Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 102-113. szám)
1998-05-13 / 111. szám
14 Magyar Hírlap Mélygarázs épül a feltárt ősi romokon? Napokon belül lejár a budapesti első kerületi önkormányzat és a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) között a Corvin tér régészeti feltárására kötött szerződés. A már eddig is páratlan őskőkori, kelta, római és középkori leleteket felszínre hozott ásatások befejezéséhez azonban még időre és pénzre - lenne szükség. Mint ismeretes, az önkormányzat a Corvin térre mélygarázs építését tervezi, ami ellen több civilszervezet és az UNESCO magyar irodája is tiltakozott. A területen közel egy éve megkezdett régészeti munkálatokon már eddig is a főváros múltjának jobb megismerése szempontjából elsőrangú leletanyag került elő. A Corvin tér és környéke egykor a Duna egyik szigete volt, ahol őskori pattintott kőeszközöket, lábnyomokat is őriz a föld mélye. A leletek között egy egész szabályos középkori utcavonal körvonalai kezdenek kirajzolódni, ami a laikusok számára is átélhetővé teszi a hat-hétszáz évvel ezelőtti mindennapokat. Az első kerület és a történeti múzeum közötti ásatási szerződés azonban egy héten belül lejár. Ha nem lenne lehetőség az ásatások folytatására, végleg elveszne a lehetőség arra, hogy jobban megismerhessük a középkori Buda mindennapjait. Bodó Sándor, a múzeum főigazgatója szerint ritkán adódik lehetőség ilyen nyugodt körülmények között kutatni, ezért nagyon bízik a folytatás lehetőségében. Különösen fontos lenne, hogy őszig, jó időben tudjanak minél nagyobb területet feltárni. Az önkormányzati testület döntésére és legalább húszmillió forintra lenne szükség a Corvin téri ásatások folytatásához, ami a Batthyány térre vezető Iskola utca vonalában folytatódhat - tudtuk meg Bérczy Antaltól, az első kerület alpolgármesterétől, aki elmondta: támogatja a terület teljes körű régészeti feltárását. Az alpolgármester - aki nem tud az UNESCO tiltakozásáról - azt is elmondta: a tervezett mélygarázs csak a hidrológiai, műszaki és régészeti feltételek megléte esetén épülhet. Ellenkező esetben a hatóságok várhatóan nem is adnának engedélyt az osztrák beruházónak az építkezés megkezdésére. Az önkormányzat tervei között egyébként szerepel a föld alatti parkoló felett a feltárt középkori leletanyag bemutatása. A tiltakozók szerint azonban a megnövekvő forgalom és levegőszennyezettség nem tenné lehetővé valódi műemléki környezet kialakítását. Rózsa Mihály, a Magyar Unesco Bizottság vezetője elmondta: az UNESCO szakértői szervezete, a párizsi székhelyű Nemzetközi Műemlékvédelmi Tanács (ICOMOS), a mélygarázs építése ügyében fogalmazott levelében úgy fogalmazott: alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a várható problémák időben előre jelezhetők és megelőzhetők legyenek. ■ B. P. P. VILLANÓFÉNYBEN Mélyvízben A velencei kalmár (MH) A Mélyvíz mai témája (az MTV kettes csatornáján 22.40- kor) Shakespeare A velencei kalmár című színművének a Tivoali Színházban bemutatott új rendezése. A darabot az egyik szereplő - Shylock, a zsidó pénzember - ábrázolása miatt sokan ma is antiszemitának tartják. Annak idején a náci Németországban több mint ötven színházban játszották, a kommunista Magyarországon viszont betiltották. Az utóbbi időben ismét sokat vitatkoznak erről az eredetileg vígjátéknak megírt, de ma inkább tragédiának érzett színműről. Alföldi Róbert mai környezetbe helyezett rendezése méltónak és alkalmasnak látszik arra, hogy az esztétikai és társadalmi kérdések kiindulópontjául szolgáljon. A beszélgetés résztvevői az előadás rendezőjén kívül Rátóti Zoltán (Shylock alakítója), két korábbi magyar Shylock: Gábor Miklós és Garas Dezső, Geher István professzor színháztörténész, Heller Ágnes filozófus és Fekete László főkántor. Palatinus-est a Műcsarnokban (MH) A Palatínus Kiadó korábban megjelent, valamint a könyvhétre várható köteteinek szerzői olvasnak fel verseikből, szépprózájukból vagy esszéikből a Műcsarnok előadótermében, holnap este hatkor. A fellépők között szerepel: Cselényi Béla, Eörsi István, Háy János, Kemény István, Marno János, Peer Krisztián, Péterfy Gergely, Térey János és Vathy Zsuzsa. A felolvasásokat Gyimesi Ágnes kétszemélyes zenekara, az Ágens koncertje zárja. Kétnyelvű La Mancha (MH) Tegnap este a brit nagykövetségen gálaműsorral emlékeztek meg arról, hogy öt esztendővel ezelőtt a cardiffi színház- és zeneművészeti főiskola és a pesti Merlin Színház megalapozta a magyar felsőoktatás számára azóta is gyümölcsöző kapcsolatát. Fekete Péter, a magyarországról elszármazott szakember müncheni stúdiumai után egyszerre járt a walesi intézmény színházrendezői szakára és vett részt, mint képzett illuzionista, a tanításban. Növendékeivel először a szombathelyi tanárképző főiskolán és a Merlinben mutatott be egy angol nyelvű produkciót, majd évente négy előadást hozott különböző magyar egyetemekre, főiskolákra, az angol nyelv, illetve irodalmi szakok munkáját segítendő. A programba bekapcsolódott a magyar művelődési tárca, a két éve aláírt kétoldalú egyezmény britannisztikai projektjében már szerepelnek a cardiffiak. Fekete Péter szerint az a cél, hogy tanulmányai során mindegyik főiskolán minden angol szakos hallgatógeneráció találkozzon legalább egyszer valamelyik előadásukkal. A tegnapi gálaesten egyébként a walesi művészjelöltek mellett magyar fiatalok is felléptek, a La Mancha lovagja című musical részlete két nyelven szólalt meg. MEGHÍVÓ A FRAMAQUAL Rt. (1016 Budapest, Naphegy utca 3.) 1998. június 30-án 9.30 órakor közgyűlést tart az alapító székhelyén (51, avenue de l’Architecte Cordonnier, Lille, France). Napirend: 1. Az 1997. évi éves beszámoló jóváhagyása. 2. A könyvvizsgáló ismételt kinevezése. 3. Egyéb. A bemutatóra szóló részvények tulajdonosai esetén a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényt (részvényutalványt) vagy a bankletétüket a közgyűlés napjára igazoló eredeti bankigazolást a közgyűlés előtti órában az igazgatóságnál letétbe helyezzék. A névre szóló részvények tulajdonosai szavazni akkor jogosultak, ha nevük a részvénykönyvben szerepel. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést azonos napirenddel és helyszínen 1998. július 6-án 9.30 órakor tartjuk, a megjelentek számára tekintet nélkül. FRAMAQUAL Rt. KULTÚRA Városligeti libikóka Részvénytársaság vagy privatizáció? Régi, klasszikus játékok vagy amerikai stílusú szupercsodák? Nyereséges működés vagy kivételezett monopolhelyzet? Néhány kérdés a sok közül a vidámpark régóta húzódó privatizációjával kapcsolatban. Az intézményt működtető részvénytársaságnak május tizenötödikéig kell benyújtania a fővárosi önkormányzathoz a kiegészített koncepcióját arról, hogy középtávon hogyan képzeli el a vidámpark üzemeltetését. Kettőszázötven forintért bárki hősnek érezheti magát. A Terminátor elnevezésű berendezés ugyanis hőst csinál a vidámpark látogatóiból. Maga a játék csillog-villog, szupercsoda benyomását kelti, és természetesen izomtól duzzadó szupernek és szuperférfiak vannak az oldalára pingálva. Őrjítő erővel mozog minden irányban, és fő attrakcióként meg is fordul a tengelye körül, fejjel lefelé lóbálva, rázva a kedves vendéget. Lobogó hajú lányok vagy férfiak „sörénye” jól érvényesül, szinte szálanként rázza a légörvény, miközben a haj tulajdonosának a feje rákvörösben pompázik. Ha pedig valaki mégsem olyan hős, mint képzelte magáról, és a gyomra tiltakozik a kettőszázötven forintos kaland ellen, akkor a játék működtetőjének keze ügyében ott a slag, hogy eltávolítsa a bátortalanság nyomait... A három év alatt ötvenmillió forintért felújított, 1906-ból származó, Európa Nostradíjas, műemlékké vált Körhintától viszont nem kap senki agyrázkódást. Az is igaz, hogy alig akad látogató, aki felülne rá, főleg az idősebbek nosztalgiáznak kicsit. Szép maga a ház, amiben található, a freskó is eredeti színeiben tündököl a falovacskák fölött, kész múzeum az egész. Nem szolgál erő és bátorságpróbával, nem érezheti magát menőnek, aki ráül, és ez a halk, visszafogott szépség, mely itt maradt az egykori Vurstliból, úgy látszik, kevésnek bizonyul a világ vad, hangos erőszakosságát leképező, népszerűbb játékok birodalmában. A vidámpark régi dilemmája, hogy mennyire őrizze meg múzeumi jellegét, mennyire nyisson teret a modern csodáknak, Walt Disney mézesmázossággal álcázott agresszivitását nyújtsa-e a publikumnak vagy a Mesecsónak lassú, műemlékké nyilvánított avíttságát. És egyáltalán miből újuljon meg, amikor erre a részvénytársaság tavalyi nyolc és fél milliós adózott nyeresége, plusz a tizenötmilliónyi értékcsökkenésből származó pénz édeskevés. Egy új, korszerű játék ma már százötvenmillió forint alatt nem kapható. A vidámpark kétszer is „nekilendült” a privatizációnak, a fővárosi önkormányzat kétszer is pályázatot írt ki, de nem tolongtak a megfelelő pályázók, így eredmény nem született, már 1995 óta tart a hercehurca. A fővárosi önkormányzat szükségmegoldásként a részvénytársaságot bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki egy középtávú tervet arra az esetre, ha elmarad a privatizáció. A részvénytársaság kidolgozta ezt a tervet, amit áprilisban megtárgyalt a kulturális bizottság, és kiegészítésre köszönettel visszaadta. A kiegészített tervet május tizenötödikéig kell benyújtani. Tari Julianna igazgatónő elmondta, hogy a középtávú koncepció szerint nem vesznek új játékokat, de bérbe adják a terület egy részét, ahová így mindig más és más berendezések kerülhetnek, szélesítve a választékot. Amikor pedig lejár a szerződés, jöhetnek más játékok, így állandóan változatos választékot biztosíthatna a park, a bérleti díjakból pedig fel lehetne újítani a régi, de megőrzendő játékokat. Így aztán régi pompájában élvezhetné a közönség a szintén műemlék Barlangvasutat, a Figurális céllövöldét és a még mindig igen népszerű Hullámvasutat, ami mellé azért igencsak elkelne egy modernebb, fémvázas változat is. Az idei új látványosságok, mint például a már említett Terminátor, a magasból „lezuhanó” Szupercsónak vagy a bélműködést szintén intenzíven serkentő Repülő szőnyeg már ennek az elképzelésnek a jegyében kaptak bérleti helyet a vidámparkban. Körmendy Ferenc, a kulturális bizottság elnöke szerint viszont ez a koncepció nem elegendő a megújuláshoz, ez csak ahhoz elégséges, hogy vegetáljon a park, a cél mindenképpen az, hogy előbb-utóbb megtörténjen a hosszú ideje húzódó privatizáció. Az ilyen jellegű intézmények mindenütt a világon abszolút nyereségesek, így lehetetlen, hogy a vidámpark kevéssel nullszaldó fölötti eredményt ér el. És mindezt úgy, hogy a főváros ingyen adja a területet, monopóliumot biztosít azzal, hogy a sikeres, korszerű holland vidámpark már nem kap helyet a Felvonulási téren, ráadásul a részvénytársaság nem fizet helyi iparűzési adót. Körmendy Ferenc szerint a vidámparknak sem tesz jót ez a kivételezett, „kipárnázott” helyzet, persze hogy meg kell őrizni a régi értékeket, de ettől nem válhat unalmassá a park. Bizonyos szabadidő-tevékenységek, különböző sportok is otthonra találhatnának itt, és azon sem ártana töprengeni, célszerű-e bérbe adni a vendéglátóegységeket, nem működtethetné-e ezeket gazdaságosabban a részvénytársaság. Tari Julianna úgy véli, hogy próbálkoztak ők már sok mindennel, színházzal, mozival, éjfélig való nyitva tartással, de mindez nem volt célravezető, itt még a játékterem sem megy igazán, mert ide régi szokás szerint jönnek „hintázni” az emberek. Nem nagyon növelhető az évek óta stagnáló, egymilliós látogatószám, mert a számítógépes, a videojátékok, a multiplex mozik innen is elvonják a közönséget, ma már nem lehet visszahozni azt az időszakot, amikor egy évben akár kétmillió-hétszázezren is megfordultak itt. Minél hamarabb dönteni, lépni kellene. Ehhez azonban az sem ártana, ha a főváros nem lenne régóta adós az úgynevezett Liget-koncepcióval. Hiszen nem mindegy, hogy milyen környezetben tevékenykedik az intézmény, kérdés például, hogy célszerű-e hangos játékokat üzemeltetni az állatkert közelében? Ha viszont ezek nem működnek a Ligetben, lesz-e korszerű, nagy alapterületű vidámpark Kőbányán - ahová korábban tervezték -, vagy máshol? A vidámpark ügye csepp a tengerben. Végre valódi tervekre és döntésekre lenne szükség ahhoz, hogy a Ligetben nyugodtan és rentábilisan „hintázhassunk”. BÓTA GÁBOR A vidámpark vagy megőrzi múzeumi jellegét, vagy beengedi a modern terminátorokat Zuhanó Szupercsónak. A vidámpark nincs kinn a vízből FOTÓ: SZEGETVÁRY ZSOLT Fehér György és Gyulai Líviusz alkotása is bekererült a programba Hatvannyolcas szellemidézés a cannes-i filmfesztiválon A ma kezdődő cannes-i filmfesztivál programjában szerepel két magyar mű, Fehér György alkotása, a Szenvedély és Gyulai Líviusz Jónás című négypercese. Az eseménysorozat előzetese a Rendezők két hete című párhuzamos versenyt emeli ki, amely harminc éve kezdődött, a francia fiatalok forrongó tavaszán, a „burzsoá” filmek elleni tömeges tiltakozással. Az embert könnyen megtréfálhatják a francia lapok. A Le Monde címlapjának szélső hasábján, ahol a lap szenzációit szokás kiugratni, ezt olvasom: „Ötezer egyetemista vonult végig vörös zászlók alatt a Champs- Elysées-n, majd az Étoile téren elénekelték az Internacionálét az Ismeretlen Katona emlékműve előtt. Azonnal odalapozok, és fény derül a szerkesztői turpisságra. Egy harmincéves hírt dobtak ki az első oldalra. A lap belsejében Patrick Rambaud fényképekkel illusztrált folytatásos dokumentumregényét találom, 1968 forrongó párizsi tavaszáról, Május bolondjai címmel. A hatvannyolcas lázadás szellemét fölidéző műsornak idei tizenöt filmjéből kilenc az első filmes alkotás. Olyan provokatív címekkel, mint a Beverly Hills nyomornegyedei című amerikai komédia, A vörös törpe című belga alkotás vagy az orosz Csodabogarak és emberek. Az előzetesből nem derül ki, hogy bármelyik film foglalkozik-e a harminc éve történtekkel. A másik párhuzamos versenynek, a Bizonyos szempontból címűnek magyar vonatkozása is van. Fehér György idei, szemlenagydíjas Szenvedélyét a franciák beválogatták a programba. Innen olykor díjazottak is kikerülnek. Különösen a filmes újságírók nemzetközi szervezete, a FIPRESCI zsűrije tartja rajta a szemét ezeken a sokszor nagyon eredeti értékeket hordozó filmeken. Gyulai Líviusz Jónás című négypercese pedig a kisfilmek hivatalos versenyében szerepel. Ennek zsűrielnöke a francia Jean-Pierre Jeunet. A fő versenyprogramot átfutva (melyben idén sem szerepel magyar alkotás) a legfeltűnőbb a házigazda franciák szerény részvételi aránya, valamint a kínai rendezők már-már állandósult jelenléte. A cannes-i „bérletesek” közül Ken Loach, Lars von Trier és Theo Angelopoulos filmjeit előzi meg komoly várakozás. Az eddig színészként ismert John Torturro most rendezőként is bemutatkozik. A legidősebb élő filmrendező, a 90 éves portugál Manuel de Oliveira Nyugtalanság című legújabb munkáját hozta el. A sok angolszász filmhez még egy amerikai zsűrielnök is járul, Martin Scorsese személyében. Ő itt veteránnak számít, 1976-ban vitte el az Arany Pálmát a Taxisofőrrel. A zsűritagok között szerepel Sigourney Weaver, Csen Kaige, a legsikeresebb kínai rendezők egyike és a fiatal, angol Michael Winterbottom, aki néhány éve boszniai tárgyú filmjével tette itt le a névjegyét. A ma esti megnyitó „háziasszonya” Isabelle Huppert. Ő elnököl majd a francia tévé egyenes adásában közvetített díjkiosztón is, ugyanakkor, amikor a magyar nézőknek egy egészen más jellegű „díjkiosztásban” lesz részük, május 24-én, vasárnap este. • Kőröspataki Kiss Sándor We, JMG Magazin Kiadó, a leading Hungarian publishing company and part of the international Jürg Marquard Group, are looking for a new colleague to join our team. If you feel your skills match the position below, please send your detailed applications to the address listed. Office Manager We are looking for a candidate with excellent communication and organisational skills to be responsible for the following areas: • assisting the publishing manager • buying and organisation of office materials • travel arrangements • client data information • appointment co-ordination • correspondence and filing • reception and post organisation • secretarial work The applicant should be friendly, flexible, enthusiastic, have good PC skills and be able to work independently and under the pressure of deadlines. Flexibility, loyalty and discretion are a must. Fluent spoken and written English or German is absolutely necessary. We offer the successful candidate a young and dynamic working environment, good career opportunities and a competitive salary. JMG Magazin Kiadó (Reference: PA/OM) Frances Evans Hajógyári-sziget 213 1033 Budapest Tel.:457-1188. Fax: 457-1174 04763 MH Az 1985-ben alakult Hot Jazz Band csendben, szinte észrevétlenül a legfelkészültebb, nemzetközi szinten is versenyképes hazai dzsesszegyüttesek közé küzdötte fel magát. Bényei Tamás trombitás-bendzsós-énekes és muzsikustársai ritkán kísérleteznek saját szerzeményekkel, és új stílusirányzatokkal sem akarják gazdagítani az amúgy is szerteágazó műfajt. A Hot Jazz Band specialitása a húszas-harmincas évek populáris zenéje, a klasszikus, New Orleans-i gyökerű dzsessz, a szving és a dixieland. Három évvel ezelőtti, amerikai örökzöldekből válogató bemutatkozó lemezük után most - merész elhatározással - a műfaj hazai képviselői felé fordultak: a háború előtti magyar dzsessz, pontosabban dzsesszmotívumokat hordozó tánczene emlékezetes vagy éppen méltatlanul elfeledett darabjaiból gyűjtöttek össze egy CD-re valót. Bényei, valamint a klarinéton és tenorszaxofonon játszó Finok Zoltán, a pozanos Bera Zsolt, a gitárosbendzsós Szili Róbert, a bőgős Juhász Zoltán és a dobos Galbács István legnagyobb érdeme, hogy a háború előtti repertoárból merítő, más kiadványoktól Hot Jazz Band. A szívemben titokban Sony Music, 1998. (például a Meseautó-válogatásoktól) eltérően nem próbálták korszerűsíteni, a kilencvenes évek elvárásainak megfelelően áthangszerelni a kompozíciókat. Sőt ellenkezőleg: minden szempontból autentikus előadásra törekedtek; arra, hogy a harmincas évek magyar filmtermésében, a pesti zenés színpadokon és kabarékban elhangzó dalok eredeti formájukban, az akkori ízlésvilágnak, a háború előtti magyar szórakoztatóipar követelményeinek megfelelően keljenek új életre. Különös figyelmet érdemel Bényei Tamás énekstílusa, szövegmondása, kiejtése, amely megtévesztően hasonlít a kor énekes sztárjainak előadásmódjára. Az album szerkesztése is megfelel az elvárásoknak: tizenkilenc kompozíció csendül fel: Márkus Alfréd, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Forgács Ádám, Fries Károly, Polgár Tibor, Ábrahám Pál slágerei, amelyeknek kottája magángyűjtemények és archívumok mélyén porosodik, s amelyek talán az idősebb generációk emlékezetében még élnek, de a fiatalok szemében már csupán zenetörténetünk ismeretlen, perifériára szorult, jobb sorsra érdemes darabjai. A világhírű táncosnő, Josephine Baker ihlette nyitószámot (Az én babám egy fekete nő) követő Márkus Alfréd-sláger (A bankban nincsen betétem) originális hangzását tudta, valamint a kor tengerentúli jazzbandjeiben a dobot gyakran helyettesítő mosódeszka (washboard) erősíti. Az Unisex együttesből ismert énekesnő, Szekeres Adrien szép tónussal, színesen és érzékenyen adja elő Karády Katalin dalait (Elég volt nékem magából, Ne vegye szívére). A legismertebb örökzöldek - Egy kis édes félhomályban, HacCacáré, Meseautó, Fekete Péter, Odavagyok magáért és a címadó A szívemben titokban - mellett telitalálat az egykor Gózon Gyula által sikerre vitt Lennél te rózsabimbó és egy kevésbé ismert Fényes Szabolcs-dal (Mondd meg nyíltan, miért haragszol rám, drágám). Összességében a Hot Jazz Band stílusos, nívós, pompás szórakozást kínáló lemezzel tisztelgett a nagy elődök, a „békeidők” magyar komponistái, szövegírói és muzsikusai előtt. • Retkes Attila Dzsessz A békeidők muzsikája Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felvételre keres: - 2 fő közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettségű, és - 2 fő mérlegképes könyvelői képesítésű munkatársat. Illetmény a köztisztviselői törvény szerint. Jelentkezés az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli út 2-6. A ép. IIl. em. 6., telefon: 215-5435) humánpolitikai főtanácsadójánál. Az I. T. E. Innovatív Oktatási Technológiák (Magyarország) Kft. 1997. december 31 -i auditált mérlegének nyilvános adatai: Eszközök E Ft A) Befektetett eszközök 8 027 B) Forgóeszközök 56 186 C) Aktív időbeli elhatárolások______________________623 Eszközök összesen:__________________________64 836 Források_______________________________________E Ft D) Saját tőke 56 615 E) Céltartalékok F) Kötelezettségek 7 327 G) Passzív időbeli elhatárolások____________________894 Források összesen:__________________________64 836 I. T. E. (Magyarország) Kft. ügyvezetése MH 4933 1998. MÁJUS 13., SZERDA Egy nap a Britannicában Joseph Henry Henry, Joseph (szül. 1797. dec. 17. Albany, New York állam, USA - megh. 1878. máj. 13. Washington), a Benjamin Franklin utáni kor egyik első nagy amerikai természettudósa. Samuel F. B. Morse-nak segítségére volt a távíró megalkotásában; felfedezte az elektromosság több fontos alapelvét, köztük az önindukciót, amely elsőrendű fontosságú az elektromos áramkörökben. Az Albany Akadémián (New York állam) dolgozott, ahol 1829-ben jelentősen továbbfejlesztette az elektromágneseket. A vasmag helyett a huzalt szigetelte, így sokmenetnyi huzalt tekercselhetett a vasmagra, nagymértékben megnövelve a mágnes erejét. A Yale College számára készített elektromágnese 946 kg-os súlyt tartott meg, ez világcsúcs volt a maga idejében. Három évvel az első villanymotor megtervezése és megépítése után, 1832-ben figyelt fel munkája során az önindukció jelenségére. Bár Michael Faradayt tekintik az elektromágneses indukció - a mágnesség elektromossággá való átalakításának folyamata - felfedezőjének, minthogy ő tette közzé elsőként az eredményeit 1831-ben, Henry egy évvel korábban figyelte meg a jelenséget. Henry 1831-ben megépítette és 1,6 km távolságon sikeresen működtette saját tervezésű távíróját. 1832-ben a College of New Jersey, a későbbi princetoni egyetem természetfilozófia-professzora lett. További kutatásai során felfedezte a transzformátor működésének alapjául szolgáló törvényeket. Rájött, hogy áramot távolból is lehet indukálni: egy ízben egy 13 km távolságban becsapó villám segítségével mágnesezett egy tűz. Ez a kísérlet volt az elektromágneses hullámok első távolsági felhasználása. Egy hőérzékelő műszer, a termogalvanométer segítségével kimutatta, hogy a napfoltok kevesebb hőt sugároznak, mint a napfelszín általában. Henry 1846-ban a washingtoni Smithsonian Intézet első titkára lett, ebbeli minőségében megszervezte és támogatta az önkéntes időjárás-megfigyelők csoportját. Az intézet meteorológiai tevékenységének sikere vezetett el az Egyesült Államok Meteorológiai Hivatalának (később Szolgálat) létrehozásához. Henry az amerikai polgárháborúban Lincoln egyik vezető műszaki tanácsadója, később a Nemzeti Tudományos Akadémia fő szervezője és második elnöke volt. 1893-ban róla nevezték el az induktív ellenállás egységét, a neműt. Nyerjen Britanniai Hungaricát! Vágjon id és küldjön be 6 darab dátumos Britannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. Máj. 13.) ^ MH 4478