán - ahová korábban tervez­ték -, vagy máshol? A vidámpark ügye csepp a tengerben. Végre va­lódi tervekre és döntésekre lenne szükség ahhoz, hogy a Ligetben nyugodtan és rentábilisan „hintáz­hassunk”. BÓTA GÁBOR A vidámpark vagy megőrzi múzeumi jellegét, vagy beengedi a modern terminátorokat Zuhanó Szupercsónak. A vidámpark nincs kinn a vízből FOTÓ: SZEGETVÁRY ZSOLT Fehér György és Gyulai Líviusz alkotása is bekererült a programba Hatvannyolcas szellemidézés a cannes-i filmfesztiválon A ma kezdődő cannes-i filmfesztivál programjában szerepel két magyar mű, Fehér György alkotása, a Szenvedély és Gyulai Líviusz Jónás című négypercese. Az eseménysorozat előzetese a Rendezők két hete című párhuzamos versenyt emeli ki, amely harminc éve kezdődött, a francia fiatalok forrongó tavaszán, a „burzsoá” filmek elleni tömeges tilta­kozással. Az embert könnyen megtré­fálhatják a francia lapok. A Le Monde címlapjának szél­ső hasábján, ahol a lap szen­zációit szokás kiugratni, ezt olvasom: „Ötezer egyete­mista vonult végig vörös zászlók alatt a Champs- Elysées-n, majd az Étoile té­ren elénekelték az Interna­­cionálét az Ismeretlen Kato­na emlékműve előtt. Azon­nal odalapozok, és fény de­rül a szerkesztői turpisságra. Egy harmincéves hírt dobtak ki az első oldalra. A lap belsejében Patrick Rambaud fényképekkel il­lusztrált folytatásos doku­mentumregényét találom, 1968 forrongó párizsi tava­száról, Május bolondjai cím­mel. A hatvannyolcas láza­dás szellemét fölidéző mű­sornak idei tizenöt filmjéből kilenc az első filmes alkotás. Olyan provokatív címekkel, mint a Beverly Hills nyo­mornegyedei című amerikai komédia, A vörös törpe cí­mű belga alkotás vagy az orosz Csodabogarak és em­berek. Az előzetesből nem derül ki, hogy bármelyik film foglalkozik-e a harminc éve történtekkel. A másik párhuzamos ver­senynek, a Bizonyos szem­pontból címűnek magyar vonatkozása is van. Fehér György idei, szemlenagydí­­jas Szenvedélyét a franciák beválogatták a programba. Innen olykor díjazottak is kikerülnek. Különösen a fil­mes újságírók nemzetközi szervezete, a FIPRESCI zsűrije tartja rajta a szemét ezeken a sokszor nagyon eredeti értékeket hordozó filmeken. Gyulai Líviusz Jónás című négypercese pedig a kisfil­­mek hivatalos versenyében szerepel. Ennek zsűrielnöke a francia Jean-Pierre Jeunet. A fő versenyprogramot átfutva (melyben idén sem szerepel magyar alkotás) a legfeltűnőbb a házigazda franciák szerény részvételi aránya, valamint a kínai ren­dezők már-már állandósult jelenléte. A cannes-i „bérle­tesek” közül Ken Loach, Lars von Trier és Theo An­­gelopoulos filmjeit előzi meg komoly várakozás. Az eddig színészként ismert John Tor­­turro most rendezőként is bemutatkozik. A legidősebb élő filmrendező, a 90 éves portugál Manuel de Oliveira Nyugtalanság című legújabb munkáját hozta el. A sok angolszász filmhez még egy amerikai zsűrielnök is járul, Martin Scorsese sze­mélyében. Ő itt veteránnak számít, 1976-ban vitte el az Arany Pálmát a Taxisofőr­rel. A zsűritagok között sze­repel Sigourney Weaver, Csen Kaige, a legsikeresebb kínai rendezők egyike és a fiatal, angol Michael Winter­­bottom, aki néhány éve boszniai tárgyú filmjével tet­te itt le a névjegyét. A ma esti megnyitó „házi­asszonya” Isabelle Huppert. Ő elnököl majd a francia té­vé egyenes adásában közve­tített díjkiosztón is, ugyan­akkor, amikor a magyar né­zőknek egy egészen más jel­legű „díjkiosztásban” lesz részük, május 24-én, vasár­nap este. • Kőröspataki Kiss Sándor We, JMG Magazin Kiadó, a leading Hungarian publishing company and part of the international Jürg Marquard Group, are looking for a new colleague to join our team. If you feel your skills match the position below, please send your detailed applications to the address listed. Office Manager We are looking for a candidate with excellent communication and organisational skills to be responsible for the following areas: • assisting the publishing manager • buying and organisation of office materials • travel arrangements • client data information • appointment co-ordination • correspondence and filing • reception and post organisation • secretarial work The applicant should be friendly, flexible, enthusiastic, have good PC skills and be able to work independently and under the pressure of deadlines. Flexibility, loyalty and discretion are a must. Fluent spoken and written English or German is absolutely necessary. We offer the successful candidate a young and dynamic working environment, good career opportunities and a competitive salary. JMG Magazin Kiadó (Reference: PA/OM) Frances Evans Hajógyári-sziget 213 1033 Budapest Tel.:457-1188. Fax: 457-1174 04763 MH Az 1985-ben alakult Hot Jazz Band csendben, szinte észrevétlenül a legfelkészül­tebb, nemzetközi szinten is versenyképes hazai dzsessz­együttesek közé küzdötte fel magát. Bényei Tamás trombitás-bendzsós-énekes és muzsikustársai ritkán kí­sérleteznek saját szerzemé­nyekkel, és új stílusirányza­tokkal sem akarják gazdagí­tani az amúgy is szerteágazó műfajt. A Hot Jazz Band specialitása a húszas-har­mincas évek populáris zené­je, a klasszikus, New Or­­leans-i gyökerű dzsessz, a szving és a dixieland. Három évvel ezelőtti, amerikai örökzöldekből válogató be­mutatkozó lemezük után most - merész elhatározás­sal - a műfaj hazai képvise­lői felé fordultak: a háború előtti magyar dzsessz, pon­tosabban dzsesszmotívumo­­kat hordozó tánczene emlé­kezetes vagy éppen méltat­lanul elfeledett darabjaiból gyűjtöttek össze egy CD-re valót. Bényei, valamint a klari­néton és tenorszaxofonon játszó Finok Zoltán, a poza­­nos Bera Zsolt, a gitáros­­bendzsós Szili Róbert, a bő­gős Juhász Zoltán és a do­bos Galbács István legna­gyobb érdeme, hogy­­ a há­ború előtti repertoárból me­rítő, más kiadványoktól Hot Jazz Band. A szívemben titokban Sony Music, 1998. (például a Meseautó-válo­­gatásoktól) eltérően­­ nem próbálták korszerűsíteni, a kilencvenes évek elvárásai­nak megfelelően áthangsze­relni a kompozíciókat. Sőt ellenkezőleg: minden szem­pontból autentikus előadás­ra törekedtek; arra, hogy a harmincas évek magyar filmtermésében, a pesti ze­nés színpadokon és kaba­rékban elhangzó dalok ere­deti formájukban, az akkori ízlésvilágnak, a háború előt­ti magyar szórakoztatóipar követelményeinek megfele­lően keljenek új életre. Kü­lönös figyelmet érdemel Bényei Tamás énekstílusa, szövegmondása, kiejtése, amely megtévesztően ha­sonlít a kor énekes sztárjai­nak előadásmódjára. Az album szerkesztése is megfelel az elvárásoknak: ti­zenkilenc kompozíció csen­dül fel: Márkus Alfréd, Eise­­mann Mihály, Fényes Sza­bolcs, Forgács Ádám, Fries Károly, Polgár Tibor, Ábra­hám Pál slágerei, amelyek­nek kottája magángyűjtemé­nyek és archívumok mélyén porosodik, s amelyek talán az idősebb generációk emlé­kezetében még élnek, de a fi­atalok szemében már csupán zenetörténetünk ismeretlen, perifériára szorult, jobb sors­ra érdemes darabjai. A világ­hírű táncosnő, Josephine Baker ihlette nyitószámot (Az én babám egy fekete nő) követő Márkus Alfréd-sláger (A bankban nincsen beté­tem) originális hangzását tu­dta, valamint a kor tengeren­túli jazzbandjeiben a dobot gyakran helyettesítő mosó­deszka (washboard) erősíti. Az Unisex együttesből is­mert énekesnő, Szekeres Adrien szép tónussal, színe­sen és érzékenyen adja elő Karády Katalin dalait (Elég volt nékem magából, Ne ve­gye szívére). A legismertebb örökzöldek - Egy kis édes félhomályban, HacCacáré, Meseautó, Fekete Péter, Odavagyok magáért és a címadó A szívemben titok­ban - mellett telitalálat az egykor Gózon Gyula által si­kerre vitt Lennél te rózsa­bimbó és egy kevésbé ismert Fényes Szabolcs-dal (Mondd meg nyíltan, miért haragszol rám, drágám). Összességé­ben a Hot Jazz Band stílusos, nívós, pompás szórakozást kínáló lemezzel tisztelgett a nagy elődök, a „békeidők” magyar komponistái, szöveg­írói és muzsikusai előtt. • Retkes Attila D­zsessz A békeidők muzsikája Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felvételre keres: - 2 fő közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettségű, és - 2 fő mérlegképes könyvelői képesítésű munkatársat. Illetmény a köztisztviselői törvény szerint. Jelentkezés az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli út 2-6. A ép. IIl. em. 6., telefon: 215-5435) humánpolitikai főtanácsadójánál. Az I. T. E. Innovatív Oktatási Technológiák (Magyarország) Kft. 1997. december 31 -i auditált mérlegének nyilvános adatai: Eszközök E Ft A) Befektetett eszközök 8 027 B) Forgóeszközök 56 186 C) Aktív időbeli elhatárolások______________________623 Eszközök összesen:__________________________64 836 Források_______________________________________E Ft D) Saját tőke 56 615 E) Céltartalékok F) Kötelezettségek 7 327 G) Passzív időbeli elhatárolások____________________894 Források összesen:__________________________64 836 I. T. E. (Magyarország) Kft. ügyvezetése MH 4933 1998. MÁJUS 13., SZERDA Egy nap a Britannicában Joseph Henry Henry, Joseph (szül. 1797. dec. 17. Albany, New York állam, USA - megh. 1878. máj. 13. Washington), a Benjamin Franklin utáni kor egyik első nagy amerikai természettudósa. Samuel F. B. Morse-nak segítségére volt a távíró megalkotásában; felfedezte az elektromosság több fontos alapelvét, köztük az önindukciót, amely elsőrendű fontosságú az elektromos áramkörökben. Az Albany Akadémián (New York állam) dolgozott, ahol 1829-ben jelentősen továbbfejlesztette az elektromágneseket. A vasmag helyett a huzalt szigetelte, így sokmenetnyi huzalt tekercselhetett a vasmagra, nagymértékben megnövelve a mágnes erejét. A Yale College számára készített elektromágnese 946 kg-os súlyt tartott meg, ez világcsúcs volt a maga idejében. Három évvel az első villanymotor megtervezése és megépítése után, 1832-ben figyelt fel munkája során az önindukció jelenségére. Bár Michael Faradayt tekintik az elektromágneses indukció - a mágnesség elektromossággá való átalakításának folyamata - felfedezőjének, minthogy ő tette közzé elsőként az eredményeit 1831-ben, Henry egy évvel korábban figyelte meg a jelenséget. Henry 1831-ben megépítette és 1,6 km távolságon sikeresen működtette saját tervezésű távíróját. 1832-ben a College of New Jersey, a későbbi princetoni egyetem természetfilozófia-professzora lett. További kutatásai során felfedezte a transzformátor működésének alapjául szolgáló törvényeket. Rájött, hogy áramot távolból is lehet indukálni: egy ízben egy 13 km távolságban becsapó villám segítségével mágnesezett egy tűz. Ez a kísérlet volt az elektromágneses hullámok első távolsági felhasználása. Egy hőérzékelő műszer, a termogalvanométer segítségével kimutatta, hogy a napfoltok kevesebb hőt sugároznak, mint a napfelszín általában. Henry 1846-ban a washingtoni Smithsonian Intézet első titkára lett, ebbeli minőségében megszervezte és támogatta az önkéntes időjárás-megfigyelők csoportját. Az intézet meteorológiai tevékenységének sikere vezetett el az Egyesült Államok Meteorológiai Hivatalának (később Szolgálat) létrehozásához. Henry az amerikai polgárháborúban Lincoln egyik vezető műszaki tanácsadója, később a Nemzeti Tudományos Akadémia fő szervezője és második elnöke volt. 1893-ban róla nevezték el az induktív ellenállás egységét, a nem­űt. Nyerjen Britanniai Hungaricát! Vágjon id és küldjön be 6 darab dátumos Bri­­tannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden hé­ten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. Máj. 13.) ^ MH 4478

Next